Héber Nevek Biblia

¹Shá'ul halála után Dávid visszatért az Ámálekhi leveréséről, és két napig Tziklágban tartózkodott. ²A harmadik napon egy férfi jött Shá'ul táborából megszaggatott ruhában, és a feje porral volt behintve. Amint Dávidhoz ért, a földre vetette magát, és leborult előtte. ³Dávid megkérdezte tőle: Honnan jössz? Az így felelt neki: Yiszrá'El táborából menekültem el. ⁴Dávid ezt kérdezte tőle: Mi történt? Mondd el nekem! Ő pedig elmondta, hogy megfutamodott a nép a csatából, sokan elestek, és meghaltak a nép közül; meghalt Shá'ul és a fia, Yáhu'Nátán is. ⁵Ekkor így szólt Dávid a hírhozó legényhez: Honnan tudod, hogy meghalt Shá'ul és a fia, Yáhu'Nátán? ⁶A hírhozó legény ezt felelte: Történetesen a Gilboa-hegyen voltam, és láttam, hogy Shá'ul a lándzsájára támaszkodott, a hadi szekerek és a lovas urak már-már utolérték. ⁷Ekkor hátrafordult Shá'ul, meglátott, kiáltott nekem, én pedig ezt mondtam: Itt vagyok! ⁸Ki vagy? - kérdezte, és én így feleltem: Ámálekhi vagyok. ⁹Akkor ezt mondta nekem: Állj fölém és ölj meg, mert görcs fogott el, mert még teljesen bennem van a lelkem. ¹⁰Ezért fölé álltam, és megöltem, mert tudtam, hogy úgysem fogja túlélni bukását. Azután levettem koronáját és karperecét, és elhoztam ide az én uramnak.

¹¹Akkor Dávid megmarkolta a ruháit, és megszaggatta; ugyanígy a vele levő emberek is. ¹²Gyászoltak, sírtak és böjtöltek egészen estig Shá'ul miatt és a fia, Yáhu'Nátán miatt, meg Yahuwah népe miatt; Yiszrá'El háza miatt, mert kard által hulltak el.

¹³Majd ezt mondta Dávid a hírhozó legénynek: Hova való vagy? Ő így felelt: Egy Ámálekhi jövevény fia vagyok. ¹⁴És ezt kérdezte tőle Dávid: Hogyan nem féltél kezedet Yahuwah felkentjére emelni, és elpusztítani őt?! ¹⁵Azután odahívta Dávid az egyik legényt, és ezt mondta: Jöjj, támadj rá! Az pedig levágta, úgy hogy meghalt. ¹⁶Majd ezt mondta róla Dávid: A véred a fejeden, mert saját szád tanúskodott ellened, amikor ezt mondtad: Én öltem meg Yahuwah felkentjét.

¹⁷Dávid ezzel a gyászénekkel siratta el Shá'ult és fiát, Yáhu'Nátánt, ¹⁸és meghagyta, hogy tanítsák meg Yáhu'Dáh fiait is erre az íjdalra, amely meg van írva a Yashar könyvében^✶:

¹⁹Yiszrá'El ékessége elesett halmaidon!
Ó, hogy elhullottak a hősök!

²⁰Ne mondjátok el Gátban,
ne hirdessétek Áshkelon utcáin,
hogy ne örüljenek a Pelishti lányai,
ne vigadjanak a körülmetéletlenek lányai!

²¹Gilboa hegyei, ne hulljon rátok se harmat, se eső,
és ne legyenek rajtatok áldozati-termés mezők!
Mert ott szennyeztetett be a hősök pajzsa, Shá'ul pajzsa, olajjal meg nem kenve.

²²Elesettek vérétől, hősök kövérjétől Yáhu'Nátán íja nem hátrált meg, Shá'ul kardja nem tért vissza üresen.

²³Shá'ul és Yáhu'Nátán, a szeretettek és kedveltek,
éltükben és halálukban sem váltak el.
Gyorsabbak voltak a sasoknál,
erősebbek az oroszlánoknál.

²⁴Yiszrá'El lányai! Sirassátok Shá'ult,
ki karmazsinba öltöztetett gyönyörűséggel,
ruhátokra arany ékességet helyezett.

²⁵Ó, hogy elhullottak a hősök a harcban! Yáhu'Nátán halmaidon esett el! ²⁶Elszorul a szívem, testvérem, Yáhu'Nátán,
oly kedves voltál nekem!
Csodásabb volt a szereteted a nők szerelménél.

²⁷Ó, hogy elhulltak a hősök,
elpusztultak a harci eszközök!

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mesterem • Ámálekhi (עֲמָלֵקִי - 𐤏𐤌𐤋𐤒𐤉) – Ámálek leszármazottja/Pusztító nép • Áshkelon (אַשְׁקְלוֹן - 𐤀𐤔𐤒𐤋𐤅𐤍) – Pelishti tengerparti város • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Gát (גַּת - 𐤂𐤕) – „Borsajtó", Pelishti város • Gilboa (גִּלְבֹּעַ - 𐤂𐤋𐤁𐤏) – „Forrásdombság", hegylánc Yiszrá'El északi részén • Nezer (נֵזֶר - 𐤍𐤆𐤓) – Korona, diadém (királyi jelvény) • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus / Betolakodó • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Kért/Kiválasztott • Tziklág (צִקְלָג - 𐤑𐤒𐤋𐤂) – Negev-beli város, Dávid menedéke • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése/Hála (törzs) • Yashar (יָשָׁר - 𐤉𐤔𐤓) – „Igaz", ősi héber költeménygyűjtemény (elveszett) • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd/Elohim harcosa

^✶Az itt említett ősi Yashar-könyv elveszett; a mai, „Yashar/Jasher" címen forgó apokríf művek sem ihletettek, sem nem azonosak az eredetivel. – a szerk.

¹Ezek után megkérdezte Dávid Yahuwaht: Felmenjek-e Yáhu'Dáh egyik városába? Yahuwah ezt felelte neki: Menj fel! Hová menjek fel? - kérdezte Dávid. Yahuwah ezt felelte: Chevronba. ²Oda ment tehát Dávid két feleségével, a Yizre'eli Áhinoámmal és Ávigáyillal, a Kármeli Návál volt feleségével. ³Embereit is fölvitte Dávid, mindegyiket a háza népével, és letelepedtek Chevron városaiban. ⁴És eljöttek Yáhu'Dáh férfiai, és fölkenték ott Dávidot Yáhu'Dáh háza királyává. Akkor jelentették Dávidnak: A Yávesh-Gil'ádi emberek temették el Shá'ult.

⁵Ezért követeket küldött Dávid a Yávesh-Gil'ádi emberekhez, és ezt üzente nekik: Yahuwah áldottai vagytok, mert ezt a hűséges szeretetet gyakoroltátok uratok, Shá'ul iránt, és eltemettétek őt. ⁶Most pedig Yahuwah cselekedjen veletek kegyelmet és hűséget! Én is ezt a jót teszem veletek, amiért ezt tettétek. ⁷Most pedig erősödjenek meg kezeitek, és legyetek vitéz férfiak! Mert uratok, Shá'ul meghalt ugyan, de engem már királlyá kent Yáhu'Dáh háza.

⁸Közben Ávner, Ner fia, Shá'ul hadseregparancsnoka, magához vette Ishboshetet, Shá'ul fiát, átvitte Máhánáimba, ⁹és Gil'ádnak, az Ásherinak, Yizre'elnek, Efráyimnak és BenYáminnak, tehát egész Yiszrá'Elnek a királyává tette őt. ¹⁰Negyvenéves volt Ishboshet, Shá'ul fia, amikor Yiszrá'El királyává lett, és két esztendeig volt király. Csak Yáhu'Dáh háza állt Dávid mögé. ¹¹Az az idő, amíg Dávid Chevronban volt Yáhu'Dáh házának a királya, szám szerint hét esztendő és hat hónap volt.

¹²Egyszer Ávner, Ner fia és Ishboshetnek, Shá'ul fiának a szolgái kivonultak Máhánáimból Gibeon felé. ¹³Yoáv, Tzeru'Yáh fia és Dávid szolgái is kivonultak, és összetalálkoztak a gibeoni medencénél. Ezek a medencén innen, azok pedig a medencén túl helyezkedtek el. ¹⁴Akkor ezt mondta Ávner Yoávnak: Rajta, álljanak ki a legények, és versengjenek előttünk! Yoáv ezt felelte: Álljanak ki! ¹⁵Kiálltak tehát, és átmentek BenYáminból Shá'ul fiának, Ishboshetnek a seregéből szám szerint tizenketten, és Dávid szolgái közül is tizenketten. ¹⁶Mindegyik megragadta ellenfelének a fejét, kardját pedig ellenfelének az oldalába döfte, úgy hogy együtt estek össze. Ezért nevezték el azt a helyet Helkát-Hátzurimnak, amely Gibeonban van. ¹⁷Ekkor igen heves harc fejlődött ki, és Dávid szolgái megverték Ávnert és Yiszrá'El embereit.

¹⁸Ott volt Tzeru'Yáh három fia: Yoáv, Ávisháj és Ászá'El. Gyors lábú volt Ászá'El, mint egy a mezei gazellák közül. ¹⁹Ászá'El üldözőbe vette Ávnert, nem tért el útjában sem jobbra, sem balra Ávner mögül. ²⁰Ávner hátrafordult, és ezt mondta: Te vagy az, Ászá'El? Ő így felelt: Én vagyok. ²¹Akkor ezt mondta neki Ávner: Térj el jobbra vagy balra, fogj meg egyet a legények közül, és annak vedd el a fegyverzetét! De Ászá'El nem akart elmaradni tőle. ²²Ávner újra mondta Ászá'Elnak: Maradj el tőlem! Miért üsselek földre? Hogyan nézzek akkor bátyád, Yoáv szemébe? ²³De ő nem akart elmaradni, ezért Ávner a lándzsa végével úgy hasba döfte, hogy a lándzsa a hátán jött ki, elesett, és nyomban meghalt. És akik csak arra a helyre értek, ahol Ászá'El elesett és meghalt, megálltak.

²⁴Yoáv és Ávisháj azonban tovább üldözte Ávnert. A nap már lemenőben volt, amikor eljutottak Gibeát-Ámáhig, amely Giáhval szemben, Gibeon pusztája felé van. ²⁵Ekkor összegyűltek BenYámin fiai Ávner mögött, zárt csapatot alkottak, és megálltak egy domb tetején. ²⁶És odakiáltott Ávner Yoávnak: Hát örökké emésszen a kard? Nem tudod, hogy keserves vége lesz ennek? Mikor mondod már a hadinépnek, hogy térjen vissza testvérei üldözéséből? ²⁷Yoáv így felelt: Az élő Elohimra mondom, hogy ha te nem szóltál volna, reggel előtt nem hagyta volna abba a nép testvérei üldözését! ²⁸Yoáv akkor a kürtjébe fújt, és megállt az egész hadinép, nem üldözték tovább Yiszrá'Elt, és nem folytatták a harcot.

²⁹Ávner és emberei pedig meneteltek egész éjszaka a síkságon, átkeltek a Yárdenen, és végigmenve a völgyszoroson megérkeztek Máhánáimba. ³⁰Yoáv is visszatért Ávner üldözéséből. Összegyűjtötte az egész hadinépet, és hiányzott Dávid szolgái közül tizenkilenc ember meg Ászá'El. ³¹De Dávid szolgái is vágtak le BenYáminit, úgy hogy Ávner embereiből háromszázhatvanan haltak meg. ³²Ászá'Elt pedig magukkal vitték, és eltemették apja sírjába Beit-Lechemben. Yoáv és emberei pedig egész éjjel meneteltek, és virradatkor értek Chevronba.

Szójegyzék: Áhinoám (אֲחִינֹעַם - 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – „Testvérem a kedvesség" • Ásher (אָשֵׁר - 𐤀𐤔𐤓) – Boldog/Áldott (törzs) • Ászá'El (עֲשָׂהאֵל - 𐤏𐤔𐤄𐤀𐤋) – „Elohim alkotta" • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל - 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – „Atyám az öröm" • Ávisháj (אֲבִישַׁי - 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – „Atyám az ajándék" • Ávner (אַבְנֵר - 𐤀𐤁𐤍𐤓) – „Atyám a lámpás" / „A világosság atyja" • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם - 𐤁𐤉𐤕𐤋𐤇𐤌) – „A kenyér háza" • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – „Jobb kéz fia" (törzs) • Cheszed (חֶסֶד - 𐤇𐤎𐤃) – „Szövetségi hűséges szeretet / kegyelmi hűség" • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – „Társulás/Egyesülés" • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – „Szeretett" • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – „Kétszeresen gyümölcsöző" (törzs) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Gibeát-Ámáh (גִּבְעַת אַמָּה - 𐤂𐤁𐤏𐤕𐤀𐤌𐤄) – „Ámáh dombja" • Gibeon (גִּבְעוֹן - 𐤂𐤁𐤏𐤅𐤍) – „Domb városa" • Giáh (גִּיחַ - 𐤂𐤉𐤇) – ismeretlen helység Gibeon közelében • Gil'ád (גִּלְעָד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – „Tanúhalom" • Helkát-Hátzurim (חֶלְקַת הַצֻּרִים - 𐤇𐤋𐤒𐤕𐤄𐤑𐤓𐤉𐤌) – „Pengék mezeje" • Ishboshet (אִישׁ־בֹּשֶׁת - 𐤀𐤉𐤔𐤁𐤔𐤕) – „A szégyen embere" • Kármel (כַּרְמֶל - 𐤊𐤓𐤌𐤋) – „Gyümölcsöskert" • Máhánáim (מַחֲנַיִם - 𐤌𐤇𐤍𐤉𐤌) – „Két tábor" • Návál (נָבָל - 𐤍𐤁𐤋) – „Bolond/Ostoba" • Ner (נֵר - 𐤍𐤓) – „Lámpás" • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – „Kért/Kiválasztott" • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – „Balzsam" • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – „Dicsőítés/Hála" (törzs) • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – „Leszálló/Lefolyó" (folyó) • Yávesh-Gil'ád (יָבֵישׁ גִּלְעָד - 𐤉𐤁𐤉𐤔𐤂𐤋𐤏𐤃) – „A Gil'ád-beli Yávesh" („száraz") • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – „Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa" • Yizre'el (יִזְרְעֶאל - 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – „Elohim vet" • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – „Yahuwah az atyám"

t

¹Hosszúra nyúlt a háború Shá'ul háza és Dávid háza között. Dávid egyre jobban erősödött, Shá'ul háza pedig egyre jobban gyengült.

²Dávidnak Chevronban ezek a fiai születtek: elsőszülöttje Ámnon volt, a Yizre'eli Áhinoám fia, ³a második Kileáb, Ávigáyilnak, a Kármeli Návál volt feleségének a fia, a harmadik Ávshálom, Má'ákáh fia, aki Gesur királyának, Tálmájnak a leánya volt, ⁴a negyedik Ádoniyáh, Chágit fia, az ötödik Shefát'Yáh, Ávitál fia, ⁵a hatodik Yitre'ám, Egláhnak, Dávid feleségének a fia. Ezek születtek Dávidnak Chevronban.

⁶Míg a hadakozás tartott Shá'ul háza és Dávid háza között, Ávner egyre inkább megerősítette magát Shá'ul házában. ⁷De volt Shá'ulnak egy Ritzpáh nevű ágyasa, aki Áyáh leánya volt. Egyszer ezt mondta Ishboshet Ávnernak: Miért mentél be apám ágyasához?! ⁸Ávner nagy haragra lobbant Ishboshet beszéde miatt, és ezt mondta: Hát Yáhu'Dáh-beli kutyafej vagyok én? Amikor én hűségesen bánok apádnak, Shá'ulnak a háza népével, rokonságával és híveivel, téged sem engedtelek Dávid kezébe jutni, akkor te számon kéred bűnömet ezzel az asszonnyal? ⁹Sújtsa Elohim Ávnert így, és még súlyosabban, ha nem úgy cselekszem, ahogyan Yahuwah esküvel ígérte Dávidnak: ¹⁰Átviszem a királyságot Shá'ul házától, és fölállítom Dávid trónját Yiszrá'El és Yáhu'Dáh fölött Dántól Be'er-Sheváig. ¹¹Ishboshet pedig egyetlen szóval sem tudott többé válaszolni Ávnernak, mert félt tőle.

¹²Követeket küldött azért Ávner Dávidhoz, hogy ezt mondják a nevében: Kié az ország? Köss velem szövetséget, én is veled leszek, és hozzád fordítom egész Yiszrá'Elt. ¹³Dávid ezt felelte: Jó, én szövetséget kötök veled. De egy dolgot kérek tőled: nem jelenhetsz meg előttem, ha el nem hozod Mikhált, Shá'ul leányát, amikor eljössz és megjelensz előttem. ¹⁴És követeket küldött Dávid Ishboshethez, Shá'ul fiához ezzel az üzenettel: Add vissza a feleségemet, Mikhált, akit száz Pelishti előbőrével jegyeztem el! ¹⁵Elküldött érte Ishboshet, és elvette Pálti'Eltól, a férjétől, Láyish fiától. ¹⁶Vele ment a férje is Báchurimig, egyre siratva őt. Ott aztán ezt mondta neki Ávner: Eredj vissza! És ő visszatért.

¹⁷Azután megbeszélést tartott Ávner Yiszrá'El véneivel, és ezt mondta: Már azelőtt is azt akartátok, hogy Dávid legyen a királyotok. ¹⁸Most azért cselekedjetek! Hiszen Yahuwah mondta Dávidnak: Szolgámnak, Dávidnak a kezével szabadítom meg népemet, Yiszrá'Elt, a Pelishtinek és minden ellenségüknek a hatalmából. ¹⁹Azután a BenYáminiakkal is beszélt Ávner, és elment Ávner Chevronba, hogy Dáviddal is megbeszélje mindazt, amit Yiszrá'El és BenYámin egész háza jónak látott.

²⁰Amikor Ávner húsz emberével együtt megérkezett Dávidhoz Chevronba, lakomát készített Dávid Ávnernak és embereinek. ²¹Ávner ezt mondta Dávidnak: Elindulok és elmegyek, hogy idegyűjtsem egész Yiszrá'Elt az én uram, királyom elé. Kössenek veled szövetséget, és légy király mindazon, amit csak kívánsz. Ezzel elbocsátotta Dávid Ávnert, és ő elment békével. ²²Éppen akkor jöttek meg portyázásukból Dávid szolgái meg Yoáv, sok zsákmányt hozva magukkal, amikor Ávner már nem volt Dávidnál Chevronban, mert elbocsátotta őt, és elment békével.

²³Amikor Yoáv és egész serege megérkezett, jelentették Yoávnak, hogy Ávner, Ner fia itt járt a királynál, de ő elbocsátotta, és elment békével. ²⁴Yoáv bement a királyhoz, és megkérdezte: Mit tettél? Hiszen itt járt nálad Ávner! Miért bocsátottad el, hogy nyugodtan elmenjen?! ²⁵Ismered Ávnert, Ner fiát! Csak azért jött ide, hogy rászedjen, hogy kiismerje hadmozdulataidat, és mindent megtudjon, amit tenni akarsz. ²⁶Ezzel Yoáv kiment Dávidtól, de követeket küldött Ávner után, és azok visszahozták őt a Sziráh kútjától. Dávid azonban nem tudott erről. ²⁷Amikor Ávner visszatért Chevronba, Yoáv félrevonta őt a kapu belsejében, mintha titokban akarna vele beszélni, és ott hasba döfte. Így halt meg Ászá'Elnek, Yoáv testvérének a véréért. ²⁸Amikor ezt Dávid később meghallotta, ezt mondta: Örökre ártatlan vagyok országommal együtt Yahuwah előtt Ávner, Ner fia vérének a kiontásában. ²⁹Szálljon ez Yoáv fejére és apja egész házára: ne fogyjon ki Yoáv házából a folyásos, a leprás, a mankón járó, a fegyvertől elhulló és a kenyérben szűkölködő! ³⁰Azért gyilkolta meg Ávnert Yoáv és testvére, Ávisháj, mert az harc közben megölte testvérüket, Ászá'Elt Gibeonban.

³¹Akkor Dávid ezt parancsolta Yoávnak és az egész hadinépnek: Szaggassátok meg a ruhátokat, öltözzetek zsákba, és gyászoljátok Ávnert! Dávid király pedig a halottvivők után ment. ³²Így temették el Ávnert Chevronban. A király hangosan sírt Ávner sírjánál, és sírt az egész hadinép is. ³³A király ilyen énekkel siratta el Ávnert:

Hát úgy kell meghalnia Ávnernek, mint Návál hal meg? ³⁴Nem volt megkötve kezed, lábad nem volt bilincsbe verve:
úgy estél el, mint akit álnokok ejtettek el.

Ekkor még jobban siratta őt az egész nép. ³⁵Még aznap eljött az egész nép, hogy étellel erősítsék Dávidot, de Dávid megesküdött, és ezt mondta: Úgy tegyen velem Elohim, és még súlyosabban, ha naplemente előtt kenyeret vagy bármi mást megízlelek! ³⁶Amikor megtudta ezt az egész nép, helyeselte, ahogyan helyeselte az egész nép mindazt, amit a király tett. ³⁷És megértette az egész nép, egész Yiszrá'El azon a napon, hogy nem a királytól eredt Ávnernak, Ner fiának a megölése. ³⁸A király ezt mondta szolgáinak: Nem tudjátok-e, hogy vezér és nagy ember esett el ma Yiszrá'Elben? ³⁹Én ugyan már fölkent király vagyok, de gyenge; ezek az emberek, Tzeru'Yáh fiai keményebbek nálam. Fizessen meg Yahuwah a gonosztevőnek a maga gonoszsága szerint.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mesterem • Ádoniyáh (אֲדֹנִיָּה - 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤄) – „Yahuwah az Ádoni" • Áhinoám (אֲחִינֹעַם - 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – „Testvérem a kedvesség" • Ámnon (אַמְנוֹן - 𐤀𐤌𐤍𐤅𐤍) – „Megbízható/Hűséges" • Ásher – l. 2. fej. • Ászá'El (עֲשָׂהאֵל - 𐤏𐤔𐤄𐤀𐤋) – „Elohim alkotta" • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל - 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – „Atyám az öröm" • Ávisháj (אֲבִישַׁי - 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – „Atyám az ajándék" • Ávitál (אֲבִיטַל - 𐤀𐤁𐤉𐤈𐤋) – „Atyám a harmat" • Ávner (אַבְנֵר - 𐤀𐤁𐤍𐤓) – „Atyám a lámpás" • Ávshálom (אַבְשָׁלוֹם - 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – „Atyám a béke" • Áyáh (אַיָּה - 𐤀𐤉𐤄) – „Sólyom" • Báchurim (בַּחֻרִים - 𐤁𐤇𐤓𐤉𐤌) – „Ifjak" (helység) • Be'er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע - 𐤁𐤀𐤓𐤔𐤁𐤏) – „Eskü kútja" • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – „Jobb kéz fia" (törzs) • Chágit (חַגִּית - 𐤇𐤂𐤉𐤕) – „Ünnepi" • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – „Társulás/Egyesülés" • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – „Bíró/Ítélő" (törzs) • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – „Szeretett" • Egláh (עֶגְלָה - 𐤏𐤂𐤋𐤄) – „Üsző" • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Gesur (גְּשׁוּר - 𐤂𐤔𐤅𐤓) – „Híd" (királyság) • Gibeon (גִּבְעוֹן - 𐤂𐤁𐤏𐤅𐤍) – „Domb városa" • Ishboshet (אִישׁ־בֹּשֶׁת - 𐤀𐤉𐤔𐤁𐤔𐤕) – „A szégyen embere" • Kármel (כַּרְמֶל - 𐤊𐤓𐤌𐤋) – „Gyümölcsöskert" • Kileáb (כִּלְאָב - 𐤊𐤋𐤀𐤁) – „Hasonló az atyához" • Láyish (לַיִשׁ - 𐤋𐤉𐤔) – „Oroszlán" • Má'ákáh (מַעֲכָה - 𐤌𐤏𐤊𐤄) – „Elnyomás/Préselés" • Mikhál (מִיכַל - 𐤌𐤉𐤊𐤋) – „Ki olyan, mint Elohim?" • Návál (נָבָל - 𐤍𐤁𐤋) – „Bolond/Ostoba" (3.33-ban szójáték: Ávner halála „Návál-szerű", méltatlan halál) • Ner (נֵר - 𐤍𐤓) – „Lámpás" • Pálti'El (פַּלְטִיאֵל - 𐤐𐤋𐤈𐤉𐤀𐤋) – „Elohim a szabadítóm" • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus / Betolakodó • Ritzpáh (רִצְפָּה - 𐤓𐤑𐤐𐤄) – „Parázs/Izzó kő" • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – „Kért/Kiválasztott" • Shefát'Yáh (שְׁפַטְיָה - 𐤔𐤐𐤈𐤉𐤄) – „Yahuwah ítélkezett" • Sziráh (סִרָה - 𐤎𐤓𐤄) – kút Chevron közelében • Tálmáj (תַּלְמַי - 𐤕𐤋𐤌𐤉) – „Barázdás" • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – „Balzsam" • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – „Dicsőítés/Hála" (törzs) • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – „Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa" • Yitre'ám (יִתְרְעָם - 𐤉𐤕𐤓𐤏𐤌) – „Túláradás a népnek" • Yizre'el (יִזְרְעֶאל - 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – „Elohim vet" • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – „Yahuwah az atyám"

¹Amikor Shá'ul fia meghallotta, hogy meghalt Ávner Chevronban, lehanyatlott a keze, és egész Yiszrá'El megrettent. ²Volt Shá'ul fiának két embere, portyázó csapatok vezérei, egyiknek a neve Bá'ánáh volt, a másiké Rekáv. A be'eroti Rimon fiai voltak, BenYámin fiai közül. Mert Be'erot is BenYáminhoz tartozik. ³A be'erotiak Gitáyimba menekültek, és jövevényekké lettek ott mindmáig.

⁴Volt Yáhu'Nátánnak, Shá'ul fiának egy mindkét lábára béna fia, aki ötesztendős volt, amikor megjött a hír Yizre'elből Shá'ulról és Yáhu'Nátánról. Akkor fölkapta dajkája, és elfutott. De sietős menekülésében a gyermek leesett és megsántult. Mefivoshet volt a neve.

⁵Elmentek tehát a be'eroti Rimon fiai, Rekáv és Bá'ánáh, és bementek Ishboshet házába, amikor a nap forrón tűzött, és ő déli álmát aludta. ⁶Bementek a ház belsejébe, mintha búzát vittek volna, és hasba döfték. Azután elmenekült Rekáv és testvére, Bá'ánáh. ⁷Amikor ugyanis bementek a házba, ő hálószobájában az ágyon feküdt. Ledöfték, megölték, és levágták a fejét. Azután magukhoz vették a fejét, és egész éjjel meneteltek az Arává útján. ⁸Elvitték Ishboshet fejét Dávidhoz Chevronba, és ezt mondták a királynak: Itt van Ishboshetnek, Shá'ul fiának, ellenségednek a feje, aki életedre tört. Megtorlásokat adott Yahuwah a mai napon uramért, a királyért Shá'ulon és utódain. ⁹Dávid azonban így felelt Rekávnak és testvérének, Bá'ánáhnak, a be'eroti Rimon fiainak: Az élő Yahuwahra mondom, aki megváltotta életemet minden szorongattatásból, ¹⁰hogy én megragadtam és megöltem Tziklágban azt, aki hírül hozta nekem, hogy meghalt Shá'ul, és aki a saját szemében úgy vélte, hogy örömhírt hoz. Ez volt a jutalom, amit az örömhíréért adtam neki. ¹¹Hát akkor most, amikor gonosz emberek meggyilkoltak egy igaz embert a saját házában, a fekvőhelyén, hogyne követelném a vérét a kezetekből, hogyne irtanálak ki benneteket az országból?! ¹²Akkor Dávid parancsára legényei felkoncolták őket. Kezüket, lábukat levágták, és felakasztották őket Chevronban a medence mellett. Ishboshet fejét pedig elvitték, és eltemették Ávner sírjába Chevronban.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mesterem • Arává (עֲרָבָה - 𐤏𐤓𐤁𐤄) – „Sivatagi hasadékvölgy" (a Jordán-völgy déli szakasza) • Ávner (אַבְנֵר - 𐤀𐤁𐤍𐤓) – „Atyám a lámpás" • Bá'ánáh (בַּעֲנָה - 𐤁𐤏𐤍𐤄) – „Szenvedés/Megpróbáltatás" • Be'erot (בְּאֵרוֹת - 𐤁𐤀𐤓𐤅𐤕) – „Kutak" (BenYámin-i város) • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – „Jobb kéz fia" (törzs) • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – „Társulás/Egyesülés" • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – „Szeretett" • Gitáyim (גִּתַּיִם - 𐤂𐤕𐤉𐤌) – „Két borprés" (helység) • Ishboshet (אִישׁ־בֹּשֶׁת - 𐤀𐤉𐤔𐤁𐤔𐤕) – „A szégyen embere" • Mefivoshet (מְפִיבֹשֶׁת - 𐤌𐤐𐤉𐤁𐤔𐤕) – „Szégyen-pusztító" (Yáhu'Nátán fia) • Rekáv (רֵכָב - 𐤓𐤊𐤁) – „Lovas/Kocsis" • Rimon (רִמּוֹן - 𐤓𐤌𐤅𐤍) – „Gránátalma" • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – „Kért/Kiválasztott" • Tziklág (צִקְלָג - 𐤑𐤒𐤋𐤂) – Negev-beli város, Dávid menedéke • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – „Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa" • Yizre'el (יִזְרְעֶאל - 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – „Elohim vet" • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – „Yahuwah adta"

¹Ezután elmentek Dávidhoz Yiszrá'El összes törzsei Chevronba, és ezt mondták: Nézd, mi a csontod és húsod vagyunk! ²Azelőtt is, amikor Shá'ul volt a királyunk, te vezetted harcba, és hoztad vissza Yiszrá'Elt, és ezt mondta neked Yahuwah: Te fogod legeltetni népemet, Yiszrá'Elt, és te leszel Yiszrá'El fölött a kijelölt vezető! ³Megjelentek tehát Yiszrá'El összes vénei a király előtt Chevronban, és Dávid király szövetséget kötött velük Chevronban Yahuwah színe előtt, ők pedig fölkenték Dávidot Yiszrá'El királyává. ⁴Harmincesztendős volt Dávid, amikor királlyá lett, és negyven esztendeig uralkodott. ⁵Chevronban Yáhu'Dáh királya volt hét esztendeig és hat hónapig, Yerusháláyimban pedig harminchárom esztendeig volt egész Yiszrá'El és Yáhu'Dáh királya.

⁶A király pedig elment embereivel együtt Yerusháláyim alá az ország őslakói ellen, a Yevuszi ellen. Azok azonban ezt mondták Dávidnak: Nem jössz ide be, hiszen még a vakok és sánták is elűznek téged! Mert azt gondolták, hogy nem tud oda Dávid bemenni. ⁷Dávid azonban elfoglalta Tzion sziklavárát, és ez lett Dávid városa. ⁸És ezt mondta Dávid azon a napon: Mindenki, aki öli a Yevuszit, nyomuljon a csatornához! Mert ezek a sánták és vakok, akiket Dávid lelke gyűlöl. Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a házba. ⁹Ezután letelepedett Dávid a sziklavárban, és elnevezte azt Dávid városának. Körülötte építkezni kezdett Dávid Milotól fogva befelé. ¹⁰Dávid egyre jobban emelkedett és növekedett, mert vele volt Yahuwah, Elohim Tzeváot.

¹¹Hirám, Tzor királya követeket küldött Dávidhoz, azután cédrusfákat, ácsmestereket és kőműveseket, akik palotát építettek Dávidnak. ¹²És megértette Dávid, hogy Yahuwah megerősítette királyságát Yiszrá'Elben, és hogy naggyá tette királyságát népének, Yiszrá'Elnek a javára.

¹³Miután Dávid Chevronból Yerusháláyimba költözött, még ott is vett el másodrangú feleségeket és feleségeket, és még születtek Dávidnak fiai és leányai. ¹⁴Ez a nevük azoknak, akik Yerusháláyimban születtek: Shámuá, Shováv, Nátán és Shlomohh, ¹⁵Yivhár, Elishu'á, Nefeg és Yáfi'á, ¹⁶Eli'Shámá, Elyádá és Elifelet.

¹⁷Amikor meghallották a Pelishti, hogy Dávidot Yiszrá'El királyává kenték, fölvonultak a Pelishti mind, hogy Dávid életére törjenek. Meghallotta ezt Dávid, és levonult a sziklavárhoz. ¹⁸A Pelishti megérkeztek, és ellepték a Refá'im-völgyet. ¹⁹Akkor megkérdezte Dávid Yahuwahát: Fölvonuljak-e a Pelishti ellen? Kezembe adod-e őket? Yahuwah ezt felelte Dávidnak: Vonulj föl, mert kezedbe fogom adni a Pelishtit! ²⁰Benyomult tehát Dávid Bá'ál-Perátzimba, megverte ott őket Dávid, és ezt mondta: Rést tört Yahuwah ellenségeimen előttem, mint a vizek áttörése! Ezért nevezték el azt a helyet Bá'ál-Perátzimnak. ²¹A Pelishti otthagyták bálványaikat, Dávid és emberei pedig összeszedték azokat.

²²Később ismét fölvonultak a Pelishti, és ellepték a Refá'im-völgyet. ²³Ekkor Dávid megkérdezte Yahuwahát, ő pedig ezt felelte: Ne szembe vonulj ellenük, hanem kerülj a hátuk mögé, és a szederfák felől vonulj ellenük. ²⁴Majd ha lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor törj rájuk, mert akkor előtted megy Yahuwah, hogy megverje a Pelishti táborát. ²⁵Dávid úgy tett, ahogyan Yahuwah megparancsolta neki, és vágta a Pelishtit Gevától egészen a gezeri útig.

Szójegyzék: Bá'ál-Perátzim (בַּעַל פְּרָצִים - 𐤁𐤏𐤋𐤐𐤓𐤑𐤉𐤌) – „Áttörések ura/Az áttörések helye" • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – „Társulás/Egyesülés" • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – „Szeretett" • Elifelet (אֱלִיפֶלֶט - 𐤀𐤋𐤉𐤐𐤋𐤈) – „Elohim a szabadításom" (Dávid fia) • Eli'Shámá (אֱלִישָׁמָע - 𐤀𐤋𐤉𐤔𐤌𐤏) – „Elohim meghallgat" (Dávid fia) • Elishu'á (אֱלִישׁוּעַ - 𐤀𐤋𐤉𐤔𐤅𐤏) – „Elohim a szabadító" (Dávid fia) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Erős, Hatalmas; az „Elohimség" megnevezése • Elyádá (אֶלְיָדָע - 𐤀𐤋𐤉𐤃𐤏) – „Elohim tudja/megismert" (Dávid fia) • Gevá (גֶּבַע - 𐤂𐤁𐤏) – „Domb" (BenYámin-i város) • Gezer (גֶּזֶר - 𐤂𐤆𐤓) – „Lemetszett rész/Határvonal" (kánaáni város) • Hirám (חִירָם - 𐤇𐤉𐤓𐤌) – „Nemes/Magasztos" (Tzor királya) • Milo (מִלּוֹא - 𐤌𐤋𐤅𐤀) – „Töltés/Erődítés" (Yerusháláyim erődje) • Nátán (נָתָן - 𐤍𐤕𐤍) – „Adomány/Yahuwah adta" (próféta) • Nefeg (נֶפֶג - 𐤍𐤐𐤂) – „Sarjadék" (Dávid fia) • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus / Betolakodó • Refá'im (רְפָאִים - 𐤓𐤐𐤀𐤉𐤌) – „Óriások/Árnyak" (völgy Yerusháláyim mellett) • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – „Kért/Kiválasztott" • Shámuá (שַׁמּוּעַ - 𐤔𐤌𐤅𐤏) – „Aki hallgatva engedelmeskedik" (Dávid fia) • Shlomohh (שְׁלֹמֹה - 𐤔𐤋𐤌𐤄) – „Békesség/Béke embere" (Dávid fia) • Shováv (שׁוֹבָב - 𐤔𐤅𐤁𐤁) – „Megtérő/Visszafordult" (Dávid fia) • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – „Seregek" (Yahuwah hadereje) • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – „Jelölt hely/Erőd" (Yerusháláyim sziklavára) • Tzor (צֹר - 𐤑𐤓) – „Szikla" (föníciai kikötőváros, ma Tyrus/Sur) • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáfi'á (יָפִיעַ - 𐤉𐤐𐤉𐤏) – „Aki ragyog/fénylik" (Dávid fia) • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – „Dicsőítés/Hála" (törzs) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – „Béke alapja/A békesség városa" • Yevuszi (יְבוּסִי - 𐤉𐤁𐤅𐤎𐤉) – „Tapodó", Yerusháláyim őslakója • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – „Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa" • Yivhár (יִבְחָר - 𐤉𐤁𐤇𐤓) – „Aki választ" (Dávid fia)

¹Ezután Dávid ismét összegyűjtötte Yiszrá'El minden válogatottját, harmincezer embert. ²Elindult és elment Dávid az egész hadinéppel Bá'ál-Yáhu'Dáhba, hogy elhozza onnan Elohim ládáját, amelyet a rajta levő K'ruvimon ülő Yahuwah Tzeváot Nevéről, az Ő Nevéről neveztek el. ³Elohim ládáját egy új szekéren szállították, és elvitték ÁbiNádáv házából, amely a dombon volt. ÁbiNádáv fiai, Uzá és Áchyo irányították az új szekeret. ⁴Elvitték Elohim ládáját ÁbiNádáv házából, amely a dombon volt. Áchyo ment a Láda előtt. ⁵Dávid és Yiszrá'El egész háza pedig vigadozott Yahuwah színe előtt mindenféle ciprusfa hangszernek, citerának, lantnak, dobnak, csörgőnek és cintányérnak a kíséretével.

⁶Amikor Nákon szérűjéhez értek, Uzá Elohim ládájához kapott, és megfogta, mert megbillentették a szekeret az ökrök. ⁷Ezért fellángolt Yahuwah haragja Uzá ellen. Lesújtott rá ott Elohim vigyázatlanságáért, és meghalt ott, Elohim ládája mellett. ⁸Dávid pedig haragra lobbant amiatt, hogy Yahuwah rést ütött Uzán. Ezért nevezik azt a helyet Perec-Uzának mindmáig. ⁹Azon a napon félni kezdett Dávid Yahuwahtól, és ezt mondta: Hogy jöhetne hozzám Yahuwah ládája? ¹⁰És nem akarta Dávid magához vitetni Yahuwah ládáját Dávid városába, hanem eltérítette a Gáti Oved-Edom házába.

¹¹Három hónapig volt Yahuwah ládája a Gáti Oved-Edom házában, és megáldotta Yahuwah Oved-Edomot és egész háza népét. ¹²De jelentették Dávid királynak, hogy megáldotta Yahuwah Oved-Edom háza népét és mindenét Elohim ládájáért. Elment Dávid, és örvendezve vitte Elohim ládáját Oved-Edom házából Dávid városába. ¹³Amikor hat lépést tettek azok, akik Yahuwah ládáját vitték, ő egy bikát és egy hízott marhát áldozott. ¹⁴Dávid teljes erővel táncolt Yahuwah színe előtt, és gyolcs Efodot kötött magára Dávid. ¹⁵Így vitte el Dávid és Yiszrá'El egész háza Yahuwah ládáját örömrivalgással és kürtzengéssel. ¹⁶De Mikhál, Shá'ul leánya éppen akkor tekintett ki az ablakon, amikor Yahuwah ládája Dávid városába ért, és látta, hogy Dávid király ugrálva táncol Yahuwah színe előtt, ezért szívében megvetette őt.

¹⁷Yahuwah ládáját bevitték, és odatették a helyére, annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid vont fel. Akkor Dávid égőáldozatokat és békeáldozatokat mutatott be Yahuwah előtt. ¹⁸Miután Dávid befejezte az égőáldozat és a békeáldozat bemutatását, megáldotta a népet Yahuwah Tzeváotnak nevében. ¹⁹Majd az egész népnek, Yiszrá'El egész sokaságának, minden férfinak és nőnek osztott egy-egy lepényt, préselt datolyát és mazsolás lepényt. Azután az egész nép hazament.

²⁰Dávid is visszatért, hogy megáldja háza népét. De Mikhál, Shá'ul leánya kijött Dávid elé, és ezt mondta: Milyen dicső volt ma Yiszrá'El királya, aki ma úgy tárta fel magát szolgáinak a szolgálói szeme előtt, ahogyan csak egy semmirekellő ember teszi! ²¹Dávid ezt felelte Mikhálnak: Yahuwah színe előtt örvendeztem, aki engem választott apád helyett és egész háza népe helyett, és engem rendelt Yahuwah népének, Yiszrá'Elnek a fejedelmévé, és örvendezve táncoltam Yahuwah színe előtt. ²²És ha még ennél is jobban megalázkodom, és még alávalóbb leszek a saját szememben, a szolgálók között, akikről te beszéltél, én dicsőségben leszek. ²³Ezért nem lett gyermeke Mikhálnak, Shá'ul leányának holta napjáig.

Szójegyzék: ÁbiNádáv (אֲבִינָדָב - 𐤀𐤁𐤉𐤍𐤃𐤁) – Nemesség atyja / Nemes atyám • Áchyo (אַחְיוֹ - 𐤀𐤇𐤉𐤅) – Az Ő testvére • Bá'ál-Yáhu'Dáh (בַּעֲלֵי יְהוּדָה - 𐤁𐤏𐤋𐤉𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Yáhu'Dáh urai/tulajdonosai – Kiryat-Ye'árim másik neve • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Efod (אֵפוֹד - 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Gáti (גִּתִּי - 𐤂𐤕𐤉) – Gát városbeli • K'ruvim (כְּרוּבִים - 𐤊𐤓𐤅𐤁𐤉𐤌) – K'ruvok / Szárnyas mennyei lények (kivétel: megtartja a héber -im végződést) • Mikhál (מִיכַל - 𐤌𐤉𐤊𐤋) – Ki olyan, mint El? • Nákon (נָכוֹן - 𐤍𐤊𐤅𐤍) – Szilárd / Megalapozott (szérű neve) • Oved-Edom (עֹבֵד אֱדֹם - 𐤏𐤁𐤃𐤀𐤃𐤌) – Edom szolgája • Perec-Uzá (פֶּרֶץ עֻזָּה - 𐤐𐤓𐤑𐤏𐤆𐤄) – Uzá áttörése / Uzá rése • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Kért/Kiválasztott • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek • Uzá (עֻזָּא - 𐤏𐤆𐤀) – Erő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Dicséret / Aki Yahuwah-t dicséri • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa

¹Amikor a király már a palotájában lakott, és Yahuwah mindenfelől nyugalmat adott neki ellenségeitől, ezt mondta a király Nátán prófétának: Nézd, én cédruspalotában lakom, Elohim ládája pedig sátorlapok között lakik. Nátán ezt mondta a királynak: Tedd meg mindazt, ami szívedben van, mert veled van Yahuwah!

⁴De még azon az éjszakán az történt, hogy így szólt Yahuwah Igéje Nátánhoz: ⁵Menj, és mondd meg szolgámnak, Dávidnak, hogy ezt mondja Yahuwah: Te építesz-e nekem házat, hogy abban lakjam? ⁶Hiszen attól kezdve, hogy felhoztam Yiszrá'El fiait Mitzráyimból, nem laktam házban mindmáig, hanem sátorban és Mishkánomban vándoroltam. ⁷Amíg csak együtt jártam Yiszrá'El fiaival, mondtam-e egy szóval is Yiszrá'El bármelyik törzsének, amikor azt parancsoltam, hogy pásztorolják népemet, Yiszrá'Elt: Miért nem építettetek nekem cédrusházat? ⁸Most azért ezt mondd szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja Yahuwah Tzeváot: Én hoztalak el a legelőről, a juhnyáj mögül, hogy fejedelme légy népemnek, Yiszrá'Elnek. ⁹Veled voltam mindenütt, amerre csak jártál, kiirtottam előled minden ellenségedet. Olyan nagy nevet szereztem neked, amilyen neve csak a legnagyobbaknak van a földön. ¹⁰Helyet készítettem népemnek, Yiszrá'Elnek is, és úgy ültettem el ott, hogy a maga helyén lakhat. Nem reszket többé, és nem gyötrik többé a jogtalanság fiai, mint kezdetben, ¹¹attól a naptól fogva, hogy bírákat rendeltem népemnek, Yiszrá'Elnek, és nyugalmat adtam összes ellenségedtől. Azt is kijelentette neked Yahuwah, hogy Yahuwah csinál neked házat. ¹²Ha majd letelik az időd, és pihenni térsz őseidhez, fölemelem utódodat, aki a te ágyékodból származik, és szilárddá teszem az ő királyságát. ¹³Ő épít házat nevemnek, én pedig megerősítem királyi trónját örökre. ¹⁴Atyja leszek, és ő a fiam lesz. Ha bűnt követ el, megfenyítem emberek vesszejével és Ádám fiainak csapásaival. ¹⁵De nem vonom meg tőle hűségszeretetemet, ahogyan eltávolítottam Shá'ultól, akit eltávolítottam előled. ¹⁶A te házad és királyságod örökre szilárd lesz arcod előtt, trónod örökre megerősített lesz. ¹⁷Nátán pontosan e beszéd és látomás szerint beszélt Dáviddal.

¹⁸Ekkor bement Dávid király Yahuwah színe elé, leült, és ezt mondta: Ki vagyok én, Ádonáj Yahuwah? És mi a házam, hogy eljuttattál engem idáig? ¹⁹Sőt még ezt is kevesellted, Ádonáj Yahuwah, és a távoli jövőre is tettél ígéretet szolgád házának, ez az ember Tórája, Ádonáj Yahuwah! ²⁰Mit szólhatna még Dávid hozzád, hiszen te ismered szolgádat, Ádonáj Yahuwah! ²¹A te ígéreted és szándékod szerint vitted véghez mindezeket a hatalmas dolgokat, hogy megismertesd azokat szolgáddal. ²²Ezért vagy te oly nagy, Ádonáj Yahuwah! Senki sincs hozzád fogható, sőt nincs is rajtad kívül Elohim, egészen úgy, ahogyan hallottuk fülünkkel. ²³Van-e még egy olyan nemzet a földön, mint a te néped, Yiszrá'El, amelyhez elment Elohim, hogy magának megváltsa népül, és nevet szerzett magának azzal, hogy nagy és félelmes dolgokat vitt véghez, amikor kiűzött nemzeteket és elohimot a nép elől, amelyet kiváltottál magadnak Mitzráyimból? ²⁴Így erősítetted meg magadnak népedet, Yiszrá'Elt, hogy örökké a te néped legyen, te pedig, Yahuwah, Elohimuk lettél. ²⁵Most azért, Yahuwah Elohim, tartsd meg örökké azt az ígéretet, amelyet szolgádnak és háza népének tettél, és tégy úgy, ahogyan ígérted! ²⁶Akkor nagy lesz a te neved örökké, mert ezt mondják: Yahuwah Tzeváot Yiszrá'Elnek Elohimja! Szolgádnak, Dávidnak a háza pedig szilárd lesz arcod előtt. ²⁷Te, ó Yahuwah Tzeváot, Yiszrá'El Elohimja, felnyitottad szolgád fülét: Házat építek neked! Ezért találta meg szolgád a szívét, hogy ezzel az imádsággal imádkozzon hozzád. ²⁸És most, Ádonáj Yahuwah, te vagy Elohim, és szavaid igazak. Te szóltad szolgádnak ezt a jót. ²⁹És most kegyeskedj megáldani szolgád házát, hogy örökké arcod előtt legyen, mert te, Ádonáj Yahuwah, szóltál! Mert a te áldásoddal szolgádnak háza örökké áldott lesz!

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Urak Ura (Yahuwah megszólítása) • Cheszed (חֶסֶד - 𐤇𐤎𐤃) – Szövetségi hűség / hűséges kegyelem • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Mishkán (מִשְׁכָּן - 𐤌𐤔𐤊𐤍) – Hajlék / Sátorszentély • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom / A kettős szorultság földje • Nátán (נָתָן - 𐤍𐤕𐤍) – Adott / Ajándékozott (próféta) • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Kért / Kiválasztott • Tóra (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Instrukció / Útmutatás / Törvény • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa

¹Ezután történt, hogy Dávid megverte a Pelishtit, leigázta őket, és elvette Dávid a Pelishti kezéből Meteg-Ámát. ²Megverte a Moávit is. Lefektette őket a földre, és kötéllel mérte meg őket: két kötélnyit kivégeztetett, egy teljes kötélnyit pedig életben hagyott. És a Moávi ajándék-áldozatot hordozó szolgái lettek Dávidnak.

³Megverte Dávid Hádád'Ezert, Rechov fiát, Tzová királyát, aki a Perát folyónál akarta uralmát visszaállítani. ⁴Elfogott közülük Dávid ezerhétszáz lovast és húszezer gyalogost, és inát vágta Dávid az egész harci fogatnak, csak száz harci kocsit hagyott meg belőlük. ⁵Amikor a Dámeszeki Árámi eljöttek, hogy megsegítsék Hádád'Ezert, Tzová királyát, levágott Dávid huszonkétezer Árám embert. ⁶Majd helyőrséget helyezett az Árám Dámeszekbe, és ajándék-áldozatot hordozó szolgáivá lettek Dávidnak az Árámi. Így szabadulást adott Yahuwah Dávidnak mindenütt, ahova csak ment. ⁷Elvette Dávid az aranypajzsokat is, amelyeket Hádád'Ezer szolgái hordtak, és Yerusháláyimba vitte azokat. ⁸Dávid király igen sok rezet hozott el Betachból és Berotájból, Hádád'Ezer városaiból.

⁹Amikor meghallotta To'i, Chámát királya, hogy megverte Dávid Hádád'Ezer egész haderejét, ¹⁰elküldte To'i a fiát, Yáhu'Rámot Dávid királyhoz mindenféle ezüst-, arany- és réztárggyal, hogy Shálom felől érdeklődjön nála és megáldja őt azért, mert hadat viselt Hádád'Ezerrel, és megverte őt. Hádád'Ezer ugyanis To'ival is harcban állt. ¹¹Dávid király ezeket is Yahuwahnak szentelte azzal az ezüsttel és arannyal együtt, amelyet a meghódított népektől megszentelt: ¹²amit az Árámitól, a Moávitól, az Ámonitól, a Pelishtitől, az Ámálekitól és Hádád'Ezertől, Rechov fiától, Tzová királyától zsákmányolt.

¹³Akkor is hírnevet szerzett magának Dávid, amikor visszatért azután, hogy a Sós-völgyben megvert tizennyolcezer Árám embert. ¹⁴Edomba is helyőrséget helyezett. Helyőrséget helyezett el egész Edomban, és egész Edom Dávid szolgája lett. Így szabadulást adott Yahuwah Dávidnak mindenütt, ahova csak ment.

¹⁵Így uralkodott Dávid egész Yiszrá'Elen, jogot és igazságot szolgáltatva egész népének. ¹⁶A hadsereg parancsnoka Yoáv, Tzeru'Yáh fia, a jegyző pedig Yáhu'Sháfát, Áchilud fia volt. ¹⁷Tzádok, Áhitub fia és Áchimelekh, Evyátár fia voltak a Kohenek, Szerá'Yáh pedig az írnok. ¹⁸Benáyáh, Yáhu'Yádá fia a Kereti és a Peleti fölött állt; Dávid fiai is főtisztviselők voltak.

Szójegyzék: Áchilud (אֲחִילוּד - 𐤀𐤇𐤉𐤋𐤅𐤃) – Idő/kor testvére • Áhitub (אֲחִיטוּב - 𐤀𐤇𐤉𐤈𐤅𐤁) – Jóság testvére • Ámáleki (עֲמָלֵקִי - 𐤏𐤌𐤋𐤒𐤉) – Ámálek leszármazottja/pusztító nép • Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Pogány nép/Lot leszármazottja • Árám (אֲרָם - 𐤀𐤓𐤌) – Felemelkedett/észak-mezopotámiai nép • Benáyáh (בְּנָיָה - 𐤁𐤍𐤉𐤄) – Yahuwah építette • Berotáj (בֵּרֹתַי - 𐤁𐤓𐤕𐤉) – Kutak/város Tzová területén • Betach (בֶּטַח - 𐤁𐤈𐤇) – Biztonság/Hádád'Ezer városa • Chámát (חֲמָת - 𐤇𐤌𐤕) – Erőd/védelem, észak-szíriai királyság • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק - 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz, ősi szíriai város • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös/Eszáv leszármazottai • Evyátár (אֶבְיָתָר - 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Atya túláradóan ad • Hádád'Ezer (הֲדַדְעֶזֶר - 𐤄𐤃𐤃𐤏𐤆𐤓) – Hadad (pogány bálvány) a segítség/Tzová királya • Kereti (כְּרֵתִי - 𐤊𐤓𐤕𐤉) – Dávid elit személyi testőrsége • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap/felszentelt szolga • Mazkír (מַזְכִּיר - 𐤌𐤆𐤊𐤉𐤓) – Emlékeztető/udvari krónikás/hivatalos jegyző • Meteg-Ámá (מֶתֶג הָאַמָּה - 𐤌𐤕𐤂𐤄𐤀𐤌𐤄) – Anyaváros gyeplője/uralmi jelkép • Minchá (מִנְחָה - 𐤌𐤍𐤇𐤄) – Ajándék-áldozat/hódoló ajándék • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Pogány nép/Lot leszármazottja • Peleti (פְּלֵתִי - 𐤐𐤋𐤕𐤉) – Dávid elit személyi testőrsége • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus / Betolakodó • Perát (פְּרָת - 𐤐𐤓𐤕) – Eufrátesz (folyó) • Rechov (רְחוֹב - 𐤓𐤇𐤅𐤁) – Szélesség/tágasság, Hádád'Ezer apja • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Békesség/teljesség • Szerá'Yáh (שְׂרָיָה - 𐤔𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah harcol/győz, Dávid írnoka • Szofér (סוֹפֵר - 𐤎𐤅𐤐𐤓) – Írnok/királyi titkár • To'i (תֹּעִי - 𐤕𐤏𐤉) – Tévelygő/bolyongó, Chámát királya • Tzádok (צָדוֹק - 𐤑𐤃𐤅𐤒) – Igaz/igazságos • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsamozott, Yoáv anyja • Tzová (צוֹבָא - 𐤑𐤅𐤁𐤀) – Arám egyik fejedelemsége • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve/Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Sháfát (יְהוֹשָׁפָט - 𐤉𐤄𐤅𐤔𐤐𐤈) – Yahuwah ítélt, Dávid jegyzője • Yáhu'Yádá (יְהוֹיָדָע - 𐤉𐤄𐤅𐤉𐤃𐤏) – Yahuwah tudja, Benáyáh apja • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Béke alapja/béke városa • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya • Yáhu'Rám (יוֹרָם - 𐤉𐤅𐤓𐤌) – Yahuwah magasztalt

¹Megkérdezte Dávid: Maradt-e még valaki Shá'ul háza népéből, aki iránt hűséggel tartozom Yáhu'Nátánért? ²Volt egy Shá'ul házából való szolga, akinek Tzivá volt a neve. Őt hívták Dávidhoz, és megkérdezte a király: Te vagy Tzivá? Ő így felelt: Én vagyok, a te szolgád. ³Akkor ezt mondta a király: Nincs-e már senki Shá'ul háza népéből, akivel Elohim hűségszeretetét gyakorolhatnám? Tzivá ezt felelte a királynak: Van még Yáhu'Nátánnak egy fia, aki mindkét lábára béna. ⁴A király megkérdezte: Hol van? Tzivá így felelt a királynak: Lo-Dvárban van, Ámi'El fiának, Mákhirnak a házában. ⁵Akkor üzent neki Dávid király, és elhozatta őt Lo-Dvárból, Mákhirnak, Ámi'El fiának a házából. ⁶Amikor megérkezett Dávidhoz Mefivoshet, Shá'ul fiának, Yáhu'Nátánnak a fia, arcra esett, és leborult előtte. Dávid megszólította: Mefivoshet! Ő így felelt: Itt van a te szolgád. ⁷Dávid ezt mondta neki: Ne félj, hiszen bizonyosan hűségszeretet cselekszem veled apádért, Yáhu'Nátánért, és visszaadom neked apádnak, Shá'ulnak minden földjét, te pedig asztalomnál eszel kenyeret mindenkor. ⁸Ekkor Mefivoshet leborult, és ezt mondta: Micsoda a te szolgád, hogy hozzám fordultál, aki olyan vagyok, mint a döglött kutya?

⁹Ezután hívatta a király Tzivát, Shá'ul legényét, és ezt mondta neki: Mindent urad fiának adtam, amije csak volt Shá'ulnak és egész háza népének. ¹⁰Te műveld a földjét fiaiddal és szolgáiddal együtt, és takarítsd be, hogy kenyere legyen urad fiának, és ehessen. Mefivoshet pedig, urad fia, szüntelenül kenyeret eszik asztalomnál. Tzivának tizenöt fia és húsz szolgája volt. ¹¹Tzivá így felelt a királynak: Mindent megtesz szolgád, amit uram, királyom parancsol szolgájának. Mefivoshet pedig asztalomnál eszik, mint a király fiainak egyike. ¹²Volt Mefivoshetnek egy Mikhá nevű kisfia. Tzivá házának a lakói mindnyájan Mefivoshet szolgái voltak. ¹³Maga Mefivoshet Yerusháláyimban lakott, mert állandóan a király asztalánál étkezett, és mindkét lábára sánta volt.

Szójegyzék: Ámi'El (עַמִּיאֵל - 𐤏𐤌𐤉𐤀𐤋) – El népe / Népem El • Cheszed (חֶסֶד - 𐤇𐤎𐤃) – hűségszeretet / szövetségi szeretet / kegyelem • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Lo-Dvár (לוֹ דְבָר - 𐤋𐤅𐤃𐤁𐤓) – Nincs legelő / Szó nélküli • Mákhir (מָכִיר - 𐤌𐤊𐤉𐤓) – Eladott / Kereskedő • Mefivoshet (מְפִיבֹשֶׁת - 𐤌𐤐𐤉𐤁𐤔𐤕) – A szégyent kilehelő • Mikhá (מִיכָא - 𐤌𐤉𐤊𐤀) – Ki olyan, mint El? • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Kért / Kiválasztott • Tzivá (צִיבָא - 𐤑𐤉𐤁𐤀) – Ültetvény / Növényzet • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Béke alapja / Béke városa • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta

¹Történt ezek után, hogy meghalt az Ámoni királya, és utána a fia, Hánun lett a király. ²Dávid ezt mondta: Hűséggel bánok Hánunnal, Náchásh fiával, mert az ő apja is hűséggel bánt velem. Elküldte tehát Dávid a szolgáit, hogy megvigasztalják apja felől. Amikor megérkeztek Dávid szolgái az Ámoni országába, ³ezt mondták az Ámoni vezérei uruknak, Hánunnak: Azt hiszed a te szemedben, hogy apádat akarja megtisztelni Dávid, hogy vigasztalókat küldött hozzád? Inkább azért küldte hozzád Dávid a szolgáit, hogy ezt a várost megszemléljék, kikémleljék és elpusztítsák! ⁴Fogta tehát Hánun Dávid szolgáit, szakálluk felét lenyíratta, ruhájuk felét fenekükig levágatta, és visszaküldte őket. ⁵Amikor ezt jelentették Dávidnak, eléjük küldött, és mivel igen megszégyenültek azok az emberek, ezt üzente nekik a király: Maradjatok Yerichoban, amíg meg nem nő a szakállatok; azután térjetek vissza!

⁶Amikor látták az Ámoni, hogy büdösek lettek Dávid előtt, követeket küldtek, és zsoldjukba fogadták a Beit-Rechovi Árámikat és a Tzovái Árámikat, húszezer gyalogost, továbbá Ma'akáh királyától ezer embert és Tovból tizenkétezer embert. ⁷Amint meghallotta ezt Dávid, elküldte Yoávot az egész sereggel, a hősökkel. ⁸Kivonultak az Ámoni is, és csatarendbe álltak a kapu bejáratánál. A Tzovái és Rechovi Árámik, meg Tov és Ma'akáh emberei külön álltak fel a mezőn.

⁹Yoáv látta, hogy elöl is, hátul is támadás fenyegeti, ezért kiválogatta egész Yiszrá'El színe-javát, és csatarendbe állította őket az Árámikkal szemben. ¹⁰A hadinép maradékát pedig testvérének, Ávishájnak a vezetésére bízta, és az Ámonnal szemben állította csatarendbe. ¹¹Ezt mondta: Ha az Árámik erősebbek lesznek nálam, jöjj segítségemre! Ha pedig az Ámoni lesznek erősebbek nálad, akkor én megyek segítségedre. ¹²Légy erős, és erősödjünk meg népünkért és Elohimunk városaiért! Yahuwah pedig tegye azt, amit jónak lát! ¹³Akkor Yoáv rohamra indult hadinépével az Árámik ellen, és azok megfutamodtak előtte. ¹⁴Amikor az Ámoni látták, hogy az Árámik futnak, ők is megfutamodtak Ávisháj előtt, és bementek a városba. Akkor Yoáv elfordult az Ámon fiaitól, és Yerusháláyimba ment.

¹⁵Amikor az Árámik látták, hogy vereséget szenvedtek Yiszrá'Eltől, együtt összegyűltek. ¹⁶Akkor elküldött Hadad'ezer és felvonultatta a folyamon túli Árámikat. Ezek megérkeztek Chelámba, élükön Shovakkal, Hadad'ezer hadseregparancsnokával. ¹⁷Jelentették ezt Dávidnak, aki összegyűjtötte egész Yiszrá'Elt, átkelt a Yárdenen, és megérkezett Chelám alá. Az Árámik csatarendbe álltak Dáviddal szemben, és megütköztek vele. ¹⁸De megfutamodtak az Árámik Yiszrá'El előtt, és megölt Dávid az Árámik közül hétszáz harci kocsin küzdő embert és negyvenezer lovast. Shovakot, a hadseregparancsnokot is levágta, és ott halt meg. ¹⁹Amikor látták mindazok a királyok, akik Hadad'ezer szolgái voltak, hogy vereséget szenvedtek Yiszrá'Eltől, békét kötöttek Yiszrá'Ellel, és szolgáltak neki. Ezután az Árámik féltek többé segíteni az Ámon fiainak.

Szójegyzék: Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Pogány nép/Lot leszármazottja • Ávisháj (אֲבִישַׁי - 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – Ajándék atyja/Atyám ajándéka • Beit-Rechov (בֵּית רְחוֹב - 𐤁𐤉𐤕𐤓𐤇𐤅𐤁) – Tágas hely háza (arám város) • Chelám (חֵילָם - 𐤇𐤉𐤋𐤌) – Erősségük (helynév a Jordántól keletre) • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Hadad'ezer (הֲדַדְעֶזֶר - 𐤄𐤃𐤃𐤏𐤆𐤓) – Hadad a segítőm (arám király) • Hánun (חָנוּן - 𐤇𐤍𐤅𐤍) – Kegyelmes (Ámon királya) • Ma'akáh (מַעֲכָה - 𐤌𐤏𐤊𐤄) – Nyomás/Préselés (arám fejedelemség) • Náchásh (נָחָשׁ - 𐤍𐤇𐤔) – Kígyó (Ámon királya) • Shovak (שׁוֹבַךְ - 𐤔𐤅𐤁𐤊) – Galambdúc (arám hadseregparancsnok) • Tov (טוֹב - 𐤈𐤅𐤁) – Jó (arám kisállam) • Tzová (צוֹבָא - 𐤑𐤅𐤁𐤀) – Arám fejedelemség Damaszkusztól északra • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Leszálló/Lefolyó (folyó) • Yericho (יְרִיחוֹ - 𐤉𐤓𐤉𐤇𐤅) – Holdváros/Illatos hely • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Béke alapja/Béke városa • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya

¹Egy esztendő múlva, abban az időben, amikor a királyok háborúba szoktak vonulni, elküldte Dávid Yoávot szolgáival meg egész Yiszrá'Ellel együtt. Pusztították Ámon fiait, és körülzárták Rabát. Dávid azonban Yerusháláyimban maradt.

²Egyszer estefelé, amikor Dávid fölkelt a fekhelyéről, és a királyi palota tetején sétált, meglátott a tetőről egy asszonyt, aki éppen fürdött. Az asszony nagyon jó megjelenésű volt. ³Dávid elküldött, és kérdezősködött az asszony felől. Ezt mondta neki: Hát nem ő Bat-Shevá, Eli'ám leánya, a Chiti Uriyáh felesége? ⁴Akkor követeket küldött Dávid, és magához vitette őt. Az asszony bement hozzá, ő pedig vele hált; ő éppen tisztulási rítusát végezte tisztátalanságából. Azután hazament az asszony. ⁵De az asszony teherbe esett. Ezért ezt az üzenetet küldte Dávidnak: Teherbe estem!

⁶Akkor Dávid ezt üzente Yoávnak: Küldd hozzám a Chiti Uriyáht! Yoáv el is küldte Uriyáht Dávidhoz. ⁷Amikor Uriyáh megérkezett hozzá, megkérdezte Dávid Yoáv hogyléte felől, a hadinép hogyléte felől és a háború hogyléte felől. ⁸Azután ezt mondta Dávid Uriyáhnak: Menj haza, és mosd meg a lábadat! Uriyáh kiment a királyi palotából, és utána vitték a király ajándékát. ⁹De Uriyáh a királyi palota bejárata előtt feküdt le urának a többi szolgájával együtt, és nem ment haza. ¹⁰Amikor jelentették Dávidnak, hogy Uriyáh nem ment haza, ezt mondta Dávid Uriyáhnak: Hiszen útról jöttél! Miért nem mentél haza? ¹¹Uriyáh így felelt Dávidnak: A Láda, meg Yiszrá'El és Yáhu'Dáh Szukkotokban laknak; az én uram, Yoáv és uramnak a szolgái pedig a nyílt mezőn táboroznak. Hogyan mehetnék akkor én haza, hogy egyem, igyam, és feleségemmel háljak? Életedre és lelked életére mondom, hogy nem teszem ezt! ¹²Akkor ezt mondta Dávid Uriyáhnak: Maradj itt még ma, és holnap elbocsátlak! Ott maradt tehát Uriyáh Yerusháláyimban aznap és másnap is. ¹³Azután hívatta őt Dávid, hogy vele egyék és igyék, és leitatta őt. De este urának a szolgáival ment ki lefeküdni a fekvőhelyére, és nem ment haza.

¹⁴Reggel azután levelet írt Dávid Yoávnak, melyet Uriyáhval küldött el. ¹⁵Ezt írta a levélben: Állítsátok Uriyáht az arcvonalba, ahol legerősebb a harc, azután húzódjatok vissza, hogy levágják, és meghaljon! ¹⁶Így történt a város ostrománál, hogy Yoáv Uriyáht arra a helyre állította, amelyről tudta, hogy ott kemény harcosok vannak. ¹⁷Amikor kitörtek a városbeli férfiak, és megütköztek Yoávval, néhányan elestek a hadinép közül, Dávid szolgái közül. Meghalt a Chiti Uriyáh is. ¹⁸Jelentést küldött azért Yoáv Dávidnak az ütközet egész lefolyásáról. ¹⁹Ezt parancsolta a küldöncnek: Ha elbeszéled az ütközet egész lefolyását a királynak, ²⁰és ha a király haragra lobban, és ezt mondja neked: Miért mentetek harc közben olyan közel a városhoz, hát nem tudtátok, hogy a várfalról lelőhetnek benneteket? ²¹Ki ütötte agyon Avimelekhet, Yerubeshet fiát? Egy asszony dobott rá a várfalról egy darab felső malomkövet, és ezért halt meg Tevetzben. Miért mentetek olyan közel a várfalhoz? Akkor így válaszolj: Szolgád, a Chiti Uriyáh is meghalt.

²²A küldönc tehát elment, és amikor megérkezett, jelentette Dávidnak mindazt, amit rábízott Yoáv. ²³A küldönc ezt mondta Dávidnak: Először erősebbek voltak nálunk azok az emberek, ránk törtek a mezőn, de mi visszaszorítottuk őket a kapu bejáratáig. ²⁴A várfalról azonban lövöldözni kezdtek szolgáidra az íjászok, és meghaltak néhányan a király szolgái közül. Szolgád, a Chiti Uriyáh is meghalt. ²⁵Akkor ezt parancsolta Dávid a küldöncnek: Mondd meg Yoávnak: Ne tartsd ezt olyan nagy bajnak, mert így is, úgy is emészti a kard. Erősítsd meg hadakozásodat a város ellen és rombold le – és így erősítsd meg őt!

²⁶Amikor meghallotta Uriyáh felesége, hogy meghalt a férje, Uriyáh, elsiratta az urát. ²⁷A gyász letelte után érte küldött Dávid, házába vitette; az pedig a felesége lett, és fiút szült neki. De gonosz volt Yahuwah szemében, amit Dávid elkövetett.

Szójegyzék: Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Pogány nép / Lot leszármazottja • Avimelekh (אֲבִימֶלֶךְ - 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám király / Király atyám • Bat-Shevá (בַּת־שֶׁבַע - 𐤁𐤕𐤔𐤁𐤏) – Esküleánya / Hét leánya • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettita / Félelem népe • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Eli'ám (אֱלִיעָם - 𐤀𐤋𐤉𐤏𐤌) – Elohim népe / Elohim az én népem • Rabá (רַבָּה - 𐤓𐤁𐤄) – Nagy (város) – Ámon fővárosa • Szukkot (סֻכּוֹת - 𐤎𐤊𐤅𐤕) – Lombsátrak / Ideiglenes építmények (szukkáh többes száma) • Tevetz (תֵּבֵץ - 𐤕𐤁𐤑) – Ragyogás / Fehérség • Uriyáh (אוּרִיָּה - 𐤀𐤅𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah az én világosságom • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése / Hála (törzs) • Yerubeshet (יְרֻבֶּשֶׁת - 𐤉𐤓𐤁𐤔𐤕) – „A szégyen perlekedjen" (Yerubaál / Gidon dysphemistic neve) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Béke alapja / Béke városa • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya

¹Yahuwah elküldte Dávidhoz Nátánt. Az bement hozzá, és ezt mondta neki: Volt egy városban két ember, egy gazdag meg egy szegény. ²A gazdagnak igen sok juha és marhája volt. ³A szegénynek nem volt egyebe, csak egy báránykája, azt is pénzen vette. Táplálgatta, és a gyermekeivel együtt nőtt fel nála. A falatjából evett, poharából ivott, és az ölében feküdt, mintha csak a leánya lett volna. ⁴Egyszer egy utas érkezett a gazdag emberhez, de ez sajnált a maga juhai és marhái közül hozatni, hogy elkészítse a hozzá érkezett vándornak, ezért elvette a szegény ember bárányát, és azt készítette el annak, aki hozzá érkezett. ⁵Dávid nagy haragra gyulladt az ellen az ember ellen, és ezt mondta Nátánnak: Az élő Yahuwahra mondom, hogy halál fia az az ember, aki ezt tette! ⁶A bárányért négyszer annyit kell fizetnie, mivel ezt tette, és mivel könyörtelen volt.

⁷Akkor ezt mondta Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember! Ezt mondja Yahuwah, Yiszrá'El Elohimja: Én kentelek fel Yiszrá'El királyává, és én mentettelek meg Shá'ul kezéből. ⁸Neked adtam uradnak a házát, és a te öledbe adtam urad feleségeit. Neked adtam Yiszrá'El és Yáhu'Dáh házát is. És ha ez kevés, ugyanennyit és még ugyanennyit adnék neked. ⁹Miért vetetted meg Yahuwah szavát, miért tettél olyat, ami gonosz a szemében?! A Chiti Úriást karddal verted le, hogy a feleségét feleségül vehesd; őt magát pedig megölted Ámon fiainak kardjával! ¹⁰Ezért nem távozik el soha a kard a te házadtól, mivel megvetettél engem, és elvetted a Chiti Úriás feleségét, hogy a te feleséged legyen. ¹¹Ezt mondja Yahuwah: Éppen a saját házadból fogok bajt hozni rád. Feleségeidet szemed láttára veszem el, és a hozzád közel állónak adom, aki hálni fog feleségeiddel e nap szeme előtt. ¹²Mert te titokban cselekedtél, de én egész Yiszrá'El előtt és a nap szeme előtt cselekszem ezt! ¹³Akkor ezt mondta Dávid Nátánnak: Vétkeztem Yahuwah ellen! Nátán így felelt Dávidnak: Yahuwah is elengedte vétkedet, nem halsz meg. ¹⁴Mivel azonban ezzel a tettel valóban megvetetted Yahuwah ellenségeit, azért meg kell halnia a fiadnak, aki született neked. ¹⁵Ezután hazament Nátán.

Yahuwah pedig súlyos betegséggel verte meg a gyermeket, akit Úriás volt felesége szült Dávidnak. ¹⁶Dávid könyörgött Elohimhoz a gyermekért; böjtöt tartott Dávid, és amikor bement, a földön fekve töltötte az éjszakát. ¹⁷Udvarának a vénei odaálltak melléje, hogy fölemeljék a földről, de ő nem akarta, és nem is evett velük semmit. ¹⁸A hetedik napon meghalt a gyermek. A szolgák azonban nem merték megmondani Dávidnak, hogy meghalt a gyermek, mert ezt gondolták: Hiszen amikor még élt a gyermek, és szóltunk hozzá, akkor sem hallgatott a szavunkra. Hogyan mondjuk meg neki, hogy meghalt a gyermek?! Még valami bajt csinál! ¹⁹Dávid azonban látta, hogy szolgái suttognak maguk között, és rájött Dávid, hogy meghalt a gyermek. Megkérdezte Dávid a szolgáit: Meghalt a gyermek? Meghalt - felelték. ²⁰Ekkor fölkelt Dávid a földről, megfürdött, megkente magát, ruhát váltott, majd bement Yahuwah házába, és leborult. Azután hazament, és kérte, hogy tegyenek eléje ételt, és evett. ²¹Akkor ezt mondták neki a szolgái: Miért tetted ezt? Amíg élt a gyermek, böjtöltél és sírtál, de amikor meghalt a gyermek, fölkeltél és ettél. ²²Így felelt: Amíg a gyermek élt, böjtöltem és sírtam, mert ezt gondoltam: Ki tudja, talán könyörül rajtam Yahuwah, és életben marad a gyermek. ²³De most, hogy meghalt, miért böjtöljek? Vissza tudom-e még hozni őt? Én megyek majd őhozzá, de ő nem tér vissza hozzám.

²⁴Ezután megvigasztalta Dávid a feleségét, Bat-Shevát: bement hozzá, és vele hált. Az asszony fiút szült, és elnevezte Shlomohnak, Yahuwah pedig szerette őt. ²⁵És üzent Nátán próféta által, aki Yedid'Yáhnak nevezte őt Yahuwahért.

²⁶Yoáv eközben harcolt az Ámoni Rábá ellen, és bevette a királyi várost. ²⁷De követeket küldött Yoáv Dávidhoz, és ezt üzente: Harcoltam Rábá ellen, már a vízivárost is bevettem. ²⁸Most azért gyűjtsd össze a hadinép többi részét, vedd ostrom alá a várost, és foglald el, különben én foglalom el a várost, és akkor az én nevemről nevezik el. ²⁹Ekkor összegyűjtötte Dávid az egész hadinépet, és Rábá alá ment, harcolt ellene, és elfoglalta. ³⁰Levette a koronát királyuk fejéről. Ennek a súlya egy Kikár arany volt, drágakövekkel volt kirakva, és Dávid fejére került. A városból is igen sok zsákmányt vitt el. ³¹A benne levő népet pedig kihozatta, és fűrésszel, vascsákánnyal és vasfejszével dolgoztatta őket, meg téglaégető kemencékhez vitte őket. Így járt el valamennyi Ámoni várossal. Azután visszatért Dávid egész hadinépével együtt Yerusháláyimba.

Szójegyzék: Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Pogány nép/Lot leszármazottja • Bat-Shevá (בַּת־שֶׁבַע - 𐤁𐤕𐤔𐤁𐤏) – Eskűleánya/Hét leánya • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Félelem népe • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Kikár (כִּכָּר - 𐤊𐤊𐤓) – kör, kerek; kerek kenyér; tálentum (súlyegység, ~34 kg); kerek síkság, völgy-medence • Nátán (נָתָן - 𐤍𐤕𐤍) – Adott/Ajándékozott (próféta) • Rábá (רַבָּה - 𐤓𐤁𐤄) – Nagy [város] / Ammon fővárosa • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Kért/Kiválasztott • Úriás (אוּרִיָּה - 𐤀𐤅𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah az én világosságom • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése/Hála (törzs) • Yedid'Yáh (יְדִידְיָהּ - 𐤉𐤃𐤉𐤃𐤉𐤄) – Yahuwah szerelmese/kedveltje • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Béke alapja/Béke városa • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya

¹Ezek után a következő dolog történt: volt Ávshalomnak, Dávid fiának egy szép lánytestvére, akinek Támár volt a neve. Megszerette őt Amnón, Dávid fia. ²Amnón annyira gyötrődött húgáért, Támárért, hogy belebetegedett, mert a leány szűz volt, és Amnón lehetetlennek látta, hogy valamit tehessen vele. ³Volt azonban Amnónnak egy Yonadáb nevű barátja, Simeának, Dávid testvérének a fia. Yonadáb igen bölcs ember volt. ⁴Ezt mondta neki: Mi az oka annak, királyfi, hogy reggelről reggelre levertebb vagy? Nem mondanád meg nekem? Amnón ezt felelte neki: Támárba, Ávshalom öcsém húgába vagyok szerelmes. ⁵Yonadáb ezt mondta neki: Feküdj ágyba, és tettesd magad betegnek! Ha eljön apád, hogy meglátogasson, ezt mondd neki: Hadd jöjjön ide Támár nőtestvérem, hogy táplálékot adjon. Szemem láttára készítse el a gyógyító eledelt, hogy lássam, és az ő kezéből egyem! ⁶Lefeküdt tehát Amnón, és betegnek tettette magát. Amikor elment a király, hogy meglátogassa, ezt mondta Amnón a királynak: Hadd jöjjön ide Támár nőtestvérem, és süssön szemem láttára egypár édes süteményt, az ő kezéből szeretnék enni!

⁷Akkor üzenetet küldött Dávid Támárnak a palotába: Menj el Amnón bátyád házába, és készíts neki ennivalót! ⁸El is ment Támár bátyjának, Amnónnak a házába, aki feküdt. Fogta a tésztát, meggyúrta, a szeme láttára kiszaggatta, és megsütötte az édes süteményt. ⁹Azután fogta a serpenyőt, és eléje tálalta, de ő nem akart enni. Majd azt mondta Amnón: Küldjetek ki innen mindenkit! Ki is ment onnan mindenki. ¹⁰Akkor ezt mondta Amnón Támárnak: Hozd be az ételt a hálószobába, a kezedből szeretnék enni! Fogta tehát Támár az édes süteményt, amit készített, és bevitte a hálószobába bátyjának, Amnónnak.

¹¹Amikor odanyújtotta neki, hogy egyék, az megragadta őt, és ezt mondta neki: Gyere, nőtestvérem, hálj velem! ¹²De ő ezt mondta neki: Jaj, bátyám, ne kövess el rajtam erőszakot, mert nem szabad így cselekedni Yiszrá'Elben! Ne kövess el ilyen gyalázatos dolgot! ¹³És én hova menjek szégyenemben? Te pedig olyan leszel Yiszrá'Elben, mint a gazemberek egyike. Inkább beszélj a királlyal, bizonyára nem tagad meg engem tőled. ¹⁴De ő nem akart hallgatni a szavára, és mert erősebb volt nála, erőszakot követett el rajta, és vele hált.

¹⁵De utána annyira meggyűlölte őt Amnón, hogy nagyobb lett a gyűlölete, amellyel gyűlölte, annál a szerelemnél, amellyel szerette, és ezt mondta neki Amnón: Kelj fel, menj! ¹⁶De ő ezt felelte neki: Ha elküldesz, akkor még nagyobb gonoszságot követsz el annál, amit már elkövettél rajtam. ¹⁷De ő nem akart hallgatni rá, sőt kiáltott a szolgálatára álló legénynek, és ezt parancsolta: Zavarjátok ki ezt itt tőlem, és zárd be utána az ajtót! ¹⁸Támáron tarka ruha volt, mert ilyen tunikába szoktak öltözni a király szűz lányai. A szolga kivezette őt az utcára, és bezárta utána az ajtót. ¹⁹Támár ekkor hamut hintett a fejére, és meghasogatta a tarka ruhát, amely rajta volt. Kezét a fejére kulcsolta, és jajveszékelve ment tova.

²⁰Akkor a bátyja, Ávshalom ezt mondta neki: Talán az az Amnón bátyád volt veled? Légy csendben most, nőtestvérem, mert a fivéred ő! Ne vedd a szívedre ezt a dolgot! Ezután Támár lesújtva lakott testvérének, Ávshalomnak a házában. ²¹Dávid király azonban meghallotta mindezeket, és nagyon megharagudott. ²²Ávshalom pedig nem szólt Amnónhoz sem jót, sem rosszat. De gyűlölte Ávshalom Amnónt, mert erőszakot követett el a húgán, Támáron.

²³Két esztendő múlva Ávshalom juhait nyírták az Efráyimhoz tartozó Bá'ál-Hácorban. Ávshalom meghívta az összes királyfiakat. ²⁴Megjelent ugyanis Ávshalom a királynál, és ezt mondta: Éppen most nyírják szolgád juhait. Jöjjön el azért a király szolgáival együtt a te szolgádhoz! ²⁵De a király ezt felelte Ávshalomnak: Ne menjünk el, fiam, mindnyájan, hogy ne legyünk a terhedre! És bár unszolta őt, nem akart elmenni, hanem megáldotta őt. ²⁶Akkor ezt mondta Ávshalom: Ha nem jössz, akkor jöjjön el velünk Amnón, a testvérem! A király így felelt: Miért menjen el veled? ²⁷De amikor unszolta Ávshalom, elengedte vele Amnónt, és a többi királyfit. ²⁸Akkor Ávshalom ezt a parancsot adta legényeinek: Jól figyeljetek! Amikor Amnón jókedvű lesz a bortól, ezt mondom nektek: Vágjátok le Amnónt! Ti pedig öljétek meg, ne féljetek, hiszen én adom nektek a parancsot! Legyetek erősek, és legyetek vitéz férfiak! ²⁹Úgy cselekedtek azért Ávshalom legényei Amnónnal, ahogyan Ávshalom parancsolta. A királyfiak pedig mindnyájan felugrottak, öszvérre ültek, és elmenekültek.

³⁰Még úton voltak, amikor ez a hír jutott el Dávidhoz: Megölette Ávshalom a királyfiakat mind, egy sem maradt meg közülük! ³¹Akkor fölkelt a király, meghasogatta a ruháját, és a földre feküdt. Szolgái is mind meghasogatott ruhában álltak mellette. ³²De megszólalt Yonadáb, Simeának, Dávid testvérének a fia, és ezt mondta: Ne gondolja az én uram, hogy mind megölték az ifjakat, a királyfiakat, mert egyedül Amnón halt meg, mert ezt már eltervezte magában Ávshalom, attól a naptól fogva, hogy Amnón erőszakot követett el húgán, Támáron. ³³Ne higgye azért az én uram, királyom, hogy az összes királyfi meghalt, mert csak Amnón halt meg. ³⁴Ávshalom pedig elmenekült. Az őrálló legény föltekintett, és látta, hogy nagy néptömeg jön mögötte a hegyoldalon. ³⁵Akkor ezt mondta Yonadáb a királynak: Ott jönnek a királyfiak! Úgy történt, ahogyan megmondta szolgád. ³⁶Amint befejezte szavait, már meg is érkeztek a királyfiak, és hangos sírásba kezdtek. Maga a király is összes szolgájával együtt igen nagy sírásra fakadt.

³⁷Ávshalom tehát elmenekült, és elment Talmajhoz, Ámihu fiához, Geshur királyához. Dávid pedig mindennap gyászolta a fiát. ³⁸Ávshalom három esztendeig maradt Geshurban, miután odamenekült. ³⁹Dávid király lelke elepedt, hogy Ávshalomhoz kimenjen, mert már megvigasztalódott Amnón halála miatt.

Szójegyzék: Amnón (אַמְנוֹן - 𐤀𐤌𐤍𐤅𐤍) – Hűséges / megbízható • Ámihu (עַמִּיהוּד - 𐤏𐤌𐤉𐤄𐤅𐤃) – Népem dicsősége • Ávshalom (אַבְשָׁלוֹם - 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke atyja • Bá'ál (בַּעַל - 𐤁𐤏𐤋) – Baál – pogány bálvány/Úr • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Kétszeresen gyümölcsöző (törzs) • Geshur (גְּשׁוּר - 𐤂𐤔𐤅𐤓) – Híd • Simea (שִׁמְעָה - 𐤔𐤌𐤏𐤄) – Meghallgatás / hírnév • Talmaj (תַּלְמַי - 𐤕𐤋𐤌𐤉) – Barázdás / szántó • Támár (תָּמָר - 𐤕𐤌𐤓) – Pálma • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa • Yonadáb (יוֹנָדָב - 𐤉𐤅𐤍𐤃𐤁) – YHWH bőkezű / YHWH ad

¹Yoáv, Tzeru'Yáh fia észrevette, hogy a király szíve Ávshálommal volt. ²Elküldött azért Yoáv Tekoába, hozatott onnan egy bölcs asszonyt, és ezt mondta neki: Tégy úgy, mintha gyászolnál, öltözz gyászruhába, ne kend meg magad olajjal, és viselkedj úgy, mint egy olyan asszony, aki régóta gyászolja halottját. ³Így menj be a királyhoz, és ezt meg ezt mondd neki! Yoáv ugyanis a szájába adta, hogy mit beszéljen.

⁴A tekoai asszony bement a királyhoz, arcával a földet érintve leborult, és ezt mondta: Segíts rajtam, ó király! ⁵A király ezt mondta neki: Mi bajod? így felelt: Ó jaj! Özvegyasszony vagyok, meghalt a férjem. ⁶Volt szolgálólányodnak két fia, akik összevesztek a mezőn, és mivel nem volt, aki szétválasztotta volna őket, az egyik leütötte a másikat, és megölte! ⁷Erre az egész nemzetség rátámadt szolgálóleányodra, és ezt mondták: Add ki a testvérgyilkost, hogy megöljük a testvéréért, akit meggyilkolt, sőt elpusztítjuk még az örökösét is! Így akarják kioltani még a megmaradt parazsamat is, hogy ne maradjon a férjemnek se neve, se maradéka a földön.

⁸Akkor a király ezt mondta az asszonynak: Menj haza, én majd rendelkezem az ügyedben! ⁹A tekoai asszony ezt felelte a királynak: Uram, királyom, a bűn terhe rám és családomra nehezedik, a király és az ő trónja pedig ártatlan! ¹⁰Erre a király ezt mondta: Hozd ide elém, aki ellened szól, és nem bánt többé téged. ¹¹Az asszony így felelt: Emlékezzék csak meg a király Yahuwahról, a te Elohimodról, hogy a vérbosszúra vágyó ne folytathassa a pusztítást, és ne semmisítsék meg a fiamat! A király így felelt: Az élő Yahuwahra mondom, hogy fiadnak egy hajszála sem esik le a földre.

¹²De az asszony ezt mondta: Szabad még szolgálólányodnak egy szót szólnia hozzád, uram, király? így felelt: Beszélj! ¹³Az asszony ezt mondta: Hát te miért gondoltál ilyet Elohim népe ellen? Hiszen a király, aki ezt a szót kimondta, maga is vétkes, mert nem hozatja vissza a király, akit eltaszított magától. ¹⁴Mert bizonyosan meghalunk, és olyanok leszünk, mint a víz, amelyet ha a földre öntenek, nem lehet fölszedni. És Elohim nem vesz el életet, hanem terveket sző, hogy az eltaszított ne maradjon eltaszítva előle. ¹⁵Most, hogy bejöttem elbeszélni ezt a dolgot uramnak, a királynak, bizony ijesztgetett a nép, de azt gondolta szolgálólányod: Beszélek én mégis a királlyal, hátha megteszi a király, amit szolgálólánya mond. ¹⁶Biztosan meghallgatja a király, és megmenti szolgálólányát annak a kezéből, aki fiammal együtt ki akar pusztítani Elohim örökségéből. ¹⁷Még ezt is mondta szolgálólányod: az én uram, királyom beszéde megnyugtató lesz számomra, mert olyan az én uram, királyom, mint Elohim Málákhja, meghallja mind a jót, mind a rosszat. Yahuwah, a te Elohimod legyen veled!

¹⁸A király azonban megszólalt, és ezt mondta az asszonynak: Ne titkolj el előttem semmit, ha most kérdezek tőled valamit! Az asszony így felelt: Beszéljen csak az én uram, királyom! ¹⁹A király ezt kérdezte: Nem Yoáv keze van benne mindebben? ²⁰Az asszony így felelt: A te életedre mondom, uram, királyom, hogy nem lehet kitérni sem jobbra, sem balra az elől, amit uram, királyom mond. Valóban a szolgád, Yoáv parancsolt nekem, és ő adta mindezeket a szavakat szolgálólányod szájába. Azért tette ezt szolgád, Yoáv, hogy a dolog más fordulatot vegyen. De az én uram bölcs, olyan a bölcsessége, mint Elohim Málákhjáé, mindent tud, ami az országban történik.

²¹Akkor ezt mondta a király Yoávnak: Rendben van, megteszem ezt a dolgot. Eredj, hozd vissza azt a fiút, Ávshálomt! ²²Ekkor Yoáv arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Yoáv: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését. ²³Elindult Yoáv, elment Geshurba, és hazahozta Ávshálomt Yerusháláyimba. ²⁴De a király ezt parancsolta: Vonuljon vissza a maga házába, arcomat pedig ne lássa! Ávshálom tehát visszavonult a házába, és nem láthatta a király arcát.

²⁵Egész Yiszrá'Elben nem volt olyan szép ember, akit annyira dicsértek volna, mint Ávshálom. Nem volt benne semmi hiba tetőtől talpig. ²⁶És amikor a fejét megnyíratta - mert időről időre lenyíratta a haját; mivel igen nehéz volt, azért kellett lenyíratnia - kétszáz Shekel súlyú volt a haja, a királyi súlymérték szerint. ²⁷Három fia született Ávshálomnak, meg egy leánya, név szerint Támár. Ez szép megjelenésű asszony volt.

²⁸Két esztendeje lakott már Ávshálom Yerusháláyimban, de a király arcát nem láthatta. ²⁹Üzent azért Ávshálom Yoávnak, hogy elküldje a királyhoz, de ő nem akart elmenni hozzá. Üzent másodszor is, de ő mégsem akart elmenni. ³⁰Akkor így szólt szolgáinak: Nézzétek, Yoáv birtoka az enyém mellett van, és ott árpája van neki. Menjetek és gyújtsátok föl! Föl is gyújtották Ávshálom szolgái azt a birtokot. ³¹Ekkor fölkelt Yoáv, elment Ávshálom házába, és ezt mondta neki: Miért gyújtották föl szolgáid az én birtokomat?! ³²Ávshálom így felelt Yoávnak: Azért, mert üzentem neked, hogy jöjj ide; el akarlak küldeni a királyhoz, hogy mondd meg neki: Miért jöttem haza Geshurból? Jobb volna nekem még mindig ott lennem. Most már hadd lássam a király arcát! Ha bűnös vagyok, ölessen meg! ³³Elment tehát Yoáv a királyhoz, és elmondta neki ezt. pedig hívatta Ávshálomt, az elment a királyhoz, és arcával a földet érintve leborult előtte, a király pedig megcsókolta Ávshálomt.

Szójegyzék: Ávshálom (אַבְשָׁלוֹם - 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke atyja • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Geshur (גְּשׁוּר - 𐤂𐤔𐤅𐤓) – Híd / hídvidék (arám fejedelemség) • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Hírnök / küldött / angyal • Shekel (שֶׁקֶל - 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység • Támár (תָּמָר - 𐤕𐤌𐤓) – Pálma • Tekoa (תְּקוֹעַ - 𐤕𐤒𐤅𐤏) – Trombitafújás / sátorverés helye • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsam / illat • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Béke alapja/Béke városa • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya

¹Történt ezek után, hogy Ávshalom szerzett magának egy harci kocsit, lovakat és ötven embert, akik előtte futottak. ²Korán reggel odaállt Ávshalom a kapun át vivő út mellé, és megszólított mindenkit, aki valamilyen peres ügyben ment a királyhoz ítéletért. Megkérdezte: Melyik városból való vagy? És ha az ezt felelte: Yiszrá'Elnek ebből vagy abból a törzséből való a te szolgád, ³akkor ezt mondta neki Ávshalom: Nézd, a te ügyed helyes és jogos, de nincs a királynál senki, aki meghallgasson téged. ⁴Majd így folytatta Ávshalom: Bárcsak engem tennének bíróvá ebben az országban, akkor bárki jönne hozzám, akinek peres ügye van, én igaznak nyilvánítanám őt. ⁵És ha valaki közeledett hozzá, hogy leboruljon előtte, akkor kinyújtotta a kezét, magához szorította, és megcsókolta. ⁶Így tett Ávshalom egész Yiszrá'Elben mindazokkal, akik ítéletért mentek a királyhoz. Így lopta el Ávshalom Yiszrá'El embereinek a szívét.

⁷Negyven esztendő elteltével ezt mondta Ávshalom a királynak: Hadd menjek el, hogy teljesítsem Chevronban Yahuwahnak tett fogadalmamat! ⁸Mert ezt a fogadalmat tette szolgád, amikor az Árámi Geshurban lakott: Ha egyszer visszavisz engem Yahuwah Yerusháláyimba, Yahuwahnak fogok szolgálni. ⁹A király azt mondta neki: Menj el shálommal! Elindult tehát, és elment Chevronba. ¹⁰Közben kémeket küldött Ávshalom Yiszrá'El minden törzséhez ezzel az üzenettel: Ha meghalljátok a kürt szavát, mondjátok: Király lett Ávshalom Chevronban! ¹¹Kétszáz férfi ment Ávshalomnal Yerusháláyimből, akik hívására jóhiszeműen mentek, nem tudtak a dologról semmit. ¹²Ávshalom bemutatta az áldozatot, közben pedig hívatta Ávshalom a Giloi Áchitofelt, Dávid tanácsosát is a maga városából, Giloból. Az összeesküvés pedig erősödött, és a nép egyre szaporodott Ávshalom mellett.

¹³Egy hírnök érkezett Dávidhoz, és jelentette: Ávshalomhoz hajolt a Yiszrá'Eliek szíve! ¹⁴Akkor ezt parancsolta Dávid mindazoknak a szolgáknak, akik vele voltak Yerusháláyimban: Jertek, fussunk, mert másképpen nem tudunk elmenekülni Ávshalom elől. Sietve menjetek, mert ő is siet, és utolér bennünket, veszedelmet zúdít ránk, és kardélre hányja a várost. ¹⁵A király szolgái ezt felelték a királynak: Minden úgy legyen, ahogyan uram, a király választja. Mi a te szolgáid vagyunk. ¹⁶Ekkor elindult a király, és nyomában egész háza népe. Tíz másodrangú feleségét azonban hátrahagyta a király, hogy őrizzék a palotát. ¹⁷Így vonult ki a király, és nyomában egész hadinépe, de a legszélső háznál megálltak. ¹⁸Elvonult előtte valamennyi szolgája: a Kreti, a Pleti és a Gátiak, az a hatszáz ember, akik vele jöttek Gátból. Mindezek elvonultak a király előtt.

¹⁹Akkor ezt mondta a király a Gáti Itájnak: Miért jössz te is velünk? Térj vissza, és maradj a király mellett, mert te idegen és lakóhelyedről száműzött ember vagy. ²⁰Nemrég jöttél, és máris bujdosóvá tegyelek azzal, hogy velünk jössz? Én megyek, ahova mehetek. De te térj vissza, és vidd magaddal atyádfiait is; szeretet és hűség legyen veled! ²¹Itáj azonban így válaszolt a királynak: Az élő Yahuwahra és az én uram, királyom életére mondom, hogy bárhol is lesz az én uram, királyom, ott lesz a te szolgád is, akár élve, akár halva. ²²Erre Dávid ezt mondta Itájnak: Jöjj hát, és vonulj velünk! Elvonult tehát a Gáti Itáj is, valamennyi emberével és azok hozzátartozóival együtt. ²³Mindenki hangosan sírt az országban, amikor elvonult az egész hadinép. A király átkelt a Kidron-patakon, és az egész hadinép elvonult a pusztába vezető úton.

²⁴Ott volt Tzádok is, és vele az összes Lewi'im, akik Elohim Szövetség Ládáját vitték. Letették Elohim ládáját, Evyátár pedig felment, amíg csak ki nem vonult a városból az egész hadinép. ²⁵Akkor a király ezt mondta Tzádoknak: Vidd vissza Elohim ládáját a városba! Ha kegyelmes lesz hozzám Yahuwah, akkor visszahoz engem, és látnom engedi még azt, meg annak a lakóhelyét. ²⁶De ha ezt mondaná: Nem gyönyörködöm benned, akkor itt vagyok, tegye velem, amit jónak lát! ²⁷Majd ezt mondta Tzádok Kohennek a király: Nemde látnok vagy-e? Térj vissza a városba shálommal, és veletek együtt két fiatok is, a te fiad, Áchimá'átz, meg Evyátár fia, Yáhu'Nátán. ²⁸Figyeljetek! Én majd a puszta síkságain^*tartózkodom, amíg valami hír nem érkezik hozzám tőletek. ²⁹Tzádok és Evyátár tehát visszavitték Elohim ládáját Yerusháláyimba, és ott maradtak.

³⁰Dávid azután fölfelé ment az Olajfák hágóján, és amíg ment, egyre sírt. Betakart fejjel, mezítláb ment, és az egész hadinép is vele együtt betakarta a fejét, és ahogy mentek fölfelé, egyre sírtak. ³¹Amikor jelentették Dávidnak, hogy Áchitofel is az összeesküvők között van Ávshalomnál, ezt mondta Dávid: Kérlek, Yahuwah, hiúsítsd meg Áchitofel tanácsát! ³²Amikor fölért Dávid a hegy tetejére, ahol leborulni szokott Elohim előtt, éppen szembejött vele az árki Chushái tépett ruhában és földet szórva a fejére. ³³Dávid ezt mondta neki: Ha velem tartasz, csak terhemre leszel, ³⁴de ha visszatérsz a városba, és ezt mondod Ávshalomnak: Én a te szolgád leszek, ó király! Azelőtt apád szolgája voltam, de mostantól fogva a te szolgád leszek! - akkor meg tudod hiúsítani Áchitofel tanácsát. ³⁵Ott lesznek veled a Kohenek, Tzádok és Evyátár is. Azért mindent, amit a királyi palotából hallasz, jelentsd Tzádok és Evyátár Koheneknek. ³⁶Ott van velük a két fiúk is: Tzádoké Áchimá'átz, Evyátáré pedig Yáhu'Nátán. Velük mindent megüzenhettek nekem, amit csak hallotok. ³⁷Chushái, Dávid barátja be is ment a városba. Ávshalom is megérkezett Yerusháláyimba.

^*28: MT ketiv בְּעַבְרוֹת „gázlók"; qere בְּעַרְבוֹת „síkságok". A fordítás a qere-olvasatot követi.

Szójegyzék: Áchimá'átz (אֲחִימַעַץ - 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤏𐤑) – Haragos/Gyors testvér • Áchitofel (אֲחִיתֹפֶל - 𐤀𐤇𐤉𐤕𐤐𐤋) – Testvér bolondsága • Ávshalom (אַבְשָׁלוֹם - 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke atyja • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Társulás városa • Chushái (חוּשַׁי - 𐤇𐤅𐤔𐤉) – Aki siet • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Evyátár (אֶבְיָתָר - 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – (Az) Atya bőségben • Gát (גַּת - 𐤂𐤕) – Olaj-/borsajtó • Geshur (גְּשׁוּר - 𐤂𐤔𐤅𐤓) – Híd/Átkelő • Gilo (גִּלֹה - 𐤂𐤋𐤄) – Öröm helye • Itáj (אִתַּי - 𐤀𐤕𐤉) – Velem (van) • Kidron (קִדְרוֹן - 𐤒𐤃𐤓𐤅𐤍) – Sötét/Homályos • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap/Felszentelt szolga • Lewi'im (לְוִיִּים - 𐤋𐤅𐤉𐤉𐤌) – Leviták/Csatlakozók • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Békesség/Teljesség • Tzádok (צָדוֹק - 𐤑𐤃𐤅𐤒) – Igaz/Igazságos • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Béke alapja/Béke városa • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd/Elohim harcosa • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta

¹Amikor Dávid egy kevéssel túljutott a hegytetőn, szembejött vele Tzivá, Mefivoshet szolgája, két fölszerszámozott szamárral. Volt rajtuk kétszáz kenyér, száz csomó aszú szőlő, száz adag aszalt füge és egy tömlő bor. ²A király megkérdezte Tzivától: Mit akarsz ezzel? Tzivá így felelt: A szamarak legyenek a király háza népéé, hogy azokon járjanak, a kenyér és a nyári gyümölcs legyen a szolgák étele, a bor pedig legyen annak az itala, aki elfárad a pusztában. ³Ekkor megkérdezte a király: Hol van uradnak a fia? Tzivá így felelt a királynak: Yerusháláyimban maradt, mert azt mondta, hogy most adja vissza neki Yiszrá'El háza az apja királyságát. ⁴A király ezt mondta Tzivának: Legyen minden a tiéd, ami Mefivosheté volt. Tzivá felelte: Leborulok előtted, légy hozzám ezután is jóindulattal, uram, királyom!

⁵Amikor Dávid király megérkezett Báchurimba, éppen kijövőben volt egy ember, aki Shá'ul rokonságából való volt, név szerint Shim'i, Gerá fia, és amint ment, egyre átkozta őket. ⁶Sőt kővel hajigálta Dávidot és Dávid király szolgáit, bár jobbról és balról ott volt az egész hadinép és az összes hős harcos. ⁷Így átkozta őt Shim'i: Gyere csak, gyere, te vérengző és elvetemült ember! ⁸Megtorolja rajtad Yahuwah Shá'ul házának minden kiontott vérét, aki helyett te király lettél, és odaadta Yahuwah a királyságot fiadnak, Ávshálomnak. Most a saját gonoszságod ért utol, mert vérengző ember vagy!

⁹Akkor ezt mondta a királynak Ávisháj, Tzeru'Yáh fia: Hogy meri átkozni az én uramat, királyomat ez a döglött kutya?! Hadd menjek oda, hogy levágjam a fejét! ¹⁰A király azonban ezt mondta: Nem rám és nem rátok tartozik ez, Tzeru'Yáh fiai. Mert ha átkoz, és ha Yahuwah mondta neki, hogy átkozza Dávidot, akkor ki mondhatná neki: Miért tetted ezt? ¹¹Majd ezt mondta Dávid Ávishájnak és összes szolgájának: Ha még a fiam is az életemre tör, aki pedig az én véremből származik, mennyivel inkább ez a BenYámini! Hagyjátok, hadd átkozzon, hiszen Yahuwah parancsolta neki. ¹²Talán rám tekint Yahuwah nyomorúságomban, és javamra fordítaná azt, hogy ma átkoztak engem! ¹³Dávid továbbment embereivel az úton, Shim'i pedig vele átellenben a hegyoldalon menve egyre átkozta, kövekkel dobálta, és port szórt feléje. ¹⁴Megérkezett a király és az egész hadinép fáradtan, és ott megpihent.

¹⁵Ávshálom és az egész Yiszrá'Eli hadinép megérkezett Yerusháláyimba. Vele volt Áchitofel is. ¹⁶Amikor az arki Chusháj, Dávid barátja bement Ávshálomhoz, ezt mondta Chusháj Ávshálomnak: Éljen a király! Éljen a király! ¹⁷De Ávshálom ezt mondta Chushájnak: Ez a te hűséged barátod iránt? Miért nem mentél el a barátoddal? ¹⁸Chusháj ezt felelte Ávshálomnak: Azért nem, mert én azé leszek és annál maradok, akit Yahuwah és ez a hadinép, meg az összes a Yiszrá'Eliek választottak. ¹⁹Másodszor pedig: kinek szolgáljak én, ha nem az ő fiának? Ahogyan apádat szolgáltam, ugyanúgy foglak téged is.

²⁰Ávshálom ezt mondta Áchitofelnek: Adjatok tanácsot, hogy mit tegyünk! ²¹Áchitofel ezt mondta Ávshálomnak: Menj be apád másodrangú feleségeihez, akiket itthon hagyott a palota őrzésére. Ha meghallja egész Yiszrá'El, hogy utálatossá tetted magad apád előtt, annál inkább fölbátorodnak mindazok, akik veled tartanak. ²²Sátrat vontak fel tehát Ávshálomnak a háztetőn, és bement Ávshálom apja másodrangú feleségeihez egész Yiszrá'El szeme láttára. ²³Abban az időben olyannak tartották Áchitofel tanácsát, amit adott, mintha Elohim szavát kérdezték volna meg. Ilyennek tartotta Áchitofel minden tanácsát Dávid is, Ávshálom is.

Szójegyzék: Áchitofel (אֲחִיתֹפֶל - 𐤀𐤇𐤉𐤕𐤐𐤋) – „Oktalanság testvére" / „A balgaság bátyja" • Ávisháj (אֲבִישַׁי - 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – „Atyám ajándéka" • Ávshálom (אַבְשָׁלוֹם - 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – „Béke atyja" • Báchurim (בַּחוּרִים - 𐤁𐤇𐤅𐤓𐤉𐤌) – „Ifjak (helye)" (helynév) • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – „Jobb kéz fia" (törzs) • Chusháj (חוּשַׁי - 𐤇𐤅𐤔𐤉) – „Gyors" / „Sietős" • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – „Szeretett" • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – „Hatalmas / Hatalmak / Teremtő" • Gerá (גֵּרָא - 𐤂𐤓𐤀) – „Szem" / „Vándor" • Mefivoshet (מְפִיבֹשֶׁת - 𐤌𐤐𐤉𐤁𐤔𐤕) – „A szégyen szájából" / „A szégyen eltörlője" • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – „Kért / Kiválasztott" • Shim'i (שִׁמְעִי - 𐤔𐤌𐤏𐤉) – „Hírem" / „Aki hallott" • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – „Balzsam" • Tzivá (צִיבָא - 𐤑𐤉𐤁𐤀) – „Növekedés" / „Felállított" • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – „Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz" • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – „Leszálló / Lefolyó" (folyó) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – „Béke alapja / Béke városa" • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – „Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa"

¹Azután ezt mondta Áchitofel Ávshálomnak: Kiválasztok tizenkétezer embert, elindulok, és üldözöm Dávidot még ma éjjel. ²Megtámadom, amíg fáradt és erőtlen, megriasztom, és elfut az egész vele levő nép, és egyedül a királyt ölöm meg. ³Az egész népet visszahozom hozzád, mert az egésznek a visszatérése attól az egy embertől függ, akit te keresel, és az egész nép békében lesz. ⁴Tetszett ez a beszéd Ávshálomnak és Yiszrá'El véneinek.

⁵De Ávshálom ezt mondta: Hívjátok ide az arki Chushájt is, hallgassuk meg, mi mondanivalója van neki. ⁶Amikor Chusháj megérkezett Ávshálomhoz, ezt mondta neki Ávshálom: Áchitofel ezt meg ezt mondta. Úgy tegyünk-e, ahogyan ő mondta, vagy ne? Mondd meg! ⁷Chusháj ezt mondta Ávshálomnak: Most az egyszer nem jó tanácsot adott Áchitofel. ⁸Majd ezt mondta Chusháj: Magad is tudod, hogy apád és emberei vitézek, és keserű lelkűek, mint a kölykeitől megfosztott medve a mezőn. Azonfelül apád harcos ember, aki nem engedi aludni a hadinépet. ⁹Íme, most ő maga valamelyik verembe rejtőzhet, vagy valamelyik más helyre. Megtörténhetik, hogy mindjárt kezdetben elesnek néhányan, és ha ennek hallatára azt mondják majd, hogy vereség érte az Ávshálomnal tartó népet, akkor még a bátor férfi is, akinek szíve mint az oroszláné, bizton megolvad. ¹⁰Hiszen egész Yiszrá'El tudja, hogy apád vitéz ember, és bátrak a vele levők is. ¹¹Én bizony azt tanácsolom, hogy inkább gyűjtsd magadhoz egész Yiszrá'Elt Dántól Be'er-Sheváig, hogy annyian legyenek, mint a tengerparton a homok, és orcád személyesen menjen a harcba. ¹²Akkor ráereszkedünk arra a helyre, ahol éppen megtaláljuk, ahogyan a harmat hull a földre, és nem marad meg sem ő, sem a vele levő emberek közül senki. ¹³Ha pedig valamelyik városba húzódik vissza, húzzon köteleket egész Yiszrá'El a város köré, és rántsuk le azt a patakmederig, hogy még egy kövecske se maradjon meg ott. ¹⁴Erre azt mondta Ávshálom és minden Yiszrá'Eli férfi: Jobb az arki Chusháj tanácsa Áchitofel tanácsánál. Mert Yahuwah parancsolta, hogy meghiúsítsák Áchitofel jó tanácsát, azért, hogy veszedelmet hozzon Yahuwah Ávshálomra.

¹⁵Chusháj pedig elmondta Tzádok és Evyátár Koheneknek: Ilyen tanácsot adott Áchitofel Ávshálomnak és Yiszrá'El véneinek, én viszont ezt meg ezt tanácsoltam. ¹⁶Most tehát sietve küldjetek jelentést Dávidnak: Ne töltsd ma az éjszakát a puszta felé vezető gázlóknál, hanem azonnal kelj át, nehogy elnyeljék a királyt és az egész vele levő népet. ¹⁷Yáhu'Nátán és Áchimá'atz a Rogel-forrásnál álldogáltak. Oda járt egy szolgálóleány, az hordta nekik a hírt, ők pedig elmentek és hírt vittek Dávid királynak. A városba ugyanis nem mertek bemenni, hogy meg ne lássák őket. ¹⁸Mégis meglátta őket egy szolga, és hírül adta Ávshálomnak. Ezért mindketten sietve eltávoztak, és bementek egy Báchurimi ember házába. Ennek az udvarában volt egy kút, oda ereszkedtek le. ¹⁹Az asszony pedig fogott egy terítőt, letakarta vele a kút száját, és tört gabonát szórt rá, úgyhogy semmit sem lehetett észrevenni. ²⁰Amikor megérkeztek az asszonyhoz Ávshálom szolgái, és megkérdezték, hogy hol van Áchimá'atz és Yáhu'Nátán, az asszony így felelt nekik: Átkeltek a vízfolyamon. És keresték őket, de mivel nem találták, visszatértek Yerusháláyimba.

²¹Miután eltávoztak, ezek kijöttek a kútból, elmentek, és hírt vittek Dávid királynak. Ezt mondták Dávidnak: Induljatok, keljetek át gyorsan a vízen, mert ilyet tanácsolt ellenetek Áchitofel! ²²Elindult azért Dávid egész népével együtt, és átkeltek a Yárdenen. Virradatra senki sem maradt, aki ne kelt volna át a Yárdenen.

²³Amikor látta Áchitofel, hogy nem az ő tanácsát követik, fölnyergelte a szamarát, elindult, és hazament a városába. Rendelkezett háza felől, azután felakasztotta magát. Így halt meg, és eltemették apja sírjába.

²⁴Dávid már Máchánáyimba érkezett, amikor Ávshálom az összes a Yiszrá'Eliekkel együtt átkelt a Yárdenen. ²⁵Ávshálom Yoáv helyett Ámászát állította a hadsereg élére. Ámászá egy Yitrá nevű Yiszrá'Eli ember fia volt, aki bement Ávigáyilhoz, Náchásh leányához, aki Tzeru'Yáhnak, Yoáv anyjának volt a nővére. ²⁶Yiszrá'El és Ávshálom Gil'ád földjén ütött tábort.

²⁷Amikor Dávid Máchánáyimba érkezett, az Ámoni Rábáhból való Shovi, Náchásh fia, a Lodvárból való Mákhir, Ámi'El fia és a Gil'ádi Rogelimből való Bárziláj ²⁸ágyneműt, tálakat és cserépedényeket, búzát, árpát, lisztet és pörkölt gabonát, babot meg pörkölt lencsét, ²⁹továbbá mézet, vajat, juhokat és tehénsajtot vittek eleségül Dávidnak és a vele levő népnek. Mert ezt mondták: Éhes, fáradt és szomjas lett a nép a pusztában.

Szójegyzék: Áchimá'atz (אֲחִימַעַץ - 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤏𐤑) – „Bátyám haragja" / „Dühöm testvére" • Áchitofel (אֲחִיתֹפֶל - 𐤀𐤇𐤉𐤕𐤐𐤋) – „Oktalanság testvére" • Ámászá (עֲמָשָׂא - 𐤏𐤌𐤔𐤀) – „Teher" / „Nép" • Ámi'El (עַמִּיאֵל - 𐤏𐤌𐤉𐤀𐤋) – „Népem El(je)" • Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Pogány nép / Lot leszármazottja • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל - 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – „Atyám öröm" • Ávshálom (אַבְשָׁלוֹם - 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – „Béke atyja" • Báchurim (בַּחוּרִים - 𐤁𐤇𐤅𐤓𐤉𐤌) – „Ifjak (helye)" (helynév) • Bárziláj (בַּרְזִלַּי - 𐤁𐤓𐤆𐤋𐤉) – „Vasból való" / „Vaskemény" • Be'er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע - 𐤁𐤀𐤓𐤔𐤁𐤏) – „Eskü kútja" / „Hét kútja" • Chusháj (חוּשַׁי - 𐤇𐤅𐤔𐤉) – „Gyors" / „Sietős" • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – „Bíró" / „Ítélő" (törzs) • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – „Szeretett" • Evyátár (אֶבְיָתָר - 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – „Bőség atyja" • Gil'ád (גִּלְעָד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – „Tanúbizonyság dombja" • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – „Pap" / „Felszentelt szolga" • Lodvár (לוֹ דְבָר - 𐤋𐤅𐤃𐤁𐤓) – „Nincs legelő" / „Nincs szó (hír)" • Máchánáyim (מַחֲנָיִם - 𐤌𐤇𐤍𐤉𐤌) – „Két tábor" • Mákhir (מָכִיר - 𐤌𐤊𐤉𐤓) – „Eladott" / „Ismerő" • Náchásh (נָחָשׁ - 𐤍𐤇𐤔) – „Kígyó" • Rábáh (רַבָּה - 𐤓𐤁𐤄) – „Nagy" / „Sok" (város) • Rogel (רֹגֵל - 𐤓𐤂𐤋) – „Kémlelő" / „Taposó" (forrás neve) • Rogelim (רֹגְלִים - 𐤓𐤂𐤋𐤉𐤌) – „Járókelők" / „Kémlelők" (helynév) • Shovi (שֹׁבִי - 𐤔𐤁𐤉) – „Fogoly" / „Visszatérő" • Tzádok (צָדוֹק - 𐤑𐤃𐤅𐤒) – „Igaz" / „Igazságos" • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – „Balzsam" • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – „Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz" • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – „Leszálló" / „Lefolyó" (folyó) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – „Béke alapja" / „Béke városa" • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – „Aki Elohimmal küzd" / „Elohim harcosa" • Yitrá (יִתְרָא - 𐤉𐤕𐤓𐤀) – „Bőség" / „Többlet" • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – „Yahuwah atya" • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – „Yahuwah adta"

¹Ezután számba vette Dávid a vele levő hadinépet, és ezredeseket meg századosokat állított az élükre. ²Dávid a hadinép egyharmadát Yoávra bízta, egyharmadát Ávishájra, Tzeru'Yáh fiára, Yoáv testvérére, egyharmadát pedig a Gáti Itájra. A király ezt mondta a népnek: Én magam is veletek fogok menni. ³De a nép így felelt: Nem jöhetsz, mert ha mi megfutamodunk is, velünk nem törődnek; sőt ha a sereg fele meghal is, azzal sem törődnek. De te annyit érsz, mint tízezer magunkfajta ember. Jobb tehát, ha a városból segítesz bennünket. ⁴A király ezt mondta nekik: Úgy teszek, ahogy jónak látjátok. Majd odaállt a király a kapu mellé, az egész hadinép pedig kivonult századonként és ezredenként. ⁵Yoávnak, Ávishájnak és Itájnak ezt parancsolta a király: Az én kedvemért bánjatok kíméletesen azzal a fiúval, Ávshálomnal! Hallotta az egész hadinép is, hogy mit parancsolt a király Ávshálomra vonatkozólag mindegyik vezérének.

⁶Azután kivonult a hadinép a mezőre Yiszrá'El ellen, de az ütközet az Efráyimi erdőben folyt le. ⁷Ott verték meg Yiszrá'El hadinépét Dávid szolgái. Nagy vereség érte ott őket azon a napon: elesett húszezer ember. ⁸Kiterjedt a harc arra az egész vidékre, és a hadinép közül sokkal többet pusztított el az erdő azon a napon, mint amennyit fegyver pusztított el.

⁹Egyszer csak rábukkantak Dávid szolgái Ávshálomra. Ávshálom egy öszvéren nyargalt. Az öszvér beszaladt egy nagy tölgyfa sűrű ágai alá, Ávshálom feje pedig fennakadt a tölgyfán, és ott maradt ég és föld között, mert az öszvér kiszaladt alóla. ¹⁰Meglátta ezt egy ember, és jelentette Yoávnak. Ezt mondta: Láttam, hogy Ávshálom egy tölgyfán függ! ¹¹Yoáv ezt mondta a hírt hozó embernek: Ha láttad, miért nem sújtottad le mindjárt ott, a földre? Azután gondom lett volna arra, hogy tíz ezüstöt meg egy övet adjak neked. ¹²De az az ember így felelt Yoávnak: Ha ezer ezüstöt mérnének is a tenyerembe, akkor sem emelnék kezet a király fiára. Hiszen fülünk hallatára parancsolta meg a király neked, Ávishájnak meg Itájnak, hogy vigyázzatok arra a fiúra, Ávshálomra! ¹³Ha orvul törtem volna az életére, akkor te nem álltál volna mellém, hiszen a király előtt semmi sem marad titokban! ¹⁴Yoáv ezt mondta: Mit vesztegetem veled az időt? És három vesszőt fogott a kezébe, és beledöfte őket Ávshálom szívébe, mert még életben volt a tölgyfán. ¹⁵Azután körülfogta Ávshálomot Yoáv tíz fegyverhordozó legénye, lesújtottak rá és megölték.

¹⁶Ekkor Yoáv megfújta a kürtöt, mire a nép visszatért Yiszrá'El üldözéséből, mert Yoáv megkímélte a népet. ¹⁷Ávshálomot pedig fogták, beledobták az erdőben egy nagy gödörbe, és igen nagy rakás követ szórtak rá. Egész Yiszrá'El elfutott, mindenki a maga sátrához. ¹⁸Ávshálom még életében vett, és felállított magának egy emlékoszlopot a Király-völgyben, mert ezt mondta: Nincs fiam, aki fenntartaná nevem emlékét. Ezért a maga nevéről nevezte el az oszlopot. Yád Ávshálomnak (Ávshálom kezének) nevezik azt még ma is.

¹⁹Áchimá'atz, Tzádok fia ezt mondta: Elfutok, és megviszem az örömhírt a királynak, hogy igazságot szolgáltatott neki Yahuwah ellenségei kezéből. ²⁰De Yoáv ezt mondta neki: Ne légy te ma örömhírvivő ember, majd máskor vihetsz örömhírt. Ma nem örömhírt vinnél, hiszen meghalt a király fia! ²¹Egy Kushi embernek azonban ezt parancsolta Yoáv: Menj, jelentsd a királynak, amit láttál! A Kushi ember leborult Yoáv előtt, azután futásnak eredt. ²²Áchimá'atz, Tzádok fia megint ezt mondta Yoávnak: Bármi történjék is, elfutok én is a Kushi után! De Yoáv ezt felelte: Miért futnál éppen te, fiam? Nem örömhír ez, amelyért jutalmat kapnál. Bármi történjék is - mondta -, elfutok! ²³Erre azt mondta neki Yoáv: Hát fuss! Futásnak eredt tehát Áchimá'atz a Kikár-úton, és megelőzte a Kushit.

²⁴Dávid ott ült a két kapu között, az őrálló pedig fölment a kapu tetejére a bástyára, és amikor körülnézett, látta, hogy egy ember fut egyedül. ²⁵Az őr lekiáltott, és jelentette ezt a királynak. A király ezt mondta: Ha egyedül van, örömhír van a szájában. Közben az ember egyre közelebb jött. ²⁶Azután meglátott az őr egy másik futó embert is, ezért lekiáltott az őr a kapuba, és ezt mondta: Jön egy másik egyedül futó ember is! A király ezt mondta: Az is örömhírt hoz. ²⁷Majd ezt mondta az őr: Az elsőnek a futását olyannak látom, mintha Áchimá'atz, Tzádok fia futna. Akkor ezt mondta a király: Jó ember ő, és jó hírt hoz.

²⁸Áchimá'atz ezt kiáltotta a királynak: Békesség! Azután leborult a király elé arccal a földre, és ezt mondta: Bárukh Yahuwah, a te Elohimod! Kezedbe adta azokat az embereket, akik kezet emeltek az én uramra, királyomra. ²⁹De a király ezt kérdezte: Épségben van-e Ávshálom fiam? Áchimá'atz így felelt: Láttam egy nagy tömeget, de Yoáv elküldte a király egyik szolgáját meg a te szolgádat is, ezért nem tudom, mi történt. ³⁰A király azt mondta: Eredj odébb, állj meg itt! Áchimá'atz tehát odébbment, és megállt. ³¹Közben megérkezett a Kushi ember is, és így szólt: Fogadjon örömhírt uram, királyom! Igazságot szolgáltatott ma neked Yahuwah mindazok kezéből, akik fölkeltek ellened. ³²De a király ezt kérdezte a Kushitól: Épségben van-e Ávshálom fiam? A Kushi így felelt: Úgy járjanak az én uram, királyom ellenségei, és mindazok, akik a vesztedre törnek, mint az ifjú!

Szójegyzék: Áchimá'atz (אֲחִימַעַץ - 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤏𐤑) – Testvérem a tanács • Ávisháj (אֲבִישַׁי - 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – Atyám ajándéka • Ávshálom (אַבְשָׁלוֹם - 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke atyja • Bárukh (בָּרוּךְ - 𐤁𐤓𐤅𐤊) – Áldott • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Efráyim (אֶפְרָיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Kétszeresen gyümölcsöző (törzs) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Gáti (גִּתִּי - 𐤂𐤕𐤉) – Gátból való • Itáj (אִתַּי - 𐤀𐤕𐤉) – Velem / Mellettem • Kikár (כִּכָּר - 𐤊𐤊𐤓) – Kerek / körzet; Jordán-síkság • Kushi (כּוּשִׁי - 𐤊𐤅𐤔𐤉) – Kús földjéről való / kúsita • Tzádok (צָדוֹק - 𐤑𐤃𐤅𐤒) – Igaz / Igazságos • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsam • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yád Ávshálom (יַד אַבְשָׁלוֹם - 𐤉𐤃𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – Ávshálom keze / emlékoszlop neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya

¹A király megrendült, fölment a kapu fölött levő helyiségbe, és sírt. És amíg ment, ezt mondogatta: Fiam, Ávshálom! Fiam, fiam, Ávshálom! Bárcsak én haltam volna meg helyetted, fiam, fiam, Ávshálom! ²Yoávnak azonban jelentették, hogy a király sír és gyászolja Ávshálomot. ³Ezért gyászra fordult a szabadulás azon a napon az egész nép számára, mert meghallotta a nép, hogy bánkódik a király a fia miatt. ⁴Úgy lopakodott be a hadinép azon a napon a városba, ahogyan a szégyent vallott hadinép szokott lopakodni, ha megfutott a csatából. ⁵A király pedig betakarta az arcát, és hangosan jajgatott a király: Fiam, Ávshálom, fiam, fiam, Ávshálom! ⁶Akkor Yoáv bement a királyhoz a házba, és ezt mondta: Megszégyenítetted ma minden szolgádat, akik pedig megmentették az életedet, fiaidnak és leányaidnak az életét, feleségeidnek és másodrangú feleségeidnek az életét. ⁷Hiszen azokat szereted, akik gyűlölnek, és azokat gyűlölöd, akik szeretnek. Ma kimutattad, hogy úgy viselkedsz, mintha nem is lennének vezéreid és szolgáid! Bizony most tudtam meg, hogy jobban szeretnéd, ha mindnyájan meghaltunk volna is ma, csak Ávshálom élne. ⁸Most már kelj föl, menj ki, és beszélj szolgáidhoz szívhez szólóan, mert Yahuwahra esküszöm, hogy ha nem jössz ki, éjjelre már egy ember sem marad melletted! Ez pedig rosszabb lesz neked minden bajnál, ami ifjúságodtól fogva mostanáig ért téged. ⁹Erre fölkelt a király, és leült a kapuban. Az egész hadinépnek pedig kihirdették, hogy a király a kapuban ül, és az egész hadinép a király elé járult. Yiszrá'El tehát menekült, mindenki a maga otthonába. ¹⁰És civakodás kezdődött Yiszrá'El népének törzsei között, és ezt mondták: A király mentett meg bennünket ellenségeink kezéből. Ő szabadított meg bennünket a Pelishti kezéből is, és most el kellett menekülnie az országból Ávshálom miatt. ¹¹De Ávshálom, akit mi fölkentünk, meghalt a harcban. Miért késlekedtek tehát visszahozni a királyt?

¹²Dávid király pedig ezt az üzenetet küldte Tzádok és Evyátár Koheneknek: Így beszéljetek Yáhu'Dáh véneihez: Miért akartok utolsók lenni a király hazahozásában? Eljutott ugyanis a királyi udvarba annak a híre, amiről egész Yiszrá'El beszélt. ¹³Ti az én testvéreim vagytok, az én húsom és vérem. Miért akartok utolsók lenni a király visszahozásában? ¹⁴Mondjátok meg Ámászának: Te az én húsom és vérem vagy. Úgy segítsen meg engem Elohim most és ezután is, hogy te leszel Yoáv helyett a hadseregparancsnokom egész életedben. ¹⁵Így nyerte meg minden Yáhu'Dáhi ember szívét, mint egy emberét, úgyhogy üzenetet küldtek a királynak: Térj vissza minden szolgáddal együtt!

¹⁶Visszaindult tehát a király, és elérkezett a Yárdenhez. A Yáhu'Dáhiak pedig Gilgálba érkeztek, hogy elébe menjenek a királynak, és segítsenek a királynak átkelni a Yárdenen. ¹⁷A BenYámini Shim'i, Gerá fia is sietve elment Bachurimból, a Yáhu'Dáhiakkal együtt, Dávid király elé. ¹⁸Ezer BenYámini ember volt vele, továbbá Tzivá, Shá'ul házának a szolgája, tizenöt fiával és húsz szolgájával együtt, és még a király előtt odaértek a Yárdenhez. Átkeltek a gázlón, hogy áthozzák a király háza népét, és megtegyék, amit csak jónak lát. Shim'i, Gerá fia pedig leborult a király előtt, amikor átkelt a Yárdenen. ¹⁹Ezt mondta a királynak: Ne rója fel bűnül az én uram, és ne emlékezz arra, hogy milyen bűnt követett el szolgád akkor, amikor eltávozott az én uram, királyom Yerusháláyimből. Ne vegye azt szívére a király! ²⁰Tudja a te szolgád, hogy vétkezett, de látod, én jöttem ma elsőnek Yoszef egész házából, hogy elébe menjek az én uramnak, királyomnak! ²¹De megszólalt Ávisháj, Tzeru'Yáh fia, és ezt mondta: Hát nem kell Shim'inek meghalnia azért, hogy szidalmazta Yahuwah fölkentjét? ²²Dávid azonban ezt mondta: Nem rám és nem rátok tartozik ez, Tzeru'Yáh fiai! Még kísértésbe visztek ma engem! Miért kellene ma bárkinek is meghalnia Yiszrá'Elben? Hiszen tudom én, hogy ma lettem ismét Yiszrá'El királya! ²³Shim'inek pedig ezt mondta a király: Nem kell meghalnod! Meg is esküdött neki a király.

²⁴Mefivoshet, Shá'ul fia is elment a király elé. Nem gondozta a lábát, nem gondozta a szakállát, és nem mosatta a ruháját attól fogva, hogy a király elment, egészen addig, amíg békességben meg nem érkezett. ²⁵Amikor aztán Yerusháláyimban a király elé érkezett, ezt kérdezte tőle a király: Miért nem jöttél velem, Mefivoshet? ²⁶Ő így felelt: Uram, királyom, megcsalt engem a szolgám. Mert én, a te szolgád, ezt mondtam: Fölnyergeltetek egy szamarat, felülök rá, és úgy megyek a királlyal, mert béna a te szolgád. ²⁷Ő azonban rágalmazta szolgádat az én uram, királyom előtt. De az én uram, királyom olyan, mint Elohim Mal'ákha. Tégy azért úgy, ahogyan jónak látod. ²⁸Mert apám egész háza népe nem várhatott mást az én uramtól, királyomtól, mint a halált, te mégis azok közé ültetted szolgádat, akik asztalodnál esznek. Mi jogom volna tehát, hogy még panaszkodjam a királynak? ²⁹Akkor ezt mondta neki a király: Nem szükséges többet beszélned. Megmondtam, hogy te és Tzivá fogtok osztozni a mezőn. ³⁰Mefivoshet ezt felelte a királynak: Akár az egészet is elveheti. Csakhogy az én uram, királyom békességben hazajött!

³¹A Gil'ádi Bárziláj is elment Rogelimból, hogy átkeljen a királlyal a Yárdenen, és elbúcsúzzék tőle a Yárdennál. ³²Bárziláj igen öreg ember volt, nyolcvanesztendős. Ő tartotta el a királyt, amikor Machanayimban lakott, mert igen tehetős ember volt. ³³A király azonban ezt mondta Bárzilájnak: Jöjj át velem, és eltartalak Yerusháláyimban. ³⁴De Bárziláj ezt felelte a királynak: Ugyan mennyi idő van még hátra az életemből? Nem érdemes már fölmennem a királlyal Yerusháláyimba! ³⁵Most nyolcvanesztendős vagyok, nem tudok már különbséget tenni jó és rossz között, nem érzi szolgád annak az ízét, amit eszik és iszik, és nem gyönyörködöm az énekesek és énekesnők hangjában. Csak terhedre lenne a szolgád neked, uram, király! ³⁶Éppen csak átkel szolgád a Yárdenon a királlyal. Miért akar engem a király ennyire megjutalmazni? ³⁷Engedd vissza szolgádat, hadd haljak meg az én városomban, ahol apám és anyám sírja van! De itt van a fiam, Kimhám, a te szolgád. Keljen át ő veled, uram, király, és vele bánj jóindulattal. ³⁸A király ezt mondta: Velem jöhet Kimhám, és én úgy bánok vele, ahogyan szeretnéd. Mindent megteszek a kedvedért, amit csak kívánsz tőlem. ³⁹Azután átkelt a Yárdenon az egész nép, és a király is átkelt; akkor a király megcsókolta és megáldotta Bárzilájt, ő pedig visszatért lakóhelyére. ⁴⁰Így kelt át a király Gilgálba, és Kimhám is átkelt vele együtt. Yáhu'Dáh egész népe és Yiszrá'El népének a fele segített átkelni a királynak.

⁴¹De azután odamentek a királyhoz a Yiszrá'Eliek mind, és ezt mondták a királynak: Miért loptak el téged Yáhu'Dáhi testvéreink, akik segítettek átkelni a Yárdenen a királynak és háza népének, meg a Dáviddal levő többi embernek? ⁴²A Yáhu'Dáhiak így válaszoltak Yiszrá'Elinek: Azért, mert a király hozzánk áll közelebb. Miért kell ezért haragudnotok? Fogyasztottunk-e bármit is abból, ami a királyé? Vagy volt valami hasznunk belőle? ⁴³De a Yiszrá'Eliek ezt mondták a Yáhu'Dáhinak: Tízszer akkora jogunk van nekünk a királyhoz, Dávidhoz is, mint nektek! Miért becsültetek le bennünket? Nem mi mondtuk először, hogy hozzuk vissza a királyt? De a Yáhu'Dáhiak szava erősebb volt a Yiszrá'Eliek szavánál.

Szójegyzék: Ámászá (עֲמָשָׂא - 𐤏𐤌𐤔𐤀) – Teher / Nép • Ávisháj (אֲבִישַׁי - 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – Ajándék atyja • Ávshálom (אַבְשָׁלוֹם - 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke atyja • Bachurim (בַּחוּרִים - 𐤁𐤇𐤅𐤓𐤉𐤌) – Ifjak (helység) • Bárziláj (בַּרְזִלַּי - 𐤁𐤓𐤆𐤋𐤉) – Vasból való • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia (törzs) • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Evyátár (אֶבְיָתָר - 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Bőség atyja • Gerá (גֵּרָא - 𐤂𐤓𐤀) – Jövevény • Gil'ád (גִּלְעָד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – Bizonyság halma • Gilgál (גִּלְגָּל - 𐤂𐤋𐤂𐤋) – Kör / Elgördítés • Kimhám (כִּמְהָם - 𐤊𐤌𐤄𐤌) – Vágyakozás • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap / Felszentelt szolga • Machanayim (מַחֲנַיִם - 𐤌𐤇𐤍𐤉𐤌) – Két tábor (helység) • Mal'ákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Követ / Angyal • Mefivoshet (מְפִיבֹשֶׁת - 𐤌𐤐𐤉𐤁𐤔𐤕) – Szégyenűző • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus / Betolakodó • Rogelim (רֹגְלִים - 𐤓𐤂𐤋𐤉𐤌) – Posta-futárok (helység) • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Kért / Kiválasztott • Shim'i (שִׁמְעִי - 𐤔𐤌𐤏𐤉) – Hírneves / Hallgató • Tzádok (צָדוֹק - 𐤑𐤃𐤅𐤒) – Igaz / Igazságos • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsam(illatú) • Tzivá (צִיבָא - 𐤑𐤉𐤁𐤀) – Oszlop / Állhatatos • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése / Hála (törzs) • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Leszálló / Lefolyó (folyó) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Béke alapja / Béke városa • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah atya • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Ő (Elohim) hozzáadja

¹Akadt ott egy elvetemült ember, név szerint Shevá, egy BenYámini embernek, Bikhrinek a fia. Ez belefújt a kürtjébe, és kihirdette: Nincs semmi közünk Dávidhoz, semmi örökségünk Yisháj fiával! Sátrába térjen minden Yiszrá'Eli! ²Ekkor Shevához, Bikhri fiához pártolt Dávidtól minden Yiszrá'Eli. De a Yáhu'Dáhiak hűségesen követték királyukat a Yárdentől Yerusháláyimig.

³Amikor Dávid megérkezett Yerusháláyimi palotájába, előhívatta másodrangú feleségeit, azt a tíz asszonyt, akiket otthon hagyott a király a palota őrzésére. Ezeket házi őrizetbe vetette, és gondoskodott róluk, de nem ment be hozzájuk. Haláluk napjáig elkülönítve maradtak, és úgy éltek, mintha özvegyek lettek volna.

⁴Azután ezt parancsolta a király Ámászának: Szólítsd fegyverbe a Yáhu'Dáhit három nap alatt, és légy készen magad is! ⁵El is ment Ámászá, hogy fegyverbe szólítsa Yáhu'Dáht, de nem tudta azt végrehajtani a kijelölt határidőre. ⁶Akkor ezt mondta a király Ávishájnak: Ez a Shevá, Bikhri fia még Ávshálomnál is nagyobb bajt hozhat ránk. Vedd magad mellé urad szolgáit, és üldözd őt, még mielőtt erős városokat talál, és elmenekül előlünk! ⁷Kivonultak tehát vele Yoáv emberei, a keretiek, a peletiek és az erős harcosok mind. Kivonultak Yerusháláyimből, hogy üldözzék Shevát, Bikhri fiát. ⁸Amikor ahhoz a nagy kőhöz érkeztek, amely Giv'onnál van, eléjük jött Ámászá. Yoávnak a ruhája alatt páncél volt, és arra kardot kötött, hüvelyestül a csípőjére erősítve, úgyhogy az onnan könnyen kihúzható volt. ⁹Yoáv megkérdezte Ámászát: Hogy vagy, testvérem? Azután Yoáv megfogta jobb kezével Ámászának a szakállát, hogy megcsókolja. ¹⁰Ámászá nem is ügyelt a kardra, amely Yoáv kezében volt. Az pedig ötödik [borda] alá döfte, és kiontotta belét a földre. Nem kellett megismételnie, mert meghalt.

¹¹Azután Yoáv és testvére, Ávisháj tovább üldözték Shevát, Bikhri fiát. Yoáv egyik embere pedig odaállt Ámászá mellé, és ezt kiáltotta: Aki szereti Yoávot és Dávidot, kövesse Yoávot! ¹²Ámászá vérbe fagyva feküdt ott az országút közepén. Amikor az az ember látta, hogy az egész nép megáll ott, félrehúzta Ámászát az útról a mezőre, és rádobott egy ruhát, mert látta, hogy mindenki megáll, aki odaér. ¹³Miután elvitték az országútról, mindenki Yoáv után vonult, hogy üldözzék Shevát, Bikhri fiát.

¹⁴Shevá átvonult Yiszrá'El minden törzsén Ável-Beit-Ma'acháhig. A Bikhriek mind összegyűltek, és követték őt. ¹⁵De utolérték és körülzárták Ável-Beit-Ma'acháhban, és sáncot emeltek a város ellen, a bástyával szemben. Az egész nép, amely Yoávval volt, rombolta a várfalat, hogy ledöntse. ¹⁶Akkor egy okos asszony így kiáltott ki a városból: Hallgassatok ide! Hallgassatok ide! Mondjátok meg Yoávnak, hogy jöjjön ide, hadd beszéljek vele! ¹⁷Amikor ő odament hozzá, megkérdezte az asszony: Te vagy Yoáv? Én vagyok - felelte. Az asszony ezt mondta neki: Hallgasd meg szolgálóleányod szavát! így felelt: Hallgatom. ¹⁸Az asszony ezt mondta: Hajdanában így szoktak beszélni: Ávelben kérjetek tanácsot, akkor célhoz értek! ¹⁹Én Yiszrá'El egyik békeszerető városa vagyok, te pedig meg akarsz ölni egy Yiszrá'Eli várost, egy anyát? Miért akarod elpusztítani Yahuwah örökségét? Yoáv így válaszolt: Dehogy akarom, dehogy akarom elpusztítani és lerombolni! ²⁰Nem erről van szó, hanem arról, hogy egy ember az Efráyim hegyéről, név szerint Shevá, Bikhri fia, kezet emelt Dávid királyra. Csak őt magát adjátok ki, és akkor elvonulok a város alól. ²¹Az asszony ezt felelte Yoávnak: Mindjárt kidobjuk neked a fejét a várfalon! ²²Az asszony bölcsen eljárt az egész népnél, fejét vétette Shevának, Bikhri fiának, és kidobták azt Yoávnak. Yoáv pedig megfúvatta a kürtöt, és szétoszlottak a város alól, mindenki a maga lakóhelyére. Yoáv is visszatért Yerusháláyimba a királyhoz.

²³Yoáv Yiszrá'El egész seregének az élén állt. Bená'Yáhu, Yáhu'Yádá fia volt a keretiek és a peletiek parancsnoka. ²⁴Ádorám a kényszermunkák felügyelője, Yáhu'Sháfát, Áchilud fia pedig a főtanácsadó volt. ²⁵Shejá kancellár, Tzádok és Evyátár pedig Kohenek voltak. ²⁶A Yáiri Irá is Dávid Kohene volt.

Szójegyzék: Áchilud (אֲחִילוּד - 𐤀𐤇𐤉𐤋𐤅𐤃) – Testvérem született / a testvér gyermeke • Ádorám (אֲדֹרָם - 𐤀𐤃𐤓𐤌) – A magasztos • Ámászá (עֲמָשָׂא - 𐤏𐤌𐤔𐤀) – Teher / teherhordozó • Ável-Beit-Ma'acháh (אָבֵל בֵּית מַעֲכָה - 𐤀𐤁𐤋𐤁𐤉𐤕𐤌𐤏𐤊𐤄) – Ma'acháh házának rétje • Ávisháj (אֲבִישַׁי - 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – Az atya ajándéka • Ávshálom (אַבְשָׁלוֹם - 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke atyja • Bená'Yáhu (בְּנָיָהוּ - 𐤁𐤍𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah épített • Bikhri (בִּכְרִי - 𐤁𐤊𐤓𐤉) – Elsőszülött • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia (törzs) • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Kétszeresen gyümölcsöző (törzs) • Evyátár (אֶבְיָתָר - 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Bőség atyja • Giv'on (גִּבְעוֹן - 𐤂𐤁𐤏𐤅𐤍) – Magaslat / halom • Irá (עִירָא - 𐤏𐤉𐤓𐤀) – Éber / őrszem • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap / Felszentelt szolga • Shevá (שֶׁבַע - 𐤔𐤁𐤏) – Eskü / hét (lázadó) • Shejá (שְׁיָא - 𐤔𐤉𐤀) – Yahuwah ajándéka (kancellár) • Tzádok (צָדוֹק - 𐤑𐤃𐤅𐤒) – Igaz / Igazságos • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Sháfát (יְהוֹשָׁפָט - 𐤉𐤄𐤅𐤔𐤐𐤈) – Yahuwah ítél • Yáhu'Yádá (יְהוֹיָדָע - 𐤉𐤄𐤅𐤉𐤃𐤏) – Yahuwah tud / megismertet • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése / Hála (törzs) • Yáiri (יָאִרִי - 𐤉𐤀𐤓𐤉) – Yáir leszármazottja • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Leszálló / Lefolyó (folyó) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Béke alapja / Béke városa • Yisháj (יִשַׁי - 𐤉𐤔𐤉) – Ajándék / létező (Dávid apja) • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya

¹Dávid idejében egyszer éhínség volt három egymás után következő évben. Amikor Dávid kérdést intézett Yahuwahhoz, ezt mondta neki Yahuwah: Shá'ul miatt és vérengző háza népe miatt van ez, mivel megölette a Giv'onit. ²Hívatta tehát a király a Giv'onit, és beszélt velük. A Giv'oniak ugyanis nem Yiszrá'El fiai közül valók voltak, hanem az Emori maradékai, akikkel esküvel kötöttek szövetséget Yiszrá'El fiai. Shá'ul azonban a kiirtásukra törekedett féltő buzgalmában Yiszrá'El és Yáhu'Dáh fiaiért. ³Dávid ezt kérdezte a Giv'oniaktól: Mit tegyek értetek, és mivel engeszteljelek ki, hogy áldjátok Yahuwah örökségét? ⁴A Giv'oniak így feleltek neki: Nem ezüst vagy arany kérdése ez köztünk és Shá'ul között, sem az ő házával. És nem nem a mi dolgunk, hogy bárkit is megöljünk Yiszrá'Elben. De Dávid megkérdezte: Mit gondoltok mégis, mit tegyek értetek? ⁵Ők ezt felelték a királynak: Annak az embernek, aki ki akart irtani, és meg akart semmisíteni bennünket, hogy sehol se maradhassunk meg Yiszrá'El területén, ⁶annak az embernek a fiai közül adjanak ki nekünk hét embert, hogy közszemlére akasszuk őket Yahuwah előtt, Yahuwah választottjának, Shá'ulnak Giv'átjában. A király azt felelte: Kiadom. ⁷A király azonban megkímélte Mefi-Boshetet, Shá'ul fiának, Yáhu'Nátánnak a fiát, mert esküvel kötött szövetséget Yahuwah előtt Dávid és Yáhu'Nátán, Shá'ul fia. ⁸Viszont elvette a király Ritzpának, Ájá leányának a két fiát, akiket az Shá'ulnak szült, Ármonit és Mefi-Boshetet; továbbá Mikhálnak, Shá'ul leányának az öt fiát, akiket ő Ádri'Elnek, a Mecholáti Bárziláj fiának szült. ⁹Ezeket a Giv'oniak kezébe adta, akik közszemlére akasztották őket a hegyen Yahuwah előtt. Így estek áldozatul egyszerre heten. Az aratás első napjaiban kellett meghalniuk, az árpaaratás kezdetén.

¹⁰De Ritzpá, Ájának a leánya, zsákruhát fogott, és rájuk terítette a kősziklán az aratás kezdetén, amíg csak eső nem ömlött rájuk az égből. Nem engedte, hogy hozzájuk férjenek nappal az égi madarak, éjjel pedig a mezei vadak. ¹¹Dávidnak azonban jelentették, hogy mit tett Ritzpá, Ájá leánya, Shá'ul másodrangú felesége. ¹²Akkor Dávid elment, és elhozatta Shá'ulnak és fiának, Yáhu'Nátánnak a csontjait Yávesh-Gil'ád polgáraitól; ők ugyanis ellopták azokat Beit-She'án teréről, ahol közszemlére akasztották őket a Pelishti, miután megverték Shá'ult a Gilbo'a-hegyen. ¹³Elhozták tehát onnan Shá'ulnak és fiának, Yáhu'Nátánnak a csontjait, és összeszedték azoknak a csontjait is, akiket most közszemlére akasztottak. ¹⁴Azután eltemették Shá'ulnak és fiának, Yáhu'Nátánnak a csontjait BenYámin földjén, Tzelában, apjának, Kishnek a sírjába. Mindent megtettek, amit a király parancsolt. Ezután megengesztelődött Elohim az országért.

¹⁵De újból harc tört ki a Pelishti és Yiszrá'El között. Dávid is elment szolgáival együtt, és megütközött a Pelishtivel. Dávid azonban elfáradt. ¹⁶Akkor Yishbi-BeNov, a Refáim leszármazottja, akinek a lándzsája háromszáz Shekel súlyú rézből volt, és vadonatúj fölszerelése volt, azt gondolta, hogy leteríti Dávidot. ¹⁷Azonban segítségére sietett Ávishaj, Tzeru'Yáh fia, aki leterítette, és megölte a Pelishtit. Akkor ilyen esküt tettek Dávidnak a hívei: Nem jöhetsz többé velünk az ütközetbe, hogy ki ne oltsd Yiszrá'El mécsesét. ¹⁸Ezután újból harc tört ki a Pelishtivel Govnál. Akkor vágta le a Chusháti Szibekáj a Refáim leszármazottai közül való Száfot.

¹⁹Majd újból harc tört ki a Pelishtivel Govnál, és Elhánán, a Beit-Lechemi Ya'aré-Oregim fia levágta a Gáti Goljátot, akinek a lándzsanyele olyan vastag volt, mint a szövőszék tartófája. ²⁰Gátnál is harc tört ki. Volt ott egy nagy termetű férfi, akinek a kezén is, meg a lábán is hat-hat ujja volt, összesen huszonnégy. Ő is a Refáim leszármazottja volt. ²¹Ez gyalázta Yiszrá'Elt, de levágta őt Yáhu'Nátán, Dávid bátyjának, Shim'ának a fia. ²²Ez a négy ember a Gáti Refáim leszármazottja volt, és Dávidnak vagy szolgáinak a keze által estek el.

Szójegyzék: Ádri'El (עַדְרִיאֵל - 𐤏𐤃𐤓𐤉𐤀𐤋) – El nyája • Ájá (אַיָּה - 𐤀𐤉𐤄) – Sólyom • Ármoni (אַרְמֹנִי - 𐤀𐤓𐤌𐤍𐤉) – Palotabeli • Ávishaj (אֲבִישַׁי - 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – Ajándékom apja • Bárziláj (בַּרְזִלַּי - 𐤁𐤓𐤆𐤋𐤉) – Vasember / Vasból való • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם - 𐤁𐤉𐤕𐤋𐤇𐤌) – Kenyér háza • Beit-She'án (בֵּית שְׁאָן - 𐤁𐤉𐤕𐤔𐤀𐤍) – Nyugalom háza • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia (törzs) • Chusháti (חֻשָׁתִי - 𐤇𐤔𐤕𐤉) – Chusá-beli (nemzetség) • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elhánán (אֶלְחָנָן - 𐤀𐤋𐤇𐤍𐤍) – El megkegyelmezett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Emori (אֱמֹרִי - 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emori (nép) • Gát (גַּת - 𐤂𐤕) – Borsajtó (filiszteus város) • Gilbo'a (גִּלְבֹּעַ - 𐤂𐤋𐤁𐤏) – Forrás-domb (hegység) • Giv'át (גִּבְעָה - 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb / magaslat (helység) • Giv'oni (גִּבְעוֹנִי - 𐤂𐤁𐤏𐤅𐤍𐤉) – Giv'on-beli • Golját (גָּלְיָת - 𐤂𐤋𐤉𐤕) – Száműzött / Lerombolt (filiszteus óriás) • Gov (גוֹב - 𐤂𐤅𐤁) – Gödör / árok (helynév) • Kish (קִישׁ - 𐤒𐤉𐤔) – Íj / hajlék (Shá'ul apja) • Mecholáti (מְחֹלָתִי - 𐤌𐤇𐤋𐤕𐤉) – Mechóláh-beli (nemzetség) • Mefi-Boshet (מְפִיבֹשֶׁת - 𐤌𐤐𐤉𐤁𐤔𐤕) – Szégyen szétoszlatója • Mikhál (מִיכַל - 𐤌𐤉𐤊𐤋) – Ki olyan, mint El? • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus / Betolakodó • Refáim (רְפָאִים - 𐤓𐤐𐤀𐤉𐤌) – Óriások (nép) • Ritzpá (רִצְפָּה - 𐤓𐤑𐤐𐤄) – Forró kő / parázs • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Kért / Kiválasztott • Shekel (שֶׁקֶל - 𐤔𐤒𐤋) – Mérték / Súlyegység • Shim'á (שִׁמְעָה - 𐤔𐤌𐤏𐤄) – Meghallgatás • Száf (סַף - 𐤎𐤐) – Küszöb / peremkő (filiszteus óriás) • Szibekáj (סִבְּכַי - 𐤎𐤁𐤊𐤉) – Sűrűség / összefonódás • Tzelá (צֵלָע - 𐤑𐤋𐤏) – Borda / oldal (helység) • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsamos / illatos • Ya'aré-Oregim (יַעֲרֵי אֹרְגִים - 𐤉𐤏𐤓𐤉𐤀𐤓𐤂𐤉𐤌) – Takácsok erdeje • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése / Hála (törzs) • Yávesh-Gil'ád (יָבֵישׁ גִּלְעָד - 𐤉𐤁𐤉𐤔𐤂𐤋𐤏𐤃) – Gil'ád száraz földje • Yishbi-BeNov (יִשְׁבִּי בְּנֹב - 𐤉𐤔𐤁𐤉𐤁𐤍𐤁) – Nov lakója (filiszteus óriás) • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta

¹Dávid ennek az éneknek a szavait mondta el Yahuwahnak, amikor Yahuwah kimentette őt minden ellenségének és Shá'ulnak a kezéből. Így mondta:

²Yahuwah az én kőszálam, váram és megmentőm,
³Elohim, kősziklám, nála keresek oltalmat.

Pajzsom, hatalmas Yeshuám és fellegváram,
menedékem és szabadítóm, megszabadítasz az erőszaktól.

⁴Yahuwahhoz kiáltok, aki dicséretre méltó,
és megszabadulok ellenségeimtől.
⁵Mert körülvettek a halál örvényei,
pusztító áradat rettent engem.

⁶A Sheol kötelei fonódtak körém,
a halál csapdái meredtek rám.
⁷Nyomorúságomban Yahuwahhoz kiáltottam,
kiáltottam az én Elohimhoz.

Meghallotta hangomat templomában,
kiáltásom fülébe jutott. ⁸Megrendült és rengett a föld,
az egek alapjai megremegtek,
megrendültek, mert haragra gyúlt.

⁹Füst jött ki orrából, szájából emésztő tűz,
parázs izzott benne.
¹⁰Lehajlította az egeket és leszállt,
homály volt lába alatt.

¹¹K'ruvon ülve repült,
szelek szárnyán jelent meg.
¹²Sötétségből vont sátrat magának,
víztömegből, gomolygó fellegekből.

¹³Fényözön jár előtte, parázsló tűz izzik.
¹⁴Dörög Yahuwah az égben, mennydörög Elyon.

¹⁵Kilőtte nyilait és szétszórta, kiröpítette villámait.
¹⁶Láthatóvá vált a tengernek a medre,
föltárultak a világ alapjai Yahuwah dorgálásától,
haragos szele fúvásától.

¹⁷Lenyúlt a magasból és fölvett,
a nagy vizekből kihúzott engem.
¹⁸Megmentett engem erős ellenségemtől,
gyűlölőimtől, bár erősebbek voltak nálam.

¹⁹Rám törhetnek a veszedelem napján,
de Yahuwah az én támaszom.
²⁰Tágas térre vitt ki engem,
megmentett, mert gyönyörködik bennem.

²¹Igazságom szerint bánt velem Yahuwah,
kezem tisztasága szerint jutalmazott engem.
²²Hiszen vigyáztam Yahuwah útjára,
és nem cselekedtem gonoszul Elohimom előtt.

²³Minden törvényére ügyeltem, rendelkezéseitől nem tértem el.
²⁴Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a bűntől.

²⁵Igazságom szerint jutalmazott meg Yahuwah,
tisztaságom szerint, amit jól lát.
²⁶A hűségeshez hűséges vagy,
a feddhetetlen emberhez feddhetetlen vagy.

²⁷A tisztához tiszta vagy,
de a hamisnak ellenállsz.
²⁸A nyomorult népet megsegíted,
de a kevélyeket látod, és megalázod.

²⁹Te vagy, Yahuwah, a mécsesem,
Yahuwah fénysugarat ad nekem a sötétségben.
³⁰Veled a rablóknak is nekirontok,
ha Elohim segít, a falon is átugrom.

³¹Elohim útja tökéletes, Yahuwah beszéde színigaz.
Pajzsa ő mindazoknak, akik hozzá menekülnek.

³²Van-e Elohim az Yahuwahn kívül,
és van-e kőszikla Elohimunkon kívül?

³³Elohim az én erős menedékem,
ő vezeti útján a feddhetetlent.
³⁴Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasoké,
magaslatokra állít engem.

³⁵tanítja kezemet a harcra,
karjaim ércíjat feszítenek.
³⁶Oltalmazó pajzsodat adtad nekem,
és sokszor meghallgattál engem.

³⁷Biztossá teszed lépteimet,
nem inognak bokáim.
³⁸Üldözöm és elpusztítom ellenségeimet,
nem térek vissza, míg nem végzek velük.

³⁹Végeztem velük, szétzúztam őket,
nem kelnek föl, lábam elé hullottak.
⁴⁰Felruháztál erővel a harcra,
térdre kényszerítetted támadóimat.

⁴¹Megfutamítottad ellenségeimet,
gyűlölőimet elpusztíthattam.
⁴²Néznek széjjel, de nincs szabadító,
Yahuwahra néznek, de nem válaszol.

⁴³Összezúztam őket, mint a föld porát,
összetiprom, széttaposom, mint az utca sarát.
⁴⁴Megmentettél lázadó népemtől,
megőrzöl, népek fejévé teszel,
oly nép szolgál nekem,
melyhez nem volt közöm.

⁴⁵Idegenek hízelegnek nekem,
engedelmesen hallgatnak rám,
⁴⁶mert elepednek az idegenek,
reszketve jönnek elő rejtekükből.

⁴⁷Él Yahuwah, áldott az én kőszálam,
magasztaltassék Yeshuám Elohimja!

⁴⁸Bosszút áll értem Elohim,
és népeket vet alám.
⁴⁹Kiszabadítasz ellenségeim közül,
támadóim fölé emelsz,
megmentesz az erőszakosoktól.

⁵⁰Ezért magasztallak, Yahuwah,
a népek között, zsoltárt éneklek nevednek.

⁵¹Nagy győzelmet ad királyának Yahuwah,
hűséges marad Máshiachhoz, Dávidhoz és utódaihoz örökké.

Szójegyzék: Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Elyon (עֶלְיוֹן - 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – Felséges / Magasságos • K'ruv (כְּרוּב - 𐤊𐤓𐤅𐤁) – Kerub / Elohim jelenlétének angyali hordozója • Máshiach (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Fölkent / Az Örökkévaló Fölkentje • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Kért / Kiválasztott • Sheol (שְׁאוֹל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Az alvilág / A holtak birodalma • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yeshuá (יְשׁוּעָה - 𐤉𐤔𐤅𐤏𐤄) – Üdvösség / Megmentés

¹Ezek voltak Dávid utolsó szavai: Így szól Dávid, Yisháj fia, így szól a magasra emelt férfi, Yá'ákov Elohimjának felkentje, Yiszrá'El édes ajkú énekese:

²Ruách Yahuwah beszélt általam,
az ő szava volt nyelvemen.
³Yiszrá'El Elohimja mondta,
Yiszrá'El kősziklája így szólt hozzám:

Az emberek igaz uralkodója, az Elohimfélő uralkodó olyan,
⁴mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen reggel,
melynek sugarától eső után fű zöldül a földön.

⁵Nem ilyen-e házam Elohim előtt?
Hisz örök szövetséget szerzett velem,
benne elrendezett és biztosított mindent.
Minden javam, minden örömem belőle sarjad.

⁶De az elvetemültek mind olyanok,
mint a szélhordta tövis, melyet nem fognak meg kézzel.

⁷Aki hozzájuk akar nyúlni, vasat ragad, lándzsanyelet;
égő tűzzel égetik meg ott, ahol csak találják.

⁸Ezek voltak név szerint Dávid vitézei: a táckhemoni Yoshev-Báshevet, egy főtiszt, aki úgy forgatta lándzsáját, hogy egy alkalommal nyolcszáz embert döfött le.

⁹Azután El'ázár, Áchochi fiának, Dodonak a fia, egyike annak a három vitéznek, akik Dávid mellett voltak, amikor csúffá tették a harcra gyülekezett Pelishtit. a Yiszrá'Eliek már visszavonultak, ¹⁰de ő ott maradt, és vágta a Pelishtit, míg csak bele nem fáradt, és hozzá nem ragadt a keze a kardhoz. Nagy győzelmet adott Yahuwah azon a napon. Azután a hadinép is visszatért hozzá, de csak fosztogatni.

¹¹A következő volt Shámáh, a chárári Áge fia. Amikor összegyűltek a Pelishti Lekhinél, ahol a mező egy darabja lencsével volt bevetve, a hadinép már megfutamodott a Pelishti előtt, ¹²de ő megállt annak a darab földnek a közepén, megvédte azt, és megverte a Pelishtit. Így adott Yahuwah nagy győzelmet.

¹³Egyszer a harminc vezér közül hárman elmentek Dávidhoz, és aratáskor érkeztek meg Ádulám barlangjába, amikor a Pelishti serege a Refáim-völgyben táborozott. ¹⁴Dávid akkor a sziklavárban volt, a Pelishti előőrse pedig ugyanakkor Beit-Lechemnél volt. ¹⁵Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ki hoz nekem ivóvizet a Beit-Lechemi kútból, amely a kapunál van? ¹⁶Erre a három vitéz áttört a Pelishti táboron, vizet merített a Beit-Lechemi kútból, amely a kapunál volt, elhozták, és odavitték Dávidnak. ¹⁷De ő nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul Yahuwahnak, és ezt mondta: Yahuwah mentsen meg attól, hogy ilyet tegyek! Hiszen azoknak az embereknek a vére ez, akik kockára tették az életüket! Ezért nem akarta meginni. Ilyeneket vitt véghez ez a három vitéz.

¹⁸Ávisháj, Yo'áv testvére, Tzeru'Yáh fia volt ennek a háromnak a vezetője. Ő úgy forgatta a lándzsáját, hogy háromszáz embert döfött le. Ő volt a leghíresebb a három között. ¹⁹A három között a legtekintélyesebb volt, ezért lett a parancsnokuk, de a hárommal nem ért föl.

²⁰A Kábtze'Elból való Bená'Yáhu, Yáhu'Yádá' fia is kiváló ember volt, és nagy tetteket vitt véghez. Ő vágta le Moáv két bajnokát. Ő ment le egy verembe, és megölt egy oroszlánt, amikor egyszer hó esett. ²¹Ugyanő vágott le egy nagy termetű Mitzri embert, bár a Mitzri kezében lándzsa volt, ő meg csak bottal ment rá. De kiragadta a Mitzri kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg. ²²Ilyeneket vitt véghez Bená'Yáhu, Yáhu'Yádá' fia. Ő is nevezetes volt, mint az a három vitéz. ²³Tekintélyes volt a harminc között, de a hárommal nem ért föl. Dávid a testőrök vezetőjévé tette.

²⁴Ászá'El, Yo'áv testvére is kivált a harminc közül, akik a következők voltak: Elchánán, a Beit-Lechemi Dodo fia, ²⁵a chárodi Shámáh, a chárodi Eliká, ²⁶a pálti Cheletz, a teko'i Irá, Ikesh fia, ²⁷az ánátoti Ávi'ezer, a chusáti Mevunáj, ²⁸az áchochi Tzálmon, a netofáti Máhráj, ²⁹a netofáti Chelev, Bá'ánáh fia, a BenYámini Giv'áhból való Itáj, Riváj fia, ³⁰a pir'átoni Bená'Yáhu, a náchále-gá'ashi Hidáj, ³¹az árváti Ávi-'Álvon, a báchurimi Ázmáwet, ³²a shá'álvoni Elyáchbá, Yáhu'Nátán, Yáshen fia, ³³a chárári Shámáh, az árári Áchi'Ám, Shárár fia, ³⁴a má'ácháti Elifelet, Áchászbáj fia, a giloni Eli'ám, Áchitofel fia, ³⁵a kármeli Chetzro, az árváti Pá'áráj, ³⁶a tzováti Yigál, Nátán fia, a gádi Báni, ³⁷az Ámoni Tzelek, meg a be'eroti Náchráj, Yo'ávnak, Tzeru'Yáh fiának a fegyverhordozója, ³⁸a yitri Irá, a yitri Gárev és ³⁹a Chiti Uri'Yáh; összesen harmincheten.

Szójegyzék: Áchitofel (אֲחִיתֹפֶל - 𐤀𐤇𐤉𐤕𐤐𐤋) – Testvérem ostobasága (áruló tanácsadó) • Ádulám (עֲדֻלָּם - 𐤏𐤃𐤋𐤌) – Menedék / igazság helye • Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Pogány nép / Lót leszármazottja • Ászá'El (עֲשָׂהאֵל - 𐤏𐤔𐤄𐤀𐤋) – El megalkotta • Ávisháj (אֲבִישַׁי - 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – Apám ajándéka • Bená'Yáhu (בְּנָיָהוּ - 𐤁𐤍𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah építette • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם - 𐤁𐤉𐤕𐤋𐤇𐤌) – Kenyér háza • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia (törzs) • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettita / Félelem népe • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • El'ázár (אֶלְעָזָר - 𐤀𐤋𐤏𐤆𐤓) – El megsegít • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas / Hatalmak / Teremtő • Itáj (אִתַּי - 𐤀𐤕𐤉) – Velem van • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Szorongattatások / Egyiptom • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Apától (való) • Nátán (נָתָן - 𐤍𐤕𐤍) – Adott / Ajándékozott (próféta) • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus / Betolakodó • Refáim (רְפָאִים - 𐤓𐤐𐤀𐤉𐤌) – Óriások • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem / Lehelet • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsammal megkent (Dávid nővére) • Uri'Yáh (אוּרִיָּה - 𐤀𐤅𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah fényem • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Yádá' (יְהוֹיָדָע - 𐤉𐤄𐤅𐤉𐤃𐤏) – Yahuwah tud / ismer • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarkonfogó / helyettesítő • Yisháj (יִשַׁי - 𐤉𐤔𐤉) – Erős / van neki (Dávid apja) • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd / Elohim harcosa • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta • Yo'áv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah atya

¹Újból haragra gerjedt Yahuwah Yiszrá'El ellen. Felingerelte ellenük Dávidot, és ezt mondta: Menj, vedd számba Yiszrá'Elt és Yáhu'Dáht! ²A király pedig ezt mondta Yo'ávnak, hadserege parancsnokának: Járd be Yiszrá'El minden törzsét Dántól Be'er-Sheváig, és Számláld meg a népet, hadd tudjam meg a népnek a számát. ³De Yo'áv ezt felelte a királynak: Szaporítsa meg Elohimod, Yahuwah a népet százannyira, mint amennyi most, az én uram, királyom szeme pedig (már) látja! De miért leli kedvét az ilyen dologban az én uram, királyom? ⁴A király szava azonban erősebb volt Yo'ávénál és a csapatparancsnokokénál. Elindult tehát Yo'áv a csapatparancsnokokkal együtt a királytól, hogy megSzámlálják Yiszrá'El népét. ⁵Átkeltek a Yárdenen, és Áro'ernál ütöttek tábort, a várostól délre, Gád völgye közepén, majd Yá'zerbe mentek. ⁶Azután Gil'ádba és Táchtim Chodshi földjére mentek, majd Dán-Yá'ánba és Tzidon környékére, ⁷továbbá Tzor erődjéhez mentek, meg a Chivi és Kená'áni összes városába. Végül elérkeztek Yáhu'Dáh déli vidékére Be'er-Sheváig. ⁸Miután bejárták az egész országot, kilenc hónap és húsz nap elteltével visszaérkeztek Yerusháláyimba. ⁹Yo'áv jelentette a királynak a számba vett népnek a számát: Yiszrá'Elben nyolcszázezer kardforgató ember volt, Yáhu'Dáhban pedig ötszázezer. ¹⁰Dávidot azonban bántotta a lelkiismerete azután, hogy megSzámláltatta a népet, és ezt mondta Dávid Yahuwahnak: Nagyot vétettem azzal, hogy ezt tettem! Most azért bocsásd meg, Yahuwah, a te szolgád bűnét, mert igen esztelenül cselekedtem!

¹¹Reggel, amikor Dávid fölkelt, így szólt Yahuwah Igéje Gád prófétához, Dávid látnokához: ¹²Menj, és mondd meg Dávidnak: Ezt mondja Yahuwah: Három lehetőséget adok neked; válassz ki közülük egyet, és én azt teszem veled. ¹³Bement tehát Gád Dávidhoz, és tudtára adta ezt neki. Megkérdezte tőle: Hét esztendeig tartó éhínség jöjjön-e országodra? Vagy három hónapig kelljen menekülnöd ellenséged elől, amely üldöz téged? Vagy három napig tartó dögvész legyen országodban? Gondold meg, és döntsd el, milyen választ vigyek annak, aki engem küldött! ¹⁴Dávid ezt felelte Gádnak: Igen nehéz helyzetben vagyok. Inkább essünk Yahuwah kezébe, mert nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem!

¹⁵Yahuwah tehát dögvészt bocsátott Yiszrá'Elre reggeltől fogva a kiszabott időig, és meghalt a nép közül hetvenezer ember Dántól Be'er-Sheváig. ¹⁶De amikor az Málákh Yerusháláyim ellen nyújtotta ki a kezét, hogy elpusztítsa, megbánta Yahuwah a veszedelmet, és ezt mondta az Málákhnak, aki a nép között pusztított: Elég! Most már hagyd abba! Málákh Yahuwah ekkor éppen a Yevuszi Áravnáh szérűje mellett volt. ¹⁷Dávid ezt mondta Yahuwahnak, amikor meglátta az Málákht, aki a népet irtotta: Bizony, én vétkeztem, és én követtem el bűnt, de ezek a juhok mit vétkeztek? Sújtson le kezed inkább énrám és apám házára!

¹⁸Gád még azon a napon elment Dávidhoz, és ezt mondta neki: Menj, és állíts oltárt Yahuwahnak a Yevuszi Áravnáh szérűjén! ¹⁹Elment tehát Dávid Gád beszéde szerint, ahogyan megparancsolta Yahuwah. ²⁰Amikor Áravnáh kitekintett, és látta, hogy a király megy hozzá szolgáival együtt, kiment Áravnáh, és arccal a földre borult a király előtt. ²¹Azután ezt mondta Áravnáh: Miért jött szolgájához az én uram, királyom? Dávid így felelt: Azért, hogy megvegyem tőled ezt a szérűt; oltárt akarok itt építeni Yahuwahnak, hogy megszűnjék a népet ért csapás. ²²Áravnáh ezt mondta Dávidnak: Fogadja el az én uram, királyom, és áldozzon, ahogyan jónak látja! Nézd, van itt szarvasmarha is az égőáldozathoz, a cséplőeszközök meg a marhák szerszámai pedig jók lesznek tűzifának. ²³Mindezt a királynak adja Áravnáh, ó király! Majd így szólt Áravnáh a királyhoz: Fogadjon el téged Elohimod, Yahuwah! ²⁴De a király ezt felelte Áravnáhnak: Így nem! Csak áron veszem meg tőled, mert nem akarok ingyen égőáldozatot bemutatni Elohimnak, Yahuwahnak. Megvette tehát Dávid azt a szérűt és a marhákat ötven ezüst Shekelért. ²⁵És oltárt épített ott Dávid Yahuwahnak, és égőáldozatokat meg békeáldozatokat mutatott be. Yahuwah pedig meghallgatta a könyörgést az ország érdekében, és megszűnt a csapás Yiszrá'Elben.

Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mesterem • Áravnáh (אֲרַוְנָה - 𐤀𐤓𐤅𐤍𐤄) – Yevuszi földbirtokos neve • Áro'er (עֲרֹעֵר - 𐤏𐤓𐤏𐤓) – Városnév, „pusztaság" • Be'er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע - 𐤁𐤀𐤓𐤔𐤁𐤏) – Eskü/Hét kútja • Chivi (חִוִּי - 𐤇𐤅𐤉) – Falusi/Sátoros nép • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – Bíró/Ítélő (törzs) • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmas/Hatalmak/Teremtő • Gád (גָּד - 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat (törzs és próféta) • Gil'ád (גִּלְעָד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – Tanú-halom (földrajzi név) • Igéje (דְּבַר יַהוּהָ - 𐤃𐤁𐤓𐤉𐤄𐤅𐤄) – Szava/Kijelentése (Yahuwah szava) • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Alföld/Kereskedő • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Küldött/Angyal • Shekel (שֶׁקֶל - 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység • Táchtim Chodshi (תַּחְתִּים חָדְשִׁי - 𐤕𐤇𐤕𐤉𐤌𐤇𐤃𐤔𐤉) – Földrajzi név • Tzidon (צִידוֹן - 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Föníciai város • Tzor (צֹר - 𐤑𐤓) – Tyrus, föníciai város • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló Neve / Aki Van, Aki Volt, Aki Lesz • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda / Yahuwah Dicsőítése/Hála (törzs) • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Leszálló/Lefolyó (folyó) • Yá'zer (יַעְזֵר - 𐤉𐤏𐤆𐤓) – Városnév • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Béke alapja/Béke városa • Yevuszi (יְבוּסִי - 𐤉𐤁𐤅𐤎𐤉) – Tapodó/Jeruzsálem őslakója • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Aki Elohimmal küzd/Elohim harcosa • Yo'áv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya (Dávid hadvezére)