Senki özvegyet és árvát ne sanyargasson. (2Móz 22:23)

Az árva, az özvegy, a jövevény, mind a szegények csoportjába esnek. A hetiszakasz nagy hangsúlyt fektet a szűkölködőkre, szenvedőkre, és hátrányos helyzetűekre.

Az ember azt gondolná, hogy szinte bármit meg lehet tenni az ilyen emberrel minden következmény nélkül, hiszen nincs apa, férj, vagy rokonság, mely megvédi és támogatja egy igazságtalan támadás esetén. יהוה nagyon hangsúlyosan kijelenti, hogy Ő maga oltalmazója ezeknek az embereknek, közvetlenül Ő védi meg őket és szolgáltat nekik igazságot. Talán felesleges is tovább taglalni, hogy ez a tény mit von maga után. A büntetés pedig egyszerű:

Ha megteszed, hogy nyomorgatod őt: bizony, ha hozzám kiált, meghallgatom kiáltását. És fellobban haragom és megöllek titeket karddal, és feleségeitek özvegyekké, fiaitok pedig árvákká lesznek. (2Móz 22:23-24)
Az ítélet súlyos: maga a halál. Sőt még szörnyűbb az a tudat, hogy halálunk után mi is özvegyet és árvát hagyunk magunk után. Nem tudjuk majd megvédeni őket, ha ugyanolyan rosszindulatú embereknek lesznek kiszolgáltatva, mint amilyenek mi is voltunk. Törvényszerű, hogy ha én és egy özvegy, vagy árva közötti betakarásba betörök és meglopom azt, ami יהוה-é, יהוה is megszünteti az általam működtetett betakarást, amellyel családomat oltalmazom. A következmény pedig az, hogy abba a helyzetbe kerülnek szeretteim, amelybe az általam károsított emberek voltak.

Számunkra az özvegy és az árva nem más, mint azok az emberek, akik nem tartoznak Krisztus Testéhez, a Mennyasszonyhoz. Akiknek ily módon nincs férjük és nincs Atyjuk, nincsenek Krisztus betakarása alatt. Azok, akik gyülekezettelenül, árván és egyedül élik meg hívő életüket, és nincs, aki táplálja őket. Ennyire fontos odafigyelni a megtérőkre, illetve azokra, akik már hívőkként érkeznek, de nem találták eddig meg helyüket közösségben.

Lásd még 85/613 Gazdagnak ne kedvezz

 

Zeev Shlomo

2014.01.24