Héber Nevek Biblia

¹Amikor lejött a hegyről, nagy néptömeg ment utána. ²És íme, egy leprás ember jött, leborult előtte, és ezt mondta: "Ádoni, ha kívánod, nemde meg tudsz tisztítani engem." ³Akkor kinyújtotta a kezét, megérintette őt Yeshuá, és ezt mondta: "Kívánom, tisztulj meg." És megtisztult a leprájából egy pillanat alatt. ⁴És ezt mondta neki Yeshuá: "Lásd, senkinek se mondd el, hanem menj, és mutasd meg magad a Kohen szemei előtt, és vidd oda az áldozati ajándékot, amelyet Mosheh parancsolt, bizonyságul nekik."

⁵És amikor Yeshuá Kfár-Náchumba ért, odalépett hozzá egy százados, és így könyörgött hozzá: ⁶"Ádoni, íme, ifjam ágyba esett a házamban, csontjaiban megnyomorodva, és nagyon gyötrődik." ⁷És ezt mondta neki Yeshuá: "Íme, eljövök, és meggyógyítom őt." ⁸De felelt a százados, és ezt mondta: "Ádoni, kicsiny vagyok ehhez, hogy gerendám árnyékába eljössz; csak szólj egy szót, és élni fog az ifjú. ⁹Mert én is hatalom engedelmessége alatt álló vagyok, és vannak embereim, akik az én engedelmességem alatt állnak. Mondom az egyiknek közülük: Menj! - és elmegy, a másiknak: Jöjj! - és jön, és a szolgámnak: Tedd ezt! - és megteszi." ¹⁰És hallotta ezt Yeshuá, és elcsodálkozott, és ezt mondta azoknak, akik utána mentek: "Ámen, mondom nektek, ekkora hitet, mint az övé, Yiszrá'Elben sem találtam. ¹¹És íme, mondom nektek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek a lakomához Ávráhámmal, Yitzchákkal és Yá'ákovval az Egek Királyságában; ¹²a Királyság fiai pedig kivettetnek a kívüli sötétségbe, ott lesz sírás és fogcsikorgatás." ¹³És a századosnak ezt mondta Yeshuá: "Menj, ahogyan hittél, úgy legyen neked." És életre kelt az ifjú a betegségéből abban az órában.

¹⁴És bement Yeshuá Kefá házába, és látta annak anyósát, amint fekszik, lázbetegségben szenvedve. ¹⁵És megérintette a kezét, és eltávozott tőle a láz, az pedig felkelt, és szolgált előttük. ¹⁶És amikor este lett, sokakat vittek hozzá, akikhez gonosz szellemek tapadtak, ő pedig kiűzte a szellemeket szája szavával, és minden beteget meggyógyított betegségéből, ¹⁷hogy beteljesedjék, amit Yeshá'Yáhu próféta keze által mondatott: "Betegségeinket ő viselte, és fájdalmainkat ő hordozta."

¹⁸És amikor Yeshuá nagy néptömeget látott maga körül, parancsot adott, hogy keljenek át onnan a tenger túlsó partjára. ¹⁹És odalépett hozzá az egyik Szofer, és ezt mondta neki: "Rábi, követlek, ahová csak mész." ²⁰És ezt mondta neki Yeshuá: "A rókáknak vannak odúik, és az Egek madarának fészke van, de a Ben HáÁdámnak nincs helye, ahová lehajtsa a fejét." ²¹És egy másik ember a Tálmidimjai közül ezt mondta neki: "Ádoni, engedd meg nekem, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat." ²²De ezt mondta neki Yeshuá: "Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat."

²³És beszállt a hajóba, és Tálmidimjai leszálltak vele. ²⁴És íme, nagy vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hullámok elborították a hajót; ő pedig aludt. ²⁵És odamentek hozzá, felébresztették, és így kiáltottak: "Szabadíts meg, Ádoni, mert elveszünk!" ²⁶De ezt mondta nekik: "Miért rettegtek, kicsinyhitűek?" Akkor felkelt, és megdorgálta a szeleket és a tengert, és nagy csend lett. ²⁷És elcsodálkoztak az emberek, és ezt mondták: "Ki ez, akinek a szelek és a tenger is engedelmeskednek a hangjának?"

²⁸És amikor a tenger túlsó partjára, a gadaraiak földjére ért, elébe ment két ember, akikhez gonosz szellemek tapadtak; a sírboltokból jöttek elő, és arcaik felettébb dühösek voltak, annyira, hogy senki sem tudott végigmenni azon az úton a félelemtől. ²⁹És íme, kiáltottak, és ezt mondták: "Mi közünk hozzád, Yeshuá, Ben HáElohim? Azért jöttél-e, hogy meggyötörj minket, mielőtt eljött az idő?" ³⁰És egy nagy disznónyáj legelt ott, távol tőlük. ³¹És könyörögtek hozzá a shedim, és ezt mondták: "Ha kiűzöl minket, add meg nekünk, hogy bemehessünk a disznónyájba." ³²És ezt mondta nekik: "Menjetek!" És kijöttek, és bementek a disznónyájba; és íme, az egész nyáj lerohant a meredélyen a tenger közepébe, és elvesztek a vizekben. ³³A pásztorok pedig elmenekültek, bementek a városba, és hírül adtak mindent, ami történt, és azt is, ami azokkal esett, akikhez a gonosz szellemek tapadtak. ³⁴És íme, az egész város kiment Yeshuá elé, és amikor meglátták, kérlelték, hogy menjen el a határukból.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádoni (אֲדֹנִי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ávráhám (אַבְרָהָם- 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Ben HáElohim (בֶּןהָאֱלֹהִים- 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kfár-Náchum (כְּפַרנַחוּם- 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohen (כֹּהֵן- 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Mosheh (מֹשֶׁה- 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Petrosz (פֶּטְרֹוס- 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Kefá/Péter • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • shedim (שֵׁדִים- 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Szofer (סוֹפֵר- 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • vizek (מַיִם- 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ- 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל- 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yitzchák (יִצְחָק- 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹Leszállt a hajóba, átkelt, és elment a maga városába. ²És íme, vittek hozzá egy csontjaiban megtört embert, aki ágyon feküdt. Amikor Yeshuá látta hitüket, így szólt a csontjaiban megtörthöz: "Légy erős, fiam, megbocsáttattak bűneid." ³És voltak ott Szoferek, akik így szóltak szívükben: "Ez az ember káromol." ⁴Yeshuá pedig ismerte gondolataikat, és ezt mondta: "Miért gondoltok gonoszt szívvetekben? ⁵Mert mi könnyebb, ezt mondani: Megbocsáttattak bűneid! - vagy ezt mondani: Kelj fel, és járj-kelj!? ⁶De hogy megtudjátok, hogy van felhatalmazása a Ben HáÁdámnak megbocsátani a bűnöket a földön - akkor így szólt a csontjaiban megtörthöz: Kelj fel, vedd ágyadat, és eredj el a házadba!" ⁷Az pedig felkelt, és elment a házába.

⁸Amikor a nép sokasága látta, álmélkodtak, és dicsőséget adtak Elohimnak, aki ilyen hatalmat adott az ember fiainak.

⁹Amikor Yeshuá továbbment onnan, meglátott egy embert ülni a vámházban, akinek neve Mátit'Yáhu, és így szólt hozzá: "Jöjj utánam!" Az felkelt, és követte őt. ¹⁰És történt, amikor asztalhoz telepedett a házában, íme, sok vámszedő és bűnös jött, és letelepedtek enni Yeshuával és Tálmidimjaival. ¹¹Meglátták ezt a Perushim, és szóltak Tálmidimjaihoz: "Miért eszik a ti Rábitok a vámszedőkkel és a bűnösökkel?" ¹²Meghallotta Yeshuá, és ezt mondta nekik: "Az erőseknek nincs dolguk az orvossal, hanem a betegeknek. ¹³Ti pedig menjetek, tanuljátok meg, mit jelent ez: Hűségszeretetet kívántam, és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre."

¹⁴Akkor odaléptek hozzá Yochánán Tálmidimjai, és így szóltak: "Miért van az, hogy mi és a Perushim sokat böjtölünk, a te Tálmidimjaid pedig nem böjtölnek?" ¹⁵Ezt mondta nekik Yeshuá: "Gyászolhatnak-e a menyegző meghívottjai, amíg velük van a vőlegény? De íme, jönnek napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölnek. ¹⁶Senki sem varr új foltot elnyűtt ruhára, mert a folt a maga teljességében kiszakít a ruhából, és csúnyább szakadás támad. ¹⁷Mustot sem töltenek elnyűtt tömlőkbe, mert szétrepednek a tömlők, kiömlik a bor, és a tömlők elpusztulnak; hanem a mustot új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad."

¹⁸Még miközben ezeket a dolgokat beszélte nekik, íme, egy a vezetők közül jött, leborult előtte, mondván: "Leányom most halt meg, de jöjj, tedd rá kezedet, és élvén él." ¹⁹Felkelt Yeshuá, és elment vele, ő és Tálmidimjai. ²⁰És íme, egy asszony, akinek vérfolyásának napjai tizenkét éven át húzódtak, közeledett, és megérintette ruhája szárnyát hátulról, ²¹mert ezt mondta szívében: "Ha csak megérintem ruháját, megszabadulok." ²²Yeshuá megfordult, meglátta őt, és ezt mondta: "Légy erős, leányom, hited megszabadított téged." És abban az órában gyógyulás támadt neki. ²³Amikor Yeshuá bement a vezető házába, és meglátta a fuvolán játszókat és a zúgó népet, ²⁴így szólt: "Menjetek innen, mert a leányka nem halt meg, hanem csak alszik." Azok pedig kinevették őt. ²⁵És amikor kivitték onnan a népet, bement, megfogta a kezét, és felkelt a leányka a lábaira. ²⁶És kiment ennek híre azon az egész földön.

²⁷Amikor Yeshuá továbbment onnan, két vak ember ment utána, kiáltozva és mondván: "Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!" ²⁸Amikor pedig bement a házba, odaléptek hozzá a vakok, és így szólt hozzájuk Yeshuá: "Hiszitek-e, hogy van rá hatalmam, hogy ilyet tegyek?" Azok így feleltek neki: "Igen, Ádonink!" ²⁹Ekkor megérintette szemeiket, és ezt mondta: "Hitetek szerint legyen nektek!" ³⁰És megnyíltak szemeik. Yeshuá pedig erősen intette őket, mondván: "Vigyázzatok, ne tudódjék ki ez a dolog senkinek!" ³¹De ők kimentek, és elvitték hírét azon az egész földön. ³²Még alig mentek ki, íme, odavittek elé egy néma embert, akiben gonosz szellem tapadt. ³³Kiűzte belőle a gonosz szellemet, és a néma beszélni kezdett. Elálmélkodott a nép sokasága, és ezt mondták: "Soha nem láttak még ilyet Yiszrá'Elben!" ³⁴De a Perushim ezt mondták: "A shedim fejedelmének segítségével űzi ki a shedimet."

³⁵Bejárta Yeshuá mind a városokat és a falvakat, tanított a Beit-Kneszetjeikben, hirdette a Királyság Örömhírét, és gyógyított minden betegséget és minden bajt a nép között. ³⁶Amikor látta a sokaságokat, megindult rajtuk irgalma, mert elgyötörtek és szétszórtak voltak, mint a juhok, akiknek nincs pásztoruk. ³⁷Ekkor így szólt Tálmidimjaihoz: "Az aratnivaló sok, de a munkások kevesen: ³⁸esedezzetek azért az aratás Urához, hogy küldjön munkásokat az aratásába."

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Dávid (דָּוִד- 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Mátit'Yáhu (מַתִּתְיָהוּ- 𐤌𐤕𐤕𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah ajándéka • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • shedim (שֵׁדִים- 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofer (סוֹפֵר- 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל- 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Magához hívta tizenkét Tálmidimát, és erőt adott a kezeikbe a tisztátalanság szellemei felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden gyengeséget. ²A tizenkét Sháliách neve pedig ez: az első Shim'on, akit Kefának neveznek, és testvére, Andreász; Yá'ákov, a Zebád'Yáh fia, és testvére, Yochánán; ³Filiposz és Bár-Tálmáj, T'omá és Mátit'Yáhu, a vámszedő; Yá'ákov, a Chalpáy fia és Lábáj, akit Tádáynak neveznek, ⁴Shim'on, a Kená'áni, és Yáhu'Dáh, az Ish-K'riyot, ő, aki kiszolgáltatta őt.

⁵Ezt a tizenkettőt küldte ki Yeshuá, és megparancsolta nekik, mondván: "Goyim útjára ne tegyétek lábaitokat, és samaritánusok városaiba ne menjetek be, ⁶hanem inkább menjetek Yiszrá'El házából való elveszett juhokhoz. ⁷És amikor mentek, kiáltsátok, mondván: közel van eljönni az Egek Királysága! ⁸Gyógyítsátok meg a betegeket, támasszátok fel a halottakat, tisztítsátok meg a leprásokat, és űzzétek ki a gonosz szellemeket. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok. ⁹Ne szerezzetek magatoknak se aranyat, se ezüstöt, se rezet az övetekbe, ¹⁰se tarisznyát az útra, se két öltözet ruhát, se sarukat, se botot: mert méltó a munkás az ő élelmére. ¹¹És minden városban vagy faluban, ahová bementek, tudakoljátok meg, ki az, aki ott méltó erre, és maradjatok nála, míg csak tovább nem mentek. ¹²És amikor beléptek a házba, érdeklődjetek a ház Shálom-ja felől. ¹³Ha méltónak számít a ház valamennyire, szálljon reá békességetek, és ha nem számít a ház méltónak, békességetek térjen vissza hozzátok. ¹⁴És minden ember, aki nem fogad be titeket, és nem hallgat szavaitokra: menjetek ki abból a házból vagy abból a városból, és rázzátok le a port lábaitokról. ¹⁵Ámen, mondom nektek: könnyebb lesz az ítélet napja Sz'dom és Emoráh földjének, mint annak a városnak."

¹⁶"Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és ártatlanok, mint a galambok. ¹⁷De vigyázzatok magatokra az emberek fiai elől, mert ki fognak szolgáltatni titeket a Szánhedrin kezeibe, és megkorbácsolnak benneteket Beit-Kneszetjeikben, ¹⁸és helytartók és királyok elé hurcolnak énmiattam, tanúbizonyságul nekik és a Goyimnak. ¹⁹És amikor kiszolgáltatnak titeket, ne rettegjetek, mondván: hogyan szóljunk vagy mit szóljunk, mert annak az időnek a velejében megadatik a szátokba az, amit szólni fogtok. ²⁰Mert nem ti vagytok azok, akik beszéltek, hanem Ábátok Ruáchja, aki szól bennetek. ²¹És testvér a testvérét adja halálra, és apa a fiát, és fiak támadnak szüleik ellen, és megölik őket. ²²És gyűlöltek lesztek minden ember előtt az én nevemért, de aki kivár a végéig, az megszabadul. ²³És amikor üldöznek titeket az egyik városban, meneküljetek a másik városba. Ámen, mondom nektek: nem fogjátok bevégezni Yiszrá'El városait, mire eljön Ben HáÁdám."

²⁴"A tanítvány nem nagyobb a mesterénél, és a szolga az uránál. ²⁵Elég a tanítványnak, hogy olyanná legyen, mint a mestere, és a szolgának, mint az ura. Ha a ház urát Bá'ál-Z'vuvnak hívták, mennyivel inkább háza népét?"

²⁶"Ezért ne féljetek tőlük! Mert nincs elrejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és nincs titok, amely meg ne ismertetnék. ²⁷Amit a sötétségben mondok nektek, mondjátok el a Nap szeme előtt; és amit a fületek súgásban hall, hirdessétek a háztetőkről. ²⁸És ne féljetek a test megölőitől; de a Nefesh megölésére nem ér el a kezük. Inkább attól féljetek, akinek elég a kezei, hogy megölje a Nefesht is, meg a testet is a Gei-Hinomban."

²⁹"Ugye, két verebet adnak el egy isszárért, és egy sem esik le közülük a földre Ábátok akarata nélkül? ³⁰Nektek pedig még a fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva. ³¹Ezért ne féljetek: ti értékesebbek vagytok sok verébnél."

³²"Ezért minden ember, aki megvall engem az emberek fiai előtt, megvallom őt én is Ábám előtt, aki az Egekben van; ³³és minden ember, aki megtagad engem az emberek fiai előtt, megtagadom őt én is Ábám előtt, aki az Egekben van."

³⁴"Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem kardot. ³⁵Mert azért jöttem, hogy szétválasszak ember és apja között, leány és anyja között, és meny és anyósa között, ³⁶és az ember ellenségei a saját háza népe lesznek. ³⁷Aki jobban szereti apját vagy anyját nálamnál, az nem méltó hozzám; és aki jobban szereti fiát vagy leányát nálamnál, az nem méltó hozzám. ³⁸És aki nem veszi fel keresztjét, és nem megy énutánam, az nem méltó hozzám. ³⁹Aki megtalálja életét, az elveszti azt, és aki elveszti életét énérettem, az megtalálja azt."

⁴⁰"Aki befogadja arcotokat, az az én arcomat fogadja be, és aki az én arcomat fogadja be, az annak arcát fogadja be, aki elküldött engem. ⁴¹Aki befogadja egy próféta arcát próféta nevében, próféta jutalmát éri el; és aki befogadja egy igaz arcát igaz nevében, igaz jutalmát éri el. ⁴²És aki csak egy pohár hideg vizet ad inni e kicsinyek egyikének tanítvány nevében: Ámen, mondom nektek, nem fogja elveszteni jutalmát."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Andreász (אַנְדְּרַי- 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤉) – férfias (görög) • Bá'ál-Z'vuv (בַּעַלזְבוּב— 𐤁𐤏𐤋𐤆𐤁𐤅𐤁- ) – legyek ura (filiszteus bálvány) • Bár-Tálmáj (בַּר־תַּלְמַי— 𐤁𐤓𐤕𐤋𐤌𐤉- 𐤁𐤓𐤕𐤋𐤌𐤉) – Talmáj fia (arámi • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Chalpáy (חַלְפַּי— 𐤇𐤋𐤐𐤉- ) – csere/váltó • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Emoráh (עֲמֹרָה- 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra/Ámoráh/Beszélő • Filiposz (פִילִיפּוֹס- 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Gei-Hinom (גֵּיהִנֹּם- 𐤂𐤉𐤄𐤍𐤌) – Hinom völgye: gyermekáldozati hely Yerusháláyim déli oldalán: Gyehenna/Pokol völgye • Goyim (גּוֹיִם- 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Ish-K'riyot (אִישׁקְרִיּוֹת— 𐤀𐤉𐤔𐤒𐤓𐤉𐤅𐤕- ) – K'riyot lakója/férfia • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kená'áni (כְּנַעֲנִי- 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉) – Kená'án-beli/Kereskedő • Sháliách (שָׁלִיחַ- 𐤔𐤋𐤉𐤇) – Küldött/Apostol/Követ • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Lábáj (לַבַּי- 𐤋𐤁𐤉) – szívem/bátor • Mátit'Yáhu (מַתִּתְיָהוּ- 𐤌𐤕𐤕𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah ajándéka • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Petrosz (פֶּטְרֹוס- 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shálom (שָׁלוֹם- 𐤔𐤋𐤅𐤌) – béke; teljesség; jól-lét; üdv – köszöntés és kérdés egyben • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Sz'dom (סְדֹם- 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Szánhedrin (סַנְהֶדְרִין- 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – Nagytanács • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • T'omá (תּוֹמָא— 𐤕𐤅𐤌𐤀- ) – iker (arámi) • Tádáy (תַדָּי— 𐤕𐤃𐤉- ) – bátor szívű • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל- 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Záháv (זָהָב- 𐤆𐤄𐤁) – Arany • Zebád'Yáh (זְבַדְיָה- 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom

¹És történt, amikor Yeshuá bevégezte tizenkét Tálmidimának utasítását, elment onnan tanítani, és hallatni az ő Yeshuáh-ját az ő városaikban. ²És Yochánán, a fogház házában, hallotta a Máshiách tetteit, és elküldött hozzá kettőt a Tálmidimjai közül. ³És így szólt: "Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?" ⁴És felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: "Menjetek, és adjátok hírül Yochánánnak, amiket hallotok és láttok: ⁵vakok látnak, és sánták járnak, leprások meggyógyíttatnak, és süketek hallanak, halottak támadnak, és szegények hírül kapják a Yeshuáh-t, ⁶és boldog az az ember, aki nem botlik el énbennem." ⁷És elmenőben elkezdett Yeshuá beszélni a nép sokaságához Yochánánról: "Mi az, amiért kimentetek a pusztába? Hogy nádszálat lássatok, amely meginog a szél előtt? ⁸De mi az, amiért kimentetek? Hogy drága ruhákba öltözött embert lássatok? Íme, akik drága ruhákat viselnek, királyok házaiban vannak. ⁹De mi az, amiért kimentetek? Hogy prófétát lássatok? Igen, mondom nektek, prófétánál is nagyobbat. ¹⁰Ő az, akiről meg van írva: Íme, Én elküldöm Sháliáchomat ➣ Követemet arcaid előtt, és ő egyengeti utadat. ¹¹Ámen, mondom nektek: nem támadt asszony szülöttei között Yochánánnál, a bemerítőnél nagyobb; de aki a legkisebb az Egek Királyságában, nagyobb lesz nála. ¹²És Yochánánnak, a bemerítőnek napjaitól mostanáig az Egek Királyságát erővel ragadják meg, és erős karúak ragadják meg azt. ¹³Mert minden próféta és a Toráh Yochánánig prófétáltak. ¹⁴És ha hajlandók vagytok meghallani ezt: ő Eli'Yáhu, aki eljövendő. ¹⁵Akinek fülei vannak a hallásra, hallja! ¹⁶De kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonló a gyermekekhez, akik a piactereken ülnek, és kiáltanak a társaiknak, ¹⁷mondván: Furulyáztunk nektek, és nem táncoltatok; siratót énekeltünk, és nem gyászoltatok. ¹⁸Mert eljött Yochánán, nem eszik, és nem iszik, és ezt mondják: rossz szellem van benne! ¹⁹És eljött Ben HáÁdám, eszik és iszik, és ők ezt mondják: Íme, tobzódó és iszákos ember, vámszedők és bűnösök barátja! De a bölcsesség igazoltatik fiai által."

²⁰Akkor szidalmazni kezdte a városokat, amelyekben csodáinak java történt, és nem tértek meg: ²¹"Jaj neked, Korázin! Jaj neked, Beit-Tzáydáh! Mert ha Tzorban és Tzidonban történtek volna a csodák, amelyek bennetek történtek, már régen megtértek volna zsákban és hamuban. ²²De mondom nektek: Tzornak és Tzidonnak könnyebb lesz az ítélet napja, mint nektek. ²³És te, Kfár-Náchum, aki az Egekig emelkedtél, a She'ol-ig fogsz alávitetni! Mert ha Sz'domban történtek volna a csodák, amelyek benned történtek, fennmaradt volna a mai napig. ²⁴De mondom nektek, hogy Sz'dom földjének könnyebb lesz az ítélet napja, mint neked."

²⁵Abban az időben felelt Yeshuá, és ezt mondta: "Hálát adok neked, Ábám, az Egek és a föld Ura, hogy elrejtetted ezeket bölcsek és értelmesek szemei elől, és felfedted azokat csecsemőknek. ²⁶Igen, Ábám, mert így volt jótetszés arcaid előtt. ²⁷Minden átadatott nekem az én Ábámtól, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Ábá, és az Ábát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni neki. ²⁸Forduljatok hozzám mindnyájan, fáradtak és megterheltek, és én megnyugvást adok nektek. ²⁹Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljatok tőlem, mert alázatos vagyok és megtört szívű, és nyugalmat találtok Nefesheiteknek. ³⁰Mert az én igám kedves, és az én terhem könnyű."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Tzáydáh (בֵּיתצַיְדָא- 𐤁𐤉𐤕𐤑𐤉𐤃𐤄) – halászok háza – Betsaida • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ- 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Kfár-Náchum (כְּפַרנַחוּם- 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Korázin (כּוֹרָזִין- 𐤊𐤅𐤓𐤆𐤉𐤍) – „kis kemencék" (etim. bizonytalan) • Málkhut HáShámáyim (מַלְכוּתהַשָּׁמַיִם- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Sháliách (שָׁלִיחַ- 𐤔𐤋𐤉𐤇) – Küldött/Apostol/Követ • She'ol (שְׁאוֹל- 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/A holtak birodalma - a halál utáni lét helye • Sz'dom (סְדֹם- 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה- 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Tzidon (צִידוֹן- 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Tzor (צֹר- 𐤑𐤓) – föníciai kikötőváros – pogány főníciai főváros (Tyrosz • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yeshuáh (יְשׁוּעָה- 𐤉𐤔𐤅𐤏𐤄) – Szabadítás/Szabadulás/Megváltás • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Abban az időben Yeshuá gabonaföldön ment át Shábát napján, Tálmidimjai pedig megéheztek, és elkezdtek kalászokat tépdesni kezeikkel, és ettek. ²Meglátták ezt a Perushim, és szóltak neki: "Íme, Tálmidimjaid olyat tesznek, amit nem szabad tenni Shábáton." ³Ő pedig ezt mondta nekik: "Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor megéhezett ő és azok, akik vele voltak? ⁴Hogyan ment be Elohim házába, és ette meg a Lechem HáPánimot ➣ a Jelenlét Kenyerét, amelyet a Toráh szerint nem ehetett meg sem ő, sem legényei, hanem csak a Kohánim egyedül? ⁵És nem olvastátok-e még a Toráhban, hogy a Kohánim a Mikdásban megszentségtelenítik a Shábát napját, mégsincs bennük vétek? ⁶De mondom nektek, hogy van itt nagyobb a Mikdásnál. ⁷És ha tudnátok, mit jelent ez: Hűségszeretetet kívántam, és nem áldozatot - nem ítéltétek volna el az ártatlanokat. ⁸Mert Ben HáÁdám a Shábátnak is ura."

⁹Onnan átment, és bement a Beit-Kneszetjükbe. ¹⁰És íme, ott volt egy ember, akinek elszáradt a keze. Megkérdezték őt, mondván: "Szabad-e a Toráh szerint gyógyítani Shábáton?" - hogy okot találjanak a vádaskodásra ellene. ¹¹Ő pedig ezt mondta nekik: "Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik Shábáton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? ¹²És mennyivel drágább az ember értéke a juhnál! Ezért a Toráh szerint szabad jót tenni Shábáton." ¹³Akkor ezt mondta az embernek: "Nyújtsd ki kezedet!" Az kinyújtotta, és visszatért az épségébe, mint a másik. ¹⁴A Perushim pedig kimentek, és tanácsot tartottak ellene, mivel veszítsék el. ¹⁵De Yeshuá megtudta, elfordult, és elment onnan; nagy sokaság ment utána, és ő meggyógyította mindnyájukat, ¹⁶és megparancsolta nekik, hogy ne fedjék fel őt, ¹⁷hogy beteljesedjék, amit Yeshá'Yáhu próféta mondott, így szólván: ¹⁸"Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, az én kedveltem, akit kedvelt a Nefeshem! Ruáchomat adtam reá, ítéletet hoz ki a népeknek. ¹⁹Nem kiált, és nem emeli fel, és nem hallatja az utcán a hangját. ²⁰Megrepedt nádat nem tör el, és pislákoló lent nem olt ki, míg örökre ki nem hozza az ítéletet. ²¹És az ő nevére várakoznak majd a népek."

²²Akkor odavittek elé egy vak és néma embert, akihez rossz szellem tapadt, és ő meggyógyította, úgyhogy a vak és néma beszélt és látott. ²³És elcsodálkozott a nép egész sokasága, és ezt mondta: "Csak nem ez a Dávid Fia?" ²⁴De a Perushim, amikor ezt hallották, ezt mondták: "Ez nem űzi ki a shedimeket másként, csak Bá'al-Zvuvval, a shedimek fejedelmével." ²⁵De Yeshuá tudta gondolataikat, és ezt mondta nekik: "Minden Királyság, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és minden város és ház, amely meghasonlik önmagával, nem áll meg. ²⁶És ha a Szátán a Szátánt űzi ki, meghasonlott önmagával; akkor hogyan áll meg Királysága? ²⁷És ha én Bá'al-Zvuvval űzöm ki a shedimeket, fiaitok kivel űzik ki őket? Ezért ők lesznek a ti bíráitok! ²⁸De ha én Ruách Elohimmal űzöm ki a shedimeket, akkor bizonyosan elérkezett hozzátok Elohim Királysága. ²⁹Vagy hogyan tud bemenni valaki az erős ember házába, és elrabolni javait, ha előbb meg nem kötözi az erőset? Akkor azután kirabolja a házát. ³⁰Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol."

³¹"Ezért mondom nektek: minden vétek és káromlás megengeszteltetik az embernek, de aki a Ruáchot káromolja, annak nem engeszteltetik meg. ³²És aki szót szól Ben HáÁdám ellen, annak megengeszteltetik, de aki a Ruách HáKodesh ellen szól, annak nem engeszteltetik meg, sem ebben a világban, sem az eljövendőben."

³³"Vagy tegyétek a fát jóvá, és gyümölcsét jóvá, vagy tegyétek a fát rosszá, és gyümölcsét rosszá; mert gyümölcséről ismerszik meg a fa. ³⁴Viperák fajzata! Hogyan szólhatnátok jót, gonoszok lévén? Mert a szív teljességéből buzog a száj. ³⁵A jó ember jó szívének kincséből hoz elő jót, és a gonosz ember a gonosz kincséből hoz elő gonoszt. ³⁶De mondom nektek, hogy minden hiábavaló beszédről, amelyet kimondanak az emberek fiai, számot adnak az ítélet napján: ³⁷mert szavaid által igazultatsz meg, és szavaid által marasztaltatsz el."

³⁸Akkor feleltek néhányan a Szofrim és a Perushim közül, így szólván: "Rábi, jelt kívánunk látni tőled." ³⁹Ő pedig felelt, és ezt mondta nekik: "Gonosz és parázna nemzedék keres jelt, de nem adatik neki jel, csak Yonáh próféta jele. ⁴⁰Mert ahogyan Yonáh a hal gyomrában volt három nap és három éjjel, úgy lesz Ben HáÁdám is a föld szívében három nap és három éjjel. ⁴¹Ninive emberei felállnak az ítéletben ezzel a nemzedékkel, és elmarasztalják, mert ők megtértek Yonáh kiáltására; és íme, nagyobb van itt Yonáhnál! ⁴²Témán királynője feláll az ítéletben ezzel a nemzedékkel, és elmarasztalja, mert ő eljött a föld határairól, hogy hallja Shlomoh bölcsességét; és íme, nagyobb van itt Shlomohnál!"

⁴³"És a tisztátalan Ruách, amikor kimegy az emberből, kiszáradt földön bolyong, nyugalmat keres, de nem talál. ⁴⁴Akkor ezt mondja: Visszatérek lakhelyemre, ahonnan kijöttem. És amikor visszatér, üresen találja, lakó nélkül, kitisztítva és felékesítve. ⁴⁵Akkor elmegy, és magához vesz hét más szellemet, magánál gonoszabbakat, és bemennek, és ott laknak, és annak az embernek a vége rosszabb lesz a kezdeténél. És így lesz ezzel a gonosz nemzedékkel is."

⁴⁶Még beszélt a nép sokaságához, és íme, anyja és testvérei kint álltak, és beszélni kívántak vele. ⁴⁷És megmondták neki: "Íme, anyád és testvéreid kint állnak, és beszélni kívánnak veled." ⁴⁸Ő pedig felelt, és ezt mondta annak, aki ezt megmondta neki: "Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?" ⁴⁹És kinyújtotta kezét Tálmidimjaira, és ezt mondta: "Íme, az én anyám és az én testvéreim! ⁵⁰Mert mindenki, aki cselekszi az én Ábám akaratát, aki az Egekben van, az az én fivérem, lánytestvérem és anyám."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Bá'al-Zvuv (בַּעַל־זְבוּב- 𐤁𐤏𐤋-𐤆𐤁𐤅𐤁) – „legyek ura", démonok fejedelme • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Dávid (דָּוִד- 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen (כֹּהֵן- 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Lechem HáPánim (לֶחֶם הַפָּנִים - 𐤋𐤇𐤌 𐤄𐤐𐤍𐤉𐤌) – Az Arc Kenyere/Jelenlét Kenyere • Mikdás (מִקְדָּשׁ- 𐤌𐤒𐤃𐤔) – szentély • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַהַקֹּדֶשׁ- 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת- 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • shedim (שֵׁדִים- 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Shlomoh (שְׁלֹמֹה- 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה- 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ- 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yonáh (יוֹנָה- 𐤉𐤅𐤍𐤄) – Galamb - a próféta neve – Jónás

¹Azon a napon kiment Yeshuá a házból, és leült a tenger partján. ²Nagy néptömeg gyűlt össze hozzá, ezért leszállt, és beült egy hajóba, az egész nép pedig a parton állt. ³És sok példázatban felvette szavait, és így szólt: "Íme, kiment a magvető vetni, ⁴és vetés közben szórt a magból az út mellé, és jöttek az Egek madarai, és felették azt. ⁵És volt a magból, amely sziklatalajra esett, ahol nem volt elég föld, és sietve kihajtott, mivel nem volt mély földje; ⁶de amikor a nap felizzott, megperzselődött és kiszáradt, mert nem volt gyökere lefelé. ⁷És volt, amely a tövisek közé esett, és felnőttek a tövisek, és elnyelték azt. ⁸És volt, amely jó földbe esett, és termést hozott: ez száz mértéket, ez hatvan mértéket, ez harminc mértéket. ⁹Akinek fülei vannak a hallásra, hallja!"

¹⁰És odaléptek Tálmidimjai, és így szóltak hozzá: "Miért beszélsz nekik példázatokban?" ¹¹Ő pedig felelt, és így szólt hozzájuk: "Mert nektek megadatott megismerni az Egek Királyságának titkait, nekik pedig nem adatott meg. ¹²Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedni fog, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van. ¹³Ezért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek."

¹⁴"És felállíttatott bennük a prófétaszó Yeshá'Yáhu szájából, ekképpen: Halljatok hallván, de ne értsetek, és lássatok látván, de ne ismerjetek! ¹⁵Tedd kövérré e nép szívét, fülét nehézzé, és szemeit kend be, hogy ne lásson szemeivel, és füleivel ne halljon, és szíve ne értsen, hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon."

¹⁶"Ti pedig: boldogok a szemeitek, mert látnak, és füleitek, mert hallanak. ¹⁷Mert Ámen, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti láttok, de nem látták, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallották."

¹⁸"Ti tehát halljátok a magvető példázatát! ¹⁹Mindenki, aki hallja a Királyság igéjét, és nem fontolja meg azt, jön a gonosz, és elragadja, ami a szívébe vettetett: ez az, ami az út mellé vettetett. ²⁰És ami sziklatalajra vettetett: ez az, aki hallja az igét, és hamarjában örömmel fogadja, ²¹ámde nincs gyökere önmagában, és csak egy pillanatig való, és amikor bármi nyomorúság éri, és üldözik hite igéje miatt, egy pillanat alatt elbukik. ²²És ami a tövisek közé vettetett: ez az, aki hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábításai elnyelik az igét, és nem hoz hajtást. ²³És ami a jó talajra vettetett: ez az, aki hallja az igét, és megfontolja azt, és termés gyümölcsét hozza, és ad ez száz mértéket, ez hatvan mértéket, ez harminc mértéket."

²⁴Más példázatot tárt eléjük, és így szólt: "Hasonlít az Egek Királysága egy emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. ²⁵De miközben emberei aludtak, jött az ellensége, és konkolyt vetett a búza közé, és elment. ²⁶És amikor a szár kihajtott, és a búza kalászba szökkent, akkor megmutatkozott a konkoly is. ²⁷És odaléptek a szolgák uraikhoz, és így szóltak: Ádoneinu, nemde jó magot vetettél a szántóföldedbe? Honnan van hát ott a konkoly? ²⁸Ő pedig így szólt hozzájuk: Ellenséges ember tette ezt. És szóltak hozzá a szolgák: Akarod-e, hogy elmenjünk, és kigyomláljuk azokat? ²⁹Ő pedig így szólt: Nem, nehogy, miközben kigyomláljátok a konkolyt, vele együtt gyökerestül kitépjétek a búzát is. ³⁰Hagyjátok őket, hadd nőjjön mind a kettő együtt az aratásig, és az aratás idején azt mondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kévézzétek őket kévékbe, hogy elégessétek azokat, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe."

³¹Más példázatot tárt eléjük, és így szólt: "Hasonlít az Egek Királysága a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a szántóföldjébe. ³²Nemde kicsiny az minden magnál, ám amikor kihajt, nagyobbra nő minden veteménynél, és fává lesz, míg eljönnek az Egek madarai, és fészkelnek ágain."

³³Más példázatot mondott el nekik, ekképpen: "Hasonlít az Egek Királysága a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és belegyúrt három mérce lisztbe, míg az egész tészta megkelt."

³⁴Mindezeket példázatokban mondta el Yeshuá a néptömegnek, és példázat nélkül nem szólt nekik egy szót sem, ³⁵hogy beteljesedjék, amit a próféta szólt, ekképpen: "Megnyitom példázatra a számat, rejtélyeket buzogtatok ősidőkből."

³⁶Akkor elbocsátotta Yeshuá a néptömeget, és bement a házba, és odaléptek hozzá Tálmidimjai, és így szóltak: "Magyarázd meg nekünk a szántóföldbeli konkoly példázatát." ³⁷Ő pedig felelt, és így szólt hozzájuk: "Aki a jó magot veti, az Ben HáÁdám. ³⁸A szántóföld pedig a világ, és a jó mag a Királyság fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. ³⁹Az ellenség, aki vetette azokat, az a Szátán; az aratás a világ vége, az aratók pedig a Málákhim. ⁴⁰És ahogyan a konkolyt összeszedik, és tűz martalékává lesz, úgy lesz e világ végén. ⁴¹Elküldi Ben HáÁdám a Málákhimját, és kiszedik Királyságából mind a botránkoztatókat, és mind a gonosztevőket, ⁴²és tüzes kemencébe dobják őket: ott lesz sírás és fogcsikorgatás. ⁴³És az igazak ragyognak majd akkor, mint a nap, Atyjuk Királyságában. Akinek fülei vannak a hallásra, hallja!"

⁴⁴"Továbbá hasonlít az Egek Királysága a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet megtalál egy ember, és elrejti, és örömében elmegy, és eladja mindenét, amije van, és megveszi magának azt a szántóföldet."

⁴⁵"Továbbá hasonlít az Egek Királysága egy kereskedő emberhez, aki értékes gyöngyöket keres. ⁴⁶És amikor talál egy igen nagy értékű gyöngyöt, elmegy, és eladja mindenét, amije van, és megveszi azt."

⁴⁷"Továbbá hasonlít az Egek Királysága a tenger színére kivetett kerítőhálóhoz, amelybe különféle fajtákból gyűlnek össze. ⁴⁸És amikor megtelik, kivonják a partra, és leülnek, és a jókat kiválogatják, hogy edényekbe tegyék, a rosszakat pedig kidobják. ⁴⁹Így lesz a világ végén: eljönnek a Málákhim, és elválasztják a gonoszokat az igazak közül, ⁵⁰és tüzes kemencébe dobják őket: ott lesz sírás és fogcsikorgatás."

⁵¹És így szólt hozzájuk Yeshuá: "Megértettétek-e mindezeket?" És így szóltak: "Igen, Ádoneinu." ⁵²És így szólt hozzájuk: "Ezért minden Szofer, aki bölcs az Egek Királysága felé, hasonló egy gazda emberhez, aki előhoz kincstárából újat és ót is."

⁵³És lőn, amikor befejezte Yeshuá ezeket a példázatokat, továbbment onnan. ⁵⁴És elment a maga földjére, és tanította őket Beit-Kneszetjükben, és így ámultak el, ekképpen: "Honnan van ennek ez a bölcsesség és ezek a csodálatos dolgok? ⁵⁵Nemde ez az ács fia? Nemde Miryámnak hívják az anyját, testvéreit pedig Yá'ákovnak, Yoszefnek, Shim'onnak és Yáhu'Dáhnak? ⁵⁶És lánytestvérei, nemde mindannyian közöttünk vannak? Honnan van hát ennek mindez?" ⁵⁷És botláskővé lett számukra, Yeshuá pedig így szólt hozzájuk: "Nincs próféta dicsőség nélkül, csakis szülőföldjén és a maga házában." ⁵⁸És nem cselekedett ott sok csodálatos dolgot hitük hiánya miatt.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádonáj (אֲדֹנָי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ádoneinu (אֲדֹנֵינוּ- 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Ádonáj/Mesterünk • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Málákhim (מַלְאָכִים- 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Miryám (מִרְיָם- 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofer (סוֹפֵר- 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ- 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yoszef (יוֹסֵף- 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Abban az időben Hordosz, a negyedes fejedelem, meghallotta Yeshuá hírét, ²és ezt mondta szolgáinak: "Nemde ő Yochánán, a bemerítő, ő támadt fel a halottak közül, ezért lett erős a keze csodákat tenni." ³Hordosz ugyanis megfogatta Yochánánt, megkötöztette és börtönbe vetette testvére, Filiposz feleségének, Horodiásznak a dolga miatt. ⁴Mert megfeddte őt Yochánán, mondván: "Nem Toráh szerint való elvenned őt feleségül!" ⁵És kereste megöletését, ám félt a néptől, mert prófétának tartották őt. ⁶Amikor pedig Hordosz születésének napja volt, körtáncot lejtett Horodiász leánya előttük, és jónak látszott Hordosz szemeiben; ⁷és e dolog miatt megesküdött, hogy megadja neki mindazt, amit kér tőle. ⁸Ő pedig, ahogy a szájába adatott anyjától, ezt mondta neki: "Add nekem ide a tálba bemerítő Yochánán fejét." ⁹És nagyon szorongott a király, de esküje és a vele lakomázók miatt megparancsolta, hogy adják meg neki. ¹⁰És elküldött, és levétette Yochánán fejét róla a börtönben, ¹¹és elhozatott a feje egy tálban, és átadatott a leány kezeibe, ő pedig elvitte anyjához. ¹²Aztán eljöttek Tálmidimjai, elvitték a holttestet, eltemették azt, majd eljöttek és hírül adták Yeshuának.

¹³Amint meghallotta Yeshuá ezt a dolgot, eltávozott onnan hajón, és elment egy puszta helyre egyedül. És meghallotta a nép sokasága, és utána mentek gyalog a városokból a szárazföld útján. ¹⁴És kiszállt Yeshuá, meglátta a nagy nép sokaságát, és felgerjedtek iránta könyörületei, és meggyógyította betegeiket. ¹⁵És esteledésre fordult, és odaléptek hozzá Tálmidimjai, ezt mondva: "Puszta ez a hely, és a nap nagyon lehanyatlott; bocsásd el a nép sokaságát, hogy menjenek a falvakba élelmet venni maguknak." ¹⁶De ezt mondta nekik Yeshuá: "Nincs rájuk vetve, hogy elmenjenek venni; ti adjatok nekik enni!" ¹⁷Ők pedig ezt mondták neki: "Nem találtatik nálunk itt egyéb, csak öt kerek kenyér és két hal." ¹⁸Ő pedig így szólt: "Hozzátok ide nekem azokat!" ¹⁹És megparancsolta a nép sokaságának, hogy telepedjenek le ott a fűhajtások legelőire, aztán vette az öt kenyeret és a két halat, felemelte szemeit a magasságba, megáldotta, megtörte és odaadta a kenyeret a Tálmidimnek, a Tálmidim pedig a nép sokaságának. ²⁰És ettek mindnyájan és jóllaktak, és összeszedték a megmaradt darabokat, tizenkét tele kosárral. ²¹Az evők pedig mintegy ötezer férfi voltak, az asszonyokon és apró gyermekeken kívül.

²²És erőltette Yeshuá a Tálmidimjait, hogy siessenek leszállni a hajóba, és átkelni előtte a tenger túlsó partjára, amíg ő elbocsátja a nép sokaságát. ²³És amikor elbocsátotta a nép sokaságát, felment a hegyre magánosan imádkozni; és este lett, és ottmaradt egyedül. ²⁴A hajó pedig akkor a tenger szívében volt, nagy szorongatásban a hullámtörései miatt, mert szembefújt a szél velük. ²⁵És a negyedik éjjeli őrváltáskor odament hozzájuk Yeshuá, lépdelve a tenger színén. ²⁶Amint meglátták őt a Tálmidim, hogy a tenger színén lépdel, megrettentek és ezt mondták: "Kísértet ez!", és felkiáltottak félelmükben. ²⁷De sietve szólt Yeshuá a szívükhöz, és ezt mondta: "Erősödjetek meg, Én vagyok az, ne féljetek!" ²⁸És felelt Kefá, és ezt mondta neki: "Ádoni, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vizeken." ²⁹Ő pedig így szólt: "Jöjj!" És leszállt Kefá a hajóból, és ment a vizek színén, hogy Yeshuához jöjjön. ³⁰De amint meglátta az erős szelet, megijedt, és kezdett süllyedni, és felkiáltott, mondván: "Ádoni, Hoshiáh-Náh ➣ ments meg, kérlek!" ³¹És sietett Yeshuá, kinyújtotta kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: "Kicsinyhitű, miért is sántítottál a két ágon?" ³²És bementek a hajóba, és elhallgatott a szél a háborgásától. ³³És odaléptek és leborultak előtte az emberek, akik a hajóban voltak, ezt mondva: "Valóban Ben Elohim vagy te!"

³⁴És átkeltek és elérkeztek Geneiszáret földjére. ³⁵És felismerték őt annak a helynek emberei, és üzentek az egész környékre köröskörül, és odavitték hozzá minden betegüket, ³⁶és könyörögtek hozzá, hogy engedje meg nekik megérinteni ruhája szárnyát; és mindenki, aki megérintette, életre kelt.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben Elohim (בֶּן אֱלֹהִים - 𐤁𐤍 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filiposz (פִילִיפּוֹס - 𐤐𐤋𐤐𐤅𐤎) – Fülöp (görög – lóbarát) • Geneiszáret (גִּנֵּיסָרֶת - 𐤂𐤍𐤎𐤓𐤕) – Genezáret (tó és vidéke) • Hordosz (הוֹרְדוֹס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (görög: hős) • Horodiász (הוֹרוֹדִיָס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤉𐤎) – Heródiász: Heródes-lány • Hoshiáh-Náh (הוֹשִׁיעָה־נָּא- 𐤄𐤅𐤔𐤉𐤏𐤄-𐤍𐤀) – kérünk, szabadíts meg!; üdvözlő-kiáltás • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Akkor Perushim és Szofrim jöttek Yeshuá elé Yerusháláyimből, ezt mondva: ²"Miért hagyják el Tálmidimjaid a vének hagyományát? Mert nem mossák meg kezeiket a kenyér evéséhez." ³Ő pedig felelt és ezt mondta nekik: "És ti miért hagyjátok el ti is Elohim parancsolatát a ti hagyományotok miatt? ⁴Mert Elohim parancsolt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és aki gyalázza atyját vagy anyját, halállal haljon meg. ⁵Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának: Korbán mindaz a haszon, amellyel hasznodra lehetnék — íme, ez fogadalom. ⁶És akkor nincs rajta, hogy tovább tisztelje atyját és anyját; így tettétek érvénytelenné Elohim parancsolatát a ti hagyományotok által. ⁷Képmutató-szívűek, jól prófétált rólatok Yeshá'Yáhu, mondván: ⁸Mert közeledik ez a nép a szájával és ajkaival tisztelnek engem, de szíve eltávolodott tőlem. ⁹És hiábavalóság az ő tőlem való félelmük, emberek parancsolatait tanítván."

¹⁰És odahívta a népet, és ezt mondta nekik: "Halljátok és értsétek meg! ¹¹Ami a szájba bemegy, az nem teszi tisztátalanná az embert, de ami a szájból kijön, az teszi tisztátalanná az embert." ¹²És hozzá léptek Tálmidimjai, és ezt mondták: "Tudod-e, hogy megbotlottak a Perushim, amikor hallották ezt a beszédet?" ¹³Ő pedig felelt és ezt mondta: "Minden palánta, amelyet az Egekben lévő Atyám nem ültetett, gyökerestől kitépetik. ¹⁴Hagyjátok őket; ők vakok, vakok vezetői; és ha vak vezet vakot, mindketten a gödörbe esnek." ¹⁵És felelt Kefá, és ezt mondta neki: "Magyarázd meg nekünk ezt a példázatot." ¹⁶És ezt mondta Yeshuá: "Még ti is értelem híján vagytok? ¹⁷Nem értitek-e, hogy minden, ami a szájba bemegy, a gyomorba száll alá, és onnan kimegy az árnyékszékbe? ¹⁸De ami a szájból kijön, a szívből jön, és az teszi tisztátalanná az embert. ¹⁹Mert a szívből jönnek ki a gonosz gondolatok hajlamai, gyilkosságok, házasságtörés és paráznaság, lopás, hamis tanúság és káromlások. ²⁰Ezek azok, amelyek tisztátalanná teszik az embert; de mosatlan kezekkel enni nem teszi tisztátalanná az embert."

²¹És kiment Yeshuá onnan, és elment Tzór és Tzidon vidékére. ²²És íme, egy kánaáni asszony jött ki azokról a határokról, és kiáltott hozzá, mondván: "Könyörülj rajtam, Ádoni, Dávid Fia! Leányomban gonosz szellem van, és nagyon gyötrődik." ²³De ő nem felelt neki egy szót sem. És hozzá léptek Tálmidimjai, és kérlelték őt, mondván: "Bocsásd el őt, mert utánunk kiáltozik." ²⁴Ő pedig felelt és ezt mondta: "Nem küldettem máshoz, csak Yiszrá'El házának elveszett juhaihoz." ²⁵És ő jött, és leborult előtte, mondván: "Szabadíts meg engem, Ádoni!" ²⁶Ő pedig felelt és ezt mondta: "Nem helyes elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyák elé." ²⁷De ő ezt mondta: "Úgy van, Ádoni! De a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk asztaláról hullanak." ²⁸Ekkor felelt Yeshuá, és ezt mondta neki: "Asszony, nagy a te hited! Legyen neked, amint szívedben van!" És meggyógyult a leánya abban az órában.

²⁹És átment Yeshuá onnan, és odament a Gálil tengere mellé, felment a hegyre, és leült ott. ³⁰És jöttek elé nagy néptömegek, és velük sánták, vakok, némák, megtörtek és sokan mások hozzájuk hasonlók, és letették őket Yeshuá lábai elé, és ő meggyógyította őket. ³¹És a nép úgy elcsodálkozott, látván a némákat beszélni, a megtörteket meggyógyulni, a sántákat járni és a vakokat látni, és dicsőséget adtak Yiszrá'El Elohimjának.

³²És odahívta Yeshuá a Tálmidimjait, és ezt mondta: "Megteltem irgalommal a nép iránt, mert már három napja állnak velem, és nincs mit enniük; és nem akarom őket éhesen elbocsátani, nehogy elaléljanak az úton." ³³És ezt mondták neki Tálmidimjai: "Honnan volna nekünk elég kenyerünk a pusztában, hogy jóllakassunk ekkora nagy tömeget?" ³⁴És ezt mondta nekik Yeshuá: "Hány kenyeretek van?" Ők pedig ezt mondták: "Hét, és néhány kicsiny hal." ³⁵És megparancsolta a néptömegnek, hogy üljenek le a földre. ³⁶És vette a hét kenyeret és a halakat, és áldást mondott, megtörte és a Tálmidimnek adta, a Tálmidim pedig a néptömegnek. ³⁷És mindnyájan ettek és jóllaktak, és felszedték a megmaradt morzsákat, hét tele kosárral. ³⁸És akik ettek, négyezer férfi volt, az asszonyokon és gyermekeken kívül. ³⁹Akkor elbocsátotta a néptömeget, és ő beszállt a hajóba, és Mágádon határára jött.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Korbán (קׇרְבָּן - 𐤒𐤓𐤁𐤍) – Áldozat/Közeledés • Mágádon (מָגָדוֹן - 𐤌𐤂𐤃𐤅𐤍) – helységnév • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Tzidon (צִידוֹן - 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Tzór (צוֹר - 𐤑𐤅𐤓) – szikla (föníciai város) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹A Perushim és a Tzádukim odamentek hozzá, hogy kísértsék őt, és kérték tőle, hogy mutasson nekik jelt az Egekből. ²Ő pedig így felelt nekik: "Estefelé ezt mondjátok: Tiszta nap lesz, mert vöröslenek az Egek. ³Reggel pedig: Zivataros lesz ma a nap, mert vöröslenek az Egek és elsötétülnek. Képmutatók! Az Egek arcait meg tudjátok vizsgálni, az idők jeleit pedig nem tudjátok megvizsgálni? ⁴Gonosz és parázna nemzedék keres magának jelt, de nem adatik neki jel, csak Yonáh próféta jele." Ezzel otthagyta őket, és elment.

⁵Amikor a Tálmidimjai a túlsó partra érkeztek, elfelejtettek magukkal eleséget vinni az útra. ⁶És Yeshuá így szólt hozzájuk: "Vigyázzatok, és őrizkedjetek a Perushim és a Tzádukim kovászától!" ⁷Ők pedig tanakodtak egymás közt, mondván: "Mert nem vettünk kenyeret." ⁸De Yeshuá megtudta, és így szólt hozzájuk: "Kicsinyhitűek, miért tanakodtok azon, hogy nem vettetek kenyeret? ⁹Hát még mindig nem értitek, és nem emlékeztek az öt kenyérre, amit ötezren ettek, és hány kosarat szedtetek össze? ¹⁰És a hét kenyérre, amit négyezren ettek, és hány kosarat szedtetek össze? ¹¹Hogyhogy nem értitek, hogy nem kenyér dolgáról mondtam nektek, hanem hogy őrizkedjetek a Perushim és a Tzádukim kovászától?" ¹²Akkor megértették, hogy nem azt mondta nekik, hogy a kenyér kovászától őrizkedjenek, hanem a Perushim és a Tzádukim tanításától.

¹³És Yeshuá Keiszárijá vidékeire ért, amely Filipuszé, és megkérdezte Tálmidimjait, mondván: "Mit mondanak az emberek felőlem, ki az Ben HáÁdám?" ¹⁴És ők így feleltek: "Vannak, akik bemerítő Yochánánnak mondják, mások Eli'Yáhunak, megint mások Yirme'Yáhunak vagy a próféták egyikének." ¹⁵És így szólt hozzájuk: "Hát ti mit mondotok felőlem, ki vagyok én?" ¹⁶Shim'on Kefá felelt, és így szólt: "Te vagy a Máshiách, az élő Elohim Fia." ¹⁷És Yeshuá felelt, és így szólt hozzá: "Boldog vagy, Shim'on bar-Yonáh, mert nem test és vér fedte ezt fel neked, hanem Ábám, aki az Egekben van. ¹⁸És én is mondom neked, hogy te Kefá vagy, és ezen a kősziklán építem fel Kehiláhmat, és a She'ol kapui nem fognak diadalmaskodni rajta. ¹⁹És neked adom az Egek Királyságának kulcsait: amit megkötsz a földön, kötve lesz az az Egekben, és amit feloldasz a földön, oldva lesz az az Egekben." ²⁰Akkor megparancsolta Tálmidimjainak, hogy ne mondják meg senkinek, hogy ő Yeshuá, a Máshiách.

²¹Attól az időtől fogva kezdte Yeshuá tanítani Tálmidimjait, hogy Yerusháláyimba kell mennie, hogy nagyon sokat szenvedjen a vének, a Kohánim fejei és a Szofrim keze által, és hogy halállal öljék meg, de a harmadik napon feltámadjon. ²²És Kefá magához vonta őt, és feddeni kezdte, mondván: "Távol legyen tőled, Ádoni, távol legyen tőled ilyen dolog!" ²³Ő pedig megfordult, és így szólt Kefához: "Térj el arcaim elől, Szátán, csapda vagy nekem, mert nem azt fontolod, ami Elohimé, hanem ami Ádámé."

²⁴Akkor Yeshuá ezt mondta Tálmidimjainak: "Aki utánam akar jönni, vesse el lelkét maga elől, vegye fel keresztjét, és jöjjön utánam. ²⁵Mert aki meg akarja menteni a lelkét, kivágatik tőle, aki pedig kiirtja lelkét énértem, megtalálja azt. ²⁶Mert mi haszna az embernek, ha az egész földet megszerzi magának, lelke pedig kivágatik tőle? Vagy mit ad az ember lelke váltságául? ²⁷Mert Ben HáÁdám eljövendő Ábája dicsőségében az ő Málákhjaival, és akkor megfizet minden embernek cselekedete szerint. ²⁸Ámen, mondom nektek: vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják Ben HáÁdámot eljönni az ő Királyságában."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם- 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádoni (אֲדֹנִי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן- 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • bar-Yonáh (בַּר־יוֹנָה- 𐤁𐤓𐤉𐤅𐤍𐤄) – Yonáh fia (arámi) • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ- 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ- 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Keiszárijá (קֵיסָרִיָּה) – Cézáreá • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kehiláh (קְהִלָּה- 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים - 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Kohen Gádol (כֹּהֵןגָּדוֹל- 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá'El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Málákh (מַלְאָךְ- 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Petrosz (פֶּטְרֹוס- 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Kefá/Péter • She'ol (שְׁאוֹל- 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/A holtak birodalma - a halál utáni lét helye • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Tzádukim (צַדּוּקִים- 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yirme'Yáhu (יִרְמְיָהוּ- 𐤉𐤓𐤌𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah felemel • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Yonáh (יוֹנָה- 𐤉𐤅𐤍𐤄) – Galamb - a próféta neve – Jónás

¹Hat nap múlva Yeshuá maga mellé vette Kefát, Yá'ákovot és testvérét, Yochánánt, és felvitte őket külön egy magas hegyre. ²És elváltozott a szemük előtt: arcai fénylettek, mint a nap, ruhái pedig fehérlettek, mint a fény. ³És látták Mosheht és Eli'Yáhut, és íme, beszélgettek vele. ⁴És megszólalt Kefá, és ezt mondta Yeshuának: "Ádoni, jó nekünk itt laknunk. Ha akarod a te Nefeshedben, készítsünk itt három sátrat: egyet neked, egyet Moshehnak és egyet Eli'Yáhunak." ⁵Még beszélt, és íme, ragyogó felhő borult rájuk, és íme, hang kiáltott a felhőből: "Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvét lelte a Nefeshem, reá hallgassatok!" ⁶Amikor a Tálmidim ezt hallották, arcukra borultak, és igen megfélemlettek. ⁷Ekkor odalépett Yeshuá, megérintette őket, és ezt mondta: "Keljetek fel, és ne féljetek!" ⁸És fölemelték szemeiket, és nem láttak senkit, csak Yeshuát egyedül.

⁹Miközben jöttek le a hegyről, megparancsolta nekik Yeshuá, mondván: "Senkinek se mondjátok el a látomást, amíg fel nem támad Ben HáÁdám a halottak közül." ¹⁰És megkérdezték tőle Tálmidimjai, mondván: "Miért mondják az Szofrim, hogy Eli'Yáhunak kell előbb eljönnie?" ¹¹És felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: "Eli'Yáhu bizony eljön elsőként, hogy helyreállítson mindent. ¹²Ám mondom nektek, hogy Eli'Yáhu már eljött, és nem ismerték fel őt, hanem azt tették vele, amit akartak; így fog Ben HáÁdám is szenvedni az ő kezeik alatt." ¹³Akkor megértették a Tálmidim, hogy a bemerítő Yochánánról szólt nekik.

¹⁴És amikor a nép sokaságához értek, odalépett hozzá egy ember, és térdre borult előtte, ¹⁵és ezt mondta: "Ádoni, könyörülj kérlek a fiamon, mert holdverte ő és igen szenved, mert sokszor esik a tűzbe, és sokszor a vizekbe. ¹⁶És elhoztam őt Tálmidimjaidhoz, de nem találta meg a kezük, hogy meggyógyítsák őt." ¹⁷És felelt Yeshuá, és ezt mondta: "Ó, hűtlen és elfajult nemzedék, meddig leszek veletek? Meddig tűrlek titeket? Hozzátok őt ide hozzám!" ¹⁸És megdorgálta őt Yeshuá, és kiment belőle a gonosz szellem, és meggyógyult a gyermek abban az órában. ¹⁹Akkor odaléptek a Tálmidim külön Yeshuához, és ezt mondták: "Mi miért nem találta meg a kezünk, hogy kiűzzük őt?" ²⁰És ezt mondta nekik Yeshuá: "Hitetek hiánya miatt; mert bizony mondom nektek: ha van bennetek hit, mint egy mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek: Mozdulj el innen oda! - elmozdul a helyéről, és semmi sem lesz lehetetlen nektek. ²¹Ez a fajta szellem pedig nem űzhető ki, csak imádsággal és böjttel."

²²És amikor együtt jártak Gálilban, ezt mondta nekik Yeshuá: "Íme, Ben HáÁdám emberek kezeibe adatik, ²³és megölik őt, de a harmadik napon feltámad." És igen elszomorodtak.

²⁴És amikor Kfár-Náchumba értek, odaléptek Kefához, akik a fél shekelt szedték, és ezt mondták: "A ti mesteretek nem fizeti meg a fél shekelt?" ²⁵Ő ezt mondta: "De igen." És amikor bement a házba, megelőzte őt Yeshuá, mondván: "Mit gondol a szíved, Shim'on: a föld királyai kiktől szednek vámot és adót: fiaiktól-e vagy az idegenektől?" ²⁶És ezt mondta neki: "Az idegenektől." És ezt mondta neki Yeshuá: "Akkor tehát a fiak szabadok. ²⁷Ám hogy botránkozást ne tegyünk eléjük, menj a tengerhez, vesd be a horgot, és vedd ki az első halat, amely felmerül; és nyisd fel a száját, és találsz benne egy ezüst shekelt; vedd azt, és add oda nekik értem és érted."

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádoni (אֲדֹנִי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ- 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Keszef (כֶּסֶף- 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kfár-Náchum (כְּפַרנַחוּם- 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Mosheh (מֹשֶׁה- 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Shekel (שֶׁקֶל- 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység – kb. 11-14 gramm • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Abban az időben odamentek a Tálmidim Yeshuá elé, és ezt mondták: "Ki a nagyobb az Egek Királyságában?" ²Yeshuá odahívott egy gyermeket, és közéjük állította, ³és ezt mondta: "Ámen, mondom nektek, ha meg nem tértek, hogy olyanok legyetek, mint a gyermekek, semmiképp nem mentek be az Egek Királyságába. ⁴Ezért aki megalázza önmagát, mint ez a gyermek, az a nagyobb az Egek Királyságában. ⁵És aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. ⁶Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkő-darabot akasztanak a nyakára, és elmerül a tenger mélységeiben. ⁷Jaj a világnak a botlások miatt! Mert szükségszerű, hogy botlások bekövetkezzenek, de jaj annak az embernek, aki által a botlás eljön."

⁸"És ha a kezed vagy a lábad megbotránkoztat téged, vágd le, és dobd el magadtól: jobb neked csonka kézzel vagy lábbal bemenni az életekbe, mint ha két kezed és két lábad van, és az örök tűzre vettetel. ⁹És ha a szemed megbotránkoztat téged, vájd ki, és dobd el magadtól: jobb neked egy szemmel bemenni az életekbe, mint ha két szemed van, és a Gei-Hinom tüzére vettetel."

¹⁰"Őrizkedjetek attól, hogy megvessetek egyet e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy Málákhimjuk az Egekben mindenkor látják az én Ábám arcait, aki az Egekben van. ¹¹Mert eljött Ben HáÁdám, hogy megmentse az elveszettet. ¹²Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és egy eltéved közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy-e elveszettet keresni? ¹³És ha megtörténik, hogy megtalálja, bizony mondom nektek, jobban örvendezik miatta, mint a kilencvenkilenc miatt, amelyik nem tévedt el. ¹⁴Így nincs akarat a ti Ábátok előtt, aki az Egekben van, hogy elvesszen egy e kicsinyek közül."

¹⁵"És ha vétkezik ellened a testvéred, menj el, és fedd meg őt négyszemközt: ha hallgat rád, megmentetted a testvéredet. ¹⁶Ha pedig nem hallgat a hangodra, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, mert két vagy három tanú szája által áll meg minden szó. ¹⁷És ha vonakodik rájuk hallgatni, mondd el a gyülekezetnek. Ha pedig a gyülekezetre is vonakodik hallgatni, legyen neked olyan, mint a Goy és mint a vámszedő. ¹⁸Ámen, mondom nektek: amit megköttök a földön, kötve lesz az Egekben, és amit feloldotok a földön, oldva lesz az Egekben. ¹⁹Továbbá mondom nektek: ha ketten közületek egyetértenek a földön bármely dologban, amit kérnek, megadja nekik az én Ábám, aki az Egekben van, szívük minden kérése szerint. ²⁰Mert minden helyen, ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok én közöttük."

²¹Akkor odament Kefá, és ezt mondta neki: "Ádoni, hányszor vétkezhet ellenem a testvérem, hogy megbocsássak neki? Hétszer is?" ²²Yeshuá így szólt hozzá: "Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem hetvenhétszer is. ²³Ezért hasonló az Egek Királysága egy királyhoz, aki számadást kívánt tartani szolgáival. ²⁴És amikor számolni kezdett, hoztak eléje egy embert, aki tízezer kikár ezüsttel volt adósa neki. ²⁵Mivel nem volt a kezében mivel fizetnie, megparancsolta ura, hogy adják el őt és feleségét és gyermekeit és mindenét, amije van, és fizessen. ²⁶Erre leesett a szolga, és leborult előtte, mondva: Ádoni, légy hosszan-tűrő hozzám, és mindenemet, amivel tartozom, megfizetem. ²⁷És felgerjedt annak az úrnak az irgalma a szolga iránt, elbocsátotta őt, és elengedte neki az adósságát. ²⁸De kiment az a szolga előle, és összetalálkozott egyik szolgatársával, aki száz ezüsttel volt adósa neki. Megragadta, és fojtogatni kezdte, mondva: Fizesd meg nekem, amivel tartozol! ²⁹Erre leborult a szolgatársa a lábai elé, és könyörgött neki, mondva: Légy hosszan-tűrő hozzám, és megfizetem neked az egészet. ³⁰De az nem akarta, hanem elment, és börtönbe vetette őt, amíg meg nem fizeti az adósságát. ³¹És amikor szolgatársai látták, ami történt, nagyon elszomorodtak, és elmentek, és elbeszélték uruknak mindazt, ami történt. ³²Akkor magához hívatta őt az ura, és ezt mondta neki: Beli'ál szolga, az egész adósságot elengedtem neked, mivel könyörögtél előttem. ³³Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd a szolgatársadon, ahogyan én is megkönyörültem rajtad? ³⁴És felgerjedt ura haragja, és átadta őt a sanyargatóknak, amíg meg nem fizeti mindazt, amivel adósa volt. ³⁵Így tesz veletek az én Ábám is, aki az Egekben van, ha meg nem bocsátotok teljes szívetekből, ki-ki a testvérének az ő vétkeikért."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádoni (אֲדֹנִי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beli'ál (בְּלִיַּעַל- 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalanság, semmirekellőség; lázadó/Yahuwah-ellenes szellemiség • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Gei-Hinom (גֵּיהִנֹּם- 𐤂𐤉𐤄𐤍𐤌) – Hinom völgye: gyermekáldozati hely Yerusháláyim déli oldalán: Gyehenna/Pokol völgye • Goy (גּוֹי- 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá'El nép • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Keszef (כֶּסֶף- 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kikár (כִּכָּר- 𐤊𐤊𐤓) – kör, kerek; kerek kenyér; tálentum (súlyegység, ~34 kg); kerek síkság, völgy-medence • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Málkhut HáShámáyim (מַלְכוּתהַשָּׁמַיִם- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Málákhim (מַלְאָכִים - 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹És történt, amikor befejezte Yeshuá ezeket a beszédeket, hogy átkelt Gálilból, és Yáhu'Dáh határába ment, a Yárdenen túlra. ²És nagy néptömeg ment utána, és ott meggyógyította őket betegségükből.

³És odaléptek hozzá a Perushim közül, és próbára tették őt, mondván: "Van-e az ember kezében, hogy bármilyen dolog miatt elbocsássa feleségét?" ⁴Ő pedig felelt és mondta: "Hát nem olvastátok, hogy az, aki ősidőktől fogva alkotott, férfivá és nővé alkotta őket?" ⁵És mondta: "Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, és ragad feleségéhez, és lesznek ők ketten egy testté. ⁶És így immár nem két test többé, hanem egy test; és ezért, amit Elohim egybekapcsolt, ember el ne válassza."

⁷Mondták neki: "És miért parancsolta hát Mosheh, hogy válólevelet adjon, és úgy bocsássa el őt?" ⁸Mondta nekik: "szívetek keménysége miatt engedte meg nektek Mosheh, hogy elbocsássátok feleségeiteket, de ősidőktől fogva nem így volt. ⁹És én mondom nektek: aki elbocsátja feleségét, hacsak nem paráznaság dolga miatt, és mást vesz el, az házasságtörő; és aki az elbocsátottat veszi el, az házasságtörő."

¹⁰Mondták neki Tálmidimjai: "Ha ez a férfi és asszony dolga, akkor nem jó feleséget venni." ¹¹Mondta nekik: "Nem minden férfi elég erős, hogy elviselje ezt a dolgot, hanem csak azok, akiknek megadatott. ¹²Mert vannak Sáriszek, akik így születtek anyjuk méhéből, és vannak, akik Ádám keze által lettek Sáriszekké, és vannak, akik önnön lelkükből lettek Sáriszekké az Egek Királyságáért. Akinek nagy az ereje, hogy elviselje, viselje el!"

¹³Akkor kisgyermekeket hoztak elébe, hogy rájuk tegye kezeit, és imádkozzék értük; de megdorgálták őket a Tálmidim. ¹⁴És mondta Yeshuá: "Engedjétek a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké az Egek Királysága." ¹⁵És rájuk tette kezeit, és elfordult, és elment.

¹⁶És íme, egy ember lépett hozzá, és mondta: "Jó Rábi, melyik az a jó, amit megtegyek, hogy örököljem a Cháyei Olámot ➣ az Örök Életet?" ¹⁷És mondta neki: "Miért nevezel engem jónak? Nincs jó, csakis egy: az Elohim. És ha vágyol bemenni az életbe, tartsd meg a Mitzvotot - a parancsolatokat." ¹⁸Mondta neki: "Melyeket?" És felelt Yeshuá: "Ne gyilkolj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tégy hamis tanúságot, ¹⁹tiszteld apádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint magadat." ²⁰Mondta neki az ifjú: "Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva; mi hiányzik még nekem?" ²¹És mondta neki Yeshuá: "Ha Támim akarsz lenni, menj, add el mindenedet, amid van, és add a szegényeknek, és kincsed lesz az Egekben; aztán jöjj, és járj utánam." ²²És az ifjú, amikor meghallotta ezt a dolgot, elszomorodott szívében, és elment, mert sok birtoka volt neki.

²³És mondta Yeshuá Tálmidimjainak: "Ámen, mondom nektek, milyen nehéz a gazdag embernek bemenni az Egek Királyságába. ²⁴És még mondom nektek: könnyebb a tevének átmenni a tű lyukán, mint a gazdagnak bemenni az Elohim Királyságába." ²⁵És Tálmidimjai hallották, és felettébb álmélkodtak, mondván: "Ki menekülhet meg hát?" ²⁶És rájuk tekintett Yeshuá, és mondta nekik: "Ádám fiai felől lehetetlen ez a dolog, de Elohimtól nem lehetetlen semmi dolog."

²⁷És felelt Kefá, és mondta neki: "Íme, mi elhagytunk mindent, és jártunk utánad; mi lesz hát nekünk?" ²⁸És mondta nekik Yeshuá: "Ámen, mondom nektek, hogy ti, akik utánam jártok, amikor a Ben HáÁdám dicsősége trónjára ül a Briáh ➣ a Teremtés megújulásakor, ti is ültök majd akkor tizenkét trónon, ítélni Yiszrá'El tizenkét törzsét. ²⁹És minden ember, aki elhagy házakat, vagy testvéreket, vagy nővéreket, vagy apát, vagy anyát, vagy feleséget, vagy gyermekeket, vagy mezőket az én nevemért, százszorosát találja, és a Cháyei Olámot örökli. ³⁰De sokan az elsők közül, akik utolsók lesznek, és az utolsók elsők."

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן- 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Briáh (בְּרִיאָה- 𐤁𐤓𐤉𐤀𐤄) – teremtés • Cháyei Olám (חַיֵּיעוֹלָם - 𐤇𐤉𐤉𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Málkhut HáShámáyim (מַלְכוּתהַשָּׁמַיִם- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Mitzvot (מִצְווֹת- 𐤌𐤑𐤅𐤅𐤕) – Parancsolatok • Mosheh (מֹשֶׁה- 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Sárisz (סָרִיס- 𐤎𐤓𐤉𐤎) – herélt, udvarnok, szolgálatra elkülönített • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Támim (תָּמִים- 𐤕𐤌𐤉𐤌) – Tökéletes/Feddhetetlen • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yárden (יַרְדֵּן- 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל- 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹"Mert hasonló az Egek Királysága a ház gazdájához, aki korán felkelt és kiment reggel, és munkásokat bérelt a szőlőjébe. ²És a munkások bérét napi egy shekelben szabta meg, és elküldte őket a szőlőbe. ³És kiment a harmadik órában (de. kilenc), és látott más embereket, akik tétlenül, munka nélkül álltak a piacon, ⁴és ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőmbe, és béretek elegendő részét megadom nektek a törvény szerint. ⁵És elmentek. És ismét kiment a hatodik és a kilencedik órában, és ugyanúgy tett. ⁶És a tizenegyedik órában kiment, és másokat talált állva, és ezt mondta nekik: Miért álltok itt egész nap? ⁷És így szóltak hozzá: Mert senki sem bérelt fel minket. És ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőmbe. ⁸És amikor beesteledett, ezt mondta a szőlő ura az intézőjének: Hívd elő a munkásokat, és add meg nekik a bérüket, az utolsóktól kezdve az elsőkig. ⁹És jöttek a tizenegyedik órában felbéreltek, és kaptak egy-egy shekelt fejenként. ¹⁰És az elsők jöttek, és azt mondták szívükben, hogy többet kapnak, de ők is csak egy shekelt kaptak fejenként. ¹¹És elvették, és zúgolódtak a ház gazdája ellen, mondván: ¹²Ezek az utolsók egy órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik egész nap a terhet hordoztuk, és a hőség megemésztett minket. ¹³És ő felelt és így szólt egyiküknek: Barátom, nem bántalak igazságtalanul: Nem egy shekelben szabtad-e meg velem a béredet? ¹⁴Vedd, ami a tied, és menj. Az én szívem szerint pedig adni akarok ennek az utolsónak is, mint neked. ¹⁵Hát nem szabad-e nekem azt tennem az enyémmel, ami a szívem szerint van? Vagy rossz-e a szemed, mert én jó vagyok? ¹⁶Így lesznek az utolsók elsők és az elsők utolsók, mert sokan a hívottak, és kevesen a kiválasztottak."

¹⁷És amikor Yeshuá felment Yerusháláyimba, maga mellé vette a tizenkét Tálmidimot külön, és ezt mondta nekik az úton: ¹⁸"Íme, mi felmegyünk Yerusháláyimba, és Ben HáÁdám a Kohánim fejeinek és az Szofrimnak kezébe adatik, és bűnösnek nyilvánítják őt a halálra, ¹⁹és átadják őt a Goyimnak, hogy kigúnyolják, megkorbácsolják az ostorokkal és keresztre feszítsék őt, de a harmadik napon feltámad."

²⁰Akkor odalépett hozzá Zebád'Yáh fiainak anyja a fiaival, hogy leboruljon előtte, és kérjen tőle valamit. ²¹És ő ezt mondta neki: "Mi a kérésed?" És ő ezt mondta neki: "Parancsold meg, hogy ez a két fiam üljön, az egyik a jobbodon és a másik a balodon, a te Királyságodban." ²²És Yeshuá felelt és ezt mondta: "Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni a poharat, amelyet én iszom, és alámerítkezni az alámerítéssel, amellyel én alámerítkezem?" És ezt mondták neki: "Ki tudjuk." ²³És ezt mondta nekik: "Poharamat valóban kiisszátok, és az alámerítéssel, amellyel én alámerítkezem, alámerítkeztek, de a jobbomon és a balomon való ülést nem az én kezemben van megadni, hanem azoké, akiknek elkészítette Ábám." ²⁴És amikor a tíz ezt hallotta, haragra gerjedt a két testvér ellen. ²⁵És Yeshuá magához hívta őket, és ezt mondta: "Tudjátok, hogy a Goyim uralkodói uralkodnak rajtuk, mint fejedelmek a szolgákon, és nagyjaik hatalmaskodnak felettük. ²⁶De ne legyen így közöttetek: hanem aki naggyá akar lenni köztetek, az legyen nektek szolgálóvá, ²⁷és aki közületek elsővé akar lenni, az legyen nektek szolgává. ²⁸Mint ahogy Ben HáÁdám sem azért jött, hogy mások szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és odaadja életét váltságul sokakért."

²⁹És amikor kimentek Yerichoból, nagy néptömeg ment utána. ³⁰És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Yeshuá arra megy, felkiáltottak, mondván: "Hoshi'áh Náh - Ádoneinu, Dávid Fia!" ³¹És a nép rájuk szólt, hogy hallgattassa el őket, de ők még inkább kiáltottak, mondván: "Hoshi'áh Náh, Ádoneinu, Dávid Fia!" ³²És Yeshuá megállt, és odakiáltott nekik, és ezt mondta: "Mit akartok, hogy tegyek nektek?" ³³És ezt mondták neki: "Ádoneinu, hogy megnyíljanak a szemeink." ³⁴És megindult Yeshuá irgalma irántuk, és megérintette szemeiket, és hamarosan visszatért szemeik világossága, és követték őt.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádoneinu (אֲדֹנֵינוּ- 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Ádonáj/Mesterünk • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Dávid (דָּוִד- 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Goyim (גּוֹיִם- 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Hoshi'áh Náh (הוֹשִׁיעָה־נָּא- 𐤄𐤅𐤔𐤉𐤏𐤄𐤍𐤀) – ments meg, kérlek! • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Shekel (שֶׁקֶל- 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység – kb. 11-14 gramm • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Zebád'Yáh (זְבַדְיָה- 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom

¹Amikor közeledtek Yerusháláyimhoz, és Beit-Pagájba, a Hár HáZeitimhez értek, Yeshuá elküldött két Tálmidimot, ²és ezt mondta nekik: "Menjetek az előttetek fekvő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám. ³Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy HáÁdonnak van szüksége rájuk, és hamarosan elküldi azokat." ⁴Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az, amit a próféta által szólt: ⁵"Mondjátok meg Tzion leányának: Íme, királyod jön hozzád, alázatosan, szamáron ülve, és csikón, szamárkancák fián." ⁶A Tálmidim elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Yeshuá parancsolta nekik: ⁷odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruháikat, ő pedig ráült azokra. ⁸A nép közül sokan az útra terítették felsőruháikat, mások ágakat vagdaltak a fákról, és odaszórták. ⁹Az előtte és utána menő sokaság pedig így felelt, mondván: "Hoshiáh-Náh a Dávid Fiának! Áldott, aki jön Yahuwah nevében! Hoshiáh-Náh a magasság Egeiben." ¹⁰Amint beért Yerusháláyimba, felbolydult az egész város, és ezt mondták: "Ki ez?" ¹¹A sokaság ezt mondta: "Ez a próféta, Yeshuá, Nátzrátból, amely a Gálilban van."

¹²Azután bement Yeshuá a Mikdásh HáElohimba, és kiűzte onnan mindazokat, akik a Mikdáshban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította, ¹³és ezt mondta nekik: "Meg van írva: Az én házamat imádság házának nevezik: ti pedig erőszaktevők barlangjává teszitek." ¹⁴Azután vakok és bénák léptek hozzá a Mikdásh házában, és meggyógyította őket. ¹⁵Amikor pedig a Kohánim és az Szofrim látták a csodákat, amelyeket tett, és a gyermekeket, akik a Mikdáshban kiáltottak és így feleltek: "Hoshiáh-Náh a Dávid Fiának!" - haragra lobbantak, ¹⁶és így szóltak hozzá: "Hallod-e, mit mondanak ezek?" Yeshuá pedig így szólt hozzájuk: "Igen. Hát sohasem olvastátok: Csecsemők és csecsszopók szája által alapoztál erőt?" ¹⁷Erre otthagyta őket, és kiment a városon kívülre, Beit-Ányáhba, és ott töltötte az éjszakát.

¹⁸Reggel pedig visszatért a városba, és megéhezett. ¹⁹Meglátott egy fügefát az út mellett, odament hozzá, de semmit sem talált rajta, csupán leveleket. Ekkor így szólt hozzá: "Ne teremj többé gyümölcsöt mostantól és örökre!" És hirtelen elszáradt a fügefa. ²⁰A Tálmidim látták ezt, és elcsodálkoztak, mondván: "Hogyan száradt el a fügefa ilyen hirtelen?" ²¹Yeshuá felelt, és így szólt hozzájuk: "Ámen, mondom nektek, ha van bennetek hit, és nem sántikáltok két ágon, nemcsak azt teszitek meg, amit ezzel a fügefával történt, hanem ha ennek a hegynek azt mondjátok: Emelkedj fel, és vesd magad a tenger közepébe! - úgy lesz. ²²És minden dolgot, amit imádságban kértek, ha csak hittel kéritek, megkapjátok."

²³Azután bement a Mikdáshba, és miközben tanította a népet, odamentek hozzá a Kohánim és a nép vénei, és ezt mondták: "Milyen felhatalmazással teszed ezeket, és ki adta neked ezt a felhatalmazást?" ²⁴Yeshuá felelt, és így szólt hozzájuk: "Én is kérdezek tőletek egy kérdést, és ha megmondjátok nekem, én is megmondom nektek, milyen felhatalmazással teszem ezeket. ²⁵Yochánán bemerítése — kinek szájából volt annak parancsa: az Egekből vagy az Ádám fiaitól?" Ők pedig így tanakodtak elméjükben, mondván: "Ha azt mondjuk: az Egekből, azt fogja mondani nekünk: Akkor miért nem hittetek neki? ²⁶Ha pedig azt mondjuk: az Ádám fiaitól, félünk a sokaságtól, mert mindnyájan Yochánánt prófétának tartják." ²⁷Ezért így feleltek Yeshuának: "Nem tudjuk." Ő pedig így szólt hozzájuk: "Akkor én sem mondom meg nektek, milyen felhatalmazással teszem ezeket."

²⁸"De mit gondol a szívetek? Volt egy embernek két fia, és odament az egyikhez, és ezt mondta: Menj, fiam, dolgozz ma a szőlőmben. ²⁹Ő felelt, és azt mondta: Nem akarok; de azután megfordult rajta a szíve, és elment. ³⁰Odament a másikhoz, és ugyanígy szólt. Ő felelt, és azt mondta: Itt vagyok, uram - de nem ment el. ³¹Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát?" Ezt mondták: "Az első." Yeshuá így szólt hozzájuk: "Ámen, mondom nektek, a vámszedők és a paráznák előbb mennek be Elohim Királyságába, mint ti. ³²Mert eljött hozzátok Yochánán az igazság útján, és nem hittetek neki, a vámszedők és a paráznák pedig hittek neki; ti pedig mindezt láttátok, és mégsem tértetek meg szívetekben, hogy higgyetek neki."

³³"Halljatok egy másik példázatot. Volt egy ember, egy gazda, aki szőlőt ültetett, körbeásta, borsajtót vájt benne, és tornyot épített a közepébe, azután odaadta őrzőknek, és idegen földre távozott. ³⁴Amikor pedig eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit az őrzőkhöz, hogy elhozzák annak gyümölcsét. ³⁵Az őrzők pedig megfogták szolgáit, és az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. ³⁶Ismét küldött más szolgákat, többet, mint az elsőket, de azokkal is ugyanígy cselekedtek. ³⁷Azután pedig elküldte hozzájuk a fiát, mert azt mondta: A fiamtól félnek majd. ³⁸De az őrzők, amikor meglátták a fiút, így szóltak egymáshoz: Íme az örökös; gyertek, öljük meg, és örököljük az örökségét. ³⁹Megfogták őt, kidobták a szőlőn kívülre, és megölték. ⁴⁰Most azért, ha eljön a szőlő ura, mit tesz majd azokkal az őrzőkkel?" ⁴¹Ezt mondták neki: "Megsemmisítve megsemmisíti ezeket a Beli'ál fiait, a szőlőt pedig más őrzőknek adja, akik megadják neki annak gyümölcsét a maga idejében." ⁴²Yeshuá így szólt hozzájuk: "Hát sohasem olvastátok az Írásokban: A kő, amelyet az építők megvetettek, sarokkővé lett; Yahuwahtól lett ez, és csodálatos a szemeinkben. ⁴³Ezért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek Elohim Királysága, és olyan népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét. ⁴⁴És aki erre a kőre esik, összezúzódik, akire pedig az ráesik, azt porrá zúzza." ⁴⁵Amikor a Kohánim és a Perushim hallották példázatait, megértették, hogy róluk beszél. ⁴⁶Szerették volna elfogni, de féltek a sokaságtól, mert az prófétának tartotta őt.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם- 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן- 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Ányáh (בֵּיתעַנְיָה- 𐤁𐤉𐤕𐤏𐤍𐤉𐤄) – szegénység háza – Betánia • Beit-Pagáj (בֵּית־פַּגַּי- 𐤁𐤉𐤕-𐤐𐤂𐤉) – fügeházak helye • Beli'ál (בְּלִיַּעַל- 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalanság, semmirekellőség; lázadó/Yahuwah-ellenes szellemiség • Dávid (דָּוִד- 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Hár HáZeitim (הַרהַזֵּיתִים- 𐤄𐤓𐤄𐤆𐤉𐤕𐤉𐤌) – Olajfák hegye • Hoshiáh-Náh (הוֹשִׁיעָה־נָּא- 𐤄𐤅𐤔𐤉𐤏𐤄-𐤍𐤀) – kérünk, szabadíts meg!; üdvözlő-kiáltás • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohen Gádol (כֹּהֵןגָּדוֹל- 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá'El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Mikdásh (מִקְדָּשׁ- 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Nátzrát (נָצְרַת- 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Tzion (צִיּוֹן- 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Felelt ismét Yeshuá, és felemelte nekik példázatát, mondván: "Hasonló az Egek Királysága egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. ²Elküldte szolgáit, hogy hívják el a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak jönni. ³Ismét küldött más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem lakomámat, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van; jöjjetek a menyegző lakomájára! ⁴De azok nem fordították szívüket erre sem, és elmentek, ki-ki a maga mezejére, és ki-ki a maga kereskedésébe. ⁵A többiek pedig megragadták szolgáit, dölyfösen bántak velük és megölték őket. ⁶Felindult a király, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig tűzbe vetette. ⁷Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző lakomája kész, de a meghívottak nem bizonyultak méltóknak. ⁸Menjetek tehát az ösvények fejéhez, a szemek nyílásához, és minden embert, akit csak találtok, hívjatok el a lakomára. ⁹Kimentek azok a szolgák az ösvényekre, és összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a menyegzős ház a meghívottakkal. ¹⁰Amikor a király bement, hogy megtekintse a jövevényeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve; ¹¹és így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzői ruha nélkül? Az pedig olyan lett, mint aki hallgat. ¹²Akkor megparancsolta a király szolgáinak, mondván: Kötözzétek meg őt, kezeit és lábait, vegyétek fel és vessétek a homály és a halálárnyék helyére; ott lesz sírás és fogcsikorgatás. ¹³Mert sokan vannak az elhívottak, de a választottak kevesen."

¹⁴Akkor elmentek a Perushim, és együtt tanácskoztak, hogyan ejthetnék kelepcébe szavaival. ¹⁵Elküldték hozzá Tálmidimjaikat a Hordosz embereivel együtt, mondván: "Rábi, tudjuk, hogy hűséges ember vagy, és Elohim útját igazságban tanítod, és nem rettegsz senki arcától, mert nem emeled fel senki arcát. ¹⁶Mondd meg tehát nekünk, mit mond szíved: helyes-e adót adni a császárnak, vagy nem?" ¹⁷Yeshuá ismerte cselszövésüket, és így szólt: "Miért kísértetek engem, képmutatók? ¹⁸Mutassátok meg nekem az adó pénzét!" Azok pedig odavittek neki egy dinárt. ¹⁹És ezt mondta nekik: "Kié ez a kép és ez a felirat?" ²⁰Azt mondták neki: "A császáré." Ekkor így szólt hozzájuk: "Ezért adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Elohimnak, ami Elohimé." ²¹Amikor ezt meghallották, elálmélkodtak, otthagyták őt, és elmentek.

²²Azon a napon odaléptek hozzá a Tzádukim, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás a halottaknak, és megkérdezték őt, mondván: ²³"Rábi, íme, Mosheh mondta: ha egy férfi meghal, és nincsenek fiai, akkor sógorként vegye el testvére a feleségét, és támasszon magot testvére nevére. ²⁴Volt nálunk hét testvér: az első feleséget vett magának és meghalt, és mivel magot nem hagyott maga után, feleségét testvérére hagyta. ²⁵Hasonlóképpen a második is, és a harmadik is, egészen a hetedikig. ²⁶Mindnyájuk után pedig meghalt az asszony is. ²⁷Most tehát a feltámadáskor a hét közül kinek lesz a felesége, hiszen mindnyájuknak felesége volt?" ²⁸Felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: "Tévelyegtek, mert nem ismeritek sem a Toráht, sem Elohim hatalmát. ²⁹Mert a feltámadáskor nem vesznek feleséget és nem mennek férjhez, hanem olyanok lesznek, mint az El Málákhimjai az Egekben. ³⁰A halottak feltámadásának dolgáról pedig nem olvastátok-e, amit Elohim szája által mondatott nektek, mondván: ³¹Én vagyok Ávráhám Elohimja, Yitzchák Elohimja és Yá'ákov Elohimja? Yahuwah nem a holtak Elohimja, hanem az élőké." ³²Amikor a nép sokasága ezt hallotta, ezt mondták: Mily csodálatos az ő Toráhja!

³³Amikor a Perushim meghallották, hogy a Tzádukim száját bezárta, együtt összegyűltek ott. ³⁴És egy bölcs tanítvány közülük megkérdezte őt, kísértve őt, mondván: ³⁵"Rábi, melyik a nagy parancsolat a Toráhban?" ³⁶És így szólt hozzá Yeshuá: "Szeresd Yahuwaht, a te Elohimodat teljes szívedből, teljes Nefeshedből és teljes tudásodból. ³⁷Ez a nagy és első parancsolat. ³⁸A második pedig hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint magadat. ³⁹E két parancsolaton függ az egész Toráh és a Nevi’im.”

⁴⁰Történt pedig, amikor a Perushim összegyűltek, megkérdezte tőlük Yeshuá, mondván: "Mit mondotok a Máshiáchról? Kinek a fia ő?" Ezt mondták neki: "Dávid fia." ⁴¹Így szólt hozzájuk: "Ha tehát úgy van, miképpen szólítja őt Dávid a Ruách által Ádonnak, amikor ezt mondja: ⁴²Így szól Yahuwah az én Ádonimnak: Ülj jobbomra, amíg ellenségeidet lábaid zsámolyává nem teszem. ⁴³Ha pedig Dávid Ádonnak szólítja őt, miképpen lehet a fia?" ⁴⁴És senki sem tudott neki választ adni egyetlen szót sem, és nem is merészelt többé senki vele vitatkozni szavakkal attól a naptól fogva.

Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן- 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ávráhám (אַבְרָהָם- 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Dávid (דָּוִד- 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Dinár (דִּינָר - 𐤃𐤉𐤍𐤓) – római ezüst érme, egynapi munkabér • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל- 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hordosz (הוֹרְדוֹס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (görög: hős) • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Málákhim (מַלְאָכִים- 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Málkhut HáShámáyim (מַלְכוּתהַשָּׁמַיִם- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה- 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה- 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Tzádukim (צַדּוּקִים- 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yá'ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yitzchák (יִצְחָק- 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹Akkor Yeshuá szólt a nép sokaságához és Tálmidimjaihoz, mondván: ²"A Szofrim és a Perushim Mosheh székében ülnek. ³Ezért mindazt, amit mondanak nektek, hogy megtartsátok, tartsátok meg és tegyétek meg, de cselekedeteik szerint ne tegyetek, mert ők beszélnek és nem cselekszenek. ⁴Mert kemény, nehéz, elhordozhatatlan terheket kötnek meg, és az emberek vállára rakják, de ujjukkal sem akarják azt megmozdítani. ⁵És minden cselekedetüket azért teszik, hogy lássák őket az Ádám fiainak szemei előtt: kiszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják bojtjaikat; ⁶és szeretik a megbecsült helyeket a lakomák házaiban és az első üléseket a Beit-Kneszetekben; ⁷a béke köszöntését maguknak a tereken, és hogy Rábinak hívják őket az emberek szája által."

⁸"De ti: senkit közületek ne hívjanak Rábinak, mert egy Rábitok van: a Máshiách, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. ⁹És senkit ne hívjatok Ábátoknak a földön, mert egy Ábátok van, aki az Egekben van. ¹⁰És senkit közületek ne hívjanak út tanítójának, mert egy tanítótok van: a Máshiách. ¹¹És a nagyobb közöttetek legyen szolgátok. ¹²És aki gőgjében felfuvalkodik, megaláztatik, és az alázatos lelkű felmagasztaltatik."

¹³"De jaj nektek, képmutató Szofrim és Perushim, mert elzárjátok az Egek Királyságát az Ádám fiainak orcája előtt: ti nem mentek be oda, és a bemenőket sem engeditek bemenni."

¹⁴"Jaj nektek, képmutató Szofrim és Perushim, mert megeszitek az özvegyek házait, és a szem látszatára sokasítjátok az imádságot: ezért az ítélet mérőzsinórja is kétszeresen feszül ki rátok."

¹⁵"Jaj nektek, képmutató Szofrim és Perushim, mert körbejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen betértet csináljatok, és miután ez megtörtént, a Gei-Hinom fiává teszitek őt, kétszerte inkább nálatoknál."

¹⁶"Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok: ha valaki a Heikhálra esküszik, az semmi, de ha valaki a Heikhál aranyára esküszik, esküje rajta van. ¹⁷Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az arany, vagy a Heikhál, amely megszenteli az aranyat? ¹⁸És ha valaki az Mizbeáchra ➣ az Oltárra esküszik, az semmi, de ha valaki a rajta levő áldozati ajándékra esküszik, esküje rajta van. ¹⁹Vakok, mi a nagyobb: az áldozati ajándék, vagy az Mizbeách, amely megszenteli az áldozati ajándékot? ²⁰Ezért aki az Mizbeáchra esküszik, esküszik arra és mindenre, ami rajta van. ²¹És aki a Heikhálra esküszik, esküszik arra és arra, aki benne lakik. ²²És aki az Egekre esküszik, esküszik Elohim királyi székére és arra, aki azon ül."

¹És Yeshuá kijött a Heikhálból, és elindult az útján, és odaléptek hozzá Tálmidimjai, hogy megmutassák neki a Heikhál épületeit. ²És felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: "Hát nem láttátok mindezt? Ámen, mondom nektek: mindez leromboltatik, és nem marad kő kövön."

³És amikor a Hár HáZeitimen ült, odaléptek hozzá Tálmidimjai külön, és ezt mondták: "Mondd meg nekünk: mikor lesznek ezek, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének?" ⁴És felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: "Őrizkedjetek, hogy meg ne tévesszen titeket valaki! ⁵Mert sokan jönnek majd az én nevemben, mondván: Én vagyok a Máshiách! - és megtévesztenek sokakat. ⁶És amikor háborút hallotok, vagy háborús híreket, lássátok, ne rémüljetek meg, mert mindezeknek meg kell lenniük, de ez még nem a vég. ⁷Mert nemzet támad nemzet ellen és ország ország ellen, és lesz éhínség és dögvész és földrengés sok helyen. ⁸És mindez csak a vajúdás kínjainak kezdete. ⁹Akkor szorongatnak titeket köröskörül, és megölnek titeket, és gyűlöltek lesztek minden nép számára az én nevemért. ¹⁰Akkor sokan elbuknak, és átadják egyik a másikát, és egyik a testvérét gyűlöli. ¹¹És sok hamis próféta támad, és megtévesztenek sokakat utánuk. ¹²És miután megsokasodik a gonoszság, ellankad sokak szeretete. ¹³De aki a végig kivár, az megszabadul. ¹⁴És ennek a Királyságnak az Örömhírét hirdetik majd az egész földön bizonyságul minden népnek, és azután jön el a vég."

¹⁵"Ezért, amikor meglátjátok a pusztító utálatosságot, amelyről Dáni'El próféta keze által szólt, a szent helyen állni - aki érti, az értse meg! -, ¹⁶akkor azok, akik Yáhu'Dáhban vannak, meneküljenek a hegyekbe, ¹⁷és aki a háztetőn van, ne szálljon le, hogy elhozzon valamit a házából, ¹⁸és aki a mezőn van, ne térjen vissza a házába, hogy elvigye felsőruháját. ¹⁹De jaj a terhes és a szoptató anyáknak azokban a napokban! ²⁰És ti imádkozzatok, hogy menekülésetek ne télen legyen, sem Shábáton. ²¹Mert akkor nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ napjainak kezdetétől mostanáig, és olyan nem is lesz többé. ²²És ha meg nem rövidülnének azok a napok, nem menekülne meg egyetlen test sem, de a választottakért megrövidülnek azok a napok."

²³"És akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Máshiách, vagy: íme, ott van - ne higgyétek! ²⁴Mert hamis messiások és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat adnak, hogy megpróbálják - ha hatalmuk van rá - megtéveszteni a választottakat is. ²⁵Lássátok, eleve megmondtam nektek! ²⁶Ezért, ha azt mondják nektek: Íme, a pusztában van, ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban, ne higgyétek! ²⁷Mert ahogyan a villám kijön keletről, és látszik a tenger végéig, úgy lesz Ben HáÁdám arcának eljövetele is. ²⁸Ahol a tetemek vannak, oda gyűlnek a saskeselyűk."

²⁹"És ama idők szorongatása után hirtelen elsötétedik a nap, és a hold nem ragyogtatja fényét, a csillagok lehullanak az Egekről, és a magasság serege megrendül. ³⁰Akkor feltűnik Ben HáÁdám jele az Egeken, és gyászol a föld minden családja, és meglátják Ben HáÁdámot eljönni az Egek felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. ³¹És elküldi Málákhjait erős Shofár-hanggal, és összegyűjtik az ő választottait a négy szél felől, az Egek egyik végétől az Egek másik végéig."

³²"Vegyetek magatoknak példázatot a fügefáról: amikor zsendül az ága, és levelei kihajtanak, tudjátok, hogy közel van a nyár. ³³Így ti is, amikor meglátjátok mindezt, tudván tudjátok, hogy közel van, az ajtónál. ³⁴Ámen, mondom nektek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez be nem következik. ³⁵Az Egek és a föld elmúlnak, de az én beszédeim nem múlnak el."

³⁶"És ama nap idejét és ama órát senki sem tudja, sem az Málákh az Egekben, hanem csak az Ábá egyedül. ³⁷És ahogyan Noách napjaiban, úgy lesz Ben HáÁdám eljövetele. ³⁸Mert ahogyan a Mábul ➣ az Özönvíz napjai előtt ettek és ittak, asszonyokat vettek és asszonyok adattak férjhez addig a napig, amelyen Noách bement a bárkába, ³⁹és nem tudták, míg el nem jött a Özönvíz, és el nem törölte mindnyájukat, úgy lesz Ben HáÁdám eljövetele is. ⁴⁰Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyik összegyűjtetik, a másik otthagyatik. ⁴¹Két asszony őröl a malommal: az egyik összegyűjtetik, a másik otthagyatik. ⁴²Ezért álljatok őrhelyetekre, mert nem tudjátok, mely órában jön el a ti Ádonájotok!"

⁴³"Csak ezt vegyétek szívetekre: ha tudná a ház ura, melyik őrváltáskor jön a tolvaj, őrhelyén állna, és nem engedné betörni a házát. ⁴⁴Ezért ti is legyetek készen, mert abban az órában jön el Ben HáÁdám, amelyikben nem veszitek szívetekre!"

⁴⁵"Ki tehát a hű és értelmes szolga, akit ura házanépe fölé rendelt, hogy kiadja nekik eledelüket idejében? ⁴⁶Boldog az a szolga, akit ura, amikor megjön, úgy talál, hogy így cselekedett! ⁴⁷Ámen, mondom nektek, hogy egész vagyona fölé rendeli őt. ⁴⁸De ha a gonosz szolga ezt mondja szívében: Késik az én Ádonájom eljönni, ⁴⁹és verni kezdi testvéreit, a szolgákat, és eszik és iszik a részegekkel: ⁵⁰eljön annak a szolgának ura azon a napon, amelyen nem várja őt, és abban az órában, amelyet nem tud; ⁵¹és akkor kettévágja, és osztályrészét a képmutatókkal együtt adja: ott lesz sírás és fogcsikorgatás."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ámen (אָמֵן- 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Dáni'El (דָּנִיֵּאל- 𐤃𐤍𐤉𐤀𐤋) – Dániel/Elohim az ítélőm • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hár HáZeitim (הַרהַזֵּיתִים- 𐤄𐤓𐤄𐤆𐤉𐤕𐤉𐤌) – Olajfák hegye • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Mábul (מַבּוּל- 𐤌𐤁𐤅𐤋) – Özönvíz/Kataklizma • Málákh (מַלְאָךְ- 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Noách (נֹחַ- 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Shábát (שַׁבָּת- 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shofár (שׁוֹפָר- 𐤔𐤅𐤐𐤓) – Kosszarv-kürt – rituális kürt és csatakürt • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Vizek (מַיִם- 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹"Akkor hasonló lesz az Egek Királysága tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény elé. ²Öt közülük a balgaság leányai voltak, öt pedig az értelem leányai. ³A balgák fogták lámpásukat, de nem vittek magukkal olajat, ⁴az értelmesek viszont olajat vittek korsóikban a lámpásokkal együtt. ⁵Mivel pedig a vőlegény késett az érkezéssel, mind elszundítottak és elaludtak. ⁶Az éjszaka közepén pedig végighaladt a kiáltás: Íme, a vőlegény jön, menjetek elé! ⁷Akkor felserkentek mind e szüzek, és megigazították lámpásaikat. ⁸A balgák így szóltak az értelmesekhez: Adjatok nekünk olajotokból, mert lámpásaink kialszanak. ⁹Az értelmesek pedig így feleltek, mondván: Nem, nehogy ne legyen elég nekünk és nektek; menjetek inkább az olajárusokhoz, és vegyetek magatoknak. ¹⁰És lőn, hogy amikor elmentek venni, íme, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre, és bezárult az ajtó. ¹¹Azután megjöttek a többi szüzek is, és így szóltak: Ádoneinu, Ádoneinu, nyiss meg, kérlek, nekünk! ¹²Ő pedig felelt és mondta: Ámen, mondom nektek, nem ismerlek titeket." ¹³"Azért álljatok őrhelyeteken, mert nem tudjátok a napot, sem az órát, amelyben eljön Ben HáÁdám!"

¹⁴"Mert olyan ez, mint egy ember, aki idegen földre utazik, és hívatta szolgáit, és kezükbe adta vagyonát. ¹⁵Egyiküknek adott öt kikárt, másiknak kettőt, megint másiknak egyet, kinek-kinek keze tehetsége szerint, és sietett, és elindult útjára. ¹⁶És az, aki az öt kikárt kapta, elment, kereskedett velük, és szerzett másik öt kikárt. ¹⁷És ugyanígy az, aki a kettőt kapta, szerzett másik kettőt. ¹⁸Az pedig, aki az egy kikárt kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura ezüstjét. ¹⁹Sok nap múltán pedig megtért e szolgák ura az útjáról, és számot vetett velük. ²⁰És odalépett az, aki az öt kikárt kapta, és odavitt másik öt kikárt, mondván: Ádoni, öt kikárt adtál kezembe; íme, szereztem még másik öt kikárt. ²¹És ura felelt neki: Jól tetted, jó és hű szolga, hű voltál a kevésen, sok fölé rendellek; menj be urad örömébe. ²²És odalépett az is, aki a két kikárt kapta, és mondta: Ádoni, két kikárt adtál kezembe; íme, szereztem rajtuk még két kikárt. ²³És ura felelt neki: Jól tetted, jó és hű szolga, hű voltál a kevésen, sok fölé rendellek; menj be urad örömébe. ²⁴És odalépett az is, aki az egy kikárt kapta, és mondta: Ádoni, ismertelek, hogy kemény ember vagy, aki aratsz ott, ahol nem vetettél, és gyűjtesz ott, ahol nem szórtál. ²⁵És féltem, elmentem, és elrejtettem kikárodat a földbe; most íme, itt van neked, ami a tied. ²⁶És felelt ura, és mondta neki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy aratok ott, ahol nem vetettem, és gyűjtök ott, ahol nem szórtam. ²⁷Azért rajtad volt, hogy odaadd ezüstömet a pénzváltóknak, és megtértemkor visszakaptam volna, ami az enyém, kamattal. ²⁸Azért vegyétek el tőle a kikárt, és adjátok annak, akinek tíz kikárja van. ²⁹Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól elvétetik még az is, amije van. ³⁰Ezt a szolgát pedig, aki semmiben nem vált be, vessétek ki a sötétségbe és a halálárnyékba; ott lesz sírás és fogcsikorgatás."

³¹"És lőn, hogy amikor eljön Ben HáÁdám az ő nagyságában, és vele minden szent Málákhim, akkor leül dicsősége trónjára. ³²És egybegyűlnek elébe mind a népek, és elválasztja őket egymástól, egyiket a másiktól, ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kecskék közül. ³³És a juhokat jobbja felől állítja, a kecskéket pedig balja felől." ³⁴"Akkor így szól a király a jobbja felől állókhoz: Jöjjetek, Ábám áldottai, örököljétek a Királyságot, amely el van készítve nektek a világ megalapítása óta. ³⁵Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, ³⁶mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, fogságban, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. ³⁷Akkor felelnek neki az igazak, mondván: Ádoneinu, mikor láttunk téged éhezni, hogy jóltartottunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? ³⁸Mikor láttunk téged jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? ³⁹És mikor láttunk téged betegen vagy börtönben fogságban, hogy elmentünk volna hozzád? ⁴⁰És a király felel majd nekik, mondván: Ámen, mondom nektek, amit megtettetek e legkisebb atyámfiai közül eggyel, az én lelkemnek tettétek meg."

⁴¹"Akkor szól a balja felől állókhoz is: Menjetek el tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amely el van készítve a Szátánnak és málákhjainak. ⁴²Mert éheztem, és nem adtatok nekem ennem, szomjaztam, és nem adtatok nekem innom, ⁴³jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam és fogságban a börtönben, és nem látogattatok meg. ⁴⁴Akkor ők is, ők is felelnek neki, mondván: Ádoneinu, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni vagy jövevénynek vagy mezítelennek vagy betegen vagy börtönben fogságban, és nem mentünk segítségedre? ⁴⁵És felel nekik, mondván: Ámen, mondom nektek, amit nem tettetek meg e legkisebbek közül eggyel, az én lelkemnek nem tettétek meg. ⁴⁶És ezek elmennek az örök iszonyatra, az igazak pedig a Cháyei Olámra - az Örök Életre."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádoneinu (אֲדֹנֵינוּ- 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Ádonáj/Mesterünk • Ádoni (אֲדֹנִי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן- 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Cháyei Olám (חַיֵּיעוֹלָם- 𐤇𐤉𐤉𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Kikár (כִּכָּר- 𐤊𐤊𐤓) – kör, kerek; kerek kenyér; tálentum (súlyegység, ~34 kg); kerek síkság, völgy-medence • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Málákh (מַלְאָךְ- 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Málkhut HáShámáyim (מַלְכוּתהַשָּׁמַיִם- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Málákhim (מַלְאָכִים - 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Szátán (שָׂטָן- 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség

¹És történt, amikor Yeshuá befejezte mindezeknek a beszédeknek elmondását, így szólt Tálmidimjaihoz: ²"Nemde tudjátok, hogy két nap múlva lesz a Peszách, és Ben HáÁdám átadatik, hogy megfeszítsék." ³Akkor összegyűltek a Kohánim fejei, az Szofrim és a nép vénei a Kohen Gádol udvarában, akinek neve Káyáfá, ⁴és tanácsot tartottak, hogy csellel megragadják Yeshuát és megöljék. ⁵De ezt mondták: "Ne az ünnepen, hogy zavargás ne támadjon a nép között."

⁶És történt, amikor Yeshuá Beit-Ányáhban volt, a leprás Shim'on házában, ⁷odament hozzá egy asszony, és kezében egy alabástrom edény volt, igen drága kenettel, és ráöntötte az asztalnál ülő fejére. ⁸Amikor látták ezt a Tálmidim, haragra gerjedtek, és ezt mondták: "Mire való ennek a kenetnek az elpazarlása? ⁹Nemde jobb lett volna ezt sok ezüstért eladni, és árát szétosztani a szegényeknek." ¹⁰De megtudta Yeshuá, és ezt mondta nekik: "Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem. ¹¹Mert a szegényeket mindig megtaláljátok magatok előtt, de engem nem mindig találtok meg magatok előtt. ¹²Mert amikor ezt a kenetet testemre öntötte, temetésemre készített elő engem. ¹³Ámen, mondom nektek: minden helyen, ahol csak hirdetik majd ezt az Örömhírt az egész földön, elbeszélik majd azt is, amit ő tett, az ő emlékezetére!"

¹⁴Akkor felkelt a tizenkettő közül egy, akinek neve Yáhu'Dáh Ish-K'riyot, és elment a Kohánim fejeihez, ¹⁵és így szólt: "Mit akartok adni nekem, ha kezetekbe adom őt?" Azok kimértek neki harminc ezüstöt. ¹⁶És attól az időtől fogva alkalmat keresett, hogy elárulja őt.

¹⁷Chág HáMátzot ➣ a Kovásztalan Kenyerek Ünnepe első napja előtt odamentek a Tálmidim Yeshuá elé, és ezt mondták: "Hol akarod, hogy elkészítsük neked a Peszách elköltését?" ¹⁸Ő ezt mondta: "Menjetek a városba ehhez s ehhez az emberhez, és mondjátok meg neki: Így szól a mi Mesterünk: Íme eljött az időm, és íme nálad ülöm meg a Peszách ünnepét Tálmidimjaimmal házadban." ¹⁹És a Tálmidim úgy tettek, amint Yeshuá parancsolta nekik, és elkészítették a Peszáchot. ²⁰És amikor este lett, asztalhoz telepedett a tizenkettővel. ²¹És miközben ettek, ezt mondta: "Ámen, mondom nektek, hogy közületek egy elárul engem." ²²Erre szívükben igen elszomorodtak, és kezdték mondani neki egyenként: "Talán csak nem én vagyok az, uram?" ²³Ő pedig felelt és mondta: "Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. ²⁴Íme, Ben HáÁdám elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki Ben HáÁdámot Nefeshe keresőinek kezébe adja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem született volna." ²⁵És Yáhu'Dáh, az áruló, felelt és mondta: "Talán csak nem én vagyok az, Rábi?" Ő pedig így szólt hozzá: "Te mondtad."

²⁶És miközben ettek, vette Yeshuá a kenyeret, megáldotta, megtörte, a Tálmidimnek adta, és ezt mondta: "Vegyétek, egyétek, ez az én testem!" ²⁷És vette a poharat, megáldotta, nekik adta, és ezt mondta: "Igyatok ebből mindnyájan, ²⁸mert ez az én vérem, az új szövetség vére, amely sokakért kiontatik bűneik bocsánatára. ²⁹De én megmondom nektek, hogy mostantól fogva nem iszom többé a szőlőtőnek ebből a terméséből ama napig, amelyen majd újat iszom veletek Ábám Királyságában."

³⁰És elénekelték a Hálelt, majd kimentek az Olajfák hegyére. ³¹Akkor ezt mondta nekik Yeshuá: "Íme, mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai. ³²De halottaimból való feltámadásom után előttetek megyek Gálilba." ³³És Kefá felelt és mondta neki: "Ha mindnyájan megbotránkoznak is benned, én soha meg nem botránkozom." ³⁴Yeshuá pedig ezt mondta neki: "Ámen, mondom néked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem." ³⁵Kefá így szólt hozzá: "Ha az is lesz osztályrészem, hogy meghaljak veled, akkor sem tagadlak meg." És ugyanígy beszéltek a többi Tálmidim is.

³⁶És ezután elment velük Yeshuá egy helyre, amelyet Gát-Shemánenak hívnak, és így szólt Tálmidimjaihoz: "Üljetek le itt magatoknak, amíg odamegyek és imádkozom amott." ³⁷És maga mellé vette Kefát és Zebád'Yáh két fiát, és kezdett gyötrődni és búsulni. ³⁸Akkor ezt mondta nekik: "Felette keserű az én Nefeshem, mindhalálig; maradjatok itt, és virrasszatok velem." ³⁹És egy kissé továbbment, arcára borult, imádkozott, és ezt mondta: "Ábám, ha lehetséges a dolog, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne az én akaratom szerint, hanem amint te akartad." ⁴⁰És odament a Tálmidimhez, és alva találta őket, és így szólt Kefához: "Hát nem volt erőtök egy órát virrasztani velem? ⁴¹Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: íme, a szellem kész, de a test erőtlen." ⁴²Másodszor is elment magának, imádkozott, és ezt mondta: "Ábám, ha ez a pohár nem mehet el úgy, hogy meg ne igyam, legyen meg a te akaratod." ⁴³És ismét visszament, és újra alva találta őket, mert szemeik elnehezültek. ⁴⁴És otthagyta őket, ismét elment, harmadszor is imádkozott, ugyanazokat a szavakat szólva. ⁴⁵Akkor visszament Tálmidimjaihoz, és ezt mondta nekik: "Adjatok álmot szemeiteknek és nyugalmat. Íme, eljött az óra, és Ben HáÁdám vétkesek kezébe adatik. ⁴⁶Keljetek fel, menjünk! Íme, közeleg, aki engem elárul."

⁴⁷Még beszélt, és íme, Yáhu'Dáh, egy a tizenkettő közül, megjött, és vele nagy sokaság kardokkal és botokkal, a Kohánim fejeitől és a nép véneitől. ⁴⁸Az árulója pedig jelt adott nekik, ezt mondva: "Az az ember, akit megcsókolok, ő az; ragadjátok meg!" ⁴⁹És sietve odament Yeshuához, és ezt mondta: "Shálom néked, Rábi!" - és megcsókolta őt. ⁵⁰És Yeshuá ezt mondta neki: "Barátom, miért jöttél?" Ekkor rávetették magukat Yeshuára, kezeiket kinyújtották rá, és megragadták. ⁵¹És íme, egy azok közül, akik Yeshuával voltak, kinyújtotta kezét, kirántotta kardját, lecsapott a Kohen Gádol szolgájára, és levágta a fülét. ⁵²Akkor ezt mondta neki Yeshuá: "Tedd vissza kardodat a helyére, mert mindazok, akik kardot fognak, kard által vesznek el. ⁵³Vagy azt mondod szívedben, hogy nem kérhetnék Ábámtól, hogy küldjön nekem most is tizenkét seregnél is több Málákhot? ⁵⁴De akkor miként teljesednének be az Írások, hogy ennek így kell történnie?" ⁵⁵Abban az órában ezt mondta Yeshuá a nép sokaságának: "Mint valami rabló ellen, úgy jöttetek ki kardokkal és botokkal, hogy megragadjatok engem? Nap nap után ott ültem és tanítottam nálatok a Mikdáshban, és nem nyújtottátok ki rám kezeteket. ⁵⁶De mindez azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták Írásai." Akkor elhagyták őt Tálmidimjai mind, és elfutottak.

⁵⁷Yeshuá megragadói pedig elvitték őt Káyáfához, a Kohen Gádolhoz, akinek házánál összegyűltek az Szofrim és a vének. ⁵⁸Kefá pedig távolról követte őt egészen a Kohen Gádol udvaráig, és bement, leült ott a szolgákkal, hogy lássa, mire jut a dolog. ⁵⁹A Kohánim fejei és a vének és az egész Szanhedrin hamis tanúvallomást kerestek Yeshuá ellen, hogy megöljék, de nem találtak, ⁶⁰noha sok hamis tanú jött oda; nem találtak. Végül pedig odalépett két hamis tanú, ⁶¹és ezt vallották: "Ez azt mondta: Elég nagy a kezem lerombolni Elohim Heikhálját, és három nap alatt felépíteni." ⁶²És felállt a Kohen Gádol, és ezt mondta neki: "Semmit sem felelsz arra, amit ezek tanúsítanak ellened?" ⁶³De Yeshuá hallgatott. És a Kohen Gádol ezt mondta neki: "Megesketlek az élő Elohimra, hogy mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Máshiách, Ben HáElohim!" ⁶⁴És ezt mondta neki Yeshuá: "Te mondtad. Sőt megmondom nektek: mostantól fogva meglátjátok Ben HáÁdámot, amint a Hatalom jobbján ül, és eljön az Egek felhőin." ⁶⁵Akkor megszaggatta a Kohen Gádol a ruháit, és ezt mondta: "Káromló ő! Mi szükségünk van még tanúkra? Íme, most hallottátok a káromlását szájából. ⁶⁶Mi a véleményetek?" Azok feleltek és mondták: "Halálos ítélet jár neki!" ⁶⁷Akkor arcába köptek, és ököllel ütötték, mások pedig arcul csapták őt, ⁶⁸és ezt mondták: "Prófétálj nekünk, Máshiách, ki az, aki megütött téged!"

⁶⁹Kefá pedig kinn ült az udvaron, és odament hozzá egy szolgálóleány, és ezt mondta: "Te is a Gálili Yeshuával voltál." ⁷⁰De ő letagadta mindnyájuk szeme előtt, és ezt mondta: "Nem tudom, mit beszélsz." ⁷¹És kiment a kapucsarnokba, és meglátta őt egy másik szolgálóleány, és ezt mondta az ott állóknak: "Ez is a Nátzráti Yeshuával volt." ⁷²És ismét letagadta, esküvel: "Nem ismerem azt az embert." ⁷³És kis idő múlva odamentek az ott állók, és ezt mondták Kefának: "Bizony, te is egy vagy közülük, mert a te beszéded is elárul téged." ⁷⁴Akkor átkozódni és esküdözni kezdett, ezt mondva: "Nem ismerem azt az embert." És abban a pillanatban megszólalt a kakas. ⁷⁵És visszaemlékezett Kefá Yeshuá szavára, aki azt mondta: "Mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem." És kiment onnan, és keservesen sírt.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Ányáh (בֵּיתעַנְיָה- 𐤁𐤉𐤕𐤏𐤍𐤉𐤄) – szegénység háza – Betánia • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Chág HáMátzot (חַגהַמַּצּוֹת- 𐤇𐤂𐤄𐤌𐤑𐤅𐤕) – A Kovásztalan Kenyerek Ünnepe • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Gát-Shemáne (גַּתשְׁמָנִים- 𐤂𐤕𐤔𐤌𐤍𐤉𐤌) – olajprés • Hálel (הַלֵּל- 𐤄𐤋𐤋) – dicséret – a Zsoltárok (113–118) ünnepi éneke • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Ish-K'riyot (אִישׁקְרִיּוֹת— 𐤀𐤉𐤔𐤒𐤓𐤉𐤅𐤕- ) – K'riyot lakója/férfia • Káyáfá (קַיָּפָא- 𐤒𐤉𐤐𐤀) – Kajafás • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Keszef (כֶּסֶף- 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohen Gádol (כֹּהֵןגָּדוֹל- 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá'El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mikdásh (מִקְדָּשׁ- 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Nátzrát (נָצְרַת- 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Peszách (פֶּסַח- 𐤐𐤎𐤇) – Átugrás/Elkerülés – a Kivonulás ünnepe • Petrosz (פֶּטְרֹוס- 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Kefá/Péter • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – béke; teljesség; jól-lét; üdv • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szanhedrin (סַנְהֶדְרִין- 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – hetventagú legfelsőbb zsidó tanács • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Zebád'Yáh (זְבַדְיָה- 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom

¹Amint megvirradt a reggel, a Kohánim fejei és a nép vénei mindnyájan együtt tanácsot tartottak Yeshuá ellen, hogy halálra adják. ²Megkötözték őt, elvezették, és átadták Pontiusz Pilátusz helytartó kezébe.

³Amikor pedig Yáhu'Dáh, aki őt kiszolgáltatta, látta, hogy bűnösnek ítélték, megbánta, és visszavitte a harminc ezüstöt a Kohánim fejeinek és a véneknek, ⁴és ezt mondta: "Vétkeztem, mert ártatlan vért szolgáltattam ki." De azok ezt mondták: "Mi közünk hozzá? A te dolgod, te lásd!" ⁵Erre ő a Heikhálba dobta az ezüstöt, kiment, elment és felakasztotta magát. ⁶A Kohánim fejei pedig felszedték az ezüstöt, és így szóltak: "Nem a Tóra szerint való ezt a kincstárba tennünk, mert vérnek díja." ⁷Tanácsot tartottak, és megvették rajta a Fazekas mezejét a gérim - jövevények temetésére. ⁸Ezért hívják azt a mezőt Vérek Mezejének mind a mai napig. ⁹Akkor teljesedett be az ige, amely Yirme'Yáhu próféta keze által hangzott el: "És vették a harminc ezüstöt, a drága becsértéket, akit ennyire becsültek Yiszrá'El fiai, ¹⁰és odaadták a Fazekas mezejéért, ahogyan megparancsolta nekem Ádonáj."

¹¹Yeshuá pedig a helytartó előtt állt, és megkérdezte tőle a helytartó, mondván: "Te vagy Melekh HáYáhu'dim ➣ a Zsidók Királya?" Yeshuá ezt mondta neki: "Te mondod." ¹²De amikor a Kohánim fejei és a vének vádolták őt, semmit sem felelt nekik. ¹³Akkor így szólt hozzá Pilátusz: "Nem hallod, mennyi mindennel tanúskodnak ellened?" ¹⁴De nem adott neki választ, egyetlen szót sem, úgyhogy a helytartó szemében csodálatos volt.

¹⁵Ezen az ünnepen pedig a helytartó szokván szokott elbocsátani egyet a foglyok közül, akit a nép kiválasztott. ¹⁶Abban az időben volt nekik egy foglyuk, aki ismert volt a nép előtt, akinek neve Bár-Ábá. ¹⁷Amikor tehát összegyűltek, ezt mondta nekik Pilátusz: "Kit választotok, hogy szabadon bocsássam nektek: Bár-Ábát vagy Yeshuát, akit Máshiáchnak mondanak?" ¹⁸Mert tudta, hogy irigységből szolgáltatták ki őt. ¹⁹Mikor pedig az ítélet helyén ült, üzent neki a felesége, mondván: "Ne avatkozz ennek a Tzádiknak - Igaznak az ügyébe, mert sokat szenvedtem ma álomban őmiatta." ²⁰A Kohánim fejei és a vének azonban felbujtották a nép sokaságát, hogy Bár-Ábát kérjék, Yeshuát pedig veszítsék el. ²¹Felelt a helytartó, és ezt mondta nekik: "Kit választotok a kettő közül, hogy szabadon bocsássam nektek?" Ők ezt mondták: "Bár-Ábát." ²²Ezt mondta nekik Pilátusz: "Mit tegyek hát Yeshuával, akit Máshiáchnak mondanak?" Mindnyájan ezt mondták: "Feszíttessék meg!" ²³Ő pedig ezt mondta: "De hát mi rosszat tett?" Azok pedig még jobban kiáltoztak, mondván: "Feszíttessék meg!" ²⁴Amikor Pilátusz látta, hogy semmit sem ér el, sőt még nagyobb lesz a zűrzavar, vizet vett, megmosta kezeit a nép szeme előtt, és ezt mondta: "Ártatlan vagyok ennek az Igaznak vérétől; ti lássátok!" ²⁵Felelt az egész nép, és ezt mondta: "Az ő vére mireánk és fiainkra!" ²⁶Akkor szabadon bocsátotta nekik Bár-Ábát, Yeshuát pedig megostoroztatta, és átadta, hogy megfeszítsék.

²⁷Akkor a helytartó hadi emberei elvitték Yeshuát az ítélet udvarára, és köré gyűjtötték az egész csapatot. ²⁸Levetkőztették, és bíborpalástot öltöttek rá, ²⁹tövisekből koronát fontak, a fejére tették, nádszálat a jobbjába, térdre borultak előtte, gúnyolták őt, mondván: "Éljen Melekh HáYáhu'dim ➣ a Zsidók Királya!" ³⁰Leköpték arcait, elvették a nádszálat, és a fejére verték.

³¹Miután kigúnyolták őt, levették róla a palástot, felöltöztették ruháiba, és elvezették, hogy megfeszítsék őt. ³²Amint kifelé mentek, ráakadtak egy cirénei emberre, akinek neve Shim'on: ezt kényszerítették, hogy menjen velük, és vigye az ő keresztjét. ³³Megérkeztek arra a helyre, amelyet Gálgáltának hívnak, ami azt jelenti: a Gulgolet ➣ Koponya helye, ³⁴és adtak neki inni keserűséggel kevert ecetet. De amikor megízlelte, nem akarta meginni. ³⁵Megfeszítették ott, és elosztották ruháit, sorsot vetettek rájuk, hogy beteljesedjék, amit a próféta szája által mondott: "Elosztják ruháimat maguknak, és köntösömre sorsot vetnek"; ³⁶azután leültek, és őrizték őt ott. ³⁷A feje fölé helyezték vétkének tárgyát írásban: EZ Yeshuá, Melekh HáYáhu'dim. ³⁸Akkor vele együtt megfeszítettek két erőszaktevő embert, az egyiket a jobbja, a másikat a balja felől.

³⁹Akik pedig arra mentek el, gyalázták őt, és csóválták utána fejeiket, ⁴⁰és ezt mondták: "Te, aki lerombolod a Heikhált, és három nap alatt felépíted, szabadítsd meg lelkedet! Ha Ben HáElohim vagy, szállj le a fáról!" ⁴¹Hasonlóan a Kohánim fejei is gúnyolódtak rajta a Szofrimmal és a vénekkel együtt, mondván: ⁴²"Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Yiszrá'El királya, szálljon le most a fáról, és hiszünk benne! ⁴³Elohimban bízott: mentse meg most, ha gyönyörködik benne; hiszen azt mondta: Ben HáElohim vagyok." ⁴⁴Az erőszaktevő emberek is, akiket vele együtt feszítettek meg, ugyanígy szidalmazták őt.

⁴⁵Sötétség borította be az egész föld színét a hatodik órától (déltől) a kilencedik óráig (du. háromig). ⁴⁶A kilencedik órában (du. három) Yeshuá hangosan felkiáltott, mondván: "Eláhi, Eláhi, lemá shevaktáni", ami azt jelenti: "Eli, Eli, lámá azavtáni" ➣ "Én Elohimom, én Elohimom, miért hagytál el engem?" ⁴⁷Néhányan az ott állók közül, amikor hallották ezt, ezt mondták: "Eli'Yáhut hívja ez." ⁴⁸Egy közülük azonnal sietett, odafutott, vett egy szivacsot, megtöltötte ecettel, nádszálra tette, és inni adott neki. ⁴⁹A többi ember pedig ezt mondta: "Hagyd, lássuk, eljön-e Eli'Yáhu, hogy megszabadítsa őt." ⁵⁰Yeshuá pedig ismét hangosan felkiáltott, és kiadta Ruáchját.

⁵¹És íme, a Heikhál Párokhetje - kárpitja - kettéhasadt, két darabra, fölülről az aljáig; a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak. ⁵²A sírok megnyíltak, és felébredtek sokan a szentek csontjai közül, akik a földben alusznak. ⁵³Kijöttek sírjaikból az ő feltámadása után, bementek a Szentség városába, és sokaknak megjelentek. ⁵⁴A százados pedig és az emberek, akik vele Yeshuát őrizték, amikor látták a földrengést, és mindazt, ami történt, igen megrémültek, és ezt mondták: "Bizony, Ben HáElohim volt ez!"

⁵⁵Sok asszony pedig, akik Yeshuá után mentek Gálilból, hogy szolgáljanak neki, ott voltak, és távolról nézték, ami ott történt. ⁵⁶Köztük volt a Mágdáli Miryám és Miryám, a Yá'ákov és Yoszef anyja, valamint Zebád'Yáh fiainak anyja.

⁵⁷Mikor beesteledett, eljött egy gazdag ember HáRámátáyimból, név szerint Yoszef, aki maga is Yeshuá Tálmidimjai közül egy volt. ⁵⁸Ő odament Pilátuszhoz, és elkérte tőle Yeshuá testét. Erre Pilátusz megparancsolta, hogy adják ki neki. ⁵⁹Yoszef vette a testet, és tiszta gyolcsba göngyölte, ⁶⁰elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott, nagy követ hengerített a sír szájára, és elment. ⁶¹Ott volt pedig a Mágdáli Miryám és a másik Miryám, akik a sírral szemben ültek.

⁶²Másnap, Erev Shábát után, összegyűltek a Kohánim fejei és a Perushim Pilátusznál, ⁶³és ezt mondták: "Urunk, eszünkbe jutott, hogy ez a csaló még életében ezt mondta: Három nap végeztével feltámadok! ⁶⁴Ezért parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy eljöjjenek a Tálmidimjai éjszaka, és ellopják őt, és azt mondják a népnek: Íme, feltámadt a halottak közül! Akkor ez az utóbbi csalás rosszabb lenne az előzőnél." ⁶⁵Ezt mondta nekik Pilátusz: "Itt van nektek az őrség, menjetek, őrizzétek, ahogyan tudjátok." ⁶⁶Ők elmentek, biztosították a sírt, lepecsételték a követ, és őrséget állítottak rá.

Szójegyzék: Bár-Ábá (בַּר־אַּבָּא - 𐤁𐤓𐤀𐤁𐤀) – az atya fia • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים - 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Eli (עֵלִי - 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ - 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Erev Shábát (עֶרֶב שַׁבָּת - 𐤏𐤓𐤁 𐤔𐤁𐤕) – Shábát előestéje • Gálgáltá (גָּלְגָּלְתָּא - 𐤂𐤋𐤂𐤋𐤕𐤀) – Koponya-hely (arám) • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • gerim (גֵּרִים - 𐤂𐤓𐤉𐤌) – jövevények/prozeliták • Gulgolet (גֻּלְגֹּלֶת - 𐤂𐤋𐤂𐤋𐤕) – koponya • HáRámátáyim (הָרָמָתַיִם - 𐤄𐤓𐤌𐤕𐤉𐤌) – „a két magaslat", Shmu'El próféta városa • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל - 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá'El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Mágdáli Miryám (מִרְיָם הַמַּגְדָּלִית - 𐤌𐤓𐤉𐤌 𐤄𐤌𐤂𐤃𐤋𐤉𐤕) – Mária Magdolna/Toronybeli Mária • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Melekh (מֶלֶךְ - 𐤌𐤋𐤊) – Király • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Párokhet (פָּרֹכֶת - 𐤐𐤓𐤊𐤕) – Kárpit/Függöny – a Szentek Szentjét elválasztó függöny • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Pilátusz (ôÄĚéěČčĺÉń- 𐤐𐤉𐤋𐤈𐤎) – Pontiusz Pilátusz; római helytartó, jelentés: dárdás• Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Tzádik (צַדִּיק - 𐤑𐤃𐤉𐤒) – Igaz ember • Vér (דָּם - 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhudim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yirme'Yáhu (יִרְמְיָהוּ - 𐤉𐤓𐤌𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah felemel • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Zebád'Yáh (זְבַדְיָה - 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom

¹A Shábát után, reggel felé, a hét első napján eljött a Mágdáli Miryám és a másik Miryám, hogy megnézzék a sírt. ²És íme, nagy földrengés volt, mert Yahuwah Málákhja leszállt az Egekből, és eljött, elhengerítette a követ a nyílásról, és leült rá. ³Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. ⁴A tőle való rettegéstől az őrök megrémültek, és olyanok lettek, mint a holtak. ⁵A Málákh pedig felelt, és így szólt az asszonyokhoz: "Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Yeshuát keresitek. ⁶Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, és nézzétek meg a helyet, ahol az Ádon feküdt. ⁷És siessetek Tálmidimjaihoz, és mondjátok meg nekik, hogy feltámadt a halottak közül, és íme, előttetek megy Gálilba: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek!"

⁸Erre egy pillanat alatt eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel, és futottak, hogy hírül adják Tálmidimjainak. ⁹És miközben mentek elbeszélni Tálmidimjainak, íme, megjelent nekik Yeshuá, és mondta: "Shálom!" Ők pedig odaléptek, megragadták a lábait, és leborultak előtte. ¹⁰Ekkor Yeshuá így szólt hozzájuk: "Ne féljetek! Menjetek, adjátok hírül testvéreimnek, hogy menjenek Gálilba, és ott meglátnak engem."

¹¹Miközben mentek, íme, néhányan az őrség emberei közül bementek a városba, és jelentették a Kohánim fejeinek mindazt, ami történt. ¹²Azok pedig összegyűltek a vénekkel, és miután tanácsot tartottak, sok ezüstpénzt adtak a sereg embereinek, ¹³mondván: "Ezt mondjátok: Tálmidimjai jöttek éjjel, és ellopták őt, amíg mi aludtunk. ¹⁴És ha a dolog a helytartó füleibe jut, mi majd a szívére beszélünk, és pajzzsá leszünk nektek minden rossztól." ¹⁵Azok elvették az ezüstöt, és úgy tettek, ahogy a szájukba adták. El is terjedt ez a szóbeszéd a Yáhu'dim között mind a mai napig.

¹⁶A tizenegy tanítvány pedig elment Gálilba, arra a hegyre, ahova Yeshuá rendelte őket. ¹⁷És amikor meglátták őt, leborultak előtte, de voltak közöttük, akik két ágon sántikáltak. ¹⁸Yeshuá hozzájuk lépett, beszélt hozzájuk, és mondta: "Nekem adatott minden uralom az Egekben és a földön. ¹⁹Menjetek minden néphez, hogy tanítsátok őket, és tegyétek őket nekem Tálmidimmá, bemerítve őket az Ábának, a Fiúnak és a Ruách HáKodeshnek nevében, ²⁰és tanítva őket, hogy megtartsanak mindent, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok az évek végéig, a világ végének idejéig. Ámen."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kohánim (כֹּהֲנִים - 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל - 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá'El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Mágdáli Miryám (מִרְיָם הַמַּגְדָּלִית - 𐤌𐤓𐤉𐤌 𐤄𐤌𐤂𐤃𐤋𐤉𐤕) – Mária Magdolna/Toronybeli Mária • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – béke; teljesség; jól-lét; üdv – köszöntés és kérdés egyben • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment