Sátán zsinagógája

Sátán zsinagógája

Ímé én adok a Sátán zsinagógájából, azok közül, a kik zsidóknak mondják magukat és nem azok, hanem hazudnak, … (Jel 3:9)

Sokan próbálták fejtegetni, kik lehetnek vajon ezek a hamis zsidók, akikről YHWH beszél Jánosnak. A zsidó nép kiválasztottsága ellen felhasznált leggyakoribb eszköz és kijelentés. Sokan érthetetlenül állnak a sokkoló kifejezés előtt és nem igen foglalkozik a témával olyan, akinek hite nem a zsidó nép elvetésében gyökerezik. Az alábbiakban felsorolom, kik hogyan értelmezték eddig ezt a kijelentést, illetve felsorolom, hogy melyek azok az emberek, csoportok, akik – minden jel arra utal, hogy máris – a sátán zsinagógájának hamis zsidói. A kérdést, mint minden mást, ami az Írásokban található nem érdemes túlbonyolítani és túlfilozofálni. Hiszen YHWH kijelentett Szava emberekhez szól, egyszerű emberekhez, megértéséhez nem kell diploma, de talán még 8 általános sem. Így felesleges fejtegetés helyett, térjünk vissza magához a nyers szöveghez. Mit akar kifejezni? Egész egyszerűen, hogy lesznek, vannak emberek, akik zsidónak mondják magukat, vagy annak számítanak, de nem azok, hanem az ellenség szolgái. További figyelmeztetés, attól, hogy valaki ilyen “zsinagógához” tartozik, még nem a kárhozat fia. Ugyanis legtöbbjük – merem remélni – megtévesztés alatt álló ember, aki remélhetőleg időben megtér tévelygéséből. Mindig a kisebbség az, mely eredendően zsigeri romlottságból cselekszik.

Hagyományos keresztény álláspont

A kereszténység legáltalánosabb álláspontja, hogy a Sátán zsinagógája egyszerűen a ma, magukat zsidóknak nevező, a judaizmus vallását követő egyének. Az emberek többsége úgy gondolja, vagy szeretné gondolni, hogy azokról van itt szó, akiknek ősei valamikor a választott néphez tartoztak, majd miután Jézust megtagadták és keresztre feszítették, elvetésben részesültek és azóta a Sátánt szolgálják. Valahol logikus és érthető is lehet ez a gondolatmenet, hiszen való igaz, hogy alapjából Sátán uralma alatt van mindenki, aki Krisztust tagadja. Egy kivétel ez alól, maga a választott nép nagy része, akik nem hamis uralom alatt, sem elvetésben, hanem karantén állapotban vannak. Minden bizonnyal előnyös zsidónak lenni, ezért is, mert egy időre Krisztus nélkül is különös védettséget élveznek a Sátán hatalma ellen YHWH-tól. Minden meg nem váltott teremtményen valamilyen szinten ott van az Örökkévaló megóvó keze, hiszen az élet nem is maradhatna fenn a világban máskülönben. De ezt a védettséget az eredeti hórebi szövetség által élvezi fokozottan az elsődlegesen kiválasztott nép.

Világi antiszemita álláspont

A világi antiszemiták pedig azonos állásponton vannak, mint a keresztény antiszemiták. A mai Izrael államának létjogosultságát is, többek között a már általam is tárgyalt kazár és összeesküvés elmélettel igyekeznek tagadni. És bár igen jelentős igazságalapja van annak, amit mondanak, mégis rossz hír számukra, hogy vádjaik a zsidóság egy igen vékony rétegére vonatkozik. Ezek az emberek azok, akik bár visszautasítják a bibliai kinyilatkoztatásokat, YHWH Szavát és Krisztus Vérét, mégis előszeretettel sajátítanak ki részleteket a Bibliából, amint azok az alattomos terveiket látszanak alátámasztani. Mindkét antiszemitizmus lényege, hogy a zsidó nép kiválasztottságát kisajátítsa magának a vádló fél. Hamis kiválasztottságuk, nem teszi-e őket hamis zsidókká, így esetleg pont ők (is) beleesnek a feljebb említett hamis zsinagóga tagjai közé? Hiszen sokak közülük ki is mondják: “mi vagyunk a lelki zsidók”.

Zsidórajongó keresztény álláspont

Másik véglet, mikor a zsidó oly bálvánnyá válik, hogy keresztény hívek szinte már betérnek a Krisztus-tagadó judaizmusban, annyira, hogy szinte már azt gondolják, a zsidó identitás nagyobb biztosíték az örök életre, mint maga Krisztus vére. Ők a Sátán zsinagógája témájáról nem is beszélnek, kerülik, hiszen olyan csúnyán hangzik. Közülük igen sok egyén van, akik ebbe a kategóriába sorolhatók, mivel Krisztus maszkjában az antikrisztusi erőket szolgálják, akár akaratlanul is. Nem a keresztények beoltatásán dolgoznak, hanem hamis és felületes vallásos hagyományok és külsőségek által tovább gyilkolják őket szellemben. Gyakran és hamisan zsidóknak neveznek bárkit, aki ilyen társasághoz csatlakozik. Zsidóknak vallják magukat, de nem azok. Úgy gondolom egyértelmű, hogy ők is belesnek ebbe a körbe.

Sőt, létezik olyan fokozottan elvetemedett, magát egyszerre messiási és zsidónak valló társaság, akik már nyíltan tagadják a Megváltó személyét alapjaiban meghatározó tények igaz voltát. Tudok tanokról, melyek tagadják, hogy Jesua valódi szűztől és a Szent Szellem által fogant, azaz azt állítják, hogy József a biológiai apja. Tagadják, hogy a keresztre feszítés áldozat lett volna, illetve tagadják, hogy Krisztus drága vére szövetség és bűnök bocsánatára ontatott ki. Sajnos Magyarországon is megjelentek már ezek a hangok. Kereszténygyűlöletük, már oly szintre fokozódik, hogy nem csak azt bontják vissza, ami felesleges, hanem alaphittételeknek is úgy támadnak neki, hogy önmagukat zárják ki a Kegyelemből és akár a Szent Szellem sértésének bűnét is elkövetik. Addig kiabálnak, hogy végre valaki felfigyeljen rájuk, már akkorát akarnak mondani, hogy valaki észrevegye őket, hogy már abba is beletipornak, ami mindig is Szent volt még a legpogányabb kereszténységnél is. Talán észre sem veszik, hogy már rég megtagadták azt, akit eredetileg szolgálni véltek. Róluk is beszélt Pál a következőképpen: De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok. Amint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen. Gal 8-9

Választott Nép

Ahogy egy korábbi írásomban kifejtem, amit/akit YHWH kiválaszt, azt automatikusan kiválasztja az ellenség is. Igen, mondható az, amit zsidóellenes embertársaink szoktak emlegetni, hogy a zsidó Sátán választott népe. Csakhogy, azzal a csúsztatással és szándékkal, mellyel ők állítják, teljesen hamis a dolog, hiszen továbbra is az Örökkévaló Népe IS marad mind e-közben. Sátán kisajátítani akarja az emberiséget, azon belül, mindazokat, akik valamely két szövetség által Elohim népének tagjai: a zsidó a hórebi szövetség által és az Egyház, Krisztus vére által.

Zsidó összeesküvés elméletet erősítő zsidók

Sátán zsinagógája, minden olyan zsidó vérrel rendelkező pénzoligarcha, aki a mammont szolgálja szívvel-lélekkel. Aki nem Jeruzsálembe vágyik haza, hanem Babiloni szétszóratásában meggyökerezve a világi nézeteket tartja törvénynek. Ezek között vannak azok, akik akár tudatosan is feláldozták lelküket valamely eszme, szabadkőműves irányzat, vagy kimondottan az ördög oltárán. Közöttük többen harcolnak, minden ellen, ami zsidó-keresztény gyökerű. Harcolnak Izrael állama ellen. Nyíltan, vagy burkoltan. Azaz engedik élni, de ők akarnak irányítani. Így érthetjük meg az összefonódásokat a cionizmus és egyes sötét társaságok között. Ki van nekik szolgáltatva politikai és gazdasági nyomás által, mint egy prostituált, aki kuncsaftjaiból él.

Vallásos zsidók

De Sátán zsinagógájának tagjait megtaláljuk azok között is, akik vallásos zsidókként egyre nagyobb kitartással és arcátlansággal nyíltan támadják Jesua személyét és Messiási rangját. Akik nem elégszenek meg talmudjaik és tradícióik hiábavaló elemezgetésével – ami legalább az identitásukat megóvja, amíg az Úr vissza nem jön, hogy az ő szemüket is megnyissa – hanem dühöngő őrjöngéssel becsmérlik és gyalázzák az Jézus nevét, oly mértékben nem engedi lelkiismeretüket nyugodni az Ő személye.

Az interneten nem találni olyan “rabbi” tanítását, aki sokáig bírná Jézus nevének a meg nem említését. Előbb-utóbb kényszert éreznek, hogy rossz színbe tüntessék fel és bizonygassák, hogy miért nem lehetett a Messiás. Ha pszichológus lennék, pozitívan állnék a jelenség előtt, hiszen amit az ember próbál magában elfojtani, arról beszél folyton tagadóan. Azonban pedagógus a végzettségem, és bár tudom, hogy van ebben is igazság, sajnos egy fokkal borúsabb érzéseim vannak mindezek hallatán.

Ahogy Jesua idejében is a vezető papokhoz és farizeusokhoz szólva kijelentette Megváltónk, hogy a Sátán az Atyjuk (János 8:44), úgy ma is, nem a hétköznapi ember/zsidó/ortodox zsidó az, aki a gondot okozza, hanem a szellemi vezetők, a “bölcs rabbik”. Ilyen kulcsfontosságú pozícióban nem enged akárkit az ördög, hanem az általa “megbízható”, a hamis judaizmusnak elkötelezettebb egyéneit fogja előszeretettel felhasználni és a nép tanítói szerepével felruházni. Ők is a Sátán zsinagógája, hiszen ők azok, akik felelősek a nép tanításáért és szellemi állapotáért, ők azok, akik Jézus ellen tanítanak olyanokat, akiket talán nem is zavarna különösképpen Jézus személye. Ők azok, akik Krisztustól egyre távolabb vezetik a zsidó híveket, és akik nélkül ez utóbbiak közül ki tudja hányan ismerték volna már fel Jesuában a valódi Messiást. Bár ezek a hamis tanítók között is vélhetően a legtöbben megtévesztett, megváltandó egyszerű emberi lelkek, de bizonyára szép számmal lehetnek azok is, kik sorsa gyakran születésük előtt meg volt pecsételve. Ők olyanok, mint az akkori farizeusok és szadduceusok, akik pontosan tudták, hogy ki ellen szólnak.

Egész egyszerűen, az ő esetükben sátán zsinagógájához tartozik mindenki, aki egyre hangosabban ordítja a mai napig is: “Feszítsd meg!, illetve Barabást akarjuk!” Bármilyen mértékben is felelős az a kereszténység, mely a hamis szakállas jézus képében és kereszttel a kezében gyilkolta, égette, elűzte őseiket, az a zsidó, aki ma tudatosan lázad, és annál inkább lázad, ahogy az idő közeleg, Jesua Messiási volta ellen, a sátán zsinagógája ők.

A judaizmuson belül azonban igen sokan vannak olyanok, akik inkább csendben maradnak. Nem tudhatják, így inkább bölcsen hallgatnak, nehogy kiderüljön, hogy mégis Ő volt az Igaz és ezért bűnhődniük kellene. Ők azok, akik hasonlóak Gamáliel-hez az Apostolok Cselekedeteiből, aki figyelmeztette a főtanácsot, hogy az apostolokat ne üldözzék, mert ha kiderülne, hogy YHWH-tól van a dolog, akkor lázadóknak bizonyulnának, ha pedig nem Tőle való, úgyis letűnik magától (ApCsel 5:34-39). Ma is vannak ilyen zsidók, akik várnak és inkább nem szólnak, nem ítélkeznek. Pedig sajnos minden okuk meglenne rá. Ők alkotják azt a zsidó maradékot, akiknek visszaoltatása az eredeti gyökérbe hamarosan megtörténik. Addig pedig meg van nekik engedve hogy langyosak legyenek, azért, hogy ne vétkezzenek.

Utolsó földi szentély

A leglátványosabb és legegyértelműbb zsinagógája a Sátánnak természetesen az a templom, ami harmadik szentélyként hamarosan felépül Jeruzsálemben és ahol a már előkészületben álló hamis antikrisztusi papok csak arra várnak, hogy az áldozati rendet újból beindítsák. Újabb áldozatok sorozata kezdődik meg nemsokára. Ez nem más, mint maga YHWH Bárányának a meggyalázása. Ez az a bizonyos meggyalázás, melyet YHWH meggátolt azáltal, hogy az előző Szentélyt engedte lerombolni a rómaiak által. A zsidó népnek még tudatlanságból sem engedte meg, hogy a Bárány áldozata után bármilyen áldozatot bemutasson a nép. Lesznek zsidók, akik még akkor is az Antikrisztus mellett állnak majd ki, amikor nyilvánvaló lesz az Írásokat ismerők számára, hogy nem lehet ő sem a messiás (ő sem, mivel közben még mindig nem ismerik majd fel Jézusban az igazit). A harmadik templomban olyan dolgok történnek majd, ami egy valódi ortodox zsidó számára egyértelműen kizárja majd, hogy az Antikrisztus messiás legyen. Sokakat nem fog tudni megtéveszteni. Ekkor óriási csalódás éri majd ezt a zsidó maradékot, hiszen eleinte ők is elhitték, hogy végre megérkezett az oly régóta várt messiás. Az ellenség nem korlátlan hatalmú. A harcban az Örökkévalónak is vannak ellentámadásra használandó igen meggyőző fegyverei és védő eszközei, a leghatásosabb maga az Ige, mint védőpajzs.

Az egyik ilyen esemény, amire gondolok az, hogy a jelenlegi papok, akik ki vannak jelölve a majdani templom áldozati rendjét újbóli megindítására, már most leszögezik, hogy ez a templom már mindenkié lesz, nem csak a zsidóké. Áldozni fognak a pápa és dalai láma jelenlétébe és együtt imádkoznak majd ezekkel a világ békéjéért. Ott lesz minden vallás legfőbb vezetője és annak képviselői egy nagy ökumenikus színjáték folyamatos megrendezésében. Továbbá fel lesz állítva egy szobor, az Antikrisztus képére, mely előtt minden térdnek meg kell majd hajlania a próféciák szerint, és aminek felállítása pillanatában, a híveknek el kell hagyniuk a várost a figyelmeztetés szerint. Egyértelmű, hogy a puritánabb ortodoxok be sem teszik majd lábukat ilyen cirkuszba és irtózatos szellemi megtörésen fognak keresztül menni, hiszen egyszerre csalódnak majd a várva várt 3. templomban és a messiásban. Ennek a nagy csalódásnak a végkifejlete maga a valódi Messiás felismerése lesz.

Nem tudom, nincs mélyebb látásom azzal kapcsolatban, hogy mit is jelenthet majd valójában a Jelenések hamis zsinagógájaként leírt intézménye. Talán ennyi, de lehet, hogy ennél összetettebb. Annyi számomra egyértelmű, hogy a feljebb említett démoni uralom alatt szolgáló hamis zsidók már rég köztünk vannak, és rég akként lehet őket elkönyvelni. Felismerésük pedig egyre sürgősebb, ahogy haladunk a hamis megváltó megérkezése felé.

Ezek nem zsidók, mert legfeljebb csak a gatyájukban hordozzák a körülmetélés jelét, gyakran már ott sem, szívük pedig kövér és romlott. Nem zsidó, mert a mi Népünknél – kivéve a cionistákat – a vérszerinti származás nem elegendő kritérium. Kizárólag a Szellemben való zsidó kötődés teszi a vérszerinti zsidót valódi izraelitává. Vagy egyszerűen nem zsidó, mert vérében sem az, a-nélkül pedig nincs Izrael még szívben-lélekben sem. Aki, bár még Jesuát nem fogadta el, de nem is lázad ellene és az Atyát viszont ismeri, és tiszta szívből szereti, azt senki ne merje Sátán népének mondani, mert ez esetben YHWH szeme fényére tör. Ki az, aki merészel, külsősként, kritizálni, belekontárkodni és beleszólni apja idősebb testvérével ápolt viszonyába?

Sátán gyülekezete

De Sátánnak nemcsak hamis zsinagógája van, hanem hamis “keresztény” templomai is vannak szép számmal. Akik Krisztusinak mondják magukat, de nem azok. Akik egyházaikkal és keresztény plusz és hamis törvényeikkel szintén leplet borítanak a Megváltót kereső emberek szemére, ahogy zsidó oldalon is történik. Akik képesek még Jézus személyéből bálványt csinálni, nem csak faragás által. Akiknek hamis egyházaik az Egyház rombolását szolgálják, akik a Bárány egyszeri áldozatát folyamatosan megismétlik, akiknek papjai elnőiesedett hangú bohócokként szólják a Szent Írást, nehogy valaki figyeljen rá és komolyan vegye.

Mi hol tartunk?

Sátán zsinagógája lényegében mindenki, aki a Választott Nép lejáratásán dolgozik, tudatosan, vagy tudatlanul és talán nem csak belülről, azaz vérszerinti zsidóra értendő. Mindannyiunk beleeshetünk ebbe a kategóriába, kérdés, hogy időben ráébredünk-e, hogy miben kell sürgősen módosítani szellemi állapotunkon, álláspontunkon. A Sátán zsinagógájához való tartózás még nem a kárhozat önmagában. Van belőle is szabadulás, leleplezésük pedig egyben az benne levő emberek szabadulását kell, hogy szolgálja. Ami biztos, hogy már nincs sok idő hátra, hogy teljes képet kapjuk erről a misztériumról is.

Zeev Shlomo 2021/05/03

Izrael állama és cionizmus

Izrael állama és cionizmus

Hívő kereszténynek nem kell, vagy inkább nem kellene magyarázni, hogy a ma látható zsidó államnak miként van létjogosultsága a próféciák tükrében. Sajnos mégis szükséges, mivel a magukat szellemi Izraelnek kikiáltó hamis keresztény irányzatok olyan hányadát képzik az össz-kersztényégnek, hogy továbbra sem lehet figyelmen kívül hagyni őket és harcolni kell értük, hogy végre erre is megnyíljon szemük.

A próféciákat elfogadó híveknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy miféle prófécia az, mely ilyen szintű szennyel és bűnökkel terhelt szajha országot enged létrejönni? Hogyan tekinthetjük a világ egyik legvilágiasabb és ateistább államát YHWH próféciáinak beteljesedésének?

Valóban jogos a kérdés, és ha valaki Szellemben van, és úgy tekint Erec országára hamar érzékeli, hogy nem a meghatódottság, sem a szellemi katartizmus vagy egyéb pozitív érzület járja át az embert.

Kié a Szent Föld

Le kell szögezni, hogy a Szent Föld kizárólagos tulajdonosa maga YHWH és nem a zsidó nép, vagy tágabb értelemben az Izraeliták, sem semmilyen más ember. Ez az egyetlen földrész, ahol eredendően, e-világ urának, Sátánnak nincs rendelkezési joga. YHWH akarata szerint pedig ezt a Földet a Választott Nép számára tartja fenn a kezdetektől, a végső időkig. Amikor akarata ellenére az engedetlen fiakat onnan időnként száműzni kényszerül, akkor egy-egy időre átengedi más népeknek.

Cionizmus

Röviden a cionizmus történetéről. Herzl Tivadar, a dohány utcai zsinagóga szomszédságában született pesti zsidó származású, de Bécsben élő és bécsi lapnak dolgozó németnyelvű újságíróként kiküldetésben járt Párizsban, amikor a híres Dreyfus ügy zajlott. Szemtanúja volt annak, amikor Dreyfus tisztet nagy nyilvánosság előtt megfosztották tisztségétől és rangjától, majd kardját is kettétörték, mert hazaárulással vádolták. Herzlt az döbbentette meg, hogy egy lihegő csőcselék néptömeg gyűlt össze a helyszínre és azt üvöltöztek, hogy: “halál a zsidóra”. Megdöbbent azon, hogy alig egy évszázaddal a francia forradalom és az emberi jogok kinyilvánítása után, a francia nép még ezen a primitívségi szinten tart. Ahogy később kiderült, Dreyfus keresztény tősgyökeres francia felettes tisztjei voltak a vétkesek, és egy magyar Eszterházy gróf közvetítésével juttatták el a francia hadsereg titkos iratait a német tisztekhez. Ők voltak a hazaárulók, akik egy zsidót kiszemeltek bűnbakként. Dreyfus megaláztatásának és a nép dühöngésének látványa hatására született meg akkor, Párizsban Herzl Tivadar elméjében a modern zsidó állam fogalma. Rájött, hogy kell egy ország, ahol önrendelkezünk, ahol hadsereggel meg tudjuk védeni magunkat és ahol békében tudunk élni egymás között.

A cionizmus Herzeltől máig hagyományosan ateista és szocialista szemléletű. Többségében hitehagyott, de identitásukban megmaradt zsidók vállalkozása, akik rájöttek még az oroszországi pogromokat és főként a holokausztot megelőző időszakban, hogy baj van, baj lesz, menni kell, vissza kell térni saját otthonunkba.

Ez következett be kicsit késve 1946-ban, amikor végül kikiáltották Izrael államát.

Anticionisták

Sokan tudják, hogy a világ legnagyobb anticionistái közé maguk zsidók, illetve hivatalosan vér szerint annak számító egyének tartoznak (pd. Soros György – Izraelben persona non grata-nak, nemkívánatosnak kinyilvánított személy, arab terrorista csoportok hivatalos támogatója – a vészkorszakban gyerekként a nácik nyomkereső “kutyájaként” működő spicli saját bevallása szerint is. Ő vezette oda náci gazdáit az elhurcolt zsidók lakásaira, hogy értéktárgyaikat lefoglalják, lásd az erről szóló interjús videókat a youtube-on.

Más zsidó anticionizmus is létezik, mely épp ellenkezőleg, nem ateista, hanem vallási alapú. Itt is a magyar származású zsidóság jeleskedik és ugrik ki az átlagból. A Szatmári ortodox irányzat alapjaiban elutasítja, hogy bárki ember zsidó államot alapítson a Szent Földön. Számukra egyedül a Messiás az, aki jogosult Izrael államát ismét életre kelteni. Addig semmilyen joga nincs erre semmilyen zsidónak. Azonban a területen élni szabad, sőt ajánlatos. Ők is a hazatérés próféciáján dolgoznak csak kicsit másképp, a politikát és adminisztratív oldalát a dolognak teljesen mellőzve. Ők azok, akik élvezik a cionista állam biztonsági rendszerét, katonai védelemét és szociális juttatásait, de se dolgozni, se szolgálni a hadseregben nem hajlandók. Pontosabban, munkába maguk helyett, saját feleségeiket küldik előszeretettel, amit az asszony legyen szíves az átlag 5-13 gyerek/család mellett megoldani, úgy, hogy a gyerekek is rendben legyenek, illetve a háztartás és a vacsora is kifogásolhatatlan maradjon.

A szatmári ortodoxia egyébként a világon a legelterjedtebb irányzat. Legfőbbképpen Antwerpen és New York városában találhatók nagyobb közösségek Izraelen kívül.

A szatmári irányzaton belül jött létre az un. neturei karta, a város védelmezői, akik nem csupán pacifista, hanem militáns és provokatív módon tiltakoznak Izrael állama ellen. Ők azok, akik palesztin zászlókba öltözve, izraeli zászlókat égetnek, miközben maguk is pénzelik az arab terrorista csoportokat, akik zsidó vért ontanak, illetve gyakran mutatkoznak Izrael legfőbb ellenségeinek vezéreivel. Ők azok, akik egy bizonyos törvény megszegése miatt elmennek a haza-, pontosabban a testvérárulásig, mely az államalapításnál is súlyosabb törvényszegés. Ők azok, akik világi zsidó vért ontanak indirekt módon és saját halott testvéreik vére tapad a kezükhöz. Ezért, saját törvényeik és az eredeti Parancsolatok szerint is, azonnali halálra kövezés járna. De ez a nyilvánvaló tény annyira nem képes tudatosodni bennük, amennyire az átlag judaista elvakultságnak a legszélsőségesebb fokán vannak.

Egy tisztességes ortodox akkor van önmagával összhangban, ha mérsékelt, nem gyilkos szándékú anticionista nézeteket vall. Izraeli zászló égetést pedig, ha nagyon nem bír ellenállni, nem az utcán, nagy nyilvánosság előtt végzi, mutatván a külsősöknek, mennyire megosztott népünk, hanem szűk családi körben.

Hazatérés parancsa/ígérete

Az Örökkévaló szemszögéből kell szemlélni ezt a kaotikus helyzetet, ahol emberileg igen nehéz megmondani, hogy kinek van igaza, mert bár úgy tűnik, hogy senkinek, valójában mindenkinél van némi alapvető igazság, vagy legalábbis mentség a sok deviáns magatartásra.

Az Örökkévaló akaratából és a Szentély lerombolását követően 70 körül a zsidó nép megkezdte történelmének máig tartó leghosszasabb száműzetését. A próféciák szerint viszont, az idők végén a zsidóságnak haza kell térnie, mielőtt a Messiás visszajön.

Gondoljunk bele, hogy egy olyan néppel van dolgunk mely két szélsőségbe esett. Az egyik része, mely elhagyta vallásának gyakorlását, aki mérges Teremtőjére, mert engedte a sok szenvedést és nem igen szándékozik tovább vállalni azt a szellemi terhet, mely szerintük szenvedéseiket okozta.

Másfelől azokat a zsidókat találjuk, akik azt az elferdült és mesterségesen felfújt vallásosságot követik, mely nem engedte felismerniük Jézust messiásként, és akiknél ugyanazon üldöztetések és szenvedések azt eredményezték, hogy tovább fokozták vallásos tradícióik és emberi erőlködéseik, szokásaik iránti fanatizmust, hogy Elohim tetszését elnyerjék. Ő a stréber süket gyerek, aki mindent másképp, többet csinál, mint amit elvárnak tőle. Ő az, aki képes az Izraeli tikkasztó nyári hőségben, fekete kaftánban és subában szenvedni, mert “bölcs” rabbik 150 évvel korábban a szibériai télben egyszer kijelentették, hogy így kell öltözködni és mivel azóta nem szólt senki, hogy 40 fok felett, mi a teendő, inkább úgy marad, nehogy törvényt szegjen. És lehetne sorolni a sok ostobaságot… Mégis megható és szeretetre méltó, hiszen meggyőződése, hogy az Atya örömére teszi.

Egyértelmű, hogy egyik fél sem képviseli azt az eredeti szerepet, identitást és utat, melyet Elohim számukra kijelölt azt követően, hogy a Messiást nem ismerték fel Jesuában. Mégis érvényes az ígéret, a parancs, a prófécia, miszerint egy megadott időben haza kell térniük, mert a Nép elvetése sosem történt meg és sosem fog megtörténni (lásd: Róma 11, ha még mindig szükséges erre felhívni a figyelmet).

Képzeljük el, hogy egy Apa, elzavarja otthonról fiait, mert ezek nem bírják betartani az otthoni szabályokat. Majd mielőtt kiereszti őket, megparancsolja nekik, hogy napnyugta előtt térjenek haza, mert jön a veszedelem. A fiak egész nap bolyonghatnak, közülük van, aki még távolabb megy az atyai akarattól, mások pedig azokat már túlfűtött és túlbuzgó módon igyekszenek betartani, mégis mindkét fél idejében megérzi, hogy közeleg az éjszaka és nem lesz jó kint maradni a vadak és útonállók között. Ki-ki milyen indíttatásból és szándékkal, de haza fog rohanni, mert tudja, hogy ott lesz biztonságban. Az Atya ilyenkor csupán annak is örül, hogy egyáltalán hazatérnek és közelednek vissza hozzá. Ha nem is úgy, azzal a bűnbánattal, vagy megtisztulással, melyet remél, de hazatérnek, hogy életben maradjanak.

Izraelnek, mint világias, sok tekintetben Elohim ellenes erők által is befolyásolt államnak, legalább annyi előnye van, hogy a nyáj újból egyesül, így az Örökkévaló kimondott megengedő akarata, hogy akár ateista és szocialista indíttatásból jöjjön létre. Így azok, akik Izrael világiasságát kritizálják, jogosan teszik, csak éppen látásuk nincs arról, hogy van olyan zsidó, akinél ez másképp már nem is tudna működni. Kritizálás helyett pedig örvendeznie kellene, hogy legalább ezt az egy törvényt betartja: a hazatérés parancsát. Akik pedig Izraelt elfogadják, a másik végletbe esnek, ők a bűnöket, ha nem is fogadják el tudatos módon, de leplet húznak rá, úgy tesznek, mintha nem lenne, így hagyják továbbromlani a helyzetet.

A vallásos zsidóságnak pedig egyszer rá kell majd jönnie, hogy világi testvérei nagy része nem csupán az antiszemitizmus miatt távolodott el a hittől. Vannak közülük sokan, akik számára a teljesen életidegen mai zsidó vallás tanai és törvényei győzte meg identitásuknak felhagyásával. Józaneszű zsidók nem válnak ortodoxokká és ez nem hit kérdése, sőt. Akinek bármi fogalma van az Örökkévaló dolgairól, hamar rájön, hogy a rabbinikus judaizmus tele van olyan tanokkal, törvényekkel és elvárásokkal, ami vállalhatatlan, mind intellektuális, mind az eredeti tiszta szellemi értelemben! De mivel nincs más alternatíva, inkább kilép a világ pusztájába, talentumait pedig felhasználja arra, hogy sikeres legyen, hogy taníttassa gyermekeit, hogy ők is megéljenek a számukra idegen és ellenséges világban. A pénz nem boldogít, de valóbban jobb a semminél és sok esetbe igen nagy segítség. Ez a szemlélet emberileg érthető és ehhez ragaszkodnak a mai cionista állam vezetői is. Pénz kell és fegyver, amíg ezek megvannak, addig minden rendben van. Ez az ő bálványuk, jelenleg.

Palesztin kérdés

Palesztin nép állítólag nem létezik, de nem is ez az érdekes. Akár létezhetne, a filiszteusok szín tiszta leszármazottai is lehetnének, akkor is idegenek lennének a Szent Földön, ahogy az ókori vélt, vagy valós őseik is az eredetektől fogva idegenek és gyarmatosító behatolók voltak. Így nem igazán értem a vitát ezen a síkon és főként azt nem értem, hogy ezt az alapvető igazságot miért nem hirdeti senki a sok fecsegés és magyarázkodás helyett? 

Pontosabban palesztinok léteznek a római kor óta, mikor is a birodalom zsidótalanító működése odáig ment, hogy a Szent Földet palesztinává, a benne lakó zsidókat pedig palesztinokká nevezték át. A 30-as években íródott enciklopédiákban látható, hogy palesztinoknak nevezték a zsidó telepeseket, illetve palesztina zászlaja lényegében megegyezett a mai Izraeli zászlóval, Dávid csillaggal a közepén. Tehát, ha úgy tetszik, palesztinok léteznek, ez az egyik gúnynevünk több, mint 2000 éve.

De a palesztinnak nevezett arabok szemszögéből nem a filiszteusok, hanem inkább a kánaániták története az érdekesebb. Ahogy az első honfoglaláskor, Ráháb történetéből kiderül, az akkori lakosság, az ígéret földjének ókori albérlői sem örültek, amikor megjelentek az izraeliták. Ráháb szavaiból viszont tudjuk, hogy az izraeliták érkezése és birtokbavételi szándéka nem érte őket váratlanul. Értesült a nép a zsidók érkezéséről és rettegtek, ahogy olvashatjuk Józsué 2:9-11-ben.  

Sok ember ma is ingatlanba fektet. Belvárosi garzonokat vásárolnak, a ma még kiskorú gyermekeik majdani tanulmányainak és felnőtt életük megkezdésének könnyítése végett. Addig pedig kiadja, termelje vissza a kiadásokat, ne álljon üresen. Hasonló történik a Szent Földdel kapcsolatban is.

Az Örökkévaló akkor szólt. A kánaániták szívére adta, hogy eljött az idő. Bizonyára nem az idő eljövetelekor kapták az üzenetet, hanem őseiktől kezdődően, az összes generáció érezte, hogy ez a föld nem az övék, de egy időre használatba vehetik. Idegeneknek érezték bizonyára magukat mindvégig. Majd, amikor eljött az idő, hogy a Tulajdonos, saját immár felnőtt gyermekének adja át az ingatlant, az albérlők különböző módon reagáltak és közülük sokan lázadtak.

A mai időkben sincs másképpen. Az Örökkévaló nem veti el az arabságot. Hágár és Ishmael ígérete, amilyen mértékben a mai arabok az ő leszármazottaik, épp úgy érvényes, mint az Izraelnek tett ígéretek. Ne feledjük, nem vagyunk kiváltságos, privilégiumokat élvező, hanem csak választott nép. Kiválasztva, elkülönítve szolgálatra, mások szolgálatára és nem fordítva. Azonban minket is megillett a lakhatás joga, valahol a világon.

Tágabb értelemben, Krisztus által az arabokat is buzgón várjuk a nagycsaládban, annál is inkább, mert vér szerint is rokonaink. Nem kegyetlen módon dobja utcára az embereket az Úr. A kánaániták jó része bizonyára letelepedett odébb, ahol az ottani lakossággal összeolvadva, mai leszármazottaik talán az arab csoporthoz tartoznak. Élnek, csak máshol, másképpen, talán jobban. Olyan helyen, amit magukénak tudhattak és ahol otthon érezhetik magukat. Talán épp az ő sarjuk él ma jól meg a kőolajból. A palesztinnak utólag elnevezett arab csoport, mely a Szent Földön élt az utóbbi néhány évszázadban bizonyára megkapta volna ezt az új otthont, ha engedelmeskedik. Azok, akik végül átkerültek például Jordániába, úgy hagyták el az országot, hogy továbbra is követeléseik vannak, és azt várják, hogy visszafoglalják otthagyott helyüket, nem mondható, még rájuk sem, hogy Elohim parancsának engedelmesek lettek volna. Így most a terület mellett való kitartásuk miatt igen nagy veszélyben és egyértelműen átok alatt vannak. Az elengedést kell bennük kimunkálni, illetve a hitet, hogy ha YHWH valamit elvesz, akkor számukra jobbat ad a helyébe.

Nincs kétség, hogy YHWH Szelleme a zsidó telepesek előtt járt a 19. század végétől az állam megalapításán át, a mai napig. Így az ott élő népcsoportok, csakúgy, mint az akkori kánaániták megkapták az ultimátumot, hogy engedjék át a területet, nem a zsidóknak, hanem az egyetlen Tulajdonosnak, aki úgy rendelkezett, hogy a zsidó népet szállásolja el rajta. 

Elohim nem kidobni, elsöpörni szándékozik senkit, hanem új hazával áldhatta volna meg ezt a népet, mely most oly sok fejfájást okoz a világ számára. Mert bizonyára ők okozzák és nem a zsidók. Ha engedelmeskedtek volna, akkor bőségesen visszakapták volna azt, amit elveszítettek. Az idő eljött, és a zsidónak haza kell térnie, azért, hogy Krisztus visszajövetelének előkészülésképpen beteljesedjenek az összegyűjtetésről szóló próféciák. 

A zsidó hadsereg viszont nem ragadta meg a lehetőséget 40-50 évvel ezelőtt, amikor a világon senkit, az arabokon kívül, nem zavart volna, hogy arabokat arabokhoz küldjenek vissza igen határozott módon. Ma már szinte azért is bocsánatot vár el tőlünk a világ velük szemben, ha megpróbáljuk kikerülni a késszúrásaikat. Fegyveresen visszavágni a provokációnak pedig egyenesen bűncselekmények számít már. Hát itt tartunk.

Azt azonban semmiképp nem tagadom, hogy időnként embertelen bánásmódban részesülnek egyesek az ottani arabok közül. Hiszen háborús helyzetben bárkinek elborulhat az agya, ahogy mondják, és embertelen módon viselkedhet izraeli katona is. Főként azok, akik azok a keresztény oroszok leszármazottai, akik a rendszerváltás idején zsidónak hazudva magukat, jogtalanul telepedtek le a Szent Földön. Ők magukkal hozták a Magyarországon is többször tapasztalt és jól ismert orosz hadviselés “tapintatos” stílusát. Ez azonban nem menti fel az arabokat az alól, hogy maradásuk lázadáson alapszik, így a zsidó katonák későbbi túlkapásai bár gyakran elítélendők is lehetnek, mégsem igazolják az arabok jogát a földhöz.

Egyébként is az, aki folyamatosan provokál, ne csodálkozzon, hogy előbb-utóbb fejbe vágják, akár nagyobb erővel, mint amit a támadás megkövetelt volna. Újjal mutogatni ezek után pedig kimondottan aljas és cinikus cselekedet.

Elohim megáldotta volna őket bőséggel máshol, ahol amúgy is arabok élnek a számukra elkülönített több milliós négyzetkilométeres arab világ valamelyik pontján. Ha bárki számára viccesnek tűnne előző mondatom, ellenőrizze le maga: 13.150.000 km² az arab világ területe Marokkótól az Iráni határig, a földközi tengertől fekete Afrika határvonaláig. Ja, hogy a nagy része élhetetlen sivatag? A Szentföld is az volt, amíg ők éltek ott. A zsidók szinte csoda módon virágzó oázissá munkálták a terület nagy részét. Megfelelő életmóddal és nem csupán a kecskék legeltetésből, hanem a föld megművelésének hajlandósága által, akár a sivatag is kizöldell.

Úgy gondolom, felesleges taglalni miféle kicsinyes aljas szellemiség az mely sajnál egy zsebkendőnyi területet teljességében visszaengedni egy olyan népnek, akinek 2000 éve nincs hová mennie, és ostoba módon védelmezni egy ilyen óriási birtokkal rendelkező “kisebbséget”, hogy még osztozkodjunk velük a szinte semmin. Izrael jelenlegi területe 21.000 km². Ez nagyjából Pest, Bács kiskun és Jász Nagykun Szolnok megye együttes területe, mely jelenleg 6 millió zsidónak ad otthont és ahol további 3 millió arab tartózkodik. Ha azt vesszük, hogy a világban szétszórva élő hivatalos zsidók száma további 12 millió lelket tesz ki, nem számolva az összegyűjtetés alatt levő elveszett törzsek leszármazottairól, illetve Júda törzsének elveszett tagjairól, akik asszimilálva élnek szintén szétszórva, akkor egy nagyobb méretű összegyűjtetés esetén inkább szardíniáknak, mint zsidóknak fogjuk magunkat érezni odahaza. Ez esetben pedig az ottmaradt arabok, ha más nem, a szagunktól fognak odébbállni.

Valódi kazárok és hamis zsidók vagy fordítva

Alap jogunk a Földhöz abból fakad, hogy Jákob leszármazottainak, azaz zsidóknak valljuk magunkat, azon belül a megmaradt főként Júda és Benjámin törzseinek leszármazottainak. Egyes elméletek szerint azonban közép-Európa zsidó tömege nem Jákob, hanem betért Kazárok sarja. Egy másik írásomban erről bővebben írok. De röviden annyit erről az elméletről, hogy három lehetőség van, mely egyikét sem lehet kizárni. Az első, hogy az elmélet hamis és mindannyian Jákobtól származunk. A másik pedig, hogy csupán csak a Kazár fejedelemségek tértek át a zsidó vallásra, ahogy több zsidó és nem-zsidó történész is állítja.

A harmadik eset az, melyet érdekes módon több zsidó történész és génkutató is elfogad, hogy az elmélet teljesen igaz és Lengyelországtól, Magyarországon, Ukrajnán, Románián át egészen az orosz Ural hegységig letelepedett zsidók mind Kazáriából származnak.

És itt általában megáll az elmélkedés, majd mélyen hallgat az a zsidóság, akit érint, mivel elég cikin hangzik.

Kazária azonban Izrael királyságától észak felé néhány száz kilométerre fekvő terület. Mely elhelyezése pontosan megegyezik a deportált izraelita törzsekről szóló történelmi beszámolókkal. Ami igen gyanús szokott lenni, amikor valaki mély vonzalmat érez a zsidó nép iránt, oly annyira, hogy ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy be is térjen. Ez nem a szabványos történet! Az emberiség a zsidókkal való kapcsolódása nem a kazárok lelkületét tükrözi általában, hanem inkább a kozákokét. Nem a vonzalom, hanem az iszonyat, nem betérni, hanem elűzni akarás a jellemző érzület. Vonzalom igen sok esetben akkor alakul ki, amikor azonos gének egymás közelségére aktivizálódnak. Ezt érezte bemerítő János is anyja méhében, mikor Mária Jesuával a méhében meglátogatta Erzsébetet.

Nem kijelentés által, nem szellemi látásból, hanem csupán matematikai szintű gondolkodás által erős a gyanúm, hogy ha a Kazár elmélet igaznak bizonyulna, akkor ki fog derülni, hogy a Kazárok, legalábbis többségük a 10 elhurcolt izraelita törzsek valamilyen összetételének és létszámának a kombinációjából származik. Így teljesedik be az összegyűjtetés próféciája, nem a mai értelemben vett utolsó időkben, hanem Jézus által, már saját korára is értve utolsó időkben, azaz, az utóbbi 2000 év folyamatában.

Annyi várna majd még ránk, hogy akik eddig azt gondoltuk, hogy Júda, vagy Benjámin, vagy Simeon, vagy akár Levi törzsétől származunk, mivel ez a négy maradt meg, sokunknál kiderül, hogy Gád, Asher, Iszakár, vagy egyéb ősatyától származunk valójában. Es nem Lea, vagy Ráchel az ősanyánk, hanem valamelyik szolgáló.

El Sáddáj működése a mai Izrael területén

Akinek még mindig kétségei vannak affelől, hogy a modern Izrael államának bármiféle köze lenne rég leírt próféciákhoz nézzen utána izraeli angol nyelvű forrásokban, mennyi valódi csodának voltak szemtanúi, illetve megélői izraeli zsidók, amikor háború, vagy épp az őket támadó rakéták elől menekültek. Röviden és csak a leggyakoribb eset: arab oldalról az utóbbi évtizedekben kilőtt több tizezer rakéta becsapódásaiban, oly jelentéktelen mértékű emberi veszteség volt, hogy a véletlennek, vagy a szerencsének tulajdonítani önmagában is vicc lenne.

A látszat és a többség akarata ellenére, aki a mai modern filiszteusokat akarja kicsi és sérülékeny Dávidnak, a zsidókat pedig gonosz Góliátnak feltüntetni, valójában a történet épp úgy fest, mint Saul uralkodása idején. Attól, hogy Izraelnek nagy az ütőereje, a világ legfejlettebb hadseregével rendelkezik, az óriás mégis az a palesztin és a mögötte egyre többen összesereglő emberek és államok, akik egyre inkább kétségbevonják a zsidó állam létjogosultságát.

A ma Dávidja még saját erejével is elbír az óriás Góliáttal, és abban bízik. De hamar eljön az idő, amikor hasonlóan az eredeti Dávidhoz, kizárólag a Seregek Urában bízva fogja végleg legyőzni az ellenséget.

Izrael szerepe az utolsó időkben

A zsidók össezgyűjtetésének helye, ahol kollektív módon ki lesz nekik nyilvánítva a Messiás valódi személyazonossága, amikor siratni fogják, mint az elsőszülött fiút.

Izrael állama az Antikrisztusnak is kiválasztott helyszíne. Hiszen ott fog felépülni az a gyalázatos templom, mely harmadik szentély néven az antikriszuts székhelye lesz. Ahol egyesíteni fogják, a világ vallásait, illetve ahol Jeruzsálem YHWH szerint oszthatatlan város, három részre fog szakadni. Ott fogják felépíteni azt a szobrot, mely előtt minden térdet meghajlásra kényszerítenek, mint Dániel idején.

Izrael továbbá a hely, ahol Góg és Magóg hábrúra összesereglik a millénium végén.

Jeruzsálem az a város, ahol a két tanú kivégzése, halála illetve fetámadása, majd menybemenetele még eljövendő esemény.

Nem a jelenlegi írás tárgya felsorolni mind azokat az eseményeket, melyek nem is valósulhatnának meg, amíg a zsidó nép vissza nem foglalja a Szent Földet. Később ez a téma is kidolgozásra kerül majd.

Zeev Shlomo

2021/04/30

Antiszemitizmus és keresztényellenesség

Antiszemitizmus és keresztényellenesség

Talán különös a cím, mivel a kettőt nem igen szokták egybe kezelni, sőt a másodikat igen ritkán tárgyalják. Számomra nem azért fontos mindkét fogalmat együtt tárgyalni, mert mindkét csoporthoz tartozom egyszerre, hanem sokkal inkább, mert az ellenség fokozottan támadja elsősorban mindazt, ami YHWH-é, és mivel mindkét nép általa választott, párhuzamosan, de mégis egy forrásból és ugyanazokkal az eszközökkel folyik a támadás ellenük.

Az antiszemitizmus elemzésénél, már az első lépéseknél hibába esik mindkét fél, antiszemiták és antifasiszták egyaránt. Emberi szemszögből, társadalmi, történelmi, politikai és gazdasági szemszögből vizsgálják a problémát. De még, ha vallási szempontból is közelítik meg a témát, az is általában igen hiányos. 
Vannak a zsidóságon belül igen jó, de valljuk be, igen rossz példák is szép számmal. Az egyik fél az egyiket hangsúlyozza ki, a másik pedig a másikat. Kinek mi felé húz az érdeke. Ideje volna olyan emberek felszólalását is hallani, akiknek sem a zsidógyűlölet, sem annak elvakult hamis szeretete nem motivál, hanem kizárólag az Igazság. 

Az Antiszemitizmus egy igen sokat, sőt túltárgyalt téma, aminek erőltetése épp a fogalom fokozását szolgálja. Ugyanis bármilyen súlyos volt történelmünk során az ellenünk folyó gyűlölet és annak következményei, a 90-es évektől a mai napig tartó folyamatos és vízözön-szerű zsidó “siránkozás” nem igen a mártírok emlékét és a saját jobb jövőnket szolgálja, hanem épp ellenkezőleg. Zsidóként gondolkodva pedig alapjából nem érthető, hogy bajunkat, fájdalmunkat miért kell szappanoperává degradálni és gyöngyeinket a disznók elé szórni, amit a tapasztalat is igazol, hogy megtaposnak velünk együtt. A disznó szót értsd az aljas és gyűlölet teli szellemiségekre, melyek sokakat uralnak.

Továbbá vannak más és a miénket megelőző holokausztok a történelemben. Mikor készült valaha film az örmények irtásáról a törökök által, vagy a belga kongóban lemészárolt 5 millió afrikairól, akik bár nem a gyűlölet áldozatai lettek, hanem egy elmezavarodott király adminisztratív hóbortjának estek áldozatul. De beszélhetnék Európa talán első és legrégibb népirtásáról, amikor szintén török kard által az ősmagyar lakosság 2/3-át eltörölték, szinte a történelemkönyvekből is.

Az antiszemitizmus gyökereiről és okairól igen sokat olvashatunk az interneten. Az írások szintén vagy az egyik, vagy a másik fél érdekeit képviseli egyoldalúan. Antiszemita oldalon természetesen relativizálják és igyekeznek bizonygatni jogosságát, a másik oldalon pedig a másik véglet az uralkodó szemlélet és a legkisebb kritikára is antiszemitizmussal vádolnak vissza. Sokan gondolhatják, hogy magam is zsidóként és a honlapunk jellege miatt egyértelműen ez utóbbi kategóriának az álláspontjait fogom tükrözni. Nem így lesz.

Magam részéről, mint minden más témában kizárólag az Örökkévaló igazsága az egyetlen mérce, ami szerint bármit vizsgálni és kijelenteni merészelek. Az antiszemitizmus témája, ahogy ma, a két szembenálló oldal tálalja tévútra és további széthúzáshoz vezet. Ahhoz, hogy ezt a témát tisztán lássuk, kizárólag YHWH szemszögét lehet figyelembe venni. Ki kell szakadni abból a kétdimenziós, jobbos vagy balliberális csőlátásból, ami az igazságtól eltávolít, és nem rendezi a zsidó kérdést.

YHWH álláspontja pedig nyilvánvaló a Szentírásban. Örök szövetség és hűség Elohim részéről, azonban büntetés, száműzetés, akár földi halál azok számára, akik eltávolodnak. Igazságos Atyaként, gyermekeit sosem fogja meggyűlölni és elvetni. Ezek elpártolása pedig mély szomorúságot és kellő büntetést kényszerít ki belőle, annak érdekében, hogy a gyermek hosszútávon engedelmes maradjon és győztesen jöjjön ki.

Az antiszemitizmus gyökere

Az antiszemitizmus valódi és egyetlen gyökere maga Sátán. A gyökér az, hogy ami YHWH-é azt mind, és elsősorban azt gyűlöli a legjobban az ellenség. Így a két választott nép – az elsőszülött, a zsidó, illetve a második, a népbeli, aki Krisztusban újjászületett tényleges és nem csupán névleges keresztény – az a két embercsoport, akit Sátán a leginkább gyűlöl és támad. És nem csak gyűlöli, hanem igyekszik magának kisajátítani, saját tervei kivitelezésében felhasználni, egymás ellen fordítani és a kívülállók számára ellenszenvessé tenni.

Sátán választott népe

Amint sokan tudjuk, az Örökkévaló majma mindent majmol, ami az Örökkévalóé! Így ne lepődjön meg senki azon az állításon, hogy ha a zsidó nép YHWH választott népe, akkor automatikusan Sátán választott népe is. Ez azt jelenti, hogy fokozottan meg fogja környékezni mindazokat, akik YHWH-val szövetségben vannak, hiszen, akik nincsenek, azok vele vannak szövetségben, azokért nem kell harcolnia.

Ennek célja egyszerű. Minél több embert kell meggyőzni arról, hogy ami YHWH-é, ami Vele kapcsolatos, sőt önmagát az Örökkévalót egyszerűen kerülni érdemes. Így járatja le a zsidóságot és a kereszténységet egymás szemében és a világ előtt is. Mivel sem a zsidóság nagy része nincs Krisztusban, sem a kereszténység többsége nincs újjászületve Őbenne, hanem külső rajongói csupán, így egymás gyűlöletének keltése által mélyebben meggyökerezi mindkét felet, abban a Jézussal, vagy Jézus nélküli vallásosság állapotában, amiben vannak. A zsidóság ellen tanúsított keresztény magatartás: szidalmazásai, korábbi üldöztetései és behelyettesítő teológiája, illetve bálvány seregével megfűszerezett Jézus kultusza csak megerősíti a választott népet Krisztus tagadásában. És fordítva, a talmudi túlkapások nem szolgálják a kereszténységnek, az eredeti gyökérbe való beoltását. A zsidó és vallásos keresztény nem jön rá, hogy vissza kellene térni az eredeti bibliai forráshoz, Igéhez és felhagyni a talmudi és keresztény egyházi rárakódásokkal, hogy Jesua valódi lényegét végre megértsék.

A lejáratás eszközei

Ahhoz, hogy a valódi zsidóságot gyűlöletessé tegye, az ellenség a világ legősibb taktikáját használja, a lejáratást. Közülünk, származásuknál fogva zsidónak számító embereket saját uralma alá vesz, vagy azokon keresztül születnek meg fejedelemségek, akik működésük által az egész népre rossz fényt vetnek. Az emberek pszichológiai működése alapvetően az egyszerűsítésre törekszik igen primitív módon. Ha fehérként Afrikába járva látok egy bennszülöttet megenni a szomszédját, akkor hazatérve azt fogom kijelenteni, hogy az afrikaiak mind kannibálok, oda ne is menjen senki, sőt lehet, hogy a baj megelőzése érdekében a “legokosabb” lenne megszabadulni tőlük. Így születtek meg az inkvizíciók, pogromok, egészen a nácik végső megoldásáig. A mi zsidó “kannibáljaink” azok, aki már a hamis zsidó hagyományokhoz sem kötődnek, akik más szellemi uralmat tudatosan fogadnak el, és nem kimondottan a buddhizmusban, vagy hinduizmusban, vagy akár az iszlámban feloldódott zsidókra gondolok, hanem akik konkrétan valamilyen nyíltan, vagy burkoltan antikrisztusi szabadkőműves társasághoz tartoznak, vagy az ebben gyökerező világnézetet vallják és szolgálják.

Ismerjük azokat az egyéneket, családokat, dinasztiákat, akik a mammon teljes szolgálatában valódi pénz birodalmakat építettek fel és világuralomra törekednek egyre-inkább. Sajnos nem maréknyi emberről van szó, hanem több ezerre is becsülöm azok származásilag zsidók számát, akiknek eddig, az egész életük az antiszemitizmus gerjesztésére és az Antikrisztus eljövetelének az előkészületére van szentelve. Ők azok, akik minden harmadik hollywoodi filmet a Soá-ról forgatnak, akik saját népük véréből élnek, mint vámpírok és saskeselyűk, miközben a népek tömegében gerjesztik a frusztrációt a bűntudat mesterséges gerjesztése által.

Közös őseink vannak vér szerint, azonban közös Teremtőnkhöz és Urunkhoz már nincs, egyesek esetében soha nem is volt semmi közük születésük előtt-től fogva. A lényeg, hogy a démon világ zsidó testet uraljon, és így az antiszemitizmust gerjessze.

De vannak a múltból jól bevált telejesen hamis, némely peidg sajnos valóság alapon fekvő elméletek is:

  • Vérvád

Európában a 19. században jól ismert és bevált módszere az akkori tudatos antiszemitáknak, amivel a zsidók iránti ellenszenvet tudták gerjeszteni szélesebb körben. Természetesen a legostobább talmudi törvény sem szólít fel semmilyen zsidót, hogy embert öljön, sőt gyereket, illetve, hogy annak véréből bármiféle ételt készítsen. A legprimitívebb dolog azt gondolni, hogy a vérfogyasztás tilalmát vér komolyan vevő zsidóság épp vérrel fogja megfűszerezni azt a pászkát, mely a nép és Elohim közötti kapcsolat egyik szimbóluma. Ennek a vádnak, semmilyen igazság alapja nincs és sosem volt. A híres magyarországi esetnél is kiderült, hogy az áldozat egyik férfirokona volt a vétkes, és bár ezt a bíróság bebizonyította, léteznek még tanult, írni-olvasni tudó, diplomás azonban démonizált emberek, akik ezzel a rég lezárt esettel igyekeznek továbbgerjeszteni a zsidóellenességet.

  • Talmudi elferdülések

Gyakran vádolják a zsidó irodalmat, rasszizmussal és gyűlöletkeltéssel. Az ezt bizonyító kijelentések bőven megtalálhatóak valóban. Továbbá a népek folyamatos évezredes ellenséges fellépése a zsidó néppel szemben sokunkban nem igen az irántuk érzett szimpátiát generálta valóban. A kiválasztottsági státuszt, mint minden más kérdést a zsidó irodalom ferdítve és emberi síkra degradálva hirdeti és elemzi. Így nem meglepő, hogy bántalmazott és kisebbségi komplexusban szenvedő népként a zsidóság is igyekszik kompenzálni frusztrációit. A pszichológia ezt a folyamatot rég ismeri és vizsgálja. Talán kevésbé mondja ki, hogy nem csupán az egyéneknél fordulhat elő, hanem egész közösségenél, népcsoportoknál és nemzeteknél is működik. Szellemben azonban semmiképp sem elfogadható semmilyen zsidó felsőbbrendűségi érzés és tudat. A kiválasztottság bennünket nem egyeduralkodó királyokká tesz, akiket a többiek szolgálnak teljes alárendeltséggel, hanem ahogy egy másik írásomban is szerepel, szolgálatra lettünk kiválasztva. (Választott nép?). Ahogy Jesua is a legnagyobbként a legkisebb szerepét vette fel, mikor tanítványai lábát megmosta. Azért tette, hogy mindig emlékezzünk, és soha ne szálljon dicsőség a fejünkbe. A kiválasztottság nem más, mint elsőszülöttség. Idősebb testvérként, bennünket a kisebb testvérek nem, hogy szolgálnak, hanem nekünk vannak kötelességeink velük szemben. A szülőket segítve, mi is terelgetjük, etetjük, tisztába tesszük akár, főzünk, pakolunk utánuk, egyszóval neveljük a szülők aszisztenseiként, az utánunk érkezőket. Amit mi már tudunk, azt azonnal továbbadjuk – tovább kellene, kellett volna adni. Kiválasztottságunk kizárólag így értelmezhető.

A hagyományos zsidóság ebből a szerepből egy időre kiesett, ezért nem is kérhető ez számon rajtuk Krisztus elvetése és annak felismerése közötti időszakban. Ez viszont nem mentség arra a bűnükre, hogy kiválasztottságuknak elferdült értelmezésével a Népek dühét és gyűlöletét fokozzák, egyszóval az antiszemitizmust táplálják.

Az ellenség továbbá, az amúgy is alapjaiban antikrisztusi zsidó irodalomba becsempészte a pedofília lejárató eszközét is. Akárhogy is próbálja szépítgetni és magyarázgatni az ellenkezőjét a zsidóság, a talmud egyes részeiben olvasható, miként és milyen körülmények között engedélyezett a dolog. Ez a zsidóság számára egy olyan szennyfolt, amivel szemben többségük érthetetlenül áll és a dolgot vagy kimagyarázzák, átértelmezik, vagy egyszerűen kerülik a témát, legrosszabb esetben elfogadják és hirdetik.

A rabbinikus irodalomban elrejtett ilyen szélsőségesen nyílt aberráltság pedig legyen szembesülés a zsidók számára, hogy miféle gyökere van a Mishna, Talmud, Guemarra, Zohar és egyéb rabbinikus irodalomnak.

  • Világ összeesküvés elmélete

Ami valójában nem elmélet, hanem egyre nyilvánvalóbb valóság. Ahogy feljebb említettem, szép számmal használja az ellenség népünk tagjait is e-tervének megvalósításában, de számuk az összes összeesküvőkhöz képest még mindig elenyésző. Több köztük a megkeresztelt, mint a körülmetélt. Mégis elsősorban a zsidó származásúak vannak előtérben, ők ülnek a legelőkelőbb székekben, róluk beszélnek a legtöbbet és úgy fest, hogy lényegében ők mozgatják a leginkább a cérnákat. Valóban értékes tudással és élettapasztalattal, 4500 éves túlélési ösztönnel megáldott egyének, akik remekül tudnak szolgálni bármilyen ügyet, legyen az jó, vagy rossz, az Örökkévaló szolgálata, vagy akár az Antikrisztusé. A probléma itt is az általánosítás, melyet olyan röpiratok is megerősíteni igyekeznek, mint a jól ismert egyértelműen valamilyen kozák által megfogalmazott “A Cion bölcsek jegyzőkönyve”. Az írás olyan stílusban, szellemiségben és terjedelemben íródott (néhány oldal csupán), mely igen távol áll a zsidó gondolkodástól. Az irat nyílvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy elhitesse a népekkel, hogy az össz-zsidó nép világuralomra törekszik.

  • Kereszténység lejáratása

A jó értelemben vett keresztény fogalom a rossz értelemben vett kereszténységgé fokozása ugyanígy folyik 2000 éve. Manapság itt is a pedofília az egyik leginkább használt eszköz, amivel igyekszik lejáratni az valódi Egyházat. A csupán külsejükben és felületesen kereszténynek látszó bálványimádó papok elferdüléseiről úgy gondolom, hogy felesleges több szót ejteni, mindenki számára ismeretes. A probléma azonban túlmutat azon, hogy saját egyházukat lejárassák, hiszen alapjából Krisztus Teste elleni merényletként hozta létre a római egyházat az ellenség. A probléma az, hogy a külsős, köztük a zsidók is, nem tesz semmilyen különbséget keresztény és keresztyén között. Az eféle botrányos hírek hallatán valóban nem fog a zsidó vagy akár az iszlámhívő késztetést érezni, hogy betérjen egy keresztény közösségbe, hogy a Megváltóról, az Evangéliumról halljon. Tudnunk kell, hogy a zsidó és egyéb nem keresztény csoportok számára a katolicizmus és a többi keresztény felekezet egy és elválaszthatatlanul ugyanaz (ahogy a mi oldalunkról, többségünk sem igen tesz különbséget mondjuk szunita és siita iszlám között). Így maga az Egyház, Krisztus Testének a tekintélyét is rombolja mindaz, aki Jézus papjának beállított személyként bármi bűnt elkövet. Óriási és további merényletsorozatok ezek Krisztus Teste ellen!

De nincs szükség sorolni a többi és gyakrabban használt eszközöket, bűnöket és azok emlékeit: behelyettesítő teológia, inkvizíció, keresztes háborúk, pogromok, holocaust, stb…, ami nem éppen a zsidók Krisztushoz való megtérését szolgálja.

De merénylet Krisztus Teste ellen, amikor felekezetek egymással nem testvéri, hanem háborús viszonyban vannak. Miként vágyna, akár egy katolikus arra, hogy a reformálódás útján elinduljon, amikor azt látja, hogy csak viszály és káosz uralkodik azon az oldalon? Érthető, hogy sokan a meglevő egyházuk, bár hamis, de emberileg mégis békét tükröző bálványhalmazban maradnak inkább és talán jobban is teszik. A protestánsok pedig addig ütik egymást, amíg kifulladva a római egyház mindenkit kibékítő ökumenikus szárnyai alá nem menekülnek, így megtagadva mindent, amit a reformáció YHWH-szerinti módon valaha adott a világnak.

Véleményem szerint ez utóbbi folyamatok a legsúlyosabb keresztényellenes eszközök amióta a reformáció megindult.

Létezik-e jogos antiszemitizmus?

Egyértelműen igen. Az előzőekben leírt valóságok alapján, bárkinek van-e még kétsége efelől? Vannak “jó antiszemiták”. Illetve pontosabban nincs jó antiszemitizmus, viszont antiszemitizmus származhat jó gyökérből is és jó is származhat az antiszemitizmusból. De ez is kizárólag a célpont számára, a zsidó számára igaz. Akiből jön, az mindig átok alá helyezi magát általa.

A Tórában Mózesen keresztül megkaptuk az ígéretet, hogy amint eltávolodunk YHWH akaratától és törvényétől, üldözni fognak bennünket az idegen népek. Utolérnek átkok és betegségek, melyek az Ebal hegyen lettek kihirdetve. Természetesen nem mindegy az ellenfél szemszögéből, hogy milyen indulattal és miként üldöz bennünket. De vannak antiszemiták, akik egy hajszálunkat sem mernék meggörbíteni, annyira tisztelik a másik embert és nincs bennük alapvetően zsigeri gyűlölet, illetve gyilkos indulat, hanem a gyűlölet rájuk rakódik, akkor, amikor ránk tekintenek.

Mikor történik ez?

Mondjuk akkor, amikor egy nem-zsidó a saját szívébe vésett Elohim törvényei szerint keresi az Igazságot, mely Igazság ránk lett bízva. Azonban amikor megtalál bennünket, azt látja, hogy nem csak a Tórát visszük, hanem egyéb emberi törvényeket, talmudokat, mishnákat, melyek gyakran oly ostobák és aljasak, hogy Elohim-nak tulajdonítani őket önmagában az Örökkévaló káromlása. Ez pedig sérti a tiszta lelkiismeretét és emiatt merőben csökken az irántunk érzett szimpátiája.

Vagy még rosszabb, már a Tórát sem visszük magunkkal és ilyenkor az a kérdés, hogy minek vagyunk egyáltalán?

De még ennél is rosszabb, amikor nem csak elhagyjuk a Tórát, hanem azt kidobjuk, meggyalázzuk azáltal, hogy épp az ellenkező tanokat hirdetjük. Ilyen a görög gyökerű demokrácia, a szabadosság széles skálája, evés, ivás, drogozás, szexuális elhajlások pártolása, erőltetése, stb. Ez történik, amikor zsidóként, zsinagóga helyett mindenféle nép parlamentjeiben székelsz, és onnan szónokolsz. Nem a Tóra tanait hírdeted, hanem azzal ellentétes, világi nézeteket. Ilyen eset az is, amikor szombaton, zsinagóga helyett kimész az Andrássy-ra és felvonultatod a melegeket és egyéb transzvesztitákat a gojok orra alatt, miközben ők csak egy jót szerettek volna sétálni családjukkal/gyerekeikkel és nem biztos, hogy ebben a látványban és “örömben” szerettek volna részesülni kora tavasszal. Amikor bár nem vagy nyíltan és tudatosan szabadkőműves, de annak szellemiségét elfogadod és bábjaként szolgálsz neki, mondván sose többé holokausztot és erőszakot, mindenkit-mindenáron vakon fogadjunk el és fogadtassuk el mindenkivel.

Magam is ismerek olyan (fő)”rabbit” aki Szombaton vígan felolvassa a Tórából héber nyelven, hogyan kell megkövezni azt, aki férfiként férfivel hál, majd vasárnaptól péntekig folyamatosan posztolja a melegek házasságát pártoló cikkeket a facebook-on. De az előbb említett Gay Pride (and Prejudice) menet magyarországi szervezője is zsidó származású, ismét remek reklám népünk számára!

Mindeközben az ellenség önfeledt örömben ujjong, hiszen a holokausztot te magad viszed végbe saját magadban és a legsúlyosabb szinten, szellemben. Hitlernek, őseidnek csak a testét sikerült elpusztítania.

És van még az az eset is, amikor vakon védünk egyes kisebbségeket és azok jogait, miközben kötelességet nem várunk el tőlük. Tesszük ezt úgy, hogy a jó kis biztonságos és kisebbség-mentes zsidó negyedeinkből kiszólunk és lefasitázunk olyan többségi társadalomhoz tartozó embereket, akik valamilyen szinten fellépnek, kritizálnak, panaszkodnak népcsoportok ellen. Azért háborodnak fel, mert ki vannak szolgáltatva és kénytelenek együtt élni olyanokkal, akik léhasága, lustasága, dolgozni nem akarása és bűnözése már szinte pokollá változtatta az életüket. Ezek ellen, a többséghez tartozókat nem védi sem a politika, sem hatásos törvény így a rendőrség sem. A körzetekben ahol élnek, gyakran ők vannak kisebbségben a hivatalos kisebbséggel szemben. Amikor pedig megelégelik a folyamatos zajt, lopásokat, stb. és mernek szólni az érintetteknek és eléjük áll egy több fős család, vagy társaság, ki védi meg őket velük szemben? Gőzöd nincs milyen köztük élni, de leszólod ezeket az áldozatokat, akik nem tehetnek másképp, mert nincs elég anyagi forrásuk, hogy kitörjenek a gettókból, putrivá vált élettereikből. Majd csodálkozol, hogy ezek viszonzásul nem igen szimpatizálnak a fajtánkkal? Csodálkozunk, hogy áramot vezetnek be a kerítésekbe, milíciákat, önvédelmi csoportokat és gárdákat hoznak létre? Nem a mi felelősségünk is valahol? És ki beszél arról, hogy talán a cigányság feltörekvő és tisztességes részének árt ez az egész a leginkább, akiknek iszonyatosan nehéz személyük elfogadtatása, bár szeretnének a társadalom elismert és megbecsült tagjai lenni?

És ugyanez a helyzet a migráns kérdéssel. Ha beteszi ide az iszlám a lábát, garantáltan az antiszemita támadások fognak elsőként és főként megjelenni. Addig állj ki az érdekeikért, amíg saját arcodba robbannak. De akinek még mindig kétségei vannak afelől, mekkora fekély a migráció, szívesen adok neki tájékoztatást személyesen, bátran keressen fel. Jómagam egy arab negyedben nőttem fel Brüsszel belvárosában. 20 éves tapasztalatomat a témában szívesen megosztom bárkivel, aki még kételkedne. Úgy gondolom, alig túlzok, ha azt mondom, hogy saját fülemmel többet hallottam a: “rohadt zsidó” jellegű szitkozódásokat életem során odakint utcán, iskolában, bárhol, mint az 1945 után született zsidók összessége idehaza. (nem nekem mondták, hisz nem tudták rólam, hanem bárkinek, egymásnak akár, amikor szitkozódni támadt kedvük, ami elég gyakran megesett, ha nem éppen indulatból, akkor jókedvből, nevetések közepette. A lényeg, hogy szóljon).

Úgy gondolom, hogy ha ezekbe jól belegondolunk, hamar rájövünk, hogy igenis van jogos antiszemitizmus, amiről kizárólag magunk tehetünk. Ez az fajta, mely jelzésként reményt ad a zsidónak, hogy esetleg észbe kap és kijózanodik a mindenféle világi szédültségéből. Ez az antiszemitizmus olyan, mint amikor az orvos kijelenti, hogy baj van. Nem jó hallani, de amíg nem történik meg, a gyógyulás folyamata meg sem tudna indulni. Ezt az ígéretet kaptuk Mózesen keresztül, ideje felismerni és a helyén kezelni és nem mindenben a másikat tartani felelősnek és folyamatosan az antiszemita vád mögé bújni.

Ez a fajta “jó” antiszemitizmus azonban kizárólag a zsidó számára számít jónak. Sátán legfőbb akarata, hogy gyűlölj mindent ami YHWH-é. És ne gondold, hogy a zsidó bármiféle elferdülése téged feljogosít arra, hogy gyűlöld, akkor sem, ha ez számára ígéret a gyógyulás elindításához. Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek. (Lukács 17:1). Ide is vonatkozik!

Ne ess csapdába. Sem a gyűlölet csapdájába, sem a túlzott elfogadás csapdájába. Mint minden más embernél is igaz, a zsidóra is fokozottan igaz, hogy ha gyűlölöd a másikat, akit YHWH teremtet, akkor átok alá helyezed magadat. Gyűlölni kell, de kizárólag az emberben levő bűnt. Meg kell tanulni és elkérni az Örökkévalótól, hogy szeretni tudjuk a bűnöst, miközben nem hagysz fel a bűn gyűlölésével. Ez igen nehéz dolog, kizárólag a Szent Szellem tudja működtetni ezt is bennünk.

Zsigeri antiszemitizmus
Az előzővel szemben létezik az a fajta, amit én zsigeri antiszemitizmusnak nevezek. Amikor teljesen mindegy, hogy a zsidó mit csinál, vagy mit nem, mennyire rendezett kapcsolata Elohim-mal, vagy sem, de még, ha Krisztusban újjá is születtél, minden esetben a vesztedet akarja! Létezik az a fajta gyűlölet, mely végleges és korlátlan és kimondottan démoni gyökerű.

Vannak démonok által megszállt emberek, de vannak emberré vált démonok is. Ezek ellen csak az ima és YHWH keze tud megvédeni. Ilyen gyökerű volt természetesen minden olyan történelmi esemény, mely a zsidóságot bántani, elpusztítani szándékozta Ezsautól, Hámánon, Kozákon és Hitleren keresztül, egészen máig.

A zsidó nép kiválasztottságát tömeges bizonyíték támasztja alá. Nem csupán az Ószövetségben leírtak, hanem az, hogy a Megváltó is közülünk való volt, illetve az, hogy kis létszámunk és történelmi nehézségeink ellenére, még mindig megvagyunk.

Krisztus megtagadását követően, népünk nagy része karanténba lett helyezve és nem elvetve. Krisztus vére rajtunk volt és lesz, ahogy őseink akkor kimondták, mindaddig, amíg egyénenként ezt a vért el nem fogadjuk bűneink bocsánatára és újjá nem születünk általa. 

Ki az, aki még mindig nem fogja fel, hogy máig való túlélésünk teljesen irracionális tény. Vakság, vagy ostobaság, vagy feljebb említett zsigeriség? Mindegyikből Krisztus képes egyedül kihozni, ha ebben szenvedsz, mint ahogy a zsidóságot is, a mindenféle elferdüléséből.

3500 éve szinte 50 évenként próbálnak kiirtani, megsemmisíteni, száműzni bennünket, mégis megmaradunk.

A világ egyik legkisebb létszámú népe, ennyi ide-oda hurcolással és ellene elkövetett merénylet után, lehetetlen történelmi és szociológiai szempontból, hogy megmaradjon ennyi időn keresztül. Egyetlen nép létezik rajtunk kívül, akik olyan idősek, mint mi, a Kínaiak. Ők a másik véglet és túlélésük záloga a mérhetetlen létszám és tömeg. Teljesen éthető az esetükben, mi pedig épp az ellenkezője vagyunk, azaz emberileg gondolkodva, elsőként kellett volna eltűnnűnk a világ felszínéről.

Aki nem látja be mindezt, kérjen látást és szabadulást a Messiástól, mert többek között, antiszemita sem lesz a Mennyeknek Országában, még, akkor sem, ha igen jó oka is volt rá.

Anticionizmus

Az antiszemitizmus legújabb és legdivatosabb változata, az anticionizmus. Azért is érdekes mutánsa a korábbi változatoknak, mivel sokkal szélesebb körben fertőz, nem csak több korosztályt, hanem minden társadalmi réteget és világnézetűt elér. (Elnézést a hasonlatért, de az írás a Covid hisztéria alatt született).

Ez a fajta már magával tudja ragadni a humanista és bal-liberális beállítottságú embereket is, akik korábban nem voltak fogékonyak a klasszikus eredeti antiszemitizmusra. Ez a fajta még a zsidókat is, sőt közöttük, még az Izraelben született és élő zsidó izraeli állampolgárok között is terjed. Az ok hasonló, mint feljebb említettem a szegény-elesett kisebbségek elfogult és elvakult féktelen védelmezése. Erről a témáról bővebben olvashatsz a következő írásban: Izrael állama és Cionizmus, ami a jelenlegi írás egyfajta folytatása.

ZeevShlomo/RichardSipos – 19/04/2021

Zsidó szamár

Zsidó szamár

A szamár jóval kevésbé ostoba és agresszív, mint ahogy azt néhány mítosz elhitetni szeretné velünk. Sok tudományos kutatás és megfigyelés, illetve szamár tenyésztők beszámolói egészen más képet adnak erről a jószágról, mely még nem is olyan rég egyik kiemelkedő haszonállatunk volt.

Csökönyös, idióta, tudatlan, rosszindulatú… Néhány példa a sok negatív jelzőből, melyet alkalmaznak rá. Sokat gúnyolják nagy fülei miatt. Egyszóval nagyon sok szamárságot hallani arról az állatról, mely az emberiség egyik legfőbb segítője volt évezredeken át. A motorizáció után néhány évtizeddel szinte feledésbe merült, és már csak néhány lealacsonyító kifejezésben bukkan fel a hétköznapi életünkben. Azonban egy fegyelmezett, a leghálátlanabb és alattomosabb munkákra befogható szorgos jószágról van szó, mely társ és segítőtárs volt sokak számára a legnagyobb nyomorban. Ebből a nyomorból is származnak azok a lekicsinylő jelzők, melyekkel utólag megillették egyik leghűségesebb bajtársunkat.

Mindezen jelzők ellenére, emlékeznünk kell, hogy a szamárpad, vagy szamár sapka, melyet a rossz gyerekekre tettek, eredetileg nem a diák kigúnyolására szolgált, hanem épp, hogy a szamár jó tulajdonságait próbálták ily módon átadni a hiányos gyereknek babonás módon. A szamarat, gyengéd, jól nevelt, másokra odafigyelő, összeszedett és racionálisan gondolkodó állatként tartották számon a régi pedagógusok, melyet követendő példaként állítottak a gyerekek elé.

Rúgni nagyon ritkán szokott és akkor nagyon jó oka is van rá. A lóval ellentétben, csak veszély esetén és védekezésből teszi. Nagyon balszerencsésnek kell lenni ahhoz, hogy valakit véletlenül megrúgjon egy szamár. Szintén ritka, hogy szamarak egymást bántsák. Miközben a lovakat javasolt szétválasztani, mikor kiosztják nekik a fejadagot, a szamarakat nyugodtan lehet közösen etetni. Az ennivalót körbeállják és osztozkodva szépen elfogyasztják együtt a kapott eleséget. Csupán versengő hímek szoktak összecsapni egy bájos nőstény kegyeiért, illetve rossz körülmények között tartott és bántalmazott egyedek válhatnak agresszívvá az emberrel szemben.

Általánosságban véve, a szamár egy gyengéd állat, mely szereti a társaságot. Nagyon szereti a gyerekeket és nagy igénye van a szeretetre, melyet, ha megadnak neki, százszorosan viszonoz.

Amennyiben tehetik a szamarak közösségben élnek. Ezt a közösségi életet a kicsi akkor kezdi el, mikor 23 napos korában, az anya a közösség elé viszi bemutatásra. 6-10 hónapos szoptatás alatt, megtanulja a másokkal való élést. Mivel a szamár ösztönösen gondviselő, az anyán kívül, a közösség többi tagja is aktívan részt vesz a csikók nevelésében.

A lovakkal ellentétben, ahol ránézésre is hamar kiderül, hogy melyik egyed a vezető egyéniség a csordán belül, a szamaraknál egyenjogúság van. Már egészen kicsi korukban hiányzik közöttük az a versengés a tekintély megszerzéséhez, mely szinte minden állatnál és az emberek többségénél megfigyelhető. Előfordul azonban, hogy egy idősebb hím egyfajta “öreg bölcs” szerepet töltsön be és valamilyen formában fellépjen, ha netán konfliktus helyzet alakulna ki két csődör között. Az idős egyedeket nagy tisztelet övezi és az újonnan érkezőket pedig sokkal gördülékenyebben fogadják be, mint ahogyan azt a lovak teszik egymás között.

Összegezve, a szamár csoportok egységes családként működnek, ahol mindenki figyel a másikra és felelősséget vállal a közösségért. A tisztelet és higgadtság a közöttük levő kapcsolatokban pedig veleszületett és el is várt magatartás.

Állatszakértők sokkal intelligensebb állatnak tartják a szamarat a lónál, mivel nagyobb egyéniséggel rendelkezik. Etológusok megfigyelése alapján a szamár sokkal kevésbé alárendelt állat, mint a ló. Társadalmi rendszere azonban sokkal gördülékenyebbé teszi és könnyebben alkalmazkodik az új helyzetekhez.

Feltételezett csökönyösségének a gyökerénél pedig épp egy magas fokú megfontoltság áll. Mikor nem hajlandó továbblépni és megáll, visszahúzza gazdáját és a világért nem képes engedelmeskedni az emberi parancsnak, azt azért teszi, mert veszélyt észlel. A szamár nem hajlandó csúszós, saras, lápos talajra lépni, ha nem biztos benne, hogy ki tud jönni belőle. Lábával is azért ütögeti a talajt, hogy annak szilárdságát tesztelje, és nem azért mert hisztizik.

Mielőtt fejest ugrana valamerre, a szamár leáll és gondolkodik, megfontolja lépéseit és dönt. Intelligenciája, óvatossága és erős személyisége miatt lázadónak állították be. A ló bezzeg, nem fél, ugrik, vágtázik, a csatatérre és akna mezőre is beviszi gazdáját, ha az azt parancsolja neki. A szamár ellenkezőleg, saját és gazdája életét fontosabbnak tartja ez utóbbi parancsainál. A szamár egyébként sosem fog engedelmeskedni despota embereknek. Engedelmeskedik, azért, mert szeret valakit, mert megjutalmazni akarja, jót akar vele tenni, feltéve, ha kölcsönösen érzi azt az alaptiszteletet, mely egy állatot is megillet. Engedelmeskedik annak az embernek, melyet saját családja tagjának tekint. De beleszól abba amit kérnek tőle, mert figyelmes, óvatos, saját maga érdekében, de szintén és talán főleg, a gazdája érdekében.

Annyira figyelmes, hogy ha elmegy sétálni néhány emberrel és a csoportból bárki lemarad, megáll és bevárja mielőtt továbbhaladna. Akkor is megáll, ha valami leesik a hátáról. Gazdája csomagjait nem hagyja őrizetlenül. Gondoljunk csak bele, hogy a ló még akkor sem áll meg minden esetben, mikor saját gazdája esik le a hátáról!

Azt is megfigyelték, hogy taktikázik céljai eléréséhez. Addig járja körbe a bekerített legelőt, amíg meg nem találja az a rést, ahol ki tud szökni. Ravasz taktikákat agyal ki, hogy el tudjon szökni és meglátogatni szívének választottját.

3000 évet szolgált türelmesen az emberiségnek. A robbanó motor feltalálása óta, azonban kicsit visszaszorult a szerepe. Azonban még mindig nagy szolgálatot tesz a beteg gyermekek lelki ápolásában. Mivel a szamárháton való utazás kizárja a versenyt, így a versengést, ahogy ez a lónál alap eset, a visszahúzódóbb, vagy éppen fogyatékos gyermekeknél is hamar kialakul a bizalom, mivel érzik, hogy nincs a szamárnak semmilyen elvárása az ember iránt.

Világi szemmel nézve a szamár nem igazán a siker, az erő és a hatalom jelképe. Tudtommal, nem szerepel egyetlen nemzet zászlaján, címerén vagy bármilyen jelképén. Ha viszont az Ige tükrébe vizsgáljuk a témát érdekes szerepet tölt be a szamár a Bibliában. Egyik első és leglátványosabb megjelenése Bálám történetében olvasható, mikor gazdájával ellentétben, a szamár látta angyalát és nem mert továbbmenni. A bevezetőbe leírt világi tapasztalatok pontosan tükrözik יהוה ennek a történetnek a lényegét. A szamárnak volt látása. A szamár tisztelettudóan és óvatosságból nem ment tovább, mert tudta, hogy ott halál várna gazdájára. Gazdája dührohamban verni kezdi az óvatos és szelíd állatot, melyet יהוה még azzal a megtisztelő természetfeletti képességgel is átmenetileg megáld, hogy engedi megszólalni. Sehol a Bibliában semmilyen földi állat nem szólalt meg Bálám szamarán kívül. Mikor egy állat az emberi ostobaság leleplezése végett emberi tulajdonságot kap, hogy ítéletként embert megalázzon.

Szamárcsonttal verte meg Sámson is a filiszteusokat. De később, ennél még nagyobb megtiszteltetésben is részese lesz.

A szamár több törvényben is szerepel, utalván fontosságára a zsidó népen belül. Isszakár törzsnek is szamár a jelképe, hisz maga Jákób mondja a törzsről, hogy erős csontú szamár. Ábrahám szamár kíséretében ment fel a Mória hegyre feláldozni Izsák fiát. Szamárra rakta fel Mózes feleségét és fiát, mikor visszaindult Egyiptom felé, de Jesua is szamárháton utazott ugyanoda, mikor Józseffel és Máriával menekülésre kényszerült Heródes dühe elől. Később pedig a szamár betöltötte történelme legnagyobb szerepét, mikor beteljesedett a prófécia, miszerint a Király szamárháton ülve vonul be Jeruzsálembe. Jn 12,15 Ne félj Sionnak leánya: Ímé a te királyod jő, szamárnak vemhén ülve.

A szamár, egy a sok állat közül. Nem a legszebb, nem a legnemesebb fajta. Mégis igen fontos szereplője az üdvtörténetnek. A tevével együtt nagy szerepet töltött be a hordozásba, utazásba, munkába. A zsidó népnek, mint יהוה Igéjének hordozójának, egyfajta szimbóluma. Az a nép, mely nem a legszebb, sok esetben hosszabb az orra és nagyobb a füle, nem lehet befogni, nem lehet rabszolgát csinálni belőle, nem használható emberi érdekek és hatalom megszerzésére, és nem lehet rávenni merész lépésekre, ha azok ellenkeznek azzal a törvénnyel, ami mélyen belénk lett vésve a Sinai hegyénél. יהוה a zsidó népet hasonló szolgálatra adta a népeknek, mint a szamarat, vagy a tevét az emberiségnek. Egy óvatos, engedelmes és megfontolt teherhordózó, mely magát יהוה-t, az Ő szavát és Igéjét viszi és hozza a népek számára. Olyan helyre nem megy, ahol veszélybe kerülhet a rakomány vagy az élete, olyan talajra nem lép, ahol az, amit rábíztak, más érdekeket szolgálna, vagy sárba esne és megszentségtelenítve lenne. Embert is csak akkor szolgál, ha az adott ember nem saját zsarnoki céljaira akarja használni talentumait. Furcsa és szokatlan viselkedését tudatosan félremagyarázzák, és jó tulajdonságait kifordítják kontextusukból, hogy ellene fordítsák és vádolják gyakran épp az ellenkezővel.

A zsidó az a szamár, melynek hátán megjelent a világban a Megváltó, hisz közülünk való volt, JúFúsda törzséből, Dávid leszármazottja. A zsidó az a Bálám szamara, aki bár nem ismeri még Krisztust, mégis korábban meglátja az úton és nagyobb alázattal van iránta, mint a rajta ülő pogány próféta, aki יהוה-val beszél, akár még Jézus nevében is.

Tanúság pedig a zsidónak mindebből, hogy csak így tovább: légy szamár, vidd יהוה Igéjét és tűrd a lovak imádóinak átkozódásait.page3image1648784page3image1627984

Zeev Shlomo – sipos szabó richard 2010.08.07

AZ ÍRÁS VIDEÓ VÁLTOZATA

Választott nép?

Választott nép?

Amikor hívő és nem hívő emberekkel szóba kerül a zsidóság témája, minden a legnagyobb rendjén szokott menni, mindaddig, amíg el nem hangzik az a szó, hogy választott nép. Megfigyelhető, hogy az a bizonyos korszellemiség, mely minden embert egyenlővé, vagy inkább egyformává akarja tenni, az a démoni terv, amit globalizációnak is lehet nevezni, miszerint el kell törölni minden népi és faji különbözőséget és tulajdonságot, egyszer csak kitör, ennek a szónak a hallatán. A legérdekesebb ebben, hogy épp azok teszik, akik magukat az említett globalizáció ősellenségeinek tartják.

A szokásos vádak elhangoznak ilyenkor, hogy: “mit képzel magáról bárki, hogy választott néppé nevezi ki önmagát?”. Olyat is hallani, hogy: “Ti ezt mondjátok magatokról, de mások is annak tartják saját népüket, többek között a magyarok is. Így mitől lenne nektek igazatok mással szemben? יהוה pedig nem személyválogató, hanem mindenkit egyformán szeret”.

Úgy gondolom, jól ismertek a vádak és védekezési érvek mindannyiunk számára. A napokban két olyan ember is kérdezett tőlem a zsidósággal kapcsolatban, akik feltűnően elutasították a választott nép státuszát. Egyikük hitetlen, azaz nem vallja Krisztust személyes megváltójaként, de van egy természetbeli istenhite. A másik pedig sajnos egy keresztyén egyház oszlopos híve, aki Krisztust vallja és a Bibliát olvassa. Ebben az esetben szomorúan kellett szembesülnöm, hogy magukat hívőknek tituláló emberek mennyire tudatosan veszik semmibe יהוה kijelentéseit, akaratát, egyszóval az Igét. Ráadásul egy olyan egyháznak a tagjáról van szó, ahol az Ószövetség egy fokkal elfogadottabb és olvasottabb más keresztyén felekezetekhez képest.

A kiválasztottság kifejezésének pedig a héberben egészen más értelmezése van, mint a világ nyelveiben. Az európai szellem, mely görög-római és feudális gyökerű, a kiválasztottságot egyenlővé teszi az uralkodással, a zsarnokoskodással, a semmittevéssel és a mások kihasználásával. Fontos tudni, hogy יהוה a szavakat nem azzal a töltettel adta, mellyel később, a különböző pogány szellemiségek átértelmezték.

יהוה a zsidó népet szolgálatra választotta ki. Arra a szolgálatra, melybe ma bevont más népekből valókat is Krisztus által. Egy olyan kiválasztottság, mely mások felé יהוה Igéjét és Megváltását hirdeti. De nemcsak hirdeti, hanem türelmesen szolgál iránta. Kiválasztotta Izráelt, hogy a törvény ismeretét vigye a világ összes népe felé. Ez nem, hogy uralkodásra jogosítja fel a zsidó népet másokkal szemben, hanem inkább egyfajta szülői, vagy inkább idősebb testvéri feladattal ruházza fel Izráelt. Nem kiváltság, hanem óriási teher és felelősség.

Amint egy idősebb testvér is gondoskodik a kisebbről, eteti-itatja, tisztán tartja, járni és beszélni tanítja, megmutatja mi a különbség jó és rossz között, úgy a zsidó nép is arra lett kiválasztva, hogy a más népekből valók, mint fiatalabb testvérek nevelésében aktív részt vegyen az Atya segítőjeként.

Legnagyobb példa erre, amikor Jeshua megmossa tanítványai lábát. Bár Péter is zsidó volt, akkor ő maga hasonlóan értetlenkedett Jesua szokatlan magatartásán, mint ma azok, akik gőggel és különcködéssel vádolják a zsidó népet, mikor saját kiválasztottságukra mernek utalást tenni. Jesua is kiválasztott volt a kiválasztottak között. Ezért nem fogadták be őt azok, akik a nép felett főpapi szerepben voltak sok esetben törvénytelen módon. Az akkori főpapok hasonlóan a mai antiszemitákhoz, saját vélt kiválasztottságuk védelmében elutasították a valódi kiválasztottat. Kicsit profán módon, ezeknek az embereknek talán nem is bibliai igével, hanem egy játékfilm egyik mondatával tudnám összefoglalni, hogy milyen is a kiválasztottsági státusz, ha annyira irigylik tőlünk: “Tudom, hogy mi vagyunk a kiválasztott nép, de néha nem választhatnál valaki mást is?” (idézet a hegedűs a háztetőn c. filmből). Ez a mondat a filmben akkor hangzik el, amikor a falusi rendőr közli a főszereplővel, hogy készüljenek fel, mert nemsokára pogromot kell végrehajtaniuk a faluban, cári rendelet szerint.

Mert a zsidó nép valóban azért zárkózott be fokozatosan magába, mert יהוה hírét, más népek nem fogadták tártkezekkel, sőt leggyakrabban a zsidók, azaz a futárok üldözésével válaszoltak. Amit pedig szegregációnak és gőgnek vélnek mások épp egy védekezési eszköz, hogy többet ne kelljen szenvedni azért, mert יהוה pecsétje a homlokunkon van.

Aki pedig kiválasztott akar lenni, nem zsidóként, annak meg van erre a lehetősége. Épp erre hív az Örökkévaló mindenkit. Erre pedig kizárólag Krisztus vére jogosít. Azonban tudnia kell, hogy kiválasztott nem lehet, ha יהוה teljes igéjét el nem fogadja, így azon belül Izráel kiválasztottságát. Ezek után lehet, hasonló, bár nem teljesen azonos kiválasztottságban része, hogy segédkezzen idősebb testvérként az új jövevények irányába.page4image1674992page4image1642544

Zeev Shlomo – 2014.08.14

AZ ÍRÁS VIDEÓ VÁLTOZATA