Héber Nevek Biblia

¹Shá'ul pedig utánuk fordult, hogy megölje őt. A Yerusháláyimban levő Édáht pedig azon a napon igen erősen üldözték, és mind szétszóródtak minden irányban Yáhu'Dáh és Shomron földjén; csak a Shlichim (Küldöttek) maradtak hátra egyedül. ²Kegyes férfiak pedig fölemelték Sztefánoszt, és eltemették őt, és nagy siratást tartottak felette. ³Shá'ul pedig üldözte az Édáht a teljes pusztulásig, házról házra járt, és férfiakat és nőket hurcolt, hogy börtönbe vesse őket.

⁴A szétszórtak pedig bejárták a földet, és hirdették a Örömhír igéjét. ⁵Filiposz pedig lement Shomron városába, és a fülükbe kiáltotta a Máshiách kiáltását. ⁶A nép sokasága egy szívvel figyelt Filiposz mondásaira, mert hallották, és látták is a jeleket, amelyeket tett. ⁷Mert sokan voltak ott, akikben tisztátalan szellemek tapadtak, és azok kimentek belőlük, kijőve és nagy hangon kiáltozva; és sok csontjában-megtört (nyomorék testű) és sánta meggyógyult a keze által. ⁸És nagy öröm lett abban a városban.

⁹Volt pedig a városban egy férfi, neve Shim'on, aki azelőtt nagyra vitte cselekedetét varázslásaival, úgyhogy elámultak rajta a Shomroniak, mert azt mondta, hogy ő nagy ember. ¹⁰És mindnyájan figyeltek rá kicsinytől nagyig, mondván: "Ez az ereje az Elohim erejének, mert nagy ő." ¹¹És ők figyelmes fület adtak neki, mert sok napon át varázslásaival csodát tett a szemeik előtt. ¹²De amikor hittek Filiposznak, aki hirdette nekik az Elohim Királyságát és a Yeshuá HáMáshiách nevét, bemerítkeztek férfiak is és nők is. ¹³És hitt Shim'on maga is, és bemerítkezett, és Filiposzhoz szegődött; és amikor látta a jeleket és a nagy csodákat, amelyek történtek, igen elámult.

¹⁴És amikor meghallották a Yerusháláyimban levő Shlichim, hogy Shomron befogadta az Elohim igéjét, elküldték hozzájuk Kefát és Yochánánt. ¹⁵Ők lementek, és imádkoztak értük, hogy nyugodjék rajtuk a Ruách HáKodesh. ¹⁶Mert mindeddig nem szállt rá egyikükre sem közülük, csak be voltak merítve a Ádon Yeshuá nevére. ¹⁷Akkor rájuk tették a kezeiket, és megnyugodott rajtuk a Ruách HáKodesh. ¹⁸És amikor látta Shim'on, hogy a Shlichim kézrátétele után adatott a Ruách HáKodesh, pénzt vitt oda nekik, ¹⁹és mondta: "Adjátok meg nekem is ezt az erőt, hogy akire ráteszem a kezeimet, megnyugodjék a Ruách HáKodesh." ²⁰És mondta neki Kefá: "Vesszen el a pénzed veled együtt, amiért úgy gondolta a lelked, hogy az Elohim ajándékát pénzen megveszed. ²¹Nincs néked részed és örökséged ebben a dologban, mert nem egyenes a szíved az Elohim előtt. ²²Most azért térj meg gonoszságodból, és imádkozz Yahuwahhoz, hátha megbocsáttatik néked szíved ármánykodása. ²³Mert a méreg keserűségében látlak téged, és a gonoszság bilincseiben." ²⁴És felelt Shim'on, és mondta: "Könyörögjetek értem Yahuwahhoz, hogy ne jöjjön rám semmi mindabból, amit mondtatok." ²⁵Ők pedig elmondták Yahuwah igéjét, bizonyságot téve és szólva, és visszatértek Yerusháláyim felé, miután hirdették a Örömhír igéjét sok Shomroni faluban.

²⁶Yahuwah Málákhja pedig szólt Filiposzhoz, mondván: "Kelj fel, menj magadnak dél felé, a néptelen útra, amely Yerusháláyimból lemegy, amerre Ázáhba érsz." ²⁷És felkelt, és elment. És íme, egy Kushita erős vitéz férfi, a királynőnek, Kush földje Kandakjának udvari főembere, aki egész kincstára háza fölött volt, aki Yerusháláyimba jött, hogy leboruljon ott, ²⁸és most visszatért az útjára, hintajában ülve, és olvasta Yeshá'Yáhu próféta könyvét. ²⁹És mondta a Ruách Filiposznak: "Térj el magadnak, és járkálj ennek a hintónak a közelében." ³⁰És odafutott hozzá Filiposz, és hallotta, hogy ő olvassa Yeshá'Yáhu próféta könyvét, és mondta: "Vajon érted-e azt, amit olvasol?" ³¹És mondta: "Hogyan érthetném, hacsak nem tanít engem valaki?" És kérte Filiposzt, hogy szálljon fel, és üljön mellé. ³²Ez pedig az Írás, amelyet olvasott a könyvben:
"Mint a bárány, melyet leölésre visznek,
és mint anyajuh, mely néma nyírói előtt,
úgy nem nyitja meg száját. ³³Ítélete elvétetett alacsonyságában,
és nemzedékét ki mondja el?
Mert kivágatott élete az élők földjéből." ³⁴És felelt az udvari főember, és mondta Filiposznak: "Hadd kérdezzelek meg, kiről szól a próféta? Önmagáról vagy más férfiról?" ³⁵És megnyitotta Filiposz a száját, és ebből az írásból kezdve hírül adta neki Yeshuá Örömhírját. ³⁶És amint mentek az úton, vizekhez értek, és mondta az udvari főember: "Íme, vizek előttünk; mi tart vissza engem a bemerítkezéstől?" ³⁷És mondta Filiposz: "Ha hiszel teljes szívedből, szabad néked." És felelt, és mondta: "Hiszem, hogy Yeshuá a HáMáshiách, az Elohim Benje ő." ³⁸És megparancsolta, és megállt a hinta, és lementek mindketten a vizekhez, Filiposz is, az udvari főember is, és bemerítette őt. ³⁹És amikor feljöttek a vizekből, fölemelte Yahuwah Ruáchja Filiposzt, és nem látta őt többé az udvari főember, de tovább haladt örvendezve az útján. ⁴⁰Filiposz pedig Asdodban találtatott, és átvonult, és hirdette a Örömhírt minden városban, míg Keszárinba nem ért.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filiposz (פִילִיפּוֹס- 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ- 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kehiláh (קְהִלָּה- 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kush (כּוּשׁ- 𐤊𐤅𐤔) – Kush; afrikai birodalom • Málákh (מַלְאָךְ- 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Negev (נֶגֶב- 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék – Yáhu'Dáh déli száraz vidéke • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַהַקֹּדֶשׁ- 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá'ul (שָׁאוּל- 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Shlichim (שְׁלִיחִים- 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Shomron (שֹׁמְרוֹן- 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Sztefánosz (סְטֵפָנֹוס- 𐤎𐤈𐤐𐤍𐤅𐤎) – István/koszorú • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ- 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Shá'ul pedig még mindig dühöt és halált gerjesztett haragja hevében HáÁdon Tálmidimjai ellen, és elment a Kohen Gádolhoz, ²és írásokat kért tőle a Dámeszekben lévő Bátei Kneszethez, hogy ha talál a tévelygőkön ezen az úton férfiakat vagy nőket, megkötözve vihesse őket Yerusháláyimba. ³És történt, hogy amint ment és közeledett Dámeszekhoz, íme, fény ragyogott fel rá az Egekből, villámként, körös-körül. ⁴És az arcaira esett a földre, és hallott egy hangot, amely így szólt hozzá: "Shá'ul, Shá'ul, miért üldözöl engem?" ⁵És ezt mondta: "Ki vagy te, Ádoni?" És az így szólt: "Én vagyok Yeshuá, akit te üldözöl; nehéz neked az ösztökék ellen rúgnod."

⁶És ő remegve és megrémülve mondta: "Ádoni, mit kívánsz, hogy tegyek?" És felelt neki HáÁdon: "Kelj fel, menj be a városba, és ott megmondatik neked, mit kell tenned." ⁷Az emberek pedig, akik vele mentek, megnémultként álltak, mert hallották a hangot, de embert nem láttak. ⁸És felkelt Shá'ul a földről, és felnyitotta szemeit, de nem látott semmit; ezért kézen fogva vezették őt Dámeszekbe. ⁹És három napig nem volt szemeinek világossága, és nem evett és nem ivott.

¹⁰Volt pedig egy tanítvány Dámeszekben, neve Chánán'Yáh, és így szólt hozzá HáÁdon látomásban: "Chánán'Yáh!" És ő mondta: "Itt vagyok, Ádoni." ¹¹És mondta neki HáÁdon: "Kelj fel, és menj arra az utcára, amelyet az Egyenes utcának neveznek, és keresd Yáhu'Dáh házában egy Shá'ul nevű tarzuszi férfit, mert íme, imádkozik, ¹²és látott látomásban egy férfit, aki bejön hozzá, neve Chánán'Yáh, aki ráteszi kezeit, hogy visszatérjen neki szemeinek világossága." ¹³És felelt Chánán'Yáh és mondta: "Ádoni, sokak szájából hallottam, mennyi rosszat tett ez a férfi a te szentjeiddel, akik Yerusháláyimban vannak, ¹⁴és itt is hatalma van kezében a Kohánim fejeitől, hogy megkötözze mindazokat, akik a te nevedet hívják." ¹⁵És mondta neki HáÁdon: "Menj, mert kiválasztott edényem ő, hogy elvigye a nevemet a Goyim, a királyok és Yiszrá'El fiai elé. ¹⁶És én megmutatom neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért." ¹⁷És elment Chánán'Yáh, és bement a házba, és rátette kezeit, és mondta: "Shá'ul, testvérem, íme, HáÁdon Yeshuá, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, küldött engem hozzád, hogy megnyíljanak szemeid, és megtelj Ruách HáKodeshsel." ¹⁸És egy pillanat alatt leestek szemeiről, mint pikkelyek, és megnyíltak, és felkelt és bemerítkezett. ¹⁹És kenyeret evett és megerősödött.

És lakott Shá'ul a Tálmidimkal néhány napig Dámeszekben, ²⁰és sietett és hirdetett a Bátei Kneszetben HáMáshiách nevében, mondván, hogy ő Ben HáElohim. ²¹És mindenki, aki hallotta, megdöbbent, mondván: "Hát nem ő az, aki Yerusháláyimban pusztította azokat, akik ezt a nevet hívják, és ezért is jött ide, hogy megkötözve vigye őket a Kohánim fejei elé?" ²²De Shá'ul egyre erősödött, és zavarba hozta a Yáhu'dimot, akik Dámeszekben voltak, eleget bizonyítva nekik, hogy ez a HáMáshiách.

²³És történt sok nap múltán, hogy a Yáhu'dim összeesküdtek ellene, hogy megöljék. ²⁴De tudomására jutott Shá'ulnak az összeesküvésük, és hogy őrzik a kapukat is nappal és éjjel, hogy megöljék. ²⁵De a Tálmidim fogták őt éjjel, és lebocsátották egy kosárban a falon át.

²⁶És megérkezett Yerusháláyimba, és igyekezett csatlakozni a Tálmidimhez, de ők mindnyájan féltek tőle, és nem hitték, hogy tanítvány. ²⁷De fogta őt Bár-Nábá, és elvitte a Shlichimhez, és elbeszélte nekik, miként látta az úton HáÁdont, és hogy beszélt vele, és hogy nyíltan hirdetett Dámeszekben Yeshuá nevében mindenki szeme előtt. ²⁸És velük volt, ki- és bejárva Yerusháláyimban, ²⁹és hirdetett HáÁdon Yeshuá nevében a nap szeme előtt, és vitázott a görög Yáhu'dimmal, de azok az életét keresték, hogy elvegyék. ³⁰És tudomására jutott a dolog az Ábáfiaknak, és levitték őt Keszáriába, és onnan elküldték Tarzuszba.

³¹És békessége volt HáÁdonáj gyülekezetének, és megszilárdult a talapzatán egész Yáhu'Dáh földjén, Gálilban és Shomronban, és amint Yahuwah félelmében jártak, és a Ruách HáKodesh vezette őket, úgy sokasodtak és úgy erősödtek meg.

³²És Kefá járt-kelt helyről helyre, és lement a szentekhez is, akik Liddában laktak. ³³És talált ott egy csontjaiban béna embert, neve Éneász, aki betegágyon feküdt nyolc éve. ³⁴És mondta neki Kefá: "Éneász, hát nem Yeshuá HáMáshiách a gyógyítód? Kelj fel, vesd meg magadnak ágyadat!" És azonnal felkelt. ³⁵És látták őt Lidda összes lakói és Sáron lakói, és megtértek HáÁdonhoz.

³⁶Joppéban pedig volt egy nőtanítvány, neve Tábita, ami héber nyelven Tzviyáh; és ő tele volt jó cselekedetekkel és jótékony adományokkal, amelyeket bőkezűen szétosztott. ³⁷És történt azokban a napokban, hogy megbetegedett és meghalt, és megmosták őt, és kiterítették a felső szobában. ³⁸És Lidda közel volt Joppéhoz, és a Tálmidim meghallották, hogy Kefá ott van, és elküldtek hozzá két férfit, és kérlelték őt, mondván: "Jöjj el hozzánk, ne késlekedj!" ³⁹És felkelt Kefá, és ment és jött velük, és felvezették őt a felső szobába, és íme, mind az özvegyek ott álltak mellette sírva, mutogatva neki az ingeket és a ruhákat, amelyeket Tzviyáh készített, amíg velük volt. ⁴⁰És Kefá kiküldött mindenkit kifelé, és térdeire borult és imádkozott, és a halott felé fordult és mondta: "Tábita, kelj fel!" És az felnyitotta szemeit, és meglátta Kefát, és felült. ⁴¹És az kinyújtotta kezét, és felemelte őt, és azután hívta a szenteket és az özvegyeket, és élve állította őt eléjük. ⁴²És ez a dolog ismertté lett Joppé minden lakója előtt, és sokan hittek HáÁdonban. ⁴³És sok napig maradt Joppéban egy Shim'on nevű tímár házában.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Bár-Nábá (בַּר־נָבָא - 𐤁𐤓𐤍𐤁𐤀) – a vigasztalás fia • Bátei Kneszet (בָּתֵּי כְּנֶסֶת - 𐤁𐤕𐤉𐤊𐤍𐤎𐤕) – zsinagógák/gyülekezőhelyek • Ben (בֵּן - 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Chánán'Yáh (חֲנַנְיָה - 𐤇𐤍𐤍𐤉𐤄) – Yahuwah kegyelmes • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק - 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Goy (גּוֹי - 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá'El nép • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ - 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • HáNátzri (הַנָּצְרִי - 𐤄𐤍𐤑𐤓𐤉) – a Názáreti • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kehiláh (קְהִלָּה - 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Kohánim (כֹּהֲנִים - 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל - 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá'El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Sháliách (שָׁלִיחַ - 𐤔𐤋𐤉𐤇) – Küldött/Apostol • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Shlichim (שְׁלִיחִים - 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Shomron (שֹׁמְרוֹן - 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Tábita (טָבִיתָא - 𐤈𐤁𐤉𐤕𐤀) – zerge (arámi) • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Tzviyáh (צְבִיָּה - 𐤑𐤁𐤉𐤄) – zerge • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yáhudi (יְהוּדִי - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Volt Keszáriában egy Kornéliusz nevű férfi, a Hadsereg seregében százados, amelyet az itáliai csapatnak neveztek. ²Ő kegyes és Elohimfélő ember volt egész házanépével együtt, és bőkezűen adakozott a népnek, és szüntelenül imádkozott Elohimhoz. ³És történt egy napon, a kilencedik óra tájban (du. három), hogy íme, Elohim Málákhja megjelent neki látomásban, és így szólt: „Kornéliusz!" ⁴Ő pedig rátekintett, és megrémült, és ezt mondta: „Mit parancsol az én uram, Ádoni?" Erre az így szólt hozzá: „Imádságaid és alamizsnáid felszálltak emlékeztetőül Elohim színe elé. ⁵Most azért küldj embereket Joppéba, és hívasd magadhoz azt a Shim'ont, akit Kefának neveznek. ⁶Ő egy Shim'on nevű tímárnál van vendégségben, akinek a háza a tenger partján áll. Ő majd megmondja neked, mit kell cselekedned." ⁷Amikor pedig a Málákh, aki vele beszélt, elment, előhívott két szolgát háza szolgái közül, és egy Elohimfélő vitéz embert azok közül, akik állandóan mellette álltak. ⁸És elbeszélt nekik mindent, és elküldte őket Joppéba.

⁹Másnap pedig, amíg ők úton voltak, és a városhoz közeledtek, Kefá felment a háztetőre imádkozni, a hatodik óra körül (déltájban). ¹⁰És megéhezett, és enni kívánt. Amíg pedig azok ételt készítettek neki, révület szállt rá Elohim látomásaiban. ¹¹És látta, hogy az Egek megnyílik, és leszáll egy edény, mint egy nagy lepel, négy sarkánál fogva megkötve, és leereszkedik a föld színére. ¹²És benne volt a föld mindenféle vadja, amely négy lábon jár, meg a föld csúszómászója és az Egek madara. ¹³És hang lett hozzá: „Kelj fel, Kefá, ölj és egyél!" ¹⁴De Kefá ezt mondta: „Távol legyen tőlem, Ádoni, mert soha nem jutott a számba romlott vagy tisztátalan tiltott-hús." ¹⁵És íme, másodszor is szólt a hang hozzá: „Amit Elohim megtisztított, azt te ne nyilvánítsd tisztátalannak." ¹⁶Ez a látomás pedig meg lett háromszorozva, háromszor, és visszaszállt az edény, és felemelkedett az Egek felé.

¹⁷Amíg pedig Kefá tűnődött lelkében, hogy mi lehet az a látomás, amelyet látott, íme, a férfiak, akiket Kornéliusz küldött, Shim'on háza után kérdezősködve megálltak a bejáratnál, ¹⁸és bekiáltottak, és kérdezték, vajon ott vendégeskedik-e Shim'on, akit Kefának neveznek. ¹⁹És amíg Kefá a látomás dolgán elmélkedett szívében, ezt mondta neki a Ruách HáKodesh: „Íme, három férfi keres téged: ²⁰most kelj fel, menj le, és eredj el velük, és ne tétovázz ide-oda, mert én küldtem őket." ²¹Lement tehát Kefá a férfiakhoz, akiket hozzá küldtek Kornéliusztól, és ezt mondta: „Íme, én vagyok az a férfi, akit kerestek. Mi végett jöttetek?" ²²Azok pedig így feleltek: „Kornéliusz százados, igaz és Elohimfélő férfi, akinek jó híre van a Yáhudik egész népe közt, adatott neki Yahuwah parancsa egy szent Málákh szájából, hogy hívasson téged a házába, és hallja a te beszédedet." ²³Erre behívta őket, és azok megszálltak nála a házban.

Másnap pedig felkelt Kefá, és elment velük, és néhányan a testvérek közül, akik Joppéban voltak, vele tartottak. ²⁴És másnapra megérkeztek Keszáriába, Kornéliusz pedig várta őket, és vele együtt rokonai és legjobb barátai, akiket házába gyűjtött. ²⁵És történt, amint Kefá belépett, kiment Kornéliusz elébe, lábaihoz esett, és leborult. ²⁶De Kefá felemelte őt, és ezt mondta: „Kelj fel, hiszen én is ember vagyok!" ²⁷És beszélgetett vele, és bement a szobába, és sokakat talált ott összegyűlve. ²⁸És ezt mondta nekik: „Ti tudjátok, hogy nem helyes dolog Yáhudi férfinak idegen férfihoz közelednie vagy hozzá ragaszkodnia; de nekem Elohim megmutatta, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak. ²⁹Ezért nem is vonakodtam eljönni hozzátok, amikor értem küldtetek. Most pedig hadd kérdezzem: mi végett küldtetek értem?"

³⁰És ezt mondta Kornéliusz: „Négy nappal ezelőtt böjtben ültem egészen eddig az óráig, és a kilencedik órakor (du. három) imádkoztam házamban, és íme, egy férfi állt meg előttem fényt öltve, ³¹és ezt mondta: Kornéliusz, imádságodat meghallotta Elohim, és megemlékezett alamizsnáidról. ³²Most azért küldj Joppéba, és hívasd magadhoz Shim'ont, akit Kefának neveznek. Ő Shim'on tímár házában vendégeskedik, a tenger partján; ő, amikor megjön, majd szól neked." ³³Nyomban elküldtem tehát hozzád, és te jól tetted, hogy eljöttél. Most tehát mindnyájan itt vagyunk Elohim színe előtt, hogy meghalljuk mindazt, amit rád parancsolt Yahuwah."

³⁴Akkor megnyitotta Kefá a száját, és ezt mondta: „Most ámén tudom, hogy nincs személyválogatás Elohimnál, ³⁵hanem minden egyes népből az a férfi, aki féli őt, és igazságot cselekszik, kedves előtte. ³⁶És ő elküldte igéjét Yiszrá'El fiainak, és békességet hirdetett nekik Yeshuá HáMáshiách keze által. Ő mindennek az Ura. ³⁷Hiszen ti tudjátok a dolgot, amely Yáhu'Dáh földjén történt, kezdve Gálilban, Yochánán bemerítésre hívása után: ³⁸azt, hogy felkente Elohim a Nátzráti Yeshuát szentségének szellemével és hatalmával, és ő járt a földön, jót téve, és a Szátán keze alatt megnyomorítottakat szabadon bocsátotta, mert Elohim volt vele. ³⁹És mi tanúi vagyunk mindannak, amit ő tett a Yáhu'dim földjén és Yerusháláyimban; és arról is, hogy ők megölték őt, és felfüggesztették a fára. ⁴⁰De őt feltámasztotta Elohim a harmadik napon, és megadta neki, hogy láthatóan megjelenjék a látók szeme előtt; ⁴¹nem az egész nép szeme előtt, hanem a tanúk szeme előtt, akiket Elohim előre kiválasztott: minekünk, akik együtt ettünk és ittunk vele, miután feltámadt a halottak közül. ⁴²És ő megparancsolta nekünk, hogy kiáltsuk a nép fülébe, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az, akit Elohim rendelt élők és holtak bírájává. ⁴³És minden próféta bizonyságot tesz róla, hogy az ő neve által nyer bűnbocsánatot mindenki, aki hisz őbenne."

⁴⁴Amíg Kefá még ezeket a szavakat mondta, a Ruách HáKodesh rászállt mindazokra, akik az ő beszédét hallgatták. ⁴⁵És álmélkodva álmélkodtak a körülmetéltek, a hívők, akik Kefával együtt jöttek, hogy a Goyimra is kitöltetett a Ruách HáKodesh ajándéka. ⁴⁶Mert hallották, amint nyelveken szólnak, és magasztalják Elohimot. Akkor megszólalt Kefá, és ezt mondta: ⁴⁷„Vajon visszatarthatja-e valaki a vizeket, hogy be ne merítkezzenek ezek a férfiak, akikre rászállt a Ruách HáKodesh, éppúgy, mint mireánk?" ⁴⁸És megparancsolta, hogy merítkezzenek be a Yeshuá HáMáshiách nevében. Ők pedig megkérték, hogy maradjon náluk néhány napig.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Goy (גּוֹי - 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá'El nép • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ - 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Nátzrát (נָצְרַת - 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Szátán (שָׂטָן - 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yáhudi (יְהוּדִי - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Meghallották azonban a Shlichim (Küldöttek) és a Yáhu'Dáhn levő testvérek, hogy a Goyim is befogadták Elohim igéjét. ²Amikor pedig felment Kefá Yerusháláyimba, perlekedtek vele a körülmetéltek, ³ezt mondva: "Körülmetéletlen emberek házába mentél be, és kenyeret ettél velük." ⁴Ekkor Kefá belekezdett, és elbeszélte nekik szóról szóra, sorjában, mondva: ⁵"Imádkozó voltam Joppé városában, és rám esett a Ruách, és láttam a látomásban: és íme, egy nagy lepedőhöz hasonló edény ereszkedik le négy sarkánál kötve az Egekből, és lejött énhozzám. ⁶Odafordultam nézni, megfigyeltem, és láttam benne a föld barmát és a mező vadját, melyek négy lábon járnak, és a föld csúszómászóját, és az Egek madarát. ⁷És hallottam egy hangot is, amely énhozzám szól: Kelj fel, Kefá, vágd le és egyél! ⁸De azt mondtam: Távol legyen tőlem, Ádoni, mert soha életemben nem jött a számba tiltott hús vagy tisztátalan undokság. ⁹De felelt a hang másodszor az Egekből: Amit Elohim megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak. ¹⁰Ez a látomás pedig három ízben jelent meg nekem, és azután felemeltetett az egész, és felment az Egekbe. ¹¹És majdnem egy pillanat, és íme, három férfi áll a ház bejáratánál, amelyben voltunk, mert hozzám küldettek Keszáriából. ¹²És a Ruách szólt bennem, hogy menjek velük, és ne tegyek különbséget ide-oda. Eljött pedig velem ez a hat testvér is, és bementünk annak a férfinak a házába. ¹³És elbeszélte nekünk, hogyan látta a Málákhot, amint megáll a házában, és ezt parancsolja neki: Küldj el Joppéba, és hívasd magadhoz Shim'ont, akit Kefának neveznek: ¹⁴és ő olyan igéket szól neked, amelyek által megszabadulsz te és egész házad.

¹⁵És amikor elkezdtem beszélni, leszállt rájuk a Ruách HáKodesh, ahogyan ránk is leszállt kezdetben. ¹⁶És eszembe jutott HáÁdon Szava, amelyet mondott: Yochánán vízben merített, de ti a Ruách HáKodeshben fogtok bemeríttetni. ¹⁷Most tehát, miután Elohim ezt az ajándékot adta nekik, ahogyan nekünk is adta, akik hiszünk HáÁdon Yeshuá HáMáshiáchban — ki vagyok én, hogy akadályozzam Elohimot?" ¹⁸És amikor hallották ezeket az igéket, elhallgattak, és dicsőséget adtak Elohimnak, mondva: "Bizony a Goyimnak is megadta Elohim, hogy megtérjenek az életek útjára."

¹⁹A szétszóródottak pedig, a Sztefánosz ügye miatt rájuk jött üldözés elől, eljutottak Föníciáig, Ciprusig és Antiókhiáig, de senkinek sem mondták az Örömhír igéjét, csak egyedül a Yáhu'dimnak. ²⁰Voltak közöttük ciprusi és cirénei férfiak, akik, amikor eljutottak Antiókhiába, a görögökhöz is szóltak, és hirdették HáÁdon Yeshuát. ²¹És Yahuwah Keze velük volt, és sokan szám szerint hittek, és megtértek HáÁdonhoz. ²²És ezeknek a híre eljutott a Yerusháláyimben levő Édáh füleibe, és kiküldték Bár-Nábát Antiókhiába. ²³És megérkezett, és látta Elohim kegyelmét, és megörült, és mindnyájuk szívére beszélt, hogy szilárd Ruáchcal ragaszkodjanak HáÁdonhoz; ²⁴mert jó ember volt, telve Ruách HáKodeshsel és hittel. És nagy sokaság csatlakozott HáÁdonhoz. ²⁵Azután elment Bár-Nábá Tarzuszba, hogy felkeresse Shá'ult. ²⁶És megtalálta, és elhozta Antiókhiába. És úgy történt, hogy egy teljes esztendőn át gyűltek össze a Káhálban, és Toráht tanítottak a sokaságnak. És a Tálmidimjat Antiókhiában nevezték először Messiásiaknak (m'shichijjim — messiáskövetőknek). ²⁷És azokban a napokban próféták jöttek le Yerusháláyimből Antiókhiába. ²⁸És felállt egy közülük, neve Ágábosz, és a Ruách által jelezte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is következett Klaudiusz napjaiban. ²⁹És a Tálmidim elhatározták, hogy ki-ki amennyire keze megengedi, segítséget küldenek a Yáhu'Dáhn lakó testvéreknek. ³⁰Meg is tették ezt, és elküldték Bár-Nábá és Shá'ul keze által a vénekhez.

Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן- 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádonáj (אֲדֹנָי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ádoni (אֲדֹנִי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ágábosz (אֲגָבוֹס- 𐤀𐤂𐤁𐤅𐤎) – próféta neve • Bár-Nábá (בַּר־נָבָא- 𐤁𐤓𐤍𐤁𐤀) – a vigasztalás fia • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי- 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá'El nép • Goyim (גּוֹיִם- 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ- 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kehiláh (קְהִלָּה- 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Málákh (מַלְאָךְ- 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Nocrim (נֹצְרִים- 𐤍𐤑𐤓𐤉𐤌) – názáretiek/keresztyének • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַהַקֹּדֶשׁ- 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá'ul (שָׁאוּל- 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shim'on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Shlichim (שְׁלִיחִים- 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Sztefánosz (סְטֵפָנֹוס- 𐤎𐤈𐤐𐤍𐤅𐤎) – István/koszorú • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'dim (יְהוּדִים- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yáhudi (יְהוּדִי- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Abban az időben Hordosz király rátette kezét az Edáh embereire, hogy ártson nekik. ²Megölte Yá'ákovot, Yochánán testvérét karddal. ³És látva, hogy jó dolog ez a Yáhu'dim szemében, folytatta, és elfogatta Kefát is - a napok pedig a kovásztalan kenyerek ünnepének napjai voltak. ⁴Megragadta őt, és a börtön házába vetette, és átadta négy, egyenként négy tagból álló katonai őrcsapatnak, hogy őrizzék, mert azt mondta, hogy a Peszách után állítja a nép elé. ⁵Kefá tehát fogva volt börtöne házában, de az Edáh erővel könyörgött érte Elohimhoz.

⁶És miután Hordosz azt akarta, hogy ítéletre vezessék, azon az éjszakán Kefá az ágyán feküdt két fegyveres férfi között, két bilinccsel megkötözve, a börtön házának őrzői pedig a küszöbön álltak. ⁷És íme, Yahuwah Málákhja állt mellette, és világosság ragyogott fel cellájában; megérintette Kefá combja tövét, és felébresztette őt, mondván: "Kelj fel gyorsan!" És lehulltak bilincsei kezeiről. ⁸És így szólt hozzá az Málákh: "Övezd fel derekadat, és kösd saruidat lábaidra!" Meg is tette így. És ezt mondta neki: "Felsőruhádat is vedd magadra, és kövess engem!" ⁹És kiment, és követte őt, de lelke nem tudta, hogy igaz-e az, ami vele történik az Málákh keze által, mert úgy tűnt szemeiben, mint egy látomás. ¹⁰És átmentek az első őrök során és a második során, és eljutottak a vaskapuhoz, amely a városba visz, amely magától megnyílt előttük; kimentek rajta, és átmentek egy utcán, ekkor pedig hirtelen felment tőle az Málákh. ¹¹És így szólt Kefá, amikor magához tért: "Most már biztosan tudom, hogy Yahuwah elküldte az ő Málákhját, és megmentett engem Hordosz markából és a Yáhudi nép minden ármánykodásától." ¹²Még szívéhez beszélt, amikor eljutott Miryámnak, Yochánán - akit Márkosznak neveznek - anyjának házához, és ott sokan voltak egybegyűlve és imádkozva. ¹³És megzörgette a kapu ajtaját, és egy szolgálóleány jött a zörgető hangjára, akinek neve Rodé volt. ¹⁴És felismerte Kefá hangját, és örömében nem nyitotta ki neki az ajtót, hanem beszaladt a házba, és hírül adta nekik, hogy Kefá áll a bejáratnál. ¹⁵És ezt mondták neki: "Eszelős vagy!" De ő bizonygatta, hogy így van a dolog. Akkor azt mondták: "Az ő Málákhja az!" ¹⁶Kefá pedig tovább zörgetett, és kinyitották, és meglátták őt, és csodálkozás támadt szemeikben. ¹⁷És intett nekik kezével, hogy hallgassanak, és elbeszélte nekik, hogyan hozta ki őt az Ádon a börtön házából, és így szólt: "Adjátok hírül ezt Yá'ákovnak és a testvéreknek!" Azután kiment, és elment magának egy másik helyre.

¹⁸A reggel megvilágosodott, és nagy zűrzavar támadt a katonák között, mondván: Mi történt Kefával? ¹⁹Hordosz pedig kereste őt, de nem találta, és kivallatta az őröket, és parancsot adott, hogy öljék meg őket. Aztán lement Yáhu'Dáhól Keszáriába, és ott lakott.

²⁰Akkor haragra gyúlt a Tzoriak és Tzidoniak ellen, ők pedig eljöttek hozzá egy szívvel, és rábeszélték Blásztuszt, aki a király kamarája fölött volt, hogy közbenjárjon értük és békét szerezzen nekik, mert a király földjéről kapták földjeik éhségének kenyerét. ²¹És lőn azon a napon, ünnep napján, hogy Hordosz királyság ruháit öltötte fel, és az ítélet székére ült, és fölemelé hozzájuk beszédeit. ²²És felkiáltott a nép, mondván: "Elohim hangja ez, és nem ember hangja!" ²³És lesújtott rá Yahuwah Málákhja, mint egy szempillantás, mivel nem adott dicsőséget Elohimnak, és férgek emésztették meg, és meghalt. ²⁴Yahuwah Igéje pedig egyre nőtt és sokasodott. ²⁵Bár-Nábá és Shá'ul pedig visszatértek Yerusháláyimből, miután betöltötték a rájuk bízott szolgálatukat, és magukkal vitték Yochánánt, akit Márkosznak neveznek.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Bár-Nábá (בַּר־נָבָא - 𐤁𐤓𐤍𐤁𐤀) – a vigasztalás fia • Blásztusz (görög: Βλάστος - ) – a király kamarása • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hordosz (הוֹרְדוֹס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (görög: hős) • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kehiláh (קְהִלָּה - 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Márkosz (מַרְקֹוס - 𐤌𐤓𐤒𐤅𐤎) – Márk (latin: Marcus) • Miryám (מִרְיָם - 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Peszách (פֶּסַח - 𐤐𐤎𐤇) – Átugrás/Elkerülés – a Kivonulás ünnepe • Rodé (ῥόδη – görög: rózsa - ) – szolgálóleány neve • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yáhudi (יְהוּדִי - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Az Antiókhiában lévő Kehiláhban voltak próféták és tanítók, és ezek a nevük: Bár-Nábá és Shim'on, akit Nigernek is hívnak, a cirénei Lucius és Manaén, aki Hordosz negyedes-fejedelem dajkája volt, és Shá'ul. ²És miközben Yahuwahnak szolgáltak és böjtöltek, így szólt a Ruách HáKodesh szava: "Válasszátok hát ki nekem Bár-Nábát és Shá'ult arra a munkára, amelyre elhívtam őket." ³És böjtöltek és imádkoztak, és rátették kezeiket reájuk, és elküldték őket.

⁴És elmentek ezek, a Ruách HáKodesh küldöttei, Szeleukiába, és ott hajóra szálltak, hogy Ciprusba menjenek. ⁵Amikor Szalamiszba értek, hirdették Elohim igéjét a Yáhu'dim Beit-Kneszetiben, és Yochánán is velük volt, hogy szolgáljon nekik. ⁶És amikor bejárták az egész szigetet Páfoszig, ott találtak egy Yáhudi férfit, varázslót és álprófétát, akinek Bar-Yeshuá volt a neve. ⁷Ő Szergiusz Pauluszszal volt, a sziget helytartójával, és ez bölcs-szívű ember volt; ő hívatta Bár-Nábát és Shá'ult, hogy jöjjenek hozzá és hallják szájukból Elohim igéjét. ⁸De Elimás, a varázsló - mert így van fordítva a neve - Szátánukká lett, mert el akarta téríteni a helytartót a hittől. ⁹De Shá'ul, akit Shá'ulnak is hívnak, megtelve Ruách HáKodeshsel, ránézett, ¹⁰és így kiáltott: "Ó te Beliyá'ál fia, tele minden álnoksággal és csalárdsággal, és minden igazság gyűlölője, hát nem szűnsz meg elferdíteni Yahuwah egyenes útjait? ¹¹És most íme, Yahuwah keze érint téged, és vak leszel, és a nap fényét nem látod a napok beteltéig!" És egy pillanat alatt, ahogy szólott, homály és sötétség szállt rá, és tévelygett és tapogatózott ide-oda, embert keresve, hogy kezénél vezesse őt. ¹²Amikor a helytartó látta, ami történt, hitt, és elámult HáÁdon tanításán.

¹³És elhajózott Shá'ul és a vele lévők Páfoszból a hajóval, és felmentek a pamfiliai Pergébe, és ott elvált tőlük Yochánán, hogy visszatérjen Yerusháláyimba. ¹⁴Ők pedig továbbutaztak Pergéből, és a pizidiai Antiókhiába mentek, és Shábát napján bementek a Beit-Kneszetbe és leültek. ¹⁵És a Toráh és a próféta felolvasása után a Beit-Kneszet elöljárói odaküldtek hozzájuk, mondván nekik: "Ábámfiai, férfiak, ha van nálatok intő szó a néphez, szóljatok." ¹⁶És felállt Shá'ul, és intett a kezével, és így szólt: "Yiszrá'El férfiai, és akik Elohimot félitek, halljatok engem! ¹⁷Yiszrá'El Elohimja, e nép Elohimja kiválasztotta Ábáinkat, és felemelte a nép szarvát, amikor jövevények voltak Mitzráyim földjén, és kihozta őket onnan kinyújtott karral. ¹⁸És hordozta őket és táplálta őket negyven évig a pusztában. ¹⁹És kiirtott előlük hét népet Kánaán földjén, és kötéllel (sorsvetéssel) osztotta ki nekik azok földjét örökség birtokába. ²⁰Azután bírákat adott nekik, hogy ítéljenek felettük, mintegy négyszázötven évig, egészen Shmuel prófétáig. ²¹Az ő napjaiban királyt kértek maguknak, hogy uralkodjék felettük, és Elohim adta nekik Shá'ult, Kís fiát, a Yámin-béli férfit, hogy negyven évig királyként uralkodjék felettük. ²²És miután eltávolította őt az uralomtól, Dávidot támasztotta királlyá felettük, akiről így szólt, és bizonyságot tett róla: Megtaláltam Dávidot, Yisháj fiát, szívem szerint való férfit, aki minden kívánságomat beteljesíti. ²³Az ő magvából hozta el Elohim az ő szava szerint Yeshuát Yiszrá'Elnek üdvözítőül. ²⁴Miután Yochánán hirdette Yiszrá'El egész népének a megtérést és a bemerítkezést az ő eljövetele előtt. ²⁵És amikor Yochánán befejezte futását, így szólt: Minek tartotok engem? Ki vagyok én? Nem én vagyok az, hanem íme, más jön utánam, akinek nem vagyok méltó megoldani saruja szíját, amely lábain van. ²⁶Ti, férfiak, Ábámfiai, Ávráhám magva, és mindnyájan, akik Elohimot félitek a köztetek lévők közül: hozzánk küldetett ennek az üdvösségnek az igéje. ²⁷Mert akik Yerusháláyimban laknak és az ő vezetőik, mivelhogy nem ismerték őt, és a próféták szavait, amelyeket minden Shábáton felolvasnak, beteljesítették az ítéletükkel, amellyel elítélték őt. ²⁸És bár nem találtak benne halálos ítéletre méltó vétket, mégis kérték Pilátusztól, hogy ölje meg őt. ²⁹És amikor véghezvitték mindazt, ami meg van írva felőle, levették őt a fáról, és sírba fektették. ³⁰De Elohim feltámasztotta őt a halottak közül. ³¹És ő sok napon át megjelenve megjelent azoknak, akik együtt mentek fel vele Gálilból Yerusháláyimba, és akik most a mai napon az ő tanúi a nép előtt. ³²És így mi hirdetjük nektek, hogy az ő esküjét, amelyet Ábáinknak tett, ³³beteljesítette Elohim most a mi fiainknak, az ő szavát beteljesítve, amikor feltámasztotta Yeshuát, amint a második zsoltárban is meg van írva: Fiam vagy te, én ma nemzettelek téged. ³⁴És arról, hogy feltámasztotta őt a halottak közül, aki nem tér vissza többé a romlásba, így szólt: Nektek adom Dávid hűséges kegyelmeit. ³⁵Ezért egy másik zsoltárban is így szól: Nem engeded, hogy a te jámborod romlást lásson. ³⁶Mert Dávid, miután a maga nemzedékében Elohim akarata szerint elment, kimúlt, és Ábáihoz takaríttatott, és romlást látott. ³⁷De ez, akit Elohim feltámasztott, nem látott romlást. ³⁸Azért, férfiak, Ábámfiai, tudtotokra adatik, hogy ennek által hirdettetik nektek a bűnök bocsánata. ³⁹Mert mindabból, amiből nem igazulhattatok meg Mosheh Toráhjában, mindenki, aki hisz, megigazul őáltala. ⁴⁰Azért őrizkedjetek, nehogy rátok jöjjön az, ami meg van írva a prófétákban: ⁴¹Lássátok meg, ti megvetők, és ámuljatok el, és döbbenjetek meg, mert tettet viszek véghez a ti napjaitokban, oly tettet, amelyet el sem hinnétek, ha elbeszélnék nektek."

⁴²És amikor kimentek, kérték őket, hogy szóljanak hozzájuk ezekről a dolgokról még másodszor is, a következő Shábát napján is. ⁴³És amikor szétoszlott a Kehiláh, sok Yáhudi és Yahuwahot félő betért Ger követte Shá'ult és Bár-Nábát; és ők szóltak hozzájuk, és intették őket, hogy ragaszkodjanak Elohim kegyelméhez. ⁴⁴És a következő Shábát napján csaknem az egész város egybegyűlt, hogy hallja Yahuwah igéjét. ⁴⁵De amikor látták a Yáhu'dim a nép sokaságát, szívük féltékenységre fordult, és gyalázták Shá'ult, és minden szavának ellene mondtak. ⁴⁶És Shá'ul és Bár-Nábá bátor szívvel felelték nekik, mondván: "Bizony ti voltatok az elsők, akiknek hirdetnünk kellett Elohim igéjét, de mivel megvetitek azt, és nem ítéltettek méltónak arra, hogy beírassatok a Cháyei Olámra - az Örök Életre, íme, elfordulunk tőletek, és a Goyimhoz térünk. ⁴⁷Mert így parancsolta nekünk HáÁdon, mondván: Népek világosságává teszlek, hogy üdvösségül légy a föld végső határáig." ⁴⁸És hallották a Goyim, és örvendeztek, és magasztalták Yahuwah igéjét, és hittek mindnyájan, akik a Cháyei Olámra - az Örök Életre rendeltettek. ⁴⁹És elterjedt Yahuwah igéje az egész vidéken körös-körül. ⁵⁰De a Yáhu'dim felingerelték és felbujtották a tekintélyes Yahuwahot félő asszonyokat és a város vezetőit, hogy haragra gerjedjenek Shá'ul és Bár-Nábá ellen, és kiűzték őket határuk területéről. ⁵¹Ők pedig lerázták lábaik porát reájuk, és Ikóniumba mentek. ⁵²A Tálmidim pedig megteltek örömmel és Ruách HáKodeshsel.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Bár-Nábá (בַּר־נָבָא - 𐤁𐤓𐤍𐤁𐤀) – a vigasztalás fia • Bar-Yeshuá (בַּר־יֵשׁוּעַ - 𐤁𐤓-𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yeshuá fia [varázsló neve] • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Beliyá'ál (בְּלִיַּעַל - 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalanság/gonoszság • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם - 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elimás (עֶלִימָס - 𐤏𐤋𐤉𐤌𐤎) – varázsló/bölcs [a varázsló neve] • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Ger (גֵּר - 𐤂𐤓) – Jövevény/Idegen • Goy (גּוֹי - 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá'El nép • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Hordosz (הוֹרְדוֹס - 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (görög: hős) • Kehiláh (קְהִלָּה - 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Manaén (מְנַחֵם - 𐤌𐤍𐤇𐤌) – vigasztaló • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Páulosz (פָּאוּלוֹס - 𐤐𐤀𐤅𐤋𐤅𐤎) – Pál/kicsiny • Pilátusz (ôÄĚéěČčĺÉń- 𐤐𐤉𐤋𐤈𐤎) – Pontiusz Pilátusz; római helytartó, jelentés: dárdás• Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Shmuel (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatott/Sámuel • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yáhudi (יְהוּדִי - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yámin (יָמִין - 𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochánán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János

¹Történt pedig a következő Shábát napján, hogy szinte az egész város egybegyűlt, hogy hallja Yahuwah beszédét. ²De amikor a Yáhu'dim meglátták a nép sokaságát, szívük féltékenységre fordult, és gyalázták Shá'ult, és minden szavát szidalmazták. ³Ekkor felelt nekik Shá'ul és Bár-Nábá bátor szívvel, és így szóltak: "Nektek kellett elsőként hallanotok Elohim beszédét, de íme, ti megvetitek azt; nemde lázadásotok felelt ellenetek, mert nem ítéltettetek méltónak, hogy az örök életekre beírassatok. Ezért elfordulunk tőletek, és a Goyimhoz fordulunk. ⁴Mert így parancsolta nekünk az Ádon, mondván: 'Téged a Goyim világosságává adlak, hogy szabadulás légy a föld végéig.'" ⁵Amikor a Goyim hallották ezt, örvendeztek, és dicsőítették Yahuwah beszédét, és hittek mindnyájan, akik az örök életekre rendeltettek. ⁶És Yahuwah beszéde elterjedt az egész környéken köröskörül.

⁷De a Yáhu'dim felingerelték és felbujtották az előkelő, Yahuwah-félő asszonyokat és a város elöljáróit, hogy haragra-haraggal gerjedjenek Shá'ul és Bár-Nábá ellen, és kiűzték őket határuk területéről. ⁸Ők pedig lerázták lábaik porát rájuk, és elmentek Ikóniumba. ⁹A Tálmidim pedig megteltek örömmel és a Ruách Kodeshsel.

¹⁰Történt pedig Ikóniumban, hogy mindketten bementek a Yáhu'dim Beit-Kneszetjébe, és úgy tanítottak, hogy a Yáhu'dimból is, a görögökből is nagy sokaság lett hívővé és bízott. ¹¹De a Yáhu'dim, akik nem voltak hívők, haragot és bosszúságot kevertek a Goyim szívébe a testvérek ellen. ¹²Ők azonban hosszú időt töltöttek ezen a helyen, és bátor szívvel szóltak Yahuwah nevében, aki bizonyságot tett kegyelmének beszéde mellett, és jeleket és csodákat adott kezük által, hogy megtegyék azokat. ¹³A város sokasága pedig megoszlott szívében, és kettéhasadtak: az egyik fele a Yáhu'dim után, a másik fele a Shlichim (Küldöttek) után. ¹⁴Akkor összefogtak együtt a Goyim és a Yáhu'dim a vezetőikkel, és cselt szőttek, hogy bántalmazzák és megkövezzék őket. ¹⁵De feltárult előttük a dolog, és elmenekültek Likaónia városaiba, Lisztrába és Derbébe és környékükre, ¹⁶és ott hirdették a Örömhír beszédét.

¹⁷És ott, Lisztrában találtatott egy lábaira nyomorék, sánta ember, aki születése napjától fogva ült, és sohasem tudott járni. ¹⁸Ő hallotta Shá'ult, amint beszélt, az pedig rátekintett, és megtudta, hogy hívő ő, és alkalmas a megszabadulásra. ¹⁹Felemelte a hangját, és így kiáltott: "Kelj fel, és állj egyenesen a lábaidra!" Az pedig felugrott, felkelt, és járkált. ²⁰Amikor a nép sokasága látta Shá'ul tettét, felemelték hangjukat, és így szóltak likaóniai nyelven: "Bizony, az elohim hasonlóvá lett az ember fiaihoz, és lejöttek hozzánk!" ²¹Bár-Nábát Bélnek nevezték, Shá'ult pedig Hermisnek hívták, mivel ő volt a szóvivők feje. ²²Bél házának papja pedig, amely a várossal szemben volt, bikákat és koszorúkat hozott a kapu elé, és ő meg a nép sokasága áldozatot akart bemutatni nekik. ²³Amikor ezt meghallották a Shlichim, Bár-Nábá és Shá'ul, megszaggatták ruháikat, és a nép közé futottak. ²⁴És kiáltottak, és így szóltak: "Emberek, miért tesztek ilyet? Hiszen mi is ember fiai vagyunk, mint ti; egy a természet mindannyiunkban. Mi pedig a küldetés beszédeit tanítjuk nektek, hogy elszakadjatok ezektől a nem-elohimtól, és ragaszkodjatok az élő Elohimhoz, aki alkotta az Egeket és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van. ²⁵Aki a hajdankor napjaiban hagyta, hogy minden Goy a maga útjain járjon, amelyeket választott. ²⁶Mégsem vonta meg tanúbizonyságait, mert jó ő, abban, hogy adta nektek földetek esőjét az Egekből és bő termésű éveket, hogy betöltse lelkeiteket eledellel és örömmel." ²⁷De még ezt mondva is nagy volt a fáradságuk, hogy lecsendesítsék a nép sokaságát, hogy ne áldozzon áldozatot nekik.

²⁸De íme, Yáhu'dim emberek jöttek Antiókhiából és Ikóniumból, és felbujtották a nép sokaságát, és megkövezték Shá'ult kövekkel, és kivonszolták a városon kívülre, mert azt mondták: "Halott ő." De a Tálmidim körülvették őt, és felkelt, és visszament a városba; másnap pedig kiment Bár-Nábával, és elment Derbébe. És hirdették abban a városban a Örömhír beszédét, és sok Tálmidimot tettek, és azután visszatértek Lisztrába és Ikóniumba és Antiókhiába. És megerősítették ott a Tálmidim szívét, és intették őket, hogy megálljanak hitükben, és higgyenek, hogy csak fáradság és gyötrelem árán jutunk be mi Elohim Királyságába. És választottak nekik véneket minden egyes Edáhban, és imádkoztak és böjtöltek, és az Ádon kezébe ajánlották őket, akiben hittek. Aztán átkeltek Pizidián, és eljutottak Pamfiliába, és elmondták a beszédet Pergében, és onnan lementek Attáliába. Onnan pedig tengeri úton mentek, és eljutottak Antiókhiába, ahonnan Elohim kegyelmébe ajánlva indultak a munkára, amelyet véghezvittek, míg be nem teljesítették. És amikor odaérkeztek, egybegyűjtötték az Edáht, és elbeszéltek mindent, amit Elohim tett velük, és hogy kaput nyitott a Goyimnak, amelyen a hívők bemehetnek. És a Tálmidimkal együtt maradtak nem kevés ideig.

Szójegyzék: Bár-Nábá (בַּר־נָבָא- 𐤁𐤓𐤍𐤁𐤀) – a vigasztalás fia • Beit-Kneszet (בֵּיתכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Egek (שָׁמַיִם- 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי- 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá'El nép • Goyim (גּוֹיִם- 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Kehiláh (קְהִלָּה- 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kodesh (קֹדֶשׁ- 𐤒𐤃𐤔) – Szent/Szentély – az elkülönített hely • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Pólos (פּוֹלוֹס- 𐤐𐤅𐤋𐤅𐤎) – Pál • Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shábát (שַׁבָּת- 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shlichim (שְׁלִיחִים- 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yáhu'dim (יְהוּדִים- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yáhudi (יְהוּדִי- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹Néhány emberszámra valók jöttek Yáhu'Dáh földjéről, és intették a testvéreket: "Ha körül nem metélkedtek Mosheh tórájának parancsa szerint, nem fogtok megszabadulni." ²És Shá'ul meg Bár-Nábá sokat vitatkozott velük, és kemény lett a viszály, és úgy lett a tanácsuk, hogy menjenek fel Shá'ul és Bár-Nábá meg néhány emberszámra való más is Yerusháláyimba, és vigyék fel a viszály ügyét a Shlichim (Küldöttek)-ig és a vénekig. ³És kiment velük a gyülekezet, hogy útnak indítsa őket, ők pedig útra keltek Fönícia útján és Shomron útján, beszélve-elbeszélve a Goyim megtérését, és nagy örömet adtak minden testvér szívébe. ⁴És amikor megérkeztek Yerusháláyimba, fogadta őket a gyülekezet meg a Shlichim és a vének, ők pedig elbeszélték a nagy dolgokat, amelyeket Elohim tett velük. ⁵De felálltak néhányan a Perushim gyülekezetéből, akik szintén a hívők közül valók voltak, és azt mondták: bizony körül kell metélni őket, és meg is kell parancsolni nekik, hogy tartsák meg Mosheh Toráhját.

⁶És összegyűltek a Shlichim és a vének, hogy tanácskozzanak erről a dologról. ⁷És amikor megsokasodtak a viszály szavai, felállt Kefá, és így szólt hozzájuk: "Emberszámra valók, testvérek, ti tudjátok, hogy sok nappal ezelőtt énbennem választott Elohim a ti körötökből, hogy az én számból hallják a Goyim az Örömhír igéjét, és higgyenek. ⁸És Elohim, aki ismeri a szívket, bizonyságot állított melléjük, amikor megadta a Ruách HáKodesht nekik is, ahogyan adta minekünk, ⁹és nem tett különbséget miközöttünk és őközöttük, és megtisztította szívüket a hit által. ¹⁰Most tehát miért kísértitek Elohimot, hogy igát hozzatok a Tálmidim nyakára, amelyet sem Ábáink, sem mi nem bírtunk elhordozni? ¹¹De mi hisszük, hogy Yeshuá HáMáshiách, a mi Urunk Hűségszeretete által szabadulunk meg mi is, és ők is."

¹²És elhallgatott az egész gyűlés, és hallgatták Bár-Nábát és Shá'ult, amint elbeszélték, hogy Elohim mily csodálatosan tett az ő kezük által jeleket és csodákat a Goyim között. ¹³Ők befejezték az elbeszélést és elhallgattak, Yá'ákov pedig megszólalt, és így szólt: "Emberszámra valók, testvérek, hallgassatok meg engem! ¹⁴Így beszélte el Shim'on, hogyan tekintett rá először Elohim a Goyimra, hogy népet vegyen el a körükből az ő nevének. ¹⁵És egyeznek e dolgokkal a próféták szavai, ahogy meg van írva: ¹⁶Ezután visszatérek, és felépítem Dávid leomlott sátorát, romjait is felépítem, és helyreállítom, ¹⁷hogy keresse az ember maradéka Yahuwaht, és mind a Goyim, akikre az én nevem hívatott. ¹⁸Így szól Yahuwah, aki mindezt cselekszi. Ismeretesek Elohim előtt öröktől fogva minden cselekedetei. ¹⁹Ezért én úgy döntöttem, hogy ne terheljük a Goyimot, akik megtérnek és jönnek Elohimhoz, ²⁰hanem írjuk meg nekik, hogy különüljenek el a bálványok förtelmeitől, a paráznaságoktól, a megfulladttól és a vértől. ²¹Mert Moshehnak régtől fogva mind a mai napig vannak hirdetői minden városban, és olvassák őt a Bátei Kneszetben minden Shábáton."

²²Akkor jónak látszott a Shlichim és a vének és az egész gyülekezet szemében, hogy emberszámra valókat válasszanak közülük, és elküldjék őket Antiókhiába Shá'ulsal és Bár-Nábával: Yáhu'Dáht, akit Bár-Sabbának neveznek, és Silát, a testvérek között tekintélyes embereket. ²³És írtak levelet, és a kezükbe adták, mondván: "Mi, a Shlichim és a testvérek vénei, íme békességgel köszöntjük a Goyim közül való testvéreket, akik Antiókhiában, Szíriában és Ciliciában vannak. ²⁴Hallván hallottuk, hogy néhány emberszámra való kiment a mi körünkből hozzátok, és ők megtévesztenek titeket, és összezavarják a szíveteket, mondván nektek, hogy metélkedjetek körül és tartsátok meg a Toráht, akiknek mi nem parancsoltuk ezt, ²⁵azért tanácskoztunk mindnyájan egy szívvel, hogy emberszámra valókat válasszunk, és elküldjük hozzátok a mi szeretteinkkel, Bár-Nábával és Shá'ulsal, ²⁶olyan emberekkel, akik odaadták a lelküket a mi Urunk, Yeshuá HáMáshiách nevéért. ²⁷Azért elküldtük Yáhu'Dáht és Silát, akik az ő szájukkal mondják el nektek ugyanezt. ²⁸Mert jónak látszott a Ruách HáKodesh előtt és mielőttünk, hogy ne tegyünk rátok több terhet, hanem csak ezeket a szükséges dolgokat, amelyeken nem hághattok át: ²⁹hogy különüljetek el a bálványok áldozataitól, a vértől, a megfulladttól és a paráznaságoktól. Ha ezektől őrizkedtek, jót és békességet cselekvők lesztek. Békesség nektek!"

³⁰És az embereket elküldték, ők pedig megérkeztek Antiókhiába, összegyűjtötték a népet, és átadták nekik a levelet. ³¹És amikor elolvasták, megörültek a vigasztalásnak. ³²És Yáhu'Dáh meg Silá, akik maguk is a próféták közül valók voltak, sok beszéddel intették a testvéreket, és megerősítették őket. ³³És amikor beteltek ott időzésük napjai, békességgel útnak indították őket a testvérek, hogy visszatérjenek azokhoz, akik küldték őket. ³⁴De Silá jónak látta, hogy még ott maradjon. ³⁵Shá'ul pedig és Bár-Nábá Antiókhiában maradtak, tanítva és hirdetve Yahuwah igéjét, ők és sokan mások is együtt.

³⁶És néhány nap múlva ezt mondta Shá'ul Bár-Nábának: "Térjünk most vissza, és látogassuk meg a testvéreinket minden városban, ahol hirdettük Yahuwah igéjét, és lássuk, mi van velük, és megtudjuk." ³⁷És Bár-Nábá tanácsolta, hogy vegyék magukhoz Yochanánt is, akit Markósznak neveznek. ³⁸De Shá'ul nem látta jónak, hogy magukhoz vegyék azt, aki eltávozott tőlük Pamfiliából, és nem ment velük a munkára. ³⁹És megharagudtak egymásra, ember a testvérére, és elváltak egymástól: Bár-Nábá magához vette Markószt, és elhajózott Ciprusba, ⁴⁰Shá'ul pedig kiválasztotta magának Silát, és elment, miután a testvérek Yahuwah Hűségszeretetébe ajánlották őt, ⁴¹és átment Szírián és Cilicián, megerősítve a gyülekezeteket.

Szójegyzék: Ábá (אָבָא - 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Bár-Nábá (בַּר־נָבָא - 𐤁𐤓𐤍𐤁𐤀) – a vigasztalás fia • Bátei Kneszet (בָּתֵּי כְּנֶסֶת - 𐤁𐤕𐤉𐤊𐤍𐤎𐤕) – zsinagógák/gyülekezőhelyek • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי - 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá'El nép • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ - 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kefá (כֵּיפָא - 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Markósz (מַרְקוֹס - 𐤌𐤓𐤒𐤅𐤎) – Márk (görögös alak) • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Örömhír (בְּשׂוֹרָה - 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Petrosz (פֶּטְרֹוס - 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Pólos (פּוֹלוֹס - 𐤐𐤅𐤋𐤅𐤎) – Pál • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Shlichim (שְׁלִיחִים - 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Shomron (שֹׁמְרוֹן - 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Silá (סִילָא - 𐤎𐤉𐤋𐤀) – Silás • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochanán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes/János

¹Eljutott Derbébe és Lisztrába is, és íme, volt ott egy tanítvány, akinek a neve Timotiyosz volt, egy hívő Yáhudi asszonynak a fia, az apja pedig görög. ²Kedvelték őt a lisztrai és ikóniumi testvérek, és dicsérték őt. ³Helyesnek látszott Shá'ul szemei előtt, hogy magával vigye őt az útján vándorlásaira, ezért fogta és körülmetélte őt az azokon a helyeken lévő Yáhu'dim miatt, mivel mindnyájan tudták az apjáról, hogy görög ő. ⁴És minden helyen, ahová bementek, meghagyták nekik, hogy vegyék magukra azokat a parancsolatokat, amelyeket a Shlichim (Küldöttek) és a vének hoztak Yerusháláyimban. ⁵És megerősödtek az édot (közösségek) a hitben, hogy higgyenek, és sokasodott a számuk napról napra.

⁶És átmentek Frígián és Galácia földjén, mert megakadályozta őket a Ruách HáKodesh abban, hogy szólják az igét Ázsiában. ⁷És eljutottak Míziáig, és megpróbáltak utat csinálni Bitíniába, de nem engedte őket Yeshuá Ruáchja, hogy átmenjenek. ⁸És elhajoltak Míziától, és lementek Tróászba. ⁹És Shá'ulnak látomás jelent meg éjjel: egy macedón férfi állt előtte, kérlelve és mondva: "Jöjj át kérlek Macedóniába, és segíts nekünk!" ¹⁰És miután látta a látomást, szívünkkel arra törekedtünk, hogy siettessük jövetelünket Macedóniába, mivel jól tudtuk, hogy Elohim hívott el minket, hogy hirdessük ott az Örömhírt.

¹¹Kihajóztunk Tróászból, és bementünk a hajóba egyenes úton Szamotrákéba, másnap pedig Neápoliszba, ¹²onnan pedig Filippibe, amely Macedónia határvidékének első városa, és települők lakhelyének kezdete. És ott maradtunk néhány napot. ¹³A Shábát napján kimentünk a kapun a folyó mellé, ahhoz a helyhez, amelyről úgy gondoltuk, hogy ott van az imádság háza, és leültünk, és szóltunk az asszonyokhoz, akik odagyűltek. ¹⁴És egy Elohimfélő asszony, akinek a neve Lídia, bíborárus Thiatíra városából — ő figyelt és hallgatott, és Yahuwah megnyitotta a szívét, hogy figyeljen Shá'ul szavaira. ¹⁵És amikor bemerítkezett ő és a háza, így szólt hozzánk, mondva: "Ha úgy ítéltek engem, mint aki hisz HáÁdonban, jöjjetek kérlek a házamba, és lakjatok benne!" És unszolt minket.

¹⁶És történt, amikor mentünk az imádság házába menni, hogy szembejött velünk egy szolgálóleány, akiben szellem volt, hogy rejtett dolgokat tárjon fel, és aki drága vagyont szerzett urainak a jóslásaival. ¹⁷És ő ment Shá'ul után és miutánunk, kiáltozva és mondva: "Íme, ezek az emberek a Magasságos Elt szolgálják, és a Szabadítás útját tanítják nektek!" ¹⁸Így tett sok napon át, és megbosszankodott Shá'ul, amikor ezt művelte, és megfordult, és így szólt a szellemhez: "Yeshuá HáMáshiách nevében parancsolom neked, hogy menj ki belőle!" És kiment a szellem azon nyomban. ¹⁹Amikor látták urai, hogy odaveszett vagyonuk reménye, megragadták Shá'ult és Szilászt, és a város elöljáróihoz vonszolták őket, a kapuhoz. ²⁰És odavezették őket a vezetők elé, és így szóltak: "Ezek az emberek megzavarják városunkat, mivel Yáhu'dim ők. ²¹Olyan vallási szokásokat tanítanak, amelyeket nem szabad nekünk követnünk, mivel mi rómaiak vagyunk." ²²És felkelt a nép sokasága ellenük, és a vezetők letépték róluk a ruháikat, és megparancsolták, hogy ostorokkal fenyítsék meg őket. ²³És miután sok ütést mértek rájuk, börtönbe vetették őket, és a börtön felügyelőjének megparancsolták, hogy erősen őrizze őket. ²⁴Ő pedig, miután ilyen parancsot kapott, a börtön rejtekeibe rejtette őket, és a lábaikat kalodába tette.

²⁵És imádkozott Shá'ul és Szilász az éjszaka közepén, és énekeltek Elohimnak, és hallgatták őket a foglyok. ²⁶És lett hirtelen nagy földrengés, úgyhogy megmozdultak a börtön alapjai, és hirtelen kinyíltak mind az ajtók, és a foglyok bilincsei leoldódtak. ²⁷És a börtön felügyelője felébredt, megrémülve álmából, és látta az ajtókat mind, és íme, nyitva voltak, és kirántotta a kardját, hogy elvegye az életét, mert azt gondolta, hogy a foglyok megszöktek. ²⁸De Shá'ul felemelte a hangját, és kiáltotta: "Hagyd abba, ne tégy magadnak semmi rosszat, mert íme, mi mindnyájan itt vagyunk!" ²⁹És megparancsolta, hogy hozzanak mécsest, hogy világítson neki, és sietve bement a házba, befelé, ő pedig reszketve és remegve borult Shá'ul és Szilász lábaihoz. ³⁰És kivezette őket, és így szólt: "Uraim, mit tegyek, hogy megszabadítsam az életemet?" ³¹Ők pedig így szóltak: "Higgy HáÁdon Yeshuá HáMáshiáchban, és megszabadul a te életed és házad népének élete!" ³²És elmondták neki Yahuwah igéjét, és mindazoknak, akik vele voltak a házában. ³³És magához vette őket abban az időben, még éjszaka, és megmosta a sebeiket, és bemerítkezett ő és mindenki, aki az övé, késedelem nélkül. ³⁴És bevitte őket a házába, és asztalt terített eléjük, és örvendezett ő és egész háza, hogy a szívük megfordult, hogy higgyenek Elohimban.

³⁵És amikor megvirradt a nap, a vezetők elküldték a hatóság szolgáit, mondva: "Bocsásd el ezeket az embereket!" ³⁶És a börtön felügyelője tudtára adta a dolgot Shá'ulnak: "Íme, a vezetők elküldtek hozzám, hogy elengedjelek titeket, hogy kimenjetek innen; most tehát menjetek ki, és távozzatok békességgel!" ³⁷De Shá'ul így szólt hozzájuk: "Megvertek minket ítélet és jog nélkül, mindenki szeme láttára, holott római emberek vagyunk, és börtönbe is vetettek minket, most pedig titokban, sürgetve akarnak kivinni minket? Nem így! Hanem jöjjenek ők, és vezessenek ki minket innen!" ³⁸És a hatóság szolgái visszavitték ezeket a szavakat a vezetőkhöz, és megfélemledtek, amikor hallották, hogy római emberek ők. ³⁹És eljöttek, és kibékítették őket, és kivezették őket, és kérték, hogy hagyják el a várost. ⁴⁰És kijöttek a börtönből, és bementek Lídia házába, és miután látták a testvéreket, és vigasztaló szavakat szóltak nekik, eltávoztak és elindultak.

Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ - 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kehilot (קְהִלּוֹת - 𐤒𐤄𐤋𐤅𐤕) – gyülekezetek/közösségek • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Örömhír (בְּשׂוֹרָה - 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shlichim (שְׁלִיחִים - 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yáhudi (יְהוּדִי - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment

¹És történt, hogy miután áthaladtak Amfipoliszon és Ápolonián, Teszálonikába jutottak, és ott Beit-Kneszetje volt a Yáhu'dimnak. ²Shá'ul pedig, ahogy szokása volt, bement hozzájuk, és vitázott velük, az Írásból értelmezve, három Shábát-napon át. ³Ő megmagyarázta nekik az Írásokat, és értésükre adta, hogy így van elrendelve: hogy a Máshiách szenvedjen, és feltámadjon a halottak közül; és hogy ez az a Yeshuá, akinek a nevében hirdetek nektek — ő az a HáMáshiách. ⁴És feléje hajlította egy részük szívét, és csatlakoztak Shá'ulhoz és Szilászhoz, és sok görög is, akik félték az Elohimt, és nem kevés számú előkelő asszony. ⁵De felbuzdultak ellenük irigységgel a pártütők a Yáhu'dim közül, és összeszedtek maguknak némi számú hitvány embert a piacterekről, és lármát támasztva zendülést keltettek a városban; és akkor körülvették Yázon házát, és igyekeztek kivezetni őket a nép elé. ⁶És történt, hogy mivel nem találták meg őket, elhurcolták Yázont és néhányat a testvérek közül a város elöljárói elé, és így kiáltottak: "Ezek, akik felkavarják az egész földet annak végétől fogva — íme, idejöttek ide is. ⁷És Yázon az, aki befogadja őket gerendája árnyékában; és mindezek áthágják a császár törvényeit, és ráadásul azt mondják, hogy van egy másik király: és ő Yeshuá." ⁸És megrémítették a népet és a város elöljáróit, akik ezeket hallották. ⁹És ők kezességet vettek Yázontól és a többiektől, és elbocsátották őket.

¹⁰A testvérek pedig sietve menekülést szereztek Shá'ulnak és Szilásznak még éjjel, és elküldték őket Béreába. És ők, amikor odaérkeztek, bementek a Yáhu'dim Beit-Kneszetjébe. ¹¹És ezek jobbak voltak a Teszálonikai Yáhu'dimnál, mert teljes készséggel telt szívvel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy megtudják, vajon úgy van-e, ahogyan mondják. ¹²És sokan hittek közülük, és tekintélyes görög asszonyok és nem kevés számú férfi. ¹³De amikor meghallották a Teszálonikai Yáhu'dim, hogy Béreában is hirdeti Shá'ul Elohim igéjét, odamentek, és felizgatták a nép sokaságát ott is. ¹⁴És akkor a testvérek sietve menekítették Shá'ult, és ő elment a tengerig; Szilász és Timotheosz pedig ott maradtak.

¹⁵És akik társul szegődtek Shá'ulhoz, elvezették őt Athénig, és Shá'ul parancsot adott a szájuk által Szilásznak és Timotheosznak, hogy minél hamarabb menjenek hozzá; és ők visszatértek és elmentek. ¹⁶Még miközben Shá'ul várta őket Athénben, a szelleme megkeseredett benne a szemei láttától, mert tele volt a város bálványokkal. ¹⁷És beszélt erről a Yáhu'dimmal a Beit-Kneszetben, és az Elohimfélőkkel, és a kapuban is napról napra mindazokkal, akik ott voltak találhatók. ¹⁸És belebocsátkoztak vele néhányan a tagadó epikureusok házának bölcsei közül és a rejtegető sztoikusok házának bölcsei közül; és ezek azt mondták neki: "Mit akar ez az ajkak bolondja mondani?" Amazok pedig, ahogy hallották: "Idegen elohim ismeretét tanítja" — mivelhogy hirdette Yeshuát és a halottak feltámadását. ¹⁹És megfogták őt, az Areopágoszra vitték, és azt mondták: "Bárcsak megtudnánk, mi az az új tan, amelyet tanítasz! ²⁰Mert idegenszerű dolgokat hirdetsz a füleinkbe; ezért hát szeretnénk megtudni, mi az." ²¹Az athéniek mind, és a közöttük lakó idegenek is, csak az újdonságokra hajlították szívüket — hogy így mondjanak el valamit, vagy így halljanak valamit, ami elmondatik.

²²És Shá'ul, az Areopágosz közepén állva, így szólt: "Ti, Athén férfiai! Bizony jól láttalak titeket, hogy szívetek veletek van mindabban, amit szoktatok. ²³Mert ahogy így jártam-keltem, és megszemléltem a ti elohimotok iránti szolgálataitokat, megfontoltam, és láttam egy oltárt is, amelyre ez volt írva: AZ ElohimNAK, AKIT NEM ISMERÜNK. És íme, ezt, akit tiszteltek, de nem ismertek — őt adom tudtotokra nektek. ²⁴Elohim, aki teremtette a világot és mindent, ami benne van — ő az Egekre és a föld Ura — nem lakik szentélyekben, amelyeket kezek alkottak neki. ²⁵Még csak nem is táplálják őt ember kezei, mintha szüksége volna bárkire is — hiszen ő az, aki ad életeket és leheletet, és mindent mindennek. ²⁶És ő egy vérből alkotta az Ádám fiainak minden népét, hogy lakjanak az Ádámáh egész felszínén, és kimérte napjaik mértékét, és lakóhelyeiknek határokat állított. ²⁷Azért, hogy keressék Elohimt — talán kitapogatják és megtalálják őt — bár ő nincs is messze egyikünktől sem. ²⁸Mert őbenne élünk és mozdulunk és vagyunk, ahogyan közületek is mondták némely emberek: hogy Elohim fiai vagyunk. ²⁹És még ha Elohim fiai vagyunk is, távol legyen tőlünk azt gondolni, hogy Elohim hasonló aranyhoz, ezüsthöz vagy kőhöz, vagy bármi alakzathoz, amit ember keze megmunkált és kigondolt. ³⁰A tudatlanság napjait tehát elnézte Elohim, de most azt parancsolja az Ádám fiainak, hogy mindannyian bizony eljöjjenek hozzá a föld minden végéről, ³¹mert kijelölt egy meghatározott napot, hogy azon megítélje a földkerekséget igazságban, egy férfi keze által, akit kiválasztott, és akit megbízhatóvá tett mindenek számára azzal, hogy feltámasztotta őt a halottak közül."

³²És történt, hogy amikor hallották őt a halottak feltámadásáról beszélni, egyesek kicsúfolták, mások pedig azt mondták: "Majd meghallgatunk erről másodszor is." ³³És Shá'ul kiment közülük, és elment. ³⁴De néhány ember csatlakozott hozzá, és hittek; és közöttük volt Dioniziosz is, az egyik bíró az Areopágoszról, és egy asszony, akinek Dámárisz volt a neve, és velük együtt mások is.

Szójegyzék: Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – ember/emberiség • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – föld/termőföld • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕 𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezőhely • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ - 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Szél • Shá'ul (פּוֹלוֹס - 𐤐𐤅𐤋𐤅𐤎) – görögös alak • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalomnap/szombat • Szilász (סִילָא - 𐤎𐤉𐤋𐤀) – görögös alak • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Timotheosz (טִימוֹתֵיוֹס - 𐤈𐤉𐤌𐤅𐤕𐤉𐤅𐤎) – görögös alak • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Szabadítás/Megváltó • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Záháv (זָהָב - 𐤆𐤄𐤁) – Arany

¹Ezek után Shá'ul eltávozott Athénből, és Korinthusba ment. ²Ott talált egy Yáhudi férfit, akinek Ákilász volt a neve, pontuszi születésű, aki most nemrég jött Itáliából feleségével, Priszkilával, mivel Klaudiusztól parancs ment ki, hogy minden Yáhudi távozzék Róma belsejéből, és hagyja el azt; és Shá'ul bement hozzájuk a lakásukba. ³És mivel egy mesterség mívesei voltak, ezért jónak látta, hogy náluk lakjék és a mesterségben dolgozzék; ők ugyanis sátrakhoz való szöveteket szövő mesterek voltak. ⁴És minden Shábáton beszélt a Yáhu'dimmal a Beit-Kneszetben, és tanította a tudást a Yáhu'dimnak és a görögöknek is.

⁵És amikor Szilász és Timotiyosz megérkezett hozzá Macedóniából, Shá'ul önként egészen odaadta magát, csakis az ige szólására, megmutatva a Yáhu'dimnak világosan, hogy Yeshuá a Máshiách. ⁶Ők pedig, mivel ellene szegültek, és szidalmazták is, ő kirázta ruhája öblét, és ezt mondta nekik: "Véretek a ti fejetekre, én pedig tiszta vagyok tőletek: Megyek immár a Goyimhoz." ⁷És elment onnan, és egy ember házába ment, akinek Titiusz Jusztusz volt a neve; ez Elohimfélő ember volt, és a háza a Beit-Kneszet mellett volt. ⁸És Kriszposz, a Beit-Kneszet feje hitt az Ádonban, ő és egész háza vele; és még sok korinthusi, amikor így hallotta, hitt, és bemerítkeztek. ⁹És az Ádon igéje Shá'ulhoz volt éjjeli látomásban: "Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: ¹⁰mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni, hogy ártson neked, mert sok népem van nekem ebben a városban." ¹¹És ott lakott egy évig és hat hónapig, és tanította közöttük Elohim igéjét.

¹²És akkor, amikor Gallió Akhája tartományának helytartója volt, a Yáhu'dim mindnyájan együtt felkeltek Shá'ul ellen, és az ítélet széke elé állították, ¹³és ezt mondták: "Ez az ember csábítja a népet, hogy Elohimot olyan szolgálattal szolgálja, amely nem a Toráh szerint való." ¹⁴De amikor Shá'ul éppen szólásra akarta nyitni ajkait, Gallió megelőzte, és ezt mondta a Yáhu'dimnak: "Ha gonoszságról szóló per vagy hitványság dolga volna, akkor tekintettel lennék rátok, ti Yáhu'dim, a törvény szerint. ¹⁵De mivel csak szavak miatti vitákról, nevek megállapításáról és a ti törvényetekről van szó, ti vagytok megítélendők; szerezzetek magatoknak tanácsot, ti magatok egyedül, hogy tudjátok, mi a jó; nekem pedig nincs kedvem bíró lenni ebben a dologban." ¹⁶És elűzte őket az ítélet széke elől. ¹⁷Ekkor mindnyájan megragadták Szosztenészt, a Beit-Kneszet fejét, és verték az ítélet széke előtt; Gallió pedig látta, és olyan volt, mint aki nem látja.

¹⁸Shá'ul pedig még sok napig ott időzött, azután elvált a testvérektől, és hajóra szállt, hogy Szíriába menjen, és magával vitte Priszkilát és Ákilászt, és megnyíratta a fejét Kenkreában, mivel betelt fogadalmának napjai, amelyet fogadott. ¹⁹És megérkeztek Efezusba, és otthagyta őket ott, ő pedig bement a Beit-Kneszetbe, és szólt ott a Yáhu'dimhoz. ²⁰És kérlelték az ő arcát, hogy hosszabb ideig maradjon közöttük, de ő nem egyezett bele velük, ²¹hanem elvált tőlük, ezt mondva: "Köteles vagyok megülni a közelgő ünnepet Yerusháláyimban, és azután visszatérek hozzátok, ha Yahuwah akarja." És elment a tenger útján Efezusból. ²²És megérkezett Keszáriába, és felment, hogy meglátogassa az Édáht békességben, és visszatért, hogy lemenjen Antiókhiába.

²³És volt ott néhány napig, és kiment onnan, és átkelt, járva és átvonulva Galácia és Frígia földjén, és erősítette mind a Tálmidimjat. ²⁴És egy Yáhudi férfi jött Efezusba, akinek Ápolosz volt a neve, és Alexandria volt születésének városa, beszédes férfi és jártas az Írásokban. ²⁵Ő ismerte az Ádon útját, és szelleme lángként tört elő, és szólt, és jól tanította Yeshuá igéit, de csak Yochanán bemerítését ismerte egyedül. ²⁶És ő hirdetni kezdte igéjét bátor szívvel a Beit-Kneszetben, és meghallotta őt Priszkilá és Ákilász, és behívták őt a házukba, és kifejtették neki Elohim útját még részletesebben. ²⁷És amikor szíve afelé hajlott, hogy Akhájába menjen, a testvérek buzdították őt, és írtak a Tálmidimnek, hogy fogadják be őt; és amikor odaért, sokat segített azoknak, akik a kegyelem által hitre fordíttattak. ²⁸Mert ő erővel cáfolta a Yáhu'dimot mindenki előtt, és bizonyította az Írásokból, hogy Yeshuá a Máshiách.

Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן - 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ákilász (אֲקִילָאס - 𐤀𐤒𐤉𐤋𐤀𐤎) – Aquila (latin: sas) • Ápolosz (אַפּוֹלּוֹס - 𐤀𐤐𐤅𐤋𐤅𐤎) – Ápolosz/pusztító • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי - 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá'El nép • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ - 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kehiláh (קְהִלָּה - 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Kriszposz (קְרִיסְפֹּוס - 𐤒𐤓𐤉𐤎𐤐𐤅𐤎) – Kriszpusz • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Priszkilá (פְּרִיסְקִילָא - 𐤐𐤓𐤉𐤎𐤒𐤉𐤋𐤀) – Priszcilla • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Szilász (סִילָא - 𐤎𐤉𐤋𐤀) – Silás • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szosztenész (סֹוסְתֶנֶס - 𐤎𐤅𐤎𐤕𐤍𐤎) – Szószthenész • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Timotiyosz (טִימוֹתִיּוֹס - 𐤈𐤉𐤌𐤅𐤕𐤉𐤅𐤎) – Timóteus/aki Elohim-ot tiszteli • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yáhudi (יְהוּדִי - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochanán (יוֹחָנָן - 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes/János

¹És történt, mialatt Ápolosz Korinthuszban volt, hogy Shá'ul, miután átkelt a felső vidékeken, megérkezett Efezuszba, és talált ott néhány Tálmidimot. ²És így szólt hozzájuk: "Valóban eljött-e rátok a Ruách HáKodesh is, amikor hívőkké lettetek?" Ők pedig azt felelték neki: "Hiszen még azt sem hallottuk, hogy van Ruách HáKodesh." ³És így szólt: "Akkor hát mire merítkeztetek be?" Ők pedig azt mondták: "A Yochanánhoz tartozó bemerítésre." ⁴És Shá'ul így szólt: "Yochanán a megtérés bemerítésével merített be, és megmondta a népnek, hogy hinniük kell abban, aki utána jön, és az, ő ez a Máshiách Yeshuá." ⁵Amikor ezt meghallották, bemerítkeztek HáÁdon Yeshuá nevére. ⁶És Shá'ul rájuk tette kezeit, és leszállt rájuk a Ruách HáKodesh, és nyelveken szóltak, és prófétáltak. ⁷És számuk mintegy tizenkét férfi volt.

⁸És bement a Beit-HaKneszetbe, és bátor szívvel mondta beszédeit három hónapon át, helyesen és értelmet adva Elohim Királysága felől. ⁹És történt, hogy mivel találtatott közöttük néhány szív-körülmetéletlen, akik vonakodtak hinni, sőt keserű szót szórtak erre az útra a nép előtt, eltért tőlük, és a Tálmidimjat is elkülönítette közülük, és nap nap után szólt a Beit-HaMidrashban, amely Turnuszé volt. ¹⁰És ez így volt két éven át, úgyhogy mindazok, akik Ázsiában laktak, meghallották HáÁdon Yeshuá Igéjét, mind a Yáhudim, mind a görögök.

¹¹És Elohim nagy csodákat tett Shá'ul keze által; ¹²úgyhogy még a testének bőréről való kendőket és izzadság-kötényeket is rátették a betegekre, és eltávozott betegségük, a gonosz szellemek pedig kiűzettek a testükből. ¹³És voltak Yáhudi ráolvasó férfiak is, akik a földön járkáltak, és arra merészkedtek, hogy kiejtsék HáÁdon Yeshuá nevét azok fölött, akiket gonosz szellemek tartottak megszállva belsejükben, ezt mondva: "Kényszerítlek titeket Yeshuá nevére, akit Shá'ul hirdet!" ¹⁴És azok, akik ezt így tették, egy Yáhudinak, Szkévának hét fia voltak, és a papok feje. ¹⁵És a gonosz szellem felelt, és így szólt hozzájuk: "Yeshuát tudom, és Shá'ult ismerem, de ti, kik vagytok ti?" ¹⁶És az az ember, akinek belsejében a gonosz szellem volt, rájuk vetette magát, erősebb lett náluk, és leteperte őket, úgyhogy mezítelenül és összezúzva menekültek ki abból a házból. ¹⁷És tudomására jutott a dolog minden Yáhudinak és görögnek, akik Efezuszban laktak, és félelem szállt mindnyájukra, és felmagasztaltatott HáÁdon Yeshuá neve. ¹⁸És sokan a hívők közül is eljöttek, hogy megvallják és feltárják cselekedeteiket, amelyeket elkövettek.

¹⁹És sokan, akik hiábavalóság hívságaival foglalkoztak, elhozták könyveiket, és elégették azokat a tűzben mindenki szemei láttára; és kiszámították áruk árát, és ötvenezer ezüstpénz lett. ²⁰És Yahuwah Igéje felette megerősödött, és növekedett, terjedt és gyarapodott.

²¹És történt, hogy amikor bevégződtek ezek a dolgok, Shá'ul szívébe vette, hogy bejárja Macedóniát és Akháját, és onnan tovább Yerusháláyimig, és így szólt: "Miután ott voltam, látván látnom kell Rómát is." ²²És elküldött két ifjút szolgái közül, Timotiyoszt és Arisztoszt, hogy menjenek előtte Macedóniába; ő pedig egy ideig még Ázsiában maradt.

²³Abban az időben nem csekély zűrzavar támadt Yahuwah útja dolgában. ²⁴Mert egy ember, név szerint Demetriosz, ezüstműves, kicsiny ezüstszentélyeket készített a szentély mintájára Artemisz nevére, és ezzel nem csekély keresetet szerzett a mestereknek. ²⁵És összegyűjtötte őket a munkájuk segítőivel együtt, és így szólt: "Férfiak, ti tudjátok, hogy ebből a munkából szereztük meg magunknak a kenyerünket és a jólétünket. ²⁶És íme, szemeitek látják és füleitek hallják, hogy nemcsak Efezuszban egyedül, hanem szinte egész Ázsiában ez a Shá'ul elcsábít egy nagy néptömeget, hogy eltérítse őket elohimjeik mögül, mert mondván mondja: nem elohimok azok, amelyeket kezek alkotnak. ²⁷És most, kevés-e ez a baj egymagában, hogy munkánk kivétetik kezeink közül, vagy hogy a bajok baja is megnyílik a nagy elohimség, Artemisz szentélye ellen, hogy semmivé és semmiségnek tekintsék, és megfogyatkozzék fenségének dicsősége, akit egész Ázsia és a földkerekség minden lakója tisztel?" ²⁸És történt, hogy amikor ezeket a szavakat meghallották, megteltek dühvel, és hangjukat hallatták, és így kiáltottak: "Nagy az efezuszi Artemisz!" ²⁹És felzúdult a város, és megtelt nagy zajjal, és mindnyájan egy emberként rohantak a játéktérbe, és megragadták Gájoszt és Arisztarkhoszt, macedón férfiakat, Shá'ul útitársait.

³⁰És Shá'ul ki akart menni a nép közé, de a Tálmidim nem engedték. ³¹És néhányan a nép fejei közül is, Ázsiából, akik szerették őt, üzentek neki, hogy óvják, nehogy elmenjen a játéktérbe. ³²És történt, hogy ezek ezt, mások amazt ordították, mert a tömeg zűrzavarban volt, és többségük azt sem tudta, miért gyűltek össze. ³³És előhozták a nép közül Aleksandroszt, mert a Yáhudim őt tették fejükké, és Aleksandrosz felemelte kezét jelképül, hogy védőbeszédet kívánt mondani a nép előtt. ³⁴De amikor megtudták róla, hogy Yáhudi, egyetlen erős hangot hallattak mindnyájan, és mintegy két órán át kiáltották: "Nagy az efezuszi Artemisz!" ³⁵És a város jegyzője lecsendesítette a népet, és így szólt: "Efezuszi férfiak, ki az az ember, aki ne tudná, hogy Efezusz városa a nagy Artemisznek és az ő képmásának szolgálója, amely az Egekből hullott alá? ³⁶És íme, mivel ez hit dolga, és nincs senki, aki megcáfolná, nem illik-e nektek, hogy lecsendesedjetek a zűrzavartól, és semmit ne tegyetek, mielőtt meggondolnátok? ³⁷Mert ti idehoztátok ezeket az embereket, és ők nem rabolták ki a szentélyeket, és nem is káromolták elohimségünket. ³⁸És ha Demetriosznak és a vele lévő mestereknek peres ügye van valaki ellen: hát van-e közöttünk törvénykezés, és vannak fölöttünk álló helytartók — hadd hívják ők egymást a bírák elé, és pereljenek. ³⁹És ha valami egyebet kerestek mindnyájan, íme, a törvény szerint, amikor összegyűl az egész nép, megszületik ítéletetek és döntésetek. ⁴⁰Mert ma félelemben vagyunk, nehogy ránk háramoljék a lázadás vétke, hogy gyűlöltté tegyen minket e mai nap miatt; mi módon háríthatnánk le magunkról a bűnt, amelyet nem követtünk el, hacsak nem ez a zűrzavar?" És amikor bevégezte a beszédet, elbocsátotta a gyülekezést.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי- 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Beit-HaKneszet (בֵּיתהַכְּנֶסֶת- 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Beit-HaMidrash (בֵּיתהַמִּדְרָשׁ- 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤃𐤓𐤔) – tanház/tanítás háza • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keszef (כֶּסֶף- 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Ruách HáKodesh (רוּחַהַקֹּדֶשׁ- 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Timotheusz (טִימוֹתֵיאוֹס- 𐤈𐤉𐤌𐤅𐤕𐤉𐤀𐤅𐤎) – Timóteus/aki Elohim-ot tiszteli • Yáhudi (יְהוּדִי- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yáhudim (יְהוּדִים- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochanán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes/János

¹Miután átkelt azokban a tartományokban, és sok beszédével megerősítette szíveiket, megérkezett Yáván földjére. ²És miután ott töltött három hónapot, vitte őt a szelleme, hogy Szíriába menjen, de mivel a Yáhu'dim tőrt vetettek neki, azt a tanácsot fogadta meg, hogy Macedónia útján tér vissza. ³Shá'ulhoz csatlakoztak pedig, hogy elkísérjék az úton egészen Ázsiáig: a béreai Szópatrosz, Pürrosz fia, ⁴a teszálonikaiak közül Arisztarkhosz és Szekundosz, meg Gájosz, a derbéi, és Timotiyosz, Ázsiából pedig Tükhikosz és Trofimosz. ⁵Ezek előttünk mentek, és Tróászban vártak ránk. ⁶Mi pedig elhajóztunk Filippiből a kovásztalan kenyerek ünnepe után, és úton voltunk öt napig, míg meg nem érkeztünk hozzájuk Tróászba, és ott maradtunk hét napig.

⁷Az első napon a Shábáton, a héten, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Shá'ul beszédeket intézett hozzájuk, mivel szívében az volt, hogy másnap eltávozzon közülük, és meghosszabbította beszédeit a fél éjszakáig. ⁸És sok lámpás világított a felső szobában, ahol összegyűltünk. ⁹És íme, egy ifjú, akinek neve Eutikhosz, az ablak párkányán ülve, miközben Shá'ul meghosszabbította mondásait, elaludt, és erőt vett rajta az álom, és leesett a földre a felső szobából, amelynek magassága három emelet volt, és felemelték őt, de halott volt. ¹⁰És lement Shá'ul, ráhajolt, megragadta őt, és ezt mondta: "Ne kiáltsatok, mert még benne van a Nefeshe." ¹¹És felment, megtörte a kenyeret, evett, és sokáig beszélt hozzájuk, egészen a hajnal feljöttéig, majd elment. ¹²Az ifjút pedig élve hozták fel, és nem kevéssé megvigasztalódtak miatta.

¹³Mi pedig előresiettünk leszállni a hajóra, és átkeltünk Asszoszba, hogy ott felvegyük magunkhoz Shá'ult, mert így rendelkezett, ő ugyanis úgy kívánta, hogy gyalog menjen oda a szárazföld útján. ¹⁴És összetalálkozott velünk Asszoszban, és magunkhoz vettük őt, és megérkeztünk Mitilénébe. ¹⁵Onnan átkeltünk a hajón, és megérkeztünk másnap Khiosszal szembe, a harmadik napon pedig átkeltünk Számoszba, és éjszakáztunk Trógülionban, és megérkeztünk a rákövetkező napon Milétoszba. ¹⁶Mert úgy tanácsolta Shá'ul, hogy elhajózik Efezus mellett, hogy ne legyen oka késlekedni Ázsiában, mivel sietett, teljes erejéből, hogy Yerusháláyimba érjen a Shávuot ➣ a Hetek Ünnepének napjára.

¹⁷Milétoszból pedig elküldött Efezusba, hogy hívja a gyülekezet véneit, hogy jöjjenek hozzá oda. ¹⁸És amikor megérkeztek hozzá, ezt mondta nekik: "Ti tudjátok az én utamat és cselekedetemet előttetek minden napon, amelyen közöttetek lakoztam, az első naptól fogva, amelyen a lábam talpa Ázsia földjére lépett: ¹⁹amelyen szolgáltam a HáÁdont nagy alázattal és könnyek között, a megpróbáltatásokban, amelyek értek a Yáhu'dim által, akik tőrt vetettek nekem. ²⁰Aki semmit sem hallgattam el tőletek mindabból, ami jó nektek, hanem hirdettem és tanítottalak benneteket arra, ami jó, az utcákon és a házakban. ²¹Mivel hívtam mind a Yáhu'dimat, mind a görögöket, hogy térjenek meg a Elohimhoz, és higgyenek a mi Ádoninkban, Yeshuában, a Másiáchban. ²²És most, íme, én húzatva a Ruách száján át megyek Yerusháláyimba, és én nem tudom, micsoda dolog ér engem ott; ²³azonkívül, hogy a Ruách HáKodesh bizonyságot tesz nekem városonként, mondván, hogy bilincsek és kötelékek készülnek nekem. ²⁴De a Nefeshem nem drága nekem ahhoz, hogy odaadjam, azért, hogy betöltsem és bevégezzem futásomat és tisztemet, amely rám van helyezve a HáÁdon Yeshuától, hogy tudtul adjam Elohim hűségszeretetének Örömhírét. ²⁵És most, íme, én tudom, hogy ti mindnyájan, akik között jártam, hirdetve Elohim Királyságát, nem fogjátok többé látni arcaimat. ²⁶Ezért tanú vagyok ma előttetek, hogy tiszta vagyok én mindnyájatok vérétől. ²⁷Mert én anélkül, hogy bármit elhallgattam volna, tudtul adtam nektek Elohim teljes tanácsát. ²⁸Fordítsátok rá szíveteket magatokra és az egész nyájra, amelynek fölétek elöljáróivá tett titeket a Ruách HáKodesh, hogy legeltessétek Elohim gyülekezetét, amelyet magának szerzett az ő vérével. ²⁹Én tudom, hogy halálom után rátok rontanak a ragadozó farkasok, amelyek nem kímélik a nyájat, ³⁰sőt közületek is támadnak férfiak, akik fonákságokat beszélnek, hogy maguk után tévelyítsék a Tálmidimjat. ³¹Ezért ébredjetek, és emlékezzetek, hogy három évig, nappal és éjjel, könnyeim között nem szűntem meg inteni és bátorítani mindenkit. ³²És most, testvéreim, íme, kezetekbe adlak benneteket a Elohim kezébe és kegyelmének igéjébe, akinek hatalma van rá, hogy felépítsen titeket, és örökséget adjon nektek mindazok között, akik szentek. ³³Ezüstöt, aranyat vagy ruhákat nem kértem senkitől. ³⁴És ti, nemde tudjátok, hogy szükségemre és azokéra, akik velem voltak, ez a két kezem szerzett megélhetést. ³⁵Mert mindenben megmutattam nektek, hogy a férfi munkálkodjon és végezze a munkát a maga Nefeshéért és a szűkölködő Nefeshéért is, és legyen emlékezetül nektek a HáÁdon Yeshuá szava, mert ő mondta: Jobb adni, mint kapni." ³⁶Amint befejezte a beszédet, térdre borult mindnyájukkal együtt, és imádkozott. ³⁷És ők mindnyájan sok sírással sírtak, Shá'ul nyakába borultak, és csókolgatták őt. ³⁸És leginkább a szó miatt szomorodtak el szívükben, amelyet mondott, hogy nem fogják többé látni arcait. És elkísérték őt a hajóig.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kehiláh (קְהִלָּה - 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Királyság (מַלְכוּת - 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Másiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Messiás • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Örömhír (בְּשׂוֹרָה - 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh ➣ Evangélium • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – Szombat/hét • Shávuot (שָׁבוּעוֹת - 𐤔𐤁𐤅𐤏𐤅𐤕) – Hetek ünnepe • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Vér (דָּם - 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yáván (יָוָן - 𐤉𐤅𐤍) – Yefet fia; görögök ősatyja; Jónia • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Záháv (זָהָב - 𐤆𐤄𐤁) – Arany

¹És lőn, miután elszakadtunk tőlük, áthajózva egyenes úton érkeztünk Kószba, másnap pedig Rodoszba, és onnan Patarába. ²Ott találtunk egy Föníciába készülő hajót: beszálltunk rá és áthajóztunk. ³Miután feltűnt nekünk Ciprus szigete, és bal kéz felől elhagytuk, Szíria felé fordultunk, és elérkeztünk Tzorba, mert ott rakták ki a hajóra hozott rakományt. ⁴És megtalálván a Tálmidimjat, ott maradtunk velük hét napig; ők pedig a Ruách indítására azt mondták Shá'ulnak, hogy ne menjen fel Yerusháláyimba. ⁵És lőn, amikor beteltek nekünk a tartózkodásunk napjai, kimentünk, hogy útnak induljunk, miközben mindnyájan elkísértek bennünket feleségeikkel és gyermekeikkel együtt a városon kívülig, és a parton térdre estünk együtt és imádkoztunk. ⁶És megáldottuk egymást, mi lementünk a hajóba, ők pedig visszatértek otthonaikba.

⁷És megtettük utunkat Tzorból, és megérkeztünk Akkóba; ott köszöntöttük a testvérek békességét, és náluk maradtunk egy napig. ⁸Másnap pedig mi, akik Shá'ullal voltunk, kimentünk és Keszáriába mentünk, ahol bementünk Filiposz evangélista házába, aki egy volt a hét közül, és nála maradtunk. ⁹Neki pedig négy szűz leánya volt, akik prófétáltak. ¹⁰És lőn, amíg ott tartózkodtunk néhány napig, egy próféta jött le ide Yáhu'Dáhból, akinek neve Ágábosz. ¹¹És ő odajött hozzánk, fogta Shá'ul övét, és megkötözte vele a kezeit és a lábait, és ezt mondta: "Így szól a Ruách HáKodesh: Így kötözik meg a Yáhu'dim Yerusháláyimban azt a férfit, akié ez az öv, és kiszolgáltatják a Goyim kezeibe." ¹²E szavak hallatára esedeztünk az ő arca előtt, mi és a város emberei, hogy ne menjen fel Yerusháláyimba. ¹³De Shá'ul így felelt: "Miért tesztek így, hogy sírtok és fájdítjátok a szívemet? Hiszen én kész vagyok nemcsak arra, hogy testemet megkötözőknek adjam, hanem arra is, hogy nefesemet halálba vivőknek áldozzam Yerusháláyimban a HáÁdon Yeshuá nevéért." ¹⁴És lőn, mivel nem akart hallgatni ránk, elhallgattunk, mondván: "Legyen meg Yahuwah akarata!"

¹⁵E napok után pedig felszedtük, ami a miénk volt, és felindultunk, hogy felmenjünk Yerusháláyimba. ¹⁶És felmentek velünk néhányan a Tálmidim közül Keszáriából is, és magukkal hozták a ciprusi Mnázont, aki régi tanítvány volt, hogy nála szálljunk meg. ¹⁷És lőn, amikor megérkeztünk Yerusháláyimba, örömmel fogadtak bennünket a testvérek.

¹⁸Másnap pedig Shá'ul elvitt bennünket Yá'ákovhoz, és a vének is mindnyájan eljöttek. ¹⁹Köszöntötte békességüket, azután elkezdte elbeszélni a fülük hallatára elejétől végéig azt, amit Elohim nagy dolgokban cselekedett a Goyim között az ő szolgálata által, amellyel szolgálta őt. ²⁰És hallották ezt és áldották Elohimot, és ezt mondták neki: "Nemde látod, testvérünk, hogy hány ezren vannak a Yáhu'dim közül, akik hívőkké lettek, és mindnyájan ragaszkodnak a Toráhhoz nagy buzgósággal? ²¹Felőled pedig azt hallották, hogy minden Yáhu'dimot, akik a Goyim között laknak, arra tanítasz, hogy forduljanak el Mosheh mögül, és hogy azt mondtad, ne metéljék körül fiaikat, és ne járjanak a Toráh útjain. ²²És most mit tegyünk? Bizonyosan meghallják, hogy megjöttél. ²³Tedd hát azt, amit mondunk neked: Van nálunk négy férfi, akiken nazírfogadalom van. ²⁴Vedd magad mellé őket, és szentelődj meg te is velük együtt, és viseld a költségüket, hogy lenyírják nazírságuk haját; és ebből megtudja mindenki, hogy csupán hamis hír az, amit felőled hallottak, hanem te magad is megtartod, hogy mindent megcselekedj, ami meg van írva a Toráhban. ²⁵A hívő Goyim felől pedig már rendelkeztünk levélben, hogy mindezeket nem kell megtartaniuk, csak tartózkodjanak a bálványok áldozataitól és a vértől és a megfulladttól és a paráznaságoktól." ²⁶Akkor Shá'ul maga mellé vette a férfiakat, megszentelődött velük másnap, és bement velük a Beit-HáMikdáshba, hogy bejelentse, mikor telnek be tisztulásuk napjai; és hogy addig mindegyikükért bemutatják a maga áldozatát.

²⁷Amikor pedig a hét nap betelőben volt, meglátták őt a Yáhu'dim, akik Ázsiából valók, hogy bement a Beit-HáMikdáshba, és fellázították az egész sokaságot, és rávetették kezeiket, ²⁸és így kiáltottak: "Yiszrá'Elita férfiak, siessetek segítségül! Ez az az ember, aki minden helyen, ahova bemegy, elpártolásra tanít, hogy elszakítsa őket a néptől, a Toráhtól és e helytől; sőt még görögöket is hozott be a Beit-HáMikdáshba, és megfertőztette ezt a szent helyet." ²⁹Mert ezelőtt látták vele az efezusi Trofimoszt a városban járkálni, és azt gondolták, hogy Shá'ul bevitte őt a Beit-HáMikdáshba is. ³⁰És megrendült az egész város, és összegyűlt az egész nép, és megragadták Shá'ult, és kivonszolták a Beit-HáMikdásh belsejéből kifelé, és az ajtókat egy pillanat alatt bezárták. ³¹És lőn, amikor meg akarták ölni őt, jelentés érkezett az ezred parancsnokához, hogy egész Yerusháláyim fellázadt. ³²Ő pedig habozás nélkül maga mellé vett egy csapat hadi embert és századosokat, és lefutott közéjük; ők pedig meglátták az ezred parancsnokát és a hadi embereket, és abbahagyták Shá'ul verését.

³³És az ezred parancsnoka odalépett, megragadta őt, és megparancsolta, hogy kötözzék meg két lánccal, és kérdezősködött, ki ez, és mit cselekedett. ³⁴De a nép közül ezek így, azok úgy kiáltottak; és mivel a nagy zajongás miatt nem tudott semmi bizonyosat kihámozni, megparancsolta, hogy vigyék őt a várba. ³⁵Amikor a lépcsőkhöz értek, a hadi embereknek vinniük kellett őt, hogy megmentsék a nép szorongatásától, mert az igen erős volt; ³⁶mert nagy néptömeg tódult utána, kiáltozva: "Cherem rá, pusztuljon!"

³⁷És lőn, mielőtt Shá'ult bevitték a vár belsejébe, ő így szólt az ezred parancsnokához: "Megengeded-e, hogy szóljak hozzád valamit?" Az pedig így szólt: "Tudsz görögül? ³⁸Hát nem te vagy az a Mitzri, aki nemrég lázadást támasztott, és kivezetett a pusztába négyezer vérontó embert?" ³⁹És Shá'ul így szólt: "Nem; én Yáhudi vagyok, Tarzusz városában születtem, egy nevezetes város polgára Ciliciában; és kérlek téged, engedd meg nekem, hogy szóljak a néphez." ⁴⁰És miután megengedte neki, hogy szóljon, Shá'ul megállt a lépcsőkön, és intett kezével a nép felé; és nagy csend lett, és így szólt hozzájuk héber nyelven, mondván:

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ágábosz (אֲגָבוֹס - 𐤀𐤂𐤁𐤅𐤎) – próféta neve • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ - 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filiposz (פִילִיפּוֹס - 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Goy (גּוֹי - 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá'El nép • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáÁdon (הָאָדוֹן - 𐤄𐤀𐤃𐤅𐤍) – Az Úr/A Gazda • Mitzri (מִצְרִי - 𐤌𐤑𐤓𐤉) – Egyiptomi • Mnázon (מְנָסוֹן - 𐤌𐤍𐤎𐤅𐤍) – Mnázon (régi tanítvány neve) • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ - 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Szív (לֵב/לֵבָב - 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים - 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Trofimosz (טְרוֹפִימוֹס - 𐤈𐤓𐤅𐤐𐤉𐤌𐤅𐤎) – Trofimosz (efezusi tanítvány neve) • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'dim (יְהוּדִים - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu'Dáh népe • Yáhudi (יְהוּדִי - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu'Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa