Előszó 

A reformáció és az utolsó idők egyik legfontosabb mérföldköve az eredetileg kinyilatkoztatott Nevek helyreállítása. Ez az első, magyar nyelven elkészült munka a maga nemében. Fordításunk célja nem csupán az Örökkévaló Neveinek visszaállítása, hanem minden bibliai szereplő és helyszín neveinek helyreállítása is – függetlenül attól, hogy az adott személy pozitív, ellenséges vagy semleges szereplő. Továbbá az Örökkévaló nevének eredeti kiejtése szerint YHWH ősi kiejtéséhez tértünk vissza: Yahuwah.

Ahogy azt „Az Örökkévaló Nevek” című írásomban és videómban is hangsúlyoztam, halandó embert sem illik – és nem is szokás – kényünk-kedvünk szerint átnevezni, különösen nem démoni eredetű nevekre, mint Zeus vagy Istár. Mennyivel inkább igaz ez a Mindenható, a Teremtő, a Megváltó – egyszóval az Örökkévaló Elohim – esetében!

Fordításunk alapjául az Újfordítású Biblia szolgált, több okból is.
Először is, ez volt az egyetlen magyar nyelvű kiadás, amely nem áll szerzői jogi védelem alatt, így szabadon lehetett vele dolgozni és javítani. (Mivel a legtöbb fordításnak a jogát valamilyen vallási társasság bitorolja).
Másodszor, számos szempontból közelebb áll az eredeti héber szövegekhez, mint más magyar kiadások.
Harmadszor, mentes azoktól a régies, archaikus szófordulatoktól és igeragozásoktól (például a -vala alakoktól), amelyek elidegenítik az olvasót Elohim kijelentett Szavától.

A munkát legjobb tudásunk és figyelmünk szerint végeztük el. Ennek ellenére előfordulhatnak benne pontatlanságok, vagy olyan névalakok, amelyeket még pontosabb helyesírással lehetett volna rögzíteni. Minden építő jellegű megjegyzést és korrekciós javaslatot örömmel fogadunk, hiszen munkánkat sosem tekintjük véglegesnek, tökéletesnek vagy kőbe vésettnek.

Fordításunk legalább három nyelven készül párhuzamosan, és talán a jövőben negyedik nyelven is megvalósul – bár a spanyol változat jelenleg nem szerepel a terveink között. A neveket a nemzetközileg elfogadott írásmód szerint állapítottuk meg: ahogyan az Örökkévaló nevének első mássalhangzója nem „J”-vel, hanem „Y”-nal kerül átírásra, ugyanúgy Messiásunk nevei is így maradnak magyar szövegben is, alkalmazkodás nélkül.

Továbbá, kérjük az olvasót, hogy a héber neveknél jelzet „a” betűket nyílt „á”-nak ejtsék, hiszen a héber nyelv fonetikájában nem szerepel a magyar „a”-hang, az „S”-t „sz”-nek, a „Sh”-t „s”-nek, stb. Kivéve néhány ritka esetet, a kiejtési jelzések és különféle ékezetekkel nem kívántuk megtörni a helyreállított névalakok tisztaságát.

Áldott olvasást és reformálódást (azaz megszentelődést) kívánunk.