Yahuwah Biblia

Név szerint ezek voltak Yiszráel fiai, akik Egyiptomba mentek Yaakovbal; mindegyik a maga háza népével ment: Reuven, Shimon, Levi és Yehuda, Yissakhar, Zevulun és Binyamin, Dan, Naftali, Gad és Asher.

Összesen hetvenen voltak, akik Yaakovtól származtak. Yosef pedig már Egyiptomban volt.

Azután meghalt Yosef és valamennyi testvére, meg az az egész nemzedék. Yiszráel fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, megsokasodtak, nagyon megerősödtek, és megtelt velük az ország.

Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Yosefet. Az pedig ezt mondta népének: Lám, az Yiszráeli nép nagyobb és erősebb, mint mi. Bánjunk csak okosan vele, hogy még többen ne legyenek, mert ha háború támad, ő is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az országból.

Ezért munkafelügyelőket rendeltek föléjük, hogy kényszermunkával sanyargassák őket. Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt. De mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek, úgyhogy félni kezdtek Yiszráel fiaitól. Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Yiszráel fiait.

Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával; sokféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket.

Azután parancsot adott Egyiptom királya a héber bábáknak, akik közül az egyiknek Sifrá, a másiknak Púá volt a neve. Ezt mondta: Amikor a héber asszonyok szülésénél segédkeztek, figyeljétek a szülés lefolyását: ha fiú lesz, öljétek meg, ha leány, hagyjátok életben!

De a bábák félték Elohim-ot, és nem cselekedtek úgy, ahogyan Egyiptom királya meghagyta nekik, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket.

Ezért Egyiptom királya magához hívatta a bábákat, és ezt mondta nekik: Miért teszitek ezt, miért hagyjátok életben a fiúgyermekeket?

A bábák pedig ezt felelték a fáraónak: Mert a héber asszonyok nem olyanok, mint az egyiptomiak, hanem életerősek. Mire a bába odaér hozzájuk, már meg is szültek.

Ezért jót tett Elohim a bábákkal. A nép pedig szaporodott, és igen megerősödött. És mivel a bábák félték Elohim-ot, Ő tovább szaporította Yiszráel házát.

Ekkor megparancsolta a fáraó egész népének: Minden újszülött héber fiút dobjatok a Nílusba, csak a leányokat hagyjátok életben!

Egy Levi házából való férfi elment, és feleségül vette Levi egyik leányutódját. Az asszony teherbe esett, és fiút szült. Amikor látta, hogy milyen szép, három hónapig rejtegette.

De amikor már nem tudta tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé. A gyermek nénje pedig ott állt távolabb, hogy megtudja, mi történik vele.

A fáraó leánya éppen odament, hogy megfürödjék a Nílusban, szolgálói meg ott járkáltak a Nílus mentén. Megpillantotta a kosarat a sás között, odaküldte a cselédjét, és kihozatta azt. Fölnyitotta, és meglátta a gyermeket; hát egy síró fiú volt! Megszánta, és ezt mondta: A héberek gyermekei közül való ez.

A kisfiú nénje pedig ezt mondta a fáraó leányának: Ne menjek, és ne hívjak egy szoptató asszonyt a héberek közül, aki majd szoptatja a gyermeket? A fáraó leánya így felelt: Eredj! A leány elment, és a gyermek anyját hívta oda.

Vidd magaddal ezt a gyermeket, mondta neki a fáraó leánya, és szoptasd! Megadom jutalmadat. Az asszony magához vette a gyermeket, és szoptatta. Amikor felnőtt a gyermek, elvitte a fáraó leányához, aki a fiává fogadta, és elnevezte Moshenak, mert azt mondta: A vízből húztam ki.

Abban az időben történt, amikor Moshe már felnőtt, hogy kiment atyjafiaihoz, és látta kényszermunkájukat. És meglátta, hogy egy egyiptomi férfi egy héber férfit ver az ő atyjafiai közül. Körülnézett, és amikor látta, hogy senki sincs ott, agyonütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban.

Másnap is kiment, akkor meg két héber férfi civakodott egymással. Rászólt arra, aki a hibás volt: Miért vered a felebarátodat? Az így szólt: Ki tett téged elöljáróvá és bíróvá közöttünk? Talán engem is meg akarsz ölni, ahogyan az egyiptomit megölted? Moshe megijedt, és ezt mondta: Bizony kitudódott a dolog.

A fáraó is meghallotta ezt a dolgot, és halálra kerestette Moshet. De Moshe elmenekült a fáraó elől. Midján földjén állapodott meg, és leült ott egy kútnál.

Midján papjának volt hét leánya, akik odajöttek vizet meríteni és a vályúkat megtölteni, hogy megitassák apjuk juhait. De pásztorok is jöttek oda, és elkergették őket. Ekkor fölállt Moshe, segítségükre sietett, és megitatta juhaikat.

Amikor a leányok hazaértek apjukhoz, Reuélhez, az megkérdezte: Hogy-hogy ma ilyen korán megjöttetek? Egy egyiptomi férfi védett meg bennünket a pásztoroktól – felelték. Sőt még vizet is merített nekünk, és megitatta a juhokat.

Akkor ezt mondta a lányainak: Hol van ő most? Miért hagytátok ott azt az embert? Hívjátok ide, és egyék velünk!

Moshe jónak látta, hogy ott maradjon annál a férfinál, az pedig Moshehoz adta lányát, Cippórat. Az asszony fiút szült, ő pedig Gérsómnak nevezte el, mert azt mondta: Jövevény lettem idegen földön.

Közben hosszú idő telt el, és meghalt Egyiptom királya. Yiszráel fiai pedig sóhajtoztak a szolgaság miatt, kiáltottak, és a szolgaság miatt való jajgatásuk feljutott Elohimhoz.

Elohim meghallotta panaszkodásukat, és visszaemlékezett Elohim az Avrahammal, Yitzchakkal és Yaakovbal kötött szövetségére.

Rátekintett Elohim Yiszráel fiaira, és gondja volt rájuk Elohimnak.

Moshe pedig apósának, Yitronak, Midján papjának a juhait legeltette. Egyszer a juhokat a pusztán túlra terelte, és eljutott az Elohim hegyéhez, a Hórebhez.

Ott megjelent neki Yahuwah angyala tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis, hogy a csipkebokor tűzben ég, de mégsem ég el a csipkebokor.

Akkor ezt mondta Moshe: Odamegyek, és megnézem ezt a nagy csodát: miért nem ég el a csipkebokor?

Amikor Yahuwah látta, hogy odamegy megnézni, kiáltott neki Elohim a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: Moshe! Moshe!

Ő pedig így felelt: Itt vagyok!

Elohim ekkor azt mondta: Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állasz!

Majd ezt mondta: Én vagyok atyádnak Elohim-ja, Avraham Elohim-ja, Yitzchak Elohim-ja és Yaakov Elohim-ja.

Ekkor elrejtette Moshe az arcát, mert félt rátekinteni Elohim-ra.

Yahuwah pedig azt mondta: Meglattam népem nyomorúságát Egyiptomban, és meghallottam kiáltozásukat a sanyargatók miatt, mert ismerem fájdalmukat…

Moshe ekkor így felelt: Hátha nem hisznek nekem, és nem hallgatnak a szavamra, hanem azt mondják, hogy nem jelent meg neked Yahuwah?!

De Yahuwah erre azt mondta neki: Mi van a kezedben? Egy bot – felelte ő.

Dobd a földre! – mondta Yahuwah.

Amikor a földre dobta, kígyóvá vált, és Moshe elfutott előle.

Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak: Nyújtsd ki a kezedet, és ragadd meg a farkánál! Moshe kinyújtotta a kezét, és megmarkolta, az pedig bottá vált a markában.

Így majd elhiszik, hogy megjelent neked Yahuwah, atyáik Elohim-ja: Avraham Elohim-ja, Yitzchak Elohim-ja és Yaakov Elohim-ja.

Majd pedig ezt mondta neki Yahuwah: Dugd be a kezedet a kebledbe! Bedugta a kezét a keblébe, és amikor kihúzta, hófehér volt a keze a poklosságtól.

Ezután pedig azt mondta: Dugd vissza a kezedet a kebledbe! Visszadugta a kezét a keblébe, és amikor kihúzta a kebléből, ismét olyan volt, mint testének többi része.

Ha tehát nem hisznek neked, és nem hallgatnak a szóra az első jelnél, majd hisznek a szónak a következő jelnél. De ha még erre a két jelre sem hisznek, és nem hallgatnak a szavadra, akkor végy a Nílus vizéből, öntsd a szárazra, és a Nílusból vett víz vérré válik a szárazon.

Akkor ezt mondta Moshe Yahuwah-nak: Kérlek, Yahuwah-ám, nem vagyok én ékesen szóló. Ezelőtt sem voltam az, de azóta sem vagyok, hogy szolgáddal beszélsz. Sőt nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok én.

De Yahuwah ezt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Ki tesz némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Talán nem én, Yahuwah?! Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!

De ő azt felelte: Kérlek, Yahuwah-ám! Küldj mást, akit küldeni tudsz!

Ekkor Yahuwah haragra gerjedt Moshe ellen, és azt mondta: Van neked egy testvéred, a lévita Aharon. Tudom, hogy ő jól tud beszélni. Sőt jön is már eléd, és ha meglát, szívből fog örülni. Beszélj azért vele, és add szájába a szavakat! Én pedig a te száddal és az ő szájával leszek, és megtanítalak benneteket arra, hogy mit cselekedjetek. Ő majd beszél helyetted a néppel. Ő lesz a te szád, te pedig Elohimként állsz mellette. Vedd a kezedbe ezt a botot is, és tégy vele jeleket!

Ekkor visszament Moshe Yitrohoz, az apósához, és így szólt hozzá: Szeretnék visszamenni testvéreimhez Egyiptomba, hadd lássam, élnek-e még? Yitro így felelt Moshenak: Menj el békességgel!

Yahuwah ugyanis azt mondta Moshenak Midjánban: Menj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazok az emberek, akik halálra kerestek téged.

Ekkor fogta Moshe a feleségét és fiait, szamárra ültette őket, hogy visszatérjen Egyiptom földjére. Elohim botját is kezébe vette Moshe.

Mert ezt mondta Yahuwah Moshenak: Amikor visszamégy Egyiptomba, ügyelj arra, hogy megtedd a fáraó előtt mindazokat a csodákat, amelyekre képessé tettelek. Én ugyan megkeményítem a szívét, és nem akarja majd elbocsátani a népet, de te ezt mondd a fáraónak: Így szól Yahuwah: Yiszráel az én elsőszülött fiam. Azért azt mondom neked, hogy bocsásd el az én fiamat, hadd szolgáljon nekem! Ha te vonakodsz elbocsátani, akkor én megölöm a te elsőszülött fiadat.

Útközben történt az éjjeli szálláson, hogy rátámadt Yahuwah, és meg akarta ölni.

De Cippóra fogott egy éles követ, levágta fiának az előbőrét, lába elé vetette, és így szólt: Véren szerzett vőlegényem vagy!

Akkor békét hagyott neki Yahuwah. Cippóra pedig ezt mondta: Véren szerzett vőlegény vagy, mert körül vagy metélve.

Aharonnak pedig ezt mondta Yahuwah: Menj Moshe elé a pusztába! Ő elment, és találkozott vele az Elohim hegyénél, és megcsókolta őt.

Moshe elmondta Aharonnak Yahuwah minden igéjét, amellyel őt elküldte, és mindazokat a jeleket, amelyekre nézve parancsot adott neki.

Azután elment Moshe és Aharon, és összegyűjtötte Yiszráel fiai közül az összes véneket.

Aharon elmondta mindazt, amiről Yahuwah beszélt Mosheval, aki bemutatta a jeleket a nép előtt.

A nép pedig hitt. Amikor meghallották, hogy Yahuwah gondjaiba vette Yiszráel fiait, és hogy meglátta nyomorúságukat, meghajoltak, és leborultak.