Héber Nevek Biblia

¹Kezdete a Yeshuá HáMáshiách, Ben HáElohim Örömhírének, amint meg van írva a Nevi'im ➣ a Próféták szavaiban: ²"Íme, elküldöm Sháliáchomat ➣ Követemet arcaid előtt, és elkészíti utadat arcaid előtt; ³kiáltó hang a pusztában: Készítsétek Yahuwah útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!"

⁴És jött Yochánán, hogy bemerítsen a pusztában, és kiáltott a néphez, hogy térjenek vissza útjaikról, és merítkezzenek be vétkük bocsánatára. ⁵És kiment hozzá Yáhu'Dáh egész földje, és Yerusháláyim minden lakója, és bemerítkeztek a keze által a Yárden közepén, megvallván vétkeiket. ⁶Yochánán öltözéke teveszőr volt, és bőröv övezte derekát, eledele pedig sáska volt és erdei méz, ⁷és kiáltott, mondván: "Íme, nálam erősebb jön utánam, akinek nem vagyok méltó, hogy lehajolva megoldjam saruja szíját. ⁸Én vízekzel merítelek be titeket, ő pedig Ruách HáKodeshsel merít be titeket."

⁹És történt azokban a napokban, hogy eljött Yeshuá Nátzrátból, a Gálilból, és bemerítkezett Yochánán keze által a Yárdenben. ¹⁰És amint feljött a vizekből, látta, és íme, megnyíltak az Egekre, és a Ruách leszállt rá galamb képében; ¹¹és hang lett az Egekből: "Te vagy az én szeretett Fiam, benned lelte kedvét Nefeshem."

¹²És ezután elragadta őt a Ruách, és letette a pusztában. ¹³És volt a pusztában negyven napig a mező vadjával együtt, és megkísértette őt a Szátán, és Elohim Málákhjai szolgáltak neki.

¹⁴És miután Yochánánt fogságba vetették, eljött Yeshuá a Gálilba, és kiáltotta Elohim Királyságának Örömhírét: ¹⁵"Íme, beteltek a napok, és Elohim Királysága közel van, hogy eljöjjön: térjetek vissza útjaitokról, és higgyetek az Örömhírben."

¹⁶És történt, amikor a Gálil-tenger partján járt, hogy meglátta Shim'ont és Andreászt, a Shim'on testvérét, amint hálót vetettek a tenger színére, mert halászok voltak; ¹⁷és mondta nekik Yeshuá: "Jöjjetek utánam, és ember-halászokká teszlek titeket." ¹⁸És elhagyták hálóikat egy pillanat alatt, és követték őt. ¹⁹És kissé továbbment, és meglátta Yá'ákovot, a Zebád'Yáh fiát és Yochánánt, a testvérét, és azok is a hajóban a hálókat javították; ²⁰és azonnal hívta őket, azok pedig elhagyták apjukat, Zebád'Yáht a hajóban a béres napszámosokkal együtt, és követték őt.

²¹És bementek Kfár-Náchumba, és sietett bemenni a Shábát napján a Beit-Kneszetbe, és tanított ott. ²²És elálmélkodtak tanításán, mert úgy tudta őket tanítani, mint olyan ember, akinek hatalom van a kezében, és nem úgy, mint a Szofrim. ²³És ott találkozott egy ember a Beit-Kneszetben, akiben tisztátalan szellem tapadt, és felkiáltott, mondván: ²⁴"Jaj, Nátzráti Yeshuá, mi közünk hozzád? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Ismerlek téged, ki vagy: Elohim Szentje." ²⁵És ráförmedt Yeshuá, mondván: "Némulj el, és menj ki belőle!" ²⁶És tépte őt a tisztátalanság szelleme, és nagy kiáltással kiáltott, és ezután kiment belőle. ²⁷És mindnyájan elképedtek és álmélkodtak, ki-ki a testvéréhez, mondván: "Mi ez? Miféle új tanítás ez nála? Mert a tisztátalan szellemeknek is parancsol hatalmával, és azok hallgatnak szavára." ²⁸És híre gyorsan kiment az egész környékre, Gálil körül mindenütt.

²⁹És kimentek a Beit-Kneszetből, és bementek Shim'on és Andreász házába, és velük együtt Yá'ákov és Yochánán is. ³⁰És Shim'on anyósa lázbetegen feküdt, és amint bement, szóltak neki betegsége dolgáról. ³¹És odalépett, és megragadta kezeit, és felemelte őt, és a láz elhagyta egy pillanat alatt, és ő szolgált nekik.

³²És történt este, miután lement a nap, hogy hozzávitték hozzá mind a betegeket, és akiket gonosz szellem rémített; ³³és a város minden lakója együtt összegyűlt a ház ajtaja előtt. ³⁴És meggyógyított közülük sokat, akik különféle betegségekben szenvedtek, és sok gonosz szellemet kiűzött, és nem engedte a gonosz szellemeknek, hogy szót szóljanak, mert ismerték őt.

³⁵És korán reggel felkelt, mielőtt feljött a hajnal, és kiment, és egy elhagyott helyre ment, és imádkozott ott. ³⁶És Shim'on és a vele lévő emberek utána siettek, ³⁷és megtalálták őt, és mondták neki: "Íme, mindenki a te arcaidat keresi." ³⁸És mondta nekik: "Menjünk és térjünk el innen a hozzánk közeli kerítetlen városokba, hogy ott is kiáltsak, mert ezért jöttem ki házamból." ³⁹És betért a Beit-Kneszetekbe egész Gálilban, és kiáltott ott, és kiűzte a gonosz szellemeket.

⁴⁰És jött hozzá egy leprás ember, és könyörgött, és térdre borult arcai előtt, és mondta neki: "Ha akarod, megtisztíthatsz engem." ⁴¹És megindult iránta Yeshuá könyörülete, és kinyújtotta kezeit, és megérintette őt, és mondta: "Akarom, tisztulj meg!" ⁴²Még szájában volt a szó, és a lepra eltávozott testéről egy pillanat alatt, és megtisztult. ⁴³És erélyesen rászólt, és elküldte arcai elől, ⁴⁴mondván: "Vigyázz, senkinek egy szót se mondj, hanem csak menj, és mutasd meg magad a Kohen szemei előtt, és vidd oda az áldozatot megtisztulásodért, ahogy Mosheh parancsolta, bizonyságul nekik." ⁴⁵És történt, amint kiment, hogy elkezdte sokak közt hirdetni és hallatni a dolgot, úgyhogy Yeshuá többé nem mehetett be nyíltan a városba, hanem kint tartózkodott sivár és puszta helyeken, és jöttek hozzá minden oldalról és szegletből.

Szójegyzék: Andreász (אַנְדְּרֵאָס- 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤀𐤎) – férfias (görög • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáElohim (בֶּןהָאֱלֹהִים- 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ- 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kfár-Náchum (כְּפַרנַחוּם- 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohen (כֹּהֵן- 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Málákh (מַלְאָךְ- 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה- 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nátzrát (נָצְרַת- 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Nefes (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – élőlény/lélek/élet • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַהַקֹּדֶשׁ- 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת- 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Sháliách (שָׁלִיחַ- 𐤔𐤋𐤉𐤇) – Küldött/Apostol/Követ • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szofer (סוֹפֵר- 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן- 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ- 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Zebád'Yáh (זְבַדְיָה- 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom

¹Néhány nap múlva ismét elment Kfár-Náchumba, és hír hallatszott, mondván: íme, otthon van. ²Erre olyan sokan gyűltek össze hamarosan, hogy a hely nem bírta el őket, hogy együtt megálljanak, még az ajtó előtt, kívül sem; ő pedig az ő szavait szólta nekik. ³Akkor emberek jöttek hozzá, hozva egy csontjaiban megtört embert, négyen hordozva őt. ⁴Mivel a sokaság miatt nem fértek a közelébe, eltávolították annak a háznak a tetejét, ahol ő ült, és leeresztették ott azon át a fekhelyet, amelyen a csontjaiban megtört feküdt. Yeshuá pedig látva a hitüket, így szólt a csontjaiban megtörthöz: ⁵„Fiam, megbocsáttattak neked a bűneid." ⁶Ott ültek néhány emberek a Szoferim közül, és így tanakodtak szívükben, mondván: ⁷„Hogyan beszélhet ez ilyen káromlásokat? Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Elohimon kívül?" ⁸És hamarosan megtudta Yeshuá Szellemében, hogy így tanakodnak szívükben, és ezt mondta nekik: „Miért tanakodtok ily módon szívetekben? ⁹Mi könnyebb: azt mondani a csontjaiban megtörtnek: Megbocsáttattak bűneid! - vagy azt mondani: Kelj fel, fogd a fekhelyedet és járj!? ¹⁰De azért, hogy megtudjátok: Ben HáÁdámnak van hatalma bűnöket megbocsátani a földön - akkor így szólt a csontjaiban megtörthöz: ¹¹Íme, mondom neked: kelj fel, fogd a fekhelyedet, és menj el a házadhoz!" ¹²Az pedig sietett és felkelt, felvette a fekhelyét, és kiment mindenki szeme láttára; úgyhogy remegés ragadta meg mindnyájukat, és dicsőséget adtak Elohimnak, mondván: „Öröktől fogva nem láttunk ilyet!"

¹³Azután ismét kiment a tenger partjára, az egész nép pedig odament hozzá, és Toráhját eléjük helyezte. ¹⁴Amikor onnan továbbhaladt, meglátta Levit, Chálfáj fiát, aki a vám házában ült, és így szólt hozzá: „Kövess engem!" Az pedig felkelt és követte őt. ¹⁵És történt, hogy mikor a házában a kenyérnél ült, sok vámszedő és bűnös is letelepedett Yeshuá és Tálmidimjai mellé, mivel sokan voltak, akik követték őt. ¹⁶Amint a Szoferim és a Perushim látták, hogy bűnösökkel és vámszedőkkel eszik, mondták Tálmidimjainak: „Miért eszik és iszik a vámszedőkkel és bűnösökkel?" ¹⁷Amikor ezt Yeshuá meghallotta, így szólt hozzájuk: „Az erőseknek nincs dolguk az orvossal, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hogy hozzám jöjjenek, hanem a bűnösöket megtérésre."

¹⁸Yochánán Tálmidimjai és a Perushim, akik böjtben sanyargatták lelküket, odamentek, és így szóltak hozzá: „Miért böjtölnek Yochánán Tálmidimjai és a Perushim, a te Tálmidimjaid pedig nem böjtölnek?" ¹⁹Yeshuá ezt mondta nekik: „Vajon böjtölhetnek-e a menyegző fiai, amíg velük van a vőlegény? Mindaddig, amíg a vőlegény köztük van, nem böjtölhetnek. ²⁰Íme, jönnek napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak azokban a napokban. ²¹Senki sem varr új foltot kopott ruhára, mert az új folt a maga teljességével leszakadna a kopott ruháról, és növekedne a szakadás. ²²És újbort nem tesznek kopott tömlőkbe, mert szétrepesztené az újbor a tömlőket, és kiömlene a bor, s a tömlők is tönkremennének; hanem az újbort új tömlőkbe teszik."

²³És történt azon a napon, hogy Shábáton lábon álló gabona földjén ment át, és Tálmidimjai, ahogy ott haladtak útjukon, kezeikkel kalászokat kezdtek tépdesni. ²⁴A Perushim így szóltak hozzá: „Nézd, miért tesznek olyat Shábáton, amit nem szabad tenni?" ²⁵Erre ő ezt mondta nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükségben és éhségben volt, ő és akik vele voltak? ²⁶Aki bement Elohim házába Evyátár, a Kohen Gádol napjaiban, és megette a színkenyereket, amelyeket a Toráh szája szerint nem szabad megenni másnak, csak a Kohánimnak; és adott azoknak az embereinek is, akik vele voltak." ²⁷Majd ezt mondta nekik: „A Shábát lett elkészítve az emberért, és nem az ember a Shábátért; ²⁸ezért Ben HáÁdám ura a Shábátnak is."

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Chálfáj (חַלְפַי - 𐤇𐤋𐤐𐤉) – csere/cserélő • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Evyátár (אֶבְיָתָר - 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Bőség atyja – Kohen, Áchimelekh fia • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם - 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Kohánim (כֹּהֲנִים - 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל - 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá'El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Levi (לֵוִי - 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá'ákov fia, a papi/szolgáló törzs • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Szellem (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Ruách • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szoferim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írnokok/Toráh-tanítók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Ismét bement a Beit-Kneszetbe; volt ott egy ember, akinek a keze sorvadt volt. ²És lesték őt, vajon meggyógyítja-e Shábáton, hogy találjanak ellene vádat. ³És ezt mondta a sorvadt kezű embernek: "Kelj fel, és állj a gyülekezés közepébe!" ⁴Akkor ezt mondta nekik: "Vajon a Törvény szerint való-e Shábáton jót tenni, vagy rosszat tenni, egy Nefeshet megmenteni, vagy elpusztítani?" De azok hallgattak. ⁵És körültekintett rajtuk haragvó orcákkal, mert nagyon fájt neki szívük keménysége, és ezt mondta annak az embernek: "Nyújtsd ki a kezedet!" Erre az kinyújtotta, és a keze visszatért épségébe, mint a másik. ⁶És a Perushim kimentek, és sietve tanácskoztak a Hordoszpártiakkal, miképpen pusztítsák el őt.

⁷És Yeshuá elfordult, és onnan elvonult Tálmidimjaival a tenger felé, és nagy néptömeg ment utána Gálilból és Yáhu'Dáhból, ⁸és Yerusháláyimből, és Edomból, és a Yárdenen túlról, és Tzor meg Tzidon környékéről nagy gyülekezés ment hozzá, mert hallották mindazt, amit cselekedett. ⁹És szólt Tálmidimjainak, hogy készítsenek számára egy kis csónakot a néptömeg miatt, hogy ne szorongassák őt. ¹⁰Mert sokaknak hozott gyógyulást, úgyhogy mindazok, akikben csapás volt, rárohantak, kívánván megérinteni őt. ¹¹És azok, akikben tisztátalanság szelleme volt, amikor meglátták őt, leborultak előtte, és így kiáltottak: "Te vagy Ben HáElohim!" ¹²De ő dorgálván megdorgálta őket, hogy ne adják tudtul, ki ő.

¹³És felment a hegyre, és magához hívta azokat, akik tetszettek neki; és odamentek hozzá. ¹⁴És kijelölt tizenkét férfit, hogy mellette legyenek, és hogy elküldje őket hirdetni az Örömhírét, ¹⁵és erőt adott a kezeikbe, hogy gyógyítsák a betegségeket, és kiűzzék a gonosz szellemeket. ¹⁶És Shim'ont a Kefá névvel nevezte el; ¹⁷és Yá'ákovot, a Zebád'Yáh fiát, és Yochánánt, a Yá'ákov testvérét, a Bnei-Ragesh névvel nevezte el, ami olyan, mint a Bnei-Ra'am név; ¹⁸és Andreászt, és Filiposzt, és Bár-Tálmájt, és Mátit'Yáhut, és T'omát, és Yá'ákovot, a Chálfáj fiát, és Tádájt, és Shim'ont, a K'ná'ánit; ¹⁹és Yáhu'Dáh Ish-K'riyot, aki ki is szolgáltatta őt.

²⁰És hazament; és a néptömeg összegyűlt ott, sokaságban, úgyhogy még kenyeret sem tudtak enni. ²¹És amikor háznépe meghallotta, kimentek, hogy megragadják őt, mert azt mondták: elment az esze. ²²És a Szoferek, akik Yerusháláyimből jöttek le, azt mondták, hogy Bá'ál-Zvuv tapad hozzá, és hogy a shedim fejedelmének segítségével űzi ki a shedimet. ²³És magához hívta őket, és példabeszéddel nyitotta meg száját, ezt mondva: "Hogyan űzheti ki a Szátán a Szátánt? ²⁴Hiszen az a királyság, amely meghasonlik önmaga ellen, az a királyság nem állhat meg; ²⁵és az a ház, amely meghasonlik önmaga ellen, az a ház nem állhat meg. ²⁶És ha a Szátán önmaga ellen támad, mert meghasonlott a szelleme, nem állhat meg, hanem eljött a vége. ²⁷Senki sem mehet be az erős ember házába, hogy elrabolja annak holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert; és azután kirabolja, ami a házában van." ²⁸"Ámen, mondom nektek: van bocsánat az ember fiainak minden vétkükre és káromlásukra, amennyit csak káromolnak; ²⁹de aki Ruách HáKodesht káromolja, annak nem lesz bocsánata soha, hanem ítéletre adatik a bírák kezébe örökkön örökké." ³⁰Mert ezt mondták: tisztátalanság szelleme tapad hozzá.

³¹És megérkezett anyja és testvérei, és kint megálltak, és beküldtek hozzá, hogy kihívják őt. ³²És nagy sokaság ült körülötte, és szóltak hozzá: "Íme, anyád és testvéreid odakint keresnek téged!" ³³És felelt és mondta nekik: "Ki az én anyám, és kik a testvéreim?" ³⁴És körülnézett a körülötte ülőkön, és ezt mondta: "Íme, az én anyám és az én testvéreim! ³⁵Mert aki Elohim akaratát cselekszi, az az én fivérem, és nővérem, és anyám."

Szójegyzék: Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Andreász (אַנְדְּרַי- 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤉) – férfias (görög) • Bá'ál-Zvuv (בַּעַלזְבוּב- 𐤁𐤏𐤋𐤆𐤁𐤅𐤁) – a legyek ura; Ekron pelishti bálványa • Bár-Tálmáj (בַּר־תַּלְמַי— 𐤁𐤓𐤕𐤋𐤌𐤉- 𐤁𐤓𐤕𐤋𐤌𐤉) – Talmáj fia (arámi • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáElohim (בֶּןהָאֱלֹהִים- 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Bnei-Ra'am (בְּנֵירַעַם- 𐤁𐤍𐤉𐤓𐤏𐤌) – mennydörgés fiai • Bnei-Ragesh (בְּנֵירָגֶשׁ- 𐤁𐤍𐤉𐤓𐤂𐤔) – zúgás/háborgás fiai • Chálfáj (חַלְפַי- 𐤇𐤋𐤐𐤉) – csere/cserélő • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Filiposz (פִילִיפּוֹס- 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Hordosz (הוֹרְדוֹס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (görög: hős) • K'ná'áni (כְּנַעֲנִי- 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉) – Kená'án-beli/Kereskedő • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Mátit'Yáhu (מַתִּתְיָהוּ- 𐤌𐤕𐤕𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah ajándéka • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Petrosz (פֶּטְרֹוס- 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Kefá/Péter • Ruách HáKodesh (רוּחַהַקֹּדֶשׁ- 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת- 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofer (סוֹפֵר- 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • T'omá (תּוֹמָא— 𐤕𐤅𐤌𐤀- ) – iker (arámi) • Tádáj (תַּדַּי- 𐤕𐤃𐤉) – szívből szeretett • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Tzidon (צִידוֹן- 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Tzor (צֹר- 𐤑𐤓) – föníciai kikötőváros – pogány főníciai főváros (Tyrosz • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yárden (יַרְדֵּן- 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Zebád'Yáh (זְבַדְיָה- 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom

¹Ismét tanítani kezdett a tenger partján, és nagy néptömeg gyülekezett hozzá, úgyhogy beszállt a hajóba, és a tengeren ült; az egész nép pedig a parton, a szárazon állt. ²És sok beszédre tanította őket példázataiban, és így csepegtette nekik tanítását: ³"Hallgassatok szám szavaira! Íme, kiment a magvető vetni, ⁴és történt vetés közben, hogy szétszórt a magból az út mellé, és jöttek az Egek madarai, és felették azt. ⁵És volt a magból, amely sziklás földre esett, ahol nem volt elég por, és sietve kihajtott, mivel nem volt mély földje; ⁶de amikor felragyogott a nap, megperzselődött, és kiszáradt, mert nem volt gyökere lent. ⁷És volt, amely a tövisek közé esett, és felnőttek a tövisek, és elnyelték, és nem hozott termést. ⁸És volt, amely a jó földrészbe esett, és termés gyümölcsét hozta, menvén ment és sokasodott, míg meghozta a harminc mértéket, a hatvan mértéket és a száz mértéket." ⁹És mondta nekik: "Akinek fülei vannak a hallásra, hallja!"

¹⁰És amikor magában ült, odajöttek azok, akik hozzá ragaszkodtak a tizenkettővel együtt, és megkérdezték őt példázatai dolgáról. ¹¹És mondta nekik: "Néktek adatott megismerni Elohim Királyságának titkait, de azoknak, akik kívül vannak, minden csak példázatokban adatik, ¹²azért, hogy látván lássanak, de ne tudjanak, és hallván halljanak, de ne értsenek, nehogy megtérjenek, és megbocsáttassék nékik."

¹³És mondta nekik: "Ha ezt a példázatot nem értitek, miként fogjátok érteni a többi példázatot? ¹⁴A magvető – nemde ő a Királyság igéjének magvetője. ¹⁵Akik az út mellett vannak: ezek azok, akik befogadják a magot, amikor hallják azt, ami mondatott nekik, de a Szátán sietve jön, és elveszi a beléjük vetett magot. ¹⁶És így a sziklás földrészbe vetett mag: ezek azok, akik sietve örömmel hallják a Királyság igéjét, ¹⁷de mivel nincs gyökerük a lelkükben, csak rövid pillanatig állnak meg, és azután, amikor bármi nyomorúság éri, és üldözik őket hitük igéje miatt, egy pillanat alatt elbuknak. ¹⁸És a tövisek közé vetett mag: ezek azok, akik hallják a Királyság igéjét, ¹⁹de e világ gondjai, a gazdagság csábításai és egyéb dolgok megkívánása jönnek, és elnyelik az igét, és az nem hoz hajtást. ²⁰És a jó földrészbe vetett mag: ezek azok, akik hallják az igét, és elrejtik azt, míg termést terem: harminc mértéket, hatvan mértéket és száz mértéket."

²¹És mondta nekik: "Vajon azért hozzák-e be a lámpást, hogy a véka alá tegyék, vagy az ágy alá, és nem azért, hogy a Menoráhra emeljék? ²²Mert nincs elrejtett dolog, amely fel ne tárulna, és nincs titkolt, amely napvilágra ne jönne. ²³Akinek fülei vannak a hallásra, hallja!"

²⁴És mondta nekik: "Adjátok szíveteket arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek néktek is, sőt még ráadás is adatik néktek. ²⁵Mert akinek van, annak adatik még, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van."

²⁶És mondta: "Olyan Elohim Királysága, mint az ember, aki magot vetett a földbe, ²⁷azután elment aludni, és felkelt éjjel és nappal, a mag pedig sarjad és nő, ő pedig nem tudja, miként lett ez. ²⁸Mert a föld magától hozza ki hajtását: először a szárat, azután a kalászt, azután a búzát a teli kalászban. ²⁹És akkor siet, lendíti a sarlót az álló gabona termésére, mert beérett az aratás."

³⁰És folytatta, és mondta: "Mihez hasonlítsuk Elohim Királyságát, és milyen példázattal vessük egybe? ³¹Hasonlatossága a mustármaghoz: amely elvettetik a földbe, és kisebb minden magnál, amely a föld színén van, ³²de miután elvetették, kihajt és nagyobb lesz minden veteménynél, és nagy ágakat hoz ki, úgyhogy árnyékában fészkelhetnek az Egek madarai."

³³És sok ehhez hasonló példázatban csepegtette nekik szavát, amennyit elhordozni bírtak. ³⁴És nem szólt nekik szót példázat nélkül, de amikor egyedül volt Tálmidimjaival, megmagyarázta nekik mindezeket a példázatokat.

³⁵Azon a napon, estefelé, mondta nekik: "Kérlek, keljünk át a tenger túlsó partjára!" ³⁶És elbocsátották a néptömeget, és átvitték őt abban a hajóban, amelyben azelőtt ült; más hajók is voltak körülötte. ³⁷És forgószél és nagy vihar támadt a tengeren, és a hullámok beömlöttek a hajóba, úgyhogy az kezdett megtelni vizekkel. ³⁸Ő pedig a hajó hátsó részében aludt, és a vánkosok voltak a feje alatt. És felébresztették őt, mondván: "Rábenu, hát nem törődsz vele, hogy elveszünk?" ³⁹És felserkent, és megdorgálta a szelet, és mondta a tengernek: "Némulj el, csendesedj le!" És elhallgatott a szél, és nagy csendesség lett. ⁴⁰Akkor mondta nekik: "Miért rettegtek ennyire? Hát még mindig nincs bennetek hit?" ⁴¹És nagy félelemmel féltek, és mondták egymásnak: "Ki ez, hogy még a szél és a tenger is figyelnek a hangjára?"

Szójegyzék: Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Menoráh (מְנוֹרָה- 𐤌𐤍𐤅𐤓𐤄) – Lámpatartó – hétágú gyertyatartó • Rábenu (רַבֵּנוּ- 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk/Rábink • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹És megérkeztek a tenger túlsó partjára, a Gerázi'im lakóhelyének helyére. ²Amikor kiszállt a hajóból, íme egy ember jött ki elébe a sírboltok közül, akit egy tisztátalan szellem gyötört, ³akinek lakása a sírboltok között volt, és többé senki sem tudta megkötözni, még lánccal sem. ⁴Mert sokszor megkötözték béklyókkal és láncokkal, de szétszaggatta a béklyókat és összetörte a láncokat, és nem volt erő egyetlen ember kezében sem, hogy megfékezze. ⁵És mindig, éjjel és nappal, a sírboltok és a hegyek között kiáltozott, és kövekkel tépte Nefeshét. ⁶És amikor távolról meglátta Yeshuát, odafutott és leborult előtte, ⁷és nagy hangon felkiáltott, és mondta: "Mi közöm hozzád, Yeshuá, Ben-El Elyon? Íme, Elohimra esketlek téged, ne gyötörj engem!" ⁸Mert ő ezt mondta neki: "Menj ki, tisztátalan szellem, ebből az emberből!" ⁹És megkérdezte tőle, mondván: "Mi a neved?" És az így felelt: "Máchánáyim ➣ Két Tábor a nevem, mert sokan vagyunk." ¹⁰És nagyon kérlelte őt, hogy ne küldje el őket azon a vidéken kívülre. ¹¹Volt pedig ott egy nagy disznónyáj, amely a hegy oldala felől legelt. ¹²És könyörögtek neki, mondván: "Küldj el minket a disznókba, hadd menjünk beléjük!" ¹³És megengedte nekik Yeshuá, és ezek a tisztátalan szellemek kijöttek, és bementek a disznókba; és az egész nyáj lerohant a meredeken a tengerbe, és mindnyájan, mintegy kétezren, belefulladtak a tengerbe. ¹⁴A disznók pásztorai pedig elfutottak, és elvitték a hírt a városba és a mezőre, és kijöttek a hely lakói, hogy lássák, mi történt. ¹⁵És odamentek Yeshuához, és meglátták az embert, a démonok lakhelyének birtokosát, Máchánáyim birtokosát, amint felöltözve ül, és elméje józan, és megfélemedtek. ¹⁶És akik saját szemükkel látták a dolgot, elbeszélték nekik, mi történt a démonok lakhelyének birtokosával és a disznónyájjal. ¹⁷És kezdték kérlelni őt, hogy menjen el a határukból. ¹⁸És amikor leszállt a hajóhoz, a démonok lakhelyének birtokosa esedezett hozzá, hogy mellette lehessen. ¹⁹De Yeshuá nem engedte meg neki, hanem ezt mondta neki: "Térj vissza házadhoz és szülőföldedhez, és add hírül nekik, mily nagy dolgot tett veled Yahuwah, és mily sokak az ő irgalmai irántad." ²⁰És elment, és kezdte hirdetni a Dekápoliszban, mit tett vele Yeshuá, és mindnyájan csodálkoztak.

²¹És Yeshuá visszatért, és átkelt a hajón a tenger túlsó partjára, és nagy sokaság gyűlt köré, és ő a tenger partján állt. ²²És íme, eljött hozzá a Beit-Kneszet elöljárói közül egy, név szerint Yáir, és amikor meglátta őt, lába elé borult a földre, ²³és nagyon esedezett hozzá, mondván: "Kislányom, a leányka a halál kapuihoz ért; jöjj hát, és tedd kezeidet rá, hogy meggyógyuljon és életben maradjon betegségéből." ²⁴És elment vele, és nagy sokaság ment utána, és szorongatták őt. ²⁵És volt ott egy asszony, vérfolyásos, akinek vérfolyásának napjai tizenkét éven át tartottak, ²⁶és sok fájdalmat viselt el különféle orvosok keze alatt, és mindenét, amije volt, elköltötte haszon nélkül, mert betegsége egyre súlyosbodott. ²⁷Amikor hallott Yeshuá híréről, eljött a sokaság közé hátulról, és megérintette ruhájának szárnyát, ²⁸mert ezt mondta szívében: "Ha csak megérintem is ruháit, megszabadulok." ²⁹És azonnal kiszáradt vérének forrása, és megérezte testében, hogy meggyógyult a csapásból. ³⁰És Yeshuá azonnal megismerte Nefeshében, hogy erő áradt ki belőle, és megfordult a sokaság között, és mondta: "Ki érintette meg ruháimat?" ³¹És mondták neki Tálmidimjai: "Íme látod, hogy a sokaság szorongat téged körös-körül, és te azt kérded: ki érintette meg ruháimat?" ³²És körülnézett, hogy lássa azt, aki ezt tette. ³³Az asszony pedig félt és remegett, mert tudta, mi történt vele, és eljött, és leborult előtte a földre, és megmondta neki az igazságot. ³⁴És mondta neki: "Leányom, a te hited megszabadított téged; menj el békességgel, és éljen Nefeshed betegségeidből."

³⁵Még beszélt, amikor a Beit-Kneszet elöljárójának házából emberek jöttek, és mondták: "Leányod meghalt; miért fárasztod még a Rábit?" ³⁶Amikor Yeshuá meghallotta az elhangzott szót, mondta a Beit-Kneszet elöljárójának: "Ne félj, csak higgy!" ³⁷És senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen, csak Kefának, Yá'ákovnak és Yochánánnak, Yá'ákov testvérének. ³⁸És megérkeztek a Beit-Kneszet elöljárójának házába, és látta a zűrzavart, a sírókat és a sok jajgatót. ³⁹És bement, és mondta nekik: "Miért zajongtok és miért sírtok? A leányka nem halt meg, hanem alszik." ⁴⁰És kinevették őt, de ő kiküldte mindnyájukat a házból, és maga mellé vette a leány apját és anyját és azokat, akik vele voltak, és bement a szobába, ahol a leány volt. ⁴¹És megfogta a leány kezét, és mondta neki: "Tályetá kumi!" – ami azt jelenti: "Leányka, neked mondom, kelj fel!" ⁴²És a leányka azonnal felkelt és járkált, mert tizenkét éves volt; és csodálkoztak csodálkozással csodálva. ⁴³És erősen megparancsolta nekik és intette őket, hogy ezt a dolgot senki meg ne tudja; aztán szólt, hogy adjanak neki enni.

Szójegyzék: Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Dekápolisz (דֶּכַּפּוֹלִיס - 𐤃𐤊𐤐𐤅𐤋𐤉𐤎) – Tízváros • El Elyon (אֵל עֶלְיוֹן - 𐤀𐤋 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – A Magasságos Elohim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gerázi'im (גֵרַזִיִּים - 𐤂𐤓𐤆𐤉𐤉𐤌) – gerázi (gerasénus) népcsoport a Galileai-tó keleti partján • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Máchánáyim (מַחֲנַיִם - 𐤌𐤇𐤍𐤉𐤌) – Két tábor – város Gád területén • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Tályetá kumi (טַלְיְתָא קוּמִי – arám - ) – leányka, kelj fel! • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yáir (יָאִיר - 𐤉𐤀𐤉𐤓) – megvilágosít • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Kiment onnan, és megérkezett szülőföldjére, és Tálmidimjai követték őt. ²És lőn a Shábát napján, tanítani kezdett a Beit-Kneszetben, és sokan hallották, és álmélkodtak, mondván: "Honnan van ennek mindez, micsoda bölcsesség adatott neki, és hogyan tesznek kezei ilyen csodákat? ³Nemde ez az ács, Miryám fia, és Yá'ákov, Yoszef, Yáhu'Dáh és Shim'on testvére? És nincsenek-e lánytestvérei is mind itt nálunk?" Mert botránykővé lett nekik. ⁴És mondta nekik Yeshuá: "Nincs próféta dicsőség nélkül, csakis szülőföldjén, rokonsága körében és saját házában." ⁵És nem tudott ott csodákat tenni, néhány beteget kivéve, akikre rátette kezeit, és meggyógyította őket. ⁶És döbbenet fogta el hitük hiánya miatt.

És elment, és körüljárta a falvakat tanítva. ⁷És szólította a tizenkettőt, és kezdte őket kiküldeni kettesével-kettesével, és erőt adott kezükbe a tisztátalanság szellemei fölött; ⁸és megparancsolta nekik, hogy ne vigyenek eleséget az útjukra, egyetlen boton kívül, se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az erszényben; ⁹hanem hogy sarut húzzanak lábaikra, de váltás ruhákat ne öltsenek magukra. ¹⁰És mondta nekik: "Ha betértek egy házba az egyik helységben, abban a házban maradjatok, amíg tovább nem mentek onnan. ¹¹És minden hely, amely nem fogad be titeket a házba, és nem hallgat szavaitokra, menjetek ki onnan, és rázzátok le a port lábaitokról, bizonyságul ellenük. Ámen, azt mondom nektek, Sedom-nak és Amorá-nak könnyebb lesz az ítélet napján, mint annak a városnak." ¹²És kimentek, és kiáltottak a néphez, hogy térjenek meg; ¹³és sok gonosz szellemet űztek ki, és sok beteget kentek meg olajjal, és meggyógyították őket.

¹⁴És hallott Hordosz király Yeshuáról, mert ismertté lett a neve az országban, és azt mondta, hogy a bemerítő Yochánán támadt fel a halottak közül, azért lett erőssé keze csodákat tenni. ¹⁵És voltak, akik azt mondták, hogy ő Eli'Yáhu, és mások azt mondták, hogy próféta ő, vagy mint a próféták egyike. ¹⁶És Hordosz hallotta, és mondta: "Ez az a Yochánán, akinek elvettem a fejét fölülről; ő támadt fel a halottak közül." ¹⁷Ő, Hordosz, küldött, és megfogatta Yochánánt, és megkötöztette őt a börtön házában, Yochánán ^18,19Horodiász miatt, testvérének, Filíposznak a felesége miatt, akit feleségül vett magának. Mert Yochánán azt mondta Hordosznak: "Nem törvény szerint való elvenni testvéred feleségét magadnak feleségül." És Horodiász gyűlölettel gyűlölte őt, és meg akarta öletni, de nem tudott vele bírni. ²⁰Mert Hordosz félt Yochánántól, mivelhogy tudta róla, hogy igaz és szent ember ő, és oltalmazta őt, és sok mindent tett szava szerint, és kívánta őt hallgatni. ²¹És lőn a nap, amely Hordosz születésének napja volt, és lakomát csinált nagyjainak, ezredei vezéreinek és Gálil főembereinek. ²²És bement Horodiász leánya, és táncot lejtett ott körtáncban, és jónak tetszett Hordosz szemeiben és a vele ülők szemeiben, és mondta a király a leánynak: "Kérj tőlem, és megadom neked minden kérésedet." ²³És megesküdött neki, mondván: "Mindent, amit kérsz tőlem, akár a királyság feléig, megteszek neked." ²⁴És kiment, és mondta anyjának: "Mit kérjek?" És az felelt, mondván: "A bemerítő Yochánán fejét." ²⁵És sietett, és visszatért a királyhoz, és mondta: "Az a kérésem, hogy add nekem most egy tálon a bemerítő Yochánán fejét." ²⁶És a király igen-igen elszomorodott, ám az eskü és a vele ülők miatt nem akarta visszautasítani arcait. ²⁷És sietett a király, és küldött egyet a hóhérok közül, és megparancsolta neki, hogy hozza el Yochánán fejét; és elment, és levágta fejét a börtön házában, ²⁸és elhozta egy tálon, és odaadta a leánynak, és a leány odaadta azt anyjának. ²⁹És hallották Tálmidimjai, és eljöttek, és felemelték a holttestét, és sírba temették őt.

³⁰És összegyűltek a Shlichim Yeshuához, és elbeszélték neki mindazt, amit tettek, és amit tanítottak. ³¹És mondta nekik: "Jöjjetek, és menjünk egy puszta helyre, és pihenjetek meg ott egy keveset." Mert sokan voltak a jövők és a menők, úgyhogy nem találtak időt kenyeret enni. ³²És elmentek a hajóban egyedül egy puszta helyre.

³³Amikor látta a néptömeg őket menni, sokan felismerték őt közülük, és futottak a száraz föld útján minden városból, és megelőzték őt, hogy odaérjenek hozzá. ³⁴És kiment Yeshuá, és látott nagy néptömeget, és könyörületei felgerjedtek irántuk, mert olyanok voltak, mint a juhok, amelyeknek nincs pásztoruk, és kezdte őket sokféle dologra tanítani. ³⁵És lőn, amikor a nap lehanyatlott, odajöttek hozzá Tálmidimjai, és mondták: "Puszta ez a hely, és a nap igen lehanyatlott. ³⁶Bocsásd el őket színed elől, hogy menjenek a városokba és a környező falvakba, hogy kenyeret vegyenek maguknak, mert nincs nekik mit enniük." ³⁷És felelt, és mondta nekik: "Adjatok ti nekik enni." És mondták neki: "Talán menjünk, és vegyünk nekik kétszáz dinárért kenyeret, és adjunk nekik?" ³⁸És mondta nekik: "Hány kerek kenyeretek van? Menjetek, és nézzétek meg." És megnézték, és mondták: "Öt kenyér és két hal." ³⁹És megparancsolta nekik, hogy ültessék le mind a zöld fűre csapatonként-csapatonként. ⁴⁰És leültek sorban sor mellé, százanként-százanként és ötvenenként-ötvenenként. ⁴¹És vette az öt kenyeret és a két halat, és felemelte szemeit a magasságba, és áldást mondott, és megtörte a kenyeret, és adta Tálmidimjainak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is szétosztotta mind nekik. ^42,43És ettek mindnyájan, és jóllaktak; és felszedtek tizenkét kosarat, telve a maradék kenyérdarabokból és a halakból. ⁴⁴És akik ettek abból a kenyérből, mintegy ötezer férfi voltak.

⁴⁵Akkor erőssé tette szavát Tálmidimjaihoz, hogy szálljanak le a hajóba, és menjenek át előtte a tenger túlsó partjára Beit-Tzáydáh felé, amíg ő elbocsátja a népet. ^46,47És miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni. És a hajó a tenger szívébe ért, miután beesteledett, és ő egyedül maradt a száraz földön. ⁴⁸És látta őket evezni a hajóban nagy szorongatásban, mert a vihar ment és tombolt arcaikkal szemben, és odament hozzájuk még éjszaka, a negyedik őrváltás idején, a tenger színén lépdelve, és el akart haladni mellettük. ⁴⁹És ők meglátták őt a tenger színén lépdelni, és azt gondolták, hogy szellem-látomás az, és felkiáltottak. ⁵⁰Mert mindnyájan látták őt, és megrettentek; és sietett szólni a szívükhöz, és mondta nekik: "Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!"

⁵¹És leszállt hozzájuk a hajó belsejébe, és a szél lecsendesedett, és ők igen-igen álmélkodtak szívük álmélkodásával. ⁵²Mert a kenyerek dolgában sem okosodtak meg eddig, mert nehéz volt a szívük. ^53,54És átkeltek, és megérkeztek Gineszár földjére, és közeledtek a parthoz. És még föl sem értek a hajóból, a hely emberei azon nyomban felismerték őt. ⁵⁵És befutották az egész környéket, és kezdték a betegeket fekvőhelyükön oda hordani, ahol hallották, hogy ő van. ⁵⁶És minden helyen, ahova csak bement, falvakba vagy városokba és környékükre, kitették a betegeket az utcákra, és könyörögtek hozzá, hogy engedje őket megérinteni ruhája szárnyát; és lőn, mindenki, aki megérintette őt, meggyógyult.

Szójegyzék: Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Beit-Tzáydáh (בֵּית צַיְדָא - 𐤁𐤉𐤕 𐤑𐤉𐤃𐤄) – halászok háza – Betsaida • Dinár (דִּינָר - 𐤃𐤉𐤍𐤓) – római ezüst érme, egynapi munkabér • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ - 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Filíposz (פִילִיפּוֹס - 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – lókedvelő (görög) • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Gineszár (גִּנֵּיסַר - 𐤂𐤍𐤉𐤎𐤓) – Genezáret – tó és part Gálil-ban • Hordosz (הוֹרְדוֹס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (görög: hős) • Horodiász (הוֹרוֹדִיָס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤉𐤎) – Heródiász: Heródes-lány • Horodiyá (הוֹרוֹדְיָה - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤉𐤄) – Heródes-leszármazott; Josephus szerint Shlomit anyja • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Shlichim (שְׁלִיחִים - 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Köréje gyűltek a Perushim és néhány Szofrim, akik Yerusháláyimből jöttek, ²és látták, hogy némelyik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kezekkel eszik kenyeret, mert nem mosakodtak meg, és megfeddték őket. ³Mert a Perushim és minden Yáhu'dim nem eszik kenyeret, hacsak meg nem mosták kezeiket a csuklóig, mert ragaszkodnak a vének hagyományához, ⁴és amikor a piacról jönnek, nem esznek mosakodás nélkül; és még sok mást vettek át, amit megtartanak, mint a poharak, korsók, mosdótálak és fekhelyek bemerítését. ⁵És megkérdezték őt a Perushim és a Szofrim, mondván: "Miért nem tartják meg Tálmidimjaid a vének hagyományát, hanem mosatlan kezekkel esznek kenyeret?" ⁶Ő pedig ezt mondta nekik: "Képmutató-szívűek, helyesen prófétált rólatok Yeshá'Yáhu, amint meg van írva: Ez a nép ajkaival tisztelt engem, de szíve eltávolodott tőlem. ⁷És hiábavaló az irántam való félelmük, emberek parancsolatait tanítva. ⁸Mert Elohim parancsolatait elhagytátok, és megtartjátok az emberek hagyományát: korsók és poharak bemerítését, és sok ehhez hasonlót tesztek." ⁹És ezt mondta nekik: "Jól megvetitek Elohim parancsolatait, hogy a magatok hagyományát megtartsátok. ¹⁰Mert Mosheh azt mondta: Tiszteld atyádat és anyádat; és aki átkozza atyját vagy anyját, halállal haljon meg. ¹¹Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának: Korbán mindaz a haszon, amit belőlem kaphatnál — íme, ez fogadalom; ¹²akkor már nem engeditek, hogy bármit is tegyen atyjáért vagy anyjáért; ¹³és így érvénytelenné teszitek Elohim igéjét a ti hagyományotokkal, amelyet átadtok; és sok ehhez hasonlót tesztek."

¹⁴És ismét odahívta a népet, és ezt mondta nekik: "Figyeljetek rám mindnyájan, és legyetek értelmesek: ¹⁵Nincs semmi, ami az emberbe kívülről bemegy, ami tisztátalanná tehetné őt; hanem ami kijön belőle, az teszi tisztátalanná az embert. ¹⁶Akinek füle van a hallásra, hallja!"

¹⁷És amikor a nép közül a házba tért, megkérdezték őt Tálmidimjai a példázatáról. ¹⁸És ezt mondta nekik: "Hát ti is még értelem nélkül vagytok? Nem értitek-e, hogy mindaz, ami kívülről bemegy az emberbe, nem teheti tisztátalanná, ¹⁹mert nem a szívébe megy, hanem a gyomrába, és onnan kimegy az árnyékszékbe, amely minden eledelt megtisztít?" ²⁰És ezt mondta: "Bizony, ami az emberből kijön, az teszi őt tisztátalanná. ²¹Mert az emberből, a szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok hajlamai, paráznaságok, lopás ²²és gyilkosság, házasságtörések, nyereségvágy és gonoszság, csalás és kicsapongás, irigy szem, káromlások, gőg és galádság. ²³Mindezek a gonoszságok belülről, az emberből jönnek elő, és teszik őt tisztátalanná."

²⁴És felkelt, és onnan elment Tzor és Tzidon határára. Bement az egyik házba, és nem akarta, hogy bárki megtudja; de nem maradhatott rejtve. ²⁵Mert egy asszony, akinek a leányát tisztátalan szellem zaklatta, hallott felőle, és sietve eljött, és lábaihoz borult. ²⁶Az asszony pedig görög volt, származása Áram-Tzor; és kérte őt, hogy űzze ki a gonosz szellemet leánya belsejéből. ²⁷És ezt mondta neki Yeshuá: "Hadd lakjanak jól először a gyermekek, mert nem helyes elvenni a gyermekek kenyerét, és odavetni a kutyák elé." ²⁸Az pedig felelt, és ezt mondta neki: "Úgy van, Ádoni, de a kutyák is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból." ²⁹És ezt mondta neki: "Mivel így szóltál, menj utadra: kiment leányodból a gonosz szellem." ³⁰És hazatért, és úgy találta, hogy leánya ágyán fekszik, a gonosz szellem pedig eltávozott tőle.

³¹És elfordult, és kiment Tzor határából Tzidon felé, és a Gálil-tengerhez ment, a Dekapolisz határa közepén át. ³²És egy süket és néma embert vittek hozzá, és kérlelték, hogy tegye rá kezét. ³³És a nép közül félrevitte őt egymagában, ujjait fülei be tette, köpött, és megérintette nyelvét; ³⁴és felemelte szemeit a magasba, sóhajtott, és ezt mondta neki: "Ipátách", ami azt jelenti: Nyílj meg! ³⁵És megnyíltak fülei, és nyelvének bilincsei elszakadtak, és tiszta beszéddel szólt. ³⁶És megparancsolta nekik, hogy senkinek se mondják el; de minél inkább parancsolta nekik, annál inkább hirdették. ³⁷És szerfölött álmélkodtak, és ezt mondták: "Mindent jól cselekedett: a süketeknek hallást ad, és a némáknak beszédet."

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Dekapolisz (דֶּכַּפֹלִיס - 𐤃𐤊𐤐𐤋𐤉𐤎) – Tízváros (görög) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Ipátách (אִפַּתַּח - 𐤀𐤐𐤕𐤇) – Nyílj meg! (arámi) • Korbán (קׇרְבָּן - 𐤒𐤓𐤁𐤍) – Áldozat/Közeledés • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Tzidon (צִידוֹן - 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Tzor (צֹר - 𐤑𐤓) – föníciai kikötőváros – pogány főníciai főváros (Tyrosz • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹Lőn azokban a napokban, hogy ismét nagy sokaság gyűlt össze hozzá, és nem volt náluk semmi étel, hogy betöltsék lelküket; ekkor Yeshuá magához hívta Tálmidimjait, és így szólt hozzájuk: ²"Tele vagyok irgalommal a nép iránt, mert már három napja állnak velem, és nincs mit enniük; ³és ha éhesen bocsátom el őket házaikhoz, elalélnak az úton, mert van köztük, aki messziről jött." ⁴Tálmidimjai így feleltek neki: "Honnan szerezhetné valakinek a keze itt a pusztában, hogy ezeket kenyérrel jóllakassa?" ⁵Megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?" Ők ezt mondták: "Hét." ⁶Ekkor megparancsolta a nép sokaságának, hogy üljenek le a földre, azután vette a hét kenyeret, áldást mondott, megtörte, és Tálmidimjainak adta, hogy tegyék eléjük; ők pedig a nép sokasága elé tették. ⁷És volt náluk néhány kis haluk is, amelyek fölött áldást mondott, és szólt, hogy tegyék eléjük ezeket is. ⁸Ettek és jóllaktak, azután fölszedték a megmaradt darabokat, hét kosárral, ⁹Ők pedig mintegy négyezer férfi voltak, és azután elbocsátotta a népet. ¹⁰Akkor hajóba szállt Tálmidimjaival együtt, és elment Dálmánutá vidékére.

¹¹Kijöttek a Perushim, és vitatkozni kezdtek vele, és hogy kísértsék őt, jelt kértek tőle az Egekből. ¹²Yeshuá felsóhajtott lelkének keserűségében, és így szólt: "Miért kíván jelt ez a nemzedék? Ámen, mondom néktek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek." ¹³Ezzel otthagyta őket, és visszatérve ismét átkelt a hajóval a tenger túlsó partjára.

¹⁴De elfelejtettek úti élelmet venni magukkal, és nem volt náluk a hajóban, csak egyetlen kerek kenyér. ¹⁵És Yeshuá óvta őket, és így szólt: "Lássátok, óvakodjatok a Perushim kovászától és a Hordosz kovászától!" ¹⁶Erre tanakodni kezdtek egymással, mondván: "Azért, mert nincs nálunk kenyér." ¹⁷Amikor ezt Yeshuá megtudta, így szólt hozzájuk: "Miért tanakodtok azon, hogy nincs nálatok kenyér? Hát nem értitek és nem fogjátok föl, és ennyire nehéz a szívetek? ¹⁸Van szemetek, és mégsem láttok, és van fületek, és mégsem hallotok? Nem is emlékeztek? ¹⁹Amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány darabokkal teli kosarat vittetek el azokból? Így feleltek neki: "Tizenkettőt." ²⁰"És a hét kenyérből a négyezernek, hány darabokkal teli kosarat vittetek el azokból?" Ezt mondták neki: "Hetet." ²¹Erre így szólt hozzájuk: "Hogyhogy még mindig nem fogjátok föl?"

²²Megérkeztek Beit-Tzáydáhba, és egy vak embert vittek hozzá, és kérték, hogy érintse meg őt. ²³Ő pedig megfogta a vak kezét, kivezette a városon kívülre, azután köpött a szemeibe, rátette kezeit, és megkérdezte tőle, lát-e valamit. ²⁴És fölemelte szemeit, és így szólt: "Látok embereket, mert úgy látom őket, mint járkáló fákat." ²⁵Akkor ismét rátette kezeit a szemeire, és megnyitotta azokat; ekkor meggyógyult, és tisztán látott mindent. ²⁶És hazaküldte őt, mondván: "Be ne menj a városba, és senkinek se mondj el semmit a városban!"

²⁷Yeshuá pedig kiment onnan Tálmidimjaival együtt Keiszárijá Filipi falvaiba; útközben megkérdezte Tálmidimjait, mondván: "Mit mondanak rólam az emberek: ki vagyok én?" ²⁸Ők feleltek, és ezt mondták: "Bemerítő Yochánánnak, mások Eli'Yáhunak, ismét mások pedig egynek a próféták közül." ²⁹Akkor megkérdezte őket, mondván: "Hát ti mit mondotok rólam: ki vagyok én?" Kefá felelt, és így szólt neki: "Te vagy a Máshiách." ³⁰Ekkor rájuk parancsolt, hogy senkinek ne mondják el őfelőle. ³¹Akkor tanítani kezdte őket, mondván, hogy sok fájdalom vár Ben HáÁdámra, és a vének, a Kohánim fejei és a Szofrim megvetik őt, és megölik, de három nap végén feláll. ³²Ezt a dolgot pedig világosan és jól megmondta. Erre Kefá magához vonta őt, és dorgálni kezdte szavakkal; ³³de ő ide-oda fordult, Tálmidimjaira tekintett, és megdorgálta Kefát, mondván: "Távozz arcaim elől, Szátán, mert nem fogod fel azt, ami Elohimé, hanem azt, ami az Ádámé."

³⁴Ekkor magához hívta a népet és Tálmidimjait, és így szólt hozzájuk: "Aki utánam akar jönni, vesse el lelkét magától, vegye fel keresztjét, és jöjjön utánam. ³⁵Mert aki meg akarja menteni lelkét, az kivágatik tőle, aki pedig kivágja lelkét énértem és az Örömhírért, megtalálja azt. ³⁶Mert mi haszna az embernek, ha megszerzi magának az egész földet, lelke pedig kivágatik tőle? ³⁷Vagy mit adhat az ember lelkének váltságául? ³⁸Mert ha valaki szégyell engem és az én beszédeimet e hűtlen és vétkező nemzedékben, azt Ben HáÁdám is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében az ő Málákhim HáKedoshimával.”

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן- 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Tzáydáh (בֵּיתצַיְדָא- 𐤁𐤉𐤕𐤑𐤉𐤃𐤄) – halászok háza – Betsaida • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Dálmánutá (דַּלְמָנוּתָה- ) – helynév, azonosítása bizonytalan • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ- 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hordosz (הוֹרְדוֹס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (görög: hős) • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Keiszárijá Filipi (קֵיסָרִיָּהפִילִיפִּי) – Filippi Cézáreája • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹És mondta nékik: "Ámen, mondom néktek, vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják kijönni Elohim Királyságát hatalommal."

²Hat nap múlva Yeshuá maga mellé vette Kefát, Yá'ákovot és Yochánánt, és felvitte őket egy magas hegyre, csak őket külön, és elváltozott a szemük előtt. ³Ruhái tündököltek és fehérré lettek, nincs ruhamosó a földön, aki olyan fehérre tudna ruhákat mosni, mint azok. ⁴És íme, Eli'Yáhu és Mosheh jelentek meg nekik, amint beszélgettek Yeshuával. ⁵Kefá felelt és mondta Yeshuának: "Rábi, jó nekünk itt laknunk; csináljunk hát három sátrat: egyet neked, egyet Moshehnak és egyet Eli'Yáhunak." ⁶Mert nem tudta, mit szóljon, mert rettegés és félelem esett rájuk. ⁷És íme, felhő borult rájuk, és hang jött ki a felhőből, mondva: "Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok!" ⁸És hirtelen körültekintettek, és nem láttak többé senkit, csak Yeshuát egyedül velük.

⁹És lőn, amint lejöttek a hegyről, megparancsolta nekik, hogy senkinek el ne mondják, amit láttak, csak amíg fel nem támad Ben HáÁdám a halottak közül. ¹⁰Ők pedig megőrizték a beszédet a szívükben, és tanakodtak maguk között, mi az a feltámadás a halottak közül. ¹¹És megkérdezték őt, mondva: "Miért mondják az Szofrim, hogy Eli'Yáhunak előbb kell eljönnie?" ¹²Ő pedig mondta nekik: "Eli'Yáhu valóban előbb jön el, és helyreállít mindent. És amint meg van írva Ben HáÁdámról, úgy ő is arra rendeltetett, hogy meggyötörtessék és összezúzassék és kivágattassék az élők földjéből. ¹³De mondom néktek, hogy Eli'Yáhu már el is jött, és úgy tettek vele, ahogyan akaratuk volt, ahogy meg van írva róla."

¹⁴És lőn, amint a többi tanítvány közelébe értek, sok népet láttak körülöttük, és Szofrimot, akik vitatkoztak velük. ¹⁵És az egész nép, amint meglátta őt, megdöbbent és elálmélkodott, és odafutottak és békességet kívántak neki. ¹⁶Ő pedig megkérdezte őket: "Miről vitatkoztok velük?" ¹⁷És felelt neki egy a népből: "Rábi, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma szellem van, mely rettegéssel gyötri; ¹⁸és amikor megragadja, leteperi őt, és csorgatja a nyálát, és csikorgatja a fogait, amíg elszárad az ereje. És szóltam Tálmidimjaidnak, hogy űzzék ki, de nem bírták." ¹⁹Ő pedig felelt és mondta nekik: "Ó, hűtlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig hordozlak titeket? Hozzátok őt elém ide!" ²⁰És elé hozták őt; és amint meglátta őt a szellem, megragadta őt, ragadván és tépve, és a földre esett és fetrengett a nyálában. ²¹És megkérdezte az apját: "Mennyi ideje, hogy ez hozzátapadt?" Ő pedig mondta: "Ifjúsága napjaitól. ²²És sokszor vetette tűzbe és vizekbe, hogy elpusztítsa; de ha kezed Elohimnak hatalmában áll valamit tenni, könyörülj meg rajtunk és segíts nekünk!" ²³És mondta neki Yeshuá: "Ha kezed Elohimnak hatalmában áll a hitre — annak, aki hisz, minden dolog meglesz."

²⁴És felkiáltott a gyermek apja, és mondta könnyek között: "Íme, hiszek, uram; segíts a hithiányosnak, olyannak, mint én!" ²⁵És látta Yeshuá, hogy a sokaság egyre gyűl és sokasodik, és ráförmedt a tisztátalan szellemre, mondva: "Te néma és süket szellem, én parancsolom neked: menj ki belőle, és ne menj bele többé, bemenvén!" ²⁶És felkiáltott, és megtépte lelkét haragjában, és kiment; a fiú pedig olyan maradt, mint a halott, úgyhogy sokan mondták: kimúlt. ²⁷Yeshuá pedig megfogta a kezét, és felemelte őt, és felkelt. ²⁸És lőn, amint hazaért, megkérdezték őt Tálmidimjai, ők maguk vele lévén: "Mi miért nem bírtuk kiűzni?" ²⁹És mondta nekik: "Az ilyen fajta rossz szellem semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal és böjttel."

³⁰És elmentek onnan, és átkeltek Gálilon, és nem akarta, hogy ott bárki megtudja. ³¹Mert idejét Tálmidimjai oktatásának szentelte, és arra, hogy eléjük tárja, miként adatik Ben HáÁdám emberek kezébe, akik megölik őt, és miután megöletett, a harmadik napon feltámad és él. ³²Ők pedig nem értették a beszédét, és féltek őt megkérdezni.

³³És megérkeztek Kfár-Náchumba; és amikor a házban volt, megkérdezte őket: "Miféle perlekedés és beszéd volt köztetek az úton?" ³⁴De nem feleltek semmit, mert azon vitáztak egymás közt az úton, hogy ki a legnagyobb közöttük. ³⁵És leült, és odahívta a tizenkettőt, és mondta nekik: "Aki első akar lenni, legyen mindenki között utolsó és mindenki szolgája." ³⁶És vett egy gyermeket, és közéjük állította, és miután átölelte, mondta nekik: ³⁷"Aki egyet befogad az ilyen gyermekek közül az én nevemben, az engem fogad be; és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem annak arcát, aki engem küldött."

³⁸És mondta neki Yochánán: "Rábi, láttunk egy embert, aki rossz szellemeket űz ki a te nevedben, és eltiltottuk őt a cselekedetétől, mert nem követett minket." ³⁹És mondta Yeshuá: "Ne tiltsátok el őt, mert nincsen senki, aki csodákat tesz az én nevemben, és aztán visszafordulna, hogy rosszat szóljon ellenem. ⁴⁰Mert az az ember, aki nincs ellenünk, az mellettünk van.

⁴¹És mindenki, aki egy pohár vizeket ad nektek inni az én nevemben azért, mert a Máshiáchéi vagytok — Ámen, mondom néktek, nem vész el a jutalma. ⁴²És mindenki, aki megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe vetik.

⁴³És ha a kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt; jobb neked csonka kézzel bemenni az életekre, mint hogy két kezed legyen, és a Gei-Hinomba menj, a tűzbe, mely örökké ég, ⁴⁴ahol férgük nem hal meg, és tüzük nem alszik el. ⁴⁵És ha a lábad botránkoztat meg téged, vágd le azt; jobb neked csonka lábbal bemenni az életekre, mint hogy két lábad legyen, és a Gei-Hinomba menj, a tűzbe, mely nem alszik el, ⁴⁶ahol férgük nem hal meg, és tüzük nem alszik el. ⁴⁷És ha a szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt; jobb neked egy szemmel bemenni Elohim Királyságába, mint hogy két szemed legyen, és a Gei-Hinomba vettessél, ⁴⁸ahol férgük nem hal meg, és tüzük nem alszik el.

⁴⁹Mert minden ember tűzzel sózatik meg, mint ahogy minden áldozat sóval sózatik meg. ⁵⁰Jó a só; de ha a só íze elszáll, mivel adjátok meg az ízét? Tartsátok meg a sót magatok között, és a békességet ember és testvére között."

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ- 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Gei-Hinom (גֵּיהִנֹּם- 𐤂𐤉𐤄𐤍𐤌) – Hinom völgye: gyermekáldozati hely Yerusháláyim déli oldalán: Gyehenna/Pokol völgye • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kfár-Náchum (כְּפַרנַחוּם- 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה- 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Petrosz (פֶּטְרֹוס- 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Yeshuá felkelt és onnan elment Yáhu'Dáh határába és a Yárdenen túlra; újra nagy sokaság gyülekezett hozzá, ő pedig tanította őket szokása szerint. ²Odaléptek hozzá Perushim, hogy kísértsék őt, és megkérdezték tőle, van-e a férfi kezében elbocsátani a feleségét. ³Ő pedig felelt és így szólt hozzájuk: "Mit parancsolt nektek Mosheh?" ⁴Azok ezt mondták: "Mosheh megengedte, hogy válólevelet írjon neki és elbocsássa." ⁵Yeshuá erre így szólt hozzájuk: "Szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsolatot, ⁶de a teremtés napjaiban, kezdettől fogva, férfinak és nőnek alkotta őket. ⁷Ezért elhagyja a férfi apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, ⁸és lesznek mind a ketten egy testté; és ha így van, akkor nem többé ketten, hanem egy test. ⁹Ezért, amit Elohim egybekötött, ember el ne válassza." ¹⁰És a házban másodszor is megkérdezték őt erről a dologról a Tálmidimjai. ¹¹Ő ezt mondta nekik: "A férfi, ha elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő ő; ¹²és az asszony, ha kimegy férje házából, és máshoz megy, házasságtörő ő."

¹³És kisgyermekeket vittek hozzá, hogy rájuk tegye kezeit, a Tálmidim azonban ráförmedtek azokra, akik vitték őket. ¹⁴Amikor ezt Yeshuá meglátta, haragra gyúlt, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek a kisgyermekeket hozzám jönni, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ezekből való Elohim Királysága. ¹⁵Ámen, mondom nektek: aki nem fogadja Elohim Királyságát, mint egy kisgyermek, nem megy be abba." ¹⁶És karjaiba ölelte őket, és kezeit rájuk téve megáldotta őket.

¹⁷És amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borult előtte, mondván: "Jó Rábi, mit tegyek, hogy örököljem a Cháyei Olámot ➣ az Örök Életet?" ¹⁸Yeshuá így szólt hozzá: "Miért hívsz engem jónak? Nincs jó, csak egy, Elohim. ¹⁹Te ismered a parancsolatokat: Ne gyilkolj, ne törj házasságot, ne lopj, ne tégy hamis tanúságot, ne zsarolj, tiszteld atyádat és anyádat." ²⁰Az pedig így szólt hozzá: "Rábi, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva." ²¹És Yeshuá rátekintett, és megszerette őt, és ezt mondta neki: "Egy hiányzik még belőled: menj, add el mindenedet, amid van, és add a szegényeknek, és kincsed lesz az Egekben; és jöjj, vedd fel a keresztet, és kövess engem." ²²Leestek az arcai e beszédre, és elszomorodott szívében, és elment, mert sok vagyona volt neki. ²³És Yeshuá körültekintett, és így szólt Tálmidimjaihoz: "Mily nehéz a vagyon birtokosainak bemenni Elohim Királyságába!" ²⁴A Tálmidim pedig megdöbbentek szavain. Yeshuá pedig ismét felelt és így szólt hozzájuk: "Fiaim, mily nehéz azoknak, akik vagyonukban bíznak, bemenni Elohim Királyságába! ²⁵Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint gazdagnak bemenni Elohim Királyságába." ²⁶Ők még jobban megdöbbentek, és így szóltak egymáshoz: "Akkor hát ki szabadulhat meg?" ²⁷Yeshuá rájuk tekintett, és ezt mondta: "Az ember fiainál lehetetlen ez a dolog, de nem Elohimnál, mert Elohimnál semmi sem lehetetlen."

²⁸Kefá elkezdte, és így szólt hozzá: "Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged." ²⁹Yeshuá így szólt: "Ámen, mondom nektek: nincs ember, aki elhagyta házát vagy fivéreit vagy lánytestvéreit vagy apját vagy anyját vagy feleségét vagy gyermekeit vagy szántóföldjeit az Örömhírért, ³⁰aki ne kapna az üldöztetések nyomában ebben az időben százszor házakat és fivéreket és lánytestvéreket és anyákat és gyermekeket és szántóföldeket, és a jövendő időben Cháyei Olámot ➣ az Örök Életet. ³¹És sok elsőből lesz utolsó, és az utolsókból elsők."

³²És amikor úton voltak, hogy felmenjenek Yerusháláyimba, Yeshuá előttük haladt, ők pedig követték őt rettegve és félve. És ismét maga mellé vette a tizenkettőt, és beszélni kezdett nekik arról, ami történni fog vele, mondván: ³³"Íme, felmegyünk Yerusháláyimba, és Ben HáÁdám átadatik a Kohánim fejeinek kezébe és a Szofrimnak, és halálra ítélik őt, és átadják őt a Goyim kezébe, ³⁴és gúnyolják őt, és arcaira köpnek, és megverik őt korbácsokkal, és megölik őt, de a harmadik napon feltámad és él."

³⁵És odaléptek hozzá Yá'ákov és Yochánán, a Zebád'Yáh fiai, mondván: "Rábink, szeretnénk, hogy megtedd nekünk, amit kérünk tőled." ³⁶Ő pedig így szólt hozzájuk: "Mi a kívánságotok, hogy megtegyem nektek?" ³⁷Ők pedig ezt mondták neki: "Add meg nekünk, hogy üljünk egyikünk a jobbod, másikunk a balod felől a te dicsőségedben." ³⁸Yeshuá így szólt hozzájuk: "Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni a poharat, amelyet én iszom, és bemerítkezni a bemerítéssel, amellyel én bemerítkezem?" ³⁹Ők pedig így szóltak hozzá: "Meg tudjuk." Yeshuá pedig ezt mondta nekik: "A poharat, amelyet én iszom, kiisszátok, és a bemerítéssel, amellyel én bemerítkezem, bemerítkeztek, ⁴⁰de hogy üljetek jobbom vagy balom felől, az nincs az én kezemben megadni, hanem azoké lesz, akiknek elkészíttetett." ⁴¹És amikor a tíz ezt meghallotta, haragra gyúlt Yá'ákovra és Yochánánra. ⁴²De Yeshuá odahívta őket, és így szólt hozzájuk: "Ti tudjátok, hogy akiket kiválasztottak, hogy a Goyim fölött uralkodjanak, úgy uralkodnak rajtuk, mint fejedelmek a rabszolgáikon, és nagyjaik hatalmaskodnak fölöttük. ⁴³De nem így lesz közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni köztetek, az legyen szolgátok; ⁴⁴és aki közületek fejjé akar lenni, az legyen mindenki rabszolgája. ⁴⁵Mert Ben HáÁdám sem azért jött, hogy mások neki szolgáljanak, hanem hogy szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."

⁴⁶És Yerichoba érkeztek, és amikor kifelé ment a városból, Tálmidimjaival és nagy néptömeggel együtt, íme, Bár-Timáy, a Timáy fia, egy vak, aki adományokat kéregetett, ült az út mellett. ⁴⁷És amikor meghallotta, hogy a názereti Yeshuá megy ott, kiáltozni kezdett és mondta: "Könyörülj rajtam, Yeshuá, Dávid Fia!" ⁴⁸És sokan ráförmedtek, hogy hallgattassák el, ő pedig még nagyobb erővel kiáltott, mondván: "Dávid Fia, könyörülj rajtam!" ⁴⁹És Yeshuá megállt, és így szólt: "Hívjátok őt!" És odahívták a vakot, mondván neki: "Légy erős! Kelj fel! Íme, ő hív téged!" ⁵⁰Ő pedig ledobta magáról a ruháját, és felkelt, és odament Yeshuá elé. ⁵¹És Yeshuá felelt és így szólt hozzá: "Mit kívánsz, hogy megtegyek neked?" A vak pedig ezt mondta: "Ráboni, hogy visszaadassék nekem szemeim világa." ⁵²És Yeshuá így szólt hozzá: "Menj, a hited megtartott téged." És szemeinek világa visszatért hozzá egy pillanat alatt, és követte őt az úton.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Bár-Timáy (בַּרְטִימַי- 𐤁𐤓𐤈𐤉𐤌𐤉) – Timáj fia (arámi) • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Cháyei Olám (חַיֵּיעוֹלָם- 𐤇𐤉𐤉𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Dávid (דָּוִד- 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goyim (גּוֹיִם- 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Mosheh (מֹשֶׁה- 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ráboni (רִבּוֹנִי- 𐤓𐤁𐤅𐤍𐤉) – Uram/Mesterem (arámi) • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Timáy (טִימַי- 𐤈𐤉𐤌𐤉) – tisztelt • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yárden (יַרְדֵּן- 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yericho (יְרִיחוֹ- 𐤉𐤓𐤉𐤇𐤅) – illat/hold városa; a pálmák városa – Kená'án királyi városa, Yiszrá'El elsőhadjáratának helye • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Zebád'Yáh (זְבַדְיָה- 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom

¹És történt, amikor közeledtek, hogy bemenjenek Yerusháláyimba, Beit-Pági és Beit-Ányáh mellett, az Olajfák hegyénél, hogy elküldött kettőt Tálmidimjai közül, ²és így szólt hozzájuk: "Menjetek az átellenben levő faluba, és amint odaértek, találtok majd magatok előtt egy megkötött szamárcsikót, amelyen nem ült/lovagolt ember: oldjátok el azt, és hozzátok ide hozzám. ³És ha valaki azt mondja nektek: Miért tesztek ilyet? - akkor mondjátok: HáÁdon rendelte azt szükségére, és akkor sietve visszaküldi ide." ⁴El is mentek, és megtalálták a szamárcsikót megkötve kívül a kapunál, a források nyílásánál, és eloldották azt. ⁵És az ott álló emberek közül néhányan így szóltak hozzájuk: "Miért tesztek ilyet, hogy eloldjátok a szamárcsikót?" ⁶Ők pedig úgy feleltek nekik, ahogyan Yeshuá megparancsolta, és azok hagyták őket. ⁷És elvitték a szamárcsikót Yeshuához, ráterítették felsőruháikat, ő pedig felült rá. ⁸És sokan felsőruháikat terítették az útra, más emberek pedig fák gallyait terítették lábaihoz, amelyeket a mezőn vágtak. ⁹És akik előtte mentek, az utána jövőkkel együtt feleltek és kiáltották: "Hoshiáh-Náh! Áldott, aki jön Yahuwah nevében! ¹⁰Áldott a mi atyánk, Dávid Királysága, amely jön Yahuwah nevében! Hoshiáh-Náh a magasság Egekeiben!" ¹¹És bement Yeshuá Yerusháláyimba, a Beit-HáMikdáshba, és megnézett mindent, ami ott volt körös-körül, és estefelé kiment Beit-Ányáhba a tizenkettővel.

¹²És történt másnap, amikor kijöttek Beit-Ányáhból, hogy megéhezett. ¹³És meglátott egy fügefát messziről, amely leveleket hajtott, és odament megnézni, talál-e rajta ennivaló gyümölcsöt; de amikor odaért hozzá, nem talált rajta semmit, csak leveleket egyedül, mert a fügék ideje még nem jött el. ¹⁴És felelt Yeshuá, és így szólt hozzá: "Ne egyék többé ember gyümölcsödből, mostantól mindörökké." És Tálmidimjai hallották ezt a szót.

¹⁵És elérkeztek Yerusháláyimba, és bement Yeshuá a Beit-HáMikdáshba, és kezdte kiűzni onnan az árusokat és a vevőket, és a pénzváltók asztalait felforgatta, és a galambárusok ülőhelyeit. ¹⁶És nem engedte senkinek, hogy edényt vigyen át a Mikdáshon. ¹⁷És tanította őket, mondván: "Nincs-e megírva: Az én házam imádság házának neveztetik minden nép számára? Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt." ¹⁸És a Kohánim fejei és a Szofrim hallották, és cselt szőttek ellene, hogy elveszítsék, mert féltek arcától, mivel az egész nép álmélkodott tanításán. ¹⁹És nap mint nap, amikor beesteledett, kiment a városon kívülre.

²⁰És történt reggel, amikor elmentek mellette, hogy meglátták a fügefát, hogy kiszáradt ágától egészen gyökeréig. ²¹És visszaemlékezett Kefá, és így szólt hozzá: "Rábi, íme, kiszáradt a fügefa, amelyet megátkoztál." ²²És felelt Yeshuá, és így szólt hozzájuk: "Bírjatok/ápoljatok hitet Elohimban! ²³Ámen, mondom nektek, minden ember, aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat a tenger közepébe! - és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy meglesz, amint mondta, az úgy lesz neki. ²⁴Ezért mondom nektek: mindarra, amit kértek és imádkoztok, bízzatok, hogy meglesz nektek, és úgy lesz. ²⁵És amikor megálltok imádkozni, bocsássatok meg minden embernek azt, amivel vétkezett ellenetek, hogy a ti Ábátok is, aki az Egekben van, megbocsássa nektek vétkeiteket. ²⁶De ha ti nem bocsátotok meg, a ti Ábátok sem, aki az Egekben van, bocsátja meg nektek vétkeiteket."

²⁷És visszatértek, és elérkeztek Yerusháláyimba, és történt, hogy ő körüljárt a Mikdáshban, és odamentek hozzá a Kohánim fejei, a Szofrim és a vének, ²⁸és így szóltak hozzá: "Milyen felhatalmazással teszed ezeket, és ki adta neked ezt a felhatalmazást, hogy ilyeneket tegyél?" ²⁹És így szólt Yeshuá hozzájuk: "Kérdezek tőletek egy dolgot, és adjatok nekem feleletet, és akkor megmondom nektek, milyen felhatalmazással teszem ezeket. ³⁰Yochánán bemerítése - kinek a szájából való volt a parancsolata: az Egekből vagy Ádám fiaiból? Adjatok nekem feleletet." ³¹És ők latolgatták elméjükben, mondván: "Ha azt mondjuk: az Egekből, azt fogja mondani: És miért nem hittetek neki? ³²Ha pedig azt mondjuk: Ádám fiaiból" - féltek a néptől, mert mindnyájan hűséges prófétának tartották Yochánánt. ³³És feleltek Yeshuának, és így szóltak: "Nem tudjuk." És így szólt hozzájuk Yeshuá: "Én sem mondom meg nektek, milyen felhatalmazással teszem ezeket."

Szójegyzék: Ádám (אָדָם- 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ámen (אָמֵן- 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Ányáh (בֵּיתעַנְיָה- 𐤁𐤉𐤕𐤏𐤍𐤉𐤄) – szegénység háza – Betánia • Beit-HáMikdásh (בֵּיתהַמִּקְדָּשׁ- 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Beit-Pági (בֵּיתפַּגֵּי- 𐤁𐤉𐤕𐤐𐤂𐤉) – éretlen fügék háza • Dávid (דָּוִד- 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hoshiáh-Náh (הוֹשִׁיעָה־נָּא- 𐤄𐤅𐤔𐤉𐤏𐤄-𐤍𐤀) – kérünk, szabadíts meg!; üdvözlő-kiáltás • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Mikdásh (מִקְדָּשׁ- 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Yeshuá megnyitotta száját példázatban, és ezt mondta nekik: "Egy ember szőlőt ültetett, körös-körül felásta, borsajtót vájt benne, tornyot épített a közepébe, átadta az őrzőknek, és messzi útra ment. ²A szüret idején elküldte szolgáját az őrzőkhöz, hogy átvegyen az őrzők kezéből a szőlő gyümölcséből. ³De megfogták őt, megverték, és üres kézzel küldték el. ⁴Ismét küldött hozzájuk egy másik szolgát; azt megkövezték kövekkel, fejét megsebezték, és nagy gyalázattal küldték el. ⁵Még egyet küldött hozzájuk, és azt megölték, és így sok mást is, akik közül némelyeket megvertek, némelyeket megöltek. ⁶Volt még neki egyetlen fia, akit szeretett, és őt küldte hozzájuk mindannyiuk után, mert ezt mondta: A fiamtól félni fognak. ⁷De azok az őrzők látták őt, és ezt mondták egymásnak: Íme az örökös, gyertek, öljük meg, és mienk lesz az örökség! ⁸Megragadták őt, megölték, és kidobták a szőlőn kívülre. ⁹Mit tesz hát majd a szőlő ura? Eljön, és elveszíti a föld művelőit, szőlőjét pedig másoknak adja a kezébe. ¹⁰Vajon nem olvastátok azt az írást: A kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkővé; ¹¹Yahuwahtól lett ez, csodálatos a mi szemeinkben?" ¹²Ekkor keresték, hogyan fogják el őt, de féltek a néptől, mert megértették, hogy róluk mondta ezt a példázatot. Otthagyták hát őt, és elmentek.

¹³Elküldtek hozzá embereket a Perushim közül és Hordosz emberei közül, hogy tőrbe csalják őt szavaiban. ¹⁴Odamentek, és ezt mondták neki: "Rábénu, tudjuk, hogy hűséges ember vagy, és nem rettegsz senki embertől, mert nem nézed a férfi arcát, hanem igazsággal tanítod Elohim útját. Helyes-e adót adni a császárnak vagy nem? Adjuk-e vagy ne adjuk?" ¹⁵De ő, látva képmutatásukat, ezt mondta nekik: "Miért kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dinárt, hadd lássam." ¹⁶Hoztak egyet, és ő ezt mondta nekik: "Kié ez a kép és ez a felirat?" Ők pedig ezt mondták: "A császáré." ¹⁷Yeshuá ezt mondta nekik: "Adjátok hát meg a császárnak azt, ami a császáré, és Elohimnak azt, ami Elohimé." És igen elcsodálkoztak rajta.

¹⁸Ekkor odamentek hozzá Tzádukim, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás a halottaknak, és megkérdezték őt, mondván: ¹⁹"Rábénu, íme Mosheh ezt írta nekünk: Ha meghal valaki két testvér közül, és asszonyt hagy hátra, de nincs fia, akkor a sógora menjen be hozzá, és támasszon magot testvére nevére. ²⁰Volt nálunk hét testvér. Az első közülük asszonyt vett magának, és meghalt, és nem hagyott magot maga után. ²¹A második elvette őt sógorként, és meghalt ő is, fiak nélkül, és ugyanígy a harmadik. ²²Amíg mind a heten elvették őt, és meghaltak, és magot nem hagytak maguk után. Mindannyiuk után meghalt az asszony is. ²³Most hát kié lesz közülük az asszony a feltámadásban, miután mind a hétnek a felesége volt?" ²⁴Yeshuá ezt mondta nekik: "Nem ez-e a dolog, amiben tévelyegtek, hogy a Tórát nem ismeritek, sem El csodáit? ²⁵Mert a halottak közül való feltámadásukkor nem nősülnek és nem mennek férjhez, hanem olyanok lesznek, mint az Egekre Málákhimjai. ²⁶A halottak dolgáról pedig, hogy fölébrednek, vajon nem olvastátok Mosheh könyvében, amikor szólt hozzá a Elohim a csipkebokorban, mondván: Én vagyok Ávráhám Elohimja és Yitzchák Elohimja és Yá'ákov Elohimja? ²⁷Ő pedig nem a halottak Elohimja, hanem az élőké. Igen sokat tévelyegtek."

²⁸Ekkor odajött egy az Szofrim közül, és hallotta őket egymással vitázni, és látva, hogy jól megfelelt szavaikra, megkérdezte tőle: "Melyik az első mind a parancsolatok közül?" ²⁹Yeshuá így felelt: "Az első ez: Halljad, Yiszrá'El, Yahuwah, a mi Elohimunk, Yahuwah EGY. ³⁰És szeresd Yahuwaht, a te Elohimodat teljes szívedből és teljes Nefeshedből és teljes tudásodból és teljes erődből; ez az első parancsolat. ³¹A második pedig ez: És szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs nagyobb parancsolat e kettőnél." ³²Az Szofer ezt mondta neki: "Ámen, Rábi, igazat szóltál, hogy egy ő, és nincs más rajta kívül; ³³és szeretni őt teljes szívből és teljes tudásból és teljes Nefeshből és teljes erőből, és szeretni a felebarátot, mint önmagát: ez nagyobb minden égőáldozatnál és véres áldozatnál." ³⁴Yeshuá pedig látta, hogy okosan felelt, és ezt mondta neki: "Íme nem vagy messze Elohim Királyságától." És többé nem merészelt senki ember vitatkozni vele szavakkal attól a naptól fogva.

³⁵És történt, amikor Yeshuá a Mikdáshban tanított, megszólalt, és ezt mondta: "Hogyan mondhatják az Szofrim, hogy a Máshiách Dávid Fia? ³⁶Hiszen maga Dávid mondta a Ruách HáKodesh által: Így szól Yahuwah az én Ádonimnak: Ülj a jobbomon, amíg ellenségeidet lábaidnak zsámolyává nem teszem. ³⁷És ha Dávid Ádonnak hívja őt, hogyan lehet a Fia?" És a nép nagy része nagy gyönyörűséggel hallgatta szavait. ³⁸Tanítását folytatva ezt mondta: "Őrizkedjetek az Szofrimtól, akik gyönyörködnek abban, hogy köntösbe öltözve járnak-kelnek, és a Shálom-köszöntésben a tereken, ³⁹az első ülőhelyekben a Beit-Kneszetekben és a megbecsült helyekben a lakomák házaiban; ⁴⁰akik felemésztik az özvegyek házait, és szemmutogatásra szaporítják az imát: ezek azok, akikre ki lesz feszítve az ítélet mérőzsinórja kétszeresen."

⁴¹És amikor Yeshuá a kincstár ládájával szemben ült, nézte a népet, amint pénzt dob bele, és sok gazdag sokat dobott. ⁴²És egy szegény özvegyasszony odajött, és bedobott oda két fillért, ami egy negyed assze. ⁴³Ekkor odahívta Tálmidimjait, és ezt mondta nekik: "Ámen, mondom nektek, ez a szegény özvegyasszony többet dobott mindenkinél, aki ide a kincstár ládájába dobott. ⁴⁴Mert mindannyian a fölöslegükből dobtak, ő pedig a maga szükségéből dobta be mindazt, amije volt, egész megélhetését."

Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Dinár (דִּינָר - 𐤃𐤉𐤍𐤓) – római ezüst érme, egynapi munkabér • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Hordosz (הוֹרְדוֹס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (görög: hős) • Málákhim (מַלְאָכִים - 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mikdásh (מִקְדָּשׁ - 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély – a szent építmény/hely • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábénu (רַבֵּנוּ - 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk/Tanítónk • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofer (סוֹפֵר - 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Tzádukim (צַדּוּקִים - 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹Amikor Yeshuá kiment a Heikhálból, így szólt hozzá Tálmidimjai egyike: "Rábi, nézd ezeket a köveket és ezeket az épületeket, mily ékesek!" ²És ezt mondta neki Yeshuá: "Látod-e ezeket a felmagasodott épületeket? Mind lerontatnak, nem marad itt kő kövön."

³És amikor az Olajfák hegyén ült, a Heikhállal átellenben, megkérdezte őt Kefá, Yá'ákov, Yochánán és Andreász, amikor egyedül voltak vele, mondván: ⁴"Mondd meg nekünk, mikor lesznek ezek, és mi a jel arra a Mo'edre ➣ Kijelölt Idő, amikor mindezek beteljesednek?"

⁵És Yeshuá kezdett szólni hozzájuk, mondván: "Vigyázzatok magatokra, hogy meg ne tévesszen titeket valaki. ⁶Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok az! - és sokakat megtévesztenek. ⁷És amikor háborúk zaját és harcok hírét halljátok, ne rémüljetek meg; mindezeknek meg kell lenniük, de ez még nem a vég. ⁸Mert nemzet támad nemzet ellen, és királyság királyság ellen, és földrengés lesz földrengés után, és éhínség, zűrzavarok; és mindezek csak a vajúdások kezdete."

⁹"Ti pedig vigyázzatok Nefeshetekre, mert átadnak titeket a Szánhedrin kezébe, és megvernek a Beit-HáKneszetekben, és helytartók és királyok elé álltok énmiattam, bizonyságul nekik. ¹⁰És az Örömhír hirdettetik ki előbb minden nép között. ¹¹És amikor elhurcolnak titeket, hogy átadjanak az ítélet kezébe, ne aggódjatok és ne tervezgessetek előre, mielőtt a Moed eljön, hogy mit szóljatok, mert amint a szátokba adatik abban az időben, úgy szóljatok; mert nem ti vagytok a szólók, hanem a Ruách HáKodesh. ¹²És testvér átadja testvérét a halálra, és apa a fiát, és gyermekek támadnak szüleik ellen, és megölik őket. ¹³És gyűlöltek lesztek minden ember előtt az én nevemért; de aki kitart mindvégig, az szabadulást nyer."

¹⁴"És amikor meglátjátok a pusztító utálatosságot, amelyről Dáni'El próféta keze által szóltatott, ott állni a helyen, ahol nem volna szabad - aki olvassa, értse meg! - akkor akik Yáhu'Dáhban vannak, meneküljenek a hegyekbe. ¹⁵És aki a háztetőn van, ne szálljon le a házba, és ne menjen be elvenni onnan semmit. ¹⁶És aki a mezőn van, ne térjen vissza házába, hogy elvegye köntösét. ¹⁷De jaj a terheseknek és a szoptatósoknak azokban a napokban! ¹⁸És imádkozzatok, hogy ne télen legyen ez. ¹⁹Mert azok a napok a szorongatás napjai lesznek, amilyen nem volt a teremtés napjainak kezdetétől, amelyet Elohim teremtett, e mai napig, és nem is lesz többé. ²⁰És ha nem rövidítené meg Yahuwah azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen test sem; de a választottaiért, akiket kiválasztott, megrövidíti azokat a napokat."

²¹"És akkor ha azt mondja nektek valaki: Íme, itt a Máshiách! - vagy: Íme, ott van! - ne higgyétek. ²²Mert hamis messiások és hazug próféták támadnak, és jeleket és csodákat adnak, hogy megkísértsék, ha módjukban áll, hogy megtévesszék a választottakat is. ²³Ti pedig vigyázzatok Nefeshetekre; nézzétek, előre megmondtam nektek mindent!"

²⁴"De azokban a napokban, ama szorongatás elmúltával, elsötétül a nap, és a hold nem ragyogtatja fényét, ²⁵a csillagok lehullanak az Egekből, és a magasság seregei megrendülnek. ²⁶És akkor meglátják Ben HáÁdámot eljönni a felhőkben, nagy erővel és ékességgel. ²⁷És elküldi Málákhjait, és összegyűjti választottait a négy szél felől, a föld szélétől az Egek széléig."

²⁸"És vegyetek magatoknak példázatot a fügefáról: amikor nedvessé válik az ága, és levelei kihajtanak, tudjátok, hogy közel a nyár. ²⁹Így ti is, amikor meglátjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudván tudjátok, hogy közel van ő, az ajtónál. ³⁰Ámen, mondom nektek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek be nem következnek. ³¹Az Egek és a föld elmúlnak, de az én beszédeim nem múlnak el."

³²"De ama nap Mo'edjét és ama órát senki sem tudja, sem a Málákh az Egekben, sem a Fiú, hanem csak az Ábá. ³³Ezért vessétek szívetekre, virrasszatok és imádkozzatok, mert nem tudjátok, mikor jön el ez a Moed. ³⁴Vajon nem olyan-e, mint az idegen földre utazó ember, aki elhagyta házát, és átadta a hatalmat szolgáinak, kinek-kinek a maga munkáját, a kapuőrnek pedig megparancsolta, hogy a kapun őrködjön. ³⁵Ezért álljatok meg őrhelyeteken, mert nem tudjátok, mikor jön meg a ház ura: este vagy éjfélkor, kakasszókor vagy reggel hajnalán, ³⁶nehogy hirtelen megjőve alva találjon titeket. ³⁷És amit nektek mondok, mindenkinek mondom: Virrasszatok!"

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Andreász (אַנְדְּרַי - 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤉) – férfias (görög) • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Dáni'El (דָּנִיֵּאל - 𐤃𐤍𐤉𐤀𐤋) – Dániel/Elohim az ítélőm • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mo’ed (מוֹעֵד - 𐤌𐤅𐤏𐤃) – kijelölt idő/találkozó/Ünnep • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Örömhír (בְּשׂוֹרָה - 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Petrosz (פֶּטְרֹוס - 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Szánhedrin (סַנְהֶדְרִין - 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – Nagytanács • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Két nap volt Peszách és Chág HáMátzot ➣ a Kovásztalan Kenyerek Ünnepe előtt; és a Kohánim vezetői és az Szofrim keresték, hogyan fogják el őt csellel, és öljék meg; ²de ezt mondták: "Ne az ünnepen, hogy zavargás ne támadjon a nép körében."

³És amikor Beit-Ányáhban a leprás Shim'on házában asztalhoz telepedett, odajött egy asszony, és kezében alabástrom edény volt valódi nárduskenettel, igen drága: feltörte az alabástrom edényt, és ráöntötte azt Yeshuá fejére. ⁴De rossznak tűnt a dolog néhányuk szemében az ott ülők közül, és ezt mondták magukban: "Mire való a kenetnek ez a pazarlása? ⁵Hiszen jó lett volna ezt pénzért adni, értéke szerint, több, mint háromszáz dinárért, és árát szétosztani a szegényeknek." És morgolódtak ellene. ⁶De Yeshuá ezt mondta: "Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem. ⁷Mert a szegényeket mindig megtaláljátok magatok előtt, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velük, engem azonban nem találtok mindig magatok előtt. ⁸Megtette, amit keze talált: megelőzte és megkente a testemet a temetésre. ⁹Ámen, mondom nektek, hogy minden helyen, ahol csak hirdetik az Örömhírt az egész földön, elmondják majd azt is, amit ő tett, az ő emlékezetére."

¹⁰És Yáhu'Dáh Ish-K'riyot, egy a tizenkettő közül, elment a Kohánim vezetőihez, hogy kezükbe adja őt. ¹¹És amikor azok ezt meghallották, megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig alkalmat keresett, hogy kiadja őt.

¹²És a kovásztalan kenyerek első napján, a Peszáchi áldozat idején, ezt mondták neki Tálmidimjai: "Hol akarod, hogy elmenjünk és elkészítsük neked, hogy megedd a Peszáchot?" ¹³És elküldött kettőt Tálmidimjai közül, és ezt mondta nekik: "Menjetek a városba, és szembejön veletek egy ember, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt, ¹⁴és ahova bemegy, mondjátok ott a ház gazdájának: Így szól a mi Mesterünk: Hol van a vendégszobám, ahol megehetem Tálmidimjaimmal a Peszáchot? ¹⁵Ő pedig mutat nektek egy nagy emeleti termet, párnákkal kibélelve, mindennel berendezve: ott készítsétek el nekünk." ¹⁶És kimentek a Tálmidim, és a városba értek, és úgy találták, ahogyan mondta nekik, és elkészítették a Peszáchot.

¹⁷És amikor este lett, odament a tizenkettővel; ¹⁸és amíg lakomájukban ettek, ezt mondta Yeshuá: "Ámen, mondom nektek, hogy egy közületek, aki velem eszik, kiad engem." ¹⁹És nagyon elszomorodtak, és mondták neki, mindegyikük közülük: "Talán én vagyok? Nemde?" - és egy másik mondta: "Talán én vagyok? Nemde?" ²⁰Mire ő ezt mondta nekik: "Egy a tizenkettő közül, aki velem mártja kezét a tálba. ²¹Íme, Ben HáÁdám elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki Ben HáÁdámot az életét keresők kezébe adja: jó lett volna annak az embernek, ha nem jött volna ki a méhből."

²²És amíg ettek, vette Yeshuá a kenyeret, áldást mondott, megtörte, odaadta nekik, és ezt mondta: "Vegyétek, egyétek, ez az én testem." ²³És vette a poharat, áldást mondott, odaadta nekik, és ittak belőle mindnyájan, ²⁴és ezt mondta nekik: "Ez az én vérem, az új szövetség vére, amely kiontatik sokakért. ²⁵Ámen, mondom nektek, hogy nem iszom többé a szőlőtő terméséből addig a napig, amikor újat iszom belőle Elohim Királyságában."

²⁶És elénekelték a Hálelt, és kimentek a Hár HáZeitimre ➣ az Olajfák hegyére. ²⁷És ezt mondta nekik Yeshuá: "Íme, mindnyájan elbotlotok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és szétszélednek a juhok. ²⁸De feltámadásom után a halottakból előttetek megyek Gálilba." ²⁹És ezt mondta neki Kefá: "Ha mindnyájan elbotlanak is benned, én nem botlom el." ³⁰És ezt mondta neki Yeshuá: "Ámen, mondom néked, hogy te ma, ezen az éjszakán, mielőtt kétszer szól a kakas, háromszor megtagadsz engem." ³¹Ő azonban még nagyobb hévvel mondta: "Ha veled kell is meghalnom, akkor sem tagadlak meg téged." És így beszéltek mindnyájan is.

³²És bekerített helyre értek, amelynek neve Gát-Shemenáh, és ezt mondta Tálmidimjainak: "Üljetek le itt, amíg imádkozom." ³³És magával vitte Kefát, Yá'ákovot és Yochánánt, és kezdett összetörni és elszörnyedni, ³⁴és ezt mondta nekik: "Keserű a Nefeshem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok." ³⁵És egy kissé tovább ment, a földre borult, és imádkozott, hogy ha lehetséges a dolog, múljék el róla az óra. ³⁶És ezt mondta: "Ábá, Atyám! Íme, mindent megtehetsz: vidd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom szerint, hanem ahogyan te akartad." ³⁷És jött, és alva találta őket, és ezt mondta Kefának: "Shim'on, alszol? Nem voltál képes egy órát virrasztani? ³⁸Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a szellem ugyan kész, de a test erőtlen." ³⁹És ismét elment, és imádkozott ugyanazokkal a szavakkal. ⁴⁰És visszatért, és ismét alva találta őket, mert szemeik elnehezültek; és nem tudták, mit feleljenek neki. ⁴¹És harmadszor is jött, és ezt mondta nekik: "Adjatok álmot szemeiteknek és nyugalmat — elég nektek! Eljött az óra! Íme, átadatik Ben HáÁdám a bűnösök kezébe. ⁴²Keljetek fel, menjünk! Íme, közel van, aki kiad engem."

⁴³Még beszélt, amikor Yáhu'Dáh, egy a tizenkettő közül, hirtelen megjött, és vele nagy sokaság kardokkal és botokkal, a Kohánim vezetőitől, az Szofrimtól és a vénektől. ⁴⁴Az árulója pedig jelet adott nekik, mondva: "Az az ember, akit megcsókolok, ő az: fogjátok el, és vigyétek el őrizet alatt." ⁴⁵És jött, és hirtelen hozzálépett, és ezt mondta: "Rábi! Rábi!" - és megcsókolta őt. ⁴⁶Azok pedig rátették kezeiket, és elfogták őt. ⁴⁷És egy az ott állók közül kirántotta kardját, lecsapott a Kohen Gádol szolgájára, és levágta fülét. ⁴⁸És megszólalt Yeshuá, és ezt mondta nekik: "Mint rabló ellen jöttetek ki kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok engem? ⁴⁹Nap nap után ültem nálatok tanítani a Mikdáshban, és nem nyújtottátok ki rám kezeteket; de hogy beteljesedjenek az Írások, így tettetek." ⁵⁰És a Tálmidim mindnyájan elhagyták őt és elfutottak. ⁵¹És egy ifjú követte őt, aki lenvászon inget viselt meztelen testén: és elfogták őt, ⁵²de ő kezükben hagyta ingét, és meztelenül elmenekült.

⁵³És Yeshuát a Kohen Gádolhoz vitték, és összegyűltek ellene a Kohánim vezetői mind, a vének és az Szofrim. ⁵⁴És Kefá távolról követte őt, be egészen a Kohen Gádol udvarába, és ott ült a szolgákkal, és melegedett a tűznél. ⁵⁵A Kohánim vezetői pedig az egész Szenhedrinnel együtt tanúvallomást kerestek Yeshuá ellen, hogy halálra adják őt; de nem találtak. ⁵⁶Mert sokan tettek ellene hamis tanúvallomást, de vallomásuk nem egyezett. ⁵⁷És előálltak némely emberek, és hamis tanúvallomást tettek ellene, mondva: ⁵⁸"Mi hallottuk őt, amint ezt mondta: Én lerombolom ezt a Heikhált, amely kezek műve, és három nap alatt másikat építek, amely nem kezek műve." ⁵⁹De még ebben sem egyezett vallomásuk együttesen. ⁶⁰És felállt a Kohen Gádol közöttük, és megkérdezte Yeshuát, mondva: "Semmit sem felelsz? Mi az, amit ezek ellened tanúsítanak?" ⁶¹Ő azonban hallgatott, és nem felelt semmit. Ismét megkérdezte őt a Kohen Gádol, és ezt mondta neki: "Te vagy-e a Máshiách, az Áldottnak Fia?" ⁶²És ezt mondta Yeshuá: "Én vagyok, és látni fogjátok Ben HáÁdámot, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az Egek felhőiben." ⁶³És a Kohen Gádol megszaggatta ruháit, és ezt mondta: "Mi szükségünk van még tanúkra? ⁶⁴Hallottátok káromlását. Mi a ti véleményetek?" És mindnyájan elítélték őt, hogy halálos ítélet jár neki. ⁶⁵És némelyek elkezdtek köpdösni rá, betakarni arcait, ütlegelni őt ököllel, és ezt mondták neki: "Prófétálj nekünk!" És a szolgák arculcsapásokkal fogadták őt.

⁶⁶És amikor Kefá lenn volt az udvaron, odajött a Kohen Gádol házából egy a szolgálóleányok közül. ⁶⁷És meglátta Kefát, amint melegedett, ránézett arcára, és ezt mondta: "Te is a Nátzráti Yeshuával voltál." ⁶⁸Ő azonban tagadta, mondva: "Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz." És kiment az előcsarnokba. A kakas pedig megszólalt. ⁶⁹És a szolgálóleány meglátta őt ismét, és újra mondta az ott állóknak: "Ez egy közülük." ⁷⁰De ő ismét tagadta. És kis idő múlva az ott állók ismét mondták Kefának: "Bizony, közülük való vagy, hiszen Gálili vagy te, és beszéded olyan, mint az övék." ⁷¹És elkezdett átkozódni és esküdözni, mondva: "Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek." ⁷²És másodszor szólalt meg a kakas. És eszébe jutott Kefának a szó, amelyet Yeshuá mondott neki: "Mielőtt kétszer szól a kakas, háromszor megtagadsz engem." És szívére vette, és sírt.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Ányáh (בֵּיתעַנְיָה- 𐤁𐤉𐤕𐤏𐤍𐤉𐤄) – szegénység háza – Betánia • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Chág HáMátzot (חַגהַמַּצּוֹת- 𐤇𐤂𐤄𐤌𐤑𐤅𐤕) – A Kovásztalan Kenyerek Ünnepe • Dinár (דִּינָר - 𐤃𐤉𐤍𐤓) – római ezüst érme, egynapi munkabér • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Gát-Shemenáh (גַּתשְׁמֵנָה- 𐤂𐤕𐤔𐤌𐤍𐤄) – olajsajtó • Hálel (הַלֵּל- 𐤄𐤋𐤋) – dicséret – a Zsoltárok (113–118) ünnepi éneke • Hár HáZeitim (הַרהַזֵּיתִים- 𐤄𐤓𐤄𐤆𐤉𐤕𐤉𐤌) – Olajfák hegye • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים - 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen Gádol (כֹּהֵןגָּדוֹל- 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá'El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mikdásh (מִקְדָּשׁ- 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Nátzrát (נָצְרַת- 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Peszách (פֶּסַח- 𐤐𐤎𐤇) – Átugrás/Elkerülés – a Kivonulás ünnepe • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szenhedrin (סַנְהֶדְרִין- 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – főtanács • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Mikor felvirradt a hajnal, a Kohánim fejei a vénekkel, a Szofrimmal és az egész Szanhedrinnel összeszövetkeztek, és Yeshuát megkötözve elvitték, és átadták Pilátusz kezeibe. ²Pilátusz pedig megkérdezte tőle: "Te vagy Melekh HáYáhu'dim ➣ a Zsidók Királya?" Ő így felelt és mondta neki: "Te mondtad." ³A Kohánim fejei sok váddal illették őt, ő pedig nem felelt semmit. ⁴Pilátusz ismét megkérdezte őt, mondván: "Hát nem felelsz semmit? Nézd, mennyi váddal illetnek téged!" ⁵Yeshuá pedig nem adott választ, még egyetlen szót sem, úgyhogy csodává lett Pilátusz szemeiben.

⁶Ezen az ünnepen el szokott bocsátani nekik egyet a foglyok közül, akit ők kívántak. ⁷Volt egy ember, akinek a neve Bár-Ábá, megkötözve a lázadókkal együtt, akik Nefesht gyilkoltak a lázadás napján. ⁸A sokaság felemelte hangját, és kérlelni kezdte, hogy tegyen velük úgy, ahogyan időről időre tett velük. ⁹Pilátusz pedig felelt nekik és mondta: "Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a Yáhu'dim királyát?" ¹⁰mert tudta, hogy irigységből szolgáltatták ki őt a Kohánim fejei. ¹¹A Kohánim fejei azonban felbujtották a sokaságot, hogy inkább Bár-Ábá elbocsátását kérjék nekik. ¹²Pilátusz ismét felelt és mondta nekik: "Mit tegyek hát azzal, akit a Yáhu'dim királyának mondotok?" ¹³Azok ismét felkiáltottak: "Feszítsd meg őt!" ¹⁴Pilátusz pedig mondta nekik: "De hát mi rosszat tett?" Azok pedig még inkább, sokkal hangosabban kiáltották: "Feszítsd meg őt!" ¹⁵Pilátusz eleget akart tenni a sokaság kívánságának, és elbocsátotta nekik Bár-Ábát; Yeshuát pedig megostoroztatta ostorokkal, és kiszolgáltatta, hogy megfeszítsék.

¹⁶A sereg emberei elvitték őt a belső udvarba, az ítélet udvarába, és összehívták ellene az egész csapatot. ¹⁷Felöltöztették őt bíborköntösbe, tövisből font koronát fontak, és a fejére tették, ¹⁸és elkezdték köszönteni, mondván: "Éljen Melekh HáYáhu'dim ➣ a Zsidók Királya!" ¹⁹Nádszállal verték a fejét, az arcaira köpdöstek, és térdeikre borulva leborultak előtte. ²⁰Miután kigúnyolták őt, levették róla a bíborköntöst, felöltöztették saját ruháiba, és kivitték őt, hogy megfeszítsék.

²¹Egy ember éppen arra haladt el, amikor a mezőről jött — cirénei Shim'on, Alexandrosz és Rufusz apja —, őt kényszerítették, hogy menjen velük, és vigye az ő keresztjét. ²²Elvitték őt a Gulgolet nevű helyre, ami azt jelenti: a Koponya helye, ²³és mirhával vegyített bort adtak neki, de nem ivott. ²⁴Ekkor a fára feszítették őt, és felosztották ruháit a sors szerint, amit rájuk vetettek — vette ki-ki a részét. ²⁵Az óra pedig, amikor a fára feszítették őt, a harmadik óra volt (de. kilenc). ²⁶Vádjának felirata pedig fölül a fára volt írva: Melekh HáYáhu'dim. ²⁷Vele együtt két erőszaktevő embert is fára feszítettek, egyet jobbján, egyet pedig balján. ²⁸(És beteljesedett az Írás, amely mondja: "És bűnösök közé számláltatott.") ²⁹Az arra járók pedig káromolták őt, és csóválták utána fejüket, mondván: "Hahó, te, aki lerombolod a Heikhált, és felépíted azt három nap alatt, ³⁰szabadítsd meg Nefeshedet és szállj le a fáról!" ³¹Hasonlóan a Kohánim fejei is, a Szofrimmal együtt, csúfolódtak egyik a másikának, mondván: "Másokat megszabadított, de saját lelkét nem tudja megszabadítani. ³²Máshiách, Melekh Yiszrá'El, szálljon le most a fáról, hogy lássuk és higgyünk benne." Azok is gyalázták őt, akik vele együtt voltak megfeszítve.

³³És lőn a hatodik órában (dél), sötétség borította be az egész föld színét a kilencedik óráig. ³⁴A kilencedik órában (du. háromkor) Yeshuá nagy hangon kiáltott: "Elohi, Elohi, Lámá Shábáktáni!?" — ami azt jelenti: "Eli, Eli, Lámáh Ázávtáni!?" Vagyis: "Én Elohimom, én Elohimom, miért hagytál el engem!?" ³⁵Néhányan az ott állók közül, amikor meghallották, mondották: "Íme, Eli'Yáhuhoz kiált." ³⁶Egy közülük elfutott, megtöltött egy szivacsot ecettel, nádszálra tűzte, inni adott neki, és mondta: "Hagyjátok, lássuk, eljön-e Eli'Yáhu, hogy levegye őt?" ³⁷Yeshuá pedig nagy hangon kiáltott, és kilehelte Ruáchját. ³⁸És íme, a Heikhál Párochetje kettéhasadt két részre, felülről az aljáig. ³⁹Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogyan kiáltott, és hogyan lehelte ki lelkét, ezt mondta: "Bizony, ez az ember Ben Elohim volt!"

⁴⁰Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték; köztük a Mágdáli Miryám, továbbá Miryám, a kisebbik Yá'ákov és Yoszé anyja, valamint Shlomit, ⁴¹akik követték őt, és szolgáltak neki, amikor Gálilban volt, és sok más asszony is, akik vele mentek fel Yerusháláyimba.

⁴²És lőn, amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis Shábát előtti nap volt, ⁴³eljött a Rámátáimi Yoszef, egy tekintélyes tanácsos, aki maga is várta Elohim Királyságát; bátor szívvel bement Pilátuszhoz, és elkérte tőle Yeshuá testét. ⁴⁴Pilátusz csodálkozott azon, hogy már meghalt, ezért hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már. ⁴⁵Amikor a századostól megtudta, hogy úgy van, odaadta a testet Yoszefnek. ⁴⁶Ő pedig gyolcs-szemfedőt vásárolt, levette őt a fáról, begöngyölte a szemfedőbe, elhelyezte egy sziklába vájt sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé. ⁴⁷A Mágdáli Miryám és Miryám, Yoszé anyja pedig látta a helyet, ahova őt helyezték.

Szójegyzék: Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben Elohim (בֶּןאֱלֹהִים- 𐤁𐤍𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Eli (עֵלִי - 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ- 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Gulgolet (גֻּלְגֹּלֶת- 𐤂𐤋𐤂𐤋𐤕) – koponya • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mágdáli Miryám (מִרְיָם הַמַּגְדָּלִית - 𐤌𐤓𐤉𐤌 𐤄𐤌𐤂𐤃𐤋𐤉𐤕) – Mária Magdolna/Toronybeli Mária • Melech (מֶלֶךְ - 𐤌𐤋𐤊) – király – uralkodó, fejedelem • Miryám (מִרְיָם- 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Párochet (פָּרֹכֶת- 𐤐𐤓𐤊𐤕) – kárpit, függöny (a Szent és Szentek Szentje közötti) • Pilátusz (ôÄĚéěČčĺÉń- 𐤐𐤉𐤋𐤈𐤎) – Pontiusz Pilátusz; római helytartó, jelentés: dárdás• Rámátáim (רָמָתַיִם- 𐤓𐤌𐤕𐤉𐤌) – magaslatok (héber duál; Shmu'El próféta szülőhelye) • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shábát (שַׁבָּת- 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Shlomit (שְׁלֹמִית- 𐤔𐤋𐤌𐤉𐤕) – béke/Salome (Josephus azonosítása alapján • Szanhedrin (סַנְהֶדְרִין- 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – hetventagú legfelsőbb zsidó tanács • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'dim (יְהוּדִים- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל- 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoszé (יוֹסֵי- 𐤉𐤅𐤎𐤉) – Yoszef rövidített/SG-i alakja • Yoszef (יוֹסֵף- 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹És amikor majdnem elmúlt a Shábát, a Mágdáli Miryám és Miryám, a Yá'ákov anyja, és Shlomit illatszereket vásároltak, hogy elmenjenek és megkenjék őt.

²És a Shábát első napján, reggel, korán, elmentek a sírbolthoz a nap felkeltével. ³És így szólt egyik asszony a testvéréhez: "Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt szájáról?" ⁴És felemelték szemeiket, és látták, hogy a kő el van hengerítve, mert igen nagy volt. ⁵És bementek a sírbolt belsejébe, és láttak egy ifjút, aki fehér köpenybe burkolózott, és ült jobb felől, és megrémültek.

⁶És így szólt hozzájuk: "Ne rémüljetek meg! Íme, ti a Nátzráti Yeshuát keresitek, akit megfeszítettek. Nemde ő feltámadt, és nincsen itt? Lássátok a helyet, ahova őt tették! ⁷De menjetek el, és adjátok hírül a Tálmidimjainak és Kefának, hogy ő előttetek megy Gálilba: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek." ⁸És siettek kijönni a sírboltból, és elfutottak, mert remegés és rettegés fogta el őket; és nem mondtak senkinek semmit, mert igen féltek.

⁹És lőn a Shábát első napján reggel, feltámadása után, és megjelent a Mágdáli Miryámnak — ő volt az az asszony, akiből hét gonosz szellemet űzött ki. ¹⁰És ő elment, és hírül adta szövetsége embereinek, akik vele voltak, és ők gyászoltak és sírtak. ¹¹És miután meghallották, hogy ő él, és hogy megjelent neki, nem hittek neki. ¹²És ezután más alakban jelent meg közülük kettőnek a mező színén, amint útjukon mentek. ¹³És ők visszatértek, és hírül adták a többieknek, de azok nem hittek az ő szavaiknak sem.

¹⁴És ezután megjelent a tizenegynek, amikor az asztalnál ültek, és megfeddte őket hitük hiánya miatt és szívük keménysége miatt, mert nem hittek azoknak, akik látták őt feltámadása után. ¹⁵És így szólt hozzájuk: "Menjetek el az egész földre, és kiáltsátok a Örömhírt minden testnek! ¹⁶Aki hisz és bemerítkezik, megszabadul, és aki nem hisz, bűnösnek bizonyul. ¹⁷És ezek a jelek, amelyek a hívők kezei által történnek: gonosz szellemeket űznek ki az én nevemben, és új nyelveken szólnak, ¹⁸kígyókat vesznek fel, vagy ha halálos mérgeket isznak, nem ártanak nekik és nem rontják el őket, és kezeiket teszik a betegekre, és azok meggyógyulnak betegségükből."

¹⁹És amikor a HáÁdon Yeshuá bevégezte, hogy szóljon hozzájuk, felment az Egekbe, és leült az Elohim jobbjára. ²⁰És ők kimentek, és hirdették a Örömhírt minden helyen, és a HáÁdon keze velük volt munkájukban, és megerősítette szavát jelekkel, amelyek kezeik által történtek. Ámén.

Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • HáÁdon (הָאָדוֹן- 𐤄𐤀𐤃𐤅𐤍) – Az Úr/A Gazda • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Mágdáli Miryám (מִרְיָם הַמַּגְדָּלִית - 𐤌𐤓𐤉𐤌 𐤄𐤌𐤂𐤃𐤋𐤉𐤕) – Mária Magdolna/Toronybeli Mária • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Nátzrát (נָצְרַת - 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Örömhír (בְּשׂוֹרָה - 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Petros (פֶּטְרוֹס - 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – kő/szikla (görög) – Péter • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shlomit (שְׁלֹמִית - 𐤔𐤋𐤌𐤉𐤕) – béke/Salome (Josephus azonosítása alapján • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment