József pásztor a pásztorok közt

József történetének kezdetén kiderül, hogy, apjának szolgáitól származó fiairól rossz híreket hoz haza. Talán nem tűnik túlságosan pozitívnak, hisz úgy tűnhet, hogy József egy elkényeztetett kis apa kedvence, aki besúgót játszik szegény testvérei kárára. Azonban, maga Jákob az, aki erre a célra küldi ki fiát a mezőkre, valószínűleg, mert ismeri többi fiát és tudja, hogy felügyeletre szorulnak. Jákob, sok hibát követett el, hisz ember volt, fiatalember, tele életerővel és férfi hormonnal, ami gyakran olyan lépésekre kényszerít, ami néha késleltette יהוה akaratának beteljesedését. Azonban, Józsefnél úgy érzem, hogy elérkeztünk egy olyan állapothoz, ahol az öregedő, és így jóval tapasztaltabb és bölcsebb Jákob, már egyre tisztábban látja saját elhívásának lényegét és יהוה tervét vele és családjával. Meglátásom szerint nem követ el hibát az által, hogy Józseffel másképp bánik, és jobban szereti. József kiválasztottsága, csak úgy, mint nála Ézsaú testvérével szemben, nem egy emberi döntésen alapszik. Nem Rebeka és Izsák döntötte el, hogy Jákob a kedvenc, hanem יהוה akaratából történik. Ebben az esetben is nyilvánvaló, hogy a 12 fiúgyerek közül, József יהוה akaratából egy elkülönített személy, egy olyan küldött a küldöttek között, akinek pásztori szerepet kell betöltenie a szintén pásztor testvérei között. A pásztorok is egy nyájat alkotnak, יהוה nyáját, akik olykor szétszélednek, illetve a rájuk bízott nyájjal nem sáfárkodnak, ahogy kellene.

יהוה így küldte egyetlen Fiát Jesua HaMashiát Népe közé, hogy számot adjon helyzetükről és összegyűjtse őket. Ezért gyűlölték meg sokan, mert a választott népen belül a Választott volt, akinek különös, közelibb és bensőségesebb kapcsolata volt az Atyával.
Jákob יהוה szerinti módon cselekedett, mikor kivételezett fiával és testvérei után küldte cifra ruhába öltözve. Hisz épp a testvérek érdekében tette. Ne széledjenek szét és ne tegyenek olyat, amiért büntetés vagy akármilyen rossz következmény járna. Ezt a gondviselés utasították vissza, mikor Józsefet elvetették.

József álmai

Két alkalommal álmodik József olyat, amivel még apját-Jákobot is felbőszíti. Egyik álma kévékről szól, a másik pedig égitestekről. József kévéje előtt meghajolnak testvérei kévéi, illetve a nap a hold és tizenegy csillag leborul előtte. Az álmok beteljesedése látszólag nem késik. Hisz nem sokkal később olvassuk, hogy Fáraó-helyettesi helyzetében, jönnek az éhező testvérei és leborulnak József előtt. A testvérek kévéi, meghajoltak József kévéje előtt. Mikor elfogyott a búzájuk és éhínség tört ki, József félretett gabonájáért mentek és leborultak testvérük lába elé. Azonban, ez csak az első álom beteljesedése. Atya, Jákob nem borul le József elé a bibliai történetírás folyamán, sőt anya Ráhel nem is tudna leborulni előtte, hisz már az álom keletkezését megelőzően meghalt. Hogyan teljesedik hát be az a profetikus álma Józsefnek, hogy a nap és a hold, azaz szülei, illetve tizenegy csillag, összes testvére leborul előtte? A beteljesedés nem a látható világban történik. Mikor maga Jákob személye, illetve Ráhel személye találkozik a Megváltóval, Krisztussal a mennyeknek országában, akkor borul le mindenki Előtte. Testvérei leborulása viszont nem csupán a 11 személyre vonatkozik, hanem azok összes leszármazottjaira.

A 11 törzs, azaz Izrael teljessége, és természetesen saját ivadéka is, mely a bizonyos 144.000 üdvözültet alkotják, akik leborulnak felismert Messiásuk, Jesua HaMasiah előtt.
Emberileg valóban megbotránkoztatónak hat, főleg ebben az ókori zsidó kontextusban, mikor egy gyermek kijelenti, hogy apját és anyát látta lábai elé leborulni álomban. Jákob is felháborodik ezen, mégis emlékezetében tartotta a dolgot, mint aki tudta, hogy valahol mégis igaza lesz a gyermeknek. De talán itt értjük meg azt az ellentétet, amit maga Jesua magyarázott a farizeusoknak, arról, hogyan lehet Ő Dávidnak fia és ura egyben? Egyszerűen így, ahogy maga József, mint Krisztus előképe, hivatása egy olyan Hatalomnak a képviselete volt, ami előtt még egy Jákobnak is le kell borulnia. Bár testi, fizikai értelemben Dávid atya, azaz felmenője Jézusnak testi értelemben, szellemben mégis Krisztus az Úr mindenek felett.

Jesua HaMasiah-nak számos előképe volt a Bibliában, mint maga Mózes is. Azonban József volt az a személy, aki a legtökéletesebb módon képviselte a Messiás szentségét. József volt a legkevésbé emberi és élete egész folyamán, az egyetlen olyan bibliai személy, aki nem követett el hibát, vagy engedetlenséget. Azt a Názáreti Jesuát vetítette előre, akit testvérei hasonló módon elvetettek, akit nem 20, hanem 30 ezüstért árult el valaki közülük, és akinek lábai elé, Jákob is, Ráhel is leborult és borul le folyamatosan.

Zsidóból egyiptomi, egyiptomiból zsidó

József mai szóval élve zsidónak, de pontosabban fogalmazva Izraelitaként jött a világra. (A zsidó név csak a második szentély lerombolása után jött létre és azt a megmaradt Júdeában élő népet, zömével Júda törzséből valókat jellemzi, akik ma Izrael népének túlélői). Testvérei bűne miatt azonban egy olyan helyzetbe kényszerült, mikor is יהוה megengedő akaratából egy időre más köntösbe, más identitásba kényszerült. József testvérei számára adatott, hogy látása, bölcsessége, יהוה hűsége és tisztasága által szolgálja őket, ügyeljen rájuk. Ők azonban ezt visszautasították. Így egy időre rábízta az akkori világ egyik legpogányabb népére, Egyiptomra. Egyiptom meglátta, megtetszett neki és megvásárolta magának. Használta saját javára, miközben bár inkább érdekből, de szerette és tisztelte Őt. Oly annyira, hogy a pogány legfőbb méltósága kinevezte maga után legfőbb méltóságnak. Jézus Krisztus elvetése után ugyanez a folyamat ment végbe. Egy olyan világegyház vásárolta meg magának a jogot, hogy Krisztust hirdesse, ahol a meglevő Fáraó mellett, vagy inkább alatt egy fokkal, nagy tisztelettel és emberi szeretettel fordulnak, többek között, az Egy igaz יהוה Fiához. Hogy kik ezek a fáraók, nem nehéz kitalálni, a hamis szűz Mária démonától kezdve, az összes szenten és egyéb intézményes egyházakon keresztül, lényegében a Pápák és azok kisebb utánzatai, aki Krisztus helytartójának hazudva magukat, épp Jézus nevével a szájukon uralkodnak fáraóként emberek milliárdjain.

A lényeg, hogy látunk egy zsidót, aki egyiptomi főméltóság lett. József által vonult be a nép Egyiptomba. Majd később a rabság évszázadai után יהוה küld egy másik embert, aki egyiptomi főméltóságként kezdi életét, majd a végén ismét visszatér népéhez és eredeti identitásához, hogy végül kivezesse népét a hamis uralom alól. Ez volt Mózes. 2000 évvel ezelőtt is hasonló történt. Amikor Jesuát elvetették, másoknak eladták, akik javarészt idegen érdekekre használták fel. De יהוה mindig felkínálja és küldi Krisztus Szellemét, hogy a hamis bálványkultuszból valódi megváltás és szabadulás legyen. Így történik az, hogy sokan a fán függő holt test hamis kultuszából eljutnak Krisztus uralkodó Szelleméig, mely által új életet kapnak. A bíbor színű palástot is Urunk halála előtt a római katonáktól kapta. Az Ő, יהוה-tól kapott cifra ruhája pedig fehér, mint a hó.

A mai zsidóság ismeri és látja Jézust, mint egyiptomi, vagy inkább római helytartót. Számukra Ő most idegennek számít, és félelmet kelt bennük, hisz 2000 éve az Ő nevében üldözik és gyilkolják őket. Az éhínség azonban már kezdi figyelmüket feléje irányítani. Jákob, az Atya hangja pedig már szól, hogy induljanak oda, ahol most tartózkodik. Nézzék meg, azt az Egy személyt, akit a pogány egyiptomi a hatalom élére tett, hisz valóban van nála gabona és életre való. Az Ő szava, az Új Szövetségben tartalmazza mindannak a beteljesedését, ami a Tanach-ban (Ószövetségbe) ígéretként áll, és amire évezredek óta éhezik a választott nép. Jákob nem azért küldte fiait, hogy egyiptomivá váljanak, hanem, hogy életben maradjanak. Majd mikor alázattal elé borulnak, felfedi azonosságát és akkor válik ismét azzá az izraelita Józsefé, aki volt. Küldetését teljesítette és identitását visszanyerte. A népnek azonban ott kellett maradnia Egyiptomban, hogy az Ábrahámnak tett ígéret beteljesedjen.

Zeev Shlomo 2013.11.22