Héber Nevek Biblia

¹Yeshuá HáMáshiachnak, a Dávid fiának, az Ávráhám fiának nemzetségkönyve. ²Ávráhám nemzette Yitzchákot, Yitzchák nemzette Yá'ákovot, Yá'ákov pedig nemzette Yáhu'Dáht és testvéreit. ³Yáhu'Dáh nemzette Támártól Peretzet és Zerachot, Peretz nemzette Chetzront, Chetzron pedig nemzette Rámot. ⁴Rám nemzette Áminádávot, Áminádáv nemzette Náchshont, Náchshon nemzette Szálmont. ⁵Szálmon nemzette Ráchávtól Bo'ázt, Bo'áz nemzette Ruttól Ovedet, Oved nemzette Yisháyt. ⁶Yisháy nemzette Dávid királyt. Dávid király pedig nemzette Shlomohot attól az asszonytól, akit Uri'Yáhtól elvett.

⁷Shlomoh nemzette Recháv'ámot, Recháv'ám nemzette Ávi'Yáhot, Ávi'Yáh pedig nemzette Ászát. ⁸Ászá nemzette Yáhu'Sháfátot, Yáhu'Sháfát nemzette Yáhu'Rámot, Yáhu'Rám nemzette Uzi'Yáhut. ⁹Uzi'Yáhu nemzette Yotámot, Yotám nemzette Ácházt, Ácház nemzette Yechizki'Yáhut. ¹⁰Yechizki'Yáhu nemzette Menáshehet, Menásheh nemzette Ámont, Ámon nemzette Yoshi'Yáhut. ¹¹Yoshi'Yáhu pedig nemzette Yáhu'Yákhint és testvéreit, a Báveli fogságbavitelkor.

¹²A Báveli fogságbavitel után Yáhu'Yákhin nemzette She'álti'Elt, She'álti'El nemzette Zerubávelt. ¹³Zerubável nemzette Ávihudot, Ávihud nemzette Elyákimot, Elyákim pedig nemzette Ázurt. ¹⁴Ázur nemzette Tzádokot, Tzádok nemzette Yákhint, Yákhin nemzette Elihudot. ¹⁵Elihud nemzette El'ázárt, El'ázár nemzette Mátánt, Mátán nemzette Yá'ákovot.

¹⁶Yá'ákov nemzette Yoszefet, Miryám férjét, akitől Yeshuá született, akit Máshiachnak (Felkentnek) neveznek.

¹⁷Íme tehát, Ávráhámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a Báveli fogságig is tizennégy nemzedék, a Báveli fogságtól Máshiachig szintén tizennégy nemzedék.

¹⁸Yeshuá HáMáshiach születése pedig így történt. Anyja, Miryám jegyese volt Yoszefnek, de mielőtt bement volna hozzá, kitűnt, hogy viselős, mert a Ruách HáKodeshtól fogant. ¹⁹Férje, Yoszef igaz ember volt, és nem akarta őt a nép szóbeszédjének kitenni, ezért úgy szólt magában, hogy titokban bocsátja el. ²⁰Miközben még a szívéhez szólt ezekről, íme, Málákh Yahuwah megjelent neki álmában, és ezt mondta: "Yoszef, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Miryámot, mert a gyermek a bensejében a Ruách HáKodeshtól formáltatott. ²¹És fiút szül, és nevezd a nevét Yeshuának, mert ő fogja megszabadítani népét a bűneikből." ²²Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit Yahuwah a próféta keze által mondott: ²³"Íme, a szűz terhes és fiút szül, akit Imánu'Elnek neveznek" - ami azt jelenti: Velünk az El. ²⁴Yoszef felébredt álmából, és úgy cselekedett, ahogyan Málákh Yahuwah parancsolta neki, és magához vette feleségét, ²⁵de nem ismerte meg addig, amíg meg nem szülte fiát, az elsőszülöttjét, és a nevét Yeshuának nevezte.

Szójegyzék: Ácház (אָחָז - 𐤀𐤇𐤆) – ő megragad • Áminádáv (עַמִּינָדָב - 𐤏𐤌𐤉𐤍𐤃𐤁) – népem nemes • Ámon (אָמוֹן - 𐤀𐤌𐤅𐤍) – mester / hűséges • Ászá (אָסָא - 𐤀𐤎𐤀) – gyógyító • Ávi'Yáh (אֲבִיָּה - 𐤀𐤁𐤉𐤄) – Yahuwah az atyám • Ávihud (אֲבִיהוּד - 𐤀𐤁𐤉𐤄𐤅𐤃) – a dicsőség atyja • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – a sokaság atyja • Ázur (עַזּוּר - 𐤏𐤆𐤅𐤓) – segítő • Bável (בָּבֶל - 𐤁𐤁𐤋) – zűrzavar • Bo'áz (בֹּעַז - 𐤁𐤏𐤆) – benne van az erő • Chetzron (חֶצְרוֹן - 𐤇𐤑𐤓𐤅𐤍) – körülkerített / udvar • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – szeretett • El'ázár (אֶלְעָזָר - 𐤀𐤋𐤏𐤆𐤓) – El segített • Elihud (אֱלִיהוּד - 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅𐤃) – El a dicsőségem • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Elyákim (אֶלְיָקִים - 𐤀𐤋𐤉𐤒𐤉𐤌) – El felemel • HáMáshiach (הַמָּשִׁיחַ - 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Imánu'El (עִמָּנוּאֵל - 𐤏𐤌𐤍𐤅𐤀𐤋) – velünk az El • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal / küldött / követ • Mátán (מַתָּן - 𐤌𐤕𐤍) – ajándék • Menásheh (מְנַשֶּׁה - 𐤌𐤍𐤔𐤄) – aki elfelejtet • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség / felmagasztalt • Náchshon (נַחְשׁוֹן - 𐤍𐤇𐤔𐤅𐤍) – jövendőmondó / kígyó-szerű • Oved (עוֹבֵד - 𐤏𐤅𐤁𐤃) – szolgáló • Peretz (פֶּרֶץ - 𐤐𐤓𐤑) – áttörés • Rám (רָם - 𐤓𐤌) – magasztos • Rácháv (רָחָב - 𐤓𐤇𐤁) – tágas / széles • Recháv'ám (רְחַבְעָם - 𐤓𐤇𐤁𐤏𐤌) – a nép kiterjeszkedik • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇 𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Rut (רוּת - 𐤓𐤅𐤕) – barátnő / társ • She'álti'El (שְׁאַלְתִּיאֵל - 𐤔𐤀𐤋𐤕𐤉𐤀𐤋) – El-től kértem • Shlomoh (שְׁלֹמֹה - 𐤔𐤋𐤌𐤄) – békéje • Szálmon (שַׂלְמוֹן - 𐤔𐤋𐤌𐤅𐤍) – ruha / öltözet • Támár (תָּמָר - 𐤕𐤌𐤓) – pálmafa • Tzádok (צָדוֹק - 𐤑𐤃𐤅𐤒) – igaz • Uri'Yáh (אוּרִיָּה - 𐤀𐤅𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah a fényem • Uzi'Yáhu (עֻזִּיָּהוּ - 𐤏𐤆𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah az erőm • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – sarokba fogó / követő • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése • Yáhu'Rám (יְהוֹרָם - 𐤉𐤄𐤅𐤓𐤌) – Yahuwah magasztos • Yáhu'Sháfát (יְהוֹשָׁפָט - 𐤉𐤄𐤅𐤔𐤐𐤈) – Yahuwah ítél • Yáhu'Yákhin (יְהוֹיָכִין - 𐤉𐤄𐤅𐤉𐤊𐤉𐤍) – Yahuwah megalapozza • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yákhin (יָכִין - 𐤉𐤊𐤉𐤍) – megalapít • Yechizki'Yáhu (יְחִזְקִיָּהוּ - 𐤉𐤇𐤆𐤒𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah az erőm • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás / megváltás; a yasha gyökből: „megszabadít" (vö. 1:21) • Yisháy (יִשַׁי - 𐤉𐤔𐤉) – ajándék / Yahuwah létezik • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog • Yoshi'Yáhu (יֹאשִׁיָּהוּ - 𐤉𐤀𐤔𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah támogat • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – hozzáad • Yotám (יוֹתָם - 𐤉𐤅𐤕𐤌) – Yahuwah tökéletes • Zerach (זֶרַח - 𐤆𐤓𐤇) – felragyogás / napkelte • Zerubável (זְרֻבָּבֶל - 𐤆𐤓𐤁𐤁𐤋) – Bável-ben sarjadt

¹Amikor Yeshuá megszületett a Yáhu'Dáhi Beit-Lechemben Hordosz király idejében, íme, csillagok látói érkeztek napkeletről Yerusháláyimba, ²és ezt kérdezték: "Hol van a Yáhu'dim királya, aki most született? Mert láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy leboruljunk előtte." ³Amikor ezt Hordosz király meghallotta, megrendült a szíve, és vele együtt egész Yerusháláyim szíve. ⁴Összehívatta a nép Kohen-fejedelmeit és Szofereit, és megkérdezte tőlük, hol fog megszületni a Máshiách. ⁵Azok ezt mondták neki: "A Yáhu'Dáhi Beit-Lechemben, mert így van megírva a próféta keze által: ⁶Te pedig Beit-Lechem, Yáhu'Dáh földje, semmiképpen sem vagy a legkisebb Yáhu'Dáh fejedelmei között, mert tőled jön ki egy uralkodó, aki legeltetni fogja népemet, Yiszrá'Elt." ⁷Ekkor Hordosz titokban hívatta a csillagok látóit, pontosan megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idejét, ⁸majd elküldte őket Beit-Lechembe, és ezt mondta: "Menjetek el, kutassatok alaposan a gyermek felől; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és leboruljak előtte!" ⁹Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. ¹⁰Amikor meglátták a csillagot, örültek igen nagy örömmel. ¹¹Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Miryámmal, és leestek és leborultak előtte. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándék-áldozatot mutattak be neki: aranyat, tömjént és mirhát. ¹²Mivel azonban parancsot kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Hordoszhoz, más úton tértek vissza hazájukba.

¹³Miután eltávoztak, íme, Yahuwah Málákhja megjelent Yoszefnek álmában, és így szólt: "Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj el magadnak Mitzráyimba, és maradj ott, amíg nem szólok neked, mert Hordosz keresi a gyermek lelkét, hogy elvegye." ¹⁴Ő pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját még éjnek idején, és elment Mitzráyimba. ¹⁵Ott volt Hordosz haláláig, hogy beteljesedjék az, amit Yahuwah mondott a próféta keze által: "Mitzráyimból hívtam fiamat."

¹⁶Amikor Hordosz látta, hogy csúfot űztek belőle a látók, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Beit-Lechemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket, annak az időpontnak megfelelően, amelyet pontosan megtudott a látóktól. ¹⁷Ekkor teljesedett be az, amit Yirme'Yáhu próféta keze által mondatott: ¹⁸"Hang hallatszott Rámában, jajgatás, sírás, keserves siratóének. Ráchel siratta gyermekeit, és nem akart megvigasztalódni, mert nincs."

¹⁹Amikor Hordosz meghalt, íme, Yahuwah Málákhja megjelent Yoszefnek álmában Mitzráyimban, és ²⁰ezt mondta: "Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Yiszrá'El földjére, mert meghaltak, akik a gyermek lelkét keresték." ²¹Ő pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját, és Yiszrá'El földjére ment. ²²Amikor azonban meghallotta, hogy Yáhu'Dáhban Árkheláosz uralkodik atyja, Hordosz után, félt oda visszatérni. Miután pedig szót kapott álomban, kerülő úton elment Gálil körzeteibe; ²³és amikor odaért, abban a városban telepedett le, amelyet Netzáretnek neveztek, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak: Netzáretinek fogják őt nevezni.

Szójegyzék: Árkheláosz (אַרְכֵלָאוֹס - 𐤀𐤓𐤊𐤋𐤀𐤅𐤎) – Heródes fia / „nép vezére" (görögös) • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם - 𐤁𐤉𐤕 𐤋𐤇𐤌) – kenyér háza • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület / vidék • Hordosz (הוֹרְדוֹס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (uralkodó) • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – pap • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent / Messiás • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség / felmagasztalt • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom / szorítások • Netzáret (נְצָרֶת - 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret / sarjadék-város (vö. Yeshá'Yáhu 11:1: nétzer = sarjadék) • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – anyajuh • Szofer (סוֹפֵר - 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írnok / írástudó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók / dicsőítők • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – a béke alapja • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás / megváltás • Yirme'Yáhu (יִרְמְיָהוּ - 𐤉𐤓𐤌𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah felemel • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – aki El-lel küzd • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – hozzáad

¹Azokban a napokban megjelent bemerítő Yochánán, és kiáltott Yáhu'Dáh pusztájában: ²"Térjetek meg, mert elközelített a Málkhut HáShámáyim!" ³Mert ő volt az, akiről Yeshá'Yáhu így prófétált: "Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek Yahuwah útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!" ⁴Maga Yochánán ruhája teveszőrből volt, dereka körül pedig bőröv, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt. ⁵Akkor kiment hozzá Yerusháláyim, egész Yáhu'Dáh és az egész Yárden-medence; ⁶és bemerítkeztek nála a Yárden folyóban, megvallva bűneiket. ⁷Amikor pedig látta, hogy a Perushim és Tzádukim közül sokan jönnek bemerítkezni, így szólt hozzájuk: "Viperák fajzata! Ki mutatott nektek menedéket az eljövendő harag elől? ⁸Teremjetek hát jó gyümölcsöt a megtéréshez, ⁹és ne gondoljátok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi atyánk Ávráhám! Mert mondom nektek, hogy Elohim keze elérhet rá, hogy ezekből a kövekből is fiakat támasszon Ávráhámnak. ¹⁰A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik. ¹¹Én vízben merítelek be titeket megtérésre, de aki utánam jön, erősebb nálam: akihez képest oly csekély vagyok, hogy saruját sem hordozhatom. Ő majd Ruách HáKodeshsel és tűzzel merít be titeket. ¹²Kezében szórólapátja, hogy szórjon és tisztítson szérűjén: búzáját csűrbe gyűjti, a pelyvát pedig olthatatlan tűzzel égeti el."

¹³Akkor eljött Yeshuá Gálilból a Yárden mellé Yochánánhoz, hogy bemerítkezzék általa. ¹⁴Yochánán azonban visszatartotta őt, és ezt mondta: "Nem volna-e illendő, hogy én merítkezzem be a te kezed által, és te jössz hozzám?" ¹⁵Yeshuá így válaszolt: "Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot." Akkor engedett neki. ¹⁶Amikor pedig Yeshuá bemeríttetett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyíltak számára a mennyek, és látta, hogy Elohim Ruáchja galamb formájában aláereszkedik, és megnyugszik rajta. ¹⁷És íme, hang kiáltott a mennyekből: "Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködik lelkem."

Szójegyzék: Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – a sokaság atyja • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék • Málkhut HáShámáyim (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕 𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇 𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Tzádukim (צַדּוּקִים - 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Yahuwah dicsérete • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – leszálló/alászálló folyó • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – a béke alapja • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes

¹Akkor elvitte Yeshuáát a Ruách a pusztába, hogy megkísértse a Szátán. ²Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, és megéhezett. ³Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta: "Ha Ben HáElohim vagy, mondd, hogy ezek a kövek legyenek kenyérré." ⁴Ő így válaszolt: "Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Yahuwah szájából származik." ⁵Ezután magával vitte őt a Szátán a szent városba, a Beit-haMikdás tetőjének csúcsára állította, ⁶és így szólt hozzá: "Ha Ben HáElohim vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Málákhjainak parancsol érted, és azok tenyerükön hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe." ⁷Yeshuá ezt mondta neki: "Viszont meg van írva: Nem fogod megkísérteni Yahuwahát, a te Elohimodat!" ⁸Majd magával vitte a Szátán egy igen magas hegyre, megmutatta neki a föld minden királyságát és azok dicsőségét, ⁹és ezt mondta neki: "Mindezt neked adom, ha leborulsz és hódolsz nekem." ¹⁰Ekkor így szólt hozzá Yeshuá: "Távozz tőlem, Szátán, mert meg van írva: Yahuwah, a te Elohimod előtt fogsz meghajolni, és csak őt fogod szolgálni!" ¹¹Ekkor elhagyta őt a Szátán, és Málákhim léptek hozzá, és szolgáltak neki.

¹²Amikor Yeshuá meghallotta, hogy Yochánánt fogságba vetették, visszatért Gálilba. ¹³Majd elhagyta Nátzrátet, elment, és letelepedett a tengerparti Kfár-Náchumban, Zvulun és Náftáli területén, ¹⁴hogy beteljesedjék az, amit Yeshá'Yáhu próféta által szólt: ¹⁵"Zvulun földje és Náftáli földje, a tenger útja, a Yárdenen túl, Goyim Gálilja! ¹⁶A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot látott; akik a halál árnyékának földjén laknak — világosság ragyog rájuk." ¹⁷Ettől fogva kezdte Yeshuá kiáltani és mondani: "Térjetek meg útjaitokból, mert a Mennyeknek Királysága közel jött, hogy eljöjjön."

¹⁸Amikor a Gálili-tenger partján járt, meglátott két testvért, Shim'ont, akit Pétrosznak hívtak, és testvérét, Andreászt, amint a hálót a tenger színén kiterítették, mivel halászok voltak. ¹⁹Így szólt hozzájuk: "Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket." ²⁰Ők pedig azonnal otthagyták hálóikat, és követték őt. ²¹Miután tovább ment onnan, meglátott két másik testvért, Yá'ákovot, a Závdi fiát és testvérét, Yochánánt, amint a hajóban atyjukkal, Závdivel együtt rendezték hálóikat, és kiáltott nekik. ²²Ők is azonnal otthagyták a hajót és atyjukat, és követték őt.

²³Azután bejárta egész Gálilt, tanított a Beit Kneszetjeikben, kiáltván a Mennyeknek Királyságának Örömhírét, és gyógyított mindenféle betegséget és nyavalyát a nép körében. ²⁴El is terjedt a híre egész Árámban, és hozzá vitték azokat, akiket különféle nyavalyák és gonosz betegségek gyötörtek, a megszállottakat, holdkórosokat és bénákat, és meggyógyította őket. ²⁵Nagy gyülekezés követte Gálilból, a Dekapoliszból, Yerusháláyimből, Yáhu'Dáhtól és a Yárdenen túlról.

Szójegyzék: Andreász (אַנְדְּרֵאָס - 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤀𐤎) – férfias (görög) • Árám (אֲרָם - 𐤀𐤓𐤌) – Aram földje (a Tanakh-i név, melyet később Szíriának neveztek) • Beit-haMikdás (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ - 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély háza • Beit Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים - 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Dekapolisz (דֶּכַּפֹלִיס - 𐤃𐤊𐤐𐤋𐤉𐤎) – Tízváros (görög) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – nem-zsidó népek • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם - 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – követ, hírnök, angyal • Mennyeknek Királysága (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyeknek Királysága • Náftáli (נַפְתָּלִי - 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – harcom • Nátzrát (נָצְרַת - 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Örömhír (בְּשׂוֹרָה - 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh, jó hír • Pétrosz (פֶּטְרוֹס - 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – kőszikla (görög) • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – szellem/lélek • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott • Szátán (שָׂטָן - 𐤔𐤈𐤍) – ellenség/vádló • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – sarokba fogó/követő • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – leszálló/alászálló folyó • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – a béke alapja • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes • Závdi (זַבְדִּי - 𐤆𐤁𐤃𐤉) – ajándékom • Zvulun (זְבֻלוּן - 𐤆𐤁𐤋𐤅𐤍) – lakóhely

¹Amikor meglátta a sokaságot, felment a hegyre, és miután leült, odamentek hozzá tanítványai. ²Kinyitotta a száját, és tanította őket, mondván:

³Boldogok a szellemben szegények, mert övék a Egek Királysága. ⁴Boldogok a gyászolók, mert ők megvigasztaltatnak. ⁵Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. ⁶Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek. ⁷Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. ⁸Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Elohimot. ⁹Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Ben HáElohiminak neveztetnek. ¹⁰Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a Egek Királysága. ¹¹Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. ¹²Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges az Egekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.

¹³"Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne megsózni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek. ¹⁴Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen fekvő város. ¹⁵A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a Menoráhra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban. ¹⁶Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Ábátokat."

¹⁷"Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a Toráht vagy a prófétákat. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat. ¹⁸Mert bizony mondom nektek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egy Yud vagy egy Kotz sem vész el a Toráhból, míg minden be nem teljesedik. ¹⁹Tehát ha valaki a legkisebb parancsolatok közül akár csak egyet is eltöröl, és úgy tanítja az embereket, lenézettnek neveztetik az Egek Királyságában; ha pedig valaki ezeket megtartja és tanítja, tiszteltnek neveztetik az Egek Királyságában. ²⁰Mert mondom nektek, ha a ti igazságotok messze felül nem múlja az Szoferét és Perushimét, akkor semmiképpen sem mentek be a Egek Királyságába." ²¹"Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne gyilkolj! Mert aki gyilkol, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette. ²²Én pedig azt mondom nektek, hogy aki ok nélkül haragszik testvérére, ítéletre adatik a bírák elé; aki pedig azt mondja testvérének: Reikáh! (te üresfejű) - a Szánhedrin kezébe adatik; aki pedig Náválnak (istentelennek) nevezi, a Gei-Hinom tüzébe esik. ²³Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy testvérednek valami panasza van ellened, ²⁴hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, alázkodj meg és békítsd meg testvéredet, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat. ²⁵Békülj meg ellenfeleddel hamar, amíg az úton együtt van veled, hogy át ne adjon ellenfeled a bírónak, a bíró pedig a poroszlónak, és így börtönbe kerülj. ²⁶Bizony, mondom néked, ki nem jössz onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó Perutáht." ²⁷"Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodj! ²⁸Én pedig azt mondom nektek: aki szemét veti egy asszonyra, hogy paráznaság szellemével vágyakozzon utána, már paráznaságot követett el vele szívében. ²⁹Ha a jobb szemed visz bűnre, vájd ki, és dobd el magadtól, mert jobb neked, ha egy vész el tagjaid közül, mintha egész tested vettetik a Gei-Hinomra. ³⁰Ha pedig jobb kezed visz bűnre, vágd le, és dobd el magadtól, mert jobb neked, ha egy vész el tagjaid közül, mintha egész tested vettetik a Gei-Hinomra." ³¹"Megmondatott ez is: Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet. ³²Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét, paráznaság esetét kivéve, az házasságtörővé teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el." ³³"Hallottátok azt is, hogy megmondatott a régieknek: Ne esküdj hamisan, fogadalmaidat pedig add meg Yahuwahnak. ³⁴Én pedig azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az Elohim királyi széke, ³⁵se a földre, mert az lábainak zsámolya, se Yerusháláyimra, mert az a nagy Király városa; ³⁶de ne esküdj saját fejedre sem, hiszen egyetlen hajad szálát sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. ³⁷Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van."

³⁸"Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért, fogat fogért. ³⁹Én pedig azt mondom nektek, hogy ne állj szembe azzal, aki azért jön, hogy rosszat tegyen neked, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is. ⁴⁰Ha valaki pereskedni akar veled, és el akarja venni a köntösödet, engedd át neki a köpenyedet is. ⁴¹Ha pedig valaki egy darab föld(út)ra kényszerít, menj el vele kettőre. ⁴²Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne rejtsd el az arcodat."

⁴³"Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. ⁴⁴Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok átkozóitokat, tegyetek jót gyűlölőitekkel, és imádkozzatok azokért, akik fájdalmat okoznak nektek és üldöznek titeket, ⁴⁵hogy legyetek mennyei Ábátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és gonoszoknak. ⁴⁶Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? ⁴⁷És ha csak testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? ⁴⁸Ti azért legyetek feddhetetlenek, mint ahogy mennyei Ábátok feddhetetlen."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Gei-Hinom (גֵּי הִנֹּם - 𐤂𐤉𐤄𐤍𐤌) – Hinom völgye: gyermekáldozati hely Yerusháláyim déli oldalán: Gyehenna/Pokol völgye • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – nem-zsidó népek • Kotz (קוֹץ - 𐤒𐤅𐤑) – tövis; betűágacska (a héber betű apró kiszögellése) • Málkhut HáShámáyim (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕 𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Menoráh (מְנוֹרָה - 𐤌𐤍𐤅𐤓𐤄) – lámpatartó / hétágú lámpa • Návál (נָבָל - 𐤍𐤁𐤋) – istentelen, szövetségszegő bolond (Tehilim 14:1) • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Perutáh (פְּרוּטָה - 𐤐𐤓𐤅𐤈𐤄) – mishnai legkisebb pénzegység • Reikáh (רֵיקָה - 𐤓𐤉𐤒𐤄) – üresfejű, semmirekellő (aramaios megszólító alak) • Szánhedrin (סַנְהֶדְרִין - 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – legfelsőbb tanács • Szofer (סוֹפֵר - 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó, írnok • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – tanítás/útmutatás • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – a béke alapja • Yud (יוּד - 𐤉𐤅𐤃) – a héber jud betű (a legkisebb héber betű)

¹"Vigyázzatok: az igazságosságotokat ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy lássanak titeket, mert így nem kaptok jutalmat Ábátoktól, aki az Egekben van. ²Amikor tehát adományt adsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a Beit Kneszetben és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek. Ámen, mondom nektek: megkapták jutalmukat. ³Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, ⁴hogy adakozásod titokban történjék; Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, nyíltan megfizet neked."

⁵"Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a Beit Kneszetben és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Ámen, mondom nektek: megkapták jutalmukat. ⁶Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz, akit rejtek vesz körül; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, nyíltan megfizet neked." ⁷"Amikor pedig imádkoztok, ne fecsegjetek ajakkal, mint a Goyim, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg. ⁸Ne legyetek tehát hozzájuk hasonlók, mert tudja Ábátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle."

⁹"Ti tehát így imádkozzatok: Ávinu, aki az egekben vagy, szenteltessék meg a te neved, ¹⁰jöjjön el a te Királyságod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; ¹¹a nekünk rendelt kenyeret add meg nékünk ma, ¹²és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; ¹³és ne vigy minket próbatétel kezébe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied a Királyságának, a Hatalom és az Ékesség mindörökké. Ámen."

¹⁴"Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát Ábátok, aki az Egekben van. ¹⁵Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Ábátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket." ¹⁶"Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik elsötétítik arcukat, hogy lássák az emberek böjtölésüket. Ámen, mondom nektek: megkapták jutalmukat.

¹⁷Amikor pedig te böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, ¹⁸hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, nyíltan megfizet neked."

¹⁹"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, ²⁰hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. ²¹Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is."

²²"A test lámpása a szem. Ezért ha a szemed ép, bensőd minden szobájában világosság lesz. ²³Ha pedig a szemed gonosz, bensőd minden szobájában sötétség lesz. Ha tehát a benned lévő világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség!"

²⁴"Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti: nem szolgálhattok Elohimnak és a mammonnak."

²⁵"Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? ²⁶Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és Ábátok, aki az Egekben van eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? ²⁷Aggódásával pedig ki tudná közületek hozzátenni termetéhez akár csak egy arasznyit? ²⁸Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, ²⁹de mondom nektek, hogy Shlomoh teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. ³⁰Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Elohim, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?"

³¹"Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? ³²Mindezt a Goyim kérdezgetik; Ábátok, aki az Egekben van pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. ³³De keressétek először az ő Királyságát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. ³⁴Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."

Szójegyzék: Beit Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕 𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – nem-zsidó népek • Shlomoh (שְׁלֹמֹה - 𐤔𐤋𐤌𐤄) – békéje

¹"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! ²Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek. ³Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a magad szemében pedig miért nem veszed észre még a gerendát sem? ⁴Vagy hogyan mondhatod akkor atyádfiának: Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - mikor a magad szemében ott a gerenda. ⁵Képmutató, vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát."

⁶"Ne adjátok oda a kutyáknak azt, ami szent, gyöngyeiteket se dobjátok oda a disznók elé, nehogy lábukkal széttapossák azokat, majd megfordulva széttépjenek titeket."

⁷"Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. ⁸Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik. ⁹Ugyan ki az közöttetek, aki ha kenyeret kér a fia, követ ad neki, ¹⁰vagy ha halat kér, kígyót ad neki? ¹¹Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Ábátok azoknak, akik őt keresik?"

¹²"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a Toráh és a próféták."

¹³"Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely az Ávádonba — a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. ¹⁴Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják."

¹⁵"Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. ¹⁶Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? ¹⁷Tehát minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a romlott fa pedig romlott gyümölcsöt terem. ¹⁸Nem hozhat a jó fa romlott gyümölcsöt, romlott fa sem hozhat jó gyümölcsöt. ¹⁹Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűz eledelévé válik. ²⁰Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket."

²¹"Nem mindenki megy be az Egek Királyságába, aki ezt mondja nekem: Ádoni, Ádoni, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Ábám akaratát. ²²Sokan mondják majd nekem ama napon: Ádoni, Ádoni, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki Shedimeket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? ²³És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti hamisságot cselekedők!"

²⁴"Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz a bölcsszívű emberhez, aki kősziklára építette a házát. ²⁵És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, és nagy szél támadt, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. ²⁶Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz az esztelen emberhez, aki homokra építette a házát. ²⁷És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, és nagy szél támadt, és beleütköztek abba a házba; leomlott, és nagy lett az ő romlása."

²⁸Amikor Yeshuá befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán, ²⁹mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint a Szofrimjaik.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – úr/mester • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – uram (messiási) • Ávádon (אֲבַדּוֹן - 𐤀𐤁𐤃𐤅𐤍) – pusztulás helye • Shedim (שֵׁדִים - 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – tanítás/útmutatás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás

¹Amikor lejött a hegyről, nagy sokaság követte őt, és íme, odament egy leprás, leborult előtte, és ezt mondta: "Ádoni, ha akarod, megtisztíthatsz." ³Yeshuá kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és ezt mondta: "Akarom. Tisztulj meg!" És azonnal megtisztult leprájából. ⁴Ekkor így szólt hozzá Yeshuá: "Vigyázz, senkinek se szólj, hanem menj el, mutasd meg magadat a Kohennek, és ajánld fel az áldozati ajándékot, amelyet Mosheh elrendelt, bizonyságul nekik."

⁵Amikor Yeshuá Kfár-Náchumba érkezett, odament hozzá egy százados, és kérte: "Ádoni, ifjam ágyba esett a házamban, csontjaiban megnyomorodva, és nagyon gyötrődik." ⁷Yeshuá így szólt hozzá: "Íme, eljövök és meggyógyítom őt." ⁸De a százados ezt felelte rá: "Ádoni, kicsiny vagyok ehhez, hogy gerendám árnyékába jöjj; csak mondj egy szót, és életben marad a fiú. ⁹Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim. Mondom az egyiknek: Menj el! - és elmegy, a másiknak: Jöjj ide! - és idejön, vagy szólok a szolgámnak: tedd meg ezt! - és megteszi." ¹⁰Amikor Yeshuá ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: "Ámen, mondom nektek, akkora hitet, mint az övé, még Yiszrá'Elben sem találtam. ¹¹De mondom nektek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek az ünnepi lakomához Ávráhámmal, Yitzchákkal és Yá'ákovval az Egek Királyságában; ¹²a Királyság fiai pedig kivettetnek a külső sötétségbe, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás." ¹³A századosnak pedig ezt mondta Yeshuá: "Menj el, és legyen a te hited szerint." És életre kelt az ifjú betegségéből abban az órában.

¹⁴Amikor Yeshuá Kefá házába ment, látta, hogy annak anyósa fekszik és lázas. ¹⁵Yeshuá megérintette a kezét, és elhagyta az asszonyt a láz, az pedig felkelt, és szolgált előttük. ¹⁶Amikor este lett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szája szavával űzte ki a szellemeket, és minden beteget meggyógyított, ¹⁷hogy beteljesedjenek az Yeshá'Yáhu próféta által mondottak: "Betegségeinket ő viselte, és fájdalmainkat ő hordozta."

¹⁸Amikor Yeshuá meglátta maga körül a sokaságot, úgy rendelkezett, hogy keljenek át a túlsó partra. ¹⁹Egy Szofer odament, és így szólt hozzá: "Rabbi, követlek, akárhová mégy." ²⁰Yeshuá így válaszolt: "A rókáknak van odújuk és az égi madaraknak van fészkük, de az Ben HáÁdámnak nincs hova fejét lehajtania." ²¹Egy másik tanítvány pedig ezt mondta neki: "Ádoni, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat." ²²De Yeshuá így szólt hozzá: "Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat!"

²³Amikor beszállt a hajóba, követték őt a tanítványai. ²⁴És íme, nagy vihar ébredt fel a tengeren, úgyhogy a hajót elborították a hullámok. Ő pedig aludt. ²⁵Tanítványai odamentek hozzá, felébresztették, és ezt mondták: "Ádoni, ments meg minket, elveszünk!" ²⁶De ő így szólt hozzájuk: "Mit féltek, ti kicsinyhitűek?" Majd felkelt, megfeddte a szeleket és a tengert, és nagy csend lett. ²⁷Az emberek pedig elcsodálkoztak, és ezt mondták: "Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?"

²⁸Amikor a túlsó partra, a gadaraiak földjére ért, két megszállott ment elé, akik a sírboltokból jöttek elő, és nagyon veszélyesek voltak; annyira, hogy senki sem tudott miattuk végigmenni azon az úton. ²⁹És egyszerre felkiáltottak: "Mi közünk hozzád, Ben HáElohim? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket?" ³⁰Tőlük távolabbra volt egy legelésző disznónyáj, ³¹azért ezt kérték tőle a Shedim: "Ha kiűzöl minket, küldj a disznónyájba." ³²Ő pedig ezt mondta nekik: "Menjetek!" Akkor azok előjöttek, és belementek a disznókba. És íme, a meredekről a tengerbe rohant az egész nyáj, és beleveszett a vízbe. ³³A pásztorok pedig elfutottak, bementek a városba, és elhíreszteltek mindent, azt is, ami a megszállottakkal történt. ³⁴Akkor azután az egész város kiment Yeshuá elé, és amikor meglátták, kérték, hogy távozzék el határukból.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mester (messiási/angelikai forma) • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – a sokaság atyja • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים - 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi) • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם - 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – pap (Elohim szolgálatára szentelt) • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Mózes/kihúzott • Rabbi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – tanítóm, mesterem • Shedim (שֵׁדִים - 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Szofer (סוֹפֵר - 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – sarokba fogó/követő • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – aki El-lel küzd • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹Yeshuá hajóra szállva átkelt, és elment a maga városába. ²És íme, vittek hozzá egy megnyomorított embert, aki ágyban feküdt. Amikor Yeshuá látta hitüket, így szólt a megnyomorított emberhez: "Légy erős, fiam, megbocsáttattak bűneid." ³Ekkor néhány Szofer így szólt magában: "Ez káromol." ⁴Yeshuá pedig, mivel ismerte gondolataikat, ezt mondta: "Miért gondoltok gonoszt szívetekben? ⁵Ugyan mi könnyebb, ezt mondani: Megbocsáttattak bűneid! - vagy ezt mondani: Kelj fel, és járj!? ⁶Hogy pedig megtudjátok, hogy van hatalma az Ben Ádámnak megbocsátani a bűnöket a földön: Kelj fel - így szólt ekkor a megnyomorított emberhez -, vedd az ágyadat, és eredj el a házadba!" ⁷Az pedig felkelt, és hazament. ⁸Amikor a sokaság ezt meglátta, elálmélkodtak; és dicsőítették Elohimot, aki ilyen hatalmat adott az ember fiainak.

⁹Amikor Yeshuá továbbment onnan, meglátott egy embert ülni a vámnál, akit Mátit'Yáhunak hívtak, és így szólt hozzá: "Jöjj utánam!" Az felkelt, és követte őt. ¹⁰És történt, amikor Yeshuá asztalhoz telepedett a házban, sok vámszedő és bűnös jött oda, és leültek enni Yeshuával és az ő tanítványaival együtt. ¹¹Meglátták ezt a Perushim, és szóltak tanítványainak: "Miért eszik a ti Rabbitok vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?" ¹²Ő pedig, amikor ezt meghallotta, így szólt: "Nem az erőseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. ¹³Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre."

¹⁴Akkor odamentek hozzá Yochánán tanítványai, és megkérdezték: "Miért van az, hogy mi és a Perushim sokat böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?" ¹⁵Yeshuá ezt mondta nekik: "Gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? De jönnek olyan napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak. ¹⁶Senki sem tesz foltot új posztóból régi ruhára, mert a toldás kitép a ruhából, és még csúnyább szakadás támad. ¹⁷Mustot sem töltenek régi tömlőbe, mert a tömlő szétreped: a bor is kiömlik, a tömlő is elpusztul; hanem a mustot új tömlőbe töltik, és akkor mindkettő megmarad."

¹⁸Miközben ezeket mondta nekik, íme, egy a vezetők közül ment hozzá, leborult előtte, és így szólt: "A leányom most halt meg, de jöjj, tedd rá a kezed, és élvén él." ¹⁹Yeshuá felkelt, és elment vele tanítványaival együtt. ²⁰És íme, egy tizenkét éve vérfolyásos asszony hátulról hozzáférkőzve megérintette ruhája sarkát, ²¹mert ezt mondta magában: "Ha csak megérinthetem ruháját, megszabadulok." ²²Amikor Yeshuá megfordult, és meglátta őt, így szólt: "Légy erős, leányom, hited megszabadított téged." És meggyógyult az asszony abban az órában. ²³Amikor Yeshuá bement az elöljáró házába, és meglátta a fuvolásokat meg a zajongó sokaságot, így szólt: "Menjetek innen, mert a leányka nem halt meg, csak alszik." Azok pedig kinevették őt. ²⁵Amikor aztán kiküldték onnan a sokaságot, bement, megfogta a leányka kezét, és az talpra állt. ²⁶És híre ment ennek az egész vidéken.

²⁷Amikor Yeshuá továbbment onnan, ment utána két vak ember, kiáltozva és így szólva: "Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!" ²⁸Amikor pedig bement a házba, odamentek hozzá a vakok; Yeshuá megkérdezte tőlük: "Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?" Ezt felelték: "Igen, Ádoni!" ²⁹Ekkor megérintette a szemüket, és ezt mondta: "Legyen a ti hitetek szerint!" ³⁰Erre megnyílt a szemük. Yeshuá pedig erősen intette őket: "Vigyázzatok, meg ne tudja senki!" ³¹De azok elmentek, és elvitték hírét az egész vidéken. ³²Amikor ezek mentek kifelé, íme, odavittek hozzá egy megszállott némát. ³³Miután kiűzte belőle a gonosz szellemet, megszólalt a néma, a sokaság pedig elcsodálkozott, és ezt mondta: "Sohasem láttak még ilyet Yiszrá'Elben!" ³⁴A Perushim viszont ezt mondották: "A Shedim fejedelmének a segítségével űzi ki a Shedim-eket."

³⁵Yeshuá bejárta a városokat és a falvakat mind, tanított a Beit-Kneszetjeikben, hirdette a Királyságának Örömhírét, gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget a nép között. ³⁶Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül. ³⁷Ekkor így szólt tanítványaihoz: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: ³⁸esedezzetek tehát az aratás Urához, hogy küldjön munkásokat az aratásába."

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – mesterem/Uram • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben Ádám (בֶּן אָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Mátit'Yáhu (מַתִּתְיָהוּ - 𐤌𐤕𐤕𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah ajándéka • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Shedim (שֵׁדִים - 𐤔𐤃𐤉𐤌) – pusztító szellemek • Szofer (סוֹפֵר - 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó/írnok • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – aki El-lel küzd • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes

¹Magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott a kezükbe a tisztátalanság szellemei felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget. ²A tizenkét sh'liách neve pedig ez: az első Shim'on, akit Kefának hívnak, és testvére, Andreász; Yá'ákov, a Zebád'Yáh fia, és testvére, Yochánán; ³Filiposz és Bár-Tálmáj, Tomá és Mátit'Yáhu, a vámszedő; Yá'ákov, a Chalpáy fia és Tádáy, ⁴Shim'on, a Kená'áni, és Yáhu'Dáh, az Ish-K'riyot, aki el is árulta őt.

⁵Ezt a tizenkettőt küldte ki Yeshuá, és ezt a rendelkezést adta nekik: "Goyim útjára ne térjetek le, samaritánusok városába ne menjetek be, ⁶inkább menjetek Yiszrá'El házának elveszett juhaihoz. ⁷Menjetek el, és kiáltsátok: közel van a Egek Királysága! ⁸Gyógyítsatok meg betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki gonosz szellemeket. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok. ⁹Ne szerezzetek se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt az övetekbe, ¹⁰se tarisznyát az útra, se két felsőruhát, se sarut, se botot: mert méltó a munkás a kenyerére." ¹¹Ha pedig egy városba vagy faluba mentek be, tudjátok meg, hogy ki méltó ott erre, és maradjatok annál, míg csak tovább nem mentek. ¹²Amikor beléptek a házba, érdeklődjetek a ház Shalom-ja felől, ¹³és ha méltó rá az a ház, szálljon reá békességetek, ha pedig nem méltó, békességetek térjen vissza rátok. ¹⁴Ha pedig valaki nem fogad be titeket, meg sem hallgatja szavaitokat: menjetek ki abból a házból vagy városból, még a port is verjétek le lábatokról. ¹⁵Ámen, mondom nektek: elviselhetőbb sorsa lesz Sz'dom és Emoráh földjének az ítélet napján, mint annak a városnak."

¹⁶"Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok. ¹⁷Vigyázzatok magatokra az emberek fiai előtt, mert átadnak a Szánhedrinnek, és megkorbácsolnak Beit Kneszetjeikben, ¹⁸sőt helytartók és királyok elé hurcolnak énmiattam, tanúbizonyságul nekik és a Goyimnak. ¹⁹Amikor azonban átadnak titeket, ne aggódjatok amiatt, hogy miképpen vagy mit mondjatok, mert szátokba adatik abban az órában az, amit szólni fogtok. ²⁰Mert nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Ábátok Ruáchja szól általatok. ²¹Akkor majd testvér a testvérét, apa a gyermekét adja halálra, gyermekek támadnak szüleik ellen, és megöletik őket, ²²és mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért, de aki mindvégig kitart, az megszabadul. ²³Ha pedig üldöznek az egyik városban, meneküljetek a másikba. Ámen, mondom nektek: még végig sem járjátok Yiszrá'El városait, mire eljön Ben HáÁdám."

²⁴"A tanítvány nem feljebbvaló a mesterénél, sem a szolga az uránál. ²⁵Elég a tanítványnak, hogy olyanná legyen, mint a mestere, és a szolgának, mint az ura. Ha a ház urát Bá'ál-Z'vuvnak nevezték el, mennyivel inkább házanépét?"

²⁶"Tehát ne féljetek színük elől! Mert nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék. ²⁷Amit a sötétségben mondok nektek, azt a Nap szeme előtt mondjátok el; amit fülbe súgva hallotok, azt a háztetőkről hirdessétek. ²⁸Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket meg nem ölhetik. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is el tudja pusztítani a Gei-Hinomban."

²⁹"Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Ábátok akarata nélkül? ³⁰Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. ³¹Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok."

³²"Aki tehát vallást tesz rólam az emberek fiai előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Ábám előtt, ³³aki pedig megtagad engem az emberek fiai előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Ábám előtt."

³⁴"Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. ³⁵Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával, ³⁶és így az embernek ellensége lesz a háza népe. ³⁷Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám; aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó hozzám; ³⁸és aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám. ³⁹Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt."

⁴⁰"Aki titeket befogad, az engem fogad be, és aki engem fogad be, az azt fogadja be, aki elküldött engem. ⁴¹Aki befogad egy prófétát azért, mert az próféta, prófétának járó jutalmat kap; aki pedig egy igaz embert fogad be azért, mert az igaz, igaz embernek járó jutalmat kap. ⁴²Aki pedig csak egyetlen pohár hideg vizet ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: Ámen, mondom nektek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא — 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Andreász (אַנְדְּרֵאָס — 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤀𐤎) – férfias (görög) • Bá'ál-Z'vuv (בַּעַל זְבוּב — 𐤁𐤏𐤋 𐤆𐤁𐤅𐤁) – legyek ura (filiszteus istenség) • Bár-Tálmáj (בַּר־תַּלְמַי — 𐤁𐤓 𐤕𐤋𐤌𐤉) – Talmáj fia (arámi) • Beit Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת — 𐤁𐤉𐤕 𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben HáÁdám (בֶּן אָדָם — 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Chalpáy (חַלְפַּי — 𐤇𐤋𐤐𐤉) – csere/váltó • Emoráh (עֲמוֹרָה — 𐤏𐤌𐤓𐤄) – kéve/csomó (kánaáni város) • Filiposz (פִילִפּוֹס — 𐤐𐤉𐤋𐤐𐤅𐤎) – lóbarát (görög) • Gei-Hinom (גֵּי הִנֹּם — 𐤂𐤉 𐤄𐤍𐤌) – Hinnom völgye • Goyim (גּוֹיִם — 𐤂𐤅𐤉𐤌) – nem-zsidó népek • Ish-K'riyot (אִישׁ קְרִיּוֹת — 𐤀𐤉𐤔 𐤒𐤓𐤉𐤅𐤕) – K'riyot lakója/férfia • Kefá (כֵּיפָא — 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi) • Kená'áni (כְּנַעֲנִי — 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉) – kánaáni (itt zelóta értelemben) • Mátit'Yáhu (מַתִּתְיָהוּ — 𐤌𐤕𐤕𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah ajándéka • Ruách (רוּחַ — 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/lélek • Shalom (שָׁלוֹם — 𐤔𐤋𐤅𐤌) – béke, jóllét, üdvösség • Shim'on (שִׁמְעוֹן — 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott • Sh'liách (שָׁלִיחַ — 𐤔𐤋𐤉𐤇) – küldött, követ • Sz'dom (סְדוֹם — 𐤎𐤃𐤌) – égett/perzselt (kánaáni város) • Szánhedrin (סַנְהֶדְרִין — 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – legfelsőbb tanács • Tádáy (תַדָּי — 𐤕𐤃𐤉) – bátor szívű • Tomá (תּוֹמָא — 𐤕𐤅𐤌𐤀) – iker (arámi) • Yá'ákov (יַעֲקֹב — 𐤉𐤏𐤒𐤁) – sarokba fogó/követő • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה — 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése • Yeshuá (יֵשׁוּעַ — 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל — 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – aki El-lel küzd • Yochánán (יוֹחָנָן — 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes • Zebád'Yáh (זְבַדְיָה — 𐤆𐤁𐤃𐤉) – ajándékom

¹Amikor Yeshuá bevégezte a tizenkét tanítvány útbaigazítását, továbbment onnan, hogy tanítson és hirdesse a hírét az ő városaikban. ²Amikor pedig Yochánán a börtönben hallott a Máshiách cselekedeteiről, elküldte hozzá két tanítványát ezzel a kérdéssel: ³"Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?" ⁴Yeshuá így válaszolt nekik: "Menjetek, és mondjátok el Yochánánnak, amiket hallotok és láttok: ⁵vakok látnak, és sánták járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, és a szegényeknek meghirdetik a Yeshuáh-t, ⁶és boldog az az ember, aki nem botlik el énbennem." ⁷Amikor azok elmenőben voltak, elkezdett Yeshuá beszélni a sokaságnak Yochánánról: "Miért mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat látni? ⁸Ugyan miért mentetek ki? Drága ruhákba öltözött embert látni? Hiszen akik drága ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak. ⁹De hát miért mentetek ki? Prófétát látni? Azt láttatok, sőt - mondom nektek - prófétánál is nagyobbat. ¹⁰Ő az, akiről meg van írva: Íme, én elküldöm előtted követemet, aki kiegyengeti előtted az utadat. ¹¹Ámen, mondom nektek: nem támadt asszonytól születettek között nagyobb bemerítő Yochánánnál; de aki a legkisebb az Egek Királyságában, nagyobb lesz nála. ¹²Bemerítő Yochánán napjaitól mostanig a Egek Királyságát erővel ragadják meg, és az erőskezűek hatalmukba kerítik. ¹³Mert minden próféta és a Toráh Yochánán idejéig prófétált. ¹⁴És ha meg akarjátok hallani, ő Eli'Yáhu, aki eljövendő. ¹⁵Akinek van füle, hallja!" ¹⁶"De kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlók azokhoz a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és ezt kiáltják a többieknek: ¹⁷Furulyáztunk nektek, és nem táncoltatok; siratót énekeltünk, és nem gyászoltatok. ¹⁸Mert eljött Yochánán, aki nem eszik, és nem is iszik, és ezt mondják: rossz szellem van benne! ¹⁹Eljött Ben HáÁdám, eszik és iszik, és ezt mondják: Íme, tobzódó és iszákos ember, vámszedők és bűnösök barátja! De cselekedetei által nyert igazolást a bölcsesség."

²⁰Akkor azokat a városokat, amelyekben legtöbb csodája történt, feddeni kezdte, mert nem tértek meg: ²¹"Jaj neked, Korázin! Jaj neked, Beit-Tzáydáh! Mert ha Tzorban és Tzidonban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, régen megtértek volna zsákban és hamuban! ²²Sőt mondom nektek: Tzornak és Tzidonnak elviselhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. ²³Te is, Kfár-Náchum, talán az égig emelkedsz? A She'ol-ig fogsz levettetni! Mert ha Sz'domban történtek volna azok a csodák, amelyek benned történtek, megmaradt volna a mai napig. ²⁴Sőt mondom nektek, hogy Sz'dom földjének elviselhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint neked."

²⁵Abban az időben megszólalt Yeshuá, és ezt mondta: "Magasztallak, Ábám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a csecsemőknek. ²⁶Igen, Ábám, mert így volt jótetszésed előtted. ²⁷Az én Ábám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Ábá, az Ábát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. ²⁸Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. ²⁹Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. ³⁰Mert az én igám kedves, és az én terhem könnyű."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Beit-Tzáydáh (בֵּית־צָיְדָה - 𐤁𐤉𐤕 𐤑𐤉𐤃𐤄) – halászok háza • Ben HáÁdám (בֶּן אָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ - 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם - 𐤊𐤐𐤓 𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Korázin (כּוֹרָזִין - 𐤊𐤅𐤓𐤆𐤉𐤍) – „kis kemencék" (etim. bizonytalan) • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent • Egek Királysága (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕 𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • She'ol (שְׁאוֹל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – alvilág, holtak birodalma • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – „égett" (etim.) • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – tanítás/útmutatás • Tzidon (צִידוֹן - 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – halászkikötő • Tzor (צוֹר - 𐤑𐤅𐤓) – szikla • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yeshuáh (יְשׁוּעָה - 𐤉𐤔𐤅𐤏𐤄) – szabadítás (köznév, vö. Yeshá'Yáhu 61:1) • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes

¹Abban az időben Yeshuá gabonaföldeken ment át Shábáton, tanítványai pedig megéheztek, és elkezdtek kalászokat tépdesni és enni. ²Amikor ezt meglátták a Perushim, szóltak neki: "Íme, tanítványaid olyat tesznek, amit nem szabad tenni Shábáton." ³Ő pedig ezt válaszolta nekik: "Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor kíséretével együtt megéhezett? ⁴Bement Elohim házába, és a Jelenlét kenyerét ette meg, amelyet nem lett volna szabad megennie sem neki, sem az ő kíséretének, hanem csak a Koheneknek. ⁵Vagy nem olvastátok a Toráhban, hogy Shábáton a Kohenek a Mikdásban megszegik a Shábátot, mégsem vétkeznek? ⁶De mondom nektek, hogy még a Mikdásnál is nagyobb van itt. ⁷Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Hűségszeretetet kívánok, nem áldozatot, - nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek. ⁸Mert Ben HáÁdám ura a Shábátnak."

⁹Onnan eltávozva bement a Beit-Kneszetbe, ahol volt egy sorvadt kezű ember. ¹⁰Volt ott egy elszáradt kezű ember. Megkérdezték Yeshuától: "A Toráh szerint szabad-e Shábáton gyógyítani?" - hogy vádat emeljenek ellene. ¹¹Ő pedig ezt mondta nekik: "Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik Shábáton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? ¹²Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál! A Toráh szerint tehát jót tenni Shábáton!" ¹³Ekkor így szólt ahhoz az emberhez: "Nyújtsd ki a kezedet!" Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze: ugyanolyan ép lett, mint a másik. ¹⁴A Perushim pedig kimentek, és tanácsot szőttek ellene, hogyan veszítsék el. ¹⁵Amikor Yeshuá ezt megtudta, eltávozott onnan. Sokan követték; ő meggyógyította mindnyájukat, ¹⁶és meghagyta nekik: ne fedjék fel, kicsoda ő, ¹⁷hogy beteljesedjék, amit Yeshá'Yáhu prófétált: ¹⁸"Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, akit én szeretek, akit kedvel a Lelkem! Ruáchomat adom neki, és ítéletet hirdet a népeknek. ¹⁹Nem szít viszályt, és nem kiáltoz, senki sem hallja hangját az utcákon. ²⁰Megrepedt nádszálat nem tör el, és pislákoló mécsest nem olt ki, míg győzelemre nem viszi az ítéletet. ²¹És az ő nevére várakoznak majd a népek."

²²Akkor odavittek hozzá egy vak és néma embert, akihez rossz szellem tapadt, és ő meggyógyította, úgyhogy a néma beszélt és látott. ²³Az egész sokaság elcsodálkozott ezen, és ezt mondta: "Csak nem ez a Dávid Fia?" ²⁴A Perushim azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: "Ez nem űzheti ki a Shedimeket másként, csak Bá'al-Zvuvnak, a Shedimek fejedelmének a segítségével." ²⁵Ő pedig, ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: "Minden Királyságának, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amely meghasonlik önmagával. ²⁶Ha pedig a Szátán a Szátánt űzi ki, meghasonlott önmagával, és akkor hogyan maradhat fenn a Királysága? ²⁷És ha én Bá'al-Zvuvval űzöm ki a Shedimeket, a ti fiaitok kivel űzik ki? Ezért ők lesznek a ti bíráitok! ²⁸Ha viszont én Elohim Ruáchjával űzöm ki a Shedimeket, akkor bizony elérkezett hozzátok Elohim Királysága. ²⁹Vagy hogyan mehetne be valaki egy erős ember házába, és hogyan rabolhatná el annak javait, ha előbb meg nem kötözi azt az erős embert? Akkor azonban kirabolhatja a házát. ³⁰Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem velem gyűjt, tékozol."

³¹"Ezért mondom nektek: minden bűnre és káromlásra lesz engesztelés az emberek számára, de a Ruách HáKodesh káromlására nincs engesztelés. ³²Még ha valaki Ben HáÁdám ellen szól, annak is lesz engesztelés, de aki a Ruách HáKodesh ellen szól, annak nem lesz engesztelés sem ebben a világban, sem az eljövendőben."

³³"Ha jó a fa, jó a gyümölcse is, ha rossz a fa, rossz a gyümölcse is. Mert gyümölcséről lehet megismerni a fát. ³⁴Viperák fajzata! Hogyan szólhatnátok jót gonosz létetekre? Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. ³⁵A jó ember jó kincséből hoz elő jót, a gonosz ember gonosz kincséből hoz elő gonoszt. ³⁶De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: ³⁷mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged."

³⁸"Akkor újra megszólították néhányan a Szofrim és a Perushim közül: "Rábi, jelt akarunk látni tőled." ³⁹Ő pedig így válaszolt nekik: "Ez a gonosz és parázna nemzedék jelt követel, de nem adatik neki más jel, csak a Yonáh próféta jele. ⁴⁰Mert ahogyan Yonáh három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz Ben HáÁdám is a föld belsejében három nap és három éjjel. ⁴¹A ninivei férfiak felállnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik ezt a nemzedéket, mert ők megtértek Yonáh kiáltására; ámde itt nagyobb van Yonáhnál! ⁴²Dél királynője feláll az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítéli ezt a nemzedéket, mert ő eljött a föld végső határairól, hogy meghallgassa Shlomoh bölcsességét; ámde itt nagyobb van Shlomohnál!"

⁴³"Amikor a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong, nyugalmat keres, de nem talál. ⁴⁴Akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, üresen, lakó nélkül, kiseperve és felékesítve találja azt. ⁴⁵Akkor elmegy, vesz maga mellé másik hét magánál is gonoszabb szellemeket; bemennek, és ott laknak, és annak az embernek a vége rosszabb lesz a kezdeténél. Ez történik majd ezzel a gonosz nemzedékkel is." ⁴⁶Még beszélt a sokasághoz, amikor íme, anyja és testvérei megálltak odakint, mert beszélni akartak vele. ⁴⁷Valaki szólt neki: "Íme, anyád és testvéreid odakint állnak, és beszélni akarnak veled." ⁴⁸Ő azonban így felelt annak, aki szólt neki: "Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?" ⁴⁹Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé, és így szólt: "Íme, az én anyám és az én testvéreim! ⁵⁰Mert aki cselekszi az én mennyei Ábám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Bá'al-Zvuv (בַּעַל־זְבוּב - 𐤁𐤏𐤋-𐤆𐤁𐤅𐤁) – „legyek ura", démonok fejedelme • Beit-Kneszet (בֵּית־כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕-𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – pap/szolgálattevő • Mikdás (מִקְדָּשׁ - 𐤌𐤒𐤃𐤔) – szentély • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – tanító, mester • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja • Shedim (שֵׁדִים - 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Shlomoh (שְׁלֹמֹה - 𐤔𐤋𐤌𐤄) – békéje • Szátán (שָׂטָן - 𐤔𐤈𐤍) – ellenség/vádló • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – tanítás/útmutatás • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yonáh (יוֹנָה - 𐤉𐤅𐤍𐤄) – galamb

¹Azon a napon kiment Yeshuá a házból, és leült a tenger partján. ²Nagy sokaság gyűlt össze körülötte, ezért beszállt egy hajóba, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt. ³Aztán sok mindenre tanította őket példázatokkal: "Íme, kiment a magvető vetni, ⁴és vetés közben néhány mag az útfélre esett, aztán jöttek a madarak, és felkapkodták. ⁵Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben; ⁶de amikor a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak. ⁷Mások tövisek közé estek, és amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket. ⁸A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit. ⁹Akinek van füle, hallja!"

¹⁰A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: "Miért beszélsz nekik példázatokban?" ¹¹Ő így válaszolt: "Mert nektek megadatott, hogy megértsétek az Egek Királyságának titkait, de azoknak nem adatott meg. ¹²Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van. ¹³Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek."

¹⁴"Beteljesedik rajtuk Yeshá'Yáhu jövendölése: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek! ¹⁵Kövérítsd meg e nép szívét, fülét tedd süketté és szemét kend be, hogy szemével ne lásson, fülével ne halljon, szívével ne értsen, meg ne térjen és meg ne gyógyítsam."

¹⁶"A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall. ¹⁷Ámen, mondom nektek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amit láttok, de nem látták, és hallani, amit hallotok, de nem hallották."

¹⁸"Ti tehát halljátok meg a magvető példázatát! ¹⁹Amikor valaki hallja az Egek Királyságának igéjét, és nem érti, eljön a gonosz, és elragadja azt, ami szívébe van vetve: ez olyan, mint akinél az útfélre hullott a mag. ²⁰Akinél pedig sziklás talajra hullott, az hallja az igét, és azonnal örömmel fogadja, ²¹de nem gyökerezik meg benne, ezért csak ideig való, s amint nyomorúság vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal eltántorodik. ²²Akinél pedig tövisek közé hullott, hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és nem hoz termést. ²³Akinél pedig jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit."

²⁴Más példázatot is mondott nekik: "Hasonló az Egek Királysága ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. ²⁵De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment. ²⁶Amikor a zöld vetés szárba szökött, és már magot hozott, megmutatkozott a konkoly is. ²⁷A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és azt kérdezték tőle: uram, ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnan van akkor benne a konkoly? ²⁸Ellenség tette ezt! - felelte nekik. A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy kimenjünk, és összeszedjük a konkolyt? ²⁹Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. ³⁰Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe."

³¹Más példázatot is mondott nekik: "Hasonló az Egek Királysága a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe. ³²Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között." ³³Más példázatot is mondott nekik: "Hasonló az Egek Királysága a kovászhoz, amelyet fog az asszony, dagasztott három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel."

³⁴Mindezt példázatokban mondta el Yeshuá a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik, ³⁵hogy beteljesedjék, amit Yahuwah mondott a próféta által: "Példázatra nyitom meg számat, ősidőkből rejtélyeket bocsátok ki."

³⁶Ekkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba, tanítványai pedig ezzel a kéréssel fordultak hozzá: "Magyarázd meg nekünk a szántóföld konkolyáról szóló példázatot." ³⁷Ő pedig így válaszolt nekik: "Az, aki a jó magot veti, Ben HáÁdám, ³⁸a szántóföld a világ, a jó mag az Egek Királyságának fiai, a konkoly a gonosz fiai, ³⁹az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az Szátán; az aratás a világ vége, az aratók pedig a Málákhim. ⁴⁰Ahogyan tehát a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy lesz a világ végén. ⁴¹Ben HáÁdám elküldi Málákhjait, és kigyűjtenek Királyságából minden botránkoztatót és gonosztevőt, ⁴²és a tüzes kemencébe dobják őket: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. ⁴³Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk Királyságában, mint a nap. Akinek van füle, hallja!"

⁴⁴"Hasonló az Egek Királysága a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet."

⁴⁵"Hasonló az Egek Királysága a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. ⁴⁶Amikor egy nagyértékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt."

⁴⁷"Hasonló az Egek Királysága a tengerbe kivetett kerítőhálóhoz is, amely mindenféle halfajtát összegyűjt. ⁴⁸Amikor megtelik, kivonják a partra, és leülve a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják. ⁴⁹Így lesz a világ végén is: eljönnek a Málákhim, és kiválogatják a gonoszokat az igazak közül, ⁵⁰és a tüzes kemencébe dobják őket, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."

⁵¹"Megértettétek mindezt?" - kérdezte tőlük Yeshuá. Azok ezt felelték: "Igen, Ádoneinu." ⁵²Ő pedig ezt mondta nekik: "Tehát minden Szofer, aki bölcs az Egek Királysága számára, hasonló ahhoz a gazdához, aki újat és ót hoz elő éléskamrájából."

⁵³Miután Yeshuá elmondta ezeket a példázatokat, továbbment onnan. ⁵⁴Elment hazájába, és tanította őket a Beit-Kneszetben, és álmélkodva ezt mondták: "Honnan van ebben ez a bölcsesség és ezek a csodálatos tettek? ⁵⁵Hát nem az ács fia ez? Nem Miryámnak hívják-e az anyját, testvéreit meg Yá'ákovnak, Yoszefnek, Shim'onnak és Yáhu'Dáhnak? ⁵⁶Nem közöttünk élnek-e nővérei is mind? Ugyan honnan van benne mindez?" ⁵⁷És botláskővé lett számukra, Yeshuá pedig így szólt hozzájuk: "Sehol sem vetik meg a prófétát, csak saját hazájában és a maga házában." ⁵⁸Nem is tett ott sok csodát a hitetlenségük miatt.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדוֹנָי - 𐤀𐤃𐤅𐤍𐤉) – Uram/Mester • Ádoneinu (אֲדֹנֵנוּ - 𐤀𐤃𐤍𐤍𐤅) – urunk / mesterünk • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Egek Királysága (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott • Szátán (שָׂטָן - 𐤔𐤈𐤍) – ellenség/vádló • Szofer (סוֹפֵר - 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – sarokba fogó/követő • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – hozzáad

¹Abban az időben Hordosz, a negyedes fejedelem, meghallotta Yeshuá hírét, ²és ezt mondta szolgáinak: "Ez bemerítő Yochánán, ő támadt fel a halottak közül, és ezért lett erős a keze csodákat tenni." ³Hordosz ugyanis elfogatta Yochánánt, megkötöztette, és börtönbe vettette, testvérének, Filiposznak a felesége, Horodiyá kedvéért. ⁴Yochánán ugyanis megfeddte őt, mondván: "Nem Toráh-szerinti dolog, hogy feleségül vetted őt!" ⁵Hordosz szerette volna megöletni, de félt a néptől, mert prófétának tartották. ⁶Amikor azonban eljött Hordosz születésnapja, Horodiyá leánya körtáncot lejtett a társaság előtt, és jónak látszott Hordosz szemében; ⁷ezért esküvel fogadta, hogy bármit kér, megadja neki. ⁸Ő pedig, ahogy anyja a szájába adta, így szólt: "Add nekem ide e tálba bemerítő Yochánán fejét." ⁹Nagyon megszomorodott szíve a királynak, de esküje és lakomatársai miatt megparancsolta, hogy teljesítsék kérését. ¹⁰Elküldte embereit, és levetette Yochánán fejét róla a börtönben, ¹¹elhozták a fejét egy tálon, átadták a leánynak, ő pedig odavitte anyjának. ¹²Aztán eljöttek tanítványai, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd elmentek, és hírül adták ezt Yeshuának.

¹³Amikor meghallotta ezt Yeshuá, eltávozott onnan hajón egy puszta helyre egyedül. Amikor meghallotta ezt a nép sokasága, utána ment gyalog a városokból. ¹⁴Amikor Yeshuá kiszállt, és meglátta a nagy nép sokaságát, felgerjedt iránta könyörülete, és meggyógyította betegeiket. ¹⁵Amikor esteledett, odamentek hozzá tanítványai, és így szóltak hozzá: "Puszta ez a hely, és a nap nagyon lehanyatlott. Bocsásd el a nép sokaságát, hogy menjenek a falvakba, és vegyenek élelmet maguknak." ¹⁶Yeshuá azonban ezt mondta nekik: "Nem kell elmenniük: Ti adjatok nekik enni!" ¹⁷Ők pedig így válaszoltak: "Nincs itt egyebünk, csak öt kenyerünk és két halunk." ¹⁸Ő pedig ezt mondta: "Hozzátok ide nekem azokat!" ¹⁹Ekkor megparancsolta a nép sokaságának, hogy telepedjenek le a füves legelőkre, aztán vette az öt kenyeret és a két halat, felemelte szemeit a magasságba, megáldotta, megtörte a kenyereket és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a nép sokaságának. ²⁰Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral. ²¹Aki pedig evett, mintegy ötezer férfi volt az asszonyokon és az apró gyermekeken kívül.

²²Yeshuá ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a nép sokaságát. ²³De miután elbocsátotta a nép sokaságát, felment a hegyre magánosan imádkozni. Este lett, és ottmaradt egyedül. ²⁴A hajó pedig akkor a tenger szívében volt, nagy szorongatásban a hullámtörései miatt, mert ellenszél volt. ²⁵A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Yeshuá a tenger színén lépdelve. ²⁶Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak. ²⁷De Yeshuá sietve szólt szívükhöz, és ezt mondta: "Erősödjetek meg, Én vagyok az, ne féljetek!" ²⁸Kefá felelt és mondta neki: "Ádoni, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen." ²⁹Mire ő így szólt: "Jöjj!" Kefá erre kiszállt a hajóból, elindult a víz színén, és Yeshuá felé ment. ³⁰Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: "Ádoni Hoshi'áh Náh - ments meg, kérlek!" ³¹Yeshuá azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: "Kicsinyhitű, miért sántítottál a két ágon?" ³²És amint beszálltak a hajóba, elhallgatott a szél a haragjából. ³³A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: "Valóban Ben Elohim vagy!"

³⁴Átkelve a túlsó partra Kineret földjére érkeztek. ³⁵Amikor felismerték őt a helység lakói, embereket küldtek az egész környékre, és odavittek hozzá minden beteget, ³⁶és könyörögtek hozzá, hogy legalább ruhája sarkát megérinthessék. És akik csak megérintették, életre keltek.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mester • Ben Elohim (בֶּן אֱלֹהִים - 𐤁𐤍 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Hoshi'áh Náh (הוֹשִׁיעָה־נָּא - 𐤄𐤅𐤔𐤉𐤏𐤄 𐤍𐤀) – ments meg, kérlek! (Tehilim 118:25 — Hozsanna-formula) • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi) • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – tanítás, törvény • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes

¹Akkor Perushim és Szofrim mentek Yerusháláyimből Yeshuához, és ezt mondták: ²"Miért hagyják el tanítványaid a vének hagyományát? Amikor ugyanis étkeznek, nem mossák meg a kezüket." ³Ő így válaszolt nekik: "Ti pedig miért hagyjátok el ti is Elohim parancsolatát a ti hagyományotokért? ⁴Mert Elohim ezt mondta: Tiszteld atyádat és anyádat, és aki gyalázza atyját vagy anyját, halállal fog meghalni. ⁵Ti pedig így tanítotok: Ha valaki ezt mondja atyjának vagy anyjának: Áldozati ajándék az, amivel megsegíthetnélek, azt ebben az esetben nem köti a parancsolat, hogy tisztelje atyját és anyját. ⁶Így tettétek érvénytelenné Elohim parancsolatát a ti hagyományotokért. ⁷Képmutató-szívűek, találóan prófétált rólatok Yeshá'Yáhu: ⁸Ez a nép szájával közeledik [hozzám], és ajkaival tisztel engem, de szíve eltávolodott tőlem. ⁹Hiábavalóság az ő tőlem való félelmük, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai."

¹⁰Ekkor odahívta a népet, és így szólt hozzájuk: "Halljátok, és értsétek meg! ¹¹Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert." ¹²Tanítványai ekkor hozzá lépve megkérdezték tőle: "Tudod-e, hogy a Perushim [ezen] megbotlottak, amikor meghallották ezt a beszédet?" ¹³Ő pedig így válaszolt: "Minden palánta, amelyet nem az én mennyei Atyám ültetett, gyökerestől kitépetik. ¹⁴Hagyjátok őket, világtalanok vak vezetői! Ha pedig vak vezet világtalant, mind a ketten gödörbe esnek." ¹⁵Kefá ekkor ezt kérte: "Magyarázd meg nekünk az előbbi példázatot." ¹⁶Ő pedig így szólt: "Még ti is értetlenek vagytok? ¹⁷Nem gondoltok arra, hogy minden, ami bemegy a szájon, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe kerül? ¹⁸Ami azonban kijön a szájból, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert. ¹⁹Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok hajlamai, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és káromlások. ²⁰Ezek teszik tisztátalanná az embert. De az, hogy mosdatlan kézzel eszik, nem teszi tisztátalanná az embert."

²¹Yeshuá azután elment onnan, és visszavonult Tzór és Tzidon területére. ²²És ekkor egy kánaáni asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltott: "Ádoni, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz szellem!" ²³Yeshuá azonban nem válaszolt neki egy szót sem. Erre odamentek hozzá tanítványai, és kérték: "Bocsásd el, mert utánunk kiáltozik." ²⁴De ő így felelt: "Én nem küldettem máshoz, csak Yiszrá'El házának elveszett juhaihoz." ²⁵Az asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: "Szabadíts meg, Ádoni!" ²⁶Yeshuá erre így válaszolt: "Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak." ²⁷Az asszony azonban így felelt: "Úgy van, Ádoni! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk asztaláról hullanak." ²⁸Ekkor így szólt hozzá Yeshuá: "Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint szívedben van!" És meggyógyult a leánya még abban az órában.

²⁹Yeshuá azután eltávozott onnan, elment a Gálili tenger mellé, felment a hegyre, és ott leült. ³⁰Nagy sokaság ment hozzá, és sántákat, vakokat, süketeket, megtörteket és sok más beteget vittek magukkal. Ezeket Yeshuá lába elé tették, és ő meggyógyította őket. ³¹A nép pedig csodálkozott, amikor látta, hogy a némák beszélnek, a megtörtek meggyógyulnak, a sánták járnak, a vakok pedig látnak, és dicsőítette Yiszrá'El Elohimját.

³²Yeshuá ekkor odahívta tanítványait, és így szólt: "Megteltem irgalommal a nép iránt, mert már három napja velem vannak, és nincs mit enniük; éhesen pedig nem akarom őket elbocsátani, nehogy kidőljenek az úton." ³³Tanítványai így válaszoltak: "Honnan volna itt a pusztában annyi kenyerünk, hogy jóllakassunk ekkora sokaságot?" ³⁴Yeshuá megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?" Ők így feleltek: "Hét, és egy kevés halunk." ³⁵Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre, ³⁶azután vette a hét kenyeret és a halakat, megáldotta, megtörte és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a sokaságnak. ³⁷Mindnyájan ettek, és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét tele kosárral. ³⁸Négyezer férfi volt, aki evett, az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva. ³⁹Ezek után elbocsátotta a sokaságot, beszállt a hajóba, és lement Mágádon határára.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – uram/mester (messiási megszólítás) • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi) • Mágádon (מָגָדוֹן - 𐤌𐤂𐤃𐤅𐤍) – helységnév • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tzidon (צִידוֹן - 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – halászat/vadászat (föníciai város) • Tzór (צוֹר - 𐤑𐤅𐤓) – szikla (föníciai város) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – a béke alapja • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – aki El-lel küzd

¹A Perushim és a Tzádukim odamentek, hogy kísértsék őt: kérték, hogy mutasson mennyei jelt nekik. ²Ő azonban így válaszolt nekik: "(Amikor esteledik, ezt mondjátok: Szép idő lesz, mert vöröslik az ég! ³Reggel pedig: Ma zivatar lesz, mert vörös és borús az ég. Képmutatók! Az ég arcát meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?) ⁴E gonosz és parázna nemzedék jelt követel, de nem adatik neki más jel, csak a Yonáh próféta jele." Ezzel otthagyta őket, és elment.

⁵Amikor a tanítványok átmentek a túlsó partra, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal. ⁶Yeshuá így szólt hozzájuk: "Vigyázzatok, és őrizkedjetek a Perushim és Tzádukim kovászától!" ⁷Ők pedig így tanakodtak egymás közt: "Nem hoztunk kenyeret!" ⁸De Yeshuá észrevette, és így szólt hozzájuk: "Mit tanakodtok azon, kicsinyhitűek, hogy nincs kenyeretek? ⁹Még mindig nem értitek? Nem emlékeztek az ötezer ember öt kenyerére, és arra, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze? ¹⁰A négyezer ember hét kenyerére sem emlékeztek, és arra sem, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze? ¹¹Miért nem értitek meg, hogy én nem kenyérről beszéltem nektek?! Őrizkedjetek a Perushim és Tzádukim kovászától!" ¹²Ekkor értették meg, hogy nem azt mondta, hogy a kenyér kovászától óvakodjanak, hanem a Perushim és Tzádukim tanításától.

¹³Amikor Yeshuá Cezáreá Filipi területére ért, megkérdezte tanítványait: "Kinek mondják az emberek Ben HáÁdámot?" ¹⁴Ők így válaszoltak: "Némelyek bemerítő Yochánánnak, mások Eli'Yáhunak, megint mások pedig Yirme'Yáhunak vagy valamelyik prófétának." ¹⁵Erre megkérdezte tőlük: "Hát ti kinek mondotok engem?" ¹⁶Shim'on Kefá megszólalt, és így felelt: "Te vagy a Máshiách, az élő Ben HáElohim." ¹⁷Yeshuá így válaszolt neki: "Boldog vagy, Shim'on, Yonáh fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem Ábám, aki az egekben van. ¹⁸Én pedig ezt mondom neked: Te Kefá vagy, és én ezen a kősziklán építem fel Kehiláhmat, és a She'ol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta. ¹⁹Neked adom az Egek Királyságának kulcsait, és amit megkötsz a földön, kötve lesz az az Egekben is, és amit feloldasz a földön, oldva lesz az az Egekben is." ²⁰Azután megparancsolta tanítványainak: ne mondják meg senkinek, hogy ő a Máshiách.

²¹Ettől fogva kezdte el Yeshuá HáMáshiách mondani tanítványainak, hogy Yerusháláyimba kell mennie, sokat kell megaláztatnia a vénektől, Kohánimtól és Szofrimtól, halállal fog meghalni, de harmadnapon fel kell támadnia. ²²Kefá ekkor magához vonta őt, és feddeni kezdte: "Távol legyen tőled, Ádoni, távol legyen tőled ilyen dolog!" ²³Ő pedig megfordult, és így szólt Kefához: "Térj el orcám elől, Szátán, mert csapda vagy nekem, mert nem fontolod meg, mi Elohimi, hanem csak azt, ami Ádámi."

²⁴Akkor Yeshuá ezt mondta tanítványainak: "Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. ²⁵Mert aki meg akarja menteni a lelkét, kivágatik tőle; aki pedig kiirtja lelkét énértem, megtalálja. ²⁶Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért? ²⁷Mert eljön Ben HáÁdám Ábája dicsőségében Málákhjaival együtt, és akkor megfizet mindenkinek cselekedetei szerint. ²⁸Ámen, mondom nektek, hogy vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják Ben HáÁdámot, amint eljön az ő országával."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – ember / földi származású • Ádoni (אֲדוֹנִי - 𐤀𐤃𐤅𐤍𐤉) – Uram/Mester • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony / úgy legyen • Ávi (אָבִי - 𐤀𐤁𐤉) – Atyám • Ben HáÁdám (בֶּן אָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים - 𐤁𐤍 𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ - 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ - 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi) • Kehiláh (קְהִלָּה - 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל - 𐤊𐤄𐤍 𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – követ/angyal • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • She'ol (שְׁאוֹל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – holtak helye / sírgödör / alvilág • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott • Szátán (שָׂטָן - 𐤔𐤈𐤍) – ellenség/vádló • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tzádukim (צַדּוּקִים - 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – a béke alapja • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yirme'Yáhu (יִרְמְיָהוּ - 𐤉𐤓𐤌𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah felemel • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes • Yonáh (יוֹנָה - 𐤉𐤅𐤍𐤄) – galamb

¹Hat nap múlva Yeshuá maga mellé vette Kefát, Yá'ákovot és testvérét, Yochánánt, és felvitte őket külön egy magas hegyre. ²És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény. ³És íme, megjelent előttük Mosheh és Eli'Yáhu, és beszélgettek Yeshuával. ⁴Kefá ekkor megszólalt, és ezt mondta Yeshuának: "Ádoni, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, készítsünk itt három sátrat: egyet neked, egyet Moshehnak és egyet Eli'Yáhunak." ⁵Még beszélt, amikor íme, fényes felhő árnyékolta be őket, és hang hallatszott a felhőből: "Ez az én szeretett Fiam, akiben lelkem gyönyörködik, reá hallgassatok!" ⁶Amikor a tanítványok ezt hallották, arcra borultak, és nagy félelem fogta el őket. ⁷Ekkor Yeshuá odament, megérintette őket, és így szólt hozzájuk: "Keljetek fel, és ne féljetek!" ⁸Amikor föltekintettek, senkit sem láttak, csak Yeshuáát egyedül.

⁹Miközben jöttek lefelé a hegyről, megparancsolta nekik Yeshuá: "Senkinek se mondjátok el ezt a látomást, amíg fel nem támad Ben HáÁdám a halottak közül." ¹⁰Erre megkérdezték tőle tanítványai: "Miért mondják akkor az Szofrim, hogy Eli'Yáhunak kell előbb eljönnie?" ¹¹Ő így válaszolt: "Eli'Yáhu valóban elsőként eljön, és helyreállít mindent. ¹²Mondom nektek, hogy Eli'Yáhu már eljött, de nem ismerték fel, hanem azt tették vele, amit csak akartak: így fog szenvedni az ő kezük alatt Ben HáÁdám is." ¹³Ekkor megértették a tanítványok, hogy bemerítő Yochánánról beszélt nekik.

¹⁴Amikor a sokasághoz értek, odament hozzá egy ember, térdre borult előtte, és ezt mondta: "Ádoni, könyörülj a fiamon, mert holdkóros, és nagyon szenved, mert gyakran esik a tűzbe, gyakran a vízbe is. ¹⁵Elhoztam őt tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani." ¹⁶Yeshuá erre így válaszolt: "Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt ide!" ¹⁷Ekkor Yeshuá megdorgálta őt, és kiment belőle a gonosz szellem, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában. ¹⁸Akkor a tanítványok külön odamentek Yeshuához, és megkérdezték: "Mi miért nem tudtuk kiűzni?" ¹⁹Ő így válaszolt: "Kishitűségetek miatt. Bizony mondom nektek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! - odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen. ²⁰(Ez a fajta pedig nem űzhető ki, csak imádságra és böjtölésre.)"

²¹Mialatt Gálilban időztek, így szólt hozzájuk Yeshuá: "Ben HáÁdám emberek kezébe adatik, ²²megölik, de a harmadik napon feltámad." Ekkor igen elszomorodtak.

²³Amikor Kfár-Náchumba értek, odamentek Kefához azok, akik a fél Shekelt szedték, és megkérdezték tőle: "A ti mesteretek nem fizet fél Shekelt?" ²⁴"De igen" - felelte. Amikor bement a házba, Yeshuá megelőzte, és így szólt: "Mit gondolsz, Shim'on, a földi királyok kiktől szednek vámot vagy adót: fiaiktól-e vagy az idegenektől?" ²⁵Miután így felelt: "Az idegenektől", Yeshuá ezt mondta neki: "Akkor tehát a fiak szabadok. ²⁶De hogy gáncsot eléjük ne tegyünk, menj a tengerhez, vesd be a horgot, és fogd ki az első halat, amely ráakad. Amikor felnyitod a száját, találsz benne egy ezüst Shekelt, vedd ki, és add oda nekik értem és érted."

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási értelemben) • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ - 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi) • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם - 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Mózes/kihúzott • Shekel (שֶׁקֶל - 𐤔𐤒𐤋) – ezüst pénzegység • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – sarokba fogó/követő • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes

¹Abban az órában odamentek a tanítványok Yeshuához, és megkérdezték tőle: "Ki a nagyobb az Egek Királyságában?" ²Yeshuá odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, ³és ezt mondta: "Ámen, mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be az Egek Királyságába. ⁴Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb az Egek Királyságában. ⁵És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be. ⁶Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélységeibe vetik. ⁷Jaj a világnak a botlások miatt! Mert szükséges, hogy botlások történjenek, de jaj annak az embernek, aki megbotránkoztat."

⁸"Ha a kezed vagy lábad botránkoztat meg téged, vágd le, és dobd el magadtól: jobb neked ha csonkán vagy sántán mégy be az életre, mint ha két kézzel vagy két lábbal vettetel az örök tűzre. ⁹Ha pedig a szemed botránkoztat meg téged, vájd ki, és dobd el magadtól: jobb neked, ha félszemmel mégy be az életre, mint ha két szemmel vettetel a Gei-Hinom tüzére."

¹⁰"Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy Málákhjaik mindenkor látják a mennyben az én mennyei Ábám arcát." ¹¹("Mert Ben HáÁdám azért jött, hogy megmentse, ami elveszett.) ¹²Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és eltéved közülük egy, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy-e el megkeresni az eltévedtet? ¹³Ha azután megtalálja, bizony mondom nektek, jobban örül neki, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem tévedt el. ¹⁴Ugyanígy a ti mennyei Ábátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül."

¹⁵"Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megmentetted atyádfiát. ¹⁶Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két embert, hogy két vagy három tanú szája által álljon meg minden szó. ¹⁷Ha nem hallgat rájuk, mondd meg a közösségnek. Ha pedig a közösségre sem hallgat, tekintsd olyannak, mint a Goyt vagy a vámszedőt. ¹⁸Ámen, mondom nektek: amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is. ¹⁹Ámen, mondom nektek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Ábám. ²⁰Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük."

²¹Akkor Kefá odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: "Ádoni, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még hétszer is?" ²²Yeshuá így válaszolt: "Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenhétszeresen is. ²³Ezért hasonló az Egek Királysága egy királyhoz, aki számadást akart tartani szolgáival. ²⁴Amikor hozzákezdett, vittek eléje egy szolgát, aki tízezer Kikárral volt adósa. ²⁵Mivel nem volt miből fizetnie, megparancsolta az úr, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és mindenét, amije van, és fizessen. ²⁶A szolga erre leborult előtte, és így esedezett: Légy hozzám hosszan-tűrő, és mindent megfizetek neked. ²⁷Megindult az úrnak az irgalmassága a szolga iránt, elbocsátotta, és elengedte az adósságát. ²⁸Amikor azonban eltávozott az a szolga, összetalálkozott egyik szolgatársával, aki száz ezüsttel tartozott neki. Megragadta, fojtogatni kezdte, és ezt mondta neki: Fizesd meg, amivel tartozol! ²⁹Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked. ³⁰De az nem engedett, hanem elmenve börtönbe vettette őt, amíg meg nem fizeti tartozását. ³¹Amikor szolgatársai látták, hogy mi történt, nagyon felháborodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami történt. ³²Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Haszontalan Beli'ál szolga, elengedtem minden tartozásodat, mivel könyörögtél nekem. ³³Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad? ³⁴Ekkor haragra lobbant ura, és átadta őt a hóhéroknak, amíg meg nem fizeti neki az egész tartozást. ³⁵Így tesz majd az én mennyei Ábám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok, mindenki az ő testvérének a vétkeit."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mester (messiási megszólítás) • Beli'ál (בְּלִיַּעַל - 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalanság, elvetemültség, gonoszság (Tanakh-i minősítő, pl. Shmu'El Álef 25:17, Devárim 13:14) • Ben HáÁdám (בֶּן־הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤄𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Gei-Hinom (גֵּי הִנֹּם - 𐤂𐤉𐤄𐤍𐤌) – Hinom völgye: gyermekáldozati hely Yerusháláyim déli oldalán: Gyehenna/Pokol völgye • Goy (גּוֹי - 𐤂𐤅𐤉) – nem-zsidó nép • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi) • Egek Királysága (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Kikár (כִּכָּר - 𐤊𐤊𐤓) – kör, kerek; kerek kenyér; tálentum (súlyegység, ~34 kg); kerek síkság, völgy-medence • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás

¹Amikor befejezte Yeshuá ezeket a beszédeket, elhagyta Gálilt, és elment Yáhu'Dáh területére, a Yárdenen túl. ²Nagy sokaság követte, és ott meggyógyította őket betegségükből.

³Ekkor Perushim mentek oda hozzá, hogy kísértsék, és megkérdezték tőle: "Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét?" ⁴Ő így válaszolt: "Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő ősidőktől fogva férfivá és nővé teremtette őket?" ⁵Majd így folytatta: "Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. ⁶Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát Elohim egybekötött, ember azt el ne válassza."

⁷Erre azt mondták neki: "Akkor miért rendelte el Mosheh, hogy aki elbocsátja a feleségét, adjon válólevelet neki?" ⁸Yeshuá így válaszolt nekik: "Mosheh szívetek keménysége miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez ősidőktől fogva nem így volt. ⁹Mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét – a paráznaság esetét kivéve –, és mást vesz feleségül, az házasságtörő, és aki az elbocsátott asszonyt veszi el, az is házasságtörő."

¹⁰Erre így szóltak hozzá tanítványai: "Ha ilyen a férfi helyzete az asszonnyal, akkor nem jó feleséget venni." ¹¹Ő azonban így válaszolt: "Nem minden ember elég erős, hogy elviselje ezt a szót, csak az, akinek megadatott. ¹²Mert vannak meddők, akik anyjuk méhéből így születtek, és vannak meddők, akiket emberi kéz tett azzá, és vannak olyanok, akik önmagukat tették meddővé az Egek Királyságáért. Aki el tudja viselni, viselje el!"

¹³Akkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék értük. A tanítványok azonban megdorgálták őket. ¹⁴De Yeshuá ezt mondta: "Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké az Egek Királysága." ¹⁵Azután rájuk tette a kezét, és eltávozott onnan.

¹⁶Odament hozzá valaki, és ezt kérdezte: "Jó Rábi, mi jót tegyek, hogy örököljem a Cháyei Olám-ot - az Örök Élet-et?" ¹⁷Ő így válaszolt neki: "Miért neveztél engem jónak? Csak egy van, aki jó: Elohim. Ha pedig vágyol bemenni az életre, tartsd meg a Mitzvotot - a parancsolatokat." ¹⁸Az megkérdezte: "Melyeket?" Yeshuá így felelt: "Ezeket: nem fogsz gyilkolni, nem fogsz paráználkodni, nem fogsz lopni, nem fogsz hamisan tanúskodni, ¹⁹tisztelni fogod apádat és anyádat, és szeretni fogod felebarátodat, mint magadat!" ²⁰Az ifjú erre ezt mondta: "Mindezeket megtartottam ifjúkorom óta, mi hiányzik még belőlem?" ²¹Yeshuá így válaszolt neki: "Ha feddhetetlen akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; aztán jöjj, és kövess engem." ²²Amikor hallotta az ifjú ezt a beszédet, szívében elszomorodott, és elment, mert sok vagyona volt.

²³Yeshuá pedig ezt mondta tanítványainak: "Ámen, mondom nektek, hogy gazdag ember nehezen megy majd be az Egek Királyságába. ²⁴Sőt azt is mondom nektek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak Elohim Királyságába bejutni." ²⁵Amikor meghallották ezt a tanítványok, nagyon megdöbbentek, és így szóltak: "Akkor ki menekülhet meg?" ²⁶Yeshuá rájuk tekintett és ezt mondta nekik: "Ádám fiai felől csodálatos ez a dolog, de Elohimtól semmi sem csodálatos."

²⁷Ekkor megszólalt Kefá, és ezt kérdezte: "Mi elhagytunk mindent, és követtünk téged, mi lesz hát részünk?" ²⁸Yeshuá erre ezt mondta nekik: "Ámen, mondom nektek, hogy ti, akik követtek engem, amikor megújul a Briáh - a teremtés, amikor Ben HáÁdám beül dicsőségének királyi székébe, ti is tizenkét királyi székbe ültök, és ítéletet tartotok Yiszrá'El tizenkét törzse felett. ²⁹És mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, feleségét, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, száz mértéket talál, és megörökli a Cháyei Olám-ot. ³⁰De sokan az elsők közül lesznek utolsók, és az utolsók elsők."

Szójegyzék: Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – úgy legyen / igazán • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Briáh (בְּרִיאָה - 𐤁𐤓𐤉𐤀𐤄) – teremtés • Egek Királysága (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi) • Mitzvot (מִצְוֹת - 𐤌𐤑𐤅𐤕) – parancsolatok • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Mózes/kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – mesterem / tanítóm • Sárisz (סָרִיס - 𐤎𐤓𐤉𐤎) – herélt, udvarnok, szolgálatra elkülönített • Támim (תָּמִים - 𐤕𐤌𐤉𐤌) – feddhetetlen, egész, hiánytalan • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – leszálló/alászálló folyó • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – aki El-lel küzd

¹"Hasonló az Egek Királysága a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe. ²Miután megegyezett a munkásokkal napi egy Denáryonban, elküldte őket a szőlőjébe. ³Amikor kiment a harmadik órában (de. kilenc), látta, hogy mások is állnak a piacon tétlenül, ⁴és ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe, és ami jogos, megadom nektek. ⁵Azok pedig elmentek. Ismét kiment a hatodik és kilencedik órában, és ugyanígy tett. ⁶Amikor pedig a tizenegyedik órában is kiment, még mindig talált ott álldogálókat, és megkérdezte tőlük: Miért álltok itt egész nap tétlenül? ⁷Azok pedig így válaszoltak: Mert senki sem fogadott meg bennünket. Erre ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe! ⁸Miután pedig beesteledett, ezt mondta a szőlő gazdája a vincellérjének: Hívd elő a munkásokat, és fizesd ki a bért, az utolsókon kezdve az elsőkig. ⁹Ekkor jöttek azok, akik öt óra tájban álltak munkába, és kaptak egy-egy Denáryont. ¹⁰Amikor azután az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de ők is csak egy-egy Denáryont kaptak. ¹¹Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen, ¹²és ezt mondták: Ezek az utolsók egy órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik az egész nap terhét hordoztuk, és a perzselő hőség emésztett minket. ¹³Ő pedig így felelt egyiküknek: Barátom, nem bánok veled igazságtalanul: Nem egy Denáryonban egyeztél-e meg velem? ¹⁴Vedd, ami a tied, és menj el. Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. ¹⁵Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy te rossz szemmel nézel, mert én jó vagyok? ¹⁶Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók, mert sokan az elhívottak, és kevesen a kiválasztottak."

¹⁷Amikor Yeshuá felment Yerusháláyimba, maga mellé vette külön a tizenkét tanítványt, és útközben ezt mondta nekik: ¹⁸"Íme, felmegyünk Yerusháláyimba, és Ben HáÁdám átadatik a Kohánim fejeinek és az Szofrimnak. Halálra ítélik, ¹⁹és átadják a Goyimnak, hogy kigúnyolják, megkorbácsolják és keresztre feszítsék, de harmadnapon feltámad."

²⁰Akkor odament hozzá a Zebád'Yáh fiainak anyja fiaival együtt, leborult előtte, és kérni akart tőle valamit. Yeshuá megkérdezte tőle: "Mit akarsz?" ²¹Ő így felelt: "Parancsold meg, hogy az én két fiam közül az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől üljön a te Királyságodban." ²²Yeshuá így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én fogok kiinni, és alámerítkezni azzal az alámerítéssel, amellyel én alámerítkezem?" Ők így feleltek: "Ki tudjuk." ²³Erre ő ezt mondta nekik: "Az én poharamat kiisszátok, és az alámerítéssel, amellyel én alámerítkezem, ti is alá fogtok merítkezni, de hogy ki üljön jobb és bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni. Azok fogják megkapni, akiknek az én Ábám elkészítette." ²⁴Amikor ezt meghallotta a többi tíz, megharagudott a két testvérre. ²⁵De Yeshuá magához hívta őket, és ezt mondta: "Tudjátok, hogy a népek fejedelmei úgy uralkodnak rajtuk, mint urak a szolgáikon, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk. ²⁶De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, ²⁷és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok. ²⁸Mint ahogy Ben HáÁdám sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."

²⁹Amikor elindultak Yerichoból, nagy sokaság követte őt. ³⁰És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Yeshuá arra megy, felkiáltottak: "Hoshi'áh Náh - Ments meg minket, Ádoneinu, Dávid Fia!" ³¹A sokaság azonban rájuk szólt, hogy hallgassanak el, de ők még hangosabban kiáltották: "Hoshi'áh Náh, Ádoneinu, Dávid Fia!" ³²Yeshuá megállt, megszólította őket, és ezt kérdezte: "Mit akartok, mit tegyek veletek?" ³³Ők így feleltek: "Azt, Ádoneinu, hogy megnyíljanak a szemeink." ³⁴Yeshuá megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Ádoneinu (אֲדֹנֵינוּ - 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Urunk (többes birtokos) • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mester • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – szeretett • Denáryon (gör. δηνάριον; 1 sekel = 4 Denáryon) – római ezüst érme, egynapi munkabér • Egek Királysága (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – nem-zsidó népek • Hoshi'áh Náh (הוֹשִׁיעָה־נָּא - 𐤄𐤅𐤔𐤉𐤏𐤄 𐤍𐤀) – Ments meg, kérlek! (Tehilim 118:25) • Kohánim (כֹּהֲנִים - 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – kohenek (Kohen többes) • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – a béke alapja • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Zebád'Yáh (זְבַדְיָה - 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – Yahuwah ajándéka

¹Amikor közeledtek Yerusháláyimhoz, és Beit-Pagájba, a Hár HáZeitimhez értek, Yeshuá elküldött két tanítványt, ²és ezt mondta nekik: "Menjetek az előttetek fekvő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám. ³Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy az Ádonnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat." ⁴Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az, amit a próféta által szólt: ⁵"Mondjátok meg Tzion leányának: Íme, királyod jön hozzád, alázatosan, szamáron ülve, és csikón, szamárkancák fián." ⁶A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Yeshuá parancsolta nekik: ⁷odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruhájukat, ő pedig ráült azokra. ⁸A sokaság legnagyobb része az útra terítette felsőruháját, mások ágakat vagdaltak a fákról, és az útra szórták. ⁹Az előtte és utána menő sokaság pedig ezt kiáltotta: "Hoshiáh-Náh a Dávid Fiának! Áldott, aki jön Yahuwah nevében! Hoshiáh-Náh a magasság egeiben." ¹⁰Amint beért Yerusháláyimba, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: "Ki ez?" ¹¹A sokaság ezt mondta: "Ez Yeshuá, a Gálili Nátzrátból való próféta."

¹²Azután bement Yeshuá a Mikdásh HáElohimba, és kiűzte mindazokat, akik a Mikdáshban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította, ¹³és ezt mondta nekik: "Meg van írva: Az én házamat imádság házának nevezik: ti pedig rablók barlangjává teszitek." ¹⁴Azután vakok és bénák mentek hozzá a Mikdáshba, és meggyógyította őket. ¹⁵Amikor pedig a Kohánim és az Szofrim látták azokat a csodákat, amelyeket tett, és a gyermekeket, akik a Mikdáshban ezt kiáltották: "Hoshiáh-Náh a Dávid Fiának!" - haragra lobbantak, ¹⁶és így szóltak hozzá: "Hallod, mit mondanak ezek?" Yeshuá pedig így válaszolt nekik: "Hallom. Sohasem olvastátok: Gyermekek és csecsemők szája által erőt alapoztál?" ¹⁷Erre otthagyva őket kiment a városból Beit-Ányáhba, és ott töltötte az éjszakát.

¹⁸Amikor korán reggel a város felé ment, megéhezett. ¹⁹Meglátott egy fügefát az út mellett, odament, de semmit sem talált rajta, csak levelet. Ekkor így szólt hozzá: "Ne teremjen rajtad gyümölcs mostantól és örökre!" És hirtelen elszáradt a fügefa. ²⁰Amikor látták ezt a tanítványok, elcsodálkoztak, és azt kérdezték: "Hogyan száradt el ez a fügefa ilyen hirtelen?" ²¹Yeshuá így válaszolt nekik: "Ámen, mondom nektek, ha van hitetek, és nem sántikáltok két ágon, nem csak a fügefával tehetitek meg ezt, hanem ha ennek a hegynek azt mondjátok: Emelkedj fel, és vesd magad a tengerbe! - az is meglesz. ²²És mindazt, amit imádságban hittel kértek, megkapjátok."

²³Azután bement a Mikdáshba, és miközben tanított, a Kohánim a nép véneivel együtt odamentek hozzá, és azt kérdezték tőle: "Milyen hatalommal teszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat?" ²⁴Yeshuá így válaszolt nekik: "Én is kérdezek tőletek valamit, és ha megfeleltek rá, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem ezeket. ²⁵Yochánán bemerítése — kinek szájából volt parancsolata: a mennyből vagy az Ádám fiaitól?" Ők pedig így tanakodtak egymás között: "Ha azt mondjuk: mennyből, azt fogja mondani nekünk: Akkor miért nem hittetek neki? ²⁶Ha pedig azt mondjuk: az Ádám fiaitól, akkor félnünk kell a sokaságtól, mert Yochánánt mindenki prófétának tartja." ²⁷Ezért ezt felelték Yeshuának: "Nem tudjuk." Ő pedig így válaszolt nekik: "Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket."

²⁸"De mi a véleményetek erről? Egy embernek két fia volt, és az elsőhöz fordulva ezt mondta: Fiam, menj, dolgozz ma a szőlőben. ²⁹Ő így felelt: Nem akarok; később azonban megfordult benne a szíve, és elment. ³⁰Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Íme én, uram - de nem ment el. ³¹Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát?" "Az első" - felelték. Yeshuá erre ezt mondta nekik: "Ámen, mondom nektek: a vámszedők és a parázna nők előbb mennek be Elohim Királyságába, mint ti. ³²Mert eljött hozzátok Yochánán az igazság útján, de nem hittetek neki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti azonban ezt látva még később sem gondoltátok meg magatokat, hogy higgyetek neki."

³³"Hallgassatok meg egy másik példázatot. Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett, körülárkolta, borsajtót vájt benne, és őrtornyot épített benne, azután odaadta őrzőknek, és idegenbe távozott. ³⁴Amikor elérkezett a szüret ideje, elküldte szolgáit az őrzőkhöz, hogy vegyék át a neki járó termést. ³⁵Az őrzők megfogták szolgáit, és kit megvertek, kit megöltek, kit pedig megköveztek közülük. ³⁶Aztán ismét küldött szolgákat, többet, mint először, de ugyanígy bántak azokkal is. ³⁷Utoljára pedig fiát küldte el hozzájuk, mert úgy gondolta: A fiamat meg fogják becsülni. ³⁸De amikor az őrzők meglátták a fiát, így szóltak maguk között: Íme az örökös: gyertek, öljük meg, és örököljük az örökségét. ³⁹Majd megfogták, kidobták a szőlőn kívülre, és megölték. ⁴⁰Vajon majd ha megjön a szőlő ura, mit tesz ezekkel az őrzőkkel?" ⁴¹Ezt felelték neki: "Megsemmisítve megsemmisíti ezeket a Beli'ál fiait, a szőlőt pedig más őrzőknek adja, akik megadják a termést a maga idejében." ⁴²Erre megkérdezte tőlük Yeshuá: "Sohasem olvastátok az Írásokban: Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő, Yahuwahtól lett ez, és csodálatos a mi szemünkben. ⁴³Ezért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek Elohim Királysága, és olyan népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét. ⁴⁴És aki erre a kőre esik, összezúzza magát, akire pedig ez a kő ráesik, azt porrá zúzza." ⁴⁵Amikor a Kohánim és a Perushim hallották példázatait, megértették, hogy róluk beszél. ⁴⁶Szerették volna elfogni, de féltek a sokaságtól, mert az prófétának tartotta.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – ember; az emberiség atyja • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony, úgy legyen • Beit-Ányáh (בֵּית עַנְיָה - 𐤁𐤉𐤕 𐤏𐤍𐤉𐤄) – nyomorúság/szegénység háza • Beit-Pagáj (בֵּית־פַּגַּי - 𐤁𐤉𐤕-𐤐𐤂𐤉) – fügeházak helye • Beli'ál (בְּלִיַּעַל - 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalan, gonoszság; törvénytelen • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – körzet, kerület • Hár HáZeitim (הַר הַזֵּיתִים - 𐤄𐤓 𐤄𐤆𐤉𐤕𐤉𐤌) – Olajfák hegye • Hoshiáh-Náh (הוֹשִׁיעָה־נָּא - 𐤄𐤅𐤔𐤉𐤏𐤄-𐤍𐤀) – „kérünk, szabadíts meg!"; üdvözlő-kiáltás • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל - 𐤊𐤄𐤍 𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap • Mikdásh (מִקְדָּשׁ - 𐤌𐤒𐤃𐤔) – szentély, a Templom • Nátzrát (נְצָרֶת - 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – „elkülönültek", farizeusok • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – jel, oszlop, Yerusháláyim szent hegye • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – a béke alapja • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes

¹Felelt ismét Yeshuá és példázatot mondott nekik: "Hasonló az Egek Királysága egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. ²Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni. ³Ekkor más szolgákat küldött, akikhez így szólt: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem az ebédet, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van: Jöjjetek a menyegzőre! ⁴De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe. ⁵A többiek pedig megragadták szolgáit, gyalázták és megölték őket. ⁶Ekkor a király haragra gerjedt, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig tűzbe vetette. ⁷Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. ⁸Menjetek tehát a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre. ⁹Kimentek a szolgák az utakra, összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a menyegzős ház a meghívottakkal. ¹⁰Amikor a király bement, hogy megtekintse a vendégeket, meglátott ott egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve; ¹¹így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott. ¹²Akkor a király ezt mondta szolgáinak: kötözzétek meg kezét-lábát, és vessétek a sűrű sötétség és a halálárnyék helyére; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. ¹³Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak."

¹⁴Akkor a Perushim elmentek, és együtt tanácskoztak, hogyan ejtsék kelepcébe szavaival. ¹⁵Elküldték tehát hozzá tanítványaikat, a Hordoszpártiakkal együtt, akik ezt mondták: "Rábi, tudjuk, hogy hűséges ember vagy, és Elohim útját egyenességgel tanítod, és hogy nem tartasz senkitől, mert nem vagy személyválogató. ¹⁶Mondd meg tehát nekünk, mit forgat szíved: helyes-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?" ¹⁷Yeshuá ismerte cselszövésüket, és így szólt: "Mit kísértetek engem, képmutatók? ¹⁸Mutassatok nekem egy adópénzt!" Azok odavittek neki egy Denáryont. ¹⁹Yeshuá megkérdezte tőlük: "Kié ez a kép és ez a felirat?" ²⁰"A császáré" - felelték. ²¹Yeshuá erre kijelentette: "Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Elohimnak, ami Elohimé." ²²Amikor ezt meghallották, elcsodálkoztak, otthagyták őt, és eltávoztak.

²³Azon a napon Tzádukim is mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadása a halottaknak, és megkérdezték őt: ²⁴"Rábi, íme Mosheh mondta: ha egy férfi meghal, és nem marad fiúgyermeke, akkor testvére vegye feleségül az asszonyt, és támasszon magot testvére nevére. ²⁵Volt nálunk hét testvér: az első, miután megnősült, meghalt, és mivel nem volt utóda, feleségét testvérére hagyta. ²⁶Hasonlóan a második is, a harmadik is, és így egymásután mind a hét. ²⁷Végül aztán meghalt az asszony is. ²⁸A feltámadáskor tehát kinek a felesége lesz az asszony a hét közül, hiszen mindegyiknek a felesége volt?" ²⁹Yeshuá így válaszolt nekik: "Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem a Toráh-t, sem Elohim erejét. ³⁰Mert a feltámadáskor nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az El Málákhjai a mennyben. ³¹A halottak feltámadásáról pedig nem olvastátok-e, amit Elohim szája által mondatott nektek: ³²Én vagyok Ávráhám Elohimja, Yitzchák Elohimja és Yá'ákov Elohimja? Yahuwah nem a holtak Elohimja, hanem az élőké." ³³Amikor a sokaság ezt hallotta, ezt mondták: Mily csodálatos az ő Toráhja!

³⁴Amikor a Perushim meghallották, hogy a Tzádukim száját betömte, együtt összegyűltek ott. ³⁵Egyikük pedig, egy Toráhtudó, kísérteni akarta őt, és megkérdezte tőle: "Rábi, melyik a nagy parancsolat a Toráhban?" ³⁶Yeshuá így válaszolt: "Szeresd Yahuwahát, a te Elohimodat teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. ³⁷Ez a nagy és első parancsolat. ³⁸A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. ³⁹E két parancsolattól függ az egész Toráh és a próféták."

⁴⁰Történt pedig, mikor a Perushim összegyűltek, megkérdezte tőlük Yeshuá: "Mi a véleményetek a Máshiáchról? Kinek a fia?" ⁴¹Ezt felelték: "Dávidé." ⁴²Mondta nekik: "Ha úgy van, akkor hogyan nevezi őt Dávid a Ruách által Ádonijának, amikor ezt mondja: ⁴³Így szól Yahuwah az én Ádonimhoz: Ülj az én jobbomra, amíg ellenségeidet lábaid zsámolyává nem teszem. ⁴⁴Ha tehát Dávid Ádonijának szólítja őt, miképpen lehet a Fia?" ⁴⁵De senki sem tudott neki felelni egyetlen szót sem, és senki sem merte tovább vitatni vele az [Írások] Szavait attól a naptól fogva.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási/angelikai) • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – a sokaság atyja • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – szeretett • Denáryon (דִּינָר - 𐤃𐤉𐤍𐤓) – római ezüstérme a császár képével • Egek Királysága (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Hatalmas (Elohim szinguláris formája) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Hordosz (הוֹרְדוֹס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (pogány király) • Málákhim (מַלְאָכִים - 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – követek / angyalok • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent / Messiás • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Mózes/kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Tanítóm / Mesterem • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem / Lélek • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – tanítás/útmutatás • Tzádukim (צַדּוּקִים - 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – sarokba fogó/követő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹Akkor Yeshuá így szólt a sokasághoz és tanítványaihoz: "A Szofrim és Perushim a Mosheh székében ülnek. ²Tehát mindazt, amit nektek mondanak, hogy tartsátok meg, meg fogjátok tartani és megteszitek; de cselekedeteik szerint ne tegyetek, mert ők beszélnek és nem tesznek. ³Súlyos és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, de maguk az ujjukkal sem akarják azokat megmozdítani. ⁴Mindent csak azért tesznek, hogy feltűnjenek az embereknek: megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhájuk bojtjait; ⁵a lakomákon az asztalfőn és a Beit-Kneszetben a főhelyeken szeretnek ülni; ⁶szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha Rábinak szólítják őket."

⁷"De ti ne hívassátok magatokat Rábinak, mert egy a ti Rábitok: a Máshiách, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. ⁸Ábátoknak se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Ábátok, aki a mennyben van. ⁹Ne hívassátok magatokat tanítóknak se, mert egy a ti tanítótok: a Máshiách. ¹⁰Aki pedig a legnagyobb közöttetek, az legyen szolgátok! ¹¹Mert aki büszkeségében felmagasztalja magát, megaláztatik, és az alázatos lelkű felmagasztaltatik."

¹²"Jaj nektek, képmutató Szofrim és Perushim, mert bezárjátok az Egek Királyságát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni." ¹³"Jaj nektek, képmutató Szofrim és Perushim, mert megeszitek az özvegyek házát, és a szem látszatára sok imádságot mondtok: ezért az ítélet mérőzsinórja kétszeresen feszül ki rátok." ¹⁴"Jaj nektek, képmutató Szofrim és Perushim, mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen betértet csináljatok, és ha ez megtörtént, a Gei-Hinom fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál."

¹⁵"Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok: ha valaki a Heikhálra esküszik, az semmi, de ha valaki a Heikhál aranyára esküszik, azt köti az eskü. ¹⁶Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az arany vagy a Heikhál, amely megszenteli az aranyat? ¹⁷Ezt is mondjátok: ha valaki az Oltárra esküszik, az semmi, de ha valaki a rajta levő ajándék-áldozatra esküszik, azt köti az eskü. ¹⁸Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az ajándék-áldozat vagy az Oltár, amely megszenteli az ajándék-áldozatot? ¹⁹Aki tehát az Oltárra esküszik, az arra is esküszik, ami rajta van. ²⁰Aki pedig a Heikhálra esküszik, az arra is esküszik, aki benne lakik. ²¹Aki pedig az égre esküszik, az Elohim királyi székére esküszik, és arra is, aki azon ül."

²²"Jaj nektek, képmutató Szofrim és Perushim, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok mindazt, ami a Toráhban ezeknél fontosabb: az igazságos ítéletet, a hűségszeretetet és az irgalmasságot; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni. ²³Vak vezetők: kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek."

²⁴"Jaj nektek, képmutató Szofrim és Perushim, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele vannak elnyomással és igazságtalansággal. ²⁵Vak Párush, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen!"

²⁶"Jaj nektek, képmutató Szofrim és Perushim, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. ²⁷Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal."

²⁸"Jaj nektek, képmutató Szofrim és Perushim, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak, és felékesítitek az igazak sírköveit, ²⁹és ezt mondjátok: Ha Atyáink napjaiban éltünk volna, nem lett volna velük a kezünk a próféták vérének ontására. ³⁰Így magatok ellen tanúskodtok azzal, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak. ³¹Ti is töltsétek be hát Atyáitok mértékét! ³²Kígyók, viperák fajzata! Hogyan menekülhetnétek meg a Gei-Hinomal sújtó ítélettől? ³³Ezért íme, küldök hozzátok prófétákat, bölcseket és Szofrimat: egyeseket közülük megöltök és keresztre feszítetek majd, másokat megkorbácsoltok Beit-Kneszetjeitekben, és városról városra üldöztök, ³⁴hogy rátok szálljon minden ártatlan vér, amely a földre ontatott, az igaz Hevel vérétől Zekhár'Yáhnak, a Berekh'Yáh fiának véréig, akit a Heikhál és az Oltár között gyilkoltatok meg. ³⁵Ámen, mondom nektek: mindez eljön erre a nemzedékre."

³⁶"Yerusháláyim, Yerusháláyim, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! ³⁷Íme, házatok pusztaként marad rátok. ³⁸Mert mondom nektek: nem láttok engem e mai naptól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: 'Bárukh Hábá báShem Yahuwah [Áldott, aki Yahuwah nevében jön!]'"

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony / úgy legyen • Bárukh (בָּרוּךְ - 𐤁𐤓𐤅𐤊) – áldott • Beit-Kneszet (בֵּית־כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕-𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Berekh'Yáh (בֶּרֶכְיָה - 𐤁𐤓𐤊𐤉𐤄) – Yahuwah áldása • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Gei-Hinom (גֵּי הִנֹּם - 𐤂𐤉𐤄𐤍𐤌) – Hinom völgye: gyermekáldozati hely Yerusháláyim déli oldalán: Gyehenna/Pokol völgye • Goy (גּוֹי - 𐤂𐤅𐤉) – nem-zsidó nép • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – a Templom belső szentélye • Hevel (הֶבֶל - 𐤄𐤁𐤋) – Ábel/lehelet • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent / Messiás • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Mózes/kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – mester, tanító ('nagyom') • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – tanítás/útmutatás • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yáhu'di (יְהוּדִי - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó (Yáhu'Dáh-i) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – a béke alapja • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Zekhár'Yáh (זְכַרְיָה - 𐤆𐤊𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah emlékezik

¹Amikor Yeshuá kijött a templomból, és tovább akart menni, odaléptek hozzá tanítványai, hogy megmutassák neki a templom épületeit. ²Ő azonban így szólt hozzájuk: "Hát nem látjátok mindezt? Ámen, mondom nektek: nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának."

³Amikor Yeshuá a Hár HáZeitimen ült, odamentek hozzá tanítványai külön, és ezt kérdezték: "Mondd meg nekünk: mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének?" ⁴Yeshuá így válaszolt nekik: "Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket! ⁵Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Máshiách! - és sokakat megtévesztenek. ⁶Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, meg ne rémüljetek, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. ⁷Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, éhínségek, dögvészek és földrengések lesznek mindenfelé. ⁸De mindez a vajúdás kínjainak kezdete! ⁹Akkor szorongatni fognak titeket köröskörül, megölnek benneteket, és gyűlöl titeket minden nép az én nevemért. ¹⁰Akkor sokan eltántorodnak, elárulják és meggyűlölik egymást. ¹¹Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek. ¹²Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül. ¹³De aki mindvégig kitart, az megszabadul. ¹⁴Elohim Királyságának ezt az Örömhírét pedig kihirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég."

¹⁵"Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot, amiről Dáni'El próféta keze által szólt, ott állni a szent helyen - az értelmes értse meg! -, ¹⁶akkor azok, akik Yáhu'Dáhban vannak, meneküljenek a hegyekbe, ¹⁷aki a ház tetején van, ne szálljon le, hogy kihozzon valamit, ¹⁸és aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy elhozza felsőruháját. ¹⁹Jaj a terhes és a szoptató anyáknak azokban a napokban! ²⁰Imádkozzatok, hogy ne kelljen télen, sem Shábáton menekülnötök. ²¹Mert olyan nagy nyomorúság lesz akkor, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha. ²²Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen test sem, de a választottakért megrövidülnek azok a napok."

²³"Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Máshiách, vagy amott: ne higgyétek! ²⁴Mert hamis messiások és hamis próféták állnak majd elő, jeleket és csodákat tesznek, hogy megtévesszék - ha lehet - a választottakat is. ²⁵Íme, előre megmondtam nektek! ²⁶Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van, ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban, ne higgyétek! ²⁷Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és látszik a tenger végéig, úgy lesz Ben HáÁdám eljövetele is. ²⁸Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk."

²⁹"Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és a magasság serege megreszket. ³⁰És akkor feltűnik Ben HáÁdám jele az egeken, akkor gyászol a föld minden családja, és meglátják Ben HáÁdámot eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. ³¹És elküldi Málákhjait erős Shofár-hanggal, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig."

³²"Okuljatok a fügefa példáján: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. ³³Így ti is, amikor mindezt látjátok, tudván tudjátok, hogy közel van, az ajtó előtt. ³⁴Ámen, mondom nektek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik. ³⁵Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el."

³⁶"Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég Málákhjai, hanem csak az Ábá egyedül. ³⁷Ahogyan Noách napjaiban történt, úgy lesz Ben HáÁdám eljövetele is. ³⁸Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Noách bement a bárkába, ³⁹és nem tudtak róla, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem törölte, úgy lesz Ben HáÁdám eljövetele is. ⁴⁰Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyik összegyűjtetik, a másik otthagyatik, ⁴¹két asszony őröl a kézimalommal: az egyik összegyűjtetik, a másik otthagyatik. ⁴²Álljatok azért őrhelyetekre, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Ádonájotok!"

⁴³"Csak ezt vegyétek szívetekre: ha tudná a ház ura, hogy melyik őrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana, és nem hagyná betörni a házába. ⁴⁴Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el Ben HáÁdám, amelyikben nem is gondoljátok!"

⁴⁵"Ki tehát a hű és értelmes szolga, akit azért rendelt házanépe fölé az úr, hogy kiadja nekik az eledelt idejében? ⁴⁶Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál ura, amikor megjön! ⁴⁷Ámen, mondom nektek, hogy egész vagyona fölé rendeli őt. ⁴⁸Ha pedig a gonosz szolga így szólna szívében: Késik az én Ádonájom, ⁴⁹és testvéreit, a szolgákat verni kezdené, és együtt enne és inna a részegekkel: ⁵⁰megjön annak a szolgának ura azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyben nem is gondolja; ⁵¹akkor kettévágja, és a képmutatók sorsára juttatja: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – Bizony / Úgy legyen • Ben HáÁdám (בֶּן־הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤄𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Beszoráh (בְּשׂוֹרָה - 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – örömhír • Dáni'El (דָּנִיֵּאל - 𐤃𐤍𐤉𐤀𐤋) – Elohim a bírám • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Hár HáZeitim (הַר הַזֵּיתִים - 𐤄𐤓 𐤄𐤆𐤉𐤕𐤉𐤌) – Olajfák hegye • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Hírnök / Követ / Angyal • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Noé • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja • Shofár (שׁוֹפָר - 𐤔𐤅𐤐𐤓) – kos-szarv kürt • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás

¹"Akkor hasonló lesz az Egek Királysága a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására. ²Öt közülük balga volt, öt pedig értelmes. ³A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, ⁴az értelmesek viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban. ⁵Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak. ⁶Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására! ⁷Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe hozták lámpásukat. ⁸A balgák így szóltak az értelmesekhez: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik. ⁹Az értelmesek így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is: menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak. ¹⁰Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót. ¹¹Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Ádoneinu, Ádoneinu, nyiss ajtót nekünk! ¹²Ő azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket." ¹³"Álljatok őrhelyeteken tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyben Ben HáÁdám eljön!"

¹⁴"Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. ¹⁵Az egyiknek adott öt Kikárt, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe. ¹⁶Az, aki az öt Kikárt kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és nyert másik ötöt. ¹⁷Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt. ¹⁸Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét. ¹⁹Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. ²⁰Eljött az, aki az öt Kikárt kapta, odavitte a másik öt Kikárt, és így szólt: Ádoni, öt Kikárt adtál át nekem: nézd, másik öt Kikárt nyertem. ²¹Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolga, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad örömébe! ²²Odament az is, aki a két Kikárt kapta, és ezt mondta: Ádoni, két Kikárt adtál át nekem: nézd, másik két Kikárt nyertem. ²³Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolga, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad örömébe! ²⁴Odament hozzá az is, aki az egy Kikárt kapta, és ezt mondta: Ádoni, tudtam, hogy kemény ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál. ²⁵Félelmemben elmentem tehát, és elástam a Kikárodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied. ²⁶Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és lusta szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam? ²⁷Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt, ami az enyém. ²⁸Vegyétek el tőle a Kikárt, és adjátok annak, akinek tíz Kikárja van! ²⁹Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van. ³⁰A haszontalan szolgát pedig vessétek a sötétségbe és halálárnyékba: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."

³¹"Amikor pedig Ben HáÁdám eljön az ő fenségében, és vele a Málákhim mind, akkor odaül dicsősége trónjára. ³²Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. ³³A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja." ³⁴"Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Ábám áldottai, örököljétek a világ alapítása óta számotokra elkészített Királyságot. ³⁵Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, ³⁶mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. ³⁷Akkor így válaszolnak neki az igazak: Ádoneinu, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? ³⁸Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? ³⁹Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? ⁴⁰A király így felel majd nekik: Ámen, mondom nektek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg."

⁴¹"Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, a Szátánnak és málákhjainak elkészített örök tűzre. ⁴²Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, ⁴³jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg. ⁴⁴Akkor ezek is így válaszolnak neki: Ádoneinu, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem mentünk segítségedre? ⁴⁵Akkor így felel nekik: Ámen, mondom nektek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. ⁴⁶És ezek elmennek a gyalázatra és örök utálatra, az igazak pedig a Cháyei Olámra - az Örök Életre."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Ádoneinu (אֲדֹנֵינוּ) – a mi Urunk (messiási megszólítás) • Ádoni (אֲדֹנִי) – uram, az én Uram (messiási megszólítás) • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Egek Királysága (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Kikár (כִּכָּר - 𐤊𐤊𐤓) – kör, kerek; kerek kenyér; tálentum (súlyegység, ~34 kg); kerek síkság, völgy-medence • Szátán (שָׂטָן - 𐤔𐤈𐤍) – ellenség/vádló

¹Amikor Yeshuá befejezte mindezeket a beszédeket, így szólt tanítványaihoz: ²"Tudjátok, hogy két nap múlva lesz Peszách ünnepe, és Ben HáÁdám átadatik, hogy megfeszítsék." ³Ekkor összegyűltek a Kohánim, az Szofrim és a nép vénei Káyáfá Kohen Gádol palotájában, ⁴és megegyeztek abban, hogy Yeshuáát csellel elfogják és megölik. ⁵De ezt mondták: "Ne az ünnepen, hogy zavargás ne támadjon a nép között."

⁶Amikor Yeshuá Beit-Ányáhban a leprás Shim'on házában volt, ⁷odament hozzá egy asszony, akinél egy alabástrom tartóban drága kenet volt, és ráöntötte az asztalnál ülő Yeshuá fejére. ⁸Amikor látták ezt a tanítványai, haragra lobbantak, és ezt mondták: "Mire való ez a pazarlás? ⁹Hiszen el lehetett volna ezt adni sok pénzért, és azt a szegényeknek juttatni." ¹⁰Amikor Yeshuá észrevette, ezt kérdezte tőlük: "Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem, ¹¹mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek. ¹²Mert amikor ezt a kenetet a testemre öntötte, temetésemre készített elő. ¹³Ámen, mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az Örömhírtt az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére!"

¹⁴Akkor a tizenkettő közül egy, akit Ish-K'riyot Yáhu'Dáhnak hívtak, elment a Kohánimhoz, ¹⁵és így szólt: "Mit adnátok nekem, ha kezetekbe adnám őt?" Azok harminc ezüstöt állapítottak meg neki. ¹⁶Ettől fogva kereste az alkalmat, hogy elárulja őt.

¹⁷Chág HáMátzot - a Kovásztalan Kenyerek Ünnepe előtt odamentek a tanítványok Yeshuához, és megkérdezték tőle: "Hol akarod megenni a Peszáchi vacsorát, hol készítsük el?" ¹⁸Ő ezt válaszolta: "Menjetek a városba ahhoz a bizonyos emberhez, és mondjátok neki: A Mester üzeni: Íme eljött az időm, és íme megülöm a Peszách ünnepét tanítványaimmal házadnál." ¹⁹A tanítványok úgy tettek, amint Yeshuá parancsolta nekik, és elkészítették a Peszáchi vacsorát. ²⁰Amikor este lett, asztalhoz telepedett a tizenkét tanítvánnyal. ²¹Evés közben így szólt: "Ámen, mondom nektek, hogy közületek egy el fog árulni engem." ²²Erre nagyon elszomorodtak, és egyenként kérdezni kezdték tőle: "Talán csak nem én vagyok az, Ádoni?" ²³Ő pedig így válaszolt: "Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. ²⁴Ben HáÁdám elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki Ben HáÁdámot életének keresői kezébe adja át: jobb lett volna annak az embernek, ha méhből ki nem jött volna." ²⁵Megszólalt Yáhu'Dáh is, az áruló, és ezt kérdezte: "Talán csak nem én vagyok az, Mester?" "Te mondtad" - felelte neki.

²⁶Miközben ettek, vette Yeshuá a kenyeret, megáldotta, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: "Vegyétek, egyétek, ez az én testem!" ²⁷Azután vette a poharat és hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: "Igyatok ebből mindnyájan, ²⁸mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. ²⁹De mondom nektek: nem iszom mostantól fogva a szőlőtőnek ebből a terméséből ama napig, amelyen majd újat iszom veletek Ábám Királyságában."

³⁰Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére. ³¹Akkor így szólt hozzájuk Yeshuá: "Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai. ³²De miután feltámadtam, előttetek megyek Gálilba." ³³Ekkor Kefá így szólt hozzá: "Ha mindenki meg is botránkozik benned, én soha meg nem botránkozom." ³⁴Yeshuá pedig ezt mondta neki: "Bizony, mondom néked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem." ³⁵Kefá így válaszolt: "Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg." Ugyanígy beszélt a többi tanítvány is.

³⁶Akkor elment velük Yeshuá egy helyre, amelyet Gát-Shemánenak hívtak, és így szólt tanítványaihoz: "Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott imádkozom." ³⁷Maga mellé vette Kefát és Zebád'Yáh két fiát, azután szomorkodni és gyötrődni kezdett. ³⁸Akkor így szólt hozzájuk: "Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem!" ³⁹Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: "Ábám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te." ⁴⁰Amikor visszament a tanítványokhoz, alva találta őket, és így szólt Kefához: "Ennyire nem tudtatok virrasztani velem egy órát sem? ⁴¹Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a szellem ugyan kész, de a test erőtlen." ⁴²Másodszor is elment, és így imádkozott: "Ábám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod." ⁴³Amikor visszament, ismét alva találta őket, mert elnehezült a szemük. ⁴⁴Otthagyta őket, újra elment, harmadszor is imádkozott ugyanazokkal a szavakkal. ⁴⁵Azután visszatért a tanítványokhoz, és így szólt hozzájuk: "Aludjatok tovább és pihenjetek! Íme, eljött az óra, és Ben HáÁdám bűnösök kezébe adatik. ⁴⁶Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van az, aki engem elárul."

⁴⁷Még beszélt, amikor megjött Yáhu'Dáh, egy a tizenkettő közül, és nagy sokaság jött vele kardokkal és botokkal a Kohánimtól és a nép véneitől. ⁴⁸Az árulója ezt az ismertetőjelet adta meg nekik: "Akit megcsókolok, az lesz ő, azt fogjátok el!" ⁴⁹Majd egyenest Yeshuához menve így szólt: "Shalom, Rábi!" - és megcsókolta őt. ⁵⁰Yeshuá ezt mondta neki: "Barátom, miért jöttél?" Akkor odamentek, rátették a kezüket, és elfogták. ⁵¹Egy pedig azok közül, akik Yeshuával voltak, kardjához kapott, kirántotta, lecsapott a Kohen Gádol szolgájára, és levágta a fülét. ⁵²Ekkor így szólt hozzá Yeshuá: "Tedd vissza kardodat a hüvelyébe, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el. ⁵³Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném meg Ábámat, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet? ⁵⁴De miképpen teljesednének be akkor az Írások, hogy ennek így kell történnie?" ⁵⁵Abban az órában így szólt Yeshuá a sokasághoz: "Úgy vonultatok ki, mint valami rabló ellen, kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok; mindennap a templomban ültem és tanítottam, mégsem fogtatok el. ⁵⁶Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták Írásai." Akkor a tanítványok mind elhagyták őt, és elfutottak.

⁵⁷Azok pedig, akik elfogták Yeshuáát, elvitték Káyáfához, a Kohen Gádolhoz, ahol összegyűltek az Szofrim és a vének. ⁵⁸Kefá távolról követte őt egészen a Kohen Gádol udvaráig, és bement, leült a szolgákkal, hogy lássa, mi lesz a dolog vége. ⁵⁹A Kohánim, a vének és az egész Szanhedrin igyekeztek hamis tanúvallomásra szert tenni Yeshuá ellen, hogy halálra adhassák, ⁶⁰de nem találtak, pedig sok hamis tanú állt elő. Végül előálltak ketten, ⁶¹akik azt állították, hogy Yeshuá ezt mondta: "Elég nagy az én kezem lerombolni Elohim Heikhálját, és három nap alatt fel tudom építeni." ⁶²A Kohen Gádol felállt, és így szólt hozzá: "Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?" ⁶³Yeshuá azonban hallgatott. A Kohen Gádol ekkor azt mondta neki: "Megesketlek az élő Elohimra, mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Máshiách, Ben HáElohim!" ⁶⁴Yeshuá ekkor így felelt: "Te mondtad. Sőt azt mondom nektek: mostantól fogva meglátjátok Ben HáÁdámot, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin." ⁶⁵A Kohen Gádol erre megszaggatta ruháját, és így szólt: "Káromló ő! Mi szükségünk van még tanúkra? Íme, most hallottátok káromlását. ⁶⁶Mit gondoltok?" Azok így feleltek: "Halálos ítélettel sújtsák!" ⁶⁷Azután szembeköpték, arcul ütötték, mások pedig arcul csapták őt, ⁶⁸és ezt mondták: "Prófétáld meg nekünk, a Máshiách, ki ütött meg téged!"

⁶⁹Kefá ezalatt kinn ült az udvaron. Odament hozzá egy szolgálóleány, és így szólt: "Te is a Gálili Yeshuával voltál." ⁷⁰Ő azonban tagadta mindenki előtt, és ezt mondta: "Nem tudom, mit beszélsz." ⁷¹Mikor pedig kiment a kapuba, meglátta őt egy másik szolgálóleány, és ezt mondta az ott levőknek: "Ez a Nátzráti Yeshuával volt." ⁷²Ő ismét tagadta, mégpedig esküvel: "Nem ismerem azt az embert." ⁷³Kis idő múlva az ott álldogálók mentek oda, és így szóltak Kefához: "Bizony, közülük való vagy te is, mert a nyelved olyan mint az ő nyelvük." ⁷⁴Akkor átkozódni és esküdözni kezdett: "Nem ismerem azt az embert." És nyomban megszólalt a kakas. ⁷⁵Kefá visszaemlékezett Yeshuá szavára, aki azt mondta neki: "Mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem." Aztán kiment onnan, és keserves sírásra fakadt.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás) • Beit-Ányáh (בֵּית עַנְיָה - 𐤁𐤉𐤕𐤏𐤍𐤉𐤄) – szegénység háza • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia • Beszoráh (בְּשׂוֹרָה - 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – örömhír • Chág HáMátzot (חַג הַמַּצּוֹת - 𐤇𐤂 𐤄𐤌𐤑𐤅𐤕) – kovásztalan kenyerek ünnepe • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék • Gát-Shemáne (גַּת שְׁמָנִים - 𐤂𐤕𐤔𐤌𐤍𐤉𐤌) – olajprés • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – a Templom szentélye • Káyáfá (קַיָּפָא - 𐤒𐤉𐤐𐤀) – a főpap • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi) • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל - 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap • Nátzrát (נָצְרַת - 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Mesterem (tiszteletteljes megszólítás) • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott • Szanhedrin (סַנְהֶדְרִין - 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – hetventagú legfelsőbb zsidó tanács • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Zebád'Yáh (זַבְדְּיָה - 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – Yahuwah ajándéka

¹Amikor megvirradt, a Kohánim és a nép vénei valamennyien azt a határozatot hozták Yeshuá ellen, hogy halálra juttatják. ²Azután megkötözték, elvitték és átadták Pilátusnak, a helytartónak.

³Amikor pedig Yáhu'Dáh, aki őt kiszolgáltatta, látta, hogy elítélték, megbánta magát, visszavitte a harminc ezüstöt a Kohánimnak és a véneknek, ⁴és ezt mondta: "Vétkeztem, mert ártatlan vért szolgáltattam ki." De azok ezt mondták: "Mi közünk hozzá? A te dolgod." ⁵Erre ő a Heikhálba - Templomba dobta az ezüstöt, eltávozott, ment és felakasztotta magát. ⁶A Kohánim pedig felszedték az ezüstöket, és így szóltak: "Nem törvényes ezt a kincstárba tennünk, mert vérdíj." ⁷Aztán határozatot hoztak, és megvásárolták belőle a Fazekasmezőt, a gérek - jövevények temetésére. ⁸Ezért hívják ezt a mezőt a mai napig is Vérek Mezejének. ⁹Akkor teljesedett be az ige, amely Yirme'Yáhu próféta keze által hangzott el: "És vették a harminc ezüstöt, a felbecsültnek árát, akit Yiszrá'El fiai ennyire becsültek, ¹⁰és odaadták a Fazekasmezőért, ahogyan megparancsolta nekem Ádonáj."

¹¹Yeshuát pedig a helytartó elé állították, aki ezt kérdezte tőle: "Te vagy Melekh HáYáhu’dim - a Zsidók Királya?” "Te mondod" - válaszolta neki Yeshuá. ¹²De mikor a Kohánim és a vének vádolták, semmit sem válaszolt. ¹³Akkor így szólt hozzá Pilátus: "Nem hallod, mi mindent vallanak ellened?" ¹⁴Yeshuá azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.

¹⁵Ünnepenként a helytartó szabadon szokott bocsátani a sokaságnak egy foglyot, akit ők kívántak. ¹⁶Volt pedig akkor egy nevezetes foglyuk, akit Bár-Ábának hívtak. ¹⁷Amikor tehát összegyűltek, Pilátus ezt kérdezte tőlük: "Mit akartok, melyiket bocsássam nektek szabadon: Bár-Ábát vagy Yeshuát, akit Máshiáchnak mondanak?" ¹⁸Tudta ugyanis, hogy Yeshuát irigységből szolgáltatták ki neki. ¹⁹Mikor pedig a bírói székben ült, felesége ezt üzente neki: "Ne avatkozz ennek a Tzádiknak - Igaznak az ügyébe, mert sokat szenvedtem ma álmomban miatta." ²⁰A Kohánim és a vének azonban rávették a sokaságot, hogy Bár-Ábát kérjék ki, Yeshuát pedig veszítsék el. ²¹Erre a helytartó újra megkérdezte őket: "Mit kívántok, a kettő közül melyiket bocsássam nektek szabadon?" Azok ezt mondták: "Bár-Ábát." ²²Pilátus így szólt hozzájuk: "Mit tegyek akkor Yeshuával, akit Máshiáchnak mondanak?" Mindnyájan így kiáltották: "Feszíttessék meg!" ²³Azután ezt kérdezte: "De mi rosszat tett?" Azok pedig még hangosabban kiáltoztak: "Feszíttessék meg!" ²⁴Amikor Pilátus látta, hogy nem ér el semmit, sőt a forrongás még nagyobb lesz, vizet hozatott, megmosta kezét a sokaság szeme láttára, és így szólt: "Ártatlan vagyok ennek az Igaznak vérétől. Ám ti lássátok!" ²⁵Az egész nép így kiáltott: "Szálljon ránk és gyermekeinkre az ő vére!" ²⁶Akkor szabadon bocsátotta nekik Bár-Ábát, Yeshuát pedig megostoroztatta, és kiszolgáltatta, hogy feszítsék meg.

²⁷Akkor a helytartó katonái magukkal vitték Yeshuát a törvény udvarára, és köré gyűjtötték az egész csapatot. ²⁸Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá, ²⁹tövisből font koronát tettek a fejére, nádszálat adtak a jobb kezébe, és térdet hajtva gúnyolták őt: "Éljen Melekh HáYáhu'dim - a Zsidók Királya!" ³⁰Azután leköpték, elvették tőle a nádszálat, és a fejéhez verték.

³¹Miután kigúnyolták, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és elvitték, hogy keresztre feszítsék. ³²Kifelé menet találkoztak egy cirénei emberrel, akinek Shim'on volt a neve: ezt arra kényszerítették, hogy vigye őneki a keresztjét. ³³Amikor arra a helyre értek, amelyet Gulgoletnak, azaz Koponya-helynek neveznek, ³⁴epével és keserűséggel kevert ecetet adtak neki inni. De amikor megízlelte, nem volt hajlandó meginni. ³⁵Miután megfeszítették, megosztották ruháit és sorsot vetettek rájuk, hogy beteljesedjék, amit a próféta szája által mondott: "Megosztják ruháimat maguknak, és köntösömre sorsot vetnek"; ³⁶azután leültek ott, és őrizték. ³⁷Feje fölé függesztették az ellene szóló vádat, amely így szólt: EZ Yeshuá, Melekh HáYáhu’dim. ³⁸Vele együtt feszítettek keresztre két erőszaktevőt is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. ³⁹Akik elmentek mellette, a fejüket csóválva káromolták, ⁴⁰és ezt mondták: "Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Ben HáElohim vagy, és szállj le a fáról!" ⁴¹Hasonlóan a Kohánim is gúnyolódva mondták az Szofrimkal és a vénekkel együtt: ⁴²"Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Yiszrá'El királya, szálljon le most a fáról, és hiszünk benne! ⁴³Bízott Elohimban: szabadítsa meg most, ha gyönyörködik benne; hiszen azt mondta: Ben HáElohim vagyok." ⁴⁴A vele együtt megfeszített rablók is ugyanígy gyalázták.

⁴⁵A hatodik órától (déltől) kezdve kilenc óráig (du. háromig) sötétség borította be az egész föld színét. ⁴⁶Kilenc óra tájban Yeshuá hangosan felkiáltott: "Eli, Eli, lamá azavtáni!" azaz: "Én Elohimom, én Elohimom, miért hagytál el engemet?" ⁴⁷Néhányan az ott állók közül, akik hallották ezt, így szóltak: "Eli'Yáhut hívja." ⁴⁸Egy közülük azonnal elfutott, hozott egy szivacsot, megtöltötte ecettel, nádszálra tűzte, és inni adott neki. ⁴⁹A többiek pedig ezt mondták: "Hadd lássuk, eljön-e Eli'Yáhu, hogy megmentse." ⁵⁰Yeshuá pedig ismét hangosan felkiáltott, és átadta Ruáchját.

⁵¹És íme, a Heikhál Párokhetje - a templom kárpitja - felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak. ⁵²A sírok megnyíltak, és felébredtek sokan a szentek csontjai közül, akik a földben alszanak. ⁵³Ezek kijöttek a sírokból, és Yeshuá feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek. ⁵⁴Amikor pedig a százados és akik vele őrizték Yeshuát, látták a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: "Bizony, Ben HáElohim volt ez!"

⁵⁵Volt ott sok asszony is, akik távolról figyelték mindezt. Ezek Gálilból követték Yeshuát, és szolgáltak neki. ⁵⁶Köztük volt a Mágdáli Miryám és Miryám, a Yá'ákov és Yoszef anyja, valamint a Zebád'Yáh fiainak anyja.

⁵⁷Amikor beesteledett, eljött egy HáRámátáyimból való gazdag ember, név szerint Yoszef, aki maga is tanítványa volt Yeshuának. ⁵⁸Ez elment Pilátushoz, és elkérte Yeshuá testét. Erre Pilátus megparancsolta, hogy adják ki neki. ⁵⁹Yoszef elvitte a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, ⁶⁰és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír szájára nagy követ hengerített, és eltávozott. ⁶¹Ott volt pedig a Mágdáli Miryám és a másik Miryám, akik a sírral szemben ültek.

⁶²Másnap, Erev Shábát után, összegyűltek a Kohánim és a Perushim Pilátusnál, ⁶³és így szóltak: "Uram, eszünkbe jutott, hogy ez a csaló még életében ezt mondta: Három nap múlva feltámadok! ⁶⁴Ezért parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy tanítványai odamenjenek és ellopják őt, aztán azt mondják a népnek: Feltámadt a halottak közül! Ez az utóbbi csalás rosszabb lenne az előzőnél." ⁶⁵Pilátus azonban ezt válaszolta: "Van őrségetek, menjetek, őriztessétek ti, ahogyan tudjátok." ⁶⁶Erre ők elmentek, lepecsételték a követ, és őrséggel őriztették a sírt.

Szójegyzék: Bár-Ábá (בַּר־אַּבָּא - 𐤁𐤓𐤀𐤁𐤀) – az atya fia • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים - 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Eli (אֵלִי - 𐤀𐤋𐤉) – Istenem / Elim • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ - 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmasságok, a Teremtő • Erev Shábát (עֶרֶב שַׁבָּת - 𐤏𐤓𐤁 𐤔𐤁𐤕) – Shábát előestéje • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék • gerim (גֵּרִים - 𐤂𐤓𐤉𐤌) – jövevények/prozeliták • Gulgolet (גֻּלְגֹּלֶת - 𐤂𐤋𐤂𐤋𐤕) – koponya • HáRámátáyim (הָרָמָתַיִם - 𐤄𐤓𐤌𐤕𐤉𐤌) – „a két magaslat", Shmu'El próféta városa • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Templom, szentélyépület • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל - 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent / Messiás • Melekh (מֶלֶךְ - 𐤌𐤋𐤊) – király • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Párokhet (פָּרֹכֶת - 𐤐𐤓𐤊𐤕) – a Heikhál benső kárpitja (Shemot 26:31-33) • Perushim (פְּרוּשִׁים - 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/lélek/lehelet • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tzádik (צַדִּיק - 𐤑𐤃𐤉𐤒) – Igaz, igazságos • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – sarokba fogó/követő • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése • Yáhudim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás • Yirme'Yáhu (יִרְמְיָהוּ - 𐤉𐤓𐤌𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah felemel • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – aki El-lel küzd • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – hozzáad • Zebád'Yáh (זְבַדְיָה - 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom

¹Shábát elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a Mágdáli Miryám és a másik Miryám, hogy megnézzék a sírt. ²És íme, nagy földrengés volt, Yahuwah egy Málákhja leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá. ³Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. ⁴Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak. ⁵Az asszonyokat pedig így szólította meg a Málákh: "Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Yeshuát keresitek. ⁶Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. ⁷És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Gálilba: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek!"

⁸Az asszonyok gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak. ⁹És íme, megjelent nekik Yeshuá, és mondta: "Shalom Áleichem!" Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte. ¹⁰Ekkor Yeshuá így szólt hozzájuk: "Ne féljetek: menjetek el, adjátok hírül atyámfiainak, hogy menjenek Gálilba, és ott meglátnak engem."

¹¹Amikor az asszonyok eltávoztak, íme, néhányan az őrségből bementek a városba, és jelentették a Kohen Gádoloknak mindazt, ami történt. ¹²Azok pedig összegyűltek a vénekkel, és miután határozatot hoztak, sok ezüstpénzt adtak a katonáknak, ¹³és így szóltak: "Ezt mondjátok: Tanítványai éjjel odajöttek, és ellopták őt amíg mi aludtunk. ¹⁴És ha a helytartó meghallja ezt, majd mi meggyőzzük, és kimentünk benneteket a bajból." ¹⁵Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogyan kioktatták őket. El is terjedt ez a szóbeszéd a Yáhu'dim között mind a mai napig.

¹⁶A tizenegy tanítvány pedig elment Gálilba arra a hegyre, ahova Yeshuá rendelte őket. ¹⁷Amikor meglátták őt, leborultak előtte, de voltak közülük, akik két ágon sántikáltak. ¹⁸Yeshuá hozzájuk lépett, és így szólt: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. ¹⁹Menjetek el tehát minden néphez, tanítsátok őket, és tegyétek őket nekem tanítványokká, bemerítve őket az Ábának, a Fiúnak és a Ruách HáKodeshnek nevében, ²⁰tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Apa • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל - 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Yahuwah küldötte, hírnök/angyal • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja • Shalom Áleichem (שָׁלוֹם עֲלֵיכֶם - 𐤔𐤋𐤅𐤌 𐤏𐤋𐤉𐤊𐤌) – béke nektek • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – az Örökkévaló (YHWH) • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – szabadítás/megváltás