Héber Nevek Biblia

¹Kezdetben volt az Ige, és az Ige Elohimnál volt, és Elohim volt az Ige. ²Ő kezdettől Elohimnál volt. ³Minden általa lett, és nincs semmi, ami nélküle lett volna. ⁴Benne találtatott élet, és az élet az ember világossága. ⁵És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogta be őt.

⁶Volt egy ember a földön, Yochánán a neve, akit Elohim küldött. ⁷Ő tanúságul jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. ⁸Nem ő volt a világosság, hanem hogy bizonyságot tegyen arról a világosságról.

⁹Ő az igazság világossága, amely a világba jött, hogy megvilágosítson minden embert. ¹⁰A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. ¹¹A saját népéhez jött, és az ő saját népe nem fogadta be őt. ¹²Azoknak pedig, akik befogadták őt, erőt adott a kezeikbe, hogy Elohim fiai legyenek — azoknak, akik hisznek az ő nevében, ¹³akiknek a születése nem vérből, sem a test vágyából, sem egy férfi szelleméből, hanem Elohimtól van.

¹⁴És az Ige testet öltött, és közöttünk lakozott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal. ¹⁵Yochánán bizonyságot tett róla, és kiáltva így szólt: "Ő az, akiről megmondtam: Aki utánam jön, előttem volt, mert előbb volt nálam." ¹⁶Mert az ő teljességéből kaptunk mi mindnyájan kegyelmet kegyelemre. ¹⁷Mert a Toráh Mosheh keze által adatott, a kegyelem és az igazság pedig Yeshuá HáMáshiách forrásából fakadt. ¹⁸Elohimot soha senki sem látta: az egyszülött Ben, aki az Atya kebelén van, ő jelentette ki az ő mivoltát.

¹⁹És ez Yochánán bizonyságtétele, amikor a Yáhu'dim Kohánimot és Levi'imet küldtek Yerusháláyimból, hogy megkérdezzék tőle: "Ki vagy te?" ²⁰És ő vallott, és nem tagadott, és vallotta: "Én nem a Máshiách vagyok." ²¹És megkérdezték tőle: "Hát akkor mi vagy? Eli'Yáhu vagy te?" És így szólt: "Nem vagyok Eli'Yáhu." "A próféta vagy te?" És felelt: "Nem." ²²És ezt mondták neki: "Hát ki vagy? — hogy választ adhassunk megbízóinknak. Mit mondasz magadról?" ²³És így szólt: "Én kiáltó hang vagyok a pusztában: Készítsétek az utat Yahuwahnak, ahogyan Yeshá'Yáhu próféta szólott." ²⁴És a küldöttek a Perushim közül valók voltak. ²⁵És megkérdezték őt, és így szóltak hozzá: "Ha nem te vagy a Máshiách, sem Eli'Yáhu, sem a próféta, miért merítesz be?" ²⁶Yochánán felelt nekik, és így szólt: "Én a vizekben merítek be, de közöttetek áll az, akit ti nem ismertek, ²⁷ő az, aki utánam jön, és aki előttem volt, akinek saruja szíját megoldani sem vagyok méltó." ²⁸Ez Beit-HáArávában történt, a Yárdenen túl, ahol Yochánán bemerített.

²⁹És lőn másnap, látta Yeshuát, amint feléje jön, és így szólt: "Íme, Elohim Báránya, aki hordozza a világ vétkét! ³⁰Ő az, akiről megmondtam: Utánam jön egy férfi, aki előttem volt, mert előbb volt nálam. ³¹És én nem ismertem őt, de azért jöttem a vizekben bemeríteni, hogy ismertté legyen Yiszrá'El előtt." ³²És bizonyságot tett Yochánán, és így szólt: "Láttam a Ruáchot, amint galambként leszáll az Egekből, és megnyugodott rajta. ³³És én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy a vizekben merítsek be, ő mondta nekem: Akire látod a Ruáchot leszállni és megnyugodni rajta, ő az, aki Ruách HáKodeshben merít be. ³⁴És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez Ben HáElohim."

³⁵És lőn másnap, ismét ott állt Yochánán két Tálmidimával együtt, ³⁶és látta Yeshuát, amint arra jár, és így szólt: "Íme, Elohim Báránya!" ³⁷És hallotta a két tanítvány, amit ő mondott, és követték Yeshuát. ³⁸És megfordult Yeshuá, és látta őket, amint követik őt, és így szólt hozzájuk: "Mit kerestek?" És így szóltak hozzá: "Rábi — ami azt jelenti: Mesterem —, hol van a lakásod?" ³⁹És így szólt hozzájuk: "Jöjjetek és lássátok." És elmentek, és látták, hol lakik, és nála maradtak azon a napon; az idő pedig a tizedik óra körül volt. ⁴⁰Az egyik a kettő közül, akik ezt hallották Yochánántól, és követték őt, Andreász volt, Shim'on Kefá testvére. ⁴¹Ő megtalálta a testvérét, Shim'ont, és így szólt hozzá: "Megtaláltuk a Máshiáchot ➣ ami görögül Krisztosz." ⁴²És elvitte őt Yeshuához, és rátekintett Yeshuá, és így szólt: "Te Shim'on vagy, Yonáh fia: téged Kefának fognak hívni — ami görögül Petrosz."

⁴³És lőn másnap, Yeshuá Gálilba akart menni, és találkozott Filíposzszal, és így szólt hozzá Yeshuá: "Kövess engem!" ⁴⁴Filíposz pedig Beit-Tzáydáhból való volt, Andreász és Kefá városából. ⁴⁵Filíposz megtalálta Nátánáelt, és így szólt hozzá: "Megtaláltuk azt, akiről Mosheh írt a Toráhban, és a próféták is: Yeshuát, Yoszef fiát, Nátzeretből." ⁴⁶És így szólt hozzá Nátánáel: "Származhat-e valami jó Nátzeretből?" És így szólt hozzá Filíposz: "Jöjj és lásd." ⁴⁷És látta Yeshuá Nátánáelt, amint feléje közeledik, és így szólt róla: "Íme, valóban egy Yiszrá'Eli, akiben nincsen álnokság." ⁴⁸És így szólt hozzá Nátánáel: "Honnan ismersz engem?" És felelt Yeshuá, és így szólt hozzá: "Mielőtt Filíposz hívott téged, amikor a fügefa alatt voltál, láttalak téged." ⁴⁹És felelt neki Nátánáel: "Rábi, te vagy Ben HáElohim, te vagy Melekh Yiszrá'El ➣ Yiszrá'El Királya!" ⁵⁰És felelt Yeshuá, és így szólt hozzá: "Mivel azt mondtam neked, hogy a fügefa alatt láttalak, hiszel? Ezeknél nagyobbakat fogsz látni." ⁵¹És így szólt hozzá: "Ámen, ámen, mondom nektek: mostantól meglátjátok a megnyílt Egeket, és Elohim Málákhjait, amint felszállnak és leszállnak a Ben HáÁdámra."

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Andreász (אַנְדְּרֵאָס - 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤀𐤎) – férfias (görög • Beit-HáArává (בֵּית הָעֲרָבָה - 𐤁𐤉𐤕 𐤄𐤏𐤓𐤁𐤄) – a síkság háza • Beit-Tzáydáh (בֵּית צַיְדָא - 𐤁𐤉𐤕 𐤑𐤉𐤃𐤄) – halászok háza – Betsaida • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Eli'Yáhu (אֵלִיָּהוּ - 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filíposz (פִילִיפּוֹס - 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – lókedvelő (görög) • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kohánim (כֹּהֲנִים - 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Levi'im (לְוִיִּם - 𐤋𐤅𐤉𐤌) – Leviták – a Templom szolgái • Malákhim (מַלְאָכִים - 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/Küldöttek • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nátánáel (נְתַנְאֵל - 𐤍𐤕𐤍𐤀𐤋) – Elohim adta • Nátzeret (נָצְרֶת - 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Hajtás/Őrhely – Názáret • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Petrosz (פֶּטְרֹוס - 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Yonáh (יוֹנָה - 𐤉𐤅𐤍𐤄) – Galamb - a próféta neve – Jónás • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹A harmadik napon menyegző volt a Gálili Kánában, és ott volt Yeshuá anyja. ²És Yeshuá meg a Tálmidimjai is a menyegzőre hívottak közül voltak. ³És miután elfogyott a bor, Yeshuá anyja így szólt hozzá: "Íme, nincs boruk." ⁴És Yeshuá azt mondta neki: "Mi közöm nekem és neked, asszony? Még nem jött el az én időm." ⁵Anyja így szólt a szolgákhoz: "Amit mond nektek, tegyétek meg." ⁶És ott volt hat kőveder, megtisztításra elkészítve, ami nem tiszta a Yáhu'dim közt, a törvény szerint, két vagy három bat fért minden vederbe. ⁷Yeshuá így szólt hozzájuk: "Töltsétek meg a vedreket vizekkel." És megtöltötték a peremig. ⁸És így szólt: "Most merítsetek, és vigyetek a lakoma felügyelőjének." Ők pedig vittek. ⁹És amikor a lakoma elöljárója megízlelte a vizeket, amelyek borrá lettek, anélkül hogy tudta volna, honnan való — csak a szolgák tudták, akik a vizeket merítették —, a lakoma elöljárója odahívta a vőlegényt, ¹⁰és így szólt hozzá: "Minden ember a jó bort adja elsőként, és miután a hívottak jóllakásig ittak, a silány értékűt adja eléjük: te pedig a jó bort tartogattad mostanáig." ¹¹Ez volt a jelek kezdete, amelyeket Yeshuá tett a Gálili Kánában, és ott jelentette ki dicsőségét, és Tálmidimjai hittek benne. ¹²És ezután lement Kfar-Náchumba ő, és anyja, és testvérei, és Tálmidimjai, és ott tartózkodtak nem sok napig.

¹³És közel volt a Yáhu'dim Peszách ünnepe, és Yeshuá felment Yerusháláyimba. ¹⁴És a Beit-HáMikdáshban ökör-, juh- és galambárusokat talált, meg a pénzváltókat, akik ott ültek. ¹⁵És kötelet fogott, és ostorrá fonta a kezében, és kiűzte mindnyájukat a Beit-HáMikdáshból, a juhokat is, az ökröket is, és a pénzváltók pénzét a földre szórta, az asztalaikat pedig felforgatta, ¹⁶és a galambárusoknak ezt mondta: "Vigyétek ki ezeket innen, és ne tegyétek az én Ábám házát adás-vétel házává!" ¹⁷Akkor Tálmidimjai megemlékeztek arról, ami meg van írva: "Házad iránti buzgalom emésztett engem." ¹⁸És feleltek a Yáhu'dim, és így szóltak hozzá: "Milyen jelet mutatsz nekünk, hogy ilyet teszel?" ¹⁹És felelt Yeshuá, és így szólt hozzájuk: "Romboljátok le ezt a Beit-HáMikdásht, és én három nap alatt felállítom." ²⁰És így szóltak a Yáhu'dim: "Negyven évet és hat évet épült ez a Beit-HáMikdásh, és te három nap alatt felállítod?" ²¹Ő azonban testének Beit-HáMikdásháról szólt. ²²Ezért, miután feltámadt a halottak közül, Tálmidimjai megemlékeztek arról, hogy így szólt nekik, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Yeshuá mondott.

²³És amikor Yerusháláyimban volt a Peszách ünnepén, sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket a szemük láttára tett. ²⁴De Yeshuá nem bízott bennük, mert ismerte mindnyájukat, ²⁵és mivel nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúskodjék az emberről, mert ő maga megértette az ember gondolatait.

Szójegyzék: Bát (בַּת - 𐤁𐤕) – Lány/Űrmérték [kb. 22-40 liter] • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ - 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Káná (קַנָּא - 𐤒𐤍𐤀) – Féltékeny • Kfar-Náchum (כְּפַר נַחוּם - 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Vigasztalás faluja/Náchum faluja • Peszách (פֶּסַח - 𐤐𐤎𐤇) – Átugrás/Elkerülés – a Kivonulás ünnepe • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹Volt egy ember a Perushim közül, neve Nákdimon, a Yáhu'dim egyik elöljárója. ²Ő éjjel jött Yeshuához, és így szólt hozzá: "Rábi, tudjuk, hogy Elohim mellől jöttél tanítónknak, mert nincs ember keze ügyében, hogy megtegye azokat a jeleket, amelyeket te teszel, hacsak nincs Elohim ővele." ³És felelt Yeshuá, és így szólt hozzá: "Ámen, ámen, én mondom neked: ha nem születik az ember a fenti forrásból, nem láthatja meg Elohim Királyságát." ⁴És szólt hozzá Nákdimon: "Hogyan tud megszületni az ember, amikor vén? Hát vissza tud-e térni anyja méhébe, és megszületni másodszor?" ⁵Felelt Yeshuá: "Ámen, ámen, én mondom neked: ha nem születik az ember a vizekből és a Ruáchból, nem mehet be Elohim Királyságába. ⁶Aki a testből született, test az, és aki a Ruáchból született, Ruách az. ⁷Ne csodálkozz azon, amit mondtam neked: szükséges nektek megszületnetek a fenti forrásból. ⁸A Ruách arra fúj, amerre akar, és te hallod a hangját, de nem tudod, honnan jön és hová megy: így van mindenki, aki a Ruáchból született." ⁹Felelt Nákdimon, és szólt hozzá: "Hogyan eshetnek meg ilyenek?" ¹⁰Felelt Yeshuá, és szólt hozzá: "Íme, te tanító vagy Yiszrá'Elben, és ezeket nem tudtad? ¹¹Ámen, ámen, én mondom neked: amit tudunk, azt szóljuk, és amit láttunk, arról teszünk tanúságot, de ti nem hallgattok a tanúságtételünkre. ¹²Ha alantas dolgokról szóltam, és nem hittetek nekem, hogyan fogtok hinni nekem, ha magasságos dolgokról beszélek? ¹³És nem szállt fel a magasságba senki, csak az, aki leszállt a magasságból, nemde ő a Ben HáÁdám, aki az Egekben van. ¹⁴És ahogyan Mosheh felemelte a pusztában a kígyót a póznára, úgy emeltetik fel a Ben HáÁdám, ¹⁵azért, hogy el ne vesszen mindenki, aki hisz őbenne, hanem örök életet találjon őbenne. ¹⁶Mert úgy szereti Elohim a világot, hogy odaadta érte az ő Fiát, az egyetlenjét, és mindenki, aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem őbenne örök életet találjon. ¹⁷Mert nem küldte Elohim az ő Fiát a világba, hogy bűnössé tegye azt ítéletében, hanem azért, hogy megszabaduljon általa a világ. ¹⁸Aki hisz őbenne, nem lesz bűnös, és aki nem hisz őbenne, annak bűne őrajta van mostantól fogva, mert nem hitt a Elohim egyetlen Fiának nevében. ¹⁹És ez az ítélet, hogy a világosság eljött a világba, és Ádám fiai jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert gonoszak a cselekedeteik. ²⁰Mert mindenki, aki álnokságot cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy fel ne fedjék cselekedeteit. ²¹De aki igazságot cselekszik, a világosságra megy, azért, hogy megismertessenek cselekedetei, amelyeket Elohim színe előtt cselekedett."

²²E dolgok után Yeshuá Tálmidimjaival együtt Yáhu'Dáh földjére ment, és ott időzött velük, és bemerített ott. ²³És Yochánán is bemerített abban az időben Ainonban, Shálem felé menet, mert sok vizek voltak ott, és az odajövők bemeríttettek. ²⁴Mert Yochánán még nem volt a börtön házába vetve. ²⁵És vita támadt Yochánán Tálmidimjai és egy a Yáhu'dim közül között a megtisztulás dolgáról. ²⁶És elmentek Yochánánhoz, és szóltak hozzá: "Rábénu, az ember, aki veled volt a Yárdenen túl, akiről tanúságot tettél, íme, ő bemerít, és mindnyájan őhozzá jönnek." ²⁷Felelt Yochánán, és szólt: "Nem tud az ember elvenni semmit, ha nem adatott neki a magasságból. ²⁸Ti vagytok a tanúim, hogy elmondtam: nem én vagyok a Máshiách, hanem előtte küldött vagyok. ²⁹Akié a menyasszony, az a vőlegény, és a vőlegény barátja, aki ott áll és hallja őt, ujjongva ujjong a vőlegény hangjára: ezért lett teljessé az örömöm. ³⁰Neki egyre növekednie kell, nekem pedig egyre kisebbé lennem.

³¹Aki a magasságból jön, magasan van minden fölött, és aki a földről való, a porból való az, és a porról beszél. Aki az Egekből jön, magasan van minden fölött: ³²és amint látott és hallott, úgy adja tanúságát, és tanúságát senki sem hallgatja meg. ³³És aki meghallgatja tanúságát, az keze pecsétjével pecsételi meg, hogy Elohim igaz. ³⁴Mert az, akit Elohim küldött, Elohim szavait szólja, mert nem mértékkel adja a Ruáchot. ³⁵HáÁv szereti a Fiút, és mindent a kezébe adott. ³⁶Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, és aki nem hisz a Fiúban, nem fog életet látni, hanem Elohim haragjának lángja száll őreá."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáÁv (הָאָב- 𐤄𐤀𐤁) – az Atya • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Máim (מַיִם- 𐤌𐤉𐤌) – Víz/Vizek • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה- 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nákdimon (נַקְדִּימוֹן- 𐤍𐤒𐤃𐤉𐤌𐤅𐤍) – Nikodémosz/A nép legyőzője • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábénu (רַבֵּנוּ- 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk/Tanítónk • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shálem (שָׁלֵם- 𐤔𐤋𐤌) – Béke/Teljesen ép; Málki-Tzedek városa • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'dim (יְהוּדִים- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yárden (יַרְדֵּן- 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל- 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Amikor pedig megtudta a Ádon, hogy a Perushim meghallották e szót: Yeshuá több Tálmidimot állít és merít be, mint Yochánán – ²jóllehet maga Yeshuá nem merített be őket, hanem a Tálmidimjai –, ³elhagyta Yáhu'Dáht, és visszatért, és elindult Gálilba. ⁴El volt készítve neki, hogy Shomronon át menjen, ⁵és eljutott Shomron földjének egyik városához, amelynek Szukár volt a neve, szemközt a mezei birtokkal, amelyet Yá'ákov adott a fiának, Yoszefnek. ⁶Ott volt Yá'ákov kútja. Yeshuá pedig elfáradt a lelke az úton, és leült a kútnál; mintegy a hatodik óra volt. ⁷És íme, egy Shomroni asszony jött vizet meríteni. Yeshuá így szólt hozzá: "Adj nekem inni!" ⁸Mert Tálmidimjai elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek nekik. ⁹A Shomroni asszony így szólt hozzá: "Hát nem Yáhudi vagy te? Akkor hogyan kérsz tőlem inni, holott én Shomroni asszony vagyok?" Mert nincs dolguk a Yáhudimnak a Shomroniakkal. ¹⁰Yeshuá így felelt, és ezt mondta neki: "Ha ismernéd Elohim ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja neked: Adj nekem inni! – akkor te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizeket." ¹¹Az asszony így szólt hozzá: "Ádoni, íme, nincs mivel meríts, a kút pedig mély: honnan vennéd hát az élő vizeket? ¹²Talán nagyobb vagy atyánknál, Yá'ákovnál, aki ezt a kutat adta nekünk, és aki maga is ivott belőle, meg a fiai és a jószágai is?" ¹³Yeshuá így felelt, és ezt mondta neki: "Mindenki, aki ezekből a vizekből iszik, ismét megszomjazik, ¹⁴de mindenki, aki abból a vizekből iszik, amelyet én adok neki, nem szomjazik meg soha, mert a vizek, amelyeket én adok, benne vizek forrásává lesznek, amelyek a Cháyei Olámra - az Örök Életre buzognak." ¹⁵Az asszony így szólt hozzá: "Ádoni, add nekem azokat a vizeket, hogy ne szomjazzam meg, és ne kelljen idejönnöm meríteni." ¹⁶Yeshuá így szólt hozzá: "Menj, hívd a férjedet, és jöjj ide!" ¹⁷Az asszony így felelt, és ezt mondta neki: "Nincs férjem." Yeshuá ezt mondta neki: "Jól mondtad, hogy nincs férjed, ¹⁸mert öt férjed volt, és akivel most vagy, az nem a férjed: ebben igazat mondtál." ¹⁹Az asszony így szólt hozzá: "Ádoni, látom, hogy próféta vagy. ²⁰Atyáink ezen a hegyen borultak le, ti pedig azt mondjátok, hogy Yerusháláyim az a hely, ahol le kell borulni." ²¹Yeshuá így szólt hozzá: "Higgy nekem, asszony, hogy eljön az idő, amikor sem ezen a hegyen, sem Yerusháláyimban nem borultok le az Ábá előtt. ²²Ti az előtt borultok le, akit nem ismertek, mi az előtt borulunk le, akit ismerünk, mert a szabadítás a Yáhudim forrásából jön. ²³De eljön az idő, és az most van, amikor a hűséges leborulók a Szellemben és az Igazságban borulnak le az Ábá előtt, mert az Ábá ilyen leborulókat kíván. ²⁴Elohim Szellem, és akik leborulnak előtte, azoknak a Szellemben és az Igazságban kell leborulniuk." ²⁵Az asszony így szólt hozzá: "Tudom, hogy eljön a Máshiách (akit Krisztosznak neveznek), és amikor eljön, ő mindent kijelent nekünk." ²⁶Yeshuá ezt mondta neki: "Én vagyok az, aki veled beszélek."

²⁷Még szájában volt a szava, amikor megjöttek a Tálmidimjai, és elcsodálkoztak azon, hogy asszonnyal beszél, de senki sem mondta: "Mit kívánsz?" vagy "Miért beszélsz vele?" ²⁸Az asszony pedig otthagyta a korsóját, elment a városba, és így szólt az emberekhez: ²⁹"Jöjjetek, és lássatok egy embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: vajon nem ez-e a Máshiách?" ³⁰És kimentek a városból, hogy hozzá menjenek.

³¹Eközben kérlelték őt a Tálmidimjai, mondván: "Rábi, egyél!" ³²Ő pedig ezt mondta nekik: "Van nekem ennivalóm, hogy egyem, amit ti nem ismertek." ³³A Tálmidim ekkor egymáshoz szóltak: "Talán hozott neki valaki enni?" ³⁴Yeshuá ezt mondta nekik: "Az én eledelem az, hogy megtegyem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az ő munkáját. ³⁵Íme, ti azt mondjátok, hogy még négy hónap, mielőtt eljön az aratás. Én pedig azt mondom nektek: emeljétek fel a szemeiteket, és nézzetek a mezőkre, mert már megfehéredtek az aratásra. ³⁶Az arató megkapja a bérét, és termést gyűjt be a Cháyei Olámra - az Örök Életre, hogy együtt örüljön a vető és az arató. ³⁷Mert ebben beteljesedik a közmondás szava, hogy: más a vető, és más az arató. ³⁸Én küldtelek el titeket aratni ott, ahol nem ti fáradoztatok; mások fáradoztak, ti pedig az ő fáradságukra jöttetek."

³⁹Abból a városból pedig sokan hittek benne a Shomroniak közül az asszony szava miatt, aki így tanúskodott: "Megmondott nekem mindent, amit tettem." ⁴⁰Amikor tehát a Shomroniak Yeshuához jöttek, kérték őt, hogy maradjon náluk; és ott maradt két napig. ⁴¹És még sokkal többen hittek az ő szava miatt, ⁴²az asszonynak pedig ezt mondták: "Most már nem a te beszéded miatt hiszünk, mert mi magunk hallottuk, és tudjuk, hogy valóban ez a Máshiách, a világ Szabadítója."

⁴³Két nap múlva pedig elindult onnan útjaira Gálilba, ⁴⁴jóllehet maga Yeshuá mondta, hogy a prófétának nincs becsülete a szülőföldjén. ⁴⁵Amikor tehát Gálilba érkezett, befogadták őt a Gáliliak, mert látták mindazt, amit Yerusháláyimban tett az ünnep napjaiban, mivel ők is ott ünnepelték azt az ünnepet.

⁴⁶Eljött tehát Yeshuá ismét a Gálili Kánába, ahol a vizeket borrá változtatta. És volt egy ember a király szolgái közül, akinek a fia beteg volt Kfár-Náchumban. ⁴⁷Amikor meghallotta, hogy Yeshuá megérkezett Yáhu'Dáhból Gálilba, elment hozzá, és kérlelte, hogy menjen le vele, és gyógyítsa meg a fiát, mert halálán volt. ⁴⁸Yeshuá így szólt hozzá: "Ha nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek." ⁴⁹Az ember így szólt hozzá: "Jöjj le, kérlek, Ádoni, mielőtt meghal a fiam!" ⁵⁰Yeshuá így szólt hozzá: "Menj utadra, a fiad él." És hitt az ember a szónak, amelyet Yeshuá mondott neki, és elment. ⁵¹Még útban volt, amikor a szolgái elébe jöttek, és tudtul adták neki, mondván: "A fiad él!" ⁵²Ekkor megtudakolta tőlük az órát, amelyben elkezdett gyógyulni a betegségéből, és azt mondták neki: "Tegnap a hetedik órában távozott el tőle a láz." ⁵³Megtudta tehát az apa, hogy abban az órában történt, amelyben azt mondta neki Yeshuá: "A fiad él." És hitt ő, valamint egész háza népe. ⁵⁴Ez volt a második jel, amelyet Yeshuá tett Gálilban, amikor visszatért Yáhu'Dáhból.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם - 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם - 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Krisztosz (כְרִיסְטוֹס - 𐤊𐤓𐤉𐤎𐤈𐤅𐤎) – Felkent (görög: Khrisztosz) • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Shekhem (שְׁכֶם - 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz – város Efráyim hegyén • Shomron (שֹׁמְרוֹן - 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Szellem (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Ruách • Szukár (סֻכַר - 𐤎𐤊𐤓) – Shomron melletti város (Sychar) • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhudi (יְהוּדִי - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yáhudim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Ezek után eljött a Yáhudik ünnepének Mo'edja, és felment Yeshuá Yerusháláyimba. ²Yerusháláyimban a Juh-kapunál van egy vizek-medence, amelyet Ivri nyelven Beit-Chasdának neveznek, és öt oszlopcsarnoka van. ³Ott feküdtek tömegével a betegek, vakok, sánták, erőtől elszáradtak, és várták ott a vizek megmozdulását. ⁴Mert időnként leszállt egy Málákh a medencére, és felforralta a vizeket, és aki elsőnek szállt le oda a vizek felforralása után, az meggyógyult minden betegségéből, amely hozzá tapadt. ⁵Volt ott egy ember, aki harmincnyolc éve beteg volt a betegségében. ⁶Látta őt Yeshuá, hogy ott fekszik a fekhelyén, és megtudta, hogy már sok napja így fekszik, és azt mondta neki: "Akarsz-e meggyógyulni?" ⁷A beteg így válaszolt neki: "uram, nincs emberem, aki levinne a medencébe a vizek felkavarodásának idején: mire én odaérek, más száll le előttem." ⁸Azt mondta neki Yeshuá: "Kelj fel, vedd a fekhelyedet és járj!" ⁹És hirtelen visszanyerte erejét az ember, felvette a fekhelyét, és járt. Az a nap pedig a Shábát napja volt.

¹⁰Ekkor azt mondták a Yáhudik a meggyógyított embernek: "Hát nem Shábát van ma? Nem szabad felvenned a fekhelyet." ¹¹Ő így válaszolt nekik: "Aki meggyógyított engem, ő mondta nekem: Vedd a fekhelyedet és járj!" ¹²Megkérdezték tőle: "Ki az az ember, aki azt mondta neked: Vedd a fekhelyedet és járj!?" ¹³De a meggyógyított nem tudta, hogy ki az, mert Yeshuá elment onnan, mivel nagy sokaság gyűlt össze azon a helyen. ¹⁴Ezek után megtalálta őt Yeshuá a Beit-HáMikdáshban, és azt mondta neki: "Íme, meggyógyultál; ne vétkezz tovább, hogy ne érjen téged ennél nagyobb baj." ¹⁵Elment az ember, és megmondta a Yáhudiknak, hogy Yeshuá az, aki meggyógyította őt.

¹⁶És ezért üldözték a Yáhudik Yeshuát, és keresték, hogy megöljék, mert ezt a Shábáton tette. ¹⁷De Yeshuá így felelt nekik: "Az Ábám munkálkodik mind ez ideig, és én is munkálkodom." ¹⁸És emiatt még nagyobb vággyal keresték a Yáhudik, hogy megöljék, mert nemcsak hogy megszegte a Shábát napját, hanem azt is mondta Elohimról, hogy ő az Ábája, és hogy ő hasonló Elohimhoz.

¹⁹Megszólalt Yeshuá, és azt mondta nekik: "Ámen, ámen, mondom nektek: a Fiú nem tehet semmit a szívéből, csak azt, amit lát, hogy mit tesz az Ábá; mert amit ő tesz, azt teszi a Fiú is, hozzá hasonlóan. ²⁰Mert az Ábá szereti a Fiút, és megmutat neki mindent, amit ő tesz, és ezeknél nagyobbakat is mutat majd neki, hogy csodálkozzatok a szemeitekben. ²¹Mert ahogyan az Ábá feltámasztja és életre kelti a halottakat, úgy a Fiú is életre kelti azt, akit akar. ²²Az Ábá nem is ítél senkit, hanem az egész ítéletet a Fiú kezébe adta, ²³azért, hogy mindnyájan úgy tiszteljék a Fiút, ahogyan az Ábát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Ábát, aki őt elküldte. ²⁴Ámen, ámen, mondom nektek: aki figyel a szavaimra, és hisz abban, aki engem elküldött, annak Cháyei Olám - Örök Élete van, és nem megy ítéletre, mert átment a halálból az életekbe. ²⁵Ámen, ámen, mondom nektek, hogy eljön az idő, és már el is jött, amikor a halottak meghallják Ben HáElohim hangját, és akik meghallják, élni fognak. ²⁶Mert ahogyan az Ábának az életei önmaga forrásából vannak, úgy adta meg a Fiúnak is, hogy az életei önmaga forrásából legyenek. ²⁷És hatalmat is adott a kezébe, hogy ítéletet tartson, mert ő az Ben HáÁdám. ²⁸Ne csodálkozzatok ezen, mert íme, eljön az a nap, amelyben mindazok, akik a sírban laknak, meghallják az ő hangját, és kijönnek. ²⁹Akik a jót tették, az életekre támadnak fel; akik pedig a rosszat tették, az ítéletre támadnak fel. ³⁰Én nem tehetek semmit önmagamtól: ahogyan hallom, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos ítélet, mert nem a magam akaratát keresem, hanem az Ábá akaratát, aki engem elküldött."

³¹"Ha én magamról teszek bizonyságot, akkor a bizonyságtételem nem hiteles. ³²Más az, aki bizonyságot tesz énrólam, és tudom, hogy hiteles az ő bizonyságtétele, amellyel rólam tanúskodik. ³³Ti elküldtetek Yochánánhoz, és ő tett bizonyságot az igazságról. ³⁴Én azonban nem embertől fogadok el bizonyságot, hanem azért mondom ezeket a szavakat, hogy ti megszabaduljatok. ³⁵Ő volt az égő és világító fáklya, és ti hajlandók voltatok elrejtőzni az ő fényénél egy szempillantásnyi időre. ³⁶Nekem azonban Yochánánénál nagyobb bizonyságtételem van, mert azok a cselekedetek, amelyeket az Ábá nekem adott, hogy elvégezzem azokat — ezek a cselekedetek, amelyeket véghez viszek — maguk tesznek bizonyságot rólam, hogy az Ábá küldött el engem. ³⁷És az Ábá is, aki engem elküldött, ő tett bizonyságot rólam. Az ő hangját nem hallottátok soha, sem az alakját nem láttátok, ³⁸és az ő szava nem lakozik bennetek, mert akit ő elküldött, abban nem hisztek. ³⁹Kutatjátok a Kodesh Írásait, mert azt gondoljátok, hogy bennük van a Cháyei Olám - az Örök Életetek: pedig ezek azok, amelyek énrólam tesznek bizonyságot, ⁴⁰és ti mégsem akartok hozzám jönni, hogy életeitek legyenek. ⁴¹Dicsőséget nem fogadok el ember fiaitól. ⁴²Rólatok pedig tudom, hogy nincs meg bennetek Elohim szeretete. ⁴³Én az Ábám nevében jöttem, és nem ragaszkodtatok hozzám; ha más jön a maga nevében, ahhoz ragaszkodni fogtok. ⁴⁴Hogyan tudnátok hinni ti, akik dicsőséget fogadtok el egyik a másikától, és azt a dicsőséget, amely az egyetlen Elohimtól van, nem keresitek? ⁴⁵Ne gondoljátok, hogy én viszek vádat ellenetek az Ábá előtt; van egy, aki vádat visz ellenetek: Mosheh, akiben ti bíztatok. ⁴⁶Mert ha hittetek volna Moshehnak, hittetek volna nekem is, mert ő énrólam írt. ⁴⁷De ha az ő írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek az én szavaimnak?"

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-Chasdá (בֵּית־חַסְדָּא - 𐤁𐤉𐤕𐤇𐤎𐤃𐤀) – Bethesda/Irgalom Háza • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ - 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם - 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ivri (עִבְרִי - 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá'El fiainak egyik önmegnevezése • Kodesh (קֹדֶשׁ - 𐤒𐤃𐤔) – Szent/Szentély – az elkülönített hely • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Mo'ed (מוֹעֵד - 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Elrendelt ünnepidő/találkozóidő • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Ezek után átkelt Yeshuá a Gálil-tenger túlsó partjára, amely Tiberiász tengere. ²És nagy néptömeg ment utána, mert látták a jeleket, amelyeket a betegeken tett. ³És felment Yeshuá a hegyre, és ott leült Tálmidimjaival. ⁴És Pészachnak, a Yáhudik ünnepének ideje közel volt, hogy eljöjjön. ⁵És felemelte Yeshuá szemeit, és látta, hogy nagy néptömeg jön hozzá, és így szólt Filiposzhoz: "Honnan törjünk nekik kenyeret enni?" ⁶Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő tudta azt, amit tenni fog. ⁷Felelt neki Filiposz: "Kétszáz dínár kenyér sem elég nekik, hogy mindegyik kapjon belőle egy kicsiny falatot." ⁸És egy a Tálmidimjai közül, Andreász, Shim'on Kefá testvére, így szólt hozzá: ⁹"Van itt egy fiú, és nála öt árpakenyér és két hal, de mi ez ekkora néptömegnek?" ¹⁰És így szólt Yeshuá: "Ültessétek le az embereket." És leültek, szám szerint mintegy ötezer férfi a fűben, amely ott bőséggel volt. ¹¹És vette Yeshuá a kenyereket, és áldást mondott, és szétosztotta Tálmidimjainak, a Tálmidim pedig mindazoknak, akik ott ültek; ugyanígy a halakból is annyit, amennyit lelkük kívánt. ¹²És miután jóllaktak, így szólt Tálmidimjaihoz: "Szedjétek össze a megmaradt darabkákat, hogy semmi el ne vesszen." ¹³És összeszedték, és megtöltöttek tizenkét kosarat darabkákkal, amelyeket meghagytak az evők az öt árpakenyérből. ¹⁴És amikor látta a nép a jelet, amelyet tett Yeshuá, így szóltak: "Valóban ez az a próféta, aki eljövendő a világba." ¹⁵És megtudta Yeshuá, hogy jönni fognak és megragadják őt, hogy királlyá tegyék, ezért elvonult tőlük ismét, egyedül a hegyre.

¹⁶És amikor este lett, lementek Tálmidimjai a tengerhez, ¹⁷és beszálltak a hajóba, és átkeltek a tenger túlsó partjára, Kfár-Náchumba. És íme, sötétség jött, és Yeshuá még nem jött el hozzájuk; ¹⁸és nagy vihar támadt, és a tenger háborgott és viharzott. ¹⁹És eveztek mintegy huszonöt vagy harminc futamnyi távolságra, és meglátták Yeshuát, amint a tenger színén jár, és közeledik a hajóhoz, és megrémültek. ²⁰És így szólt hozzájuk: "Én vagyok az, ne féljetek!" ²¹És beleegyeztek, hogy felvegyék őt a hajóba, és íme, hirtelen elérte a hajó a szárazföldet, vágyuk célját.

²²Másnap a néptömeg, amely a tenger túlsó partján állt, látta, hogy a hajón kívül nem volt ott más hajó, csak egy, és hogy Yeshuá nem szállt be Tálmidimjaival a hajóba, hanem csak Tálmidimjai mentek el maguk. ²³Csak más hajók érkeztek Tiberiászból, közel ahhoz a helyhez, ahol a kenyeret ették, miután áldást mondott az Ádon. ²⁴És ezért, amikor látta a néptömeg, hogy Yeshuá nincs ott, sem Tálmidimjai, beszálltak ők is ezekbe a hajókba, és elmentek Kfár-Náchumba, hogy keressék Yeshuát. ²⁵És megtalálták őt a tenger túlsó partján, és így szóltak hozzá: "Rábénu, mikor jöttél ide?" ²⁶És felelt nekik Yeshuá, mondván: "Ámen, ámen, én mondom nektek: nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem mert a kenyerekből ettetek és jóllaktatok. ²⁷Ne a veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az eledelért, amely megmarad a Cháyei Olámra ➣ az Örök Életre, amelyet a Ben-HáÁdám ad nektek, mert őt pecsételte el a Elohim, az Áb, az ő pecsétjével." ²⁸És így szóltak hozzá: "Mit tegyünk, hogy Elohim cselekedeteit műveljük?" ²⁹Felelt Yeshuá, és így szólt hozzájuk: "Ez Elohim cselekedete: hogy higgyetek abban a férfiban, akit ő küldött hozzátok." ³⁰És így szóltak hozzá: "És mi az a jel, amelyet teszel, hogy lássuk és higgyünk neked? Mit cselekszel? ³¹Atyáink a Mánt ették a pusztában, amint meg van írva: Egekből való kenyeret adott nekik enni." ³²És így szólt hozzájuk Yeshuá: "Ámen, ámen, én mondom nektek: nem Mosheh adta nektek az Egekből való kenyeret, hanem az én Ábom adja nektek az igazi kenyeret az Egekből. ³³Mert Elohim kenyere az, amely leszáll az Egekből, és életet ad a világnak."

³⁴És így szóltak hozzá: "Ádonénu, add nekünk mindig ezt a kenyeret!" ³⁵És így szólt hozzájuk Yeshuá: "Én vagyok az életek kenyere: mindenki, aki hozzám jön, nem éhezik, és mindenki, aki bennem hisz, nem szomjazik többé soha. ³⁶De megmondtam nektek, hogy láttatok engem, és mégsem hittetek bennem. ³⁷Minden férfi, akit nekem ad az Áb, hozzám jön, és aki hozzám jön, azt nem űzöm el arcaim elől; ³⁸mert leszálltam az Egekből, nem azért, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki engem küldött. ³⁹És ez annak akarata, aki engem küldött: hogy abból, amit nekem adott, egy se vesszen el nekem, mert feltámasztom őt az utolsó napon. ⁴⁰Mert ez az én Ábom akarata: hogy mindenkinek, aki látja a Bént és hisz benne, Cháyei Olámja legyen, és én feltámasztom őt az utolsó napon."

⁴¹És zúgolódtak ellene a Yáhudik, amiért így szólt: "Én vagyok a kenyér, amely leszállt az Egekből" — ⁴²és így szóltak: "Nemde ez Yeshuá, Yoszef fia, akinek ismerjük apját és anyját? Akkor hogyan mondja ő: Az Egekből szálltam le?" ⁴³Felelt Yeshuá, és így szólt hozzájuk: "Ne legyen zúgolódás közöttetek! ⁴⁴Senki sem jöhet hozzám, hacsak nem vonzza őt az Áb, aki engem küldött, és én feltámasztom őt az utolsó napon. ⁴⁵Nemde meg van írva a prófétáknál: És minden fiaid Yahuwah Tálmidimjai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Ábra és tanul tőle, hozzám jön. ⁴⁶Nem mintha látta volna valaki az Ábot, csak az, aki a Elohimtól van, ő látta az Ábot. ⁴⁷Ámen, ámen, én mondom nektek: mindenkinek, aki hisz bennem, Cháyei Olámja van. ⁴⁸Én vagyok az életek kenyere. ⁴⁹Atyáitok a Mánt ették a pusztában, és meghaltak. ⁵⁰És ez a kenyér, amely leszáll az Egekből, hogy egyék belőle az ember, és ne haljon meg. ⁵¹Én vagyok az életek kenyere, amely leszáll az Egekből: ha eszik az ember ebből a kenyérből, élni fog örökké, és a kenyér, amelyet én adok, az én testem, amelyet odaadok a világ életeiért."

⁵²És vitatkoztak a Yáhudik egymás között, mondván: "Hogyan adhatja ez nekünk a testét enni?" ⁵³És így szólt hozzájuk Yeshuá: "Ámen, ámen, én mondom nektek: ha nem eszitek a Ben-HáÁdám testéből, és nem isszátok a véréből, nem lesznek életek a csontjaitokban. ⁵⁴Aki eszi az én testemből és issza az én véremből, annak Cháyei Olámja van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. ⁵⁵Mert az én testem igazi eledel, és az én vérem igazi ital. ⁵⁶Aki eszi az én testemből és issza az én véremből, az bennem lakozik, és én őbenne. ⁵⁷Mert ahogyan engem az élő Áb küldött, és én élek őmiatta, úgy aki engem eszik, az is élni fog énmiattam. ⁵⁸Ez a kenyér, amely leszállt az Egekből; nem olyan, mint a Mán, amelyet atyáitok ettek, és meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, élni fog örökké." ⁵⁹Ezeket a dolgokat mondta, amikor a Beit-Kneszetben tanított, Kfár-Náchumban.

⁶⁰És sokan Tálmidimjai közül hallották, és így szóltak: "Kemény ez a beszéd, ki képes meghallgatni azt?" ⁶¹És Yeshuá tudta lelkében, hogy Tálmidimjai zúgolódnak emiatt, és így szólt hozzájuk: "Megbotránkoztat ez titeket? ⁶²És mi lesz, amikor látjátok a Ben-HáÁdámot felmenni oda, ahol előbb volt? ⁶³A Ruách az, amely életet ad, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket szóltam nektek, Ruách és életek. ⁶⁴De vannak emberek közöttetek, akikben nincs hit." Mert Yeshuá kezdettől fogva tudta, kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki kiszolgáltatja őt. ⁶⁵És így szólt: "Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak nem adatott meg neki az én Ábomtól."

⁶⁶És emiatt a beszéd miatt sokan Tálmidimjai közül visszafordultak, és nem jártak vele többé. ⁶⁷És így szólt Yeshuá a tizenketthöz: "Van-e szívetekben, hogy ti is visszaforduljatok tőlem?" ⁶⁸És felelt neki Shim'on Kefá: "Ádoni, kihez mennénk? Az Örök Életek beszédei nálad vannak. ⁶⁹És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy a Máshiách, az élő El Fia." ⁷⁰Felelt nekik Yeshuá: "Nemde én választottalak ki titeket, a tizenkettőt, és egy közületek szátán?" ⁷¹Ezt pedig Yáhu'Dáhról, Shim'on fiáról, Ish-Keriyotról mondta, mert ez volt az, aki ki fogja szolgáltatni őt, pedig egy volt a tizenkettő közül.

Szójegyzék: Áb (אָב - 𐤀𐤁) – Atya • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádonénu (אֲדֹנֵינוּ - 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Urunk (messiási megszólítás) • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Andreász (אַנְדְּרַי - 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤉) – férfias (görög) • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Bén (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם - 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filiposz (פִילִיפּוֹס - 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Ish-Keriyot (אִישׁ קְרִיּוֹת - 𐤀𐤉𐤔𐤒𐤓𐤉𐤅𐤕) – Keriyot-béli férfi • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם - 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Mán (מָן - 𐤌𐤍) – Manna/Mi ez? • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Pészach (פֶּסַח - 𐤐𐤎𐤇) – Páska/Elkerülés • Petrosz (פֶּטְרֹוס - 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Rábénu (רַבֵּנוּ - 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk/Tanítónk • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • szátán (שָׂטָן - 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Vér (דָּם - 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhudim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Ezután Yeshuá ide-oda járt Gálilban, mert nem akart Yáhu'Dáhban járni, miután a Yáhudik keresték őt, hogy megöljék. ²Közel volt a Yáhudik ünnepe, a Szukot ünnepe. ³Testvérei ekkor ezt mondták neki: "Eredj fel innen, és menj el Yáhu'Dáh földjére, hogy Tálmidimjaid is lássák ott a tetteket, amelyeket cselekszel. ⁴Mert nincs ember, aki valamit titokban tesz, ha keresi, hogy ismertté legyen a nap előtt. Ha ilyeneket cselekszel, kelj fel, és tedd ismertté magad a földön." ⁵Mert testvérei sem hittek benne. ⁶Yeshuá ekkor így szólt hozzájuk: "Az én időm még nem jött el mostanáig, a ti időtök azonban mindig kész van. ⁷A világ titeket nem gyűlölhet, engem azonban gyűlöl, mert én tanúskodom róla, hogy a tettei gonoszak. ⁸Menjetek fel ti az ünnep idejére, én pedig nem megyek fel most az ünnep idejére, mert az én időm még nem telt be eddig." ⁹Ezeket a szavakat mondta, és késlekedett Gálilban.

¹⁰Miután pedig testvérei felmentek az ünnep idejére, ő is felment, nem nyíltan, hanem mintegy rejtőzködve. ¹¹A Yáhudik pedig keresték őt az ünnepen, és ezt mondták: "Hol van ő?" ¹²És a nép sokat tárgyalt róla: némelyek azt mondták, hogy jó ő, mások pedig azt mondták: "Nem, hanem félrevezeti a népet." ¹³De senki sem beszélt róla nyíltan, a Yáhudiktól való félelem miatt.

¹⁴Az ünnep napjainak közepén pedig felment Yeshuá, és tanított a Beit-HáMikdáshban. ¹⁵És a Yáhudik csodálkoztak, mondván: "Honnan ismeri ez az írást, holott nem is tanulta?" ¹⁶Yeshuá felelt nekik, és így szólt: "Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem. ¹⁷Ki az az ember, aki kész cselekedni az ő akaratát, az megtudja erről a tanításról, hogy vajon Elohimtól való-e, vagy én a szívemből tanítok. ¹⁸Aki a szívéből tanít, a maga dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az hűséges, és nincs benne hamisság. ¹⁹Nemde Mosheh adta nektek a Toráht? És senki sincs közületek, aki megtartja a Toráht. Miért kerestek, hogy megöljetek engem?" ²⁰A nép felelt, és ezt mondta: "gonosz szellem van benned: ki keresi, hogy megöljön téged?" ²¹Yeshuá felelt, és így szólt hozzájuk: "Egyetlen cselekedetet cselekedtem, és mindnyájan elcsodálkoztok. ²²Íme, Mosheh adta nektek a körülmetéléseket - nem mintha Moshehtól volna, hanem az Ábáktól -, és Shábáton körülmetélitek a fiúgyermeket. ²³És most, ha Shábáton körülmetélik a fiúgyermeket, azért, hogy meg ne szegjék Mosheh Toráhját, miért haragusztok rám amiatt, hogy egy embert egészen meggyógyítottam Shábáton? ²⁴Ne a szemek szerint ítéljetek, hanem igazságos ítélettel ítéljetek."

²⁵Ekkor némelyek a Yerusháláyim lakói közül így szóltak: "Nemde ez az, akit ők keresnek, hogy megöljék? ²⁶És íme, nyíltan beszél, és ők semmit sem mondanak neki. Vajon valóban felismerték fejedelmeink, hogy ő igazán a Máshiách? ²⁷De ezt az embert ismerjük, honnan való ő; a Máshiách azonban, amikor eljön, nem tudja senki, honnan jön." ²⁸Akkor Yeshuá tanított a Mikdáshban, és így kiáltott: "Bizony, ismertek engem, tudjátok is, honnan vagyok; de én nem a szívemből jöttem, hanem van egy hűséges, aki elküldött engem, és ti nem ismeritek őt. ²⁹Én pedig ismerem őt, mert tőle vagyok, és ő küldött el engem." ³⁰És keresték, hogy elfogják őt, de senki sem vetette rá a kezét, mert még nem jött el az ő ideje.

³¹És a nép közül sokan hittek benne, és ezt mondták: "Vajon a Máshiách, amikor eljön, több jelt tesz-e, mint amennyit ez tesz?" ³²És hallották a Perushim, hogy a nép ezt suttogja róla, és a Kohánim főemberei és a Perushim szolgákat küldtek, hogy elfogják őt. ³³Akkor Yeshuá így szólt hozzájuk: "Még egy igen kevés ideig leszek veletek, azután elmegyek ahhoz, aki elküldött engem. ³⁴Kerestek majd engem, de nem találtok meg, és ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek." ³⁵És a Yáhudik egymás között így szóltak: "Hová akar menni ez, hogy nem találjuk meg? Vajon a Yáván földjén szétszórtakhoz megy, hogy a Yávániykat tanítsa? ³⁶Mi ez a beszéd, amit mondott: Kerestek majd engem, de nem találtok meg, és ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?"

³⁷Az ünnep utolsó nagy napján pedig megállt Yeshuá, és kiáltott, mondván: "Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! ³⁸Aki hisz bennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő vizek folyamai folynak majd!" ³⁹Ezt pedig a Ruách HáKodeshről mondta, amelyet a benne hívők venni fognak, mert még nem öntetett ki a Ruách HáKodesh, mivel Yeshuá még nem dicsőült meg.

⁴⁰És a nép közül sokan, akik hallották ezt a szót, ezt mondták: "Valóban ez a próféta." ⁴¹Mások ezt mondták: "Ez a Máshiách." Mások pedig ezt mondták: "Vajon Gálilból jön el a Máshiách? ⁴²Nemde az Írás mondta, hogy Dávid magvából és Beit-Lechem faluból, ahonnan Dávid volt, jön el a Máshiách?" ⁴³És szakadás támadt a nép között miatta: ⁴⁴és némelyek közülük el akarták fogni őt, de senki sem vetette rá a kezét.

⁴⁵És visszatértek a szolgák a Kohánimhoz és a Perushimhoz, és azok ezt mondták nekik: "Miért nem hoztátok el őt?" ⁴⁶A szolgák feleltek: "Soha nem beszélt ember úgy, ahogy ez az ember." ⁴⁷A Perushim ezt mondták nekik: "Titeket is félrevezetett? ⁴⁸Vajon a fejedelmek vagy a Perushim közül hitt-e benne valaki? ⁴⁹De ez a nép, amely nem ismeri a Toráht, átkozottak ők!" ⁵⁰Nákdimon pedig, aki éjjel jött hozzá, és közülük volt, így szólt hozzájuk: ⁵¹"Vajon a mi Toráhnk elítéli az embert, mielőtt meghallgatnák, és megtudnák, mit tesz?" ⁵²Feleltek, és ezt mondták neki: "Vajon te is Gálilból vagy? Kutass és lásd, hogy Gálilból nem támad próféta." ⁵³És elment mindenki a maga házába.

Szójegyzék: Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ - 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם - 𐤁𐤉𐤕𐤋𐤇𐤌) – A kenyér háza – Zvulun városa • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Kohánim (כֹּהֲנִים - 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mikdásh (מִקְדָּשׁ - 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nákdimon (נַקְדִּימוֹן - 𐤍𐤒𐤃𐤉𐤌𐤅𐤍) – Nikodémosz/A nép legyőzője • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szukot (סֻכּוֹת - 𐤎𐤊𐤅𐤕) – Sátrak ünnepe • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yáván (יָוָן - 𐤉𐤅𐤍) – Yefet fia; görögök ősatyja; Jónia • Yávániy (יְוָנִים - 𐤉𐤅𐤍𐤉𐤌) – görögök • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹Yeshuá pedig az Olajfák hegyére ment. ²És lett reggel, és ismét eljött a Beit-HáMikdáshba, és az egész nép hozzá jött; ő pedig leült, és tanította őket. ³A Szofrim és a Perushim pedig odavittek elé egy asszonyt, akit házasságtörésében fogtak el, és a középre állították, ⁴és így szóltak hozzá: "Rabénu, ezt az asszonyt házasságtörésében fogták el, mint tolvajt a betörésnél. ⁵A Toráhban pedig Mosheh azt parancsolta nekünk, hogy kővel kövezzük meg az ilyen asszonyt — és te mit mondasz?" ⁶És ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, hogy találjanak ellene valami dolgot a vádolásához. Yeshuá pedig lehajolt, és ujjával írt a földre. ⁷És amikor tovább kérdezgették őt, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: "Aki közületek bűntelen a vétektől, az vessen rá először követ." ⁸És másodszor is lehajolt, és tovább írt a földre. ⁹Ők pedig, amikor ezt hallották, és a szívük megütötte őket, egyenként kimentek, a vénektől a fiatalokig, és Yeshuá egyedül maradt, és az asszony ott állt a középen. ¹⁰És felegyenesedett Yeshuá, és látta, hogy nincs ott senki, csak az asszony egyedül, és így szólt: "Asszony, hol vannak a vádlóid? Hát senki sem ítélt el téged?" ¹¹Az pedig így szólt: "Senki, Ádoni." És ezt mondta neki Yeshuá: "Én sem ítéllek el téged: menj a házadba, és többé ne vétkezz."

¹²És Yeshuá ismét szólt hozzájuk, ezt mondva: "Én vagyok a világ világossága; aki engem követ, nem jár sötétségben, mert övé az életek világossága." ¹³És ezt mondták neki a Perushim: "Te önmagadról teszel bizonyságot; a te bizonyságtételed nem megbízható."

¹⁴És felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: "Még ha én önmagamról teszek is bizonyságot, megbízható a bizonyságtételem, mert tudom, honnan jöttem és hová megyek; ti azonban nem tudjátok, honnan jöttem és hová megyek. ¹⁵Ti a test szemei szerint ítéltek; én pedig nem ítélek meg senkit. ¹⁶De még ha ítélnék is, az én ítéletem igaz ítélet, mert nem vagyok egyedül, hanem én és az Ábá, aki elküldött engem. ¹⁷És a ti törvényetekben is meg van írva, hogy két tanú szája szerint áll meg a dolog. ¹⁸Én vagyok az, aki bizonyságot teszek önmagamról, és az Ábám is, aki elküldött engem, ő is tanúm nekem." ¹⁹És ezt mondták neki: "Hol van a te Ábád?" És felelt Yeshuá: "Sem engem nem ismertek, sem az Ábámat; ha engem ismernétek, az Ábámat is ismernétek." ²⁰Ezeket a dolgokat a kincstár házában mondta Yeshuá, amikor a Beit-HáMikdáshban tanított, és senki sem fogta el őt, mert még nem jött el az ideje.

²¹És ismét szólt hozzájuk Yeshuá: "Én elmegyek, és ti keresni fogtok engem, és a vétkeitekben haltok meg; és ahová én megyek, oda ti nem jöhettek." ²²És ezt mondták a Yáhu'dim: "Talán a saját kezeivel veszti el az életét, hogy azt mondja: ahová én megyek, oda ti nem jöhettek?" ²³És ezt mondta nekik: "Ti az alanti lakhelyekről valók vagytok, én pedig a fenti lakhelyekről; ti e világból vagytok, én pedig nem e világból vagyok. ²⁴Ezért mondtam nektek, hogy a vétkeitekben haltok meg; mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok az, meghaltok a vétkeitekben." ²⁵És ezt mondták neki: "És ki vagy te?" És ezt mondta nekik Yeshuá: "Az, amit kezdettől fogva mondtam nektek. ²⁶Sok mondanivalóm és megítélnivalóm van rólatok, de aki elküldött engem, megbízható, és a dolgot, amit tőle hallok, azt mondom el a világnak." ²⁷De ők nem értették meg ezt, hogy az Ábáról szólt nekik. ²⁸És ezt mondta Yeshuá: "Amikor felemelitek a Ben HáÁdámot a magasba, akkor ismeritek fel, hogy én vagyok az, és nem teszek semmit a magam szívéből, hanem a dolgot, amelyre az Ábá tanított engem, azt mondom. ²⁹És aki elküldött engem, az Ábá velem van; nem hagyott el engem magamra, mert mindig azt teszem, ami jó az ő szemeiben."

³⁰És lett, amikor ezeket a dolgokat szólta, sokan hittek benne. ³¹És ezt mondta Yeshuá a benne hívő Yáhu'dimnak: "Ha megmaradtok az igéimben, akkor valóban és igazán Tálmidimjaim vagytok; ³²mert megértitek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket." ³³És feleltek neki: "Ávráhám magva vagyunk, és sohasem voltunk senkinek szolgái; és hogyan mondhatod te, hogy szabadok lesztek?" ³⁴És felelt nekik Yeshuá: "Ámen, ámen, mondom nektek, minden ember, aki bűnt cselekszik, a bűn szolgája. ³⁵És a szolga nem marad a házban örökre, de a Fiú ott marad örökre. ³⁶Ha tehát a Fiú szabadokká tesz titeket, valóban szabadok lesztek.

³⁷Tudom, hogy Ávráhám magva vagytok, de mégis az életemet keresitek, hogy elvegyétek, mert az igéimnek nincs útja a szívetekben. ³⁸Én azt mondom, amit az Ábámnál láttam, és ti azt teszitek, amit atyátoknál hallottatok." ³⁹És feleltek, és ezt mondták neki: "A mi atyánk Ávráhám." És ezt mondta nekik Yeshuá: "Ha Ávráhám fiai volnátok, Ávráhám cselekedetei szerint cselekednétek. ⁴⁰De ti most az életemet keresitek, hogy elvegyétek, olyan emberét, aki igazságot mondtam nektek, amelyet Elohimtól hallottam; ilyet nem tett Ávráhám. ⁴¹Atyátok cselekedetei szerint cselekedtek ti." És ezt mondták neki: "Mi nem paráznaság gyermekei vagyunk; egy atyánk van, Elohim." ⁴²És ezt mondta nekik Yeshuá: "Ha Elohim volna az Ábátok, szeretnétek engem, mert Elohimtól indultam ki és tőle jöttem; és nem a magam szívéből, hanem ő küldött el engem. ⁴³Miért nem értitek az ajkaim beszédét? Nem másért, mint mert nem bírjátok megérteni az igémet. ⁴⁴Ti atyátoktól, a Szátántól valók vagytok, és eladtátok magatokat, hogy atyátok kívánsága szerint cselekedjetek. Ő lelkek gyilkosa volt kezdettől fogva, és az igazságban nem állt meg, mert nincs benne igazság; amikor hazugságot szól, a maga szívéből szól, mert hazudozó ő, és minden hazudozónak az atyja. ⁴⁵Én pedig, mivel igazságot szólok, nem hisztek nekem. ⁴⁶Ki vádol meg közületek engem akár egy szemernyi dologgal? És ha igazságot szólok, miért nem hisztek nekem? ⁴⁷Aki Elohimtól van, az hallja Elohim beszédeit; ti azért nem halljátok meg, mert nem Elohimtól vagytok."

⁴⁸És feleltek a Yáhu'dim, és ezt mondták neki: "Hát nem jól mondtuk, hogy Shomroni vagy te, és rossz szellem van benned?" ⁴⁹És felelt Yeshuá: "Nincs bennem rossz szellem, hanem tisztelem az Ábámat, ti pedig megvettek engem. ⁵⁰Én pedig nem a magam dicsőségét keresem; van egy, aki keresi azt, és ítél is. ⁵¹Ámen, ámen, mondom nektek, ha valaki megtartja az igémet, nem lát halált soha." ⁵²És ezt mondták neki a Yáhu'dim: "Most tudtuk meg, hogy rossz szellem van benned. Ávráhám meghalt, a próféták is, te pedig azt mondod: ha valaki megtartja az igémet, nem ízleli meg a halált soha. ⁵³Nagyobb vagy te Ávráhámnál, az atyánknál, aki meghalt? És a próféták is meghaltak! Mivé teszed magadat?" ⁵⁴És felelt Yeshuá: "Ha én dicsőséget adok magamnak, a dicsőségem semmi; de az Ábám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok, hogy ő a ti Elohimetek; ⁵⁵de ti nem ismeritek őt, én azonban ismerem őt. És ha azt mondanám, hogy nem ismerem őt, hazug volnék, mint ti; de ismerem őt, és megtartom az igéjét. ⁵⁶Ávráhám, a ti atyátok ujjongott, hogy láthatja az én napomat; és látta, és örült." ⁵⁷És ezt mondták neki a Yáhu'dim: "Még ötvenéves sem vagy, és Ávráhámot láttad?" ⁵⁸És ezt mondta nekik Yeshuá: "Ámen, ámen, mondom nektek, én már voltam, mielőtt Ávráhám lett volna." ⁵⁹És köveket ragadtak, hogy megkövezzék őt, de Yeshuá elrejtőzött a szemeik elől, és kiment a Beit-HáMikdáshból, és átment közöttük, és ment és tovább ment.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ - 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rabénu (רַבֵּנוּ - 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Shomroni (שֹׁמְרוֹנִי - 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍𐤉) – Shomron-beli (samaritánus • Szátán (שָׂטָן - 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים - 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹És történt, hogy amint elhaladt, meglátott egy embert, aki anyja méhétől fogva vakon született. ²És megkérdezték tőle Tálmidimjai, mondván: "Rabbénu, ki vétkezett, ez az ember vagy a szülei, hogy vakon született?" ³És felelt Yeshuá: "Nem ő vétkezett, és nem is a szülei, hanem azért, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta El cselekedetei. ⁴Rajtam van, hogy cselekedjem küldőm cselekedeteit, amíg nappal van; mert eljön az éjszaka, és akkor senki sem cselekedhet semmit. ⁵Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok én." ⁶A szó kijött a szájából, és köpött köpést a föld porára, sarat gyúrt, és rákente a szemeire. ⁷És mondta neki: "Menj el, és mosakodj meg a Shiloách medencéjében" - ami azt jelenti: küldött. És elment, és megmosakodott, és visszajött megnyílt szemekkel. ⁸És mondták szomszédai, akik ismerték őt korábbról: "Nemde ez az, aki itt ült és adományokat kéregetett?" ⁹Ezek azt mondták, hogy ez az, amazok pedig: nem így, csak hasonlít hozzá; ő pedig azt mondta: "Én vagyok az." ¹⁰És mondták neki: "Hogyan, miképpen nyíltak hát meg a szemeid?" ¹¹És felelt az ember, akinek a neve Yeshuá: "Sarat gyúrt, és rákente a szemeimre, és így szólt hozzám: Menj el a Shiloách medencéjéhez, és mosakodj meg. És elmentem, és megmosakodtam, és megnyíltak a szemeim." ¹²És mondták neki: "És hol van ő?" És mondta: "Nem tudom."

¹³És elvezették ezt a vakot, aki most lát, a Perushim elé. ¹⁴Az a nap pedig, amelyen Yeshuá a sarat gyúrta, és megnyitotta a szemeit, a Shábát napja volt. ¹⁵És ismét megkérdezték őt a Perushim is, hogyan adatott neki a szemei világossága; és elmondta nekik: "Sarat tett a szemeimre, és megmosakodtam, és íme, a szemeim látnak." ¹⁶És voltak a Perushim közül, akik azt mondták: "Ez az ember nem Elohim embere, mert nem őrzi a Shábátot"; és voltak, akik azt mondták: "Hogyan tehetne egy vétkező ember ilyen csodajeleket?" És viszály támadt köztük. ¹⁷És ismét szóltak a vakhoz: "És te mit mondasz őróla, hogy megnyitotta a szemeidet?" És ő azt mondta: "Próféta ő." ¹⁸És nem hitték el róla a Yáhu'dim, hogy vak volt, és megadatott neki a szemei világossága, mígnem hívták a most látó vak szüleit. ¹⁹És megkérdezték őket, mondván: "Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? És hogyan lát most?" ²⁰És feleltek a szülei, és mondták: "Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született, ²¹de azt nem tudjuk, hogyan lát most, és azt sem tudjuk, ki nyitotta meg a szemeit; nemde benne van a korban, kérdezzétek meg őt, és ő a maga szájával fog megmondani nektek." ²²Így beszéltek a szülei, mert féltek a Yáhu'dimtól, akik már elhatározták, hogy kizárnak mindenkit, aki vallja, hogy ő a Máshiách. ²³Ezért mondták a szülei: "Benne van az években, kérdezzétek meg a száját."

²⁴Akkor másodszor is hívták a most látó vakot, és mondták neki: "Adj kérlek dicsőséget Elohimnak: mi tudjuk, hogy ez az ember vétkező." ²⁵És felelt, és mondta: "Ha vétkező-e, nem tudom; csak egyet tudok: hogy vak voltam, és most íme, látok." ²⁶És mondták neki: "Mit tett veled? Hogyan nyitotta meg a szemeidet?" ²⁷És felelt nekik: "Nemde megmondtam már nektek, és nem hallottátok; mi végre akarjátok másodszor is hallani? Talán ti is az ő Tálmidimjai akartok lenni?" ²⁸És szidalmazták őt, és mondták: "Te vagy az ő tanítványa, mi pedig Mosheh Tálmidimjai vagyunk. ²⁹Mi tudjuk, hogy Moshehhoz szólt Elohim, de erről nem tudjuk, honnan való." ³⁰És felelt az ember, és mondta nekik: "Csodálatos dolog ez, hogy ti nem tudjátok, honnan való, ő pedig megnyitotta a szemeimet. ³¹És mi tudjuk, hogy a vétkezőket nem hallgatja meg Elohim, hanem azt, aki HáElohimot féli, és az ő akaratát cselekszi, azt meghallgatja. ³²Ki hallotta valaha, hogy megnyitotta volna valaki egy anyja méhétől fogva vakon született ember szemeit? ³³Ha ez nem volna Elohim embere, semmit sem tehetett volna." ³⁴És feleltek, és mondták neki: "Íme, vétekben fogantattál, és te tanítasz minket?" És kitaszították őt a színük elől.

³⁵És Yeshuá meghallotta, hogy kitaszították őt a színük elől, és találkozott vele, és mondta: "Hiszel-e Ben HáElohimban?" ³⁶És felelt, és mondta: "És ki az, Ádoni, hogy higgyek benne?" ³⁷És mondta neki Yeshuá: "Nemde láttad őt, és íme, aki veled beszél, ő az." ³⁸És mondta: "Íme, hiszek, Ádoni." És leborult előtte. ³⁹És mondta Yeshuá: "Én ítéletre jöttem e földre, hogy a vakok lássanak, és a látók vakok legyenek." ⁴⁰És a Perushim közül, akik vele voltak és hallották a szavait, mondták: "Talán mi is vakok vagyunk?" ⁴¹És mondta nekik Yeshuá: "Ha vakok volnátok, nem volna bennetek vétek; de mivel azt mondjátok: íme, látunk, ezért vétek találtatik bennetek."

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים - 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Él (אֵל - 𐤀𐤋) – Elohim/Hatalmas • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rabbénu (רַבֵּנּו - 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shiloách (שִׁלֹחַ - 𐤔𐤋𐤇) – küldött/elküldött • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹"Ámen, ámen, mondom nektek: aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem más úton hatol fel, az tolvaj és rabló; ²de aki a kapun megy be, az a juhok pásztora. ³Ennek megnyitja a kapuőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. ⁴Amikor minden juhát kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. ⁵Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak az arcai elől, mert az idegenek hangját nem ismerték."

⁶Ezt a példázatot mondta nekik Yeshuá, de ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik. ⁷Ismét szólt hozzájuk Yeshuá: "Ámen, ámen, mondom nektek: én vagyok a juhok kapuja. ⁸Mindazok, akik énelőttem jöttek, tolvajok és rablók, de a juhok nem hallgattak rájuk. ⁹Én vagyok a kapu: ha valaki rajtam át megy be, megszabadul, az bejár és kijár, és legelőt talál. ¹⁰A tolvaj nem jön, csak hogy lopjon, leöljön és pusztítson: én pedig azért jöttem, hogy életet találjanak, és lelkük élete bőséges itatásra jusson."

¹¹"Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor odaadja a Nefeshét a juhokért. ¹²A béres pedig, aki nem pásztor, és akinek a juhok nem az övéi, látja jönni a farkast, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti a juhokat. ¹³A béres elfut, mert béres, és nem törődik a juhokkal. ¹⁴Én vagyok a jó pásztor, ismertem az enyéimet, és megismertettem magamat az enyéimnek, ¹⁵ahogyan az Ábá ismer engem, és én ismerem az Ábát: és a Nefeshemet adom oda a juhokért. ¹⁶Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is terelnem kell, és ők is hallgatni fognak a hangomra: és lesz egy nyáj, egy pásztor. ¹⁷Azért szeret engem az Ábá, mert én odaadom a Nefeshemet, hogy aztán visszavegyem. ¹⁸Senki sem veszi el tőlem a Nefeshemet, hanem én magamtól adom oda: hatalmában áll kezemnek, hogy odaadjam, és van hatalom, hogy visszavegyem azt magamhoz: ezt a parancsot kaptam az én Ábámtól."

¹⁹Ismét meghasonlás támadt a Yáhu'dim között e beszédek miatt. ²⁰Sokan közülük így szóltak: "rossz szellem van benne, és eszét vesztette: mit hallgattok rá?" ²¹Mások ezt mondták: "Ezek a beszédek nem rossz szellemtől megszállott emberé. Vajon meg tudja-e nyitni a rossz szellem a vakok szemeit?"

²²Akkor Hánukáh napjaiban, a tél napjaiban, Yerusháláyimban ²³Yeshuá a Beit-HáMikdáshban, a Shlomoh csarnokában járt. ²⁴Ekkor körülvették őt a Yáhu'dim, és így szóltak: "Meddig húzol minket a lelkünkben? Ha te vagy a Máshiách, mondd meg nekünk a nap szeme előtt!" ²⁵Yeshuá így válaszolt nekik: "Megmondtam nektek, de ti nem hittetek bennem. Azok a cselekedetek, amelyeket az Ábám nevében teszek, tanúskodnak mellettem, ²⁶de ti nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok, ahogyan mondtam nektek. ²⁷Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. ²⁸Én Cháyei Olámot ➣ Örök Életet adok nekik, és nem vesznek el örökké, és senki sem ragadja ki őket a kezemből. ²⁹Az én Ábám, aki nekem adta őket, hatalmasabb mindennél, és senki sem ragadhatja ki őket az Ábá kezéből. ³⁰Én és az Ábá egy vagyunk."

³¹Ekkor ismét köveket vettek fel a Yáhu'dim, hogy megkövezzék. ³²Yeshuá így válaszolt nekik: "Sok jó cselekedetet mutattam nektek az én Ábámtól: e cselekedetek közül melyikért köveztek meg engem?" ³³A Yáhu'dim így feleltek neki: "Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem a Shem meggyalázásáért, mert te ember vagy, és Elohimmá teszed magadat." ³⁴Yeshuá így válaszolt nekik: "Nincs-e megírva a Tóratokban: Én mondtam: elohimok vagytok? ³⁵Ha elohimoknak nevezte azokat, akikhez Elohim Tórája szólt, márpedig a megírt Igét nem lehet érvénytelenné tenni, ³⁶hogyan mondjátok arról, akit az Ábá megszentelt, és elküldött a világba: Káromló vagy, mert azt mondtam: Ben HáElohim vagyok? ³⁷Ha nem teszem az Ábám cselekedeteit, ne higgyetek nekem; ³⁸de ha teszem, akkor még ha nekem nem akartok is hinni, higgyetek a kezeim cselekedeteinek, hogy megtudjátok és elhiggyétek, hogy az Ábá bennem van, és én az Ábában." ³⁹Ekkor ismét meg akarták fogni, de ő kimenekült a kezükből.

⁴⁰Aztán elment, és visszatért a Yárdenen túlra, arra a helyre, ahol kezdetben Yochánán bemerített, és ott maradt. ⁴¹Sokan mentek hozzá, és azt mondták: "Íme, Yochánán nem adott jelt, de mindaz, amit erről az emberről mondott, igaz." ⁴²És sokan hittek benne azon a helyen.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ - 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם - 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hánukáh (חֲנֻכָּה - 𐤇𐤍𐤊𐤄) – Felavatás ünnepe • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mászál (מָשָׁל - 𐤌𐤔𐤋) – példázat/hasonlat/közmondás • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách Rá'áh (רוּחַ רָעָה - 𐤓𐤅𐤇 𐤓𐤏𐤄) – rossz szellem/gonosz lélek • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Shlomoh (שְׁלֹמֹה - 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Tanítás/Útmutatás • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Volt pedig egy beteg ember, neve El'ázár, Beit-Ányából, Miryám és testvére, Mártá lakóhelyéről. ²Ez az a Miryám, aki megkente HáÁdont illatos kenettel, és hajával megtörölte lábait: az ő testvére, El'ázár volt a beteg. ³A lánytestvérek elküldtek hozzá, mondván: "Ádoni, íme, akit szeret a lelked, beteg." ⁴Yeshuá meghallotta, és ezt mondta: "Ez a betegség nem halálra van, hanem HáElohim dicsőségére, hogy általa megdicsőüljön Ben HáElohim." ⁵És Yeshuá szerette Mártát és lánytestvérét és El'ázárt. ⁶És lett, amikor meghallotta, hogy beteg, késlekedett, és két napig azon a helyen maradt, ahol volt, ⁷és azután így szólt Tálmidimjaihoz: "Menjünk, és térjünk vissza Yáhu'Dáh földjére!" ⁸Tálmidimjai ezt mondták neki: "Rábink, hát nem most akartak megkövezni a Yáhu'dim, és te ismét oda térsz vissza?" ⁹Yeshuá így felelt: "Nemde tizenkét órája van a nappalnak? Aki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világ világosságát, ¹⁰de aki éjjel jár, megbotlik, mert nincs benne a világosság." ¹¹Ezeket beszélte, és azután ezt mondta nekik: "El'ázár, a mi barátunk alszik, de elmegyek, hogy felébresszem álmából." ¹²Tálmidimjai ezt felelték: "Ádoni, ha alszik, meggyógyul." ¹³Yeshuá pedig a haláláról beszélt így, ők azonban azt gondolták, hogy az álomban való pihenéséről szól. ¹⁴Akkor Yeshuá világos beszéddel mondta nekik: "El'ázár meghalt, ¹⁵és örvendek tiértetek, hogy nem voltam ott, hogy higgyetek. De menjünk el hozzá!" ¹⁶T'omá, akit Didumosznak hívnak, ezt mondta Tálmidimotársainak: "Menjünk el mi is, és haljunk meg vele."

¹⁷És megérkezett Yeshuá, és úgy találta, hogy az már négy napja fekszik a sírban. ¹⁸Beit-Ányá pedig közel volt Yerusháláyimhoz, mintegy tizenöt barázda-szántóföldnyire. ¹⁹És sok Yáhu'dim jött el Mártához és Miryámhoz, hogy vigasztalják őket testvérük miatt. ²⁰És lett, amint Mártá meghallotta, hogy Yeshuá jön, kiment elébe, Miryám pedig a házban ült. ²¹És így szólt Mártá Yeshuához: "Ádoni, ha itt lettél volna velünk, nem halt volna meg a testvérem. ²²De most is tudom, hogy mindazt, amit kérsz HáElohimtól, megadja neked HáElohim." ²³Yeshuá ezt mondta neki: "Feltámad a testvéred." ²⁴Mártá így szólt hozzá: "Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon." ²⁵Yeshuá ezt mondta neki: "Én vagyok a feltámadás és az életek; aki hisz énbennem, ha meg is hal, feltámad és él, ²⁶és minden élő, aki hisz énbennem, nem hal meg soha. Hiszed-e ezt te?" ²⁷Ő így szólt hozzá: "Igen, Ádoni, én hiszem, hogy te vagy a Máshiách, Ben HáElohim, aki eljön a világba."

²⁸És amikor ezt mondta, elment, és titokban hívta lánytestvérét, Miryámot, mondván: "Itt van a Rábi, és hív téged." ²⁹És az meghallotta, és felkelt, mint egy pillanat alatt, és odament hozzá. ³⁰Yeshuá pedig még nem ért be a faluba, hanem még mindig azon a helyen állt, ahol Mártá találkozott vele. ³¹A Yáhu'dim pedig, akik vele voltak a házban és vigasztalták, amikor látták, hogy Miryám felkelt és hirtelen kiment, utánamentek, azt gondolva, hogy a sírhoz megy sírni ott. ³²És Miryám odaért arra a helyre, ahol Yeshuá állt, és meglátta őt, és leborult a lábaihoz, és ezt mondta neki: "Ádoni, ha itt lettél volna velünk, nem halt volna meg a testvérem."

³³Amint Yeshuá látta őt sírni, és a Yáhu'dimat is, akik vele sírtak, megkeseredett a szelleme bensejében, és felkavarodott a szíve, ³⁴és így szólt: "Hová temettétek őt?" Ők ezt mondták neki: "Jöjj, Ádonénu, és lásd." ³⁵Yeshuá sírt. ³⁶A Yáhu'dim ezt mondták: "Lássátok, mily csodálatos a szeretete iránta!" ³⁷Némelyek pedig közülük így szóltak: "Ő, aki megnyitotta a vak szemeit, nem volt képes megóvni ezt is a haláltól?"

³⁸Yeshuá pedig lelke keserűségében a sírhoz ment: ez egy barlang volt, és kő feküdt a száján. ³⁹Yeshuá ezt mondta: "Hengerítsétek el a követ." Mártá, az elhunyt lánytestvére így szólt hozzá: "Ádoni, már bűzlik, hiszen négy napja van ott." ⁴⁰Yeshuá ezt mondta neki: "Nem mondtam-e neked: ha hiszel, meglátod HáElohim dicsőségét?" ⁴¹És elhengerítették a követ, ahová a halottat helyezték, Yeshuá pedig felemelte szemeit a magasba, és ezt mondta: "Hálát adok neked, Ábám, hogy meghallgattál engem. ⁴²És én tudtam, hogy mindig meghallgatsz engem, de a körülöttem álló nép miatt szóltam így, hogy higgyék, hogy te küldtél engem." ⁴³És amikor így befejezte a beszédet, hangos szóval kiáltott: "El'ázár, kelj fel és jöjj ki!" ⁴⁴És kijött a halott, kezei és lábai halotti pólyákkal megkötve, és arcai kendővel körülkötve. Yeshuá ezt mondta nekik: "Oldjátok fel, és hagyjátok elmenni."

⁴⁵És sokan a Yáhu'dim közül, akik eljöttek Miryámhoz, amikor látták, amit Yeshuá tett, hittek benne. ⁴⁶Némelyek pedig közülük elmentek a Perushimhoz, és elmondták nekik, amit Yeshuá tett.

⁴⁷És összegyűjtötték a Kohanim fejei és a Perushim a Szánhedrint, és így szóltak: "Mit tegyünk? Hiszen ez az ember sok jelt tesz. ⁴⁸Ha ráhagyjuk, mint ma is, nemde mindnyájan hisznek majd benne, és jönnek a rómaiak, és elveszik helyünket és népünket." ⁴⁹Egyikük pedig, Káyáfá a neve, aki Kohen Gádol volt abban az évben, ezt mondta nekik: "Ti nem értetek semmit. ⁵⁰És nem is fogjátok fel, hogy jobb nektek, ha egyetlen ember hal meg a népért, mint hogy az egész nép elvesszen." ⁵¹És nem a szívéből beszélt így, hanem mivel Kohen Gádol volt abban az évben, prófétált a szája által, hogy Yeshuá meg fog halni a népért; ⁵²és nem csak a népért, hanem azért is, hogy összegyűjtse HáElohim szétszórt fiait, és eggyé legyenek. ⁵³És attól a naptól fogva együtt tanácskoztak róla, hogy megöljék.

⁵⁴Ezért Yeshuá nem járt többé nyíltan a Yáhu'dim között, hanem elhúzódott onnan a pusztához közeli vidékre, egy városba, melynek neve Efráyim, és ott lakott Tálmidimjaival.

⁵⁵És közeledett a Yáhu'dim Peszách-ünnepe, és sokan felmentek a vidékről Yerusháláyimba Peszách előtt, hogy ott megszenteljék magukat. ⁵⁶És keresték Yeshuát, és így szóltak egymáshoz, a Beit-HáMikdáshban állva: "Mit forgattok a szívetekben? Vajon nem jön el az ünnepre?" ⁵⁷A Kohanim fejei pedig és a Perushim parancsot adtak, hogy ha valaki tudja, hol van a helye, jelentse be, hogy elfoghassák.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádonénu (אֲדֹנֵינוּ - 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Urunk (messiási megszólítás) • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Beit HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ - 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Beit-Ányá (בֵּית עַנְיָה - 𐤁𐤉𐤕𐤏𐤍𐤉𐤄) – Beit-Ányáh/Szegények háza • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • El'ázár (אֶלְעָזָר - 𐤀𐤋𐤏𐤆𐤓) – Elohim segített – Aharon fia, a FőPap • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Futam (στάδιον - ) – kb. 185 méteres hosszmérték, görög-római futópálya hossza • Káyáfá (קַיָּפָא - 𐤒𐤉𐤐𐤀) – Kajafás • Kohanim (כֹּהֲנִים - 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok, szolgálók (tsz.) • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל - 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá'El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Peszách (פֶּסַח - 𐤐𐤎𐤇) – Átugrás/Elkerülés – a Kivonulás ünnepe • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Szánhedrin (סַנְהֶדְרִין - 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – Nagytanács • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • T'omá/Didumosz (תְּאוֹמָא - 𐤕𐤀𐤅𐤌𐤀) – Tamás/Iker • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹Yeshuá hat nappal Peszách ünnepe előtt Beit-Ányába ment, ahol El'ázár, a halott volt, akit feltámasztott a halottak közül. ²Ott vacsorát készítettek neki este, és Mártá szolgált fel neki, El'ázár pedig egyike volt az asztalnál ülőknek. ³Miryám ekkor fogott egy font igen drága, tiszta nárduskenetet, megkente vele Yeshuá lábait, és hajával törölte meg a lábait; a ház pedig megtelt a kenet illatával. ⁴Tálmidimjai közül az egyik pedig, Yáhu'Dáh ben-Shimon Isz-Krayot, aki később elárulta őt, így szólt: ⁵"Miért nem adatott el ez a kenet háromszáz dénáryonért, hogy a szegényeknek adják?" ⁶Ezt pedig nem a szegények iránti gondoskodásból mondta, hanem azért, mert tolvaj volt, és náluk volt a pénzesláda, és elvitte abból, amit beletettek. ⁷Yeshuá így szólt: "Hagyd őt; temetésem napjára készítette ezt. ⁸Mert a szegényeket mindig megtaláljátok magatok előtt, engem azonban nem találtok mindig magatok előtt."

⁹A Yáhu'dim közül sokan meghallották, hogy ott van, és odamentek, nemcsak Yeshuá miatt, hanem azért is, hogy lássák El'ázárt, akit feltámasztott a halottak közül. ¹⁰A Kohánim vezetői pedig tanácsot tartottak, hogy El'ázárt is megöljék, ¹¹mert miatta mentek el sokan a Yáhu'dim közül, és hittek Yeshuában.

¹²Másnap, amikor az ünnepre felzarándoklók közül sokan meghallották, hogy Yeshuá Yerusháláyimba jön, ¹³pálmaágakat vettek a kezükbe, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak:

Hoshi Ánu!
Ments meg minket!

Bárukh hábá beShem Yahuwah,
Áldott, aki Yahuwah nevében jön

Melekh Yiszrá'El!
Yiszrá'El Királya!

¹⁴Yeshuá pedig talált egy szamárcsikót, és felült rá, ahogyan meg van írva: ¹⁵"Ne félj, Tzion leánya, íme, királyod jön hozzád, szamárcsikón, nőstényszamarak fián ülve." ¹⁶Mindezt Tálmidimjai eleinte nem értették, de miután Yeshuá dicsőségbe vétetett, akkor visszaemlékeztek arra, hogy ez volt megírva róla, és hogy ezt is megtették vele. ¹⁷A nép pedig, amely vele volt, amikor kihívta El'ázárt a sírjából, és feltámasztotta a halottak közül, bizonyságot tett szájával. ¹⁸Ezért is vonult ki a nép a fogadására, miután meghallották, hogy ezt a jelet tette. ¹⁹A Perushim pedig így szóltak egymáshoz: "Látjátok, hogy kezetek semmit sem ér el? Íme, minden ember őutána vonul!"

²⁰Az ünnepre felzarándoklók között, hogy leboruljanak, voltak görögök is. ²¹Ezek odamentek Filiposzhoz, aki a Gálili Beit-Tzáydáhból való volt, és kérlelték az arcát, mondván: "uram, látni szeretnénk Yeshuát." ²²Filiposz elment, és szólt Andreásznak, és Andreász és Filiposz elmondták a dolgot Yeshuának. ²³Yeshuá így felelt nekik, mondván: "Íme, eljött az idő, hogy a Ben HáÁdám megdicsőüljön a dicsőségében. ²⁴Ámen, ámen, mondom nektek: ha a gabonaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sok magot hoz. ²⁵Aki szereti a lelkét, az kivágatik tőle; aki pedig gyűlöli a lelkét ebben a világban, megőriztetik az számára örök életre. ²⁶Aki engem akar szolgálni, járjon az én nyomaimban, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki engem szolgál, azt megbecsüli az Ábá.

²⁷Most megrendült az én Nefeshem, és mit mondjak? Ábám, ments meg engem ettől az időtől? De hiszen éppen ezért az időért jöttem! ²⁸Ábám, magasztald fel neved dicsőségét!" És íme, hang felelt az Egekből: "Felmagasztaltam a dicsőségét, és még fel is magasztalom." ²⁹A nép pedig, amely ott állt, hallotta, és azt mondta, hogy mennydörgés volt; mások közülük azt mondták: "Málákh beszélt hozzá." ³⁰Yeshuá felelt és mondta: "Nem énértem volt ez a hang, hanem tiértetek. ³¹Most döntetett el e világ ítélete, most taszíttatik ki taszíttatással e világ fejedelme. ³²Én pedig, amikor felemeltetem a földről, magamhoz vonzok minden embert." ³³Ezeket a szavakat azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.

³⁴A nép pedig így felelt neki: "Mi azt hallottuk a Toráh szájából, hogy a Máshiách örökre él: akkor hogyan mondhatod te, hogy felemeltetvén felemeltetik a Ben HáÁdám? Ki ez a Ben HáÁdám?" ³⁵Yeshuá pedig így szólt hozzájuk: "Még egy kevés ideig világít nektek a világosság. Járjatok a világosságában, amíg megvan, hogy a sötétség be ne borítson titeket; mert aki a sötétségben jár, oda megy, ahová nem tudja. ³⁶Higgyetek a világosságban, amíg az fölöttetek ragyog, hogy a világosság fiai legyetek." Ezeket a szavakat mondta Yeshuá, majd elment, és elrejtőzött előlük.

³⁷Ők pedig nem hittek benne, noha ennyi jelet tett előttük, ³⁸hogy beteljesedjék Yeshá'Yáhu próféta szava, amelyet mondott: "Yahuwah, ki hitt a mi hírünknek, és Yahuwah karja ki előtt lett nyilvánvalóvá?" ³⁹Ezért nem tudtak hinni, mert Yeshá'Yáhu ezt is mondta: ⁴⁰"Vakítsd meg szemeiket, és tedd kövérré szívüket, hogy ne lássanak szemeikkel, és szívük ne értsen, hogy vissza ne forduljanak, és meg ne gyógyítsam őket." ⁴¹Ezeket a szavakat Yeshá'Yáhu mondta, amikor látta az ő dicsőségét, és őróla prófétált.

⁴²Mindazonáltal a vezetők közül is sokan hittek benne, de a Perushim miatt nem vallották meg szájukkal, nehogy kiközösítsék őket gyülekezetükből; ⁴³mert az emberek dicsősége drágább volt szemükben, mint Elohim dicsősége.

⁴⁴Yeshuá pedig kiáltott, és mondta: "Aki hisz énbennem, nem énbennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem; ⁴⁵és aki engem lát, azt látja, aki elküldött engem. ⁴⁶Én világosságul jöttem a világba, hogy mindenki, aki hisz énbennem, ne lakjék a sötétségben. ⁴⁷És ha valaki hallja az én beszédeimet, és nem tartja meg azokat, én nem ítélem el őt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megmentsem a világot. ⁴⁸Aki megvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van bírája: a szó, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon. ⁴⁹Mert én nem a magam szívéből szóltam, hanem az Ábá, aki elküldött engem, ő parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak és mit beszéljek. ⁵⁰És tudom, hogy az ő Mitzváhja Cháyei Olám ➣ Örök Élet. Ezért amit az Ábá mondott nekem, hogy szóljam, úgy szólom, ahogyan szólnom kell."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן- 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Andreász (אַנְדְּרֵאָס- 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤀𐤎) – férfias (görög • Bárukh hábá beShem Yahuwah (בָּרוּךְהַבָּאבְּשֵׁםיְהוָה- 𐤁𐤓𐤅𐤊𐤄𐤁𐤀𐤁𐤔𐤌𐤉𐤄𐤅𐤄) – Áldott, aki Yahuwah nevében jön (Zsolt 118:26) • Beit-Ányá (בֵּיתעַנְיָה- 𐤁𐤉𐤕𐤏𐤍𐤉𐤄) – Beit-Ányáh/Szegények háza • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Beit-Tzáydáh (בֵּיתצַיְדָא- 𐤁𐤉𐤕𐤑𐤉𐤃𐤄) – halászok háza – Betsaida • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Cháyei Olám (חַיֵּיעוֹלָם- 𐤇𐤉𐤉𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • dénáryon (דִּינָרְיוֹן- 𐤃𐤉𐤍𐤓𐤉𐤅𐤍) – római ezüstpénz, napszámos napi bére • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El'ázár (אֶלְעָזָר- 𐤀𐤋𐤏𐤆𐤓) – Elohim segített – Aharon fia, a FőPap • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filiposz (פִילִיפּוֹס- 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Hoshi Ánu (הוֹשִׁיעָהנָּא- 𐤄𐤅𐤔𐤉𐤏𐤍𐤀) – Hozsánna/Kérlek szabadíts meg! • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Málákh (מַלְאָךְ- 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Melekh Yiszrá'El (מֶלֶךְיִשְׂרָאֵל- 𐤌𐤋𐤊𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Yiszrá'El Királya • Miryám (מִרְיָם- 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Mitzváh (מִצְוָה- 𐤌𐤑𐤅𐤄) – Parancsolat – kötelezőteendővagy tilalom • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Shimon (שִׁימוֹן- 𐤔𐤉𐤌𐤅𐤍) – Fiai felsorolva (külön a törzstől) • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה- 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Tzion (צִיּוֹן- 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yáhu'Dáh Isz-Krayot (יְהוּדָהאִישׁקְרִיּוֹת- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄𐤀𐤉𐤔𐤒𐤓𐤉𐤅𐤕) – Júdás Iskáriótes • Yáhu'dim (יְהוּדִים- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ- 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל- 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹A Peszách ünnepe előtt történt, és Yeshuá tudta, hogy eljött az ő ideje, hogy felmenjen e földről az Ábához; és kiválasztottait, akiket szeretett e földön, azokat attól fogva így szerette mindvégig. ²A vacsora befejezése után, miután a Szátán Yáhu'Dáhnak, Shim'on fiának, Ish-Keriyotnak a szívébe adta, hogy árulja el őt, ³Yeshuá tudta, hogy az Ábá mindent a kezébe adott, és hogy ő Elohimtól jött ki, és Elohimhoz tér vissza: ⁴felkelt az asztaltól, és levetette ruháit, és egy kendőt vett, és körülövezte a derekát; ⁵azután vizet öntött a mosdótálba, és kezdte mosni Tálmidimjai lábait, és törölni azokat a kendővel, amellyel körül volt övezve.

⁶És odajött Shim'on Kefához, és az így szólt hozzá: "Ádoni, te mosod meg az én lábaimat?" ⁷És Yeshuá felelt, és így szólt hozzá: "Amit én teszek ebben, azt most még nem érted, de azután majd megérted." ⁸Kefá így szólt hozzá: "Nem mosod meg az én lábaimat soha." És Yeshuá felelt neki: "Ha nem moslak meg, nincs részed velem." ⁹Shim'on Kefá így szólt hozzá: "Kérlek, Ádoni, ne csak a lábaimat, hanem a kezeimet és a fejemet is!" ¹⁰És Yeshuá így szólt hozzá: "Aki megmosdott, annak nincs szüksége, hogy mást mosson, csak a lábait, mert ő egészen tiszta; és ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan." ¹¹Mert ismerte azt, aki elárulja őt; azért mondta: "Nem vagytok mindnyájan tiszták."

¹²És miután megmosta lábaikat, és felvette ruháit, visszatért és letelepedett, és így szólt hozzájuk: "Tudjátok-e, mit tettem veletek? ¹³Ti hívtok engem Rábinak és Ádonnak, és jól mondjátok, mert az vagyok. ¹⁴És ha tehát én, az Ádon és a Rábi, megmostam a ti lábaitokat, nektek is meg kell mosnotok ki-ki a felebarátja lábait. ¹⁵Mert én példát adtam nektek, hogy ti is úgy tegyetek, ahogyan én tettem veletek. ¹⁶Ámen, ámen, mondom nektek: nem nagyobb a szolga az uránál, és nem nagyobb a küldött annál, aki elküldte őt. ¹⁷És ha tudjátok ezt, boldogok vagytok, ha így cselekesztek. ¹⁸Nem szólok mindnyájatokról: én ismerem azokat, akiket kiválasztottam; de hogy beteljesedjék az Írás: Aki kenyeremet eszi, naggyá tette ellenem a sarkát. ¹⁹Mostantól megmondom nektek a dolgot, mielőtt megjönne, hogy higgyétek, amikor megjön, hogy én vagyok. ²⁰Ámen, ámen, mondom nektek: aki befogadja azt, akit én küldök, az arcomat fogadja be; és aki engem befogad, az befogadja az én küldőm arcát."

²¹És történt, amikor Yeshuá elmondta ezeket a szavakat, megrendült a Szelleme az ő belsejében, és kijelentette nekik, mondván: "Ámen, ámen, mondom nektek, hogy egy közületek elárul engem." ²²És a Tálmidim arcokkal néztek egymás arcaiba, mert nem tudták, kiről beszél. ²³És egy a Tálmidimjai közül, akit Yeshuá szeretett, az ő keblére dőlt. ²⁴És intett neki Shim'on Kefá, és így szólt hozzá: "Mondd meg, kérlek, ki az, akiről beszél?" ²⁵És az ráhajolt Yeshuá nyakára, és így szólt hozzá: "Ádoni, ki az?" ²⁶És Yeshuá felelt: "Az, akinek én bemártom a falatot, és odaadom neki." És bemártotta a falatot, és vette azt, és odaadta Yáhu'Dáhnak, Shim'on fiának, Ish-Keriyotnak. ²⁷És miután megette a falatot, a Szátán az ő belsejébe ment. És Yeshuá így szólt hozzá: "Amit teszel, gyorsan tedd meg!" ²⁸És senki sem tudta az ott ülők közül a lakomán, miért szólt így hozzá. ²⁹Mert voltak, akik azt gondolták, mivel a pénzeszacskó Yáhu'Dáh kezében volt, hogy ezért mondta neki Yeshuá: "Vedd meg, amink hiányzik az ünnepre", vagy hogy adjon valamit a szegényeknek. ³⁰És ő, miután a falatot a szájához vette, hirtelen kiment; és éjszaka volt.

³¹És történt, amikor kiment, Yeshuá így szólt: "Most dicsőült meg a Ben HáÁdám dicsőségben, és őbenne Elohim dicsőült meg dicsőségben. ³²És Elohim megdicsőíti őt az ő dicsőségében, és sietve dicsőíti meg őt. ³³Drága fiaim, még egy kevés ideig veletek ülök, és ti keresni fogtok engem; és amint mondtam a Yáhu'dimnak, hogy ahova én megyek, oda ti nem tudtok eljönni, úgy mondom most nektek is. ³⁴Íme, új mitzvát adok nektek, hogy szeresse ki-ki a felebarátját; ahogyan én szerettelek titeket, úgy ti is, ki-ki a felebarátját szeressétek. ³⁵Erről tudják meg mind, hogy az én Tálmidimjaim vagytok, ha a társak szeretete megszáll közöttetek."

³⁶És Shim'on Kefá így szólt hozzá: "Ádoni, hova mész?" És Yeshuá felelt: "Ahova én megyek, oda nem tudsz utánam jönni ma, de íme, jönnek napok, és utánam jössz." ³⁷És Kefá így szólt hozzá: "Ádoni, miért nem tudok utánad menni ma? Hiszen az életemet adom éretted!" ³⁸És Yeshuá felelt: "Az életedet adod-e érettem? Ámen, ámen, mondom neked: nem szólal meg a kakas, míg háromszor meg nem tagadsz engem."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם - 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia - messiási cím • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Mitzva (מִצְוָה — 𐤌𐤑𐤅𐤄 - ) – parancsolat, utasítás, kötelesség • Peszách (פֶּסַח - 𐤐𐤎𐤇) – Átugrás/Elkerülés – a Kivonulás ünnepe • Petrosz (פֶּטְרֹוס - 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Rábi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szátán (שָׂטָן - 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yáhu'Dáh Ish-Keriyot (יְהוּדָה אִישׁ קְרִיּוֹת - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄𐤀𐤉𐤔𐤒𐤓𐤉𐤅𐤕) – Júdás Iskáriótes • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹"Ne rettenjen meg a ti szívetek: higgyetek Elohimban, és ugyanígy higgyetek énbennem. ²Sok lakóhely található az én Ábám házában; mert ha nem így volna, megmondtam volna nektek, hiszen elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. ³És miután elmegyek és helyet készítek nektek, ismét visszatérek, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is velem. ⁴És ti tudjátok, hová megyek, és az utat is tudjátok."

⁵És így szólt hozzá T'omá: "Ádoni, nem tudjuk, hová mész: és hogyan ismerhetnénk az utat?" ⁶És így szólt hozzá Yeshuá: "Én vagyok az út és az igazság és az élet, és senki sem jut el az Ábához, csakis énáltalam. ⁷Ha ismernétek engem, ismernétek az én Ábámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok is őt."

⁸És így szólt hozzá Filiposz: "Ádoni, mutasd meg nekünk kérlek az Ábát, és az elég nekünk!" ⁹És így szólt hozzá Yeshuá: "Annyi napja már veletek vagyok, és még mindig nem ismersz engem, Filiposz? Aki engem lát, látja az Ábát; és hogyan mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Ábát? ¹⁰Vajon nem hiszed, hogy én az Ábában vagyok, és az Ábá énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én szólok nektek, nem önmagamtól szólom; hanem az Ábá, aki bennem lakozik, ő viszi végbe bennem az ő cselekedeteit. ¹¹Higgyetek nekem, hogy én az Ábában vagyok, és az Ábá énbennem van; és ha nem, akkor magukért e cselekedetekért higgyetek nekem."

¹²"Ámen, ámen, mondom nektek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, megteszi ő is, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz, mert én az én Ábámhoz megyek. ¹³És mindazt, amit kértek az én nevemben, megteszem, hogy felmagasztaltassék az Ábá dicsősége a Fiúban; ¹⁴minden dolgot, amit kértek az én nevemben, én megteszem azt."

¹⁵"Ha szerettek engem, megtartjátok az én Mitzváhimat. ¹⁶És én esedezni fogok az Ábá arcához, és ő másik Szószólót ad nektek, hogy veletek lakozzék mindörökké: ¹⁷nemde ő a Ruách HáEmet ➣ az Igazság Szelleme, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja őt, és nem is ismeri őt; ti azonban ismeritek őt, mert nálatok lakozik, és bennetek is lesz."

¹⁸"Nem hagylak titeket árvákul, mert eljövök hozzátok. ¹⁹Még egy kevés kis idő, és a világ többé nem lát engem, ti azonban megláttok engem, mert én élek, és így ti is élni fogtok. ²⁰Azon a napon megtudjátok, hogy én az én Ábámban vagyok, és ti énbennem, és én tibennetek. ²¹Akinél megvannak az én parancsolataim, és megőrzi, hogy megtegye azokat, az az, aki szeret engem; és aki szeret engem, szeretve van az én Ábámtól, és én is szeretem őt, és kijelentem magamat neki."

²²És így szólt hozzá Yáhu'Dáh, nem az Ish-Keriyot: "Ádoni, és hogyan van az, hogy nekünk akarod kijelenteni magadat, és nem a világnak?" ²³És felelt Yeshuá, és így szólt hozzá: "Ha valaki szeret engem, megőrzi az én igéimet, és az én Ábám szereti őt, és hozzá megyünk, és nála lakozunk. ²⁴És aki nem szeret engem, az nem őrzi meg az én igéimet; és azok az igék, amelyeket hallotok, nem az én szívemből valók, hanem az Ábá szájából, aki elküldött engem."

²⁵"Ezeket szóltam nektek, amíg veletek lakozom. ²⁶De a Szószóló, a Ruách HáKodesh, akit az Ábá küld az én nevemben, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek. ²⁷És most Shálomot hagyok nektek, az én Shálomomat adom nektek; nem úgy, ahogyan a világ adja, adom én nektek. Ne háborogjon a ti szívetek, és ne rettenjen meg. ²⁸Vajon nem hallottátok, amit mondtam nektek, hogy elmegyek tőletek, és ismét visszatérek hozzátok? Ha szeretnétek engem, örülnétek, hogy azt mondom nektek: az Ábához megyek, mert az Ábá nagyobb nálam. ²⁹És most megmondtam nektek a dolgot, mielőtt megtörténik, hogy higgyetek, miután megtörténik. ³⁰És már nem szólhatok többet veletek, mert jön e-világ fejedelme, és neki nincs énbennem semmi része, semmiféle. ³¹Csak azért, hogy megtudja a világ, hogy én szeretem az Ábát, és úgy cselekszem mindenben, ahogyan parancsolta nekem az Ábá: Keljetek fel, induljunk innen!"

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filiposz (פִילִיפּוֹס - 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Má'on (מָעוֹן - 𐤌𐤏𐤅𐤍) – Lakóhely/Hajlék – város a hegyvidéken • Melitz (מֵלִיץ - 𐤌𐤋𐤉𐤑) – Szószóló/Közbenjáró/Tolmács – a Szent Szellem címe • Mitzváh (מִצְוָה - 𐤌𐤑𐤅𐤄) – Parancsolat – kötelező teendő vagy tilalom • Ruách HáEmet (רוּחַ הָאֱמֶת - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤀𐤌𐤕) – Az Igazság Szelleme • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • T'omá (תְּאוֹמָא - 𐤕𐤀𐤅𐤌𐤀) – Tamás/Iker • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'Dáh Ish-Keriyot (יְהוּדָה אִישׁ קְרִיּוֹת - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄𐤀𐤉𐤔𐤒𐤓𐤉𐤅𐤕) – Júdás Iskáriótes • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹"Én vagyok a szőlőtő, az igaz szőlőtő, és az én Ábám a szőlőműves. ²Minden szőlővesszőt énbennem, amely nem terem szőlőfürtöket, kivágja azt, és amely szőlőfürtöket terem, azt fenntartja, hogy megsokasítsa a gyümölcsét. ³Ti tiszták vagytok immár az én beszédeim szerint, amelyeket szóltam nektek. ⁴Ragaszkodjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem ragaszkodik a szőlőtőhöz, úgy ti sem, ha nem ragaszkodtok énbennem. ⁵Én vagyok a szőlőtő, és ti a szőlővesszők: aki ragaszkodik énbennem, és én őbenne, az ér el sok gyümölcsöt, mert nélkülem nem tehettek semmit. ⁶Aki nem ragaszkodik énbennem, kivetik, mint a hajtást, amely elszárad, és szedvén összeszedik azt, és tűzre adják, és elég. ⁷Ha énbennem ragaszkodtok, és beszédeim megőrződnek tibennetek, kérjetek, és megtörténik nektek szívetek minden kérése szerint. ⁸Ezzel naggyá lesz az én Ábám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és Tálmidimjaimmá lesztek nekem."

⁹"Ahogyan szeretett engem az Ábá, úgy szerettelek én is titeket: keressetek menedéket az én szeretetemben mindig. ¹⁰Ha parancsolataimat megtartjátok, menedéket találtok az én szeretetemben mindig, ahogyan én is megtartottam az én Ábám parancsolatait, és menedéket találok az ő szeretetében mindig. ¹¹Ezeket a beszédeket azért szóltam nektek, hogy az én örömöm legyen rajtatok, és örömötök betöltse lelketeket."

¹²"És ez az én parancsolatom, hogy szeresse a férfi az ő atyjafiát, ahogyan én szerettelek titeket. ¹³Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki odaadja életét kedveltjeiért. ¹⁴És ti az én kedveltjeim vagytok, ha megteszitek azt, amit én parancsolok nektek. ¹⁵Többé nem hívlak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ő ura; de titeket kedveltjeimnek hívtalak, mert mindazt, amit hallottam az én Ábám szájából, tudattam veletek. ¹⁶Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon örökké, és minden dolgot, amit kértek az Ábától az én nevemben, megadja nektek. ¹⁷És ez a parancsolat, amit én parancsolok nektek, hogy a férfi az ő felebarátját szeressétek."

¹⁸"Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg, hogy engem gyűlölt előbb, mint titeket. ¹⁹Ha a világból volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé; de mivel nem vagytok a világból, hanem én választottalak ki titeket a világból, ezért gyűlöl titeket a világ. ²⁰Emlékezzetek az igére, amelyet mondtam nektek: nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én beszédeimet megtartották, a ti beszédeiteket is meg fogják tartani. ²¹De mindezeket megteszik veletek az én nevemért, mert nem ismerik azt, aki elküldött engem. ²²Ha nem jöttem volna és nem szóltam volna hozzájuk, nem volna rajtuk vétek; de most nincs felelet a szájukban a vétkükre. ²³Aki engem gyűlöl, gyűlöli az én Ábámat is. ²⁴Ha nem tettem volna közöttük a cselekedeteket, amelyeket más senki nem tett, nem volna rajtuk vétek; de most látták az én cselekedeteimet, és gyűlöltek engem is és az én Ábámat is. ²⁵De hogy beteljesedjék az ige, amely meg van írva az ő Toráhjukban: ok nélküli gyűlölettel gyűlöltek engem."

²⁶"De amikor eljön a Közbenjáró, akit én elküldök hozzátok az Ábától, ő a Ruách HáEmet ➣ az Igazság Szelleme, aki az Ábá forrásából jön ki, ő tesz majd bizonyságot felőlem; ²⁷és ti is bizonyságot tesztek felőlem, mert kezdettől fogva velem vagytok."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Melitz (מֵלִיץ - 𐤌𐤋𐤉𐤑) – Szószóló/Közbenjáró/Tolmács – a Szent Szellem címe • Ruách HáEmet (רוּחַ הָאֱמֶת - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤀𐤌𐤕) – Az Igazság Szelleme • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye

¹Ezeket szóltam nektek, hogy meg ne botránkozzatok. ²Kiűznek titeket a Káhál közepéből, sőt eljön az idő, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt gondolja a szívében, hogy áldozatot mutat be Elohimnak; ³és ezeket azért teszik veletek, mert sem az Ábát, sem engem nem ismertek. ⁴És megmondtam nektek ezeket, hogy emlékezzetek rájuk a maguk idejében, mert én vagyok, aki szólok hozzátok; és nem mondtam meg nektek mindezt elsőből, mert veletek voltam."

⁵"De most íme elmegyek ahhoz, aki elküldött engem, és nincs többé senki közületek, aki azt kérdezné tőlem: Hova mész? ⁶De a szívetek betelt szomorúsággal, mert ezeket a szavakat szóltam hozzátok. ⁷Igazságot mondok azonban nektek: jó nektek, hogy én elmegyek; mert ha nem megyek el, nem jön el hozzátok a Melitz, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok. ⁸És ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűn, az igazság és az ítélet dolgában. ⁹A bűn felől — mert nem hittek énbennem; ¹⁰az igazság felől — mert én az Ábához megyek, és többé nem láttok engem; ¹¹az ítélet felől pedig — mert elítéli e-világ fejedelmét az ő megítélésében."

¹²"Még sok szavam van, hogy tudtotokra adjam, de nem tudjátok elhordozni azokat e mai napon: ¹³de az igazság Ruáchja, amikor eljön, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem a maga szívéből szól, hanem azt, amit hall, hallatja, és hírül adja nektek a jeleket, melyek ezután jönnek. ¹⁴Ő naggyá teszi az én dicsőségemet, mert az enyémből vesz, és tudtotokra adja nektek. ¹⁵Mindaz, ami az Ábáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből vesz, és tudtotokra adja nektek."

¹⁶"Még egy kevés pillanat, és nem láttok engem, és még egy kevés pillanat, és megláttok engem, mert én az Ábához megyek." ¹⁷És voltak a Tálmidimjai közül, akik szóltak akkor egymással: "Mi ez, amit mondott nekünk: Még egy kevés pillanat, és nem láttok engem, és még egy kevés pillanat, és megláttok engem; és ez: Mert én az Ábához megyek?" ¹⁸És így szóltak: "Mi ez a kevés pillanat, amit mond? Nem tudjuk, mit beszél." ¹⁹És látta Yeshuá, hogy meg akarják őt kérdezni, és ezt mondta nekik: "Arról kutakodtok-e egymás közt, hogy azt mondtam: Még egy kevés pillanat, és nem láttok engem, és még egy kevés pillanat, és megláttok engem? ²⁰Ámen, ámen, mondom nektek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ fiai pedig vigadnak; ti gyászolni fogtok, de gyászotok örömre fordul. ²¹Az asszony vajúdik fájdalmaiban, mert eljött az ő ideje, de miután megszülte a magzatot, nem emlékszik többé fájdalmára az öröme miatt, hogy ember született a világra. ²²És ti is teljesek vagytok bánattal e mai napon, de ismét visszatérek, meglátlak titeket, és örvendezni fog a szívetek, és örömötöket nem veszi el tőletek senki ember. ²³És azon a napon nem kérdeztek tőlem semmi kérdést. Ámen, ámen, mondom nektek, ha kértek valamit az Ábától, megadja nektek az én nevemben. ²⁴Mostanáig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek, és megkapjátok, és lelketek betelik örömmel. ²⁵Ezeket példázatokban szóltam hozzátok, de eljött az idő, és nem szólok hozzátok többé példázatokban, hanem világos szavakkal adom tudtotokra az Ábá dolgát. ²⁶Azon a napon az én nevemben kértek, és nem mondom nektek, hogy én esedezem értetek az Ábához; ²⁷mert maga az Ábá is szeret titeket annak fejében, hogy ti szerettetek engem, és hittétek, hogy az Ábától jöttem ki. ²⁸Kijöttem az Ábától, és eljöttem a világba; és most visszatérek, elhagyom a világot, és elmegyek magamnak az Ábához."

²⁹És szóltak a Tálmidimjai: "Íme, most világos szavakkal beszélsz, és nem mondasz példázatot. ³⁰Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki megkérdezzen téged: ezáltal hisszük, hogy Elohimtól jöttél ki." ³¹És felelt nekik Yeshuá: "Most hisztek? ³²Íme, eljön az idő, és már el is jött, hogy elszéledtek, ki-ki a maga házába, és engem egyedül hagytok: de nem vagyok egyedül, mert az Ábá velem van. ³³És én ezekkel a szavakkal jöttem, hogy tudtotokra adjam, hogy énbennem a világban Shálomotok legyen. Nyomorúság jön rátok, de övezzétek fel magatokat erővel: én legyőztem a világot."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Káhál (קָהָל - 𐤒𐤄𐤋) – Gyülekezet/Közösség • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Melitz (מֵלִיץ - 𐤌𐤋𐤉𐤑) – Szószóló/Közbenjáró/Tolmács – a Szent Szellem címe • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹Ezeket mondta Yeshuá, és szemeit a magasba emelve így szólt: "Ábám, dicsőítsd meg a te Fiadat, mert eljött a Mó'éd - az elrendelt idő, hogy a Fiad is megdicsőítse a te dicsőségedet, ²amint te hatalmat adtál neki minden test felett, hogy Cháyei Olámot - Örök Életet adjon mindazoknak, akiket neki adtál. ³És mi a Cháyei Olám - az Örök Élet? Hogy megismerjenek téged, hogy te egyedül vagy az igaz Elohim, és Yeshuá HáMáshiáchot, akit elküldtél. ⁴A te dicsőségedet megdicsőítettem a földön, bevégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem. ⁵És most dicsőíts meg engem önmagadnál, Ábám, azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt tenálad, mielőtt még lettek az Egek és a föld."

⁶"Megismertettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból. A tieid voltak, és te nekem adtad őket, és ők megőrizték a te beszédedet. ⁷Most már tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tetőled van; ⁸mert a beszédeket, amelyeket nekem adtál, eléjük adtam, ők pedig hallották, és valóban felismerték, hogy tetőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél el engem. ⁹Én őértük járok közben: nem a világért járok közben, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, ¹⁰és minden, ami az enyém, a tiéd, és ami a tiéd, az enyém, és őbennük dicsőíttetem meg. ¹¹Nem tartózkodom többé a földön, de ők a földön tartózkodnak jövevényekként, én pedig hozzád megyek. Szent Ábám, őrizd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! ¹²Amíg velük voltam a világban, megőriztem őket a te nevedben; akiket nekem adtál, megőriztem, és nem veszett el közülük egy sem, csak Ávaddon fia - a pusztulás fia, hogy beteljesedjék az Írás beszéde. ¹³Most pedig hozzád megyek, és ezeket a beszédeket elmondom a földön, hogy lelküket betöltse az én örömöm. ¹⁴Én nekik adtam a te beszédedet, és a világ gyűlölte őket, mivel nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. ¹⁵Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy mentsd meg őket a gonosztól. ¹⁶Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. ¹⁷Szenteld meg őket a te igazságodban: a te beszéded igazság. ¹⁸Ahogyan te elküldtél engem a világba, úgy küldtem el én is őket a világba. ¹⁹És őértük megszentelem a magam lelkét, hogy ők is megszenteljék lelküket az igazságban."

²⁰"De nem ezekért egyedül járok közben, hanem azokért is, akik hisznek énbennem az ő beszédükre; ²¹hogy mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Ábám, énbennem, és én tebenned, úgy ők is bennünk legyenek, hogy higgyen a világ, hogy te küldtél el engem. ²²Én pedig nekik adtam azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, ahogy mi is egyek vagyunk: ²³én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesek legyenek az egységben, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél."

²⁴"És én úgy kívántam, Ábám, hogy akiket nekem adtál, ők is velem legyenek ott, ahol én leszek, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem, mielőtt a föld megalapíttatott. ²⁵Igaz Ábám, a világ nem ismer téged, de én ismertelek téged, és ezek felismerték, hogy te küldtél el engem. ²⁶És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük."

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ávaddon (אֲבַדּוֹן - 𐤀𐤁𐤃𐤅𐤍) – Veszedelem, Pusztulás (alvilág-szinonima Sheol mellett, Iyov 26:6, Példa 15:11) • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם - 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ - 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Mó'éd (מוֹעֵד - 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Elrendelt/kijelölt idő, ünnep (Yahuwah által rendelt időpont, Vájik 23:2) • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹Miután elvégezte Yeshuá e szavak elmondását, kiment Tálmidimjaival a Kidron-patak túlsó partjára, és bement a kertbe, amely ott volt, ő és Tálmidimjai. ²Yáhu'Dáh, aki elárulta őt, szintén ismerte azt a helyet, mert Yeshuá és a Tálmidimjai sokszor gyűltek ott össze. ³Yáhu'Dáh tehát maga mellé vette a katonai csapatot, és a Kohánim fejeinek meg a Perushim szolgáit, és odament fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel. ⁴Mivel pedig Yeshuá tudta mindazt, ami reá vár, kiment, és így szólt hozzájuk: "Kit kerestek?" ⁵Azok pedig így feleltek: "A Nátzráti Yeshuát." Erre így szólt hozzájuk Yeshuá: "Én vagyok." Ott állt mellettük Yáhu'Dáh is, aki elárulta őt. ⁶És amikor azt mondta nekik Yeshuá: "Én vagyok" – visszatántorodtak, és a földre estek. ⁷Ekkor újból megkérdezte tőlük: "Kit kerestek?" Ők pedig ezt mondták: "A Nátzráti Yeshuát." ⁸Felelt Yeshuá: "Vajon nem mondtam-e nektek, hogy én vagyok? Ezért, ha engem kerestek, hagyjátok ezeket, hadd menjenek el!" ⁹Hogy beteljesedjék az ige, amelyet mondott: "Azok közül, akiket nekem adtál, nem veszett el nekem egy sem." ¹⁰Kard pedig volt Shim'on Kefá kezében, kihúzta azt, lecsapott a Kohen Gádol szolgájára, és levágta a jobb fülét; a szolga neve pedig Málkosz volt. ¹¹Erre így szólt Yeshuá Kefához: "Fordítsd vissza kardodat a hüvelyébe! Vajon a poharat, amelyet az Ábá adott nekem, ne igyam-e ki?"

¹²A katonai csapat, az ezredparancsnok és a Yáhu'dim szolgái ekkor elfogták Yeshuát, és megkötözték őt. ¹³És elvitték őt először Chánánhoz, mert ő volt az apósa Káyáfának, aki Kohen Gádol volt abban az évben. ¹⁴Ez volt az a Káyáfá, aki azt tanácsolta a Yáhu'dimnak, hogy jobb, ha egy ember vész el a népért.

¹⁵Shim'on Kefá és egy másik tanítvány Yeshuá után ment. Az a tanítvány ismerős volt a Kohen Gádol előtt, és bement Yeshuával együtt a Kohen Gádol udvarába; ¹⁶Kefá pedig kívül állt a kapunál. Kiment tehát a másik tanítvány, aki ismerős volt a Kohen Gádolnak, és szólt a kaput őrző nőnek, és bevitte Kefát a házba. ¹⁷Ekkor így szólt a kaput őrző szolgálólány Kefához: "Nem vagy-e te is ennek az embernek a Tálmidimjai közül való?" Ő pedig azt mondta: "Nem vagyok." ¹⁸Ott álltak pedig a szolgák és a szolgálattevők, és parazsat gyújtottak, hogy melegedjenek, mert hideg volt; és ott állt Kefá is velük, és melegedett.

¹⁹A Kohen Gádol pedig kérdezte Yeshuát a Tálmidimjai felől és a tanítása felől. ²⁰Felelt neki Yeshuá: "Én a nap szeme előtt szóltam a világhoz, és mindenkor tanítottam a Beit-Kneszetben és a Beit-HáMikdáshban, ahol mind összegyülekeznek a Yáhu'dim, és titokban nem szóltam egy szót sem. ²¹Miért is kérdezel engem? Kérdezd meg azokat, akik hallották beszédeimet: íme, ők tudják, amit tanítottam." ²²És amint ezeket a szavakat mondta, az ott álló szolgák egyike arcul ütötte Yeshuát, és így szólt: "Így felelsz a Kohen Gádolnak?" ²³Felelt neki Yeshuá: "Ha rosszat szóltam, tégy bizonyságot ellenem a rosszról, ha pedig helyesen, miért ütsz engem?"

²⁴Chánán pedig elküldte őt megkötözve Káyáfához, a Kohen Gádolhoz.

²⁵Shim'on Kefá pedig ott állt, és melegedett. Ekkor így szóltak hozzá: "Nem vagy-e te is a Tálmidimjai közül való?" Ő tagadta, és azt mondta: "Nem vagyok." ²⁶A Kohen Gádol szolgái közül az egyik, annak a rokona, akinek Kefá levágta a fülét, így szólt hozzá: "Vajon nem láttalak-e én téged vele a kertben?" ²⁷Ekkor Kefá ismét tagadta, és abban a pillanatban megszólalt a kakas.

²⁸És elvezették Yeshuát Káyáfá házából az ítélet házába, kora reggel. Ők maguk pedig nem mentek be az ítélet házának belsejébe, hogy ne legyenek tisztátalanokká, és megehessék a Peszáchot. ²⁹Kiment tehát Pilátusz hozzájuk, és így szólt: "Milyen vádat hoztok ez ellen az ember ellen?" ³⁰Feleltek, és így szóltak hozzá: "Ha ez nem volna gonosztevő, nem adtuk volna át őt a kezedbe." ³¹Ekkor így szólt hozzájuk Pilátusz: "Vegyétek át ti, és ítéljétek el törvényetek szerint!" A Yáhu'dim így szóltak hozzá: "Nincs hatalmunk emberi Nefesht megölni!" ³²Hogy beteljesedjék Yeshuá szava, amelyet mondott, megjelentve, milyen lesz a halála, amellyel meg fog halni.

³³Visszament tehát Pilátusz az ítélet házába, beszólította Yeshuát, és így szólt hozzá: "Te vagy a Yáhu'dim Királya?" ³⁴Felelt Yeshuá: "A magad szívéből mondod-e ezt, vagy mások mondták neked rólam?" ³⁵Felelt Pilátusz: "Hát Yáhudi vagyok-e én? A te néped és a Kohánim fejei adtak át téged a kezembe: mit cselekedtél?" ³⁶Felelt Yeshuá: "Az én Királyságom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna az én Királyságom, szolgáim harcolnának értem, hogy ne adassam a Yáhu'dim kezébe; de most az én Királyságom nem innen való." ³⁷Ekkor így szólt hozzá Pilátusz: "Akkor hát Király vagy te?" Felelt Yeshuá: "Te mondtad, hogy Király vagyok. Én erre születtem, és erre jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat a szavamra." ³⁸Így szólt hozzá Pilátusz: "Mi az igazság?"

És miután ezt mondta, ismét kiment a Yáhu'dimhoz, és így szólt hozzájuk: "Én nem találtam benne vétket. ³⁹Íme, régtől fogva törvény nálatok, hogy szabadon bocsássak nektek Peszáchkor egyet a foglyok közül: most tehát, ha jónak látjátok, szabadon bocsátom nektek a Yáhu'dim Királyát." ⁴⁰Ekkor ismét kiáltozni kezdtek, mondván: "Ne ezt, hanem Bár-Ábászt!" Ez a Bár-Ábász pedig rabló volt.

Szójegyzék: Bár-Ábász (בַּר־אַבָּא- 𐤁𐤓𐤀𐤁𐤀) – Lázadó, „az apa fia" • Beit-HáMikdásh (בֵּיתהַמִּקְדָּשׁ- 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Chánán (חָנָן- 𐤇𐤍𐤍) – Sásák fia / Ácél fia • Ivri/Ivrim (עִבְרִי- 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/héberek • Káyáfá (קַיָּפָא- 𐤒𐤉𐤐𐤀) – Kajafás • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים - 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen Gádol (כֹּהֵןגָּדוֹל- 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá'El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Málkhut (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Királyság, uralom • Málkosz (מַלְכֹוס- 𐤌𐤋𐤊𐤎) – Királyom; a főpap szolgájának neve • Nátzráti (נָצְרָתִי- 𐤍𐤑𐤓𐤕𐤉) – Názáreti • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Peszách (פֶּסַח- 𐤐𐤎𐤇) – Átugrás/Elkerülés – a Kivonulás ünnepe • Pilátusz (ôÄĚéěČčĺÉń- 𐤐𐤉𐤋𐤈𐤎) – Pontiusz Pilátusz; római helytartó, jelentés: dárdás • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'dim (יְהוּדִים- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹Ekkor Pilátusz elvette Yeshuát, és megostorozta őt korbácsokkal. ²A sereg emberei töviskoronát fontak, és a fejére tették, és bíborköpenyt adtak rá; ³odaléptek hozzá, és kiáltották: "Éljen a Yáhu'dim királya!" – és arcul ütötték.

⁴Pilátusz ismét kiment kifelé, és ezt mondta nekik: "Íme, kihozom őt elétek, hogy megtudjátok, hogy nem találtam benne bűnt." ⁵És kijött Yeshuá kifelé, viselve a töviskoronát és a bíborköpenyt rajta. Pilátusz így szólt hozzájuk: "Íme, az Ádám!" ⁶A Kohánim fejei és a szolgák, amint meglátták őt, kiáltottak, mondván: "Feszítsd meg, feszítsd meg őt!" Pilátusz ezt mondta nekik: "Vegyétek őt ti, és feszítsétek meg, mert én nem találtam benne bűnt."

⁷A Yáhu'dim így válaszoltak neki: "Íme, törvényünk van nekünk, és törvényünk szerint halálos ítélete van, mert magát annak mondja: HáElohim Fia ő."

⁸Amikor Pilátusz meghallotta ezt a szót, még inkább megijedt. ⁹És visszament, és bement az ítélet házába, és ezt mondta Yeshuának: "Honnan vagy te?" De Yeshuá semmit sem felelt neki. ¹⁰Pilátusz ezt mondta neki: "Hozzám nem beszélsz? Nem tudod, hogy van hatalmam szabadon bocsátani téged, és van hatalmam megfeszíteni téged?" ¹¹Yeshuá így válaszolt neki: "Nem volna erőd felettem, ha nem adatott volna neked felülről; ezért nagyobb a bűne azoknak, akik engem a kezeidbe szolgáltattak, mint a te bűnöd."

¹²És emiatt kereste Pilátusz, hogy szabadon bocsássa őt, de a Yáhu'dim kiáltoztak és mondták: "Ha szabadon bocsátod ezt az embert, nem szereted a császárt, mert aki feltámad, hogy király legyen, az feltámad a császár ellen." ¹³Amikor Pilátusz meghallotta ezeket a szavakat, kihozta Yeshuát kifelé, és leült az ítélet székébe a helyen, amelyet Kőpadlónak neveznek, Ivriül pedig Gábátának. ¹⁴És ezt mondta a Yáhu'dimnak: "Erev-Peszách volt az, a hatodik óra körül – íme, a királyotok!" ¹⁵De ők kiáltoztak: "Vidd ki, vidd ki őt, feszítsd meg őt!" Pilátusz ezt mondta nekik: "Megfeszítsem a királyotokat?" A Kohánim fejei így válaszoltak: "Nincs királyunk, hanem csak a császár!" ¹⁶Ekkor átadta őt a kezükbe, hogy megfeszítsék.

¹⁷És fogták Yeshuát, és elvitték. És ráterhelték keresztjének fáját, és elvitték őt a helyre, amelyet a Koponya helyének neveznek, Ivriül pedig Gulgoletnak. ¹⁸És megfeszítették őt ott, és két másik embert vele együtt, az egyik oldalról és a másikról, Yeshuát pedig kettejük között. ¹⁹És Pilátusz feliratot írt egy táblára, és rátette a keresztre: A Nátzri Yeshuá, a Yáhu'dim Királya. ²⁰És sok Yáhu'dim olvasta ezt a feliratot, mert a hely, ahol megfeszítették Yeshuát, közel volt a városhoz, és a felirat Ivriül, rómaiul és görögül volt írva. ²¹És a Yáhu'dim Kohánimjainak fejei ezt mondták Pilátusznak: "Ne írd: A Yáhu'dim királya – hanem hogy ő mondta: A Yáhu'dim királya vagyok." ²²Pilátusz így válaszolt: "Amit megírtam, megírtam."

²³És történt, amikor a sereg emberei megfeszítették Yeshuát, hogy fogták ruháit, és négyfelé osztották, mindegyik embernek egy-egy részt, és köntösét is. A köntös pedig nem volt megvarrva, hanem a takács munkája, szegélytől szegélyig. ²⁴És ezt mondták egyik a társának: "Ne hasítsuk el, hanem vessünk rá sorsot, kié legyen!" Hogy beteljesedjék az Írás szava: "Elosztják ruháimat maguknak, és öltözékemre sorsot vetnek." És így tettek a sereg emberei.

²⁵És Yeshuá keresztje mellett álltak anyja, és anyjának lánytestvére, Miryám, Klofá felesége, és a Mágdáli Miryám. ²⁶És látta Yeshuá anyját és Tálmidimát, akit szeretett, ott állni mellette, és így szólt anyjához: "Asszony, íme, ez a te fiad!" ²⁷És azután ezt mondta a Tálmidnak: "Lásd, ez a te anyád!" És attól a naptól fogva házába fogadta őt a tanítvány.

²⁸És Yeshuá, tudván ezután, hogy minden dolog beteljesedett, de hogy beteljesüljön az Írás, ezt mondta: "Szomjazom." ²⁹És ott állt egy ecettel teli edény; és ecetbe mártottak egy szivacsot, és egy izsóp végére tették, és odanyújtották a szájához. ³⁰És megízlelte Yeshuá az ecetet, és ezt mondta: "Beteljesedett." És lehajtotta fejét, és átadta Ruáchját.

³¹És a Yáhu'dim siettek, hogy ne maradjanak a holttestek a fán a Shábát napján, mert Erev Shábát volt, és az a Shábát nagy volt; ezért megkérték Pilátuszt, hogy törjék el a lábaikat, hogy meghaljanak, és levegyék őket a fáról. ³²És odamentek a sereg emberei, és eltörték az egyiknek a lábait, és a másiknak, aki vele együtt megfeszíttetett. ³³És Yeshuához jöttek, és látták, hogy már meghalt, és nem törték el lábait, ³⁴hanem a sereg embereinek egyike átszúrta lándzsával az oldalát, és kijött vér és vizek. ³⁵És aki tanúskodik erről, az látta a dolgot, és bizonyságtétele hűséges, és ő tudja, hogy igazat szól szájpadlása, hogy ti is higgyetek. ³⁶És mindez azért történt, hogy beteljesüljön az Írás: "És csontja ne töressék meg benne." ³⁷És még másutt írva van: "És rátekintenek arra, akit átszúrtak."

³⁸És történt e dolgok után, hogy Yosef, a Rámátáyimból való, aki Yeshuá tanítványa volt titokban, a Yáhu'dimtól való félelme miatt, kérte Pilátusztól, hogy levehesse Yeshuá holttestét. És Pilátusz engedélyt adott neki, és elment, és levette Yeshuá holttestét. ³⁹És Nákdimon, aki korábban éjjel jött Yeshuához, ő is eljött, és hozott kevert fűszereket, mirhát és aloét, mintegy száz fontnyit. ⁴⁰És fogták Yeshuá holttestét, és lepelvásznakba burkolták, amelyeket megtöltöttek fűszerekkel, a Yáhu'dim temetésének módja szerint. ⁴¹És a helyen, ahol megfeszíttetett, kert volt, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem temettek el. ⁴²És mivel az a nap a Yáhu'dim Erev Shábátja volt, és a sír közel volt, oda temették Yeshuát.

Szójegyzék: Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Erev Shábát (עֶרֶבשַׁבָּת- 𐤏𐤓𐤁𐤔𐤁𐤕) – Shábát előestéje • Erev-Peszách (עֶרֶבפֶּסַח- 𐤏𐤓𐤁𐤐𐤎𐤇) – Peszách előestéje • Gábátá (גַּבָּתָא- 𐤂𐤁𐤕𐤀) – Kövezett hely, ítélkezőtér • Gulgolet (גֻּלְגֹּלֶת- 𐤂𐤋𐤂𐤋𐤕) – koponya • Ivri/Ivrim (עִבְרִי- 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/héberek • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Klofá (כְּלֹפָא- 𐤊𐤋𐤐𐤀) – Klofá (személy neve) • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Mágdáli Miryám (מִרְיָם הַמַּגְדָּלִית - 𐤌𐤓𐤉𐤌 𐤄𐤌𐤂𐤃𐤋𐤉𐤕) – Mária Magdolna/Toronybeli Mária • Miryám (מִרְיָם- 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Nákdimon (נַקְדִּימוֹן- 𐤍𐤒𐤃𐤉𐤌𐤅𐤍) – Nikodémosz/A nép legyőzője • Nátzri (נָצְרִי- 𐤍𐤑𐤓𐤉) – Nácareti, Nácarból való • Peszách (פֶּסַח- 𐤐𐤎𐤇) – Átugrás/Elkerülés – a Kivonulás ünnepe • Pilátusz (ôÄĚéěČčĺÉń- 𐤐𐤉𐤋𐤈𐤎) – Pontiusz Pilátusz; római helytartó, jelentés: dárdás• Rámátáyim (רָמָתַיִם- 𐤓𐤌𐤕𐤉𐤌) – Rámátájim, Yosef városa (Arimátea) • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shábát (שַׁבָּת- 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yosef (יוֹסֵף- 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Hozzáad, növekvő

¹És lőn a hét első napján, hogy eljött a Mágdáli Miryám reggel virradatkor, a sötétben, a sírhoz, és látta a követ elhengerítve a sírról. ²Erre futott és elment Shim'on Kefához és a másik tanítványhoz, akit szeretett Yeshuá, és mondta nekik: "Elvitték a mi Adonénunkat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt!" ³Erre kiment Kefá és a másik tanítvány, és elmentek a sírhoz. ⁴És kettejük futott együtt, de a másik tanítvány sietett a futásban, és elhaladt Kefá mellett, és elsőként ért a sírhoz. ⁵És lehajolt és betekintett annak belsejébe, és látta a halotti lepleket ottfekve magukban, de nem ment le befelé. ⁶És Shim'on Kefá is jött őutána, és lement a sírhoz, és látta a halotti lepleket ottfekve magukban, ⁷és a kendőt, amely a fején volt, nincs a halotti leplekkel, hanem összegöngyölítve magában egy másik helyen. ⁸És lement oda a másik tanítvány is, aki elsőként ért a sírhoz, és látott és hitt. ⁹Mert mindeddig nem értették még az Írásokat, hogy fel kell támadnia neki a halottak közül. ¹⁰És visszatértek a Tálmidim, és elmentek a házukba.

¹¹Miryám pedig állott kívül a sírnál és sírt. És lőn, hogy sírása közben lehajolt és betekintett a sír belsejébe, ¹²és látott két Málákhot fehérbe öltözötten, ülve azon a helyen, ahol Yeshuá teste feküdt; egyik a fejénél, és egyik a lábánál. ¹³És mondták neki: "Asszony, miért sírsz?" Felelt nekik: "Mert elvitték az én Adonimat innen, és nem tudom, hová tették őt." ¹⁴Még ezt beszélte, amikor hátrafordult, és látta Yeshuát ott állni, de nem tudta, hogy ő Yeshuá. ¹⁵És mondta neki Yeshuá: "Asszony, miért sírsz? Kit keresel?" Ő pedig azt gondolta, hogy a kert őrzője az, és mondta neki: "Adoni, ha te vitted el őt innen, mondd meg nekem, kérlek, hová tetted őt, és én elviszem őt." ¹⁶És mondta neki Yeshuá: "Miryám!" És az megfordult és mondta neki héberül: "Ráboni!", ami azt jelenti: Rabbi. ¹⁷És mondta neki Yeshuá: "Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Ábhoz; de menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Íme, felmegyek az én Ábimhoz és a ti Ábitokhoz, az én Elohimaimhoz és a ti Elohimaitokhoz." ¹⁸És eljött a Mágdáli Miryám, és hírül adta a Tálmidimnek, hogy látta HáÁdont, és hogy ezeket mondta neki.

¹⁹És lőn azon a szombat estéjén, amikor be voltak zárva a ház ajtói, ahol egybegyűltek a Tálmidim az Yáhu'dimtól való félelmük miatt, eljött Yeshuá, és megállt közöttük, és mondta nekik: "Shálom Áleikhem!" ²⁰És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezeit és az oldalát. És örvendeztek a Tálmidim, amint látták HáÁdont. ²¹És folytatta Yeshuá és mondta nekik: "Shálom Lákhem! Ahogyan elküldött engem az Áb, úgy íme én küldelek titeket." ²²És miután ezt mondta, rájuk lehelt és mondta nekik: "Vegyetek magatoknak Ruách HáKodesht! ²³Bármely embernek, akinek megbocsátjátok az ő vétkeit, megbocsáttatik neki, és ha valakire ráhagyjátok, azon marad."

²⁴T'omá pedig, akit Didümosznak neveznek, egy a tizenkettő közül, nem volt velük, amikor eljött Yeshuá. ²⁵És mondták neki a többi tanítvány: "Láttuk HáÁdont." De ő mondta nekik: "Ha nem látom a szegek nyomát a kezein, és nem teszem az ujjamat ezeknek a szegeknek a helyébe, és a kezemmel nem érintem az oldalát, nem hiszem." ²⁶És nyolc nap múltán ismét egybegyűltek a Tálmidim benn a házban még egyszer, és T'omá velük. Eljött Yeshuá, amikor be voltak zárva az ajtók, és megállt közöttük és mondta: "Shálom Áleikhem!" ²⁷Azután mondta T'omának: "Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd a kezeimet, és nyújtsd ide a kezedet, és érintsd az oldalamat, és ne légy híján a hitnek, hanem higgyél hittel." ²⁸És felelt T'omá és mondta neki: "Én Adonim és én Elohimaim!" ²⁹És mondta neki Yeshuá: "Mivelhogy láttál engem, hittél, T'omá; boldogok azok, akik hisznek, és látva nem láttak."

³⁰És sok más csodajelt is tett Yeshuá a Tálmidimjai szemei előtt, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. ³¹De ezek megírattak azért, hogy higgyétek, hogy Yeshuá a HáMáshiách, Ben HáElohim, és hogy higgyén, életetek legyen az Ő nevében.

Szójegyzék: Áb (אָב - 𐤀𐤁) – Atya • Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים - 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Didümosz (דִידוּמוֹס - 𐤃𐤉𐤃𐤅𐤌𐤅𐤎) – Iker (görög) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ - 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Mágdáli Miryám (מִרְיָם הַמַּגְדָּלִית - 𐤌𐤓𐤉𐤌 𐤄𐤌𐤂𐤃𐤋𐤉𐤕) – Mária Magdolna/Toronybeli Mária • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Rabbi (רַבִּי - 𐤓𐤁𐤉) – Mesterem/Tanítóm • Ráboni (רַבּוֹנִי - 𐤓𐤁𐤅𐤍𐤉) – Mesterem/Tanítóm [emelkedettebb forma] • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shálom Áleikhem (שָׁלוֹם עֲלֵיכֶם - 𐤔𐤋𐤅𐤌 𐤏𐤋𐤉𐤊𐤌) – Béke veletek (formális/ünnepélyes köszöntés) • Shálom Lákhem (שָׁלוֹם לָכֶם - 𐤔𐤋𐤅𐤌 𐤋𐤊𐤌) – Béke nektek (bensőséges köszöntés) • Shim'on Petrosz (שִׁמְעוֹן פֶּטְרוֹס - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – Simon Péter • T'omá (תְּאוֹמָא - 𐤕𐤀𐤅𐤌𐤀) – Tamás/Iker • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹Ezután ismét megjelent Yeshuá a Tálmidimnek a T'verjáh-tengernél; és így jelent meg nekik: ²amikor együtt ültek Shim'on Kefá és T'omá, akit Didymosznak hívtak, és Nátánáel a Gálili Kánából, és Zebedeus fiai, és kettő más a Tálmidimjai közül. ³Shim'on Kefá így szólt hozzájuk: "Íme, megyek halászni." Ők ezt mondták neki: "Megyünk mi is veled." Kimentek azonnal, és leszálltak a hajóba, de azon az éjszakán nem fogtak semmit. ⁴A reggel megvirradt, és íme, Yeshuá ott állt a tenger partján; a Tálmidim azonban nem tudták, hogy Yeshuá az. ⁵Így szólt hozzájuk Yeshuá: "Fiaim, van-e nálatok valami ennivaló?" Ők feleltek és mondták: "Nincs." ⁶Ő pedig ezt mondta nekik: "Terítsétek ki a hálót a hajó jobbja felől, és találtok!" Kiterítették tehát, de már nem tudták húzni a halak sokasága miatt. ⁷Az a tanítvány pedig, akit Yeshuá szeretett, így szólt Kefához: "Az Ádon az!" És amint Shim'on Kefá hallotta, hogy az Ádon az, magára öltötte felső ruháját, mert mezítelen volt, és bevetette magát a tengerbe. ⁸A többi tanítvány pedig a hajójukon jött, mert nem voltak messze a szárazföldtől, csak mintegy kétszáz könyöknyire, és húzták a hálót a halakkal. ⁹Amint kijöttek a szárazföldre, parázs tüzet láttak ott elrendezve, és halat rajta, és egy kerek kenyeret. ¹⁰Így szólt hozzájuk Yeshuá: "Hozzatok ide a halakból, amelyeket most fogtatok!" ¹¹Felment Shim'on Kefá, és kihúzta a hálót a szárazföldre, és az tele volt nagy halakkal, száz és ötven és három; és mindezzel együtt nem szakadt el a háló a halak sokasága miatt. ¹²Így szólt hozzájuk Yeshuá: "Jöjjetek, egyétek a reggeli lakomát!" És egy sem volt a Tálmidim közül, akinek szíve eltöltötte volna, hogy megkérdezze: ki vagy te? Mert tudták, hogy ő az Ádon. ¹³Odament Yeshuá, és vette a kenyeret, és adta nekik, és a halat is. ¹⁴És ez volt a harmadik alkalom, hogy megjelent Yeshuá a Tálmidimjainak, miután feltámadt a halottak közül.

¹⁵És lett, miután elköltötték lakomájukat, így szólt Yeshuá Shim'on Kefához: "Shim'on Bar-Yonáh, szeretsz-e engem ezeknél jobban?" Ő pedig ezt mondta neki: "Igen, Ádoni, te tudod, hogy szeretlek téged." Így szólt hozzá: "Vezesd szoptató juhaimat!" ¹⁶Másodszor is így szólt hozzá: "Shim'on Bar-Yonáh, szeretsz-e engem?" Ő ezt mondta neki: "Igen, Ádoni, te tudod, hogy szeretlek téged." Így szólt hozzá: "Vezesd a nyájamat!" ¹⁷Harmadszor is így szólt hozzá: "Shim'on Bar-Yonáh, szeretsz-e engem?" És elszomorodott Kefá a szívében, mert harmadszor is azt mondta neki: szeretsz-e engem? Ezt mondta neki: "Ádoni, te mindenhez értesz, te tudod, hogy szeretlek téged." Így szólt hozzá Yeshuá: "Legeltesd a nyájamat! ¹⁸Ámen, ámen, mondom neked: amíg fiatal voltál, kezeddel felövezted derekadat, és mentél oda, ahova akartál; de amikor megöregszel, kiterjeszted tenyereidet, és más övez fel téged, és visz oda, ahova nem akarod." ¹⁹De ezt ő célzásként mondta neki, hogy milyen halállal hal meg, amely által naggyá lesz benne Elohim dicsősége. És miután így szólt, ezt mondta neki: "Jöjj utánam!"

²⁰Megfordult Kefá, és látta azt a Tálmidimot, akit Yeshuá szeretett, hogy követi őket — ő az, aki ráborult a nyakára az esti lakomán, és azt mondta: "Ádoni, ki az, aki kiszolgáltat téged?" ²¹És lett, amikor Kefá meglátta őt, így szólt Yeshuához: "Ádoni, és ezzel mi lesz a vége?" ²²Yeshuá így szólt hozzá: "Ha akarom, hogy megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá? Jöjj utánam!" ²³Ezért terjedt el ez a szó a testvérek között, hogy az a tanítvány nem hal meg; pedig Yeshuá nem azt mondta neki, hogy nem hal meg, csak ezt mondta: "Ha akarom, hogy megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá?"

²⁴Ez az a tanítvány, aki bizonyságot tesz ezekről, és ő az, aki megírta mindezeket; és tudjuk, hogy az ő bizonysága hűséges. ²⁵És van még sok egyéb cselekedet is, amelyet Yeshuá tett; de ha mind megíratnának egyik a másik után, úgy véli szívem, hogy az egész világ sem fogadná be a könyveket, amelyek megíratnának. Ámen.

Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן - 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Bar-Yonáh (בַּר־יוֹנָה - 𐤁𐤓𐤉𐤅𐤍𐤄) – Jónás fia • Didymosz (דִידוּמוֹס) – Iker (görög) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Nátánáel (נְתַנְאֵל - 𐤍𐤕𐤍𐤀𐤋) – Elohim adta • Petrosz (פֶּטְרֹוס - 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Kefá/Péter • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • T'omá (תְּאוֹמָא - 𐤕𐤀𐤅𐤌𐤀) – Tamás/Iker • T'verjáh (טְבֶרְיָה - 𐤈𐤁𐤓𐤉𐤄) – Tibériász (város/tenger neve) • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yoná (יוֹנָה - 𐤉𐤅𐤍𐤄) – Jónás/Galamb