Szombat / Vasárnap

Szombat / Vasárnap

A reformáció folyamata során több egyház is alakult annak hatására, hogy felismerték YHWH eredeti napját a Szombatban, mely a tíz parancsolatban leírtak szerint a következőként hangzik:

Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. 2Mózes 20:8

Valóban semmi olyat nem olvasunk, hogy a hét napból szentelj meg egyet és azon imádd Elohimodat, hanem konkrétan meg van nevezve a nap, mely nem más, mint a Szombat.

Jézus maga sem tett másképp. Azonban egyfajta “polgári”, vagy inkább “írástudói engedetlenségeket” követett el Szombatonként, mely által megbotránkoztatta az akkori vallási vezetőket. Ugyanis gyógyította a betegeket, szabadította a rabokat. Ez az ószövetségben sínylő vallásos rabok számára munkának számított. Mivel

megfeledkeztek arról, hogy a Szombat az emberért adatott és nem az ember a Szombatért

Ezért ennek a napnak minden áldása számukra átok lett, mivel pszichésen rettenetes munkával terhelték magukat azáltal, hogy folyamatosan és kényszeresen azt kell figyelniük, hogy meg ne szegjék a betű szerinti törvényt.

Mert az Élet és a Szeretet törvénye előrébb van minden más rendeletnél

Később ki is jelenti Jézus, hogy

Az emberfia ura a Szombatnak is. Lukács 6:5

Azaz, aki Benne van, akiben Ő él, felette áll a Szombatnak.

De a felette váló állásból nem következik, hogy joga van azt felcserélni bármilyen más nappal

Ezt a gondolatmenetet viszi tovább Pál, amikor megkéri az idősebb testvéreket, hogy a szellemben újszülött testvéreket ne terheljék napok és dátumok kérdéseivel, hiszen még gyerekek és ők a régi szokásaikból még más napot tartanak szentnek és azokat tartják természetesnek, hogy elkülönítsék Elohim tiszteletére. Amíg ezt tudatlanságból és tiszta szívből teszik, addig ez kedves illatú áldozat Elohim számára. Hadd tegyék, amíg jól esik nekik. Pál azonban nem teszi hozzá, de egyértelmű, hogy előbb utóbb, a megszentelődés folyamata következményeként a Szent Szellem helyre fogja állítani bennük az eredeti rendet.

Az eredeti rend viszont az, hogy a Szombatot különítsük el.

Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában: Melyek csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé.

Kolossé 2:16-17

A Szombat, mint árnyék vs a Szombat, mint Krisztus valósága

Mennyei Szentélybeli Levitákként számunkra minden nap Szombat és Ünnep

Hasonlóan az többi Ünnepek esetében, mi Levita papokként Krisztusban állandó és örök Szombatban élünk és szolgálunk. Számunkra és szellemben minden nap Szombat, sőt minden nap Yom Kippur, Peszach és az összes többi ünnep. Számunkra, nem a naptár, az idők és az órák számítanak. Lásd erről bővebb kifejtést: Ünnepek Krisztusban

Viszont azok számára,

akik nem Krisztuséi, azok még törvény alatt vannak,

és ezek a törvények az eredeti rendelésük szerint érvényesek rájuk nézve. Ők ezeket a törvényeket ismerik, ismerniük kell, és egy hét munka után természetes, hogy a kijelölt napokon fognak megindulni felénk, Leviták fel, ha keresik Elohimot. Számunkra a naptári ünnepek, idők és órák azért fontosak és ilyen szinten megtartandók, mert tudnunk kell, hogy szolgálatunk a külvilág felé ekkor válik különösen intenzívvé.

Ilyenkor nyílnak meg a szívek, állnak le a hétköznapi ámokfutások, és megnövekszik a nyitottság Elohim Igéje iránt.

Ilyenkor résen kell lennünk és ilyen módon felelősek vagyunk az Ünnepek és Szombatok naptári rendjét tiszteletben tartani, sőt hirdetni.

Mi a gond a Vasárnappal

Szögezzük le, hogy a Vasárnap, a hét első napja, Yom Echad egy igen különös nap és szinte azonos fontosságú, mint a Szombat. Miért? Mert ezen a napon kezdett munkához az Örökkévaló teremtési művében és ezen a napon támadt fel Urunk Jézus Krisztus, azaz az új teremtés szintén ezen a napon kezdőtött.

Ettől függetlenül sem YHWH, sem Krisztus sem a Szent Szellem soha nem nyilvánította ki senkinek, hogy módosítani kellene Szombatról Vasárnapra.

Miért is tartják sokan fontosabbnak a Vasárnapot a mai napig?

Mert a tanítványok összegyűltek a hét első napján, ahogy olvassuk az ApCsel-ben? Igen, ahogy az összes többi napon is összegyűltek. Továbbá olvassuk, hogy Szombatonként megjelentek hagyományos zsidó testvéreik között a zsinagógákban.

Vagy azért, mert az is olvassuk, hogy Pál az első napon szedte be az adományokat? Ezt zsidó szemszögből épp, hogy azt bizonyítja, hogy nem egy megszentelt napról van szó, hiszen a szent napon nem foglalkozunk anyagiakkal.

Ahogy Jézus születésének, Jézus feltámadásának a napját sem kérte Elohim, hogy bárki megünnepelje egy adott napon

A Vasárnapot tartani tévedés ?

Igen! Miért?

Mert a fentieket nem értik és nem jutnak el erre a felismerésre.

Az esetek többségében vasárnapjaik csupán egy ki nem gyomlált katolikus gyökérnek a maradék vadhajtása.

Észre sem veszik, hogy átörökítették azt a nagy konstantini lázadást, mely zsidótalanítani szándékozta az “új vallást”, hogy a birodalomban elterjedt napisten kultusz szent napjától ne kelljen eltérni és az fennmaradhasson. (Sunday – Zontag). Egy pogány tömeget igen nehéz volt rávenni bármilyen új vallási irányzatra. Így a legalapvetőbb kompromisszum a régi ünnepek idejének megtartása, ha már a tisztelt istenség és a név meg kell, hogy változzon. Nem történt ez másként a karácsony ünnepének esetében, illetve a Pesszahból lett tojásos-nyuszis húsvét megtermékenyítés ünnepével sem.

Lásd: A „szent fa” tilalma

Végezetül: számunkra, akik Krisztusban egy bizonyos szellemi nagykorúságra már eljutottunk, emlékeznünk kell arra, hogy az engedelmesség nem abban áll, hogy Elohim-mal elfogadtatunk bizonyos emberi, vagy démonikus eredetű torzulásokat, nehogy megháborgassuk a nyájakat és szétszéledjenek, hanem épp ellenkezőleg:

az Embernek kell engedelmeskednie a Krisztusban testté lett YHWH által meghatározott szabályoknak, amelyek a Szent Szellem által be kell, hogy teljesedjenek bennünk.

Néhány gondolat a szombatos egyházakról

Azt se gondoljuk, hogy attól, hogy valaki a Szombathoz visszatér, az valami extra kereszténnyé válik. Sajnos igen elszomorító, hogy a Szombatos egyházak többsége, olyan farizeusi szinten, az elméjével fogadja el ezt a törvényt, hogy a szellemi tartalmának hiánya, nemhogy hiábavalóvá teszi igyekezetüket és reformjukat, hanem a valódi Szombat helyreállásának akár még nagyobb ellenségeivé teszi őket, mint maga a római egyház a hamis vasárnapjával.

Igen gyakran a “vasárnaposokat” szó szerint kárhoztatják és üdvkérdéssé teszik azt, ha valaki akár tévedésből kitart a vasárnap megtartása mellett. Hangyúlyozom, hogy tudatlanul. Véleményem szerint, ha valakiben megvan a megvilágosodás és ellene lázad, az valóban az üdvösség elvesztéséhez vezethet.

Mindeközben ezek a közösségek a Szent Szellemmel való betöltekezés helyett, saját egyházalaplítóikat bálványozzák, illetve a Szent Szellem vezetésének hiánya már egyes esetekben egészen visszavezette őket a nyílt, Krisztus nélküli rabbinikus judaizmusban. Ez történt Erdélyben a múlt században, amikor többen be is térek a hagyományos zsidóságba és gázkamrákba végezték a valódi zsidókkal együtt.

Mai szombatista irányzatok is elindulnak a judaizmus irányában, vagy nevezhetjük akár unitarizmusnak, amikor odáíg is elmennek sokan, hogy elkezdik tagadni a Szentháromság valóságát.

Ezeket az eseteket azért említem, hogy lássuk, bár igen jó és szükséges visszatérni a zsidó gyökerekhez, de

ha mindez nem Krisztusban és a Szent Szellem vezetése, újjászületésünk által történik,

akkor a gyilkos betű szerinti törvény alá megyünk vissza, amihez képest talán jobb lenne ki sem jönni egyiptomból/rómából és azok hamis vasárnapjaiból.

Valódi és hatékony reformáció

El tudjuk-e végre fogadni, hogy

bármilyen reform csakis a Szent Szellem által jöhet.

Csak az a valódi reform, ami a szívedbe égetett és nem ami kipattan a fejedből jó ötletként, amit intellektuális és teológiai szinten végrehajtasz?

A kérdés az, hogy bennünk van-e a Szent Szellem?

Ha igen, akkor szólt-e már ez ügyben, vagy bármilyen más ügyben?

Ha igen, engedelmesketünk-e Neki?

Ha nem, akkor pedig hozzuk meg a döntést. Rendezzük bűneinket, rendezzük bemerítkezésünket. Ha ezek már megvannak, akkor marad a tűzkeresztség mely nélkül üres vallásosságban vergődünk tovább.

Válasszuk hát a Krisztus által felkínált Teljességet, hiszen ingyenes és jutalma az Örök Élet.

Innentől fogva rajtunk múlik, mennyire hatalmazzuk fel a Szent Szellemet, hogy elvégezze bennünk megszentelő munkáját saját akarata és ütemezése szerint. Ne fogjuk rá a sátánra és az idegen szellemiségekre, ha leragadunk egy adott szellemi állapotban, mert csakis mi vagyunk felelősek, ha ezeket felhatalmazzuk Krisztus helyett, hogy megállítsanak bennünket.

Az üldöztetés nem kívülről fog leginkább érkezni, hanem azoktól, akiket ma esetleg még testvéreinknek tekintünk.

Legyünk bátrak kitartani a Szent Szellem munkája mellett, akkor is, ha meghasadást okozunk testvéri közösségeinkben, hiszen

a reformációnak addig kell továbbmenni, amíg vissza nem jutunk az ApCsel-ben leírt első és valódi Egyház mintájához.

Nem mi végezzük ezt a reformációt. Egyszerűen hagynunk kell, hogy a Szent Szellem végrehajtsa ezt a munkát elsősorban bennünk. Az egyetlen dolog, amit Elohim elvár tőlünk, hogy engedelmességben fogadjuk, ha változásra indít belülről és bátran megtegyünk minden lépést, amikor szól, hogy eljött az idő.

r.sipos/z.shlomo/2022/9/11

Szolgálat: a Harc parancsa

Szolgálat: a Harc parancsa

Mikor valamely város alá mész, hogy azt megostromold, békességgel kínáld meg azt. És ha békességgel felel neked, és kaput nyit, akkor az egész nép, amely találtatik abban, adófizetőd legyen, és szolgáljon neked. Ha pedig nem köt békességet veled, hanem harcra kel veled, akkor zárd azt körül; És ha YHWH, a te Elohimod kezedbe adja azt: vágj le abban minden fineműt fegyver élével; De az asszonyokat, a kis gyermekeket, a barmokat és mind azt, ami lesz a városban, az egész zsákmányolni valót magadnak prédáljad; és fogyaszd el a te ellenségeidtől való zsákmányt, akiket kezedbe ad neked YHWH, a te Elohimod.

5Mózes 20:10-14

Ismét egy olyan rész amelyen sokan megbotránkoznak és amelyben az ószvötség kegyetlen és bosszúálló „Istenét” látják.

Ma, akik Kegyelem alatt vagyunk Krisztusban ezek a szavak valóban nem arról szólnak, hogy támadjunk rá és öljük meg ellenségeinket, még csak önvédelemből sem

Azonban vannak harcok ma is, és egyre inkább, melyek nem test és vér ellen folynak.

A hívő ember számára a szellemi harc, külső és belső támadások ellen folyamatosan folyik. Leggyakrabban harcolnak értünk az égiek, Urunk és angyali seregei oltalmaznak, de vannak helyzetek, ahol nekünk tudatosan meg kell vallanunk az Örökkévaló ígéreteit és ráparancsolnunk idegen szellemiségekre, hogy távozzanak a Jézus Krisztus nevében, semmi joguk nincs felettünk.

Ezekkel az idegen hatalmakkal szemben, nincs kegyelem, nincs humanizmus, hanem írtani és pusztítani kell őket a ránk ruházat hatalom nevében. A győzelem viszont minden esetben hadi sarcot von maga után: a szabadság áldását elsősorban, de sok más áldást is.

Abban az esetben pedig, amikor emberek által, rajtuk keresztül állunk szemben ezekkel az idegen szellemiségekkel, akkor más a helyzet és a stratégia módosul.

Látjuk, hogy Krisztus ezen törvénye arra utasít, hogy békét – Shalomot kínáljunk fel elsőként!

Szét kell választani a bűnt hordozó és megváltásra váró embert a benne levő bűntól.

Ha a bűnös körülmetéletlenségében hallgat azokra az alapszabályokra, melyeket minden ember megkapott a szívébe megfoganásakor, akkor van esély, hogy felismeri a bűnt és megszabadul attól, elfogadja feléje nyújtott kezünket, szolgálatunkat. Te pedig, ha Krisztushoz vezeted, szolgálatod gyümölcseként számoltatik fel neked. Viszont itt már nem a te szolgád lesz, ahogy olvassuk a törvényben, hanem Krisztusé.

Jézus katonáiként segítenünk kell Mesterünket kivégezni felebarátainkban az óembert, hogy Új Teremtések legyenek ők is Krisztusban. Adót pedig annyiban fog fizetni neked, hogy egy új testvér megnyerése, minden esetben óriási áldással jár annak életében, aki a Megváltóhoz vezette. Egyrészt társat kapsz, másrészt gyűjtöd magadnak a kincset a Mennyekben, mely örök, nem rágja meg a moly, nem lopja el a tolvaj.

Ha viszont nem hallgat mit kell tennünk? Öljük meg, az embert is? Semmiképp nem erről van szó. Itt is ismét Krisztusnál van az ítélet. Ha ellenáll, ha behódol tudatosan a benne levő, őt bűnre kényszerítő idegen szellemeknek és kitart azok mellett a végsőkig, akkor előbb utóbb utol éri az embert is Krisztus ítélete.

Ezt a parancsolatot is megismétli Jézus, amikor tanítványait kiküldi:

És monda nekik: Semmit az útra ne vigyetek, se pálcákat, se táskát, se kenyeret, se pénzt; se két-két ruhátok ne legyen. És valamely házba bementek, ott maradjatok, és onnét induljatok tovább. És valakik be nem fogadnak titeket, kimenvén abból a városból, még a port is verjétek le lábaitokról, bizonyságul ő ellenük.

Lukács 9 és 10-ben

Nekünk ez utóbbi parancshoz kell tartanunk magunkat, nem ölünk saját magunk, csak a port verjük le lábainkról. Ha békénket nem fogadják el, akkor átadjuk a legfelső bíróságnak ezzel a jellel. És ha kitart a végsőkíg ebben az állapotban, akkor maga Kristus fogja az előző és eredeti törvény szerint végrehajtani az ítéletet rajta.

Összegzésként, az eredeti Ószövetségi törvény érvényben van, de nem mi és nem most, hanem Krisztus és most Ő is kizárólag szellemben kínálja fel mindenki számára a halálravivő óembereink kivégzését, hogy Örök Életet kapjunk. Krisztus visszajövetelekor viszont a fizikai-, látható síkon is, amikor a Kegyelem ideje lejár, az eredeti Ószövetségi ítélet szerint sújja majd örök halállal azokat, akik nem éltek ezzel a Kegyelemmel.

Ismét egy Parancsolat, melyet tökéletességre emelt, azaz Kegyelemmel párosulva szellemi síkon beteljesített a Megváltó.

RichardSipos/Z.Shlomo/2022/9/9

A Törvény Summája

A Törvény Summája

Szeresd YHWH-t, a te Elohimodat teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.

Szeresd felebarátodat, mint magadat.

Ez a két Parancsolat tartalmazza az összes többit. Ez azt jelenti, hogy a 10 Parancsolat, 5+5 ennek a kettőnek a kifejtése és pontosítása: HOGYAN szeresd YHWH-t és Felebarátodat.

A Tórában (Mózes 5 könyvében) leírt összes többi parancsolat pedig tovább kifejti és magyarázza a kettőt, illetve az abból fakadó tízet, hogy konkrét esetekben, hogyan cselekedjünk.

Ha Jézus a Testté lett Ige (János 1:14), ha Jézus maga a Szeretet, hogyan mondhatja bárki, hogy a törvény érvénytelen? Pál sem tett ilyen kijelentést, bár annak tűnhetett (nem vagyunk a törvény alatt), de mi a kontextus, ki az aki Szellemben ezt érti? Mert, ha csak azt nézzük, hogy a Parancsolatok a Szent Szellemmel való betöltekezés által a szívünkbe vésődött, akkor már csak azért sem vagyunk a törvény alatt, mert a szívünk a fejünk alatt van, azaz kimondható, hogy a Törvény felett vagyunk. De a viccet félretéve (bár ennek a ténynek talán igenis van fajsúlyos szellemi tartalma),

ha bennünk Krisztus Szelleme él és Ő betartja a törvényt, akkor a törvény minket már nem tud megítélni, és így valóban nem vagyunk alatta.

Vajon a Szent Szellem onnan belülről, milyen egyéb szabályok szerint vezetne bennünket, ha nem kizárólag a Szeretet szabálya szerint, mely kibővítése az összes többi Tóra-i parancsolat?

Az ítélet végrehajtását vette el Jézus az emberek kezéből és ültette át saját jogkörébe. Innentől fogva még a halállal járó törvények is érvényesek, csupán Jézus az, aki a halált elvégzi az emberekben. Most még Kegyelmi időket élünk, ezért a ítélet bennünket szellemben súlyt, amikor az óemberünket öli meg, hogy új teremtések lehessünk.

Lásd: A halálbüntetés (az élet kezdete)

Miért mond ellent Pál Jézussal. Nem vagyunk törvény alatt/egy jótányi nem múlik el?

Ha bármilyen ellentmondás van Jézus szavai és egy másik szereplő szavai között, a mérce MINDIG az amit Jézus mond.

Ha nem értjük, ne abba kapaszkodjunk, ami nekünk szimpatikusabb, vagy amit a fejünkbe sulykoltak a teológusok. Amíg nem vagyunk elég felkészültek, hogy a nehezen érthető Pált megértsük, nagyon erősen és kizárólag Jézus szavaihoz ragaszkodjunk és a-szerint járjunk el, mert abból nem származhat baj.

Majd, ha Szellemben és engedelmességben eljutunk arra a szintre, akkor rájövünk, hogy végeredményben

Pál és Jézus sosem mondott ellent egymásnak.

Annyi többlet nehézség volt Pál esetében, hogy Jézussal ellentétben, Pál üzenete főként már újjászületett embereknek szólt, azon belül, igen eltérő szellemi korban és állapotban levőkhöz. Jézusnak úgy mond „egyszerűbb” volt a helyzete, mivel szellemben mindenki azonos szinten volt, azaz újjászületett ember még nem létezett.

Ezért egyesek számára az egyik oldala volt fontos bizonyos dolgoknak, másoknak pedig egy másik aspektusa. Nem szólunk ugyanúgy mi sem egy 3 és egy 13 éves gyerekhez és nem azonos az elvárás irányukba. A kicsitől kevesebbet kérünk számon, a nagyra pedig már több szabály vonatkozik.

Ezért Pál egyfajta együttnevelési módszer szerint írta leveleit, mint a pedagógus, aki két vagy több évfolyamból való diákokat oktat egy tanteremben egybeterelve és párhuzamosan tanítja őket külön-külön tananyagból. Aki pedagógus és azon belül, aki ilyen fajta differenciált oktatást végzett, tudja ennek nehézségeit. Mindenki mindent hall, ami elhangzik, de nem minden szól mindenkihez. Ezért szükséges tisztázni, hogy a hallgató mire figyeljen és mire ne, nehogy összezavarodjon.

Ráadásul Pál szavainak rendszeres eltorzítása, mint a Biblia sok más kijelentésének az esetében, annak köszönhető, hogy

A hívők gyakran hajlamosak egyik vagy másik verset kiragadni a szövegkörnyezetből, hogy olyan jelentést adjanak neki, aminek semmi köze az eredeti jelentéséhez.

Jézus legalább enyhített a Törvényen?

A Törvény nem, hogy érvényes, hanem érvényesebb, mint valaha.

Jézus nem törölte, hanem egy magasabb szellemi síkra emelte, azaz még szigorított rajta.

Hiszen az ószövetségi korban, csak meg kellett fékeznie magát az embernek attól, hogy tiltott dolgokat cselekedjen, Jézustól azonban már a gondolati bűn is annak számít. Nem elég nem lefeküdni valakivel, még elképzelni sem szabad!

Azonban a Kegyelem épp arról szól, hogy ha te bűnbánatra jutsz, bemerítkezel, majd betöltekezel Szent Szellemmel, akkor a bűnös gondolatoktól is megszabadít és megtisztít téged.

Bűnbánatra azonban a törvény megítélése nélkül eljutni lehetetlen:

A Törvény által ismerjük fel a bűneinket.

Róma 3:20

Miben más az Ó- és Újszövetség?

A két Szövetség különbsége a Törvény hordozó anyaga: Kő a régi esetében – hús szív és Szellem a másodikéban.

Az Ó és Új Szövetség között csupán annyi a különbség, mert az első egy kőbevésett szövetség volt, mely erőtlen és lényegében elméleti.

Az Új Szövetség viszont leveszi a Törvény tételes és önerőből való betartását az ember válláról, hogy szívébe ültetése és magától működjön a gyakorlatban.

A Törvény pedig egy jótányit nem változott! És úgy látom, ha nem tévedek, hogy az ég és a föld még mindig áll. Máté 5:18

Régi tömlőbe régi bor, új tömlőbe új bor. A régi bor kőbe vésett betű volt, mely öl, az új pedig szívbe vésett és szellemi, mely életre visz.

Továbbá

nagyobb Krisztus a törvénynél. Ezért aki Őbenne van, felette áll Vele együtt a törvénynek

és annak ítélete nem éri el, így nem vagyunk a törvény alatt. De ettől még a törvény szerint működnek továbbra is a dolgok amíg a világ el nem pusztul.

Továbbá különbség a két Szövetség között, ahogy a Sinai hegy (Hágár a rabszolgaság) Sion hegyének (Sára a szabadság) az előképe, Mózes, Krisztusé,

úgy a kőtáblák előképei a kettős lángnyelveknek, melyek minden tanítvány szívébe vésődött.

Illetve meg kell jegyezni, hogy az Újszövetséget sokkal inkább jelemzi a Törvény, mint az Ószövetséget. A “rabbik” 613 parancsolatot számláltak össze a Tórában a 10 parancsolat és a 2 Szeretet törvényén túl. Valójában 650-700 törvényt tartalmaz, ugyanis több törvényt nem vettek figyelembe.

Az Újszövetségben viszont 1050 utasítás található

Ezek az “új parancsolatok” nem mások, mint a régiek pontosítása, új megfogalmazása, tökéletessé és végső szellmi gyakorlatiasságá tétele. Lényegében egyik sem új, hanem szorosan összefügg a régiekkel és azokat pecsételi meg a Melkishédek rendje szerinti főpapi uralom szerint, amikor a betűből élet lesz.

Ószövetésg – rabság / Újszövetség – szabadság

Rabság az, amikor a törvényt igyekszed betartani, hogy megfelelj valakinak, de közben a szívedben egészen mást cselekednél. Mekkora teher, lelkiismeretfurdalás, önerőből való önmegtartóztatás és energia szükséges ehhez? Az ilyen hasonló sziszifuszhoz, a gályarabokhoz, az egyiptombeli vályog taposókhoz.

Amikor pedig a szíved újjul meg a Szent Szellem által és a Törvény szerint, minden erőfeszités és különösebben elviselhetetlen önmegtartóztatás nélkül, jó szívvel, jó kedvvel meg fogsz felelni YHWH rendeleteinek, a benned élő Fia által.

Mi van a Szentélyt, a papokat és az áldozatokat szabályozó rendeletekkel?

Ugyanúgy működik. Csakhogy ma

egyetlen Főpap van Jézus, mi az Ő Testének tagjai pedig mind Leviták vagyunk.

A földi Szentély, a Mennyei képmása volt, ahogy Mózes ezt megkapta. Ezért a Törvény ugyanaz, csak a rendje, az érvényre jutása módosult. Jézus az emberek kezéből visszavette az ítélet végrehajtásának a jogát. Ő hajtja végre a büntetést, a Kegyelem korszak alatt még kizárólag szellemi síkon, majd amikor visszajön, fizikailag is elpusztítja a bűnösöket, akik nem adták át Neki halára óemberüket.

Az áldozat egyszer és mindenkorra megtörtént.

Azonban további kisebb áldozatok szükségesek ahhoz, hogy Krisztus Teste a Szentély működjön ma is.

Áldozat az, amikor kimegyek szolgálni mások felé, az időmből és energiámból áldozok, sőt mi több, én vetek, de sokszor más arat. Áldozat az, amikor lemondok dolgokról, a zsíros falatokat nem fogyasztom el, hanem feláldozom, elégetem. Áldozat az, amikor böjtölök, félrevonulok imádkozni, nevelem a gyerekeimet az Úr nevében, saját akaratomat az oltárra teszem, hogy az Övé legyen meg.

A régi rendeletek ezeknek a szívből jövő szellemi és tökéletes áldozatoknak voltak csupán képmásai, illetve ígéretei.

Hiszen akkor emberek működtették, most azonban Krisztus és az Ő uralma alatt élő új teremtésű emberek szolgálnak.

De fordítva is működik, nem csak tiltó, hanem „élvezeti” törvények is vannak. A Levitának néha mégis jár a zsírból, a javakból és azokat szíve kedve szerint el is fogyaszthatja. A munkás megérdemli a bérét és sose szégyeljen elfogadni adományt bármilyen formában és élvezni annak áldásait. Csak a mértéket tartsa meg és ne fogadjon el pénzt és adomány attól, akiben érzi, hogy meg akarja őt vásárolni.

Lepel, nemcsak a zsidók szemén

Ahogy a hagyományos zsidókat, a hamis talmudi és egyéb babiloni fertőzések nem engedték felismerni a Testté lett Igét, mely megjelent Jézusban, az a bizonyos lepel, mely a szemükön van, úgy látható, hogy a kereszténység szemén is rajta van. A legjelentősebb az, amelyik nem engedi őket felismerni a törvényt Jézusban, annak ellenére, hogy elfogadják Őt. Mindkét esetben a sátán gondoskodott, hogy a lepel a Törvény és Jézus között legyen.

Az egyik csoport, mely a Törvénynél van, Jézust nem látja, a másik, aki Jézusnál van pedig a Törvényt nem ismeri fel Benne.

Ne féljünk hát a Törvénytől, ő a legjobb barátunk, mely eszköz, amit a mi Urunk bennünk használ, hogy a bűntől való megszabadításunk után, vissza ne essük abba. A törvény tagadása nem más, mint a Szent Szellem munkájának megakadályozása, mely egy idő után az Ő megszomorításához is vezet.

A Törvény olyan, mint az útjelzések, melyek segítenek megtartani az irányt és megmaradni azon a keskeny úton, ami az üdvösséghez vezet. Nem az útitáblák a cél. Aki pedig annak veszi őket, bele is rohan és bele is halhat. Krisztus a cél és aki Felé rohan, Örök Életet kap.

A Törvény a tanítómesterünk, hogy egyre jobban megismerjük Őt és közelebb jussunk hozzá.

Amikor olvassuk az Ószövetségben a Parancsolatokat fokozatosan rádöbbenünk arra, hogy egyáltalán mit jelentenek számunkra a mai viszonylatokban. Mi a szamár, a tehén és egyéb földművelődéshez köthető fogalom, még egy mai városi embernek is megnyílik a szeme, hogy mit jelent, és hogy adott esetben egy-egy törvényt, egy-egy helyzetben tudatlanul is betartott. Nem kényszerből, hanem ösztönösen, jókedvvel, azaz Szeretetből, mert már a szívébe vésődött.

A törvény újjászületésünk után való megismerése megerősíti hitünket, hogy valóban bennünk él Krisztus és bizonyságot tesz a Szent Szellem jelenlétéről.

A törvény akkor válik valóban átokká, amikor emberi kézbe vesszük, a Szent Szellem és Szeretet nélkül kezdjük ismét használni ítélkezésre, illetve amikor magunkra nézve azért tartjuk betartandónak, mert ebből remélünk valami többlet áldást. Ez igen nagy jelzés, hogy a Szövetségünkkel valami gond van. Ilyenkor jusson eszedbe, hogy talán újjászületett embernek gondoltad magad, de valaki félrevezetett. Vizsgáld meg magad és kérd a víz és/vagy tűzkeresztséget, kinek mi hiányzik, azt az adott személy és Elohim tudja. De ha ebben vagy, akkor még a vallásosság és farizeusság szintjén vagy. Ilyenek miatt félnek az emberek a Törvénytől és visszautasítják. Ebben az esteben te is törvénytipró vagy, mert rosszul kezeled, és másokat is azzá teszel, mert visszautasítják és nem veszik észre, hogy maga Krisztusnak egyik esszenciáját utasítják vissza ezáltal.

Az beszéljen a Törvényről, akinek valóban a szívébébe vésetett.

Tanítványi útunkon azáltal Szentelődünk meg egyre inkább, hogy a parancsolatok egymás után helyreállnak és működésbe lépnek bennünk.

Lásd még: Shavuot – Pünkösd és Parancsolatok ma, Krisztusban

richard.sipos/z.shlomo/2022/09/07

Ne kövessük a világot

Ne kövessük a világot

Mikor te bemégy arra a földre, amelyet YHWH, a te Elohimod ad néked: ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek útálatosságai szerint.  Ne találtassék te közötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; Se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző.

5Mózes 18:9-11

Alapjából mi az a jelenség, ami ma egy hívő családban beférkőzik és észrevétlenül átviszi saját gyerekeiket a tűzön, és odavonzza őket a jövendőmondó, igéző, jelmagyarázó, varázsló és más okkult praktikákhoz?

Egyszóban, az engedékenységünk: “Szegény gyereknek elég nehéz hívőként a világ gyerekei között élni.” Legyen neki is okostelefonja, internetezzen, játsszon butító és erőszakos játékokat, nézzen mindenféle anima és egyéb okkult, gyakran még keresztényinek mondott ostoba filmeket is. 

Jöttek már ki saját gyerekeim keresztény gyülekezetek gyermek megőrző szobáiból istentisztelet alatt, mondván, hogy nem akarnak ottmaradni, mert mindenki telefonjával játszik és ez őket nem érdekli. Egy kis szigor és kitartás azt eredményezi, hogy a gyerekeknek nem lesz igényük semmilyen világi abberációra és igénytelenségre. Feltéve, ha az ember Szellemben van és nem a törvény száraz és betűszerinti követése mozgatja. Kicsit érdemes bemutatni nekik, hogy miről “maradnak le”. De fel kell nekik kínálni helyette a sokkal tartalmasabb és értelmesebb alternatívákat. TV helyett elég egy számítógép, melyről az ember meg tujda válogatni, hogy mit nézet velük.

Az eredménye ennek, hogy ezek a gyerekek, bár ismerik Jézust, de mivel szüleik ugyanazokat a cselekedeteket megengedik nekik mint a világiak, még sokkal súlyosabb lelkiállapotba kerülnek, mint a amazok. A világi gyerekeknek nincsen ellenpéldája arra, amit tesznek, ezért természetesnek tűnik számukra. A keresztény gyerek viszont érzi, hogy valami ellentmondás van és sokkal nagyobb lelkiismeretfurdalásban és tudathasadásban szenved. És sajnos megjelennek a különféle démonikus megszállás látványos megnyilvánulásai, a depresszió, az önbántalmazás és egyéb lelki betegségek. 

A gyerekeket emésztő tűzön engedik át engedékenységből saját hívő szüleik és meg is emészti őket.

Az iskola is ilyen mélyen fertőző közeg, ahol csak nagyon pontos és szellemi vezetés és betakarás feltételével tud egy gyerek tiszta maradni attól, ami ott folyik. Jó lenne több élő hitű megújult keresztényiskola, vagy magántanulói lehetőség, pontos tantervekkel. Eddig ez farizeuságnak tűnhetett, de nézzünk körül a rohamosan leépülő, egyre erőszakosabb és szexuálisan aberrált világra az erőltetett homokos propagandájával együtt, az idő eljött, amikor ez szükségszerűvé vált.

Ez is úgy tudna megoldódni, ha hívő közösségeink szerkezete és működése tökéletesen megegyezne az Apostolok cselekedeteiben leírtakkal. Mivel mindenünk közös lenne, közel is lennénk egymáshoz, gyerekeink oktatása közösségen belül megoldahtó lenne.

Lásd még: A vérfogyasztás tilalma

RichardSipos/Z.Shlomo/2022/9/4

Szemet szemért, fogat fogért / Jobb arcon ütés, bal arc felkínálása

Szemet szemért, fogat fogért / Jobb arcon ütés, bal arc felkínálása

Ne nézz reá szánalommal; lelket lélekért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.

5Mózes 19:21

A kedvenc és hírhedt vádpont, melyet felhasználnak a zsidóság ellen, illetve az ószövetség „kegyetlen Istene” ellen.

Igaz, maga Jézus is látszólag más értelmezést ad nekünk a hegyi beszédben, mégis egyezik az eredetivel:

Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is.

Máté 5:38-39

Amint többször leírtuk, Jeshua átvette az emberektől az ítélkezés és az ítélet végrehajtásának jogát. Bevezette a Kegyelmi időszakot, mely máig tart. Mostantól az ember ne e-szerint cselekedjen, hanem kínálja fel, mint Jézus tanítványa, még az ellenségének is azt a Kegyelmet, melyben ő is részesül. Szeresse ellenségét, és védelmet ellene kizárólag Krisztustól kérjen.

És amikor, mi emberek, Krisztus kezébe tesszük sorsunkat, akkor kezdődik újból ennek a törvények az eredeti értelmezesé és végrehajtása mi szerint YHWH megsemmisíti az ellenségünket, ahogy többször is olvassuk a Zsoltárok könyvébe. Hiszen, amkor valakinek a kegyelmi ideje lejár, illetve, ha valaki veszélybe sodorja övéit, Jézus megszabadít tőlük, azaz lesújt az ellenségre és bosszút áll értünk.

Mindez véglegesen is érvényesül, amikor ítélni jön vissza élőket és holtakat.

Igen, minden szemért, szemet, minden lélekért, lelket, minden lábért és minden másért követelni fogja a bűnösöktől az elégtételt és a károsultakat többszörösen kárpótolja majd. 

Ennek a törvények az eredeti beteljesedésért és végleges végrehajtásáért kiáltanak a Jelenések könyvében a véres ruhában öltözött mártírok, akik az Ő nevéért szenvedték el testük halálát.

Tehát érvényes, de ismét Krisztus kezében van az ítélet és Tőle kérhetjük ennek érvényre jutását.

Nekünk addig az a dolgunk, hogy az Ő nevéért elszenvedjük az üldöztetést, mindenféle emberi erőlködés és védelmezéstől mentesen. Megütnek egyik arcodon, mutasd meg neki, hogy te képes vagy akár meghalni érte, nemhogy elszenvedni káromlást, hamis vádat vagy fizikai atrocitást.

Nem ütsz vissza, nem szólsz vissza mert Krisztusért ütnek és káromolnak.

Ha visszaütsz, vissza káromkodsz, akkor Krisztust taposod meg a szemük előtt. 

Ha bármilyen támadás ér bennünket Krisztusért, Krisztust kell, hogy meglássák bennünk. Ez úgy lehetséges, hogy elszenvedjük azt, amit ő is a főpapi tanács előtt, majd a kereszten elszenvedett, mint a bárány, melyet mészárszékre visznek.

Ellenségeink pedig választhatnak: engedik, hogy Krisztus még a kegyelem ideje alatt végrehajtsa e-parancsolatból fakadó ítéletet az ó-emberük kivégzésével, hogy bűnbocsánatot és Örök Életet nyerjenek, vagy kitartanak a lázadásban, amíg Krisztus vissza nem jön, hogy végül az ítélet fizikai szinten is utoléje őket, elhozva a második halált, ami végleges lesz?

Lásd még: Bizonyíték nélküli vád, A halálbüntetés (az élet kezdete)

RichardSipos/Z.Shlomo/2022/09/04

Menedékváros: Tudatos és tudatlan lázadás

Menedékváros: Tudatos és tudatlan lázadás

Ez pedig a gyilkos törvénye, aki oda menekül, hogy élve maradjon: Aki nem szándékosan öli meg az ő felebarátját, és nem gyűlölte azt azelőtt; Aki például elmegy az ő felebarátjával az erdőre fát vágni, és meglódul a keze a fejszével, hogy levágja a fát, és leesik a vas a nyeléről, és úgy találja az ő felebarátját, hogy az meghal: az ilyen meneküljön e városok egyikébe, hogy élve maradjon. Különben a vérbosszuló rokon űzőbe veszi az ő szívének búsulásában, és eléri, ha az út hosszú lesz, és agyon üti őt, holott nem méltó a halálra, mivel azelőtt nem gyűlölte azt.

5Mózes 19:4-6

Vétek és bűn közötti különbség mutatkozik meg e-parancsolatokon keresztül.

Világiak számára is ismeretes a különböző bűntető törvénykönyvekből a bizonyos enyhítő körülmények, amikor valaki önhibáján kívül okoz kárt másnak. Ilyenkor az ítélet kíméletesebb és börtönbüntetés helyett, általában megússza egy egyszerű kártérítéssel.

Ha már Krisztusban vagyunk, Szellemben a jelentése a következő: Vétkezni lehet és fogunk is. Erre még van további bűnbocsánat, hiszen olyan szabály ellen vétkeztünk, melyet vagy nem ismerünk még, vagy nem vésődött bele szívünkbe, vagy olyan bennünk levő kötözöttség okozta a kísértést, amitől még nem vagyunk szabadok, mert valami oknál fogva nem tudtuk átadni Krisztusnak ennek a területnek az uralmát.

Krisztus maga véd meg, mint menedékváros, azok törvényszegések következményeitől, melyeket tudatlanságunkban, vagy gyermekkorúságunkban követtünk el. Gyakran tapasztaljuk, hogy hibázunk, mégsem szenvedünk el semmilyen következményt, azon kívűl a fájdalmon kívül, mely együtt jár a hiba felismerésével.

Azonban ellene menni olyan törvények, melyet már ismerünk és tudatosan visszalépni egy olyan bűnös állapotba, ahonnan a Szabadító minket egyszer màr kihozott, az üdvösség elvesztésével járhat.

Ne lázadjunk tehát többé a Szent Szellem megszentelő munkája ellen, Aki nem tesz mást, mint életre kelti és működésbe hozza szívünkben a Parancsolatokat, hogy többé a belölük származó ítélet és halál ne találjon fogást rajtunk.

Hagyjunk fel az: “Isten szeretet”-féle kijelentések egyóldalú szajkózásával, mert Ő (Elohim) valóban Szeretet, de Igazságos is, és mindenekelőtt SZENT.

Emlékezzünk arra, hogy ez az Igazságosság és ez a Szentség tökéletes összhangban van Igéjének egészével, melynek részei azok a parancsolatok, amelyek Testté lettek és amelyeket Yeshua, kersztáldozata által nem törölt, hanem beteljesített.

Emlékezzünk arra is, hogy az Újszövetségben az apostolok soha nem azzal kezdték hírdetni az evangéliumot, hogy „Isten” szeretet, hanem „térjetek meg, mert elközelgett a Mennyeknek Országa”. Minden alkalommal a bűnök leleplezésével kezdték, majd az ebből követő haraggal szembesítették az embereket, hogy összetörjék a bűnösök megkeményedett szívét. Csak ennél a bizonyos pontnál fedték fel előttük Elohim Szeretét, Irgalmáz és Megbocsátás. Kizárólag az ilyen állapotra eljutott ember képes érdemben bocsánatot kérni és kegyelmet kapni.

Amíg azt mondjuk a bűnösöknek, hogy Jézus úgy szeret minket, ahogy vagyunk, és Ő velünk van, addig a bűnös bűneiben marad, és egy ember-ábrázatú eltorzult bálvány-jézus képpel halad tovább, és sosem jut el a valódi Messiás-íg.

Ismét kerüljük el a bibliai versek kontextusukból való kiragadását, és törekedjünk mindíg arra, hogy teljes képet kapjunk és adjunk tovább az Igéről, még akkor is, ha egyes részek kevésbé állnak közel a szívünkhöz. Ellenkező esetben az evangélium, amelyet hirdetnénk, hamis lenne.

RichardSipos/Z.Shlomo/2022/09/04

Pin It on Pinterest