Héber Nevek Biblia

¹Volt egy Rámátayim-Tzofimból, az Efráyim hegyvidékéről való ember, akinek Elkánáh volt a neve; Yerochám fia, aki Elihu fia, aki Tochu fia, aki Tzuf fia, egy efrátai. ²Két felesége volt; egyiknek a neve Chánáh, a másiknak a neve Peninah; és voltak Peninahnak gyermekei, de Chánáhnak nem voltak gyermekei. ³És fölment ez az ember városából évről évre, hogy leboruljon és áldozzék Yahuwah Tzeváotnak Shilohban. És ott Eli két fia, Chofni és Pinchász, Yahuwah Kohenjei. ⁴És lett az a nap, és áldozott Elkánáh, és adott feleségének, Peninahnak, meg minden fiának és lányának részeket. ⁵Chánáhnak pedig egy kétszeres (orcák szerinti) részt adott, mert Chánáht szerette, de Yahuwah bezárta a méhét. ⁶És bosszantotta őt vetélytársa, bosszantván, hogy felingerelje, mivel Yahuwah bezárta a méhét. ⁷És így tett évről évre, valahányszor fölment Yahuwah házába, így bosszantotta őt; ő pedig sírt, és nem evett. ⁸És ezt mondta neki Elkánáh, a férje: Chánáh, miért sírsz, és miért nem eszel, és miért rossz a szíved? Nem vagyok-e én jobb neked tíz fiúnál?

⁹És fölkelt Chánáh, miután ettek Shilohban, és miután ittak. Eli a Kohen pedig a széken ült Yahuwah Heikháljának ajtófélfájánál. ¹⁰Ő pedig Nefeshében elkeseredve könyörgött Yahuwahhoz, és sírván sírt. ¹¹És fogadalmat fogadott, és ezt mondta: Yahuwah Tzeváot! Ha valóban meglátod szolgálólányod nyomorúságát, és megemlékezel rólam, és nem feledkezel meg szolgálólányodról, hanem adsz szolgálólányodnak férfimagzatot, akkor Yahuwahnak adom őt élete minden napjára, és borotva nem éri a fejét.

¹²És lett, mikor sokáig imádkozott Yahuwah színe előtt, Eli figyelte a száját. ¹³Chánáh pedig szívében beszélt, csak ajkai mozogtak, de hangja nem hallatszott; ezért Eli részegnek gondolta őt. ¹⁴És ezt mondta neki Eli: Meddig leszel részeg? Távolítsd el borodat magadról! ¹⁵De Chánáh felelt, és ezt mondta: Nem, uram! Nehéz lelkű asszony vagyok én; bort és szeszes italt nem ittam, hanem kiöntöttem Nefeshemet Yahuwah színe előtt. ¹⁶Ne tartsd szolgálólányodat elvetemült asszonynak, mert panaszom és bosszúságom sokaságából beszéltem mindeddig. ¹⁷És felelt Eli, és ezt mondta: Menj el Shálomban! Yiszrá'El Elohimja adja meg kérésedet, amit kértél tőle. ¹⁸Ő pedig ezt mondta: Találjon szolgálólányod kegyelmet a szemeidben! És elment az asszony az útjára, és evett, és orcái nem voltak többé szomorúak.

¹⁹És korán fölkeltek reggel, és leborultak Yahuwah színe előtt, és visszatértek, és megérkeztek házukba, Rámáhba. És megismerte Elkánáh Chánáht, a feleségét, és Yahuwah megemlékezett róla. ²⁰És lett a napok fordultával, hogy Chánáh teherbe esett, és fiút szült, és elnevezte őt Shmu'Elnek, mert: Yahuwahtól kértem őt.

²¹És fölment az az ember, Elkánáh, egész házával, hogy bemutassa Yahuwahnak az évek áldozatát, és fogadalmát. ²²Chánáh azonban nem ment föl, mert ezt mondta férjének: Amíg el nem választatik a gyermek, akkor fölviszem őt, hogy megjelenjen Yahuwah színe előtt, és ott maradjon mindörökre. ²³És ezt mondta neki Elkánáh, a férje: Tedd azt, ami jó a szemeidben; maradj, amíg el nem választod őt; csak állítsa fel Yahuwah a szavát! És maradt az asszony, és szoptatta fiát, amíg el nem választotta őt.

²⁴És fölvitte őt magával, miután elválasztotta, három bikával, egy Efá liszttel és egy tömlő borral, és bevitte őt Yahuwah házába, Shilohba; a gyermek pedig kicsiny volt. ²⁵És levágták a bikát, és bevitték a gyermeket Elihez. ²⁶És ezt mondta: Kérlek, uram! Él a te Nefeshed, uram! Én vagyok az az asszony, aki itt állt melletted, hogy imádkozzék Yahuwahhoz. ²⁷Ezért a gyermekért imádkoztam, és megadta nekem Yahuwah kérésemet, amit kértem tőle. ²⁸Ezért én is átadom őt kérve Yahuwahnak; minden napon, ameddig él, ki van kérve ő Yahuwahnak. És leborult ott Yahuwah előtt.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ádoni (אֲדֹנִי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chánáh (חַנָּה - 𐤇𐤍𐤄) – Kegyelem/Kegy • Chofni (חָפְנִי - 𐤇𐤐𐤍𐤉) – Marok/Összetett tenyér • Efá (אֵיפָה - 𐤀𐤉𐤐𐤄) – Mértékegység (~22 liter • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Eli (עֵלִי - 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Elihu (אֱלִיהוּ - 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Ő az én Elohim-om • Elkánáh (אֶלְקָנָה - 𐤀𐤋𐤒𐤍𐤄) – Elohim megszerezte • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáKohen (הַכֹּהֵן - 𐤄𐤊𐤄𐤍) – A Pap – a határozott névelős alak • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/Csarnok – Yahuwah Házának fő csarnoka • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Peninah (פְּנִנָּה - 𐤐𐤍𐤍𐤄) – Gyöngy/Korall/Drágakő • Pinchász (פִּינְחָס - 𐤐𐤉𐤍𐤇𐤎) – Sötét arcú/Rézkígyó szája – El'ázár fia, Áháron unokája, későbbi Főpap • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Rámátayim-Tzofim (הָרָמָתַיִם צוֹפִים - 𐤄𐤓𐤌𐤕𐤉𐤌 𐤑𐤅𐤐𐤉𐤌) – Kettős magaslat a cófiták földjén • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Shiloh (שִׁילֹה - 𐤔𐤉𐤋𐤄) – Békesség helye • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Tochu (תֹּחוּ - 𐤕𐤇𐤅) – Alázat/Lealacsonyodás • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek - Yahuwah jelzője • Tzuf (צוּף - 𐤑𐤅𐤐) – Lépesméz/Édesség • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerochám (יְרֹחָם - 𐤉𐤓𐤇𐤌) – Az Örökkévaló könyörületes • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Így imádkozott Chánáh, és ezt mondta:

Örvendez szívem Yahuwahban,

felemelkedett szarvam Yahuwahban.

Kitágult a szám ellenségeim ellen,

mert örvendezem Yeshu'áhdban.

²Nincs szent, mint Yahuwah,

mert nincs rajtad kívül senki,

és nincs kőszikla, mint a mi Elohimunk.

³Ne beszéljetek sokat oly gőgösen, gőgösen,

ne jöjjön ki szátokból kevély szó!

Mert a tudások Ele Yahuwah,

és Általa méretnek meg a tettek.

⁴A hősök íja összetörik,

és a botladozók erőt öveznek fel.

⁵A jóllakottak kenyérért szegődnek el,

és az éhezők megszűntek éhezni,

míg a meddő hetet szül,

és a sokfiú elhervad.

⁶Yahuwah öl és éltet,

levisz a Sheolba és felhoz.

⁷Yahuwah szegénnyé tesz és gazdaggá tesz,

megaláz, fel is emel.

⁸Felemeli a porból a szűkölködőt,

a szemétdombról emeli fel a szegényt,

hogy leültesse a nemesekkel,

és a dicsőség trónját adja nekik örökségül.

Mert Yahuwahéi a Áretz oszlopai,

és rájuk helyezte a földkerekséget.

⁹Híveinek lábait megőrzi,

de a gonoszok a sötétben hallgatnak el,

mert nem erő által győz a férfi.

¹⁰Yahuwah — összetörnek, akik perlekednek vele,

ellenük mennydörög az egekben.

Yahuwah ítéli a Áretz végeit,

és erőt ad királyának,

és felemeli Máshiáchja szarvát.

¹¹Azután Elkánáh hazament Rámáhba, a házához; a gyermek pedig Yahuwaht szolgálta Eli a Kohen Arca előtt.

¹²Eli fiai pedig Bliá'al fiai voltak: nem ismerték Yahuwaht. ¹³A Kohánim joga a néppel szemben az volt: ha valaki áldozatot vágott le, jött a Kohen szolgája, miközben a hús főtt, a háromágú villával a kezében, ¹⁴és beleütötte az üstbe vagy fazékba, bográcsba vagy lábosba; mindazt, amit a villa felhozott, elvette vele a Kohen. Így tettek egész Yiszrá'Ellel, akik odajártak Shilohba. ¹⁵Sőt mielőtt elfüstölögtették a kövérjét, jött a Kohen szolgája, és ezt mondta az áldozó embernek: Adj húst sütni a Kohennek, mert nem fogad el tőled főtt húst, csak nyerset! ¹⁶És ha azt mondta neki az ember: Füstölögtessék el előbb a kövérjét, azután vegyél magadnak, amennyit Nefeshed kíván — akkor ezt mondta: Nem, hanem most add ide, és ha nem, erővel veszem el! ¹⁷Igen nagy volt az ifjak vétke Yahuwah Arca előtt, mert megvetették az emberek Yahuwah ételáldozatát.

¹⁸Shmu'El pedig Yahuwah Arca előtt szolgált, gyermek lévén, gyolcs Efoddal övezve. ¹⁹Kicsiny palástot készített neki anyja, és évről évre felvitte neki, amikor felment férjével az évenkénti áldozat levágására. ²⁰És megáldotta Eli Elkánáht és feleségét, és ezt mondta: Adjon neked Yahuwah utódot ettől az asszonytól a kérés helyett, amelyet Yahuwahtól kértek! Azután hazamentek. ²¹Mert Yahuwah megemlékezett Chánáhról, és teherbe esett, és szült három fiút és két lányt. A gyermek Shmu'El pedig Yahuwahnál növekedett.

²²Eli pedig igen öreg volt; és meghallotta mindazt, amit fiai tesznek egész Yiszrá'Ellel, és hogy hálnak az asszonyokkal, akik az Ohel Mo'ed – Találkozás Sátra bejáratánál teljesítenek szolgálatot. ²³És ezt mondta nekik: Miért tesztek ilyen dolgokat? Mert hallom gonosz dolgaitokat az egész néptől. ²⁴Ne, fiaim! Mert nem jó a hír, amelyet hallok: Yahuwah népét vétekre viszitek. ²⁵Ha ember ember ellen vétkezik, Elohim ítél fölötte; de ha Yahuwah ellen vétkezik az ember, ki jár közben érte? De nem hallgattak apjuk szavára, mert Yahuwah meg akarta ölni őket.

²⁶A gyermek Shmu'El pedig nőttön-nőtt, és kedves volt Yahuwahnál is, az embereknél is.

²⁷És eljött Elohim embere Elihez, és ezt mondta neki: Így szól Yahuwah: Vajon nem nyilatkoztattam-e ki magam atyád házának, amikor Mitzráyimban voltak, Pár'oh házáé? ²⁸És kiválasztottam-e őt Yiszrá'El minden törzse közül magamnak Kohennek, hogy feljárjon oltáromra, illatáldozatot füstölögtessen, Efodot viseljen Arcom előtt? És atyád házának adtam Yiszrá'El fiainak minden tűzáldozatát. ²⁹Miért rugdaltok véresáldozatomon és ételáldozatomon, amelyet máonomnak parancsoltam? És többre becsülöd fiaidat nálam, hogy meghizlaljátok magatokat népem, Yiszrá'El minden ételáldozatának legjavával? ³⁰Ezért így szól Yahuwah, Yiszrá'El Elohimja: Bizony azt mondtam, hogy házad és atyád háza Arcom előtt jár örökké; de most így szól Yahuwah: Távol legyen tőlem! Mert akik dicsőítenek engem, azokat megdicsőítem, de akik megvetnek, gyalázatra jutnak. ³¹Íme, jönnek napok, amikor levágom karodat és atyád házának karját, hogy ne legyen öreg a házadban. ³²És szorongatót látsz majd máonomban, mindabban a jóban, amit Yahuwah tesz Yiszrá'Ellel; és nem lesz öreg a házadban soha. ³³De valakit nem irtok ki magadnak oltárom mellől, hogy elapasszam szemeidet és gyötörjem Nefeshedet; és házad minden szaporulata férfikorában hal meg. ³⁴És ez lesz neked a jel, amely eljön két fiadra, Chofnira és Pinchászra: egy napon halnak meg mindketten. ³⁵És támasztok magamnak hűséges Kohent, aki szívem és Nefeshem szerint cselekszik; és építek neki hűséges házat, és Máshiáchom előtt jár minden időben. ³⁶És aki megmarad házadban, eljön majd, hogy leboruljon előtte egy ezüstpénzért és egy karéj kenyérért, és ezt mondja: Csatolj engem a Kohánim egyikéhez, hogy ehessek egy falat kenyeret!

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bliá'al (בְּלִיַּעַל - 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – Haszontalanság/Gonoszság/Semmirekellő • Chánáh (חַנָּה - 𐤇𐤍𐤄) – Kegyelem/Kegy • Chofni (חָפְנִי - 𐤇𐤐𐤍𐤉) – Marok/Összetett tenyér • Efod (אֵפוֹד - 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Eli (עֵלִי - 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Elkánáh (אֶלְקָנָה - 𐤀𐤋𐤒𐤍𐤄) – Elohim megszerezte • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáKohen (הַכֹּהֵן - 𐤄𐤊𐤄𐤍) – A Pap – a határozott névelős alak • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ohel Mo'ed (אֹהֶל מוֹעֵד - 𐤀𐤄𐤋 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Találkozás Sátra – Yahuwah jelenlétének helye • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó - Mitzráyim uralkodója • Pinchász (פִּינְחָס - 𐤐𐤉𐤍𐤇𐤎) – Sötét arcú/Rézkígyó szája – El'ázár fia, Áháron unokája, későbbi Főpap • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Sheol (שְׁאוֹל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Holtak hazája/Alvilág • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Shiloh (שִׁילֹה - 𐤔𐤉𐤋𐤄) – Békesség helye • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshu'áh (יְשׁוּעָה - 𐤉𐤔𐤅𐤏𐤄) – Szabadítás/Üdvösség/Megmentés • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Az ifjú Shmu'El pedig Yahuwaht szolgálta Eli előtt. Yahuwah Igéje drága volt azokban a napokban, nem volt áttörő látomás.

²És az történt azon a napon, hogy Eli a helyén feküdt, szemei pedig homályosodni kezdtek, nem tudott látni. ³Elohim mécsese még nem aludt el, és Shmu'El feküdt Yahuwah Heikháljában, ahol Elohim ládája volt. ⁴És Yahuwah szólította Shmu'Elt, és ő ezt mondta: Itt vagyok. ⁵És odafutott Elihez, és ezt mondta: Itt vagyok, mert hívtál engem. Ő azonban ezt mondta: Nem hívtalak, térj vissza, feküdj le! És elment, és lefeküdt.

⁶És Yahuwah ismét szólította: Shmu'El! És Shmu'El fölkelt, odament Elihez, és ezt mondta: Itt vagyok, mert hívtál engem. Ő azonban ezt mondta: Nem hívtalak, fiam, térj vissza, feküdj le! ⁷Shmu'El pedig még nem ismerte Yahuwaht, és még nem nyilatkozott meg neki Yahuwah Igéje. ⁸És Yahuwah harmadszor is szólította Shmu'Elt. És ő fölkelt, odament Elihez, és ezt mondta: Itt vagyok, mert hívtál engem. Ekkor értette meg Eli, hogy Yahuwah szólítja az ifjút. ⁹És Eli ezt mondta Shmu'Elnek: Menj, feküdj le, és ha szólít téged, ezt mondd: Szólj, Yahuwah, mert hallja a te szolgád! És Shmu'El elment, és lefeküdt a helyén.

¹⁰És eljött Yahuwah, megállt, és szólította, mint alkalomról alkalomra: Shmu'El, Shmu'El! És Shmu'El ezt mondta: Szólj, mert hallja a te szolgád. ¹¹És Yahuwah ezt mondta Shmu'Elnek: Íme, én olyan dolgot teszek Yiszrá'Elben, hogy aki csak hallja, megcsendülnek mindkét fülei. ¹²Azon a napon beteljesítem Elin mindazt, amit háza felől szóltam, kezdve és bevégezve. ¹³Mert megjelentettem neki, hogy megítélem házát örökre azért a bűnért, amelyről tudta, hogy átkozódtak magukra fiai, és nem dorgálta meg őket. ¹⁴Ezért esküdtem meg Eli házának, hogy nem engesztelhető meg Eli házának bűne sem véresáldozattal, sem ételáldozattal mindörökké.

¹⁵És feküdt Shmu'El reggelig, és kinyitotta Beit-Yahuwah ajtóit. És Shmu'El félt megmondani a látomást Elinek. ¹⁶És Eli szólította Shmu'Elt, és ezt mondta: Shmu'El, fiam! És ő ezt mondta: Itt vagyok. ¹⁷És ezt mondta: Mi az a dolog, amit szólt neked? Ne titkold el előlem! Így tegyen veled Elohim, és úgy is tegyen még hozzá, ha eltitkolsz előlem egy szót is mindabból a dologból, amit szólt neked. ¹⁸És Shmu'El elmondott neki minden dolgot, és nem titkolt el előle. És ő ezt mondta: Yahuwah az, ami jó az ő szemeiben, azt teszi.

¹⁹És Shmu'El felnövekedett, és Yahuwah vele volt, és nem hagyott földre hullani egyet sem Igéiből. ²⁰És megtudta egész Yiszrá'El Dántól Be'er-Sheváig, hogy Shmu'El hűségesnek bizonyult Yahuwah prófétájául. ²¹És Yahuwah továbbra is megjelent Shilohban, mert Yahuwah megnyilatkozott Shmu'Elnek Shilohban Yahuwah Igéje által.

Szójegyzék: Be'er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • Beit-Yahuwah (בֵּית יְהוָה - 𐤁𐤉𐤕 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Yahuwah Háza • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – Bíró/Ítélet – Yá'ákov fia • Eli (עֵלִי - 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Heikhál (הֵיכָל - 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/a Szentély fő csarnoka • Shiloh (שִׁילֹה - 𐤔𐤉𐤋𐤄) – Békesség helye • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Shmu'El beszéde eljutott egész Yiszrá'Elhez. Yiszrá'El kivonult a Pelishti ellen harcra, és tábort ütöttek Eben-HáEzer mellett, a Pelishti pedig Afekban táborozott. ²A Pelishti csatarendbe álltak Yiszrá'Ellel szemben, kiterjedt az ütközet, és megveretett Yiszrá'El a Pelishti előtt; levágtak a csatarendben a mezőn mintegy négyezer férfit. ³Bement a nép a táborba, és Yiszrá'El vénei ezt mondták: Miért vert meg minket ma Yahuwah a Pelishti előtt? Vegyük magunkhoz Shilohból Yahuwah Szövetség Ládáját, jöjjön közénk, és szabadítson meg minket ellenségeink markából. ⁴Elküldött a nép Shilohba, és elhozták onnan Yahuwah Tzeváotnak, a K'ruvimon trónolónak Szövetség Ládáját. És ott volt Eli két fia, Chofni és Pinchász, Elohim Szövetség Ládájával.

⁵Amikor megérkezett Yahuwah Szövetség Ládája a táborba, egész Yiszrá'El nagy harci kiáltással kiáltott, hogy megrendült a föld. ⁶Meghallották a Pelishti a harci kiáltás hangját, és ezt mondták: Miféle nagy harci kiáltás hangja ez az Ivri táborában? És megtudták, hogy Yahuwah ládája érkezett a táborba. ⁷Ekkor féltek a Pelishti, mert ezt mondták: Elohim jött a táborba! És ezt mondták: Jaj nekünk, mert ilyen nem történt tegnap, tegnapelőtt! ⁸Jaj nekünk! Ki ment meg minket ezeknek a hatalmas Elohim markából? Ezek azok az Elohim, akik megverték Mitzráyimot mindenféle csapással a pusztában. ⁹Legyetek erősek és legyetek férfiak, Pelishti, különben szolgálni fogtok az Ivrinek, ahogyan ők szolgáltak nektek! Legyetek férfiak és harcoljatok! ¹⁰Harcoltak a Pelishti, és megveretett Yiszrá'El, és menekültek ki-ki a sátraihoz, mert igen nagy volt a vereség. Elesett Yiszrá'Elből harmincezer gyalogos.

¹¹Elohim ládáját pedig elvették, és Eli két fia is meghalt, Chofni és Pinchász.

¹²Futott egy BenYámini férfi a csatarendből, és megérkezett Shilohba még aznap, megszaggatott ruhákkal és földdel a fején. ¹³Amikor megérkezett, íme, Eli ott ült a széken az út szegélye mellett figyelve, mert szíve remegett Elohim ládájáért. Az az ember pedig bement a városba, hogy hírül adja, és jajveszékelt az egész város. ¹⁴Meghallotta Eli a jajveszékelés hangját, és ezt mondta: Mi ez a zajongás hangja? Akkor az az ember sietve odament és hírül adta Elinek. ¹⁵Eli pedig kilencven és nyolc éves volt, szemei megmerevedett, és nem volt képes látni. ¹⁶Az az ember ezt mondta Elinek: Én jövök a csatarendből, és én menekültem el ma a csatarendből! Eli ezt mondta: Mi történt, fiam? ¹⁷Felelt a hírvivő, és ezt mondta: Megfutamodott Yiszrá'El a Pelishti előtt, és nagy vereség is volt a népben, és két fiad is meghalt, Chofni és Pinchász, és Elohim ládája is elvétetett. ¹⁸Amikor megemlítette Elohim ládáját, hátraesett a székről a kapu oldala mellett, és a nyaka eltört, és meghalt, mert öreg ember volt és nehéz. Ő bíráskodott Yiszrá'El fölött negyven évig.

¹⁹A menye pedig, Pinchász felesége, terhes volt, szülésre készen. Amikor meghallotta a hírt Elohim ládájának elvételéről, és hogy meghalt apósa és férje, leguggolt és szült, mert rátörtek fájdalmai. ²⁰Halála idején pedig így szóltak a mellette állók: Ne félj, mert fiút szültél! De ő nem felelt, és nem fordította oda szívét. ²¹A fiút Ikhábodnak nevezte, mondván: Számkivetésbe ment a dicsőség Yiszrá'Elből — Elohim ládájának elvétele miatt, és apósa meg férje miatt. ²²És ezt mondta: Számkivetésbe ment a dicsőség Yiszrá'Elből, mert elvétetett Elohim ládája.

Szójegyzék: Afek (אֲפֵק - 𐤀𐤐𐤒) – Erősség/Vár – Pelishti város/helynév • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Chofni (חָפְנִי - 𐤇𐤐𐤍𐤉) – Marok/Összetett tenyér • Eben-HáEzer (אֶבֶן הָעֵזֶר - 𐤀𐤁𐤍 𐤄𐤏𐤆𐤓) – A Segítség köve • Eli (עֵלִי - 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ikhábod (אִי־כָבוֹד - 𐤀𐤉𐤊𐤁𐤅𐤃) – Nincs dicsőség/Odavan a dicsőség • Ivri (עִבְרִי - 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá'El fiainak egyik önmegnevezése • K'ruvim (כְּרוּבִים - 𐤊𐤓𐤅𐤁𐤉𐤌) – Kerub/Yahuwah hordozója-futára-hírnöke/Szellemi főfejedelemségek/főangyalok/közelhoz/közeledik/áld/közbenjár/védelmező • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Pinchász (פִּינְחָס - 𐤐𐤉𐤍𐤇𐤎) – Sötét arcú/Rézkígyó szája – El'ázár fia, Áháron unokája, későbbi Főpap • Shiloh (שִׁילֹה - 𐤔𐤉𐤋𐤄) – Békesség helye • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek - Yahuwah jelzője • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹A Pelishti pedig fogták Elohim ládáját, és elvitték Even-HáEzerből Áshdodba. ²Fogták a Pelishti Elohim ládáját, bevitték Dágon házába, és odaállították Dágon mellé. ³Amikor az Áshdodi másnap korán fölkeltek, íme, Dágon orcáira a földre esve Yahuwah ládája előtt. Akkor fogták Dágont és visszatették a helyére. ⁴Amikor másnap reggel korán fölkeltek, íme, Dágon orcáira a földre esve Yahuwah ládája előtt, Dágon feje és kezeinek két tenyere pedig levágva hevert a küszöbön; csak Dágon maradt meg belőle. ⁵Ezért nem lépnek Dágon papjai és mindazok, akik Dágon házába járnak, Dágon küszöbére Áshdodban mind a mai napig.

⁶Ránehezedett Yahuwah keze az Áshdodira, pusztává tette őket, és fekélyekkel verte meg Áshdodot és határait. ⁷Amikor látták Áshdod emberei, hogy így van, azt mondták: Ne lakjék nálunk Yiszrá'El Elohimjának ládája, mert keménnyé lett keze rajtunk és elohimunkon, Dágonon. ⁸Elküldtek azért és összegyűjtötték magukhoz a Pelishti összes városfejedelmét, és ezt mondták: Mit tegyünk Yiszrá'El Elohimjának ládájával? Azok ezt mondták: Gátba kerüljön körbe Yiszrá'El Elohimjának ládája! Át is vitték oda Yiszrá'El Elohimjának ládáját. ⁹És lett, miután körbevitték, Yahuwah keze a városra nehezedett, igen nagy zűrzavarral; megverte a város embereit aprajától nagyjáig, és fekélyek törtek ki rajtuk. ¹⁰Elküldték azért Elohim ládáját Ekronba. És lett, amint Elohim ládája Ekronba érkezett, felkiáltott az Ekroni, mondván: Hozzám hozták körbe Yiszrá'El Elohimjának ládáját, hogy megöljön engem és népemet! ¹¹Elküldtek azért és összegyűjtötték a Pelishti összes városfejedelmét, és ezt mondták: Küldjétek el Yiszrá'El Elohimjának ládáját, térjen vissza a helyére, és ne öljön meg engem és népemet! Mert halálos zűrzavar támadt az egész városban, igen ránehezedett ott Elohim keze. ¹²És az emberek, akik nem haltak meg, fekélyekkel sújtattak; és felszállt a város segélykiáltása az egekig.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áshdod (אַשְׁדּוֹד - 𐤀𐤔𐤃𐤅𐤃) – Erődítmény – filiszteus város • Dágon (דָּגוֹן - 𐤃𐤂𐤅𐤍) – Hal/Gabona – filiszteus bálvány • Ekron (עֶקְרוֹן - 𐤏𐤒𐤓𐤅𐤍) – Pelishti város • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Even-HáEzer (אֶבֶן הָעֵזֶר - 𐤀𐤁𐤍 𐤄𐤏𐤆𐤓) – A Segítség köve • Gát (גַּת - 𐤂𐤕) – Pelishti város/szőlőprés • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹És volt Yahuwah ládája a Pelishtim mezején hét hónapig. ²És hívták a Pelishtim a papokat és a jósokat, mondván: Mit tegyünk Yahuwah ládájával? Tudassátok velünk, mivel küldjük el a helyére. ³És azt mondták: Ha elkülditek Yiszrá'El Elohimjának ládáját, ne küldjétek el üresen, hanem visszaadván adjatok neki vissza jóvátételi áldozatot; akkor meggyógyultok, és tudtotokra lesz, miért nem tér el a keze tőletek. ⁴És azt mondták: Mi az a jóvátételi áldozat, amit visszaadjunk neki? És azt mondták: A Pelishtim városfejedelmeinek száma szerint öt aranyfekélyt és öt aranyegeret, mert egy csapás van mindnyájatokon és városfejedelmeiteken. ⁵És készítsétek el fekélyeitek képmásait és egereitek képmásait, amelyek pusztítják a földet, és adjatok Yiszrá'El Elohimjának dicsőséget; talán megkönnyíti kezét rólatok, elohimaitokról és földetekről. ⁶És miért keményítenétek meg szíveteket, ahogyan megkeményítették Mitzráyim és Pár'oh a szívüket? Nemde, amikor csúffá tette őket, elbocsátották őket, és elmentek? ⁷És most fogjatok és készítsetek egy új szekeret, és két szoptatós tehenet, amelyekre nem ment fel rájuk járom, és fogjátok be a teheneket a szekérbe, borjaikat pedig vigyétek vissza mögülük haza. ⁸És fogjátok Yahuwah ládáját, és tegyétek a szekérre, az aranyholmit pedig, amelyet jóvátételi áldozatul visszaadtok neki, tegyétek egy ládikóba mellé, és bocsássátok el, hadd menjen. ⁹És lássátok: ha a saját határa útján megy fel, Beit-Shemesh felé, ő tette nekünk ezt a nagy bajt; ha pedig nem, akkor tudjuk, hogy nem a keze sújtott bennünket, véletlen volt az velünk.

¹⁰És úgy tettek az emberek: fogtak két szoptatós tehenet, és befogták őket a szekérbe, borjaikat pedig bezárták a házba. ¹¹És föltették Yahuwah ládáját a szekérre, meg a ládikót, az aranyegereket és fekélyeik képmásait. ¹²És egyenesen rátértek a tehenek az útra, a Beit-Shemesh felé vivő útra; egyetlen úton mentek, menvén és bőgvén, és nem tértek le sem jobbra, sem balra. A Pelishtim városfejedelmei pedig mentek utánuk Beit-Shemesh határáig. ¹³És a Beit-Shemeshiek búzaaratást arattak a völgyben; és fölemelték szemeiket, és meglátták a ládát, és örültek, hogy látták. ¹⁴És a szekér bement a Beit-Shemeshi Yáhu'Shuáh mezejére, és ott megállt; és ott volt egy nagy kő; és fölhasogatták a szekér fáit, a teheneket pedig égőáldozatul felvitték Yahuwahnak. ¹⁵És a Levi'im levették Yahuwah ládáját és a vele levő ládikót, amelyben az aranyholmi volt, és rátették a nagy kőre; a Beit-Shemeshi emberek pedig égőáldozatokat vittek fel és véresáldozatokat vágtak azon a napon Yahuwahnak. ¹⁶És a Pelishtim öt városfejedelme látta, és visszatértek Ekronba azon a napon.

¹⁷És ezek az aranyfekélyek, amelyeket a Pelishtim jóvátételi áldozatul visszaadtak Yahuwahnak: Áshdodért egyet, Ázáhért egyet, Áshkelonért egyet, Gátért egyet, Ekronért egyet. ¹⁸És az aranyegerek száma a Pelishtim összes városa szerint volt, az öt városfejedelemé, a megerősített várostól a kerítetlen faluig; és egészen a nagy Ávelig, amelyre Yahuwah ládáját helyezték, mind a mai napig, a Beit-Shemeshi Yáhu'Shuáh mezején.

¹⁹És megverte a Beit-Shemeshi embereket, mert belenéztek Yahuwah ládájába; és megvert a nép közül hetven embert, ötvenezer embert. És gyászolt a nép, mert nagy veréssel verte meg Yahuwah a népet. ²⁰És azt mondták a Beit-Shemeshi emberek: Ki állhat meg Yahuwah, e szent Elohim színe előtt? És kihez megy fel tőlünk? ²¹És követeket küldtek Kiryat-Ye'árim lakóihoz, mondván: Visszaküldték a Pelishtim Yahuwah ládáját; jöjjetek le, vigyétek fel azt magatokhoz.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áshdod (אַשְׁדּוֹד - 𐤀𐤔𐤃𐤅𐤃) – Erődítmény – filiszteus város • Áshkelon (אַשְׁקְלוֹן - 𐤀𐤔𐤒𐤋𐤅𐤍) – Pelishti tengerparti város • Ável (אָבֵל - 𐤀𐤁𐤋) – Mező/Rét (helynév: 6:18) • Ázáh (עַזָּה - 𐤏𐤆𐤄) – Gáza/Erős – filiszteus város • Beit-Shemesh (בֵּית שֶׁמֶשׁ - 𐤁𐤉𐤕𐤔𐤌𐤔) – Nap háza – Levita város • Ekron (עֶקְרוֹן - 𐤏𐤒𐤓𐤅𐤍) – Pelishti város • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gát (גַּת - 𐤂𐤕) – Pelishti város/szőlőprés • Kiryat-Ye'árim (קִרְיַת יְעָרִים - 𐤒𐤓𐤉𐤕𐤉𐤏𐤓𐤉𐤌) – Erdők városa – (= Bá'áláh • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Levi (לֵוִי - 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá'ákov fia, a papi/szolgáló törzs • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó - Mitzráyim uralkodója • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Yáhu'Shuáh (יֵשׁוּעַ - 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Záháv (זָהָב - 𐤆𐤄𐤁) – Arany

¹Akkor eljöttek Kiryát-Ye'árim férfiai, és felvitték Yahuwah ládáját, és bevitték azt AviNádáv házába, a dombra. Fiát, El'ázárt pedig fölszentelték, hogy őrizze Yahuwah ládáját. ²És történt, attól a naptól fogva, hogy a Láda Kiryát-Ye'árimban lakott, hogy megsokasodtak a napok, és lett húsz esztendő; és siránkozott Yiszrá'El egész háza Yahuwah után.

³Akkor így szólt Shmu'El Yiszrá'El egész házához, mondván: Ha teljes szívetekkel visszatértek Yahuwahhoz, távolítsátok el az idegen eloheieket magatok közül és az Áshtárotokat; és készítsétek el szíveteket Yahuwah felé, és egyedül neki szolgáljatok, és megment benneteket a Pelishtim kezéből. ⁴Akkor eltávolították Yiszrá'El fiai a Bá'álimokat és az Áshtárotokat, és egyedül Yahuwahnak szolgáltak.

⁵Majd ezt mondta Shmu'El: Gyűjtsétek össze egész Yiszrá'Elt Mitzpáhba, és imádkozni fogok értetek Yahuwahhoz. ⁶Összegyűltek tehát Mitzpáhba, és vizeket merítettek, és kiöntötték Yahuwah előtt, és böjtöltek azon a napon, és ott ezt mondták: Vétkeztünk Yahuwah ellen! És bíráskodott Shmu'El Yiszrá'El fiai felett Mitzpáhban. ⁷És meghallották a Pelishtim, hogy összegyűltek Yiszrá'El fiai Mitzpáhba, és fölvonultak a Pelishtim városfejedelmei Yiszrá'El ellen; és meghallották ezt Yiszrá'El fiai, és féltek a Pelishtim színe elől. ⁸És ezt mondták Yiszrá'El fiai Shmu'Elnek: Ne hallgass el rólunk, ne szűnj meg kiáltani Yahuwahhoz, Elohimunkhoz, hogy megmentsen bennünket a Pelishtim kezéből! ⁹És fogott Shmu'El egy szopós bárányt, és feláldozta teljes égőáldozatul Yahuwahnak; és kiáltott Shmu'El Yahuwahhoz Yiszrá'Elért, és válaszolt neki Yahuwah. ¹⁰És történt, mialatt Shmu'El az égőáldozatot mutatta be, hogy a Pelishtim előrenyomultak a harcra Yiszrá'El ellen; Yahuwah azonban mennydörgött hatalmas hangon azon a napon a Pelishtim fölött, és összezavarta őket, és megverettek Yiszrá'El színe előtt. ¹¹Ekkor kivonultak Yiszrá'El férfiai Mitzpáhból, és üldözték a Pelishtimet, és vágták őket egészen Beit-Kár aljáig.

¹²És fogott Shmu'El egy követ, és felállította Mitzpáh és Shen között, és elnevezte Even-Há'Ezernek, és ezt mondta: Mindeddig megsegített bennünket Yahuwah! ¹³Így megaláztattak a Pelishtim, és nem jöttek be többé Yiszrá'El területére; és Yahuwah keze a Pelishtim ellen volt Shmu'El minden napjaiban. ¹⁴És visszakerültek a városok, amelyeket elvettek a Pelishtim Yiszrá'Eltől, Yiszrá'Elhez, Ekrontól egészen Gátig; azok határát is kiszabadította Yiszrá'El a Pelishtim kezéből. És béke lett Yiszrá'El és az Emori között.

¹⁵És bíráskodott Shmu'El Yiszrá'El felett életének minden napjaiban. ¹⁶És évről évre útra kelt, és körbejárta Beit-Elt és a Gilgált és a Mitzpáht, és bíráskodott Yiszrá'El felett mindezeken a helyeken. ¹⁷De visszatérése Rámáhba volt, mert ott volt a háza, és ott is bíráskodott Yiszrá'El felett; és ott épített oltárt Yahuwahnak.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áshtárot (עַשְׁתָּרוֹת - 𐤏𐤔𐤕𐤓𐤅𐤕) – Astárté-kultusz helye – Báshán fővárosa • AviNádáv (אֲבִינָדָב - 𐤀𐤁𐤉𐤍𐤃𐤁) – Atyám nemeslelkű/Nemes atya • Bá'ál (בַּעַל - 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • Beit-Kár (בֵּית כָּר - 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤓) – A legelő háza • Ekron (עֶקְרוֹן - 𐤏𐤒𐤓𐤅𐤍) – Pelishti város • El'ázár (אֶלְעָזָר - 𐤀𐤋𐤏𐤆𐤓) – Elohim segített – Aharon fia, a FőPap • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emori (אֱמֹרִי - 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emóri/Beszélő/Hegyvidéki – beszélő • Even-Há'Ezer (אֶבֶן הָעֵזֶר - 𐤀𐤁𐤍𐤄𐤏𐤆𐤓) – A Segítség köve • Gát (גַּת - 𐤂𐤕) – Pelishti város/szőlőprés • Gilgál (גִּלְגָּל - 𐤂𐤋𐤂𐤋) – Kör/Elgördítés (szent hely – Yiszrá'El első tábora • Kiryát-Ye'árim (קִרְיַת יְעָרִים - 𐤒𐤓𐤉𐤕𐤉𐤏𐤓𐤉𐤌) – Erdők városa – Yáhu'Dáh-BenYámin határán • Mitzpáh (מִצְפָּה - 𐤌𐤑𐤐𐤄) – őrhely/őrtorony – gyülekezési hely Gil'ádban • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shen (שֵׁן - 𐤔𐤍) – Fog (sziklaalakzat, határpont) • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Amikor megöregedett Shmu'El, fiait tette Yiszrá'El fölött bírákká. ²Elsőszülött fiának neve Yo'el, a másodiké pedig Aviyáh; Be'er-Shevában bíráskodtak. ³De fiai nem jártak az ő útjain, hanem a haszon után hajlottak, megvesztegetést fogadtak el, és elhajlították az ítéletet.

⁴Összegyűltek azért Yiszrá'El minden vénei, és eljöttek Shmu'Elhez Rámáhba. ⁵És mondták neki: Íme, te megöregedtél, fiaid pedig nem járnak útjaidon; most tégy fölénk királyt, hogy ítéljen minket, mint minden nemzetek. ⁶De rossznak tűnt a dolog Shmu'El szemében, hogy ezt mondták: Adj nekünk királyt, hogy ítéljen minket. És imádkozott Shmu'El Yahuwahhoz. ⁷És mondta Yahuwah Shmu'Elnek: Hallgass a nép szavára mindenben, amit mondanak neked, mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne uralkodjam fölöttük. ⁸Mind a cselekedetek szerint, amelyeket cselekedtek azon naptól, hogy felhoztam őket Mitzráyimból, egészen e napig, hogy elhagytak engem és szolgáltak más elohim-okat — úgy cselekszenek veled is. ⁹Most pedig hallgass a szavukra; csakhogy tanúskodván tanúskodj ellenük, és jelentsd ki nekik a király jogrendjét, aki uralkodni fog fölöttük.

¹⁰És elmondta Shmu'El Yahuwah minden szavát a népnek, amely királyt kért tőle. ¹¹És mondta: Ez lesz a király jogrendje, aki uralkodni fog fölöttetek: fiaitokat elveszi, és magának rendeli harci kocsijához és lovasaihoz, és futnak harci kocsija előtt; ¹²és magának rendeli őket ezredesekké és ötvenedesekké, hogy szántsák szántását és arassák aratását, és hogy készítsék harci fölszerelését és kocsijának fölszerelését. ¹³És leányaitokat elveszi kenőcskeverőknek, szakácsnőknek és sütőnőknek. ¹⁴És szántóföldjeiteket, szőlőiteket és legjobb olajfáitokat elveszi, és szolgáinak adja. ¹⁵És vetéseitekből és szőlőitekből tizedet vesz, és udvari embereinek meg szolgáinak adja. ¹⁶És szolgáitokat, szolgálóitokat, legjobb ifjaitokat és szamaraitokat elveszi, és a maga munkájára fogja. ¹⁷Nyájaitokból tizedet vesz, ti pedig szolgáivá lesztek neki. ¹⁸És kiáltani fogtok azon a napon királyotok elől, akit magatoknak választottatok, de nem fog felelni nektek Yahuwah azon a napon.

¹⁹De a nép nem akart hallgatni Shmu'El szavára, és mondták: Nem! Hanem király legyen fölöttünk! ²⁰És olyanok leszünk mi is, mint minden nemzetek; ítéljen minket királyunk, vonuljon ki előttünk, és harcolja meg háborúinkat. ²¹És meghallgatta Shmu'El a nép minden szavát, és elmondta azokat Yahuwah füleibe. ²²És mondta Yahuwah Shmu'Elnek: Hallgass a szavukra, és iktass be fölébük királyt. És mondta Shmu'El Yiszrá'El férfiainak: Menjetek el, mindenki a maga városába!

Szójegyzék: Aviyáh (אֲבִיָּה - 𐤀𐤁𐤉𐤄) – Yahuwah az atyám • Be'er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yo'el (יוֹאֵל - 𐤉𐤅𐤀𐤋) – Yahuwah az El/Yahuwah az Elohim

¹Volt egy BenYámini ember, akinek Kish volt a neve, Avi'El fia, aki Tzeror fia, aki Bekhorát fia, aki Afiyách fia, egy Yámini férfi fia volt — erő embere (vitézlő ember). ²Volt neki egy fia, Shá'ul volt a neve, java legény és jó; nem volt nála jobb ember Yiszrá'El fiai közül; a vállától felfelé magasabb volt az egész népnél.

³Elvesztek a szamarak Kishnek, Shá'ul apjának. Kish ezt mondta Shá'ulnak, a fiának: Végy magaddal egyet a legények közül, és kelj fel, menj, keresd meg a szamarakat. ⁴Átment Efráyim hegyvidékén, és átment Shálisháh földjén, de nem találták meg; átmentek Shá'alim földjén, de nem voltak ott; átment a Yáminiak földjén, de nem találták meg. ⁵Ők a Tzuf földjére érkeztek, és Shá'ul ezt mondta a legényének, aki vele volt: Gyere, térjünk vissza, különben apám felhagy a szamarakkal, és aggódni fog miattunk. ⁶Az pedig ezt mondta neki: Íme, Elohim embere van ebben a városban, és tiszteletre méltó ez az ember; minden, amit mond, be is teljesedik. Most menjünk oda, talán megmondja nekünk az utunkat, amelyen járunk. ⁷Shá'ul ezt mondta a legényének: De íme, ha megyünk, mit viszünk az embernek? Hiszen a kenyér elfogyott a tarisznyáinkból, és nincs ajándék, amit vihetnénk Elohim emberének. Mi van nálunk? ⁸A legény ismét válaszolt Shá'ulnak, és ezt mondta: Íme, van a kezemben egy negyed shekel ezüst; odaadom Elohim emberének, hogy megmondja nekünk az utunkat. ⁹Azelőtt Yiszrá'Elben így szólt az ember, amikor elment Elohimot megkeresni: Gyertek, menjünk el a látóhoz; mert akit ma prófétának hívnak, azt azelőtt látónak nevezték. ¹⁰Shá'ul ezt mondta a legényének: Jó a szavad, gyere, menjünk. És elmentek a városba, ahol Elohim embere volt.

¹¹Ők a város emelkedőjén mentek fel, és leányokkal találkoztak, akik kijöttek vizeket meríteni; ezt mondták nekik: Itt van-e a látó? ¹²Azok feleltek nekik, és ezt mondták: Itt van, íme, előtted; siess most, mert ma jött a városba, mert ma áldozati lakomája van a népnek a magaslaton. ¹³Amint bementek a városba, úgy találjátok meg őt, mielőtt fölmegy a magaslatra enni, mert a nép nem eszik, amíg ő meg nem érkezik, mert ő áldja meg az áldozatot, azután esznek a meghívottak; most menjetek fel, mert most, ezen a napon találjátok meg őt. ¹⁴És fölmentek a városba; ők a város közepébe értek, és íme, Shmu'El jött ki velük szemben, hogy fölmenjen a magaslatra.

¹⁵Yahuwah pedig fölfedte Shmu'El fülét egy nappal Shá'ul érkezése előtt, mondván: ¹⁶Holnap ilyenkor küldök hozzád egy embert BenYámin földjéről, és kend fel őt népem, Yiszrá'El fejedelmévé, és ő megszabadítja népemet a Pelishtim kezéből; mert láttam népemet, mert eljutott hozzám a kiáltása. ¹⁷Shmu'El meglátta Shá'ult, és Yahuwah felelt neki: Íme, az az ember, akiről azt mondtam neked, hogy ez fogja kordában tartani népemet. ¹⁸Shá'ul Shmu'Elhez lépett a kapu közepén, és ezt mondta: Mondd meg nekem, hol van a látó háza? ¹⁹Shmu'El felelt Shá'ulnak, és ezt mondta: Én vagyok a látó; menj fel előttem a magaslatra, és egyetek velem ma; reggel pedig elbocsátlak, és mindent, ami a szívedben van, megmondok neked. ²⁰A szamarakkal pedig, amelyek elvesztek neked ma három napja, ne foglalkozz, mert megkerültek; és kié Yiszrá'El minden kívánatos kincse? Nemde a tiéd és apád egész házáé? ²¹Shá'ul felelt, és ezt mondta: Nemde BenYámini vagyok, Yiszrá'El törzseinek legkisebbjéből, és a nemzetségem a legkisebb BenYámin törzsének összes nemzetsége közül? Miért beszélsz hozzám ilyen szavakkal?

²²Shmu'El fogta Shá'ult és a legényét, bevitte őket a terembe, és helyet adott nekik a meghívottak élén; ők mintegy harmincan voltak. ²³Shmu'El ezt mondta a szakácsnak: Add ide az adagot, amelyet neked adtam, amelyről azt mondtam neked: tedd félre magadnál. ²⁴A szakács fölemelte a combot és ami rajta volt, és Shá'ul elé tette; és ezt mondta: Íme, a félretett rész, tedd magad elé, egyél, mert a kijelölt időre őrizték meg neked, mondván: a népet hívtam meg. És Shá'ul evett Shmu'Ellel azon a napon. ²⁵Lementek a magaslatról a városba, és beszélt Shá'ullal a háztetőn. ²⁶Korán fölkeltek, és amikor hajnalodni kezdett, Shmu'El fölkiáltott Shá'ulnak a háztetőre, mondván: Kelj fel, és elbocsátlak. Shá'ul fölkelt, és kimentek mindketten, ő és Shmu'El, kifelé. ²⁷Ők a város szélén mentek lefelé, és Shmu'El ezt mondta Shá'ulnak: Szólj a legénynek, hogy menjen el előttünk — és az elment —, te pedig állj meg most, hogy meghallassam veled Elohim igéjét.

Szójegyzék: Afiyách (אֲפִיחַ - 𐤀𐤐𐤉𐤇) – Megújul/Megéled • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Avi'El (אֲבִיאֵל - 𐤀𐤁𐤉𐤀𐤋) – El az atyám • Bekhorát (בְּכוֹרַת - 𐤁𐤊𐤅𐤓𐤕) – Elsőszülöttség • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kish (קִישׁ - 𐤒𐤉𐤔) – Íj/Csapda (Shá'ul apja) • Máyim (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Vizek • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shá'alim (שַׁעֲלִים - 𐤔𐤏𐤋𐤉𐤌) – Rókák (földrajzi név) • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shálisháh (שָׁלִשָׁה - 𐤔𐤋𐤔𐤄) – Hármas terület (földrajzi név) • Shekel (שֶׁקֶל - 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység – kb. 11-14 gramm • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Tzeror (צְרוֹר - 𐤑𐤓𐤅𐤓) – Csokor/Zsinór • Tzuf (צוּף - 𐤑𐤅𐤐) – Lépesméz/Édesség • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yámini (יְמִינִי - 𐤉𐤌𐤉𐤍𐤉) – Jobboldali/Jobb kézhez tartozó – BenYámin törzséből való • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Ekkor fogta Shmu'El az olajos korsót, ráöntötte Shá'ul fejére, megcsókolta, és ezt mondta: Nemde, mert felkent téged Yahuwah az Ő öröksége fölé fejedelemnek? ²Amikor ma elmész tőlem, két emberrel fogsz találkozni Ráchel sírjánál, BenYámin határában, Tzeltzáchban, és ezt mondják majd neked: Megkerültek a szamarak, amelyeknek a keresésére indultál; és íme, apád elvetette a szamarak dolgát, és érettetek aggódik, ezt mondva: Mit tegyek a fiamért? ³És továbbmész onnan, tovább, és eljutsz a Távor tölgyfájáig, és ott találkozik veled három ember, akik Elohimhoz mennek föl Beit-Elbe: egyik három kecskegidát visz, a másik három kerek kenyeret visz, a harmadik pedig egy tömlő bort visz. ⁴És békesség felől kérdeznek majd téged, és két kenyeret adnak neked, te pedig elveszed a kezeikből. ⁵Azután eljutsz Elohim halmára, ahol a Pelishtim helyőrségei vannak; és lészen, hogy amint odaérsz a városba, egy csapat prófétára bukkansz, akik az áldozóhalomról jönnek lefelé, és előttük lant és dob és fuvola és citera, ők maguk pedig prófétai révületben vannak. ⁶És rád tör majd Ruách Yahuwahja, és prófétai révületbe kerülsz velük együtt, és más emberré változol. ⁷És lészen, amikor bekövetkeznek rajtad ezek a jelek, tedd meg magadnak, amit a kezed talál, mert Elohim veled van. ⁸És lemész előttem Gilgálba, és íme, én lemegyek hozzád, hogy égőáldozatokat mutassak be, hogy békeáldozatok áldozatait áldozzam. Hét napig vársz, amíg hozzád érkezem, és tudtodra adom, amit tenned kell.

⁹És lészen, amint hátat fordított vállával, hogy elmenjen Shmu'Eltől, más szívvé változtatta neki Elohim, és beteljesedtek mindezek a jelek azon a napon. ¹⁰És odaérkeztek a halomhoz, és íme, egy csapat próféta jött vele szemben, és rászállt Ruách Elohim, és prófétai révületbe került közöttük. ¹¹És lészen, mindazok, akik tegnaptól és tegnapelőttől ismerték, látták, és íme, a prófétákkal együtt prófétál; és ezt mondta a nép, ki-ki a társának: Mi ez, ami történt Kish fiával? Hát Shá'ul is a próféták között van? ¹²És megszólalt egy ember onnan, és ezt mondta: És ki az ő apjuk? Ezért lett szólásmondássá: Hát Shá'ul is a próféták között van? ¹³És befejezte a prófétálást, és az áldozóhalomra ment.

¹⁴És ezt mondta Shá'ul nagybátyja neki és a legényének: Hová mentetek? És ezt felelte: A szamarakat keresni; és amikor láttuk, hogy nincsenek, elmentünk Shmu'Elhez. ¹⁵És ezt mondta Shá'ul nagybátyja: Mondd el, kérlek, nekem, mit mondott nektek Shmu'El? ¹⁶És ezt mondta Shá'ul a nagybátyjának: Megjelentvén megjelentette nekünk, hogy megkerültek a szamarak; de a királyság dolgát, amelyről Shmu'El szólt, nem mondta el neki.

¹⁷És összehívta Shmu'El a népet Yahuwahhoz Mitzpáhba, ¹⁸és ezt mondta Yiszrá'El fiainak: Így szól Yahuwah, Yiszrá'El Elohimja: Én hoztam fel Yiszrá'Elt Mitzráyimból, és megmentettelek titeket Mitzráyim kezéből és mindazon királyságok kezéből, amelyek sanyargattak titeket. ¹⁹Ti pedig ma elvetettétek Elohimotokat, aki megszabadít titeket minden bajotokból és szorongattatásotokból, és ezt mondtátok neki: Nem, hanem királyt tégy fölénk! És most álljatok Yahuwah elé törzseitek és ezreitek szerint! ²⁰És előállította Shmu'El Yiszrá'El valamennyi törzsét, és a sors BenYámin törzsére esett. ²¹És előállította BenYámin törzsét nemzetségenként, és a sors a Mátri nemzetségére esett, majd a sors Kish fiára, Shá'ulra esett; és keresték őt, de nem találták. ²²És ismét megkérdezték Yahuwaht: Eljött-e még ide az az ember? És ezt mondta Yahuwah: Íme, ő elrejtőzött a holmik közé. ²³És odafutottak, és elhozták onnan, és odaállt a nép közé, és magasabb volt az egész népnél vállától fölfelé. ²⁴És ezt mondta Shmu'El az egész népnek: Látjátok-e, akit kiválasztott Yahuwah? Mert nincs hozzá hasonló az egész népben. És felujjongott az egész nép, és ezt mondták: Éljen a király!

²⁵És elmondta Shmu'El a népnek a királyság rendtartását, és beírta a könyvbe, és elhelyezte Yahuwah elé; és elbocsátotta Shmu'El az egész népet, ki-ki a házába. ²⁶És Shá'ul is hazament Giváhba, és vele ment a sereg, amelynek a szívét megérintette Elohim. ²⁷De a haszontalanság fiai ezt mondták: Hogyan szabadítson meg minket ez? És megvetették őt, és nem vittek neki ajándékot; ő pedig olyan volt, mint aki hallgat.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gilgál (גִּלְגָּל - 𐤂𐤋𐤂𐤋) – Kör/Elgördítés (szent hely – Yiszrá'El első tábora • Giváh (גִּבְעָה - 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb, Halom (Shá'ul szülővárosa • Kish (קִישׁ - 𐤒𐤉𐤔) – Íj/Csapda (Shá'ul apja • Mátri (מַטְרִי - 𐤌𐤈𐤓𐤉) – Eső/Esős (BenYámin nemzetsége) • Mitzpáh (מִצְפָּה - 𐤌𐤑𐤐𐤄) – őrhely/őrtorony – gyülekezési hely Gil'ádban • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Távor (תָּבוֹר - 𐤕𐤁𐤅𐤓) – Megtört/Magaslat – hegy és Yiszákhár határpontja • Tzeltzách (צֶלְצַח - 𐤑𐤋𐤑𐤇) – Tiszta árnyék (hely BenYáminban) • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Fölvonult az Ámoni Nachásh, és tábort ütött Yávesh-Gil'áddal szemben. És Yávesh összes embere ezt mondta Nacháshnak: Köss velünk szövetséget, és szolgálni fogunk neked! ²De az Ámoni Nachásh ezt mondta nekik: Ezzel a feltétellel kötök veletek szövetséget: ha kiszúrom mindnyájatok jobb szemét, és gyalázattá teszem azt egész Yiszrá'Elen. ³De Yávesh vénei ezt mondták neki: Engedj nekünk hét napot, hadd küldjünk követeket Yiszrá'El egész területére; és ha nincs, aki megszabadít minket, akkor kimegyünk hozzád. ⁴Megérkeztek a követek Shá'ul Giv'áhjába, és elmondták a dolgokat a nép fülei hallatára. Akkor az egész nép fölemelte hangját, és sírtak.

⁵És íme, Shá'ul az ökrök után jött a mezőről, és ezt mondta Shá'ul: Mi van a néppel, hogy sírnak? És elbeszélték neki Yávesh embereinek dolgait. ⁶Akkor rátört Ruách Elohim Shá'ulra, amikor meghallotta ezeket a dolgokat, és haragja igen föllobbant. ⁷Fogott egy jármos ökörpárt, földarabolta azt, és szétküldte Yiszrá'El egész területére a követek kezében ezt mondva: Aki nem vonul ki Shá'ul után és Shmu'El után, így bánnak ökreivel! Ekkor Yahuwah rettegése esett a népre, és kivonultak egy emberként. ⁸Számba vette őket Bezekben, és voltak Yiszrá'El fiai háromszázezren, és Yáhu'Dáh embere harmincezren. ⁹És ezt mondták a követeknek, akik jöttek: Így szóljatok Yávesh-Gil'ád emberének: Holnap szabadulás lesz nektek, mire forró lesz a nap. A követek megjöttek, megvitték a hírt Yávesh embereinek, azok pedig megörültek. ¹⁰És ezt mondták Yávesh emberei: Holnap kimegyünk hozzátok, és tegyetek velünk mindent, ami jó a szemeitekben. ¹¹És úgy lett másnap, hogy Shá'ul három seregre osztotta a népet, és betörtek a tábor közepébe a reggeli őrváltáskor, és verték Ámont a nap forróságáig; és a megmaradtak úgy szétszóródtak, hogy kettő sem maradt közülük együtt.

¹²És ezt mondta a nép Shmu'Elnek: Ki az, aki azt mondta: 'Shá'ul uralkodjon fölöttünk?' Adjátok ide az embereket, hogy megöljük őket! ¹³De Shá'ul ezt mondta: Nem öletik meg ember ezen a napon, mert ma Yahuwah szabadulást szerzett Yiszrá'Elben. ¹⁴Shmu'El pedig ezt mondta a népnek: Jertek, menjünk el Gilgálba, és újítsuk meg ott a királyságot. ¹⁵És az egész nép elment Gilgálba, és királlyá tették ott Shá'ult Yahuwah előtt Gilgálban, és bemutattak ott békeáldozati áldozatokat Yahuwah előtt; és nagyon örvendezett ott Shá'ul és Yiszrá'El minden embere.

Szójegyzék: Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bezek (בֶזֶק - 𐤁𐤆𐤒) – Villám/Törés • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gil'ád (גִּלְעָד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Gilgál (גִּלְגָּל - 𐤂𐤋𐤂𐤋) – Kör/Elgördítés (szent hely – Yiszrá'El első tábora • Giv'áh (גִּבְעָה - 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá'ul szülővárosa, BenYáminban – BenYámin városa • Nachásh (נָחָשׁ - 𐤍𐤇𐤔) – Kígyó (Ámoni király • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách Elohim (רוּחַ אֱלֹהִים - 𐤓𐤅𐤇 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Szelleme • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yávesh (יָבֵשׁ - 𐤉𐤁𐤔) – Száraz (Gil'ádi város – Gil'ád-béli város, amely hűséges maradt Shá'ulhoz • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Akkor ezt mondta Shmu'El egész Yiszrá'Elnek: Íme, hallgattam a hangotokra mindenben, amit mondtatok nekem, és királyt tettem fölétek. ²És most, íme, a király jár előttetek, én pedig megöregedtem és megőszültem, és íme, a fiaim itt vannak veletek. Én pedig előttetek jártam ifjúságomtól fogva a mai napig. ³Itt vagyok, tanúskodjatok ellenem Yahuwah előtt és az ő fölkentje előtt: Kinek az ökrét vettem el, és kinek a szamarát vettem el, és kit csaltam meg, kit nyomtam el, és kinek a kezéből fogadtam el váltságdíjat, hogy elrejtsem szemeimet előle? — és visszaadom nektek. ⁴De ők ezt mondták: Nem csaltál meg minket és nem nyomtál el minket, és nem fogadtál el senki kezéből semmit. ⁵Akkor ezt mondta nekik: Tanú Yahuwah ellenetek, és tanú az ő fölkentje a mai napon, hogy nem találtatok a kezemben semmit. És az mondta: Tanú.

⁶Majd ezt mondta Shmu'El a népnek: Yahuwah, aki tette Mosheht és Áháront, és aki fölhozta atyáitokat Mitzráyim földjéről. ⁷Most azért álljatok ide, hadd ítélkezzem veletek Yahuwah előtt Yahuwah minden igazságos tettéről, amelyeket veletek és atyáitokkal cselekedett. ⁸Amikor Yá'ákov Mitzráyimba ment, és atyáitok Yahuwahhoz kiáltottak, akkor elküldte Yahuwah Mosheht és Áháront, és kihozták atyáitokat Mitzráyimból, és letelepítették őket ezen a helyen.

⁹De elfelejtették Yahuwaht, az Elohimukat, ezért eladta őket Sziszerának, Chátzor hadseregparancsnokának kezébe, és a Pelishtim kezébe, és Moáv királyának kezébe, és harcoltak ellenük. ¹⁰Akkor Yahuwahhoz kiáltottak, és ezt mondták: Vétkeztünk, mert elhagytuk Yahuwaht, és szolgáltuk a Bá'álokat és az Áshtoreteket, és most ments meg minket ellenségeink kezéből, és szolgálni fogunk neked. ¹¹Akkor elküldte Yahuwah YeruBá'ált és Bedánt és Yiftáchot és Shmu'Elt, és megmentett benneteket ellenségeitek kezéből körös-körül, és biztonságban laktatok. ¹²De amikor láttátok, hogy Nachásh, az Ámoni fiainak királya ellenetek jön, ezt mondtátok nekem: Nem, hanem király uralkodjék fölöttünk! — és Yahuwah, a ti Elohimotok a ti királyotok. ¹³Most pedig, íme, a király, akit választottatok, akit kértetek; és íme, Yahuwah királyt adott fölétek. ¹⁴Ha félitek Yahuwaht, és szolgáljátok őt, és hallgattok a hangjára, és nem lázadtok fel Yahuwah szája ellen, akkor ti is meg a király is, aki uralkodik fölöttetek, Yahuwah, a ti Elohimotok után lesztek. ¹⁵De ha nem hallgattok Yahuwah hangjára, és fellázadtok Yahuwah szája ellen, akkor Yahuwah keze lesz ellenetek, ahogy atyáitok ellen volt. ¹⁶Most is álljatok ide, és lássátok ezt a nagy dolgot, amit Yahuwah cselekszik szemeitek láttára. ¹⁷Hát nem a búzaaratás van ma? Kiáltok Yahuwahhoz, és ő mennydörgést és esőt ad, és tudjátok meg és lássátok, hogy nagy a ti gonoszságotok, amelyet Yahuwah szemeiben elkövettetek, amikor királyt kértetek magatoknak. ¹⁸Akkor kiáltott Shmu'El Yahuwahhoz, és Yahuwah mennydörgést és esőt adott azon a napon, és nagyon félte az egész nép Yahuwaht és Shmu'Elt.

¹⁹És ezt mondta az egész nép Shmu'Elnek: Imádkozz szolgáidért Yahuwahhoz, a te Elohimodhoz, hogy meg ne haljunk, mert minden vétkünkhöz hozzátettük azt a gonoszságot, hogy királyt kértünk magunknak. ²⁰Akkor ezt mondta Shmu'El a népnek: Ne féljetek; ti ugyan elkövettétek mindezt a gonoszságot, csak ne térjetek el Yahuwah mögül, és szolgáljátok Yahuwaht teljes szívetekkel. ²¹És ne térjetek el, mert a tóhú után, amely nem használ és nem ment, mert tóhú azok. ²²Mert nem veti el Yahuwah az ő népét az ő nagy nevéért, mert Yahuwah elhatározta, hogy a saját népévé tesz benneteket. ²³Tőlem is távol legyen, hogy vétkezzem Yahuwah ellen azzal, hogy abbahagyom az imádkozást értetek; hanem tanítalak benneteket a jó és egyenes útra. ²⁴Csak féljétek Yahuwaht, és szolgáljátok őt hűségesen teljes szívetekkel, mert lássátok, amit nagyot tett veletek. ²⁵De ha gonoszul cselekedvén cselekszetek gonoszul, akkor ti is meg a királyotok is el fogtok pusztulni.

Szójegyzék: Áháron (אַהֲרֹן - 𐤀𐤄𐤓𐤍) – Bizonytalan jelentésű – hagyományos héber magyarázat szerint Hegylakó/Magasztos/Felmagasztalt (a har ’hegy’ tőből), illetve Fényhozó; lehetséges egyiptomi eredet szerint harcos oroszlán (bizonytalan • Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Áshtoret (עַשְׁתֹּרֶת - 𐤏𐤔𐤕𐤓𐤕) – a Tzidoni pogány bálvány • Bá'ál (בַּעַל - 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Bedán (בְּדָן - 𐤁𐤃𐤍) – Bíró Yiszrá'Elben • Chátzor (חָצוֹר - 𐤇𐤑𐤅𐤓) – Bekerített hely/Udvar – Kená'án északi fővárosa • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Mosheh (מֹשֶׁה - 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nachásh (נָחָשׁ - 𐤍𐤇𐤔) – Kígyó (Ámoni király • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Sziszerá (סִיסְרָא - 𐤎𐤉𐤎𐤓𐤀) – Csatasor/Harci tábor – Yávin hadseregparancsnoka • tóhú (תֹהוּ - 𐤕𐤄𐤅) – Hiábavalóság/üresség/káosz – semmibe vesző, alaktalan, haszontalan • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • YeruBá'ál (יְרֻבַּעַל - 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤋) – „Küzdjön Bá'ál ellene" (Gid'on másik neve) • Yiftách (יִפְתָּח - 𐤉𐤐𐤕𐤇) – Megnyitó/Felszabadító – bíró Gil'ádból • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Egy éves volt Shá'ul, amikor királlyá lett, és két évig uralkodott Yiszrá'El felett. ²Kiválasztott magának Shá'ul háromezer embert Yiszrá'Elből. Kétezren Shá'ullal voltak Mikhmászban és Beit-El hegyvidékén, ezren pedig Yonátánnal voltak a BenYámini Giv'áhban; a nép többi részét elbocsátotta, kit-kit a sátraihoz. ³Yonátán megverte a Pelishti helyőrségét, amely Gevában volt, és meghallották ezt a Pelishti. Shá'ul pedig megfúvatta a kürtöt az egész országban, ezt mondva: Hallják meg az Ivrik! ⁴És egész Yiszrá'El hallotta, hogy ezt mondták: Megverte Shá'ul a Pelishti helyőrségét, és Yiszrá'El bűzössé is vált a Pelishti előtt. És összegyűlt a nép Shá'ul után Gilgálba.

⁵A Pelishti pedig összegyűltek, hogy harcoljanak Yiszrá'Ellel: harmincezer harci kocsi, hatezer lovas, és nép annyi, mint a tengerparton lévő homok sokasága. Felvonultak és tábort ütöttek Mikhmászban, Beit-Áventől keletre. ⁶A Yiszrá'El emberei pedig látták, hogy bajban vannak, mert megszorongatták a népet, és elrejtőzött a nép a barlangokban, a tüskebozótokban, a kősziklákban, a tornyokban és a vermekben. ⁷És Ivrik átkeltek a Yárdenen Gád és Gil'ád földjére. Shá'ul pedig még Gilgálban volt, és az egész nép remegve követte őt.

⁸És várt hét napig, a Shmu'El által meghatározott időig, de nem érkezett meg Shmu'El Gilgálba, a nép pedig szétszéledt mellőle. ⁹Akkor ezt mondta Shá'ul: Hozzátok ide hozzám az égőáldozatot és a békeáldozatokat! És bemutatta az égőáldozatot. ¹⁰És lett, amint bevégezte az égőáldozat bemutatását, íme, megérkezett Shmu'El. Shá'ul pedig kiment elébe, hogy áldja őt. ¹¹De ezt mondta Shmu'El: Mit tettél? Shá'ul így felelt: Mert láttam, hogy szétszéled a nép mellőlem, te pedig nem érkeztél meg a megszabott napokra, a Pelishti pedig összegyűltek Mikhmászban, ¹²azt mondtam: Most rám törnek a Pelishti Gilgálba, Yahuwah orcáit pedig még nem engeszteltem meg. És erőt vettem magamon, és bemutattam az égőáldozatot. ¹³Akkor ezt mondta Shmu'El Shá'ulnak: Ostobán cselekedtél! Nem őrizted meg Yahuwahnak, a te Elohimodnak a parancsát, amelyet parancsolt neked; mert most megerősítette volna Yahuwah a királyságodat Yiszrá'El felett mindörökké. ¹⁴De most a királyságod nem áll fenn. Keresett magának Yahuwah a szíve szerint való embert, és kirendelte őt Yahuwah a népe fölé fejedelemnek, mert nem őrizted meg, amit parancsolt neked Yahuwah. ¹⁵És felkelt Shmu'El, és felment Gilgálból a BenYámini Giv'áhba. Shá'ul pedig számba vette a népet, amely vele volt, mintegy hatszáz embert.

¹⁶Shá'ul és fia, Yonátán, meg a velük levő nép a BenYámini Gevában tartózkodtak, a Pelishti pedig Mikhmászban táboroztak. ¹⁷És kijött a pusztító csapat a Pelishti táborából, három csapatban: az egyik csapat Ofrá útja felé fordult, a Shu'ál földjéhez; ¹⁸az egyik csapat Beit-Choron útja felé fordult; az egyik csapat pedig a határ útja felé fordult, amely a Tz'voyim völgyére tekint, a puszta felé. ¹⁹Kovácsot pedig nem lehetett találni egész Yiszrá'El földjén, mert ezt mondták a Pelishti: Nehogy az Ivrik kardot vagy dárdát csináljanak! ²⁰És lement egész Yiszrá'El a Pelishtihez, hogy mindenki megélesíttesse az ekevasát, a kapáját, a fejszéjét és az ásóját, ²¹amikor kicsorbultak az ekevasak, a kapák, a háromágú villák és a fejszék élei, és az ösztöke megigazítása végett. A díj pedig egy Pim volt. ²²És lett az ütközet napján, hogy nem volt kard sem dárda az egész nép kezében, amely Shá'ullal és Yonátánnal volt; csak Shá'ulnak és fiának, Yonátánnak volt. ²³És kivonult a Pelishti őrhelye a Mikhmászi átkelőhöz.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Beit-Áven (בֵּית אָוֶן - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤅𐤍) – Hiábavalóság háza – hely Yericho közelében • Beit-Choron (בֵּית חֹרוֹן - 𐤁𐤉𐤕𐤇𐤅𐤓𐤅𐤍) – Odú/Üreg háza – két város (alsó és felső) • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gád (גָּד - 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat – Yá'ákov fia • Gevá (גֶּבַע - 𐤂𐤁𐤏) – Domb – város BenYáminban • Gil'ád (גִּלְעָד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Gilgál (גִּלְגָּל - 𐤂𐤋𐤂𐤋) – Kör/Elgördítés (szent hely – Yiszrá'El első tábora) • Giv'áh (גִּבְעָה - 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá'ul szülővárosa, BenYáminban – BenYámin városa) • Ivri (עִבְרִי - 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá'El fiainak egyik önmegnevezése • Mikhmász (מִכְמָשׂ - 𐤌𐤊𐤌𐤔) – Rejtekhely (Pelishti támaszpont) • Ofrá (עָפְרָה - 𐤏𐤐𐤓𐤄) – Gida/Őzike (hely Shu'ál földjén) • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Pim (פִּים - 𐤐𐤉𐤌) – Súly- és pénzegység (kb. 2/3 sékel; Pelishti szervízdíj a vasszerszámok élesítéséért) • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Shu'ál (שׁוּעָל - 𐤔𐤅𐤏𐤋) – Róka (vidék BenYáminban) • Tz'voyim (צְבֹיִים - 𐤑𐤁𐤉𐤉𐤌) – gazellák; Kená'án elpusztított városa • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yonátán (יוֹנָתָן - 𐤉𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta

¹Egyik napon azt mondta Yonátán, Shá'ul fia a fegyverhordozó legényének: Gyere, keljünk át a Pelishti előőrséhez, amely odaát van! Apjának azonban nem mondta meg. ²Shá'ul a Giváh szélén ült, a gránátalmafa alatt, amely Migronban van; a hadinép pedig, amely vele volt, mintegy hatszáz főnyi ember. ³És Áchi'Yáh, Áchituv fia — Ikhávod testvére, Pinchász fiáé, Elié, Yahuwah Kohenjéé Shilohban — az Efodot viselte. A hadinép pedig nem tudta, hogy Yonátán elment. ⁴Az átkelők között pedig, amelyeken Yonátán át akart kelni a Pelishti előőrséhez, volt egy sziklafog innen az átkelőnél, és egy sziklafog onnan az átkelőnél. Az egyiknek a neve Botzetz, a másiknak a neve Szeneh. ⁵Az egyik fog oszlopként emelkedik északról, Mikhmászszal szemben, a másik délről, Gevával szemben.

⁶És azt mondta Yonátán a fegyverhordozó legénynek: Gyere, keljünk át ezeknek a körülmetéletleneknek az előőrséhez! Talán cselekszik értünk Yahuwah, mert Yahuwah számára nincs akadály, hogy szabadítson sok vagy kevés által. ⁷És azt mondta neki a fegyverhordozója: Tedd mindazt, ami a szívedben van. Fordulj, ahova akarsz; íme, veled vagyok a szíved szerint. ⁸És azt mondta Yonátán: Íme, mi átkelünk azokhoz az emberekhez, és megmutatkozunk nekik. ⁹Ha így mondják nekünk: Maradjatok veszteg, amíg odaérünk hozzátok — akkor megállunk a helyünkön, és nem megyünk fel hozzájuk. ¹⁰Ha pedig így mondják: Gyertek fel hozzánk — akkor felmegyünk, mert Yahuwah a kezünkbe adta őket; és ez lesz nekünk a jel.

¹¹És megmutatkoztak mindketten a Pelishti előőrsének, és azt mondták a Pelishti: Íme, Ivrik jönnek elő az üregekből, ahova elrejtőztek. ¹²És megszólították az előőrs emberei Yonátánt és a fegyverhordozóját, és azt mondták: Gyertek fel hozzánk, és tudatunk veletek valamit! És azt mondta Yonátán a fegyverhordozójának: Jöjj fel utánam, mert Yahuwah Yiszrá'El kezébe adta őket. ¹³És felkapaszkodott Yonátán a kezein és a lábain, a fegyverhordozója pedig utána; és elhullottak Yonátán előtt, a fegyverhordozója pedig öldökölt utána. ¹⁴És az első csapás, amelyet Yonátán és a fegyverhordozója vert, mintegy húsz ember volt, egy hold mező fél barázdányi területén. ¹⁵És rettegés támadt a táborban, a mezőn és az egész hadinépben; az előőrs és a portyázó csapat, ők is megrettentek, és megrendült a föld, és Elohim rettegésévé lett.

¹⁶És látták Shá'ul megfigyelői a BenYámini Giváhban, hogy íme, a sokaság szétomlik, és ide-oda hullámzik. ¹⁷És azt mondta Shá'ul a vele levő hadinépnek: Vegyétek számba, és nézzétek meg, ki ment el közülünk! És számba vették, és íme, Yonátán és a fegyverhordozója nem volt ott. ¹⁸És azt mondta Shá'ul Áchi'Yáhnak: Hozd ide Elohim Áronját! Mert Elohim Áronja azon a napon volt, és Yiszrá'El fiai. ¹⁹És történt, hogy amíg Shá'ul a Kohennel beszélt, a lárma a Pelishti táborában egyre nagyobb lett. És azt mondta Shá'ul a Kohennek: Vond vissza a kezedet! ²⁰És összegyűlt Shá'ul és az egész hadinép, amely vele volt, és eljutottak a harcig; és íme, ott mindenki kardja a társa ellen fordult, igen nagy zűrzavar. ²¹Az Ivrik pedig, akik azelőtt a Pelishtivel voltak, akik velük együtt vonultak fel a táborba körös-körül, ők is azért, hogy Yiszrá'Ellel legyenek, aki Shá'ullal és Yonátánnal volt. ²²És Yiszrá'El minden embere, akik elrejtőztek az Efráyim hegyvidékén, meghallották, hogy a Pelishti menekül, és ők is utánuk tapadtak a harcban. ²³És megszabadította Yahuwah azon a napon Yiszrá'Elt; a harc pedig átterjedt Beit-Ávenen túlra.

²⁴És Yiszrá'El embere szorongattatott azon a napon, mert Shá'ul megeskette a népet, mondván: Átkozott az az ember, aki kenyeret eszik estig, amíg bosszút állok ellenségeimen! És nem ízlelt kenyeret az egész nép. ²⁵És az egész föld bement az erdőbe, és méz volt a mező színén. ²⁶És bement a nép az erdőbe, és íme, folyt a méz, de senki nem vitte a kezét a szájához, mert félt a nép az eskütől. ²⁷Yonátán pedig nem hallotta, amikor az apja megeskette a népet, és kinyújtotta a kezében levő bot végét, és belemártotta a lépes mézbe, és visszavitte a kezét a szájához, és felragyogtak a szemei. ²⁸És megszólalt valaki a nép közül, és azt mondta: Esküvel megeskette apád a népet, mondván: Átkozott az az ember, aki ma kenyeret eszik! És elbágyadt a nép. ²⁹És azt mondta Yonátán: Megzavarta apám a földet; nézzétek csak, hogy felragyogtak a szemeim, mert megízleltem egy kevés mézet ebből. ³⁰Hát még, ha jól evett volna ma a nép az ellenségei zsákmányából, amelyet talált — mert most nem nagy a csapás a Pelishti között!

³¹És verték azon a napon a Pelishtit Mikhmásztól Áyálonig, és igen elbágyadt a nép. ³²És a zsákmányra vetette magát a nép, és vettek juhot, marhát és borjakat, és a földre vágták, és ette a nép a vérrel együtt. ³³És jelentették Shá'ulnak, mondván: Íme, a nép vétkezik Yahuwah ellen, mert a vérrel együtt eszik. És azt mondta: Hűtlenül cselekedtetek; gördítsetek hozzám ma egy nagy követ! ³⁴És azt mondta Shá'ul: Széledjetek szét a nép között, és mondjátok nekik: Hozza ide hozzám mindenki a maga ökrét és mindenki a maga bárányát, és vágjátok le itt, és egyétek meg; és ne vétkezzetek Yahuwah ellen azzal, hogy a vérrel együtt esztek. És az egész nép elhozta, mindenki a maga ökrét a kezében azon az éjjelen, és ott vágták le. ³⁵És oltárt épített Shá'ul Yahuwahnak; ezt kezdte el építeni oltárul Yahuwahnak.

³⁶És azt mondta Shá'ul: Menjünk le a Pelishti után éjjel, és fosszuk ki őket a reggel virradatáig, és ne hagyjunk meg közülük senkit! És azt mondták: Tedd mindazt, ami jó a szemeidben. De a Kohen azt mondta: Lépjünk ide Elohim elé! ³⁷És megkérdezte Shá'ul Elohimot: Lemenjek-e a Pelishti után? Yiszrá'El kezébe adod-e őket? De nem felelt neki azon a napon. ³⁸És azt mondta Shá'ul: Lépjetek ide, a nép minden sarokköve, és tudjátok meg, és lássátok, miben volt ma ez a vétek. ³⁹Mert él Yahuwah, aki megszabadítja Yiszrá'Elt, hogy ha Yonátán fiamban van is, bizonnyal meghalván meghal. De senki nem felelt neki az egész népből. ⁴⁰És azt mondta egész Yiszrá'Elnek: Ti legyetek az egyik oldalon, én pedig és Yonátán fiam, mi legyünk a másik oldalon. És azt mondta a nép Shá'ulnak: Tedd, ami jó a szemeidben. ⁴¹És azt mondta Shá'ul Yahuwahnak, Yiszrá'El Elohimjának: Add a tökéleteset! És megfogatott Yonátán és Shá'ul, a nép pedig kiment. ⁴²És azt mondta Shá'ul: Vessetek sorsot köztem és Yonátán fiam között! És megfogatott Yonátán. ⁴³És azt mondta Shá'ul Yonátánnak: Mondd meg nekem, mit tettél! És megmondta neki Yonátán, és azt mondta: Ízlelvén ízleltem a kezemben levő bot végével egy kevés mézet — íme, meghalok. ⁴⁴És azt mondta Shá'ul: Így cselekedjen Elohim, és így tegyen még hozzá, hogy meghalván meghalsz, Yonátán! ⁴⁵De a nép azt mondta Shá'ulnak: Hát Yonátán haljon meg, aki ezt a nagy szabadulást szerezte Yiszrá'Elben? Távol legyen! Él Yahuwah, hogy egy hajszál sem hull a fejéről a földre, mert Elohimmal cselekedett ezen a napon! És megváltotta a nép Yonátánt, és nem halt meg. ⁴⁶És felment Shá'ul a Pelishti után való üldözésből, a Pelishti pedig elment a helyükre.

⁴⁷És Shá'ul elnyerte a királyságot Yiszrá'El felett, és harcolt körös-körül minden ellenségével: Moávval, az Ámon fiaival, Edommal, Tzováh királyaival és a Pelishtivel; és mindenüvé fordult, bűnössé tett (őket). ⁴⁸És erőt cselekedett, és megverte az Ámálekit, és megmentette Yiszrá'Elt fosztogatója kezéből. ⁴⁹És Shá'ul fiai voltak: Yonátán, Yishvi és Málkishuá; két leányának a neve pedig: az idősebbé Meráv, a kisebbiké Mikhál. ⁵⁰Shá'ul feleségének a neve Áchino'ám, Áchimá'átz leánya; hadseregparancsnokának a neve pedig Ávner, Nernek, Shá'ul nagybátyjának a fia. ⁵¹És Kish, Shá'ul apja, és Ner, Ávner apja, Ávi'el fia volt. ⁵²És erős volt a harc a Pelishti ellen Shá'ul minden napján; és ha Shá'ul meglátott valamely erős embert vagy valamely vitéz embert, maga mellé gyűjtötte.

Szójegyzék: Áchi'Yáh (אֲחִיָּה - 𐤀𐤇𐤉𐤄) – Ba'shá apja • Áchimá'átz (אֲחִימַעַץ - 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤏𐤑) – testvér haragja/Hevesség testvére • Áchino'ám (אֲחִינֹעַם - 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – testvérem a kedvesség – Dávid Yizre'Eli felesége • Áchituv (אֲחִיטוּב - 𐤀𐤇𐤉𐤈𐤅𐤁) – Jóság testvére • Ámálek (עֲמָלֵק - 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áron (אֲרוֹן - 𐤀𐤓𐤅𐤍) – Láda/Szövetségláda – Yahuwah szövetségi ládája, amelyben a kőtáblák voltak • Ávi'el (אֲבִיאֵל - 𐤀𐤁𐤉𐤀𐤋) – Elohim az atyám • Ávner (אַבְנֵר - 𐤀𐤁𐤍𐤓) – Atyám a lámpás • Áyálon (אַיָּלוֹן - 𐤀𐤉𐤋𐤅𐤍) – Szarvas hely – Dán városa • Beit-Áven (בֵּית אָוֶן - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤅𐤍) – Hiábavalóság háza – hely Yericho közelében • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Botzetz (בּוֹצֵץ - 𐤁𐤅𐤑𐤑) – Ragyogó/Fénylő (szikla) • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Efod (אֵפוֹד - 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Eli (עֵלִי - 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gevá (גֶּבַע - 𐤂𐤁𐤏) – Domb – város BenYáminban • Giváh (גִּבְעָה - 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb, Halom (Shá'ul szülővárosa • Ikhávod (אִי־כָבוֹד - 𐤀𐤉𐤊𐤁𐤅𐤃) – Nincs dicsőség/Elköltözött a dicsőség • Ivri (עִבְרִי - 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá'El fiainak egyik önmegnevezése • Kish (קִישׁ - 𐤒𐤉𐤔) – Íj/Csapda (Shá'ul apja • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Málkishuá (מַלְכִּישׁוּעַ - 𐤌𐤋𐤊𐤉𐤔𐤅𐤏) – Királyom a szabadulás • Meráv (מֵרַב - 𐤌𐤓𐤁) – Sokaság/Bőség (Shá'ul idősebb leánya • Migron (מִגְרוֹן - 𐤌𐤂𐤓𐤅𐤍) – Szakadék/Meredély • Mikhál (מִיכַל - 𐤌𐤉𐤊𐤋) – Ki olyan, mint El?/Patak • Mikhmász (מִכְמָשׂ - 𐤌𐤊𐤌𐤔) – Rejtekhely (Pelishti támaszpont) • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Ner (נֵר - 𐤍𐤓) – Lámpás • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Pinchász (פִּינְחָס - 𐤐𐤉𐤍𐤇𐤎) – Sötét arcú/Rézkígyó szája – El'ázár fia, Áháron unokája, későbbi Főpap • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shiloh (שִׁילֹה - 𐤔𐤉𐤋𐤄) – Békesség helye • Szeneh (סֶנֶּה - 𐤎𐤍𐤄) – Csipkebokor/Tüskés bokor (szikla) • Tzováh (צוֹבָה - 𐤑𐤅𐤁𐤄) – Hadiállás/Hadsereg helye (arámi királyság • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yishvi (יִשְׁוִי - 𐤉𐤔𐤅𐤉) – Egyenlő/Hasonló (Shá'ul fia) • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yonátán (יוֹנָתָן - 𐤉𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta

¹Ezt mondta Shmu'El Shá'ulnak: Engem küldött Yahuwah, hogy népének, Yiszrá'Elnek a királyává kenjelek fel. Most azért hallgass Yahuwah szavainak hangjára. ²Ezt mondja Yahuwah Tzeváot: Számon kérem, amit Ámálek tett Yiszrá'Ellel — hogy útját állta az úton, amikor feljött Mitzráyimból. ³Most azért menj, és verd le Ámáleket, és vesd átok alá mindenét! Ne kíméld őt, hanem öld meg a férfit és a nőt, a gyermeket és a csecsemőt, az ökröt és a juhot, a tevét és a szamarat!

⁴Ekkor egybehívta Shá'ul a hadinépet, és megszámlálta őket Teláimban: kétszázezer gyalogost és tízezer embert Yáhu'Dáhból. ⁵Amikor Ámálek városáig jutott Shá'ul, lesbe állt a folyó völgyében. ⁶De ezt mondta Shá'ul a Keninek: Menjetek, távozzatok, ereszkedjetek le az Ámáleki közül, hogy ne pusztítsalak el téged is vele együtt — hiszen te szövetséghűséggel cselekedtél Yiszrá'El minden fiával, amikor feljöttek Mitzráyimból. Erre eltávozott a Keni Ámálek közül. ⁷Shá'ul pedig verte Ámáleket Cháviláhtól egészen a Shurba vezető útig, amely Mitzráyimmal szemben van. ⁸Ágágot, Ámálek királyát élve fogta el, az egész népet pedig a kard élével átok alá vetette. ⁹Shá'ul és a nép azonban megkímélte Ágágot és a juhok és marhák legjavát, a hizlaltakat és a bárányokat, és mindent, ami jó volt — ezeket nem akarták átok alá vetni; csak minden hitvány és értéktelen jószágot vetettek átok alá.

¹⁰Akkor Yahuwah szava érkezett Shmu'Elhez, mondván: ¹¹Megbántam, hogy királlyá tettem Shá'ult, mert elfordult tőlem, és szavaimat nem teljesítette. Shmu'Elt pedig harag fogta el, és egész éjjel kiáltott Yahuwahhoz. ¹²Reggel korán fölkelt Shmu'El, hogy találkozzék Shá'ullal. De ezt jelentették Shmu'Elnek, mondván: Shá'ul Kármelbe érkezett, és ott emlékjelet állított magának, azután megfordult, továbbment, és lement Gilgálba. ¹³Amikor Shmu'El Shá'ulhoz érkezett, ezt mondta neki Shá'ul: Yahuwah áldottja vagy te! Teljesítettem Yahuwah szavát. ¹⁴Shmu'El azonban ezt mondta: Akkor mi az a juhbégetés a fülemben, és a marhabőgés, amit hallok? ¹⁵Shá'ul ezt mondta: Az Ámálekitól hozták azokat, mert a nép megkímélte a juhok és marhák legjavát, hogy áldozzák Yahuwahnak, a te Elohimodnak; a többit pedig átok alá vetettük. ¹⁶Akkor ezt mondta Shmu'El Shá'ulnak: Hagyd! Hadd mondjam meg neked, mit szólt hozzám Yahuwah ma éjjel. Ő pedig ezt mondta neki: Beszélj! ¹⁷Shmu'El ezt mondta: Nemde, bár kicsiny vagy a magad szemében, Yiszrá'El törzseinek feje vagy te? Hiszen Yiszrá'El királyává kent téged Yahuwah! ¹⁸És útnak indított téged Yahuwah, és ezt mondta: Menj, és vesd átok alá a vétkeseket, az Ámálekit; harcolj ellenük, míg meg nem semmisíted őket. ¹⁹Miért nem hallgattál Yahuwah hangjára? Miért estél neki a zsákmánynak, és tetted azt, ami gonosz Yahuwah szemében? ²⁰Shá'ul ezt mondta Shmu'Elnek: Hiszen hallgattam Yahuwah hangjára, és jártam azon az úton, amelyen elküldött Yahuwah: elhoztam Ágágot, Ámálek királyát, az Ámálekit pedig átok alá vetettem. ²¹De a nép elvett a zsákmányból juhokat és marhákat, az átok alá vetett dolgok zsengéjét, hogy áldozzák Yahuwahnak, a te Elohimodnak Gilgálban. ²²Akkor ezt mondta Shmu'El:

Talán annyira tetszik Yahuwahnak az égő- és a véresáldozat,

mint az engedelmesség Yahuwah hangja iránt?

Íme, többet ér az engedelmesség az áldozatnál,

a szófogadás a kosok kövérjénél!

²³Mert a lázadás varázslás vétke,

és az önfejűség hamisság és terafim-bálványimádat.

Mivel megvetetted Yahuwah igéjét,

ő is megvetett téged a királyságtól!

²⁴Shá'ul ezt mondta Shmu'Elnek: Vétkeztem, mert megszegtem Yahuwah parancsát és a te szavaidat. Mert féltem a néptől, és hallgattam a hangjukra. ²⁵Most azért bocsásd meg vétkemet, és térj vissza velem, hogy leboruljak Yahuwah előtt! ²⁶Shmu'El azonban ezt mondta Shá'ulnak: Nem térek vissza veled, mert megvetetted Yahuwah igéjét, és megvetett téged Yahuwah, hogy ne légy Yiszrá'El királya. ²⁷Ezzel megfordult Shmu'El, hogy elmenjen, de ő megragadta köpenyének szélét, úgyhogy az leszakadt. ²⁸Akkor ezt mondta neki Shmu'El: Elszakította Yahuwah Yiszrá'El királyságát rólad a mai napon, és odaadta felebarátodnak, aki nálad jobb. ²⁹És Yiszrá'El Örökkévalósága nem hazudik és nem bán meg semmit, mert nem ember ő, hogy megbánjon. ³⁰Ő pedig ezt mondta: Vétkeztem; most azért tisztelj meg, kérlek, népem vénei előtt és Yiszrá'El előtt, és térj vissza velem, hogy leboruljak Yahuwah, a te Elohimod előtt! ³¹Ekkor visszatért Shmu'El Shá'ul után, és Shá'ul leborult Yahuwah előtt.

³²Azután ezt mondta Shmu'El: Hozzátok elém Ágágot, Ámálek királyát! És bilincsben ment hozzá Ágág, és ezt mondta Ágág: Bizony eltávozott a halál keserűsége. ³³De ezt mondta Shmu'El: Ahogyan asszonyokat tett gyermektelenné a kardod, úgy legyen asszonyok közt gyermektelen a te anyád! És darabokra vágta Shmu'El Ágágot Yahuwah előtt Gilgálban. ³⁴Azután elment Shmu'El Rámáhba, Shá'ul pedig fölment házába, Shá'ul Giv'áhjába. ³⁵És nem látta többé Shmu'El Shá'ult halála napjáig, mert gyászolta Shmu'El Shá'ult; és Yahuwah megbánta, hogy Shá'ult Yiszrá'El fölött királlyá tette.

Szójegyzék: Ágág (אֲגָג - 𐤀𐤂𐤂) – Lángoló • Ámálek (עֲמָלֵק - 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Cháviláh (חֲוִילָה - 𐤇𐤅𐤉𐤋𐤄) – aranyban gazdag föld, a Pishon folyó vidéke • Cherem (חֵרֶם - 𐤇𐤓𐤌) – Kiátkozott/Megsemmisítésre szánt – ami Yahuwah-é és nem váltható meg • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gilgál (גִּלְגָּל - 𐤂𐤋𐤂𐤋) – Kör/Elgördítés (szent hely – Yiszrá'El első tábora • Giv'áh (גִּבְעָה - 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá'ul szülővárosa, BenYáminban – BenYámin városa • Kármel (כַּרְמֶל - 𐤊𐤓𐤌𐤋) – Gyümölcsöskert – hegység és terület • Keni (קֵינִי - 𐤒𐤉𐤍𐤉) – Kovácsok népe – Yiszrá'El-lel szövetséges nép • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Shur (שׁוּר - 𐤔𐤅𐤓) – Fal/Puszta – a puszta neve • Teláim (טְלָאִים - 𐤈𐤋𐤀𐤉𐤌) – Bárányok (gyülekezőhely) • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek - Yahuwah jelzője • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Yahuwah ezt mondta Shmu'Elnek: Meddig gyászolsz még Shá'ul miatt, holott én elvetettem őt, hogy ne uralkodjék Yiszrá'El fölött? Töltsd meg szarudat olajjal, és menj: elküldelek téged a Beit-Lechemi Yishájhoz, mert láttam a fiai között magamnak királyt. ²Ezt mondta Shmu'El: Hogyan menjek? Ha meghallja Shá'ul, megöl engem. De Yahuwah ezt mondta: Egy üszőborjút végy a kezedbe, és mondd: Áldozni jöttem Yahuwahnak. ³És hívd meg Yishájt az áldozatra, én pedig tudtodra adom, hogy mit cselekedj: és kend fel nekem azt, akit mondok neked. ⁴És megcselekedte Shmu'El azt, amit Yahuwah szólt, és elment Beit-Lechembe. Reszketve mentek eléje a város vénei, és ezt mondta: Békés-e a jöveteled? ⁵Ezt mondta: Békés. Áldozni jöttem Yahuwahnak. Szenteljétek meg magatokat, és jöjjetek velem az áldozatra. És megszentelte Yishájt és fiait, és meghívta őket az áldozatra.

⁶És történt, amikor megérkeztek, meglátta Eli'ávot, és ezt mondta: Bizonyára Yahuwah előtt a Máshiáhja. ⁷De Yahuwah ezt mondta Shmu'Elnek: Ne tekints a megjelenésére, sem termete magasságára, mert elvetettem őt. Mert nem az, amit az ember lát: mert az ember a szemekre tekint, de Yahuwah a szívre tekint. ⁸Ekkor Yisháj szólította AviNádávot, és elvezette Shmu'El elé, de ezt mondta: Ezt sem választotta Yahuwah. ⁹Akkor Yisháj Shámáhot vezette el, de ezt mondta: Ezt sem választotta Yahuwah. ¹⁰Így vezette el Yisháj hét fiát Shmu'El elé, de Shmu'El ezt mondta Yishájnak: Nem választotta Yahuwah ezeket. ¹¹Majd ezt mondta Shmu'El Yishájnak: Itt van mind a fiad? Ezt felelte: Hátravan még a legkisebb, és íme, a juhokat őrzi. Ekkor ezt mondta Shmu'El Yishájnak: Küldj el, és hozd el őt, mert nem ülünk le, amíg ide nem ér. ¹²Elküldött tehát, és elhozta őt. Ő pedig pirospozsgás volt, szép szemekkel és jó tekintetű. És ezt mondta Yahuwah: Kelj fel, kend fel őt, mert ez ő! ¹³Fogta tehát Shmu'El az olajos szarut, és felkente őt testvérei közepette. És rátört Ruách Yahuwah Dávidra attól a naptól fogva és azután. Shmu'El pedig felkelt, és elment Rámáhba.

¹⁴Ruách Yahuwah pedig eltávozott Shá'ultól, és rossz szellem rettegtette őt Yahuwahtól. ¹⁵Ekkor ezt mondták Shá'ul szolgái neki: Íme, Elohim rossz szelleme rettegtet téged. ¹⁶Mondja meg urunk: szolgáid előtted vannak, keresnek egy embert, aki ért a lant pengetéséhez; és lészen, hogy amikor rajtad lesz Elohim rossz szelleme, akkor pengetni fog a kezével, és jól lesz dolgod. ¹⁷Ezt mondta Shá'ul a szolgáinak: Nézzetek hát nekem egy embert, aki jól pengeti a lantot, és hozzátok hozzám. ¹⁸Ekkor megszólalt egy a legények közül, és ezt mondta: Íme, láttam a Beit-Lechemi Yisháj egy fiát, aki ért a pengetéshez, derék vitéz és harcos férfi, értő beszédű és szép alakú ember, és Yahuwah vele van. ¹⁹Ezért követeket küldött Shá'ul Yishájhoz, és ezt mondta: Küldd hozzám Dávidot, a fiadat, aki a juhok mellett van. ²⁰Fogott tehát Yisháj egy szamarat, kenyeret, egy tömlő bort és egy kecskegidát, és elküldte Dávid, a fia kezével Shá'ulnak. ²¹És megérkezett Dávid Shá'ulhoz, és megállt előtte. Ő pedig nagyon megszerette, és a fegyverhordozója lett. ²²És ezt üzente Shá'ul Yishájnak: Álljon csak Dávid előttem, mert kedvet talált a szemeimben. ²³És lészen, valahányszor rajta volt Shá'ulon Elohim szelleme, vette Dávid a lantot, és pengetett a kezével; Shá'ul ilyenkor megkönnyebbült, és jól volt dolga, és eltávozott tőle a rossz szellem.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • AviNádáv (אֲבִינָדָב - 𐤀𐤁𐤉𐤍𐤃𐤁) – Atyám nemeslelkű/Nemes atya • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם - 𐤁𐤉𐤕𐤋𐤇𐤌) – A kenyér háza – Zvulun városa • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Eli'áv (אֱלִיאָב - 𐤀𐤋𐤉𐤀𐤁) – El az atyám • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Máshiáh (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Messiás • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shámáh (שַׁמָּה - 𐤔𐤌𐤄) – Pusztulás/Döbbenet • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Szelleme/Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Szél/Lehelet • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yisháj (יִשַׁי - 𐤉𐤔𐤉) – Létezik/Yahuwah ajándéka • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Összegyűjtötték a Pelishti a táboraikat a harcra, és összegyűltek Szokohnál, amely Yáhu'Dáhé, és tábort ütöttek Szokoh és Azekáh között, Efesz-Dámimnál. ²Shá'ul és a Yiszrá'Eli férfiak összegyűltek, és tábort ütöttek az Eláh völgyében, és csatarendbe álltak a Pelishti elé. ³A Pelishti a hegyen álltak innen, Yiszrá'El pedig a hegyen állt onnan, és a völgy közöttük volt. ⁴Ekkor kijött a köztes ember a Pelishti táboraiból, Golját a neve, Gátból; magassága hat könyök és egy arasz. ⁵Rézsisak a fején, és pikkelyes páncélba volt öltözve; a páncél súlya ötezer shekel réz. ⁶Rézvért a lábain, és rézdárda a vállai között. ⁷Lándzsájának nyele, mint a szövők zugolyfája, és lándzsájának hegye hatszáz shekel vas; és a pajzshordozója ment előtte. ⁸Megállt, és odakiáltott Yiszrá'El csatasorainak, és ezt mondta nekik: Miért jöttetek ki csatarendbe állni a harcra? Hát nem én vagyok a Pelishti, ti pedig Shá'ul szolgái? Válasszatok ki magatoknak egy embert, és jöjjön le hozzám! ⁹Ha le tud velem küzdeni és megöl engem, akkor szolgáitok leszünk; de ha én bírok vele és megöltem őt, akkor ti lesztek a mi szolgáink, és szolgáltok minket. ¹⁰Ezt mondta a Pelishti: Én gyaláztam Yiszrá'El csatasorait ezen a napon; adjatok nekem egy embert, hogy megküzdjünk együtt! ¹¹Amikor meghallotta Shá'ul és egész Yiszrá'El a Pelishti ezen beszédeit, megrettentek és igen féltek.

¹²Dávid pedig annak az Efráti embernek a fia volt Beit-Lechem Yáhu'Dáhból, akinek a neve Yisháj, és nyolc fia volt; és az ember Shá'ul napjaiban öreg volt, koros a férfiak között. ¹³Yisháj három nagyobbik fia elment, Shá'ul után mentek a harcba; és három fiának a neve, akik a harcba mentek: Eli'áv az elsőszülött, utána AviNádáv, a harmadik pedig Shámáh. ¹⁴Dávid volt a legkisebb; a három nagyobbik pedig Shá'ul után ment. ¹⁵Dávid járt és visszatért Shá'ultól, hogy legeltesse apjának juhait Beit-Lechemben. ¹⁶A Pelishti pedig odalépett reggel és este, és kiállt negyven napon át.

¹⁷Ekkor ezt mondta Yisháj a fiának, Dávidnak: Vidd el a testvéreidnek ezt az éfa pörkölt gabonát és ezt a tíz kenyeret, és szaladj el a táborba a testvéreidhez. ¹⁸Ezt a tíz darab sajtot pedig vidd el az ezred parancsnokának; testvéreidet látogasd meg békességgel, és a zálogukat hozd el. ¹⁹Shá'ul és ők, meg Yiszrá'El minden férfia az Eláh völgyében harcolnak a Pelishtivel. ²⁰Felkelt Dávid korán reggel, rábízta a juhokat egy őrzőre, felvette és elment, ahogyan Yisháj parancsolta neki; és megérkezett a szekértáborhoz, miközben a sereg kivonult a csatasorba, és csatakiáltást hallattak a harcra. ²¹Csatarendbe állt Yiszrá'El és a Pelishti, csatasor csatasorral szemben. ²²Dávid lerakta magáról a holmiját a holmiőrző kezéhez, és a csatasorhoz futott; megérkezett, és békesség felől kérdezte a testvéreit. ²³És miközben beszélt velük, íme, feljött a köztes ember, Golját a Pelishti, a neve, Gátból, a Pelishti csatasoraiból, és ugyanazokat a beszédeket mondta; és Dávid meghallotta. ²⁴Yiszrá'El minden férfia pedig, amikor meglátták azt az embert, elfutottak előle, és igen féltek. ²⁵Ezt mondta Yiszrá'El egy-egy férfia: Láttátok ezt a feljövő embert? Bizony, hogy gyalázza Yiszrá'Elt, azért jön fel; és az lesz, hogy azt az embert, aki megöli, nagy gazdagsággal gazdagítja a király, és a leányát adja neki, és apjának házát szabaddá teszi Yiszrá'Elben. ²⁶Ekkor ezt mondta Dávid a mellette álló embereknek: Mi történik majd azzal az emberrel, aki megöli ezt a Pelishtit, és elveszi a gyalázatot Yiszrá'Elről? Mert ki ez a körülmetéletlen Pelishti, hogy gyalázta az élő Elohim csatasorait? ²⁷A nép pedig így szólt hozzá, e beszéd szerint, mondván: Így történik azzal az emberrel, aki megöli őt.

²⁸Amikor meghallotta Eli'áv, a legnagyobbik testvére, hogy az emberekkel beszél, fellángolt Eli'áv haragja Dávid ellen, és ezt mondta: Miért jöttél le, és kire bíztad azt a néhány juhot a pusztában? Én ismerem a te elbizakodottságodat és szíved gonoszságát: hogy a harcot lásd, azért jöttél le. ²⁹Ekkor ezt mondta Dávid: Mit tettem most? Hát nem csak beszéd volt? ³⁰És elfordult mellőle egy másik felé, és ugyanezt a beszédet mondta; és a nép ugyanúgy válaszolt neki, mint az előbbi beszéd szerint.

³¹Meghallották a beszédeket, amelyeket Dávid mondott, és jelentették Shá'ul előtt, ő pedig magához vette. ³²És ezt mondta Dávid Shá'ulnak: Ne essen el senki szíve miatta; a te szolgád elmegy, és megküzd ezzel a Pelishtivel. ³³De Shá'ul ezt mondta Dávidnak: Nem bírsz elmenni ez ellen a Pelishti ellen, hogy megküzdj vele, mert te ifjú vagy, ő pedig harc embere ifjúsága óta. ³⁴Dávid azonban ezt mondta Shá'ulnak: Pásztor volt a te szolgád az apjának a juhainál; és ha jött az oroszlán meg a medve, és elvitt egy bárányt a nyájból, ³⁵kimentem utána, levertem és kiragadtam a szájából; és ha ellenem támadt, megragadtam a szakállánál, levertem és megöltem. ³⁶Az oroszlánt is, a medvét is leverte a te szolgád; és ez a körülmetéletlen Pelishti olyan lesz, mint egy azok közül, mert gyalázta az élő Elohim csatasorait. ³⁷Majd ezt mondta Dávid: Yahuwah, aki megmentett engem az oroszlán mancsából és a medve mancsából, ő ment meg ennek a Pelishtinek a kezéből. Ekkor ezt mondta Shá'ul Dávidnak: Menj, és Yahuwah legyen veled! ³⁸És felöltöztette Shá'ul Dávidot a saját ruháiba, rézsisakot adott a fejére, és páncélba öltöztette őt. ³⁹Dávid felövezte a kardját a ruhái fölé, és nekifeszült, hogy járjon, mert nem próbálta; és ezt mondta Dávid Shá'ulnak: Nem bírok ezekben járni, mert nem próbáltam. És levette azokat Dávid magáról. ⁴⁰Kezébe vette a botját, és kiválasztott magának öt sima követ a patakból, és beletette azokat a pásztoredénybe, amije volt, a tarisznyába; és a parittyája a kezében, és odalépett a Pelishtihez. ⁴¹És ment a Pelishti, ment és közeledett Dávidhoz; és a pajzshordozó ember előtte. ⁴²Amikor a Pelishti odanézett és meglátta Dávidot, megvetette őt, mert ifjú volt, vöröses és szép tekintetű. ⁴³Ekkor ezt mondta a Pelishti Dávidnak: Hát kutya vagyok én, hogy botokkal jössz ellenem? És szidalmazta a Pelishti Dávidot az ő elohimjaival. ⁴⁴És ezt mondta a Pelishti Dávidnak: Gyere hozzám, hadd adjam a testedet az egek madarának és a mező vadjának! ⁴⁵De Dávid ezt mondta a Pelishtinek: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, én pedig hozzád megyek Yahuwah Tzeváot nevében, Yiszrá'El csatasorainak Elohimjáéban, akit te gyaláztál. ⁴⁶Ezen a napon kezembe zár téged Yahuwah, és leverlek, és leveszem a fejedet rólad, és odaadom a Pelishti táborának hulláját ezen a napon az egek madarának és a föld vadjának; és megtudja az egész föld, hogy van Elohimja Yiszrá'Elnek. ⁴⁷És megtudja ez az egész gyülekezés, hogy nem karddal és lándzsával szabadít Yahuwah, mert Yahuwahé a harc, és ő ad benneteket a kezünkbe.

⁴⁸És az lett, hogy amikor felkelt a Pelishti, és ment és közeledett Dávid elé, akkor Dávid sietett, és a csatasor felé futott a Pelishti elé. ⁴⁹És kinyújtotta Dávid a kezét az edény felé, és vett onnan egy követ, és elparittyázta, és úgy verte homlokon a Pelishtit, hogy a kő belesüllyedt a homlokába, és arcára esett a földre. ⁵⁰Így bírt Dávid a Pelishtivel parittyával és kővel, és leverte a Pelishtit, és megölte; és kard nem volt Dávid kezében. ⁵¹Odafutott Dávid, megállt a Pelishti mellett, fogta a kardját, kihúzta a hüvelyéből, és megölte vele, és levágta vele a fejét; amikor látták a Pelishti, hogy meghalt a hősük, megfutamodtak. ⁵²Felkeltek Yiszrá'El és Yáhu'Dáh férfiai, csatakiáltást hallattak, és üldözték a Pelishtit, amíg a völgyhöz érsz, és Ekron kapuiig; és elhullottak a Pelishti sebesültjei a Sha'aráyim felé vivő úton, egészen Gátig és Ekronig. ⁵³Visszatértek Yiszrá'El fiai a Pelishti üldözéséből, és kifosztották a táboraikat. ⁵⁴Dávid pedig fogta a Pelishti fejét, és elvitte Yerusháláyimba; a fegyvereit pedig a sátrában helyezte el.

⁵⁵Amikor látta Shá'ul, hogy kimegy Dávid a Pelishti elé, ezt mondta Ávnernak, a sereg parancsnokának: Kinek a fia ez az ifjú, Ávner? Ekkor ezt mondta Ávner: Az életedre, ó király, nem tudom. ⁵⁶És ezt mondta a király: Kérdezd meg te, kinek a fia ez a fiatal. ⁵⁷És amikor visszatért Dávid, miután leverte a Pelishtit, fogta őt Ávner, és bevitte Shá'ul elé; a Pelishti feje a kezében volt. ⁵⁸Ekkor ezt mondta neki Shá'ul: Kinek a fia vagy, te ifjú? És ezt mondta Dávid: A te szolgádnak, a Beit-Lechemi Yishájnak a fia.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • AviNádáv (אֲבִינָדָב - 𐤀𐤁𐤉𐤍𐤃𐤁) – Atyám nemeslelkű/Nemes atya • Ávner (אַבְנֵר - 𐤀𐤁𐤍𐤓) – Atyám a lámpás • Azekáh (עֲזֵקָה - 𐤏𐤆𐤒𐤄) – Felszántott/Körülkerített – pogány város • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם - 𐤁𐤉𐤕𐤋𐤇𐤌) – A kenyér háza – Zvulun városa • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Efesz-Dámim (אֶפֶס דַּמִּים - 𐤀𐤐𐤎 𐤃𐤌𐤉𐤌) – A vér határa/A vér vége • Efráti (אֶפְרָתִי - 𐤀𐤐𐤓𐤕𐤉) – Efrátai (Beit-Lechem környéki) • Ekron (עֶקְרוֹן - 𐤏𐤒𐤓𐤅𐤍) – Pelishti város • Eláh (אֵלָה - 𐤀𐤋𐤄) – Hoshe'á apja • Eli'áv (אֱלִיאָב - 𐤀𐤋𐤉𐤀𐤁) – El az atyám • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gáj (גַּיְא - 𐤂𐤉𐤀) – Völgy • Gát (גַּת - 𐤂𐤕) – Pelishti város/szőlőprés • Golját (גָּלְיָת - 𐤂𐤋𐤉𐤕) – Száműzött/Felfedett (filiszteus harcos • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Sha'aráyim (שַׁעֲרַיִם - 𐤔𐤏𐤓𐤉𐤌) – Két kapu • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shámáh (שַׁמָּה - 𐤔𐤌𐤄) – Pusztulás/Döbbenet • Shekel (שֶׁקֶל - 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység – kb. 11-14 gramm • Szokoh (שׂוֹכֹה - 𐤔𐤅𐤊𐤄) – Sövény/Védelem – pogány város • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek - Yahuwah jelzője • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yisháj (יִשַׁי - 𐤉𐤔𐤉) – Létezik/Yahuwah ajándéka • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹És történt, amikor befejezte a beszédet Shá'ullal, hogy Yáhu'Nátán Nefeshe összekötteték Dávid Nefeshével, és úgy szerette őt Yáhu'Nátán, mint a maga Nefeshét. ²És magához vette őt Shá'ul azon a napon, és nem engedte, hogy visszatérjen apja házába. ³És szövetséget kötött Yáhu'Nátán Dáviddal, mert szerette őt, mint a maga Nefeshét. ⁴És levetette Yáhu'Nátán a köpenyt, amely rajta volt, és Dávidnak adta, és az öltözékét, és egészen a kardjáig, és az íjáig, és az övéig. ⁵És kivonult Dávid, és mindenütt, ahová küldte őt Shá'ul, sikerrel járt, és Shá'ul a harcosok fölé rendelte őt. És jó volt ez az egész nép szemében, és Shá'ul szolgáinak szemében is.

⁶És történt, amikor hazatértek, amikor visszatért Dávid a Pelishti leverése után, hogy kivonultak az asszonyok Yiszrá'El minden városából énekelve és körtáncot lejtve Shá'ul király elé, dobokkal, örömmel és három(húros) hangszerekkel. ⁷És énekelve feleltek egymásnak a vigadozó asszonyok, és így szóltak:

Megverte Shá'ul a maga ezreit, és Dávid a maga tízezreit!

⁸És nagyon haragra gerjedt Shá'ul, és rossz volt a szemében ez a dolog, és így szólt: Dávidnak tízezreket adtak, nekem pedig ezreket adtak, már csak a királyság hiányzik neki! ⁹És gyanakvó szemmel nézte Shá'ul Dávidot attól a naptól fogva és azután.

¹⁰És történt másnap, hogy rátört Elohim rossz Szelleme Shá'ulra, és prófétált a ház belsejében, Dávid pedig játszott a kezével, mint napról napra, és a lándzsa Shá'ul kezében volt. ¹¹És elhajította Shá'ul a lándzsát, és azt mondta: Falhoz szegezem Dávidot! De kitért Dávid előle kétszer. ¹²És félt Shá'ul Dávidtól, mert vele volt Yahuwah, Shá'ultól pedig eltávozott. ¹³És eltávolította őt Shá'ul maga mellől, és ezer parancsnokává tette magának, és ki- és bevonult a nép élén. ¹⁴És Dávid minden útján sikerrel járt, és Yahuwah vele volt. ¹⁵És látta Shá'ul, hogy nagyon sikeres, és rettegett tőle. ¹⁶De egész Yiszrá'El és Yáhu'Dáh szerette Dávidot, mert ő vonult ki és be előttük.

¹⁷És így szólt Shá'ul Dávidhoz: Íme, idősebb leányom, Meráv — őt adom neked feleségül, csak légy nekem a vitézség fiává, és harcold Yahuwah harcait! Shá'ul pedig így gondolta: Ne az én kezem legyen rajta, hanem a Pelishti keze legyen rajta. ¹⁸És így szólt Dávid Shá'ulhoz: Ki vagyok én, és mi az én életem, apám családja Yiszrá'Elben, hogy a király veje legyek? ¹⁹És történt akkor, amikor oda kellett volna adni Merávot, Shá'ul leányát Dávidnak, hogy a Mechóláti Ádri'Elnek adták őt feleségül.

²⁰És megszerette Mikhál, Shá'ul leánya Dávidot, és jelentették Shá'ulnak, és jó volt ez a szemében. ²¹És így szólt Shá'ul: Odaadom őt neki, hogy csapdává legyen számára, és hogy a Pelishti keze legyen rajta. És így szólt Shá'ul Dávidhoz: Kettő révén leszel ma a vőm. ²²És megparancsolta Shá'ul a szolgáinak: Beszéljetek Dáviddal titokban, mondván: Íme, kedvel téged a király, és minden szolgája szeret téged, légy tehát a király veje. ²³És elmondták Shá'ul szolgái Dávid fülébe ezeket a szavakat, és így szólt Dávid: Csekély dolog-e a szemetekben a király vejévé lenni? Hiszen én szegény és jelentéktelen ember vagyok. ²⁴És jelentették Shá'ul szolgái neki, mondván: Ilyen szavakat szólt Dávid. ²⁵És így szólt Shá'ul: Így szóljatok Dávidhoz: Nem kíván a király menyasszonyi árat, csak száz Pelishti előbőrét, hogy bosszút álljon a király ellenségein. Shá'ul pedig azt tervezte, hogy Dávidot a Pelishti kezébe ejti. ²⁶És elmondták szolgái Dávidnak ezeket a szavakat, és jó volt a dolog Dávid szemében, hogy a király vejévé legyen. És nem teltek le a napok, ²⁷amikor felkelt Dávid, és elment, ő és emberei, és megvert a Pelishti közül kétszáz embert. És elhozta Dávid az előbőrüket, és teljes számban átadta őket a királynak, hogy a király vejévé legyen. És neki adta Shá'ul Mikhált, a leányát feleségül. ²⁸És látta Shá'ul, és megtudta, hogy Yahuwah Dáviddal van, és Mikhál, Shá'ul leánya szerette őt. ²⁹És még jobban félt Shá'ul Dávidtól, és ellensége lett Shá'ul Dávidnak minden napon.

³⁰És kivonultak a Pelishti vezérei, és történt, valahányszor kivonultak, Dávid sikeresebb volt Shá'ul minden szolgájánál, és nagyon becses lett a neve.

Szójegyzék: Ádri'El (עַדְרִיאֵל - 𐤏𐤃𐤓𐤉𐤀𐤋) – El a segítségem/El nyája • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mechóláh (מְחֹלָה - 𐤌𐤇𐤋𐤄) – Tánc helye/Táncos város (Mechóláti = a Mechóláh-i) • Meráv (מֵרַב - 𐤌𐤓𐤁) – Sokaság/Bőség (Shá'ul idősebb leánya) • Mikhál (מִיכַל - 𐤌𐤉𐤊𐤋) – Ki olyan, mint El?/Patak • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Shá'ul beszélt fiához, Yáhu'Nátánhoz és összes szolgájához, hogy megöljék Dávidot. De Yáhu'Nátán, Shá'ul fia nagyon kedvelte Dávidot. ²És megmondta Yáhu'Nátán Dávidnak, mondván: Apám, Shá'ul az életedre tör. Most azért vigyázz magadra reggel, ülj rejtekhelyen és rejtőzz el. ³Én pedig kimegyek, és megállok apám oldalán a mezőn, ahol te leszel, és beszélni fogok rólad apámhoz. Majd meglátom, hogy mi van, és megmondom neked. ⁴Yáhu'Nátán jót szólt Dávidról apjához, Shá'ulhoz, és ezt mondta neki: Ne vétkezzék a király szolgája, Dávid ellen, mert ő nem vétett ellened, sőt tettei nagyon jók neked. ⁵Tenyerébe tette a nefeshét, leverte a Pelishtit, és Yahuwah nagy szabadulást szerzett egész Yiszrá'Elnek. Te láttad, és örültél. Miért is vétkeznél ártatlan vér ellen, megölve Dávidot ok nélkül? ⁶Shá'ul hallgatott Yáhu'Nátán szavára; és megesküdött Shá'ul: Él Yahuwah, nem ölik meg! ⁷Ekkor hívta Yáhu'Nátán Dávidot, és elmondta neki Yáhu'Nátán mindezeket a szavakat. Majd elvitte Yáhu'Nátán Dávidot Shá'ulhoz, és olyan lett előtte, mint tegnap és tegnapelőtt.

⁸A harc tovább folyt. Dávid kiment és harcolt a Pelishtim ellen, nagy csapást mért rájuk, és megfutamodtak előle. ⁹Ekkor Yahuwah rossz Ruáchja szállt Shá'ulra, miközben házában ült, lándzsája a kezében. Dávid pedig pengetett a kezével. ¹⁰Shá'ul a lándzsával a falhoz akarta szegezni Dávidot, de ő félrehajolt Shá'ul elől, és a lándzsa a falba fúródott. Dávid pedig megfutott és elmenekült azon az éjszakán.

¹¹Ekkor Shá'ul követeket küldött Dávid házához, hogy őrizzék, és megöljék reggel. De Dávidnak megmondta felesége, Mikhál, mondván: Ha nem mented a nefeshedet ma éjjel, holnap megölnek! ¹²És leeresztette Mikhál Dávidot az ablakon át. Ő pedig elment, megfutott és elmenekült. ¹³Ekkor fogta Mikhál a teráfimot, és az ágyba tette, kecskeszőr-fonatot tett a fejéhez, és betakarta a ruhával. ¹⁴Shá'ul követeket küldött, hogy fogják el Dávidot, de ő azt mondta: Beteg. ¹⁵Ekkor Shá'ul elküldte a követeket, hogy nézzék meg Dávidot, mondván: Hozzátok fel hozzám ágyastul, hogy megöljem. ¹⁶Amikor a követek bementek, íme, a teráfim volt az ágyban, és a kecskeszőr-fonat a fejénél. ¹⁷Ekkor Shá'ul ezt mondta Mikhálnak: Miért csaltál meg így engem, és engedted el ellenségemet, hogy elmeneküljön? Mikhál ezt mondta Shá'ulnak: Ő mondta nekem: Engedj el, miért öljelek meg?

¹⁸Dávid pedig megfutott és elmenekült, és elment Shmu'Elhez Rámáhba, és elmondta neki mindazt, amit Shá'ul tett vele. Azután elment ő és Shmu'El, és Náyotban laktak. ¹⁹De jelentették Shá'ulnak, mondván: Íme, Dávid Náyotban van, Rámáhban. ²⁰Akkor Shá'ul követeket küldött, hogy fogják el Dávidot. De meglátták a próféták csapatát, amint prófétáltak, és Shmu'El ott állt fölöttük elöljáróként, és Elohim Ruáchja szállt Shá'ul követeire, és ők is prófétáltak. ²¹Jelentették Shá'ulnak, és ő más követeket küldött, de azok is prófétáltak. Harmadszor is küldött Shá'ul követeket, és azok is prófétáltak. ²²Ekkor maga is elment Rámáhba, és eljutott a nagy kútig, amely Szekhuban van, és megkérdezte, mondván: Hol van Shmu'El és Dávid? És mondták: Íme, Náyotban, Rámáhban. ²³Elment tehát oda, Náyotba, Rámáhba, de őrá is szállt Elohim Ruáchja, és ment és prófétált, amíg meg nem érkezett Náyotba, Rámáhba. ²⁴Akkor levetette ő is ruháit, és prófétált ő is Shmu'El előtt, és meztelenül esett ott egész azon a napon és egész azon az éjszakán. Ezért mondják: Hát Shá'ul is a próféták között van?

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mikhál (מִיכַל - 𐤌𐤉𐤊𐤋) – Ki olyan, mint El?/Patak • Náyot (נָיוֹת - 𐤍𐤉𐤅𐤕) – Lakhelyek/Próféta-szállás Rámáh mellett • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Élő lény/Lélek/Élet • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Szekhu (שֶׂכוּ - 𐤔𐤊𐤅) – Magaslat/Kilátóhely • Teráfim (תְּרָפִים - 𐤕𐤓𐤐𐤉𐤌) – Házi bálványok/jósló figurák • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Dávid pedig elmenekült a Rámáh-beli Nájotból, és elment, és ezt mondta Yáhu'Nátán előtt: Mit tettem, mi az én vétkem, és mi az én bűnöm apád előtt, hogy keresi a Nefeshemet? ²Ő pedig ezt mondta neki: Távol legyen, nem fogsz meghalni! Íme, apám nem tesz semmit, sem nagy dolgot, sem kis dolgot, amit föl ne tárna a fülemnek; és miért titkolná el apám előlem ezt a dolgot? Nincs ez így. ³De Dávid még megesküdött, és ezt mondta: Jól tudja apád, hogy kegyelmet találtam a szemedben, ezért azt mondta: Ne tudja meg ezt Yáhu'Nátán, nehogy elszomorodjék. De él Yahuwah, és él a te Nefeshed, hogy csak egy lépésnyi van köztem és a halál között. ⁴Yáhu'Nátán pedig ezt mondta Dávidnak: Amit a Nefeshed mond, megteszem neked. ⁵Dávid ekkor ezt mondta Yáhu'Nátánnak: Íme, holnap újhold lesz, és nekem ülnöm kellene a királlyal együtt enni; engedj el engem, hadd rejtőzzem el a mezőn a harmadik estig. ⁶Ha hiányolva hiányol engem apád, akkor mondd: Kérve kért engem Dávid, hogy elszaladhasson Beit-Lechembe, az ő városába, mert ott van az évenkénti áldozat az egész nemzetségnek. ⁷Ha így szól: Jól van, akkor békesség a te szolgádnak; de ha haragra haragszik, tudd meg, hogy a gonoszság elhatároztatott nála. ⁸Cselekedj hát hűségszeretetet a te szolgáddal, mert Yahuwah szövetségébe vitted a te szolgádat magaddal; és ha van bennem vétek, ölj meg te engem, de apádhoz miért vinnél engem? ⁹Yáhu'Nátán pedig ezt mondta: Távol legyen tőled! Mert ha tudva megtudom, hogy elhatároztatott apámnál a gonoszság, hogy rád jöjjön, vajon nem tárom-e azt föl neked? ¹⁰Dávid pedig ezt mondta Yáhu'Nátánnak: Ki tudatja velem, vagy mit felel neked apád keményen? ¹¹Yáhu'Nátán ezt mondta Dávidnak: Jöjj, menjünk ki a mezőre! És kimentek mindketten a mezőre.

¹²Yáhu'Nátán ekkor ezt mondta Dávidnak: Yahuwah, Yiszrá'El Elohimja! Amikor kifürkészem apámat holnap ilyenkor vagy harmadnapra, és íme, jó van Dávid felé — vajon nem küldök-e akkor hozzád, és nem tárom-e föl a füledet? ¹³Így cselekedjék Yahuwah Yáhu'Nátánnal, és így tetézze, ha apám jónak látja a gonoszságot ellened; akkor föltárom a füledet, és elbocsátalak, és menj el békével; és legyen Yahuwah veled, ahogyan apámmal volt. ¹⁴És nemcsak amíg élek: cselekedd velem Yahuwah hűségszeretetét, hogy meg ne haljak, ¹⁵és ne vágd el a te hűségszeretetedet a házamtól örökre — még akkor sem, amikor Yahuwah kiirtja Dávid ellenségeit, mindegyiket a föld színéről. ¹⁶Így kötött Yáhu'Nátán szövetséget Dávid házával, és számon kéri Yahuwah Dávid ellenségeinek kezéből. ¹⁷Yáhu'Nátán pedig ismét megeskette Dávidot az iránta való szeretetében, mert Nefeshének szeretetével szerette őt.

¹⁸Yáhu'Nátán ekkor ezt mondta neki: Holnap újhold, és hiányolni fognak téged, mert hiányzik a helyed. ¹⁹Harmadnapra szállj le erősen, és menj arra a helyre, ahol elrejtőztél a cselekvés napján, és ülj az Ezel köve mellett. ²⁰Én pedig három nyilat lövök oldalra, mintha célba lőnék. ²¹És íme, elküldöm a fiút: Menj, keresd meg a nyilakat! Ha mondva mondom a fiúnak: Íme, a nyilak innen feléd és tovább, vedd föl őket! — akkor jöjj, mert békesség neked, és nincs semmi, él Yahuwah. ²²De ha így mondom a legénynek: Íme, a nyilak tőled tovább vannak — akkor menj, mert elküldött téged Yahuwah. ²³A dologról pedig, amelyet beszéltünk én és te, íme, Yahuwah van köztem és közted örökre.

²⁴Dávid tehát elrejtőzött a mezőn; és amikor eljött az újhold, leült a király az ételhez enni. ²⁵Leült a király a helyére, mint máskor, a fal melletti helyre, és fölkelt Yáhu'Nátán, és leült Ávner Shá'ul mellé, és hiányzott Dávid helye. ²⁶Shá'ul pedig semmit sem szólt azon a napon, mert azt mondta: Eset ez, nem tiszta, mert nem tisztult meg. ²⁷És lett az újhold másnapján, a második napon, hogy megint hiányzott Dávid helye; és ezt mondta Shá'ul a fiának, Yáhu'Nátánnak: Miért nem jött el Yisháj fia sem tegnap, sem ma az ételhez? ²⁸Yáhu'Nátán pedig így felelt Shá'ulnak: Kérve kért engem Dávid, hogy elmehessen Beit-Lechembe. ²⁹És ezt mondta: Engedj el engem, kérlek, mert nemzetségi áldozatunk van a városban, és a testvérem parancsolta nekem; most azért, ha kegyelmet találtam a szemedben, hadd szökjem el, kérlek, és lássam a testvéreimet. Ezért nem jött el a király asztalához.

³⁰Ekkor föllángolt Shá'ul haragja Yáhu'Nátán ellen, és ezt mondta neki: A lázadás elferdültjének fia! Hát nem tudom-e, hogy te Yisháj fiát választod a magad szégyenére és anyád meztelenségének szégyenére? ³¹Mert minden napon, amíg Yisháj fia él a Ádámáhn, nem szilárdulsz meg sem te, sem a királyságod. Most azért küldj, és hozasd ide hozzám, mert a halál fia ő! ³²Yáhu'Nátán pedig így felelt apjának, Shá'ulnak, és ezt mondta neki: Miért kell meghalnia? Mit tett? ³³Ekkor Shá'ul rávetette a lándzsát, hogy leüsse őt; és megtudta Yáhu'Nátán, hogy elhatároztatott ez apjánál, hogy megölje Dávidot. ³⁴Yáhu'Nátán pedig fölkelt az asztaltól izzó haragban, és nem evett az újhold második napján kenyeret, mert elszomorodott Dávid miatt, mert megszégyenítette őt az apja.

³⁵És lett reggel, hogy kiment Yáhu'Nátán a mezőre a Dáviddal megbeszélt időre, és egy kis fiú volt vele. ³⁶Ezt mondta a fiújának: Fuss, keresd meg, kérlek, a nyilakat, amelyeket én lövök! A fiú futott, ő pedig kilőtte a nyilat, hogy túlhaladjon rajta. ³⁷És amikor a fiú a nyíl helyéhez ért, amelyet Yáhu'Nátán kilőtt, Yáhu'Nátán a fiú után kiáltott, és ezt mondta: Nemde a nyíl tőled tovább van? ³⁸És Yáhu'Nátán a fiú után kiáltott: Gyorsan, siess, meg ne állj! És fölszedte Yáhu'Nátán fiúja a nyilakat, és urához ment. ³⁹A fiú pedig semmit sem tudott, csak Yáhu'Nátán és Dávid tudta a dolgot. ⁴⁰Yáhu'Nátán ekkor odaadta fegyvereit a fiúnak, aki nála volt, és ezt mondta neki: Menj, vidd be a városba. ⁴¹A fiú elment, Dávid pedig fölkelt a dél felőli oldal mellől, és arcára borult a földre, és háromszor meghajolt; és megcsókolták egymást, és sírtak egymás miatt, amíg Dávid túl nem tett rajta. ⁴²Yáhu'Nátán ekkor ezt mondta Dávidnak: Menj békével, mivelhogy megesküdtünk mindketten Yahuwah nevében, mondván: Yahuwah legyen köztem és közted, és magom és magod között örökre!

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávner (אַבְנֵר - 𐤀𐤁𐤍𐤓) – Atyám a lámpás • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם - 𐤁𐤉𐤕𐤋𐤇𐤌) – A kenyér háza – Zvulun városa • Brít (בְּרִית - 𐤁𐤓𐤉𐤕) – Szövetség • Cheszed (חֶסֶד - 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Szövetségi hűség • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ezel (אֶזֶל - 𐤀𐤆𐤋) – Eltávozás/A távozás köve • Nájot (נָיוֹת - 𐤍𐤉𐤅𐤕) – Lakhelyek/Próféta-szállás Rámáh mellett • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yisháj (יִשַׁי - 𐤉𐤔𐤉) – Létezik/Yahuwah ajándéka • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Majd felkelt és elment, Yáhu'Nátán pedig bement a városba. ²Dávid Novba ment, Áchimelekh Kohenhez; Áchimelekh pedig megrettenve ment Dávid elé, és ezt mondta neki: Miért vagy egyedül, és senki sincs veled? ³Dávid ezt mondta Áchimelekh Kohennek: A király parancsolt nekem egy dolgot, és ezt mondta nekem: Senki se tudjon semmit a dologról, amiért elküldelek, és amit parancsoltam neked. A legényeket pedig egy bizonyos helyre rendeltem. ⁴Most azért mi van a kezed alatt? Öt kenyeret adj a kezembe, vagy ami akad. ⁵A Kohen így felelt Dávidnak: Nincs közönséges kenyér a kezem alatt, csak szent kenyér van, ha a legények megtartóztatták magukat az asszonytól. ⁶Dávid így felelt a Kohennek: Bizony, asszony el van zárva tőlünk tegnaptól és tegnapelőttől, amióta elindultam, és a legények edényei szentek; és ha az út közönséges is, mennyivel inkább szentelődik meg ma az edényben. ⁷Ekkor a Kohen szentet adott neki, mert nem volt ott kenyér, csak Lechem HaPanim, amelyet elvettek Yahuwah orcái elől, hogy meleg kenyeret tegyenek oda elvételének napján.

⁸Ott volt Shá'ul szolgái közül egy ember azon a napon, vissza volt tartva Yahuwah orcái előtt, neve az Edomi Doeg, Shá'ul pásztorainak hatalmasa. ⁹Dávid ezt mondta Áchimelekhnek: Nincs-e itt a kezed alatt lándzsa vagy kard? Mert sem a kardomat, sem a fegyvereimet nem vettem a kezembe, mivel sürgős volt a király dolga. ¹⁰A Kohen ezt mondta: A Pelishti Gálját kardja, akit levágtál az Eláh völgyében, íme, ott van köpenybe csavarva az Efod mögött. Ha azt el akarod venni magadnak, vedd el, mert nincs itt más rajta kívül. Dávid ezt mondta: Nincs hozzá hasonló, add ide nekem!

¹¹Felkelt Dávid, és elmenekült azon a napon Shá'ul elől, és Ákhishhoz, Gát királyához ment. ¹²Ákhish szolgái ezt mondták neki: Hát nem Dávid ez, az ország királya? Hát nem róla énekelték a körtáncokban, mondván:

¹³Levert Shá'ul a maga ezreit, és Dávid a maga tízezreit.

¹⁴Dávid szívébe vette ezeket a szavakat, és nagyon félt Ákhish, Gát királya orcáitól. ¹⁵Elváltoztatta viselkedését a szemeik előtt, és őrjöngött a kezeik között, firkált a kapu ajtószárnyaira, és a nyálát a szakállára csurgatta. ¹⁶Ákhish ezt mondta a szolgáinak: Íme, láttok egy őrjöngő embert; miért hozzátok őt hozzám? ¹⁷Hát híján vagyok az őrülteknek, hogy ezt is idehoztátok, hogy őrjöngjön mellettem? Hát ez bemegy az én házamba?

Szójegyzék: Áchimelekh (אֲחִימֶלֶךְ - 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤋𐤊) – A király testvérem – Kohen, Evyátár apja • Ákhish (אָכִישׁ - 𐤀𐤊𐤉𐤔) – vitatott jelentés • Doeg (דֹּאֵג - 𐤃𐤀𐤂) – Aggódó/Aggodalmas • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Edomi (אֲדֹמִי - 𐤀𐤃𐤅𐤌𐤉) – vörös • Efod (אֵפוֹד - 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Eláh (אֵלָה - 𐤀𐤋𐤄) – Hoshe'á apja • Gálját (גָּלְיָת - 𐤂𐤋𐤉𐤕) – vitatott/"Feltáró"/"Száműzött" • Gát (גַּת - 𐤂𐤕) – Pelishti város/szőlőprés • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Lechem HaPanim (לֶחֶם הַפָּנִים - 𐤋𐤇𐤌 𐤄𐤐𐤍𐤉𐤌) – Jelenlét Kenyér/„Arc kenyere" (Mishkán-i szakkifejezés a szent kenyér konkrét fajtájára) • Nov (נֹב - 𐤍𐤁) – Magaslat/Gyümölcs (papi város Benjáminban) • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹Dávid elment onnan, és megmenekült Ádulám barlangjába; meghallották testvérei és apja egész háza, és lementek hozzá oda. ²És hozzá gyülekezett minden szorongatott ember, és minden ember, akinek hitelezője volt, és minden keserű lelkű ember, és vezérükké lett; és voltak vele mintegy négyszáz ember.

³És elment Dávid onnan Moáv Mitzpehjébe, és ezt mondta Moáv királyának: Hadd jöjjön ki apám és anyám, és legyenek veletek, amíg meg nem tudom, mit fog tenni velem Elohim. ⁴És odavezette őket Moáv királyának színe elé, és náluk laktak mindazokon a napokon, amíg Dávid a sziklavárban volt. ⁵Gád próféta pedig ezt mondta Dávidnak: Ne maradj a sziklavárban; menj el, és érkezz meg magadnak Yáhu'Dáh földjére. És elment Dávid, és megérkezett Cháret erdejébe.

⁶És meghallotta Shá'ul, hogy felfedezték Dávidot és az embereket, akik vele voltak; Shá'ul pedig Giv'áhban lakott a tamariszkuszfa alatt a magaslaton, lándzsája a kezében, és minden szolgája mellette állt. ⁷És ezt mondta Shá'ul a mellette álló szolgáinak: Halljátok hát, BenYámin fiai! Vajon Yisháj fia is ad-e mindnyájatoknak mezőket és szőlőket, mindnyájatokat ezredek fejedelmeivé és századok fejedelmeivé tesz-e, ⁸hogy összeesküdtetek mindnyájan ellenem, és nincs, aki feltárná fülemet, amikor a fiam szövetséget kötött Yisháj fiával, és nincs köztetek, aki bánkódna miattam és feltárná fülemet, hogy a fiam felállította szolgámat ellenem lesbe, ahogy ezen a napon is? ⁹És megszólalt az Edomi Doeg, aki Shá'ul szolgái fölé volt rendelve, és ezt mondta: Láttam Yisháj fiát, amint Nobba érkezett, Áchimelekhhez, Áchitub fiához. ¹⁰És megkérdezte érte Yahuwaht, és útravalót adott neki, és a Pelishti Golját kardját is odaadta neki.

¹¹És elküldött a király, hogy hívják Áchimelekhet, a Kohent, Áchitub fiát, és apja egész házát, a Nobi Kohánimot; és eljöttek mindnyájan a királyhoz. ¹²És ezt mondta Shá'ul: Hallgass hát ide, Áchitub fia! Ő pedig így felelt: Itt vagyok, uram. ¹³És ezt mondta neki Shá'ul: Miért esküdtetek össze ellenem, te és Yisháj fia, hogy kenyeret és kardot adtál neki, és megkérdezted érte Elohimot, hogy felkeljen ellenem lesbe, ahogy ezen a napon is? ¹⁴És felelt Áchimelekh a királynak, és ezt mondta: És ki olyan megbízható minden szolgád között, mint Dávid, a király veje, aki engedelmes parancsodnak, és tisztelt a házadban? ¹⁵Vajon ma kezdtem-e megkérdezni érte Elohimot? Távol legyen tőlem! Ne tulajdonítson a király szolgájának ilyen dolgot, sem apám egész házának, mert szolgád nem tudott minderről semmit, kicsit vagy nagyot. ¹⁶És ezt mondta a király: Halállal halsz meg, Áchimelekh, te és apád egész háza! ¹⁷És ezt mondta a király a mellette álló futároknak: Forduljatok oda, és öljétek meg Yahuwah Kohenjeit, mert az ő kezük is Dáviddal van, és mert tudták, hogy szökik, és nem tárták fel a fülemet; de nem akarták a király szolgái kinyújtani kezüket, hogy rátámadjanak Yahuwah Kohenjeire. ¹⁸És ezt mondta a király Doegnak: Fordulj oda te, és támadj rá a Kohánimra! És odafordult az Edomi Doeg, és ő maga támadt rá a Kohánimra, és megölt azon a napon nyolcvanöt embert, akik len Efodot hordoztak. ¹⁹És Nobot, a Kohánim városát, kardélre hányta, férfitól asszonyig, gyermektől csecsemőig, ökröt és szamarat és bárányt, kardélre.

²⁰De megmenekült egy fia Áchimelekhnek, Áchitub fiának, akinek a neve Ebjátár volt, és elszökött Dávid után. ²¹És hírül adta Ebjátár Dávidnak, hogy megölte Shá'ul Yahuwah Kohenjeit. ²²Dávid pedig ezt mondta Ebjátárnak: Tudtam azon a napon, amikor ott volt az Edomi Doeg, hogy bizonnyal jelenteni fog Shá'ulnak; én okoztam apád egész háza minden lelkének vesztét. ²³Maradj velem, ne félj, mert aki az én lelkemet keresi, az keresi a te lelkedet is; mert oltalom vagy mellettem.

Szójegyzék: Áchimelekh (אֲחִימֶלֶךְ - 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤋𐤊) – A király testvérem – Kohen, Evyátár apja • Áchitub (אֲחִיטוּב - 𐤀𐤇𐤉𐤈𐤅𐤁) – Jóság atyja/Jó testvér • Ádulám (עֲדֻלָּם - 𐤏𐤃𐤋𐤌) – Menedék/Igazságos nép – pogány város • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Cháret erdő (חָרֶת - 𐤇𐤓𐤕) – Vésett/Karcolt (erdő) • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Doeg (דֹּאֵג - 𐤃𐤀𐤂) – Aggódó/Aggodalmas • Ebjátár (אֶבְיָתָר - 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Bőség atyja • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Efod (אֵפוֹד - 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gád (גָּד - 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat – Yá'ákov fia • Giv'áh (גִּבְעָה - 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá'ul szülővárosa, BenYáminban) – BenYámin városa • Golját (גָּלְיָת - 𐤂𐤋𐤉𐤕) – Száműzött/Felfedett (filiszteus harcos) • HáKohen (הַכֹּהֵן - 𐤄𐤊𐤄𐤍) – A Pap – a határozott névelős alak • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Mitzpeh (מִצְפֵּה - 𐤌𐤑𐤐𐤄) – Őrhely/Kilátó (Moáv városa) • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Élő lélek/Élet/Lény • Nob (נֹב - 𐤍𐤁) – Magaslat/Gyümölcs (papi város) • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yisháj (יִשַׁי - 𐤉𐤔𐤉) – Létezik/Yahuwah ajándéka

¹Jelentették Dávidnak, mondván: Íme, a Pelishtim hadakoznak Ke'iláh ellen, és fosztogatják a szérűket. ²Ekkor megkérdezte Dávid Yahuwaht, mondván: Elmenjek, és megverjem-e ezeket a Pelishtimet? Yahuwah ezt mondta Dávidnak: Menj, és verd meg a Pelishtimet, és szabadítsd meg Ke'iláht. ³De ezt mondták Dávid emberei neki: Íme, mi itt Yáhu'Dáhban félünk, hát még, ha elmegyünk Ke'iláhba a Pelishtim hadrendjei ellen! ⁴Dávid ismét megkérdezte Yahuwaht, és Yahuwah így válaszolt neki, mondván: Kelj fel, menj le Ke'iláhba, mert kezedbe adom a Pelishtimet. ⁵Elment tehát Dávid és emberei Ke'iláhba, harcolt a Pelishtim ellen, elhajtotta jószágaikat, és nagy csapást mért rájuk. Így szabadította meg Dávid Ke'iláh lakóit.

⁶Történt pedig, hogy amikor Evyátár, Áchimelekh fia Dávidhoz menekült Ke'iláhba, kezében Efoddal ment le. ⁷Jelentették Shá'ulnak, hogy Dávid Ke'iláhba ment, és ezt mondta Shá'ul: Kezembe adta őt Elohim, mert bezárta magát, hogy egy városba ment, amelynek kapui és retesze vannak. ⁸Ezért összehívta Shá'ul az egész népet a harcra, hogy lemenjen Ke'iláhba, és körülzárja Dávidot és embereit. ⁹De megtudta Dávid, hogy Shá'ul a rosszat forralja ellene, és ezt mondta Evyátár Kohennek: Hozd ide az Efodot! ¹⁰És ezt mondta Dávid: Yahuwah, Yiszrá'El Elohimja, hallván hallotta szolgád, hogy Shá'ul Ke'iláhba akar jönni, hogy elpusztítsa a várost énmiattam. ¹¹Kiszolgáltatnak-e engem Ke'iláh polgárai a kezébe? Lejön-e Shá'ul, ahogyan szolgád hallotta? Yahuwah, Yiszrá'El Elohimja, jelentsd meg, kérlek, szolgádnak! És ezt mondta Yahuwah: Lejön. ¹²Akkor ezt mondta Dávid: Kiszolgáltatnak-e Ke'iláh polgárai engem és embereimet Shá'ul kezébe? És ezt mondta Yahuwah: Kiszolgáltatnak. ¹³Felkelt tehát Dávid és emberei, mintegy hatszáz férfi, kivonultak Ke'iláhból, és jártak, amerre csak járhattak. Amikor pedig jelentették Shá'ulnak, hogy Dávid elmenekült Ke'iláhból, lemondott a kivonulásról.

¹⁴Dávid a pusztában lakott a sziklavárakban, és a hegyen lakott, Zif pusztájában. Shá'ul kereste őt minden nap, de nem adta őt Elohim a kezébe. ¹⁵És látta Dávid, hogy Shá'ul kivonult, hogy lelkére törjön. Dávid pedig Zif pusztájában volt, az erdőségben. ¹⁶Ekkor felkelt Yáhu'Nátán, Shá'ul fia, és elment Dávidhoz az erdőségbe, és megerősítette kezét Elohimban. ¹⁷És ezt mondta neki: Ne félj, mert nem talál meg téged apámnak, Shá'ulnak keze, és te leszel Yiszrá'El fölött király, én pedig a második leszek melletted. Apám, Shá'ul is így tudja. ¹⁸És szövetséget kötöttek ketten Yahuwah színe előtt. Dávid az erdőségben maradt, Yáhu'Nátán pedig hazament.

¹⁹Akkor felmentek a Zifim Shá'ulhoz Giv'áhba, mondván: Vajon nem nálunk rejtőzködik-e Dávid a sziklavárakban, az erdőségben, Chákhiláh halmán, amely Yeshimontól jobbra van? ²⁰Most tehát, lelked minden kívánsága szerint, ó király, hogy lejöjj, jöjj le, a mi dolgunk pedig az lesz, hogy kiszolgáltassuk őt a király kezébe. ²¹És ezt mondta Shá'ul: Áldottak vagytok ti Yahuwah előtt, mert szántatok engem. ²²Menjetek hát, készüljetek tovább, tudjátok meg és nézzétek meg a helyét, ahol a lába jár, ki látta őt ott, mert azt mondta nekem, hogy ravaszkodván ravaszkodik. ²³Nézzétek meg és tudjátok meg minden rejtekhelyet, ahol elrejtőzik, azután térjetek vissza hozzám biztos hírrel, és veletek megyek. És lészen, ha az országban van, kikutatom őt Yáhu'Dáh minden ezrei közül. ²⁴Felkeltek tehát, és Shá'ul előtt Zifbe mentek.

Dávid pedig embereivel együtt Má'on pusztájában volt, a síkságon, Yeshimontól jobbra. ²⁵Elment Shá'ul és emberei, hogy keressék, de jelentették Dávidnak, ezért lement a sziklához, és Má'on pusztájában maradt. Meghallotta ezt Shá'ul, és üldözte Dávidot Má'on pusztájában. ²⁶És ment Shá'ul a hegy egyik oldalán, Dávid és emberei pedig a hegy másik oldalán. Dávid sietve ment Shá'ul elől, mert Shá'ul és emberei körülfogták Dávidot és embereit, hogy elfogják őket. ²⁷De követ jött Shá'ulhoz, mondván: Siess és menj, mert betörtek a Pelishtim az országba! ²⁸Ekkor visszatért Shá'ul a Dávid üldözéséből, és a Pelishtim ellen ment. Ezért nevezték el azt a helyet Szelá HáMáchlekotnak.

Szójegyzék: Áchimelekh (אֲחִימֶלֶךְ - 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤋𐤊) – A király testvérem – Kohen, Evyátár apja • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chákhiláh (חֲכִילָה - 𐤇𐤊𐤉𐤋𐤄) – Sötét/Homályos (halom) • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Efod (אֵפוֹד - 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Evyátár (אֶבְיָתָר - 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Bőség atyja – Kohen, Áchimelekh fia • Giv'áh (גִּבְעָה - 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá'ul szülővárosa, BenYáminban) – BenYámin városa • HáMáchlekot (הַמַּחְלְקוֹת - 𐤄𐤌𐤇𐤋𐤒𐤅𐤕) – A szétválasztások/Az elválások • Ke'iláh (קְעִילָה - 𐤒𐤏𐤉𐤋𐤄) – Erőd – pogány város • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Má'on (מָעוֹן - 𐤌𐤏𐤅𐤍) – Lakóhely/Hajlék – város a hegyvidéken • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yáhu'Nátán (יְהוֹנָתָן - 𐤉𐤄𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yahuwah adta • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshimon (יְשִׁימוֹן - 𐤉𐤔𐤉𐤌𐤅𐤍) – Pusztaság/Kietlen vidék • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Zif (זִיף - 𐤆𐤉𐤐) – Fényes/Olvasztott – pogány város • Zifi (זִפִי - 𐤆𐤐𐤉) – Zif lakója/Zif-i

¹És feljött Shá'ul a Pelishtim nyomában való járásból, és jelentették neki, mondván: Íme, Dávid Ein-Gedi pusztájában van. ²És vett Shá'ul háromezer válogatott férfit egész Yiszrá'Elből, és elment, hogy megkeresse Dávidot és embereit a zergék kősziklái színén. ³És eljutott a juhaklokhoz az út mellett, és ott egy barlang volt, és bement Shá'ul, hogy befedje lábait; Dávid pedig és emberei a barlang oldalainál ültek. ⁴És mondták Dávid emberei neki: Íme a nap, amelyről Yahuwah mondta neked: Íme, kezedbe adom ellenségedet, és tégy vele, ahogy jó a szemeidben. És felkelt Dávid, és levágta titokban Shá'ul köpenyének szárnyát. ⁵És volt ezután, hogy verte Dávidot az ő szíve, mivel levágta a szárnyat, amely Shá'ulé volt. ⁶És mondta embereinek: Távol legyen tőlem Yahuwahtól, hogy ezt a dolgot megtegyem az én urammal, Yahuwah Máshiáchjával, hogy kezemet kinyújtsam ellene, mert Yahuwah Máshiáchja ő. ⁷És szétszórta Dávid az embereit e szavakkal, és nem engedte nekik, hogy felkeljenek Shá'ul ellen. Shá'ul pedig felkelt a barlangból, és ment az úton.

⁸És felkelt Dávid ezután, és kiment a barlangból, és kiáltott Shá'ul után, mondván: Uram, királyom! És hátratekintett Shá'ul, és Dávid meghajolt orcáival a földig, és leborult. ⁹És mondta Dávid Shá'ulnak: Miért hallgatsz az ember szavaira, mondván: Íme, Dávid a te bajodat keresi? ¹⁰Íme, e napon látták szemeid, hogy kezembe adott téged Yahuwah ma a barlangban, és mondták, hogy megöljelek, de megszánt téged a szemem, és mondtam: Nem nyújtom ki kezemet az én uram ellen, mert Yahuwah Máshiáchja ő. ¹¹És atyám, lásd, lásd is köpenyed szárnyát kezemben, mert amikor levágtam köpenyed szárnyát, és nem öltelek meg, ismerd meg és lásd, hogy nincs kezemben rossz, sem hűtlenség, és nem vétkeztem ellened, te pedig vadászod lelkemet, hogy elvedd azt. ¹²Tegyen ítéletet Yahuwah köztem és közted, és álljon bosszút értem Yahuwah rajtad, de az én kezem nem lesz ellened. ¹³Ahogy mondja a régiek példabeszéde: A gonoszoktól ered a gonoszság, de az én kezem nem lesz ellened. ¹⁴Ki után jött ki Yiszrá'El királya? Ki után üldözöl te? Egy döglött kutya után, egy bolha után? ¹⁵Legyen hát Yahuwah a bíró, és tegyen ítéletet köztem és közted, és lássa, és perelje peremet, és szolgáltasson nekem igazságot kezedből.

¹⁶És volt, amikor befejezte Dávid e szavak mondását Shá'ulhoz, hogy mondta Shá'ul: A te hangod ez, fiam, Dávid? És felemelte Shá'ul a hangját, és sírt. ¹⁷És mondta Dávidnak: Igazabb vagy te nálam, mert te a jót cselekedted velem, én pedig a rosszat cselekedtem veled. ¹⁸És te ma tudtul adtad, hogy jót tettél velem, mivel Yahuwah kezedbe zárt engem, és nem öltél meg. ¹⁹És ha rátalál valaki ellenségére, vajon útjára bocsátja-e jóban? És Yahuwah fizessen neked jóval azért, amit ezen a napon tettél velem. ²⁰És most, íme, tudom, hogy uralkodván uralkodni fogsz, és kezedben megáll Yiszrá'El királysága. ²¹És most esküdj meg nekem Yahuwahra, hogy nem írtod ki utódaimat utánam, és nem törlöd ki nevemet atyám házából. ²²És megesküdött Dávid Shá'ulnak, és elment Shá'ul házába, Dávid pedig és emberei felmentek a sziklavárba.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Ein-Gedi (עֵין גֶּדִי - 𐤏𐤉𐤍𐤂𐤃𐤉) – Kecskegida forrása – oázis a Holt-tenger partján • Máshiách (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Shmu'El meghalt, és összegyűlt egész Yiszrá'El, gyászt tartottak fölötte, és eltemették őt házánál, Rámáhban. Dávid pedig fölkelt, és lement Párán pusztájába.

²Volt egy ember Má'onban, akinek a műve Kármelban volt; az az ember igen nagy volt, és volt neki háromezer juha és ezer kecskéje. És éppen juhait nyírta Kármelban. ³Az ember neve Návál, feleségének neve pedig Ávigáyil; az asszony jó eszű és szép formájú volt, az ember azonban kemény és gonosz cselekedetű, és Kálebi volt. ⁴És meghallotta Dávid a pusztában, hogy Návál a juhait nyírja. ⁵És elküldött Dávid tíz legényt, és ezt mondta Dávid a legényeknek: Menjetek föl Kármelba, menjetek el Náválhoz, és kérdezzétek meg őt a nevemben Shálom felől. ⁶És ezt mondjátok: Az élethez! Te is békességben, házad is békességben, és minden, ami a tiéd, békességben! ⁷Most pedig hallottam, hogy nyíróid vannak. Most a te pásztoraid velünk voltak, nem szégyenítettük meg őket, és nem hiányzott nekik semmijük az egész idő alatt, amíg Kármelban voltak. ⁸Kérdezd meg legényeidet, és megmondják neked. Találjanak hát kegyelmet legényeim a szemeidben, mert jó napra jöttünk. Adj, kérlek, amit a kezed talál, szolgáidnak és fiadnak, Dávidnak.

⁹És megérkeztek Dávid legényei, és elmondták Náválnak mindezeket a szavakat Dávid nevében, azután megpihentek. ¹⁰De Návál így felelt Dávid szolgáinak, és ezt mondta: Ki Dávid, és ki Yisháj fia? Manapság sok a szolga, akik elszakadtak, ki-ki az urától. ¹¹Vegyem-e a kenyeremet és a vizeimet és a vágott marháimat, amelyeket nyíróimnak vágtam, és adjam olyan embereknek, akikről nem tudom, honnan valók? ¹²És megfordultak Dávid legényei az útjukon, visszatértek, megérkeztek, és elmondtak neki mindent e szavak szerint. ¹³Akkor ezt mondta Dávid az embereinek: Kösse fel mindenki a kardját! És felkötötte mindenki a kardját, és felkötötte Dávid is a kardját. És felment Dávid után mintegy négyszáz ember, kétszáz pedig a fölszerelésnél maradt.

¹⁴Ávigáyilnak, Návál feleségének pedig megmondta egy legény a legények közül, és ezt mondta: Íme, Dávid követeket küldött a pusztából, hogy áldják urunkat, de ő rájuk támadt. ¹⁵Pedig azok az emberek igen jók voltak hozzánk, nem szégyenítettek meg, és nem hiányzott nekünk semmink az egész idő alatt, amíg velük jártunk, amikor a mezőn voltunk. ¹⁶Falként voltak körülöttünk éjjel is, nappal is, mindvégig, amíg velük voltunk, a juhokat legeltetve. ¹⁷Most pedig tudd meg és lásd, mit teszel, mert eldöntött a gonoszság urunk ellen és egész háza ellen. Ő pedig olyan hitvány ember, hogy nem lehet hozzá szólni.

¹⁸Akkor Ávigáyil sietett, és vett kétszáz kenyeret, két tömlő bort, öt elkészített juhot, öt mérték pörkölt gabonát, száz aszúszőlő-fürtöt és kétszáz fügekalácsot, és szamarakra rakta. ¹⁹És ezt mondta legényeinek: Menjetek át előttem, íme, én jövök utánatok. De a férjének, Náválnak nem mondta meg. ²⁰És történt, amint a szamáron ülve lement a hegy rejtekében, íme, Dávid és emberei lefelé jöttek vele szemközt, és összetalálkozott velük. ²¹Dávid pedig ezt mondta: Bizony hiába őriztem meg mindazt, ami ezé az emberé a pusztában, és semmi sem hiányzott mindabból, ami az övé, mert rosszal fizetett a jóért. ²²Így tegyen Elohim Dávid ellenségeivel, és így adjon hozzá, ha reggelig meghagyok mindabból, ami az övé, akár egy falra vizelőt is!

²³És meglátta Ávigáyil Dávidot, sietett, és leszállt a szamárról, és Dávid orcái elé borult arcára, és a földre hajolt. ²⁴És a lábaihoz borult, és ezt mondta: Rajtam, uram, rajtam a vétek! Hadd szóljon, kérlek, szolgálóleányod a füleidbe, és hallgasd meg szolgálóleányod szavait! ²⁵Ne tegye, kérlek, uram, a szívét erre a hitvány emberre, Náválra, mert amilyen a neve, olyan ő maga is: Návál – Bolond a neve, és bolondság van vele. Én, a te szolgálóleányod pedig nem láttam uram legényeit, akiket küldtél. ²⁶Most pedig, uram, az élő Yahuwahra és a te életedre mondom: Yahuwah visszatartott téged a vérontásba meneteltől és attól, hogy kezed szabadítson meg téged. Most pedig legyenek olyanok, mint Návál, az ellenségeid és azok, akik uram ellen rosszat keresnek. ²⁷Most pedig ezt az áldást, amelyet szolgálód hozott uramnak, adják a legényeknek, akik uram lábai nyomában járnak. ²⁸Bocsásd meg, kérlek, szolgálóleányod vétkét, mert bizonyosan maradandó házat épít Yahuwah az én uramnak, mert uram Yahuwah harcait harcolja, és rossz nem találtatik benned a te napjaidban. ²⁹És ha támad ember, hogy üldözzön téged, és életedre törjön, uram élete az élők csomójába lesz kötve Yahuwahnál, a te Elohimodnál; ellenségeid életét pedig elhajítja a parittya öblében. ³⁰És lészen, amikor Yahuwah megteszi uramnak mindazt a jót, amit szólt felőled, és Yiszrá'El fölé Nágiddá rendel téged, ³¹akkor ez ne legyen neked botlássá és uram szívének akadályává, hogy ok nélkül ontottál vért, és hogy uram maga szabadította meg magát. És amikor Yahuwah jót tesz urammal, emlékezzél meg szolgálóleányodról!

³²Akkor ezt mondta Dávid Ávigáyilnak: Áldott Yahuwah, Yiszrá'El Elohimja, aki elém küldött téged a mai napon! ³³És áldott a te eszességed, és áldott vagy te magad, aki visszatartottál ma engem a vérontásba meneteltől, és attól, hogy kezem szabadítson meg engem! ³⁴De bizony, az élő Yahuwahra, Yiszrá'El Elohimjára mondom, aki visszatartott engem attól, hogy rosszat tegyek veled: ha nem siettél volna, és nem jöttél volna elém, bizony reggel virradatáig nem maradt volna Náválnak egy falra vizelője sem! ³⁵És elvette Dávid a kezéből, amit hozott neki, és ezt mondta neki: Menj fel békességben a házadba! Lásd, hallgattam a szavadra, és felemeltem orcádat.

³⁶És megérkezett Ávigáyil Náválhoz, és íme, lakomája volt a házában, mint a király lakomája, és Návál szíve jó hangulatban volt rajta, mert igen részeg volt; ezért nem mondott meg neki semmit, sem kicsit, sem nagyot, a reggel világosságáig. ³⁷És történt reggel, amikor kiment a bor Náválból, megmondta neki a felesége ezeket a dolgokat, és meghalt benne a szíve, és ő kővé lett. ³⁸És történt mintegy tíz nap múlva, hogy megverte Yahuwah Návált, és meghalt.

³⁹És meghallotta Dávid, hogy meghalt Návál, és ezt mondta: Áldott Yahuwah, aki megvívta gyalázatom perét Návál kezéből, és szolgáját visszatartotta a rossztól, Návál rosszaságát pedig visszafordította Yahuwah a fejére! Azután elküldött Dávid, és szólt Ávigáyil felől, hogy feleségül vegye őt magának. ⁴⁰És megérkeztek Dávid szolgái Ávigáyilhoz Kármelba, és szóltak hozzá, ezt mondva: Dávid küldött minket hozzád, hogy feleségül vegyen téged magának. ⁴¹És fölkelt, arcára borult a földre, és ezt mondta: Íme, szolgálóleányod szolgáló, hogy mossa uram szolgáinak lábait. ⁴²És sietett, és fölkelt Ávigáyil, és szamárra ült, és öt leánya, akik a lábai nyomában jártak; és ment Dávid követei után, és a felesége lett.

⁴³És Áchino'ámot Dávid Yizre'Elből vette el, és mindketten a feleségei lettek. ⁴⁴Shá'ul pedig odaadta leányát, Mikhált, Dávid feleségét, Páltinak, Láyish fiának, aki Gálimból való volt.

Szójegyzék: Áchino'ám (אֲחִינֹעַם - 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – testvérem a kedvesség – Dávid Yizre'Eli felesége • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל - 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – Atyám öröme – Dávid felesége, Návál özvegye • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálim (גַּלִּים - 𐤂𐤋𐤉𐤌) – Halmok/Hullámok • Káleb (כָּלֵב - 𐤊𐤋𐤁) – Hűséges – hűséges kém, Yefuneh fia • Kármel (כַּרְמֶל - 𐤊𐤓𐤌𐤋) – Gyümölcsöskert – hegység és terület • Láyish (לַיִשׁ - 𐤋𐤉𐤔) – Oroszlán • Má'on (מָעוֹן - 𐤌𐤏𐤅𐤍) – Lakóhely/Hajlék – város a hegyvidéken • Máyim (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Vizek (élő/teremtés-fogalom) • Mikhál (מִיכַל - 𐤌𐤉𐤊𐤋) – Ki olyan, mint El?/Patak • Nágid (נָגִיד - 𐤍𐤂𐤉𐤃) – Fejedelem/Kijelölt vezető (a magyar „fejedelem" ezt adja vissza) • Návál (נָבָל - 𐤍𐤁𐤋) – Bolond/Ostoba – Ávigáyil első férje • Nevaláh (נְבָלָה - 𐤍𐤁𐤋𐤄) – Bolondság/Gyalázatos tett • Pálti (פַּלְטִי - 𐤐𐤋𐤈𐤉) – Megszabadításom • Párán (פָּארָן - 𐤐𐤀𐤓𐤍) – Dicsőséges/Ékességek helye • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yisháj (יִשַׁי - 𐤉𐤔𐤉) – Létezik/Yahuwah ajándéka • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre'El (יִזְרְעֶאל - 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá'El északi részén

¹Eljöttek a Zifim Shá'ulhoz Gibeába, mondván: Vajon nem rejtőzik-e Dávid a Chákhiláh-halmon, Yeshimon előtt? ²Felkelt Shá'ul, és lement a Zif-pusztába, és vele háromezer válogatott Yiszrá'El-beli ember, hogy megkeresse Dávidot a Zif-pusztában. ³Tábort ütött Shá'ul a Chákhiláh-halmon, amely Yeshimon előtt van, az út mellett. Dávid pedig a pusztában lakott, és látta, hogy Shá'ul utánajött a pusztába. ⁴Erre kémeket küldött Dávid, és megtudta, hogy Shá'ul bizonyosan megérkezett.

⁵Akkor felkelt Dávid, és elment arra a helyre, ahol Shá'ul táborozott, és megnézte Dávid a helyet, ahol feküdt Shá'ul és Ávner, Ner fia, hadseregparancsnoka; Shá'ul pedig a szekértáborban feküdt, a hadinép pedig körülötte táborozott. ⁶Dávid megszólalt, és ezt mondta a Chiti Áchimelekhnek és Ávishájnak, Tzeru'Yáh fiának, Yoáv testvérének, mondván: Ki jön le velem Shá'ulhoz a táborba? Ávisháj így felelt: Én megyek le veled. ⁷Odament Dávid és Ávisháj a hadinéphez éjjel, és íme, Shá'ul ott feküdt, és aludt a szekértáborban, lándzsája pedig a földbe szúrva a fejénél; Ávner és a hadinép pedig körülötte feküdt. ⁸Akkor ezt mondta Ávisháj Dávidnak: Bezárta ma Elohim a kezedbe ellenségedet; most hadd üssem őt a lándzsával a földbe is, egy ízben, és nem ismétlem meg neki! ⁹Dávid azonban ezt mondta Ávishájnak: Ne pusztítsd el, mert ki nyújthatja ki kezét Yahuwah Máshiachjára, és marad büntetlen? ¹⁰És ezt mondta Dávid: Él Yahuwah, bizony Yahuwah veri meg őt, vagy eljön a napja és meghal, vagy harcba megy le és elvész. ¹¹Őrizzen meg engem Yahuwah attól, hogy kinyújtsam kezemet Yahuwah Máshiachjára! Most azért vedd el, kérlek, a lándzsát, amely a fejénél van, és a vizek korsóját, és menjünk el. ¹²És elvette Dávid a lándzsát és a vizek korsóját Shá'ul feje mellől, és elmentek; és senki sem látta, senki sem tudta, senki sem ébredt fel, mert mindnyájan aludtak, mert Yahuwah mély álma esett rájuk.

¹³Átment Dávid a túlsó oldalra, és megállt a hegy tetején messze; nagy volt a távolság közöttük. ¹⁴És kiáltott Dávid a hadinépnek és Ávnernak, Ner fiának, mondván: Nem felelsz, Ávner? Ávner így válaszolt, mondván: Ki vagy te, hogy a királyhoz kiáltasz? ¹⁵És ezt mondta Dávid Ávnernak: Hát nem férfi vagy te, és ki olyan, mint te Yiszrá'Elben? Miért nem őrizted uradat, a királyt? Mert bement valaki a nép közül, hogy elpusztítsa a királyt, uradat. ¹⁶Nem jó ez a dolog, amit tettél. Él Yahuwah, bizony halál fiai vagytok ti, mert nem őriztétek uratokat, Yahuwah Máshiachját! Most pedig nézd meg, hol van a király lándzsája és a vizek korsója, amely a fejénél volt. ¹⁷Megismerte Shá'ul Dávid hangját, és ezt mondta: A te hangod ez, Dávid fiam? Dávid így felelt: Az én hangom, uram, királyom. ¹⁸És ezt mondta: Miért üldözi az én uram a szolgáját? Mert mit tettem, és mi gonoszság van a kezemben? ¹⁹Most azért hallgassa meg, kérlek, uram, királyom, szolgája szavát: Ha Yahuwah ingerelt fel téged ellenem, szagolja meg az áldozati ajándékot; de ha emberfiak, átkozottak ők Yahuwah színe előtt, mert elűztek engem ma, hogy ne csatlakozzam Yahuwah örökségéhez, mondván: Eredj, szolgálj más elohimoknak! ²⁰Most azért ne hulljon vérem a földre Yahuwah színe elől, mert kivonult Yiszrá'El királya, hogy egyetlen bolhát keressen, ahogy a fogolymadarat üldözik a hegyeken. ²¹Akkor ezt mondta Shá'ul: Vétkeztem, térj vissza, Dávid fiam, mert nem ártok többé neked, mivel értékes volt az életem a szemedben ezen a napon; íme, ostobán cselekedtem, és igen nagyot tévedtem. ²²Dávid így felelt, és ezt mondta: Íme, a király lándzsája; jöjjön át egy a legények közül, és vigye el. ²³Yahuwah pedig fizessen meg mindenkinek igazsága és hűsége szerint, mert kezembe adott téged ma Yahuwah, de én nem akartam kinyújtani kezemet Yahuwah Máshiachjára. ²⁴És íme, ahogy nagyra becsültem ma az életedet, úgy becsültessék nagyra az én életem Yahuwah szemében, és mentsen meg engem minden nyomorúságból. ²⁵Akkor ezt mondta Shá'ul Dávidnak: Áldott vagy, Dávid fiam; bizony cselekedni fogsz, és bizonnyal győzni is fogsz. És elment Dávid a maga útjára, Shá'ul pedig visszatért helyére.

Szójegyzék: Áchimelekh (אֲחִימֶלֶךְ - 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤋𐤊) – A király testvérem – Kohen, Evyátár apja • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávisháj (אֲבִישַׁי - 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – Apám ajándéka • Ávner (אַבְנֵר - 𐤀𐤁𐤍𐤓) – Atyám a lámpás • Chákhiláh (חֲכִילָה - 𐤇𐤊𐤉𐤋𐤄) – Sötét/Homályos (halom) • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gibeá (גִּבְעָה - 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá'ul városa) • Máshiach (מָשִׁיחַ - 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent • Ner (נֵר - 𐤍𐤓) – Lámpás • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Tzeru'Yáh (צְרוּיָה - 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsam • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshimon (יְשִׁימוֹן - 𐤉𐤔𐤉𐤌𐤅𐤍) – Pusztaság/Kietlen vidék • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב - 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya • Zif (זִיף - 𐤆𐤉𐤐) – Fényes/Olvasztott – pogány város • Zifim (זִפִים - 𐤆𐤐𐤉𐤌) – Zif lakói • Zifi (זִפִי - 𐤆𐤐𐤉) – Zif lakója/Zif-i

¹Dávid pedig ezt mondta szívében: Most elveszek egy napon Shá'ul keze által. Nincs számomra jó, csak hogy menekülvén meneküljek a Pelishtim földjére, és Shá'ul lemond rólam, hogy tovább keressen engem Yiszrá'El egész határában, és megmenekülök a kezéből. ²Felkelt Dávid, és átkelt ő és a hatszáz férfi, akik vele voltak, Ákhishhoz, Má'okh fiához, Gát királyához. ³És lakott Dávid Ákhishnál Gátban, ő és emberei, mindenki a házával, Dávid és két felesége: a Yizre'Eli Áchino'ám és a Kármeli Ávigáyil, Návál felesége. ⁴És jelentették Shá'ulnak, hogy Dávid Gátba menekült, és nem kereste tovább, hogy keresse őt.

⁵És ezt mondta Dávid Ákhishnak: Ha kérlek, kegyet találtam szemeidben, adjanak nekem helyet a vidék városainak egyikében, hogy ott lakjam; miért is lakjék szolgád a királyi városban veled? ⁶És azon a napon neki adta Ákhish Tziklágot; ezért lett Tziklág Yáhu'Dáh királyaié mind e mai napig. ⁷És az a napok száma, amíg Dávid a Pelishtim mezején lakott, egy év és négy hónap volt.

⁸És felment Dávid és emberei, és portyáztak a Geshuri és a Girzi és az Ámáleki ellen; mert ezek a föld lakói, akik ősidőktől fogva ott voltak, Shur felé menet egészen Mitzráyim földjéig. ⁹És megverte Dávid a földet, és nem hagyott életben sem férfit, sem asszonyt, és elvett juhot és marhát és szamarakat és tevéket és ruhákat, és visszatért, és bement Ákhishhoz. ¹⁰És ezt mondta Ákhish: Hova portyáztatok ma? És ezt mondta Dávid: Yáhu'Dáh délvidéke ellen, és a Yeráchme'Eli délvidéke ellen, és a Keni délvidéke ellen. ¹¹És sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben Dávid, hogy Gátba vigye, mondván: Nehogy jelentést tegyenek ellenünk, mondván: Így tett Dávid. És ez volt a szokása minden napon, amíg a Pelishtim mezején lakott. ¹²És hitt Ákhish Dávidnak, mondván: Bizony bűzössé tette magát népe, Yiszrá'El között, és örökre szolgám lesz.

Szójegyzék: Áchino'ám (אֲחִינֹעַם - 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – testvérem a kedvesség – Dávid Yizre'Eli felesége • Ákhish (אָכִישׁ - 𐤀𐤊𐤉𐤔) – vitatott jelentés • Ámálek (עֲמָלֵק - 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל - 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – Atyám öröme – Dávid felesége, Návál özvegye • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Gát (גַּת - 𐤂𐤕) – Pelishti város/szőlőprés • Geshuri (גְּשׁוּרִי - 𐤂𐤔𐤅𐤓𐤉) – Gessur népe/Hídépítő • Girzi (גִּרְזִי - 𐤂𐤓𐤆𐤉) – Elszakított/Elvágott (nép) • Kármel (כַּרְמֶל - 𐤊𐤓𐤌𐤋) – Gyümölcsöskert – hegység és terület • Keni (קֵינִי - 𐤒𐤉𐤍𐤉) – Kovácsok népe – Yiszrá'El-lel szövetséges nép • Má'okh (מָעוֹךְ - 𐤌𐤏𐤅𐤊) – Megnyomott/Összetört • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Návál (נָבָל - 𐤍𐤁𐤋) – Bolond/Ostoba – Ávigáyil első férje • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shur (שׁוּר - 𐤔𐤅𐤓) – Fal/Puszta – a puszta neve • Tziklág (צִקְלַג - 𐤑𐤒𐤋𐤂) – Negev-beli város, Dávid menedéke – pogány város • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yeráchme'Eli (יְרַחְמְאֵלִי - 𐤉𐤓𐤇𐤌𐤀𐤋𐤉) – Elohim megkönyörül – Yáhu'Dáh-beli nemzetség • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre'El (יִזְרְעֶאל - 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá'El északi részén

¹Történt azokban a napokban, hogy a Pelishtim összegyűjtötték táboraikat a sereghez, hogy harcoljanak Yiszrá'El ellen. Ákish ezt mondta Dávidnak: Tudd meg jól, hogy velem együtt vonulsz ki a táborba, te és embereid. ²Dávid ezt mondta Ákishnak: Így majd megtudod, mit tesz szolgád. Ákish ezt mondta Dávidnak: Ezért fejem őrzőjévé teszlek minden napokra.

³Shmu'El pedig meghalt, és gyászolta őt egész Yiszrá'El, és eltemették Rámáhban, az ő városában. Shá'ul pedig eltávolította a halottidézőket és a jövendőmondókat az országból. ⁴A Pelishtim összegyűltek, eljöttek, és tábort ütöttek Shunemben. Shá'ul pedig összegyűjtötte egész Yiszrá'Elt, és tábort ütöttek Gilboán. ⁵Shá'ul meglátta a Pelishtim táborát, megfélemlett, és igen megreszketett a szíve. ⁶Shá'ul megkérdezte Yahuwaht, de Yahuwah nem válaszolt neki sem álmokban, sem az Urim által, sem a próféták által.

⁷Shá'ul ezt mondta szolgáinak: Keressetek nekem egy asszonyt, aki halottidéző úrnője, hadd menjek hozzá, és kérdezzem meg őt. Szolgái ezt mondták neki: Íme, van egy halottidéző úrnője asszony Ein-Dorban. ⁸Shá'ul elváltoztatta magát, más ruhákat öltött, elment ő és két ember vele, és odaértek az asszonyhoz éjjel. Ezt mondta: Jövendölj nekem a halottidézés által, és hozd fel nekem azt, akit mondok neked. ⁹Az asszony ezt mondta neki: Íme, te tudod, mit tett Shá'ul, hogyan irtotta ki a halottidézőket és a jövendőmondókat az országból; miért vetsz hát csapdát életemnek, hogy megöless engem? ¹⁰Shá'ul megesküdött neki Yahuwahra, mondván: Él Yahuwah, nem ér téged büntetés ebben a dologban. ¹¹Az asszony ezt mondta: Kit hozzak fel neked? Ő ezt mondta: Shmu'Elt hozd fel nekem. ¹²Az asszony meglátta Shmu'Elt, és nagy hanggal felkiáltott; ezt mondta az asszony Shá'ulnak, mondván: Miért csaltál meg engem, hiszen te vagy Shá'ul! ¹³A király ezt mondta neki: Ne félj! Hát mit láttál? Az asszony ezt mondta Shá'ulnak: Elohimot láttam feljönni a földből. ¹⁴Ezt mondta neki: Milyen az alakja? Ő ezt mondta: Egy vén ember jön fel, és köpenybe burkolózik. Shá'ul megtudta, hogy Shmu'El az; orcáival a földig hajolt, és leborult.

¹⁵Shmu'El ezt mondta Shá'ulnak: Miért háborgattál, hogy felhozass engem? Shá'ul ezt mondta: Igen szorongatott helyzetben vagyok, a Pelishtim harcolnak ellenem, és Elohim eltávozott tőlem, és nem válaszol nekem többé, sem a próféták keze által, sem álmokban; ezért hívtalak téged, hogy tudasd velem, mit tegyek. ¹⁶Shmu'El ezt mondta: Miért kérdezel hát engem, ha Yahuwah eltávozott tőled, és ellenségeddé lett? ¹⁷Yahuwah úgy tett magának, ahogyan kezem által szólt: elszakította Yahuwah a királyságot a kezedből, és társadnak, Dávidnak adta. ¹⁸Mivel nem hallgattál Yahuwah hangjára, és nem hajtottad végre haragja izzását Ámáleken, azért ezt a dolgot tette veled Yahuwah ezen a napon. ¹⁹Yahuwah veled együtt Yiszrá'Elt is a Pelishtim kezébe adja, és holnap te és fiaid velem lesztek; Yiszrá'El táborát is a Pelishtim kezébe adja Yahuwah.

²⁰Shá'ul sietve teljes hosszában a földre esett, és igen megfélemlett Shmu'El szavaitól; nem is volt erő benne, mert nem evett kenyeret egész nap és egész éjjel. ²¹Az asszony odament Shá'ulhoz, látta, hogy igen megrémült, és ezt mondta neki: Íme, hallgatott szolgálóleányod a hangodra, kezembe tettem életemet, és hallgattam szavaidra, amelyeket szóltál hozzám. ²²Most pedig hallgass te is, kérlek, szolgálóleányod hangjára: hadd tegyek eléd egy falat kenyeret, egyél, hogy legyen benned erő, amikor útra kelsz. ²³De ő vonakodott, és ezt mondta: Nem eszem. Szolgái azonban, és az asszony is, unszolták őt, és hallgatott a hangjukra; felkelt a földről, és leült az ágyra. ²⁴Az asszonynak volt egy hizlalt borja a házban; sietve levágta, lisztet vett, gyúrta, és kovásztalan kenyereket sütött belőle. ²⁵Odavitte Shá'ul elé és szolgái elé, és ettek; majd felkeltek, és elmentek azon az éjszakán.

Szójegyzék: Ákish (אָכִישׁ - 𐤀𐤊𐤉𐤔) – Pelishti király Gátban; etimológiája bizonytalan • Ámálek (עֲמָלֵק - 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Ein-Dor (עֵין־דּוֹר - 𐤏𐤉𐤍𐤃𐤅𐤓) – Dor forrása – pogány város • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gilboá (גִּלְבֹּעַ - 𐤂𐤋𐤁𐤏) – hegység neve • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu'El (שְׁמוּאֵל - 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Shunem (שׁוּנֵם - 𐤔𐤅𐤍𐤌) – Kettős nyugalom – Yiszákhár városa • Urim (אוּרִים - 𐤀𐤅𐤓𐤉𐤌) – Fények – a sorsvetőkövek egyike • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹A Pelishtim összegyűjtötték minden táboraikat Afekba, Yiszrá'El pedig a forrásnál táborozott, amely Yizre'Elben van. ²A Pelishti városfejedelmei pedig századonként és ezredenként vonultak át, Dávid és emberei a hátsó részben vonultak át Ákishsal. ³És mondták a Pelishtim vezérei: Mit keresnek itt ezek az Ivrim? És mondta Ákish a Pelishtim vezéreinek: Nemde ez Dávid, Shá'ulnak, Yiszrá'El királyának szolgája, aki velem volt napok óta, sőt évek óta, és nem találtam benne semmit attól a naptól fogva, hogy hozzám pártolt, mind e mai napig? ⁴De fel voltak háborodva ellene a Pelishtim vezérei, és mondták neki a Pelishtim vezérei: Küldd vissza ezt az embert, térjen vissza a helyére, ahová állítottad, és ne menjen le velünk a harcba, és ne legyen ellenfelünkké a harcban. És mivel engesztelné ki magát ura előtt? Nemde ezeknek az embereknek a fejeivel? ⁵Nemde ez Dávid, akiről így énekeltek a körtáncokban, mondván:

Megverte Shá'ul az ő ezreit,
és Dávid az ő tízezreit!

⁶És hívatta Ákish Dávidot, és mondta neki: Él Yahuwah, hogy egyenes vagy, és jó az én szemeimben a te kimeneteled és bemeneteled velem a táborban, mert nem találtam benned rosszat attól a naptól fogva, hogy hozzám jöttél, mind e mai napig; de a városfejedelmek szemeiben nem vagy jó. ⁷Most azért térj vissza, és menj el Shálommal, és ne tégy rosszat a Pelishtim városfejedelmeinek szemeiben. ⁸És mondta Dávid Ákishnak: De mit tettem, és mit találtál szolgádban attól a naptól fogva, hogy előtted vagyok, mind e mai napig, hogy ne menjek és ne harcoljak az én uram, a király ellenségei ellen? ⁹És felelt Ákish, és mondta Dávidnak: Tudom, hogy jó vagy az én szemeimben, mint egy Málákh Elohim; csak a Pelishtim vezérei mondták: Ne menjen fel velünk a harcba. ¹⁰Most azért kelj fel korán reggel, urad szolgáival, akik veled jöttek; és keljetek fel korán reggel, és világosodjék meg nektek, és menjetek el. ¹¹És korán fölkelt Dávid, ő és emberei, hogy elmenjenek reggel, hogy visszatérjenek a Pelishtim földjére; a Pelishtim pedig fölvonultak Yizre'Elbe.

Szójegyzék: Afek (אֲפֵק - 𐤀𐤐𐤒) – Erősség/Vár – Pelishti város/helynév • Ákish (אָכִישׁ - 𐤀𐤊𐤉𐤔) – Pelishti király Gátban; etimológiája bizonytalan • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ivri (עִבְרִי - 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrim – Yiszrá'El fiainak egyik önmegnevezése • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Shá'ul (שָׁאוּל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre'El (יִזְרְעֶאל - 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá'El északi részén

¹Történt, hogy amikor Dávid és emberei harmadnapra Tziklágba érkeztek, az Ámáleki betörtek a Negevbe és Tziklágba, megverték Tziklágot, és fölperzselték tűzzel. ²Foglyul ejtették az asszonyokat, akik benne voltak, a kicsinytől a nagyig; senkit sem öltek meg, hanem elhajtották őket, és elmentek útjukra. ³Dávid és emberei megérkeztek a városba, és íme, az fölperzselve tűzzel, feleségeiket, fiaikat és leányaikat pedig foglyul ejtették. ⁴Akkor fölemelte Dávid és a nép, amely vele volt, a hangjukat, és sírtak, míg nem volt bennük erő a síráshoz. ⁵Dávid két felesége is foglyul esett: a Yizre'Eli Áchino'ám és Ávigáyil, a Kármeli Návál felesége. ⁶Igen megszorult Dávid, mert a nép azt mondta, hogy megkövezi, mert keserű volt az egész nép lelke, ki-ki a fiai és a leányai miatt; de Dávid megerősítette magát Yahuwahban, az ő Elohimjában.

⁷És mondta Dávid Evyátár Kohennek, Áchimelekh fiának: Hozd ide nekem, kérlek, az Efodot! És odavitte Evyátár az Efodot Dávidhoz. ⁸És megkérdezte Dávid Yahuwaht, mondván: Üldözzem-e ezt a rablócsapatot? Utolérem-e? Ő pedig mondta neki: Üldözd, mert utolérvén utoléred, és megmentvén megmented. ⁹Elment hát Dávid, ő és a hatszáz ember, akik vele voltak, és eljutottak a Beszor-patakhoz; a hátramaradottak ott megálltak. ¹⁰Dávid pedig folytatta az üldözést, ő és négyszáz ember; mert megállt kétszáz ember, akik túlságosan fáradtak voltak ahhoz, hogy átkeljenek a Beszor-patakon.

¹¹Találtak egy Mitzri embert a mezőn, és elvitték Dávidhoz; adtak neki kenyeret, és evett, és megitatták vizekkel. ¹²Adtak neki egy darab fügekalácsot és két szőlőkalácsot; evett, és visszatért belé a szelleme, mert nem evett kenyeret, és nem ivott vizeket három nap és három éjjel. ¹³És mondta neki Dávid: Kié vagy, és honnan való vagy? Ő pedig mondta: Mitzri ifjú vagyok, egy Ámáleki ember szolgája, és elhagyott az uram, mert megbetegedtem ma harmadnapja. ¹⁴Mi törtünk be a Kreti délvidékére és arra, amely Yáhu'Dáhé, és Káleb délvidékére, és Tziklágot fölperzseltük tűzzel. ¹⁵És mondta neki Dávid: Levezetsz-e engem ehhez a rablócsapathoz? Ő pedig mondta: Esküdj meg nekem Elohimra, hogy nem ölsz meg, és nem adsz át az uram kezébe, akkor levezetlek ehhez a rablócsapathoz.

¹⁶Levezette őt, és íme, szétszóródva ott voltak az egész vidék színén, ettek, ittak és ünnepeltek mindazzal a nagy zsákmánnyal, amelyet a Pelishti földjéről és Yáhu'Dáh földjéről vittek el. ¹⁷És megverte őket Dávid a hajnali szürkülettől másnap estéjéig; nem menekült meg közülük senki, csak négyszáz ifjú ember, akik tevékre ültek és elfutottak. ¹⁸Megmentette Dávid mindazt, amit az Ámáleki elvettek; két feleségét is megmentette Dávid. ¹⁹Nem hiányzott nekik semmi, sem kicsiny, sem nagy, sem fiúk, sem leányok, sem a zsákmányból, sem semmiből, amit elvettek tőlük; mindent visszahozott Dávid. ²⁰Elvette Dávid az összes juhot és marhát; ezeket a jószág előtt hajtották, és azt mondták: Ez Dávid zsákmánya.

²¹Megérkezett Dávid ahhoz a kétszáz emberhez, akik túl fáradtak voltak ahhoz, hogy Dávid után menjenek, és akiket otthagytak a Beszor-pataknál; ezek kimentek Dávid elé és a nép elé, amely vele volt; Dávid odalépett a néphez, és érdeklődött felőlük a Shálom felől. ²²Akkor megszólalt minden gonosz és elvetemült ember azok közül, akik Dáviddal mentek, és azt mondták: Mivelhogy ezek nem jöttek velünk, ne adjunk nekik a zsákmányból, amelyet megmentettünk, hanem csak kinek-kinek a feleségét és gyermekeit; vigyék el azokat, és menjenek. ²³De mondta Dávid: Ne tegyetek így, atyámfiai, azzal, amit Yahuwah adott nekünk; mert megőrzött minket, és kezünkbe adta a rablócsapatot, amely ránk támadt. ²⁴Ki hallgatna rátok ebben a dologban? Hanem amilyen a része annak, aki lemegy a harcba, olyan legyen a része annak is, aki a fölszerelésnél marad; együtt osztozzanak. ²⁵És így lett ez attól a naptól fogva fölfelé: rendeletté és törvénnyé tette ezt Yiszrá'El számára mind a mai napig.

²⁶Megérkezett Dávid Tziklágba, és küldött a zsákmányból Yáhu'Dáh véneinek, az ő barátainak, mondván: Íme, nektek áldás Yahuwah ellenségeinek a zsákmányából. ²⁷A Beit-Elben, a Rámot-Negevben és a Yátirban lakóknak, ²⁸az Áro'erban, a Szifmotban és az Eshtemo'ában lakóknak, ²⁹a Rákhálban, a Yeráchme'Eli városaiban és a Keni városaiban lakóknak, ³⁰a Chormáhban, a Bor-Áshánban és az Átákhban lakóknak, ³¹a Chevronban lakóknak, és mindazokon a helyeken lakóknak, ahol megfordult Dávid, ő és emberei.

Szójegyzék: Áchimelekh (אֲחִימֶלֶךְ - 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤋𐤊) – A király testvérem – Kohen, Evyátár apja • Áchino'ám (אֲחִינֹעַם - 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – testvérem a kedvesség – Dávid Yizre'Eli felesége • Ámáleki (עֲמָלֵקִי - 𐤏𐤌𐤋𐤒𐤉) – Ámálek leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áro'er (עֲרֹעֵר - 𐤏𐤓𐤏𐤓) – csupasz/kopár – város az Árnon partján • Átákh (עָתָךְ - 𐤏𐤕𐤊) – Yáhu'Dáh-beli város • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל - 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – Atyám öröme – Dávid felesége, Návál özvegye • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • Beszor (בְּשׂוֹר - 𐤁𐤔𐤅𐤓) – „Hűvös/örömhír" – Negev-beli patak • Bor-Áshán (בּוֹר־עָשָׁן - 𐤁𐤓𐤏𐤔𐤍) – „Füst gödre/kútja" – Yáhu'Dáh-beli város • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Társulás – ősatyák városa • Chormáh (חָרְמָה - 𐤇𐤓𐤌𐤄) – Pusztítás/Átok – pogány város a Délvidéken • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Efod (אֵפוֹד - 𐤀𐤐𐤅𐤃) – Koheni mellény/Szolgálati ruha • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eshtemo'á (אֶשְׁתְּמֹעַ - 𐤀𐤔𐤕𐤌𐤏) – Engedelmesség – Levita város • Evyátár (אֶבְיָתָר - 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Bőség atyja – Kohen, Áchimelekh fia • Káleb (כָּלֵב - 𐤊𐤋𐤁) – Hűséges – hűséges kém, Yefuneh fia • Kármeli (כַּרְמְלִי - 𐤊𐤓𐤌𐤋𐤉) – „Karmel-i" – Návál származási helye • Keni (קֵינִי - 𐤒𐤉𐤍𐤉) – Kovácsok népe – Yiszrá'El-lel szövetséges nép • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Kreti (כְּרֵתִי - 𐤊𐤓𐤕𐤉) – Krétai – Pelishti-vidéki nép • Mitzri (מִצְרִי - 𐤌𐤑𐤓𐤉) – Egyiptomi • Návál (נָבָל - 𐤍𐤁𐤋) – Bolond/Ostoba – Ávigáyil első férje • Negev (נֶגֶב - 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék – Yáhu'Dáh déli száraz vidéke • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Rákhál (רָכָל - 𐤓𐤊𐤋) – „Kereskedő/vándor" – Yáhu'Dáh-beli város • Rámot-Negev (רָמוֹת־נֶגֶב - 𐤓𐤌𐤅𐤕 𐤍𐤂𐤁) – „Negev magaslatai" – város • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Szifmot (שִׂפְמוֹת - 𐤔𐤐𐤌𐤅𐤕) – Negev-beli város • Tziklág (צִקְלַג - 𐤑𐤒𐤋𐤂) – Negev-beli város, Dávid menedéke – pogány város • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yátir (יַתִּיר - 𐤉𐤕𐤉𐤓) – Bőséges/Kiváló – Yáhu'Dáh Levita városa • Yeráchme'Eli (יְרַחְמְאֵלִי - 𐤉𐤓𐤇𐤌𐤀𐤋𐤉) – Elohim megkönyörül – Yáhu'Dáh-beli nemzetség • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre'Eli (יִזְרְעֵלִי - 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤋𐤉) – „Yizre'El-i" – Áchino'ám származási helye • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim