Héber Nevek Biblia

¹Bereshit báráElohim et háShámáyim ve'et háÁretz 

➣ Kezdetben teremtette Elohim az Egeket és a földet. ²a föld pedig Tohu Vá-Bohu volt, és sötétség volt a mélység színén, és Ruách Elohim lebegett a vizek színe felett. ³És mondta Elohim: Legyen világosság! És lett világosság. ⁴És látta Elohim a világosságot, hogy jó, és elválasztotta Elohim a világosságot a sötétségtől. ⁵És elnevezte Elohim a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig elnevezte éjszakának. És lett este, és lett reggel: Yom Echád ➣ Egy nap.

⁶És mondta Elohim: Legyen boltozat a vizek közepén, és legyen elválasztó vízek és vízek között. ⁷És megalkotta Elohim a boltozatot, és elválasztotta a vizeket, amelyek a boltozat alatt vannak, a vizeiktől, amelyek a boltozat felett vannak. És úgy lett. ⁸És elnevezte Elohim a boltozatot Egeknek. És lett este, és lett reggel: Yom Sheni ➣ Második nap.

⁹És mondta Elohim: Gyűljenek össze az Egek alatt levő vizek egy helyre, és váljon láthatóvá a száraz. És úgy lett. ¹⁰És elnevezte Elohim a szárazat földnek, a vizek gyülekezését pedig elnevezte tengereknek. És látta Elohim, hogy jó. ¹¹És mondta Elohim: Sarjasszon a föld sarjadékot: maghozó füvet és gyümölcsfát, amely gyümölcsöt terem fajtája szerint, amelyben magva van, a földön. És úgy lett. ¹²És hozott a föld sarjadékot: maghozó füvet a maga fajtája szerint, és fát, amely gyümölcsöt terem, amelyben magva van a maga fajtája szerint. És látta Elohim, hogy jó. ¹³És lett este, és lett reggel: Yom Shelishi ➣ Harmadik nap.

¹⁴És mondta Elohim: Legyenek világító testek az Egek boltozatán, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelekül és Mo'edimnak, és napoknak és esztendőknek. ¹⁵És legyenek világító testekül az Egek boltozatán, hogy világítsanak a földre. És úgy lett. ¹⁶És megalkotta Elohim a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet a nappal uralmára, és a kisebbik világító testet az éjszaka uralmára, meg a csillagokat. ¹⁷És az Egek boltozatára helyezte őket Elohim, hogy világítsanak a fföldre, ¹⁸és hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és hogy elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Elohim, hogy jó. ¹⁹És lett este, és lett reggel: Yom Revi'i ➣ Negyedik nap.

²⁰És mondta Elohim: Nyüzsögjenek a vizek nyüzsgéssel: élő Nefeshsel, és madár repdessen a föld felett, az Egek boltozatának színén. ²¹És megteremtette Elohim a nagy Táninimet és minden mozgó élő Nefesht, amelyektől nyüzsögnek a vizek, a maguk fajtája szerint, és minden szárnyas madarat a maga fajtája szerint. És látta Elohim, hogy jó. ²²És megáldotta őket Elohim, mondván: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a vizeket a tengerekben, és a madár sokasodjon a földön. ²³És lett este, és lett reggel: Yom Chámishi ➣ Ötödik nap.

²⁴És mondta Elohim: Hozzon létre a föld élő Nefesht a maga fajtája szerint: barmot, csúszómászót és földi vadat a maga fajtája szerint. És úgy lett. ²⁵És megalkotta Elohim a föld vadját a maga fajtája szerint, a barmot a maga fajtája szerint, és a föld minden csúszómászóját a maga fajtája szerint. És látta Elohim, hogy jó. ²⁶És mondta Elohim: Alkossunk Ádámot ➣ Embert a képmásunkra, hasonlatosságunk szerint, és uralkodjanak a tenger halain és az Egek madarain és a barmon és az egész földön és minden csúszómászón, amely a földön mozog. ²⁷És megteremtette Elohim az embert a maga képmására, Elohim képmására teremtette őt, férfivá és nővé teremtette őket. ²⁸És megáldotta őket Elohim, és ezt mondta nekik Elohim: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hódítsátok meg, és uralkodjatok a tenger halain és az Egek madarain és minden élőlényen, amely mozog a földön. ²⁹És mondta Elohim: Íme, nektek adtam minden maghozó füvet, amely az egész föld színén van, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van: legyen ez nektek eledelül. ³⁰a föld minden vadjának pedig és az Egek minden madarának és mindennek, ami a földön mozog, amiben élő Nefesh van, minden zöld füvet adtam eledelül. És úgy lett. ³¹És látta Elohim mindazt, amit alkotott, és íme, igen jó volt. És lett este, és lett reggel: Yom HáShishi ➣ Hatodik nap.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Vörös/Földből való • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Mo'edim (מוֹעֲדִים - 𐤌𐤅𐤏𐤃𐤉𐤌) – Kijelölt idők/Ünnepek • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shámáyim (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Egek/Menny • Táninim (תַּנִּינִים - 𐤕𐤍𐤉𐤍𐤉𐤌) – Nagy tengeri teremtmények • Tohu Vá-Bohu (תֹהוּ וָבֹהוּ - 𐤕𐤄𐤅 𐤅𐤁𐤄𐤅) – Kietlen és puszta/Kaotikus állapot • Yom Chámishi (יוֹם חֲמִישִׁי - 𐤉𐤅𐤌 𐤇𐤌𐤉𐤔𐤉) – Ötödik nap • Yom Echád (יוֹם אֶחָד - 𐤉𐤅𐤌 𐤀𐤇𐤃) – Egy nap/Első nap • Yom HáShishi (יוֹם הַשִּׁשִּׁי - 𐤉𐤅𐤌 𐤄𐤔𐤔𐤉) – A hatodik nap • Yom Revi'i (יוֹם רְבִיעִי - 𐤉𐤅𐤌 𐤓𐤁𐤉𐤏𐤉) – Negyedik nap • Yom Shelishi (יוֹם שְׁלִישִׁי - 𐤉𐤅𐤌 𐤔𐤋𐤉𐤔𐤉) – Harmadik nap • Yom Sheni (יוֹם שֵׁנִי - 𐤉𐤅𐤌 𐤔𐤍𐤉) – Második nap • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Így készültek el az Egek és a föld és minden seregük.

²Befejezte Elohim a hetedik napon a munkáját, amelyet végzett, és megnyugodott a hetedik napon minden munkájától, amelyet végzett. ³Megáldotta Elohim a hetedik napot, és megszentelte azt, mert azon nyugodott meg minden munkájától, amelyet teremtve végzett Elohim.⁴Ezek az Egek és a föld nemzetségei a teremtésükkor, azon a napon, amelyen alkotott Yahuwah Elohim földet és Egeket.

⁵Még semmiféle mezei cserje nem volt a földön, és semmiféle mezei növény még nem sarjadt, mert nem bocsátott esőt Yahuwah Elohim a földre, és ember nem volt, hogy a termőföldet megművelje. ⁶És pára szállt fel a földről, és megöntözte a termőföld egész felszínét. ⁷Megformálta Yahuwah Elohim az embert a termőföld porából, és az orrába lehelte Nishmát Cháyimot ➣ az Élet leheletét, és lett az ember élő Nefeshé ➣ lélekké. ⁸Ültetett Yahuwah Elohim egy kertet Edenben, keleten, és odahelyezte ott az embert, akit megformált. ⁹Sarjasztott Yahuwah Elohim a termőföldből mindenféle fát, kívánatosat látásra és jót eledelre, meg az élet fáját a kert közepén, és a jó és a rossz tudásának fáját.

¹⁰Folyó pedig eredt Edenből, hogy megöntözze a kertet, és onnan szétvált, és négy ágra lett. ¹¹Az egyiknek a neve Pishon: ez kerüli meg Cháviláh egész földjét, ahol Arany van. ¹²Annak a földnek az Aranya jó; ott van a bdellium-gyanta és a Shohámkő. ¹³A második folyónak a neve Gichon: ez kerüli meg Kush egész földjét. ¹⁴A harmadik folyónak a neve Chidekel: ez folyik Áshurtól keletre. A negyedik folyó pedig a Perát.

¹⁵Fogta Yahuwah Elohim az embert, és elhelyezte a Gán Edenben, hogy művelje és őrizze azt. ¹⁶Megparancsolta Yahuwah Elohim az embernek, mondván: A kert minden fájáról ehetvén ehetsz, ¹⁷de a jó és a rossz tudásának fájáról nem fogsz enni róla, mert amely napon eszel róla, meghalván meg fogsz halni.

¹⁸Mondta Yahuwah Elohim: Nem jó az embernek egyedül lennie; alkotok neki hozzá illő segítőtársat. ¹⁹Megformálta Yahuwah Elohim a termőföldből a mező minden vadját és az Egek minden madarát, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi azt; és mindaz, aminek az ember nevezte az élő Nefesht, az lett a neve. ²⁰Nevet adott az ember minden jószágnak, az Egek madarainak és a mező minden vadjának, de az ember számára nem talált hozzá illő segítőtársat. ²¹Mély álmot bocsátott Yahuwah Elohim az emberre, és az elaludt; akkor vette az egyik oldalbordáját, és hússal zárta be a helyét. ²²Az oldalbordát, amelyet vett az emberből, asszonnyá építette Yahuwah Elohim, és odavitte az emberhez. ²³Akkor ezt mondta az ember:

Ez most már csont a csontomból,
és hús a húsomból. Isháh legyen a neve,
mert Ishből vétetett ez.

²⁴Ezért elhagyja a férfi az apját és az anyját, és ragaszkodik a feleségéhez, és egy testté lesznek. ²⁵Mindketten mezítelenek voltak, az ember és a felesége, de nem szégyellték magukat.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Vörös/Földből való • Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj – Náftáli városa • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalomú birodalom • Báná (בָּנָה - 𐤁𐤍𐤄) – Építeni (az asszony „felépítése") • Behemah (בְּהֵמָה - 𐤁𐤄𐤌𐤄) – Jószág, háziállat • Cháviláh (חֲוִילָה - 𐤇𐤅𐤉𐤋𐤄) – aranyban gazdag föld, a Pishon folyó vidéke • Cháyát HáShádeh (חַיַּת הַשָּׂדֶה - 𐤇𐤉𐤕 𐤄𐤔𐤃𐤄) – Mezei vad • Cháyim (חַיִּים - 𐤇𐤉𐤉𐤌) – Élet/Életek (héberül nyelvtani többes) • Chidekel (חִדֶּקֶל - 𐤇𐤃𐤒𐤋) – Tigris folyó • Eden (עֵדֶן - 𐤏𐤃𐤍) – Gyönyörűség/Élvezet/Öröm • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ezer Kenegdo (עֵזֶר כְּנֶגְדּוֹ - 𐤏𐤆𐤓 𐤊𐤍𐤂𐤃𐤅) – Hozzá illő segítőtárs • Gán Eden (גַּן עֵדֶן - 𐤂𐤍 𐤏𐤃𐤍) – Éden kertje: Gyönyörűség/Élvezet/Öröm kertje • Gichon (גִּיחוֹן - 𐤂𐤉𐤇𐤅𐤍) – Előtörő • Ish (אִישׁ - 𐤀𐤉𐤔) – Férfi/Férj • Isháh (אִשָּׁה - 𐤀𐤔𐤄) – Asszony/Feleség • Kush (כּוּשׁ - 𐤊𐤅𐤔) – Kush; afrikai birodalom • Mot Támut (מוֹת תָּמוּת - 𐤌𐤅𐤕 𐤕𐤌𐤅𐤕) – Meghalván meghalsz (nyomatékos szerkezet) • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Nefesh Cháyáh (נֶפֶשׁ חַיָּה - 𐤍𐤐𐤔 𐤇𐤉𐤄) – Élő lélek (mind emberre, mind állatra) • Perát (פְּרָת - 𐤐𐤓𐤕) – Eufrátesz – termékenység • Pishon (פִּישׁוֹן - 𐤐𐤉𐤔𐤅𐤍) – Szabadon folyó • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shámáyim (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Egek/Menny • Shohám (שֹׁהַם - 𐤔𐤄𐤌) – Ónixkő/Berill – a Choshen 11. köve és a vállkövek anyaga • Siách (שִׂיחַ - 𐤔𐤉𐤇) – Cserje/Bokor • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Záháv (זָהָב - 𐤆𐤄𐤁) – Arany • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár

¹A Náchásh pedig ravaszabb volt minden mezei vadnál, amelyet Yahuwah Elohim alkotott. Ezt mondta az asszonynak: Csakugyan azt mondta Elohim, hogy ne egyetek a kert egyetlen fájáról sem? ²Az asszony így szólt a Nácháshhoz: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, ³de annak a fának a gyümölcséből, amely a kert közepén van, ezt mondta Elohim: ne egyetek belőle, és ne is érintsétek, nehogy meghaljatok. ⁴Erre a Náchásh ezt mondta az asszonynak: Bizony nem haltok meg halállal! ⁵Hanem tudja Elohim, hogy azon a napon, amelyen esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint Elohim, akik ismerik a jót és a rosszat. ⁶Az asszony látta, hogy a fa jó eledelnek, és hogy gyönyörűség a szemeknek, és kívánatos az a fa a bölccsé tételhez: vett a gyümölcséből és evett, adott a vele levő férjének is, és ő is evett. ⁷Ekkor megnyíltak mindkettőjük szemei, és megismerték, hogy mezítelenek. Fügefaleveleket fűztek hát össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.

⁸Aztán meghallották Yahuwah Elohim hangját, amint a nap Ruáchjában – Szellőjében – járt-kelt a kertben, és elrejtőzött az ember és a felesége Yahuwah Elohim színe elől a kert fái közé. ⁹Yahuwah Elohim pedig szólította az embert, és ezt mondta neki: Hol vagy? ¹⁰Ő így felelt: Hangodat meghallottam a kertben, és megfélemlettem, mert mezítelen vagyok, ezért rejtőztem el. ¹¹Erre ő ezt mondta: Ki adta tudtodra, hogy mezítelen vagy? Talán arról a fáról ettél, amelyről megparancsoltam neked, hogy ne egyél róla? ¹²Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és ettem. ¹³Yahuwah Elohim erre ezt mondta az asszonynak: Mit tettél? Az asszony így felelt: A Náchásh rászedett, és ettem.

¹⁴Akkor Yahuwah Elohim ezt mondta a Nácháshnak: Mivel ezt tetted, átkozott vagy minden barom és minden mezei vad közül: hasadon járj, és port egyél életeid minden napján! ¹⁵Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, a te magod és az ő magja közé: ő a fejedet zúzza, te pedig a sarkát zúzod.

¹⁶Az asszonynak ezt mondta: Megsokasítván megsokasítom fájdalmadat és fogantatásodat, fájdalommal fogsz szülni fiakat, férjed iránt lesz a vágyakozásod, ő pedig uralkodni fog rajtad.

¹⁷Ádámnak pedig ezt mondta: Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél a fáról, amelyről megparancsoltam neked, mondván: ne egyél róla — átkozott az Ádámáh ➣ a föld miattad, fáradsággal eszel róla életeid minden napján. ¹⁸Tövist és bogáncsot hajt majd neked, te pedig a mező növényét eszed. ¹⁹Arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg vissza nem térsz az Ádámáhba, mert abból vétettél: bizony por vagy, és porba térsz vissza.

²⁰Az ember Cháváhnak nevezte el a feleségét, mert ő lett minden élő anyja. ²¹Yahuwah Elohim pedig bőrből való ruhákat készített Ádámnak és feleségének, és felöltöztette őket.

²²Aztán ezt mondta Yahuwah Elohim: Íme, az ember olyanná lett, mint egy közülünk: ismeri a jót és a rosszat. Most pedig, hogy ki ne nyújtsa kezét, és ne vegyen az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen — ²³Yahuwah Elohim elküldte őt a Gán Edenből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett. ²⁴Kiűzte az embert, és a Gán Edentől keletre elhelyezte a K'ruvimot és a forgó lángpallos lobogását, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Vörös/Földből való • Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj – Náftáli városa • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Cháváh (חַוָּה - 𐤇𐤅𐤄) – Élet/Életadó/Éva • Eden (עֵדֶן - 𐤏𐤃𐤍) – Gyönyörűség/Élvezet/Öröm • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gán (גָּן - 𐤂𐤍) – Kert/Kerítés • Gán Eden (גַּן עֵדֶן - 𐤂𐤍 𐤏𐤃𐤍) – Éden kertje: Gyönyörűség/Élvezet/Öröm kertje • K'ruv (כְּרוּב - 𐤊𐤓𐤅𐤁) – Kerub/Yahuwah hordozója-futára-hírnöke/Szellemi főfejedelemségek/főangyalok/közelhoz/közeledik/áld/közbenjár/védelmező – E.sz. • K'ruvim (כְּרוּבִים - 𐤊𐤓𐤅𐤁𐤉𐤌) – Kerub/Yahuwah hordozója-futára-hírnöke/Szellemi főfejedelemségek/főangyalok/közelhoz/közeledik/áld/közbenjár/védelmező • Náchásh (נָחָשׁ - 𐤍𐤇𐤔) – Kígyó/Megtévesztő • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shuf (שׁוּף - 𐤔𐤅𐤐) – Szétzúzni/Megsebezni • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹Az Ádám megismerte Cháváht, a feleségét, ő pedig teherbe esett, és megszülte Káyint. Ekkor azt mondta: Szereztem férfit Yahuwahval. ²Majd ismét szült: a testvérét, Hevelt. Hevel juhpásztor lett, Káyin pedig földművelő. ³Napok múltán történt, hogy Káyin a föld terméséből vitt Minchát – Ételáldozatot Yahuwahnak. ⁴Hevel is vitt, ő a nyája elsőszülötteiből és azok kövérjéből. Yahuwah rátekintett Hevelre és az ő áldozatára, ⁵Káyinra és az ő áldozatára azonban nem tekintett. Káyin nagyon felindult, és leestek orcái. ⁶Yahuwah ezt mondta Káyinnak: Miért indultál fel, és miért estek le orcáid? ⁷Ha jól cselekszel, nem emelkedsz-e fel? És ha nem jól cselekszel, az ajtónál a bűn lapul, és terád vágyódik; te pedig uralkodni fogsz rajta.

⁸Szólt Káyin Hevelnek, a testvérének. És történt, amikor a mezőn voltak, hogy rátámadt Káyin a testvérére, Hevelre, és megölte. ⁹Yahuwah ezt mondta Káyinnak: Hol van Hevel, a testvéred? Ő pedig azt mondta: Nem tudom; őrzője vagyok-e én a testvéremnek? ¹⁰És azt mondta: Mit tettél? A testvéred véreinek hangja kiált hozzám a földről. ¹¹Most azért átkozott vagy te a földről, amely megnyitotta a száját, hogy befogadja testvéred véreit a kezedből. ¹²Ha műveled a földet, nem adja többé neked az erejét; bujdosó és vándor leszel a földön. ¹³Káyin azt mondta Yahuwahnak: Nagyobb a vétkem, semhogy elhordozhatnám. ¹⁴Íme, elűztél ma a föld színéről, és arcod elől el kell rejtőznöm; bujdosó és vándor leszek a földön, és lesz, hogy bárki, aki rám talál, megöl engem. ¹⁵Yahuwah azt mondta neki: Ezért, aki Káyint megöli, hétszeresen áll rajta bosszút. És Yahuwah jelet tett Káyinra, hogy meg ne üsse őt senki, aki rátalál. ¹⁶Káyin elment Yahuwah színe elől, és letelepedett Nod földjén, Edentől keletre.

¹⁷Káyin megismerte a feleségét, ő pedig teherbe esett, és megszülte Chánokhot. Káyin várost épített, és a városnak a fia nevéről Chánokh nevet adta. ¹⁸Chánokhnak született Irád, Irád nemzette Mechuyá'Elt, Mechuyá'El nemzette Metushá'Elt, és Metushá'El nemzette Lemekhet. ¹⁹Lemekh két feleséget vett magának: az egyiknek Ádáh volt a neve, a másiknak a neve Tzilách. ²⁰Ádáh megszülte Yávalt; ő volt a sátorban lakók és a jószágtartók atyja. ²¹A testvérének Yuvál volt a neve; ő volt minden citerát és fuvolát forgató atyja. ²²Tzilách, ő is szült: Tuvál-Káyint, minden réz- és vasszerszám élesítőjét; és Tuvál-Káyin húga Ná'ámáh volt. ²³Lemekh azt mondta a feleségeinek: Ádáh és Tzilách, halljátok a hangomat, Lemekh asszonyai, figyeljetek a beszédemre! Mert férfit öltem a sebemért, és ifjat a zúzódásomért. ²⁴Mert ha hétszeres a bosszú Káyinért, akkor Lemekhért hetvenhétszeres.

²⁵Ádám ismét megismerte a feleségét, ő pedig fiút szült, és a nevét Shetnek adta, mert: Más magot tett nekem Elohim Hevel helyett, mert megölte őt Káyin. ²⁶És Shetnek, neki is fia született, és a nevét Enoshnak adta. Akkor kezdték segítségül hívni Yahuwah nevét.

Szójegyzék: Ádáh (עָדָה - 𐤏𐤃𐤄) – Díszített/Ékes • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Vörös/Földből való • Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj – Náftáli városa • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chánokh (חֲנוֹךְ - 𐤇𐤍𐤅𐤊) – Felszentelt • Cháváh (חַוָּה - 𐤇𐤅𐤄) – Élet/Életadó/Éva • Eden (עֵדֶן - 𐤏𐤃𐤍) – Gyönyörűség/Élvezet/Öröm • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Enosh (אֱנוֹשׁ - 𐤀𐤍𐤅𐤔) – Halandó ember/Emberiség • Hevel (הֶבֶל - 𐤄𐤁𐤋) – Lehelet/Pára/Hiábavalóság • Irád (עִירָד - 𐤏𐤉𐤓𐤃) – Városi/Leszármazott • Káyin (קַיִן - 𐤒𐤉𐤍) – Kain/Szerzett – város a hegyvidéken • Lemekh (לֶמֶךְ - 𐤋𐤌𐤊) – Erős/Hatalmas • Mechuyá'El (מְחוּיָאֵל - 𐤌𐤇𐤅𐤉𐤀𐤋) – Elohim eltörli/eltörölt • Metushá'El (מְתוּשָׁאֵל - 𐤌𐤕𐤅𐤔𐤀𐤋) – Elohim embere • Minchá (מִנְחָה - 𐤌𐤍𐤇𐤄) – Ételáldozat/Ajándékáldozat – lisztből, olajból és tömjénből álló véretlen áldozat • Ná'ámáh (נַעֲמָה - 𐤍𐤏𐤌𐤄) – Kedves/Gyönyörű – pogány város • Nod (נוֹד - 𐤍𐤅𐤃) – Vándorlás • Shet (שֵׁת - 𐤔𐤕) – Kijelölt • Tuvál-Káyin (תּוּבַל - קַיִן - 𐤕𐤅𐤁𐤋𐤒𐤉𐤍) – Kovácsok fia • Tzilách (צִלָּה - 𐤑𐤋𐤄) – Árnyék/Védelem • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yával (יָבָל - 𐤉𐤁𐤋) – Sátorlakók ősatyja • Yuvál (יוּבָל - 𐤉𐤅𐤁𐤋) – Hangszeres zene ősatyja

¹Ez Ádám nemzetségeinek könyve. Azon a napon, amelyen Elohim embert teremtett, Elohim hasonlatosságára alkotta meg őt. ²Férfivá és nővé teremtette őket, megáldotta őket, és Ádámnak nevezte el őket teremtésük napján. ³Ádám harminc év és száz évet élt, és nemzett a maga hasonlatosságára, képmása szerint, és elnevezte Shetnek. ⁴Ádám napjai Shet nemzése után nyolcszáz év voltak, és nemzett fiakat és leányokat. ⁵Ádámminden napja, amelyet élt, kilencszáz év és harminc év volt, és meghalt.

⁶Shet öt év és száz évet élt, és nemzette Enosht. ⁷Shet, Enosh nemzése után hét év és nyolcszáz évet élt, és nemzett fiakat és leányokat. ⁸Shet minden napja tizenkét év és kilencszáz év volt, és meghalt.

⁹Enosh kilencven évet élt, és nemzette Kenánt. ¹⁰Enosh, Kenán nemzése után tizenöt év és nyolcszáz évet élt, és nemzett fiakat és leányokat. ¹¹Enosh minden napja öt év és kilencszáz év volt, és meghalt.

¹²Kenán hetven évet élt, és nemzette Máhálál'Elt. ¹³Kenán, Máhálál'El nemzése után negyven év és nyolcszáz évet élt, és nemzett fiakat és leányokat. ¹⁴Kenán minden napja tíz év és kilencszáz év volt, és meghalt.

¹⁵Máhálál'El öt év és hatvan évet élt, és nemzette Yeredet. ¹⁶Máhálál'El, Yered nemzése után harminc év és nyolcszáz évet élt, és nemzett fiakat és leányokat. ¹⁷Máhálál'El minden napja öt év és kilencven év és nyolcszáz év volt, és meghalt.

¹⁸Yered két év és hatvan év és száz évet élt, és nemzette Chánokhot. ¹⁹Yered, Chánokh nemzése után nyolcszáz évet élt, és nemzett fiakat és leányokat. ²⁰Yered minden napja két év és hatvan év és kilencszáz év volt, és meghalt.

²¹Chánokh öt év és hatvan évet élt, és nemzette Metusheláchot. ²²Chánokh az Elohimmal járt Metushelách nemzése után háromszáz évet, és nemzett fiakat és leányokat. ²³Chánokh minden napja öt év és hatvan év és háromszáz év volt. ²⁴Chánokh az Elohimmal járt, és nem volt többé, mert Elohim magához vette őt.

²⁵Metushelách hét év és nyolcvan év és száz évet élt, és nemzette Lemekhet. ²⁶Metushelách, Lemekh nemzése után két év és nyolcvan év és hétszáz évet élt, és nemzett fiakat és leányokat. ²⁷Metushelách minden napja kilenc év és hatvan év és kilencszáz év volt, és meghalt.

²⁸Lemekh két év és nyolcvan év és száz évet élt, és nemzett fiút. ²⁹Elnevezte őt Noáchnak, mondván: Ez megvigasztal minket munkánkból és kezeink fáradozásából, a termőföld miatt, amelyet megátkozott Yahuwah. ³⁰Lemekh, Noách nemzése után öt év és kilencven év és ötszáz évet élt, és nemzett fiakat és leányokat. ³¹Lemekh minden napja hét év és hetven év és hétszáz év volt, és meghalt.

³²Noách ötszáz éves volt, és Noách nemzette Shemet, Chámot és Yefetet.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Vörös/Földből való • Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj – Náftáli városa • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chám (חָם - 𐤇𐤌) – Forró/Heves • Chánokh (חֲנוֹךְ - 𐤇𐤍𐤅𐤊) – Felszentelt • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Enosh (אֱנוֹשׁ - 𐤀𐤍𐤅𐤔) – Halandó ember/Emberiség • Kenán (קֵינָן - 𐤒𐤉𐤍𐤍) – Birtoklás/Fájdalom • Lemekh (לֶמֶךְ - 𐤋𐤌𐤊) – Erős/Hatalmas • Máhálál'El (מַהֲלַלְאֵל - 𐤌𐤄𐤋𐤋𐤀𐤋) – El dicsősége • Metushelách (מְתוּשֶׁלַח - 𐤌𐤕𐤅𐤔𐤋𐤇) – Halálának évében küldetik • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Shet (שֵׁת - 𐤔𐤕) – Kijelölt • Toledot (תּוֹלְדוֹת - 𐤕𐤅𐤋𐤃𐤅𐤕) – Nemzetségek/Származások • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yefet (יֶפֶת - 𐤉𐤐𐤕) – Kiterjesztés/Szélesítés • Yenachamenu (יְנַחֲמֵנוּ - 𐤉𐤍𐤇𐤌𐤍𐤅) – „Vigasztal minket" (v.29 szójáték a Noách névvel; külön gyök, hangzás-azonosság) • Yered (יֶרֶד - 𐤉𐤓𐤃) – Leszállás/Alászállás

¹Történt pedig, hogy amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön, és leányaik születtek, ²látták a B'nei HáElohim, hogy szépek az emberek leányai, ezért feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek maguknak. ³Akkor ezt mondta Yahuwah: Ne maradjon Ruáchom örökké az emberben, hiszen ő is test. Legyen az életkora százhúsz esztendő. ⁴A Nefilim a földön voltak azokban a napokban — sőt még azután is —, amikor a B'nei HáElohim bementek az emberek leányaihoz, és azok szülték nekik a Giborimot, az ősidőktől fogva hírneves férfiakat.

⁵Amikor látta Yahuwah, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, ⁶megbánta Yahuwah, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében. ⁷Azért ezt mondta Yahuwah: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; az emberrel együtt az állatokat, a csúszómászókat és az égi madarakat is, mert megbántam, hogy alkottam őket. ⁸De Noách kegyelmet talált Yahuwah előtt.

⁹Noáchnak ez a története: Noách igaz ember volt, feddhetetlen a maga nemzedékében. Elohimmal járt Noách. ¹⁰Noách három fiút nemzett: Shemet, Chámot és Yefetet. ¹¹A föld pedig megromlott Elohim előtt, és megtelt a föld erőszakossággal. ¹²És Elohim látta, hogy mennyire megromlott a föld, mert minden test megrontotta útját a földön. ¹³Ezt mondta Elohim Noáchnak: Minden test vége elérkezett előttem, mert erőszakossággal telt meg miattuk a föld. Ezért elpusztítom őket a földdel együtt. ¹⁴Csinálj Teváht ➣ bárkát goferfából, készíts rekeszeket a Teváhban, és vond be kívül-belül szurokkal. ¹⁵Így készítsd el azt: a Teváh hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök és magassága harminc könyök. ¹⁶Ablakot is csinálj a Teváhra, és egy könyökre hagyd azt felülről; a Teváh ajtaját az oldalára helyezd. Készíts alsó, középső és felső emeletet. ¹⁷Mert én özönvizet fogok hozni a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden testet, amelyben életek lehelete van. Minden el fog pusztulni, ami a földön van. ¹⁸Veled azonban szövetségre lépek: menj be a Teváhba fiaiddal, feleségeddel és fiaid feleségeivel együtt. ¹⁹És vigyél be a Teváhba minden élőlényből, mindenből kettőt-kettőt, hogy életben maradjanak veled együtt. Hímek és nőstények legyenek azok. ²⁰A madaraknak, az állatoknak és a föld minden csúszómászójának különböző fajtáiból, mindegyikből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjon. ²¹Vigyél magaddal mindenféle eledelt, ami csak megehető; gyűjtsd be magadhoz, hogy legyen ennivalótok, neked is, meg azoknak is. ²²Noách meg is tett mindent, úgy járt el, ahogyan Elohim megparancsolta neki.

Szójegyzék:B'nei HáElohim (בְּנֵי הָאֱלֹהִים - ) – Elohim fiai/Szellemi lények • B'rit (בְּרִית - 𐤁𐤓𐤉𐤕) – Szövetség • Chám (חָם - 𐤇𐤌) – Forró/Heves • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Giborim (גִּבֹּרִים - ) – Hősök/Hírnevesek/Hatalmasok • Mábul (מַבּוּל - 𐤌𐤁𐤅𐤋) – Özönvíz/Kataklizma • Nefilim (נְפִלִים - ) – Óriások/Elbukottak • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Teváh (תֵּבָה - 𐤕𐤁𐤄) – Bárka/Láda • Yefet (יֶפֶת - 𐤉𐤐𐤕) – Kiterjesztés/Szélesítés • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹És ezt mondta Yahuwah Noáchnak: Menj be te és egész házad népe a Teváhba ➣ a Bárkába, mert téged láttalak igaznak előttem ebben a nemzedékben. ²Minden tiszta állatból végy magadhoz hetet-hetet, hímet és a párját, és az állatból, amely nem tiszta, kettőt: hímet és a párját. ³az Egek madarából is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy életben tartsd a magot az egész föld színén. ⁴Mert még hét nap, és én esőt hullatok a földre negyven napon és negyven éjjelen át, és eltörlök a föld színéről minden létezőt, amit alkottam. ⁵És megtette Noách mindazt, amit megparancsolt neki Yahuwah.

⁶És Noách hatszáz éves volt, amikor a Mábul ➣ az Özönvíz, a vizek a földre jött. ⁷És bement Noách, és fiai, és felesége, és fiainak feleségei vele együtt a Teváhba a Mábul vizei elől. ⁸A tiszta állatból, és az állatból, amely nem tiszta, és a madárból, és mindabból, ami a földön mozog, ⁹kettő-kettő ment be Noáchhoz a Teváhba, hím és nőstény, ahogyan megparancsolta Elohim Noáchnak. ¹⁰És lett a hetedik napon, és a Mábul vizei a földre jöttek.

¹¹Noách életének hatszázadik évében, a második hónapban, a hónap tizenhetedik napján — ezen a napon felfakadtak a nagy Tehom minden forrásai, és az Egek zsilipjei megnyíltak. ¹²És lett az eső a földön negyven napon és negyven éjjelen át. ¹³Pontosan ezen a napon ment be Noách, és Shem, és Chám, és Yefet, Noách fiai, és Noách felesége, és fiainak három felesége velük együtt a Teváhba; ¹⁴ők, és minden vad a maga fajtája szerint, és minden állat a maga fajtája szerint, és minden csúszómászó, amely a földön mozog, a maga fajtája szerint, és minden szárnyas a maga fajtája szerint, minden madár, minden szárny. ¹⁵És bementek Noáchhoz a Teváhba kettő-kettő minden testből, amelyben Ruách Cháyim ➣ az Életek Szelleme volt. ¹⁶És amelyek bementek, hím és nőstény ment be minden testből, ahogyan megparancsolta neki Elohim. És bezárt Yahuwah mögötte.

¹⁷És lett a Mábul negyven napon át a földön; és megsokasodtak a vizek, és fölemelte a Teváht, és az felemelkedett a föld felől. ¹⁸És elhatalmasodtak a vizek, és nagyon megsokasodtak a földön, és ment a Teváh a vizek színén. ¹⁹És a vizek igen-igen elhatalmasodtak a földön, és elboríttattak mind a magas hegyek, amelyek az egész Egek alatt voltak. ²⁰Tizenöt könyökkel fölfelé hatalmasodtak el a vizek, és elboríttattak a hegyek. ²¹És kimúlt minden test, amely a földön mozgott: madárban, és állatban, és vadban, és minden rajzó lényben, amely a földön rajzik, és minden emberben. ²²Minden, aminek orrában Nishmát Ruách Cháyim ➣ az Életek Szellemének lehelete volt, mindabból, ami a szárazon volt, meghalt. ²³És eltörölt minden létezőt, amely a föld színén volt, embertől állatig, csúszómászóig és az Egek madaráig, és eltöröltettek a földről; és csak Noách maradt meg, és ami vele volt a Teváhban. ²⁴És elhatalmasodtak a vizek a földön százötven napon át.

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj – Náftáli városa • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chám (חָם - 𐤇𐤌) – Forró/Heves • Cháyim (חַיִּים - 𐤇𐤉𐤉𐤌) – Élet/Életek (héberül nyelvtani többes) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mábul (מַבּוּל - 𐤌𐤁𐤅𐤋) – Özönvíz/Kataklizma • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Nishmá (נְשָׁמָה - 𐤍𐤔𐤌𐤄) – Lehelet/Lélegzet/Élő lélek • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Tehom (תְּהוֹם - 𐤕𐤄𐤅𐤌) – Mélység/Ősvíz • Teváh (תֵּבָה - 𐤕𐤁𐤄) – Bárka/Láda • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yefet (יֶפֶת - 𐤉𐤐𐤕) – Kiterjesztés/Szélesítés • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár

¹Megemlékezett Elohim Noáchról és minden élőlényről és minden állatról, amely vele volt a Teváhban ➣ a Bárkában, és átvonultatott Elohim egy szelet a föld fölött, és lecsillapodtak a vizek. ²Bezárultak a Tehom forrásai és az Egek ablakai, és elzáródott az eső az Egekből. ³És visszahúzódtak a vizek a földről, menvén és visszatérvén, és megfogyatkoztak a vizek az ötven és száz nap végén. ⁴És megnyugodott a Teváh a hetedik hónapban, a hónap tizenhetedik napján, az Árárát hegyein. ⁵A vizek pedig menvén és fogyatkozván voltak a tizedik hónapig; a tizedikben, a hónap elsején, láthatóvá lettek a hegyek csúcsai.

⁶És lett negyven nap végén: kinyitotta Noách a bárka ablakát, amelyet készített, ⁷és kiküldte a hollót, és kiment, kimenvén és visszatérvén, amíg fel nem száradtak a vizek a földről. ⁸És kiküldte a galambot maga mellől, hogy lássa: leapadtak-e a vizek a föld színéről. ⁹De nem talált a galamb nyugvóhelyet a lába talpának, és visszatért hozzá a Teváhba, mert vízek voltak az egész föld színén; és kinyújtotta a kezét, és megfogta, és bevitte magához a Teváhba. ¹⁰És várt még másik hét napot, és ismét kiküldte a galambot a Teváhból. ¹¹És megjött hozzá a galamb estének idején, és íme, leszakított olajfalevél volt a csőrében; és megtudta Noách, hogy leapadtak a vizek a földről. ¹²És várt még másik hét napot, és kiküldte a galambot, és az nem tért vissza többé hozzá.

¹³És lett az egy és hatszáz esztendőben, az elsőben, a hónap elsején: kiszáradtak a vizek a földről, és eltávolította Noách a Teváh fedelét, és látta, és íme, kiszáradt a föld színe. ¹⁴A második hónapban pedig, a hónap huszonhetedik napján, megszáradt a föld.

¹⁵És szólt Elohim Noáchhoz, mondván: ¹⁶Menj ki a Teváhból, te és feleséged és fiaid és fiaid feleségei veled! ¹⁷Minden élőlényt, amely veled van, minden testből: a madárból és az állatból és minden csúszómászóból, amely a földön mászik, hozz ki magaddal, hogy nyüzsögjenek a földön, és szaporodjanak és sokasodjanak a földön! ¹⁸És kiment Noách, és fiai és felesége és fiainak feleségei vele. ¹⁹Minden élőlény, minden csúszómászó és minden madár, minden, ami mozog a földön, családjaik szerint kimentek a Teváhból.

²⁰És épített Noách oltárt Yahuwahnak, és vett minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és felvitt égőáldozatokat a Mizbeáchon ➣ az Oltáron. ²¹És megérezte Yahuwah a megnyugtató illatot, és mondta Yahuwah a szívében: Nem teszem többé, hogy átkozzam a földet az ember miatt, mert az ember szívének szándéka gonosz ifjúságától fogva; és nem teszem többé, hogy megverjek minden élőt, ahogyan cselekedtem. ²²Mostantól, a föld minden napján, vetés és aratás és hideg és meleg és nyár és tél és nappal és éjszaka nem szűnnek meg.

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj – Náftáli városa • Árárát (אֲרָרָט - 𐤀𐤓𐤓𐤈) – Átok megfordulása • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mánoách (מָנוֹחַ - 𐤌𐤍𐤅𐤇) – Pihenőhely/Nyugvóhely – Shimshon apja, Dán nemzetségéből • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Mizbeách (מִזְבֵּחַ - 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Oláh (עֹלָה - 𐤏𐤋𐤄) – Égőáldozat – ami felmegy a füstben • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Tehom (תְּהוֹם - 𐤕𐤄𐤅𐤌) – Mélység/Ősvíz • Teváh (תֵּבָה - 𐤕𐤁𐤄) – Bárka/Láda • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár

¹Elohim megáldotta Noáchot és fiait, és ezt mondta nekik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet! ²Félelmetek és rettegésetek legyen a föld minden vadján és az égek minden madarán, mindenen, ami a földön mozog, és a tenger minden halán: kezetekbe adattak. ³Minden mozgó, amely él, a tiétek legyen eledelül; mint a zöld füvet, odaadtam nektek mindet. ⁴Csak húst az ő lelkével – a vérével – ne egyetek! ⁵De a ti véreteket, a lelketek szerint, számon kérem: minden vad kezéből számon kérem, és az ember kezéből, kinek-kinek a testvére kezéből számon kérem az Ádám Nefeshét. ⁶Aki ember vérét ontja, ember által ontatik annak vére; mert Elohim képmására alkotta az Ádámot. ⁷Ti pedig szaporodjatok és sokasodjatok, rajzzatok ki a földön, és sokasodjatok rajta!

⁸Majd ezt mondta Elohim Noáchnak és vele lévő fiainak: ⁹Íme, én megszerzem szövetségemet veletek és utánatok való magvatokkal, ¹⁰és minden élő Nefeshsel, amely veletek van: a madárral, az állattal és a föld minden vadjával, amely veletek van, mindennel, ami kijött a Teváhból ➣ a bárkából, a föld minden élőlényéig. ¹¹Megszerzem szövetségemet veletek, és nem irtatik ki többé minden test a Mábul – az Özönvíz vizei által, és nem lesz többé Mábul a föld megrontására. ¹²Majd azt mondta Elohim: Ez a jele a szövetségnek, amelyet én adok köztem és köztetek és minden élő Nefesh között, amely veletek van, örök nemzedékekre:

¹³Íjamat helyeztem a felhőbe, és az lesz a jele a szövetségnek köztem és a föld között.

¹⁴És lesz: amikor felhőt borítok a földre, és feltűnik az íj a felhőben, ¹⁵akkor megemlékezem szövetségemről, amely köztem és köztetek és minden élő Nefesh között van minden testben, és nem lesznek többé a vízek Özönvízzé minden test megrontására. ¹⁶Ott lesz az íj a felhőben, és meglátom, hogy megemlékezzem az örök szövetségről Elohim és minden élő Nefesh között minden testben, amely a földön van. ¹⁷Akkor ezt mondta Elohim Noáchnak: Ez a jele a szövetségnek, amelyet megszereztem köztem és minden test között, amely a földön van.

¹⁸Noách fiai, akik a bárkából kijöttek, Shem, Chám és Yefet voltak; Chám pedig Kená'án atyja. ¹⁹Ez a három Noách fia, és ezektől terjedt szét az egész föld.

²⁰Noách, a földművelő, hozzákezdett, és szőlőt ültetett. ²¹Ivott a borból, megrészegedett, és feltakarózott a sátrában. ²²Chám, Kená'án atyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta két testvérének odakint. ²³Akkor Shem és Yefet fogták a ruhát, mindkettőjük vállára vetették, háttal mentek, és betakarták apjuk szemérmét; orcáik hátrafordítva, és apjuk szemérmét nem látták. ²⁴Amikor Noách felébredt borából, megtudta, mit tett vele a kisebbik fia, ²⁵és ezt mondta: Átkozott Kená'án! Szolgák szolgája legyen testvéreinek!

²⁶Majd ezt mondta: Bárukh Yahuwah – Áldott Yahuwah, Shem Elohimja, és legyen Kená'án a szolgájuk! ²⁷Adjon tágasságot Elohim Yefetnek, és lakjék Shem sátraiban, és legyen Kená'án a szolgájuk!

²⁸Noách élt a Mábul után háromszáz év és ötven évet. ²⁹Noách minden napja kilencszáz év és ötven év volt, és meghalt.

Szójegyzék: Áchiv (אָחִיו - 𐤀𐤇𐤉𐤅) – testvére • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Vörös/Földből való • Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj – Náftáli városa • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • B'rit (בְּרִית - 𐤁𐤓𐤉𐤕) – Szövetség • Bárukh (בָּרוּךְ - 𐤁𐤓𐤅𐤊) – Áldott • Chám (חָם - 𐤇𐤌) – Forró/Heves • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ervá (עֶרְוָה - 𐤏𐤓𐤅𐤄) – Szemérem/Meztelenség • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Keshet (קֶשֶׁת - 𐤒𐤔𐤕) – Íj • Mábul (מַבּוּל - 𐤌𐤁𐤅𐤋) – Özönvíz/Kataklizma • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Teváh (תֵּבָה - 𐤕𐤁𐤄) – Bárka/Láda • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yefet (יֶפֶת - 𐤉𐤐𐤕) – Kiterjesztés/Szélesítés • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár

¹És ezek Noách fiainak, Shemnek, Chámnak és Yefetnek a nemzetségei; és fiak születtek nekik Mábul – az Özönvíz után.

²Yefet fiai: Gomer, Mágog, Mádáj, Yáván, Tubál, Mesekh és Tirász. ³És Gomer fiai: Áshkenáz, Rifát és Togármáh. ⁴És Yáván fiai: Elisháh és Társhish, Kitim és Dodánim. ⁵Ezektől váltak külön a népek szigetei a maguk országaiban, mindegyik a maga nyelve szerint, nemzetségeik szerint, népeikben.

⁶És Chám fiai: Kush, Mitzráyim, Pút és Kená'án. ⁷És Kush fiai: Szebá, Chávilá, Szábtáh, Rámáh és Szábteká. És Rámáh fiai: Shebá és Dedán. ⁸És Kush nemzette Nimrodot; ő kezdett el hatalmas lenni a földön. ⁹Ő hatalmas vadász volt Yahuwah előtt; ezért mondják: Mint Nimrod, hatalmas vadász Yahuwah előtt. ¹⁰És királyságának kezdete Bável volt, meg Erekh, Ákád és Kálnéh, Shin'ár földjén. ¹¹Arról a földről kiment Áshur, és megépítette Ninvéht, Rechovot-Irt és Káláchot, ¹²meg Reszent Ninvéh és Kálách között — az a nagy város.

¹³És Mitzráyim nemzette a Ludimot, az Ánámimot, a Lehávimot és a Náftuchimot, ¹⁴meg a Pátrusimot és a Kászluchimot — akik közül a Pelishtim kijöttek — meg a Káftorimot.

¹⁵És Kená'án nemzette Tzidont, az elsőszülöttjét, és Chetet, ¹⁶meg a Yevuszit, az Emorit és a Girgáshit, ¹⁷a Chivit, az Árkit és a Szinit, ¹⁸az Árvádit, a Tzemárit és a Chámátit. És azután elszéledtek a Kená'áni nemzetségei. ¹⁹És a Kená'áni határa Tzidontól Gerár felé Ázáhig terjedt, majd Sz'dom, Emoráh, Ádmáh és Tz'voyim felé Lesáig. ²⁰Ezek Chám fiai, nemzetségeik szerint, nyelveik szerint, országaikban, népeikben.

²¹És Shemnek is születtek; ő Ever minden fiának atyja, Yefetnek, a nagyobbiknak a testvére. ²²Shem fiai: Elám, Áshur, Árpákshád, Lud és Árám. ²³És Árám fiai: Utz, Chul, Geter és Másh. ²⁴És Árpákshád nemzette Sheláchot, és Shelách nemzette Evert. ²⁵És Evernek két fia született: az egyiknek a neve Peleg, mert az ő napjaiban osztatott meg a föld; és testvérének a neve Yoktán. ²⁶És Yoktán nemzette Álmodádot, Shelefet, Chátzármávetet és Yéráchot, ²⁷Hádorámot, Uzált és Diklát, ²⁸Ovált, Ávimá'Elt és Shebát, ²⁹Ofirt, Chávilát és Yovávot. Mindezek Yoktán fiai. ³⁰És lakóhelyük Meshától Szefár felé, a keleti hegyvidékig terjedt. ³¹Ezek Shem fiai, nemzetségeik szerint, nyelveik szerint, országaikban, népeik szerint.

³²Ezek Noách fiainak a nemzetségei, származásuk szerint, népeikben; és ezektől váltak külön a népek a földön a Mábul után.

Szójegyzék: Ádmáh (אַדְמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – vörös föld; Kená'án elpusztított városa • Ákád (אַכַּד - 𐤀𐤊𐤃) – Nimród birodalmi városa; Mezopotámia • Álmodád (אַלְמוֹדָד - 𐤀𐤋𐤌𐤅𐤃𐤃) – Yoktán fia; az arab törzsek ősatyja • Ánámim (עֲנָמִים - 𐤀𐤍𐤌𐤉𐤌) – Mitzráyim leszármazottai • Árám (אֲרָם - 𐤀𐤓𐤌) – Szíria/magasság; Shem fia • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Árki (עַרְקִי - 𐤏𐤓𐤒𐤉) – Kená'án népe – pogány nemzetség • Árpákshád (אַרְפַּכְשַׁד - 𐤀𐤓𐤐𐤊𐤔𐤃) – Shem fia; Ávráhám ősatyja • Árvádi (אַרְוָדִי - 𐤀𐤓𐤅𐤃𐤉) – Kená'án népe; föníciai szigetlakók • Áshkenáz (אַשְׁכְּנָז - 𐤀𐤔𐤊𐤍𐤆) – Gomer fia; az északi/európai népek ősatyja • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalomú birodalom • Ávimá'El (אֲבִימָאֵל - 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤀𐤋) – El az atyám; Yoktán fia • Ázáh (עַזָּה - 𐤏𐤆𐤄) – Gáza/Erős – filiszteus város • Bável (בָּבֶל - 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Chám (חָם - 𐤇𐤌) – Forró/Heves • Chámáti (חֲמָתִי - 𐤇𐤌𐤕𐤉) – Kená'án népe; Chámát lakói • Chátzármávet (חֲצַרְמָוֶת - 𐤇𐤑𐤓𐤌𐤅𐤕) – a halál udvara; Yoktán fia • Chávilá (חֲוִילָה - 𐤇𐤅𐤉𐤋𐤄) – homokos vidék; (1) Kush fia; (2) Yoktán fia • Chet (חֵת - 𐤇𐤕) – a hettiták ősatyja; Kená'án fia • Chivi (חִוִּי - 𐤇𐤅𐤉) – Hivvi/Falusi – pogány nemzetség • Chul (חוּל - 𐤇𐤅𐤋) – Árám fia; forgó/táncoló • Dedán (דְּדָן - 𐤃𐤃𐤍) – Kush unokája; az arab kereskedők ősatyja • Diklá (דִּקְלָה - 𐤃𐤒𐤋𐤄) – pálmaerdő; Yoktán fia • Dodánim (דֹּדָנִים - 𐤃𐤃𐤍𐤉𐤌) – Yáván fia; a rodosziak ősatyja • Elám (עֵילָם - 𐤏𐤉𐤋𐤌) – ókori birodalom Perzsiától keletre • Elisháh (אֱלִישָׁה - 𐤀𐤋𐤉𐤔𐤄) – Yáván fia; El üdvössége; a görög szigetek ősatyja • Emoráh (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra/Ámoráh/Beszélő • Emori (אֱמֹרִי - 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emóri/Beszélő/Hegyvidéki – beszélő • Erekh (אֶרֶךְ - 𐤀𐤓𐤊) – hosszú; Nimród városa (ma: Warka, Irak) • Ever (עֵבֶר - 𐤏𐤁𐤓) – átkelő; a héber nép névadó ősatyja • Gerár (גְּרָר - 𐤂𐤓𐤓) – Felőrlés/Kérődzés • Geter (גֶּתֶר - 𐤂𐤕𐤓) – Árám fia • Girgáshi (גִּרְגָּשִׁי - 𐤂𐤓𐤂𐤔𐤉) – Kená'án népe; a hét kená'áni nép egyike – pogány nemzetség • Gomer (גֹּמֶר - 𐤂𐤌𐤓) – Yefet fia; az európai népek ősatyja; befejezés • Hádorám (הֲדוֹרָם - 𐤄𐤃𐤅𐤓𐤌) – Hadad a magasságban; Yoktán fia • Káftorim (כַּפְתֹּרִים - 𐤊𐤐𐤕𐤓𐤉𐤌) – krétaiak; Mitzráyim leszármazottai • Kálách (כֶּלַח - 𐤊𐤋𐤇) – Asszíria egyik városa; Ninveh közelében • Kálnéh (כַּלְנֵה - 𐤊𐤋𐤍𐤄) – Nimród birodalmi városa Sineárban • Kászluchim (כַּסְלֻחִים - 𐤊𐤎𐤋𐤇𐤉𐤌) – Mitzráyim leszármazottai; a Pelishtim ősatyái • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Kená'áni (כְּנַעֲנִי - 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉) – Kená'án-beli/Kereskedő • Kitim (כִּתִּים - 𐤊𐤕𐤉𐤌) – Yáván fia; ciprusiak/macedónok • Kush (כּוּשׁ - 𐤊𐤅𐤔) – Kush; afrikai birodalom • Lehávim (לְהָבִים - 𐤋𐤄𐤁𐤉𐤌) – lángok népe; Mitzráyim leszármazottai • Lesá (לֶשַׁע - 𐤋𐤔𐤏) – Kená'án keleti határvárosa • Lud (לוּד - 𐤋𐤅𐤃) – Shem fia; Lídia (Kis-Ázsia) ősatyja • Ludim (לוּדִים - 𐤋𐤅𐤃𐤉𐤌) – Mitzráyim leszármazottai (különbözik Lud/Shem fiától) • Mábul (מַבּוּל - 𐤌𐤁𐤅𐤋) – Özönvíz/Kataklizma • Mádáj (מָדַי - 𐤌𐤃𐤉) – médek ősatyja; Yefet fia • Mágog (מָגוֹג - 𐤌𐤂𐤅𐤂) – Yefet fia; az északi/szkíta népek ősatyja • Másh (מַשׁ - 𐤌𐤔) – Árám fia • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Mesekh (מֶשֶׁךְ - 𐤌𐤔𐤊) – Yefet fia; kaukázusi/anatóliai népek ősatyja • Meshá (מֵשָׁא - 𐤌𐤔𐤀) – Yoktán népeinek nyugati határpontja • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Náftuchim (נַפְתֻּחִים - 𐤍𐤐𐤕𐤇𐤉𐤌) – Mitzráyim leszármazottai; Észak-Egyiptom népe • Nimrod (נִמְרֹד - 𐤍𐤌𐤓𐤃) – lázadó/vadász; Kush fia; Bável és Asszíria alapítója • Ninvéh (נִינְוֵה - 𐤍𐤉𐤍𐤅𐤄) – Asszíria fővárosa; Nimród által épített • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Ofir (אוֹפִיר - 𐤀𐤅𐤐𐤉𐤓) – Yoktán fia; aranyban gazdag ország (Arábia/India? • Ovál (עוֹבָל - 𐤏𐤅𐤁𐤋) – Yoktán fia • Pátrusim (פַּתְרֻסִים - 𐤐𐤕𐤓𐤎𐤉𐤌) – Mitzráyim leszármazottai; Felső-Egyiptom népe • Peleg (פֶּלֶג - 𐤐𐤋𐤂) – megosztás; Ever fia; napjaiban vált ketté a föld • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Pút (פּוּט - 𐤐𐤅𐤈) – Chám fia; Líbia/Szomália? • Rámáh (רָמָה - 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Rechovot-Ir (רְחֹבֹת עִיר - 𐤓𐤇𐤁𐤕 𐤏𐤉𐤓) – tágas utcájú város; Ninveh melletti asszír város • Reszen (רֶסֶן - 𐤓𐤎𐤍) – fékezőkötél; Ninveh melletti asszír város • Rifát (רִיפַת - 𐤓𐤉𐤐𐤕) – Gomer fia; az európai (kelta?) népek ősatyja • Shebá (שְׁבָא - 𐤔𐤁𐤀) – 1) Rámá fia; (2) Yoktán fia; a Sába királyság ősatyja • Shelách (שֶׁלַח - 𐤔𐤋𐤇) – lándzsa/kibocsátás; Árpákshád fia • Shelef (שֶׁלֶף - 𐤔𐤋𐤐) – kivont kard; Yoktán fia • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Shin'ár (שִׁנְעָר - 𐤔𐤍𐤏𐤓) – Babilónia síkvidéke; Bábel tornyának helyszíne • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Szábtáh (סַבְתָּה - 𐤎𐤁𐤕𐤄) – Kush fia • Szábteká (סַבְתְּכָא - 𐤎𐤁𐤕𐤊𐤀) – Kush fia • Szebá (סְבָא - 𐤎𐤁𐤀) – Kush fia (különbözik Shebától) • Szefár (סְפָרָה - 𐤎𐤐𐤓𐤄) – keleti hegyvidék; Yoktán népeinek határa • Szini (סִינִי - 𐤎𐤉𐤍𐤉) – Kená'án népe • Társhish (תַּרְשִׁישׁ - 𐤕𐤓𐤔𐤉𐤔) – Berill/Krizolit – a Choshen 10. köve • Tirász (תִּירָס - 𐤕𐤉𐤓𐤎) – Yefet fia; trák/etruszk ős? • Togármáh (תֹּגַרְמָה - 𐤕𐤂𐤓𐤌𐤄) – Gomer fia; az örmény/türk népek ősatyja • Tubál (תֻּבָל - 𐤕𐤁𐤋) – Yefet fia; kaukázusi/ibériai népek ősatyja • Tz'voyim (צְבֹיִים - 𐤑𐤁𐤉𐤉𐤌) – gazellák; Kená'án elpusztított városa • Tzemári (צְמָרִי - 𐤑𐤌𐤓𐤉) – Kená'án népe • Tzidon (צִידוֹן - 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Utz (עוּץ - 𐤏𐤅𐤑) – Árám fia; tanácsos; Jób hazája • Uzál (אוּזָל - 𐤀𐤅𐤆𐤋) – Yoktán fia; vándorlás (ma: Szanaá, Jemen?) • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yáván (יָוָן - 𐤉𐤅𐤍) – Yefet fia; görögök ősatyja; Jónia • Yefet (יֶפֶת - 𐤉𐤐𐤕) – Kiterjesztés/Szélesítés • Yérách (יֶרַח - 𐤉𐤓𐤇) – hold; Yoktán fia • Yevuszi (יְבוּסִי - 𐤉𐤁𐤅𐤎𐤉) – Jebúszi/Letaposó – Yerusháláyim őslakói • Yoktán (יׇקְטָן - 𐤉𐤒𐤈𐤍) – kicsi; Ever fia; az arab törzsek ősatyja • Yováv (יוֹבָב - 𐤉𐤅𐤁𐤁) – sivatagi kiáltás; Yoktán fia – Mádon pogány királya

¹Az egész földnek egy nyelve és egyféle szavai voltak. ²Történt pedig, amikor vonultak keletről, hogy találtak egy völgyet Shin'ár földjén, és ott telepedtek le. ³Azt mondták egyik a másiknak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük égetéssel! És lett számukra a tégla kőként, a szurok pedig lett számukra agyagként. ⁴Majd ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, és a feje az Egekben, és szerezzünk magunknak nevet, nehogy szétszóródjunk az egész föld színén. ⁵Yahuwah pedig leszállt, hogy lássa a várost és a tornyot, amelyet a Benei Ádám – az Ember fiai építettek. ⁶És ezt mondta Yahuwah: Íme, egy nép, és egy nyelve van mindnyájuknak, és ez a kezdete annak, amit tenni fognak; most pedig nem lesz megakadályozható számukra semmi, amit tenni terveznek. ⁷Gyertek, szálljunk le, és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értse meg ki-ki a társa nyelvét! ⁸Így szórta szét őket Yahuwah onnan az egész föld színére, és abbahagyták a város építését. ⁹Ezért nevezte a nevét Bávelnek, mert ott zavarta össze Yahuwah az egész föld nyelvét, és onnan szórta szét őket Yahuwah az egész föld színére.

¹⁰Ezek Shem nemzetségei: Shem száz éves volt, amikor Árpákshádot nemzette, két évvel a Mábul – az Özönvíz után. ¹¹És élt Shem, miután Árpákshádot nemzette, ötszáz évet, és nemzett fiakat és leányokat.

¹²És Árpákshád élt öt évet és harminc évet, és nemzette Sheláchot. ¹³És élt Árpákshád, miután Sheláchot nemzette, három évet és négyszáz évet, és nemzett fiakat és leányokat.

¹⁴És Shelách élt harminc évet, és nemzette Evert. ¹⁵És élt Shelách, miután Evert nemzette, három évet és négyszáz évet, és nemzett fiakat és leányokat.

¹⁶És Ever élt négy évet és harminc évet, és nemzette Peleget. ¹⁷És élt Ever, miután Peleget nemzette, harminc évet és négyszáz évet, és nemzett fiakat és leányokat.

¹⁸És Peleg élt harminc évet, és nemzette Re'ut. ¹⁹És élt Peleg, miután Re'ut nemzette, kilenc évet és kétszáz évet, és nemzett fiakat és leányokat.

²⁰És Re'u élt két évet és harminc évet, és nemzette Szerugot. ²¹És élt Re'u, miután Szerugot nemzette, hét évet és kétszáz évet, és nemzett fiakat és leányokat.

²²És Szerug élt harminc évet, és nemzette Náchort. ²³És élt Szerug, miután Náchort nemzette, kétszáz évet, és nemzett fiakat és leányokat.

²⁴És Náchor élt kilenc évet és húsz évet, és nemzette Teráchot. ²⁵És élt Náchor, miután Teráchot nemzette, tizenkilenc évet és száz évet, és nemzett fiakat és leányokat.

²⁶És Terách élt hetven évet, és nemzette Ávrámot, Náchort és Háránt. ²⁷És ez Terách nemzetsége: Terách nemzette Ávrámot, Náchort és Háránt, Hárán pedig nemzette Lotot. ²⁸És meghalt Hárán apjának, Teráchnak színe előtt szülőföldjén, Ur-Kászdimban. ²⁹És vettek Ávrám és Náchor maguknak feleséget: Ávrám feleségének neve Száráj, és Náchor feleségének neve Milkáh, Háránnak, Milkáh apjának és Yiszká apjának a leánya. ³⁰És Száráj meddő volt, nem volt neki gyermeke. ³¹És fogta Terách a fiát, Ávrámot, és Lotot, Háránnak a fiát, fiának a fiát, és menyét, Szárájt, fiának, Ávrámnak a feleségét, és kimentek velük Ur-Kászdimból, hogy Kená'án földjére menjenek; és eljutottak Cháránig, és ott telepedtek le. ³²És voltak Terách napjai öt év és kétszáz év, és meghalt Terách Cháránban.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Árpákshád (אַרְפַּכְשַׁד - 𐤀𐤓𐤐𐤊𐤔𐤃) – Shem fia; Ávráhám ősatyja • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • Bável (בָּבֶל - 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Chárán (חָרָן - 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város • Ever (עֵבֶר - 𐤏𐤁𐤓) – átkelő; a héber nép névadó ősatyja • Hárán (הָרָן - 𐤄𐤓𐤍) – Ábráhám testvére (személy) • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Lot (לוֹט - 𐤋𐤅𐤈) – Fátyol/Takaró • Mábul (מַבּוּל - 𐤌𐤁𐤅𐤋) – Özönvíz/Kataklizma • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Milkáh (מִלְכָּה - 𐤌𐤋𐤊𐤄) – Királynő – Tzelofchád leánya • Náchor (נָחוֹר - 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló/Szuszogó – Ávráhám testvére, Terách fia • Peleg (פֶּלֶג - 𐤐𐤋𐤂) – megosztás; Ever fia; napjaiban vált ketté a föld • Re'u (רְעוּ - 𐤓𐤏𐤅) – Barát/Társa • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shelách (שֶׁלַח - 𐤔𐤋𐤇) – lándzsa/kibocsátás; Árpákshád fia • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Shin'ár (שִׁנְעָר - 𐤔𐤍𐤏𐤓) – Babilónia síkvidéke; Bábel tornyának helyszíne • Száráj (שָׂרָי - 𐤔𐤓𐤉) – Hercegnőm • Szerug (שְׂרוּג - 𐤔𐤓𐤅𐤂) – Ág/Kacskaringó • Terách (תֶּרַח - 𐤕𐤓𐤇) – Vándor/Késlekedő – Ávráhám apja • Ur-Kászdim (אוּר כַּשְׂדִּים - 𐤀𐤅𐤓 𐤊𐤔𐤃𐤉𐤌) – Káldeusok tüze • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszká (יִסְכָּה - 𐤉𐤎𐤊𐤄) – Látó/Szemlélő

¹Yahuwah ezt mondta Ávrámnak: Menj magadért földedről, szülőhelyedről és atyád házából a földre, amelyet majd mutatok neked! ²Nagy néppé teszlek, megáldalak és naggyá teszem nevedet — légy áldás! ³Megáldom a téged áldókat, és a téged átkozót megátkozom. Általad áldást nyer a föld minden nemzetsége.

⁴Elment Ávrám, ahogyan Yahuwah mondta neki, és vele ment Lot. Ávrám öt év és hetven év fia volt, amikor kijött Cháránból. ⁵Fogta Ávrám Szárájt, a feleségét, és Lotot, a testvére fiát, meg minden szerzeményüket, amit szereztek, és a Nefesheket, akiket Cháránban szereztek, és kimentek, hogy Kená'án földjére menjenek, és eljöttek Kená'án földjére. ⁶Átvonult Ávrám a földön Shekhem helyéig, Moreh tölgyéig. A Kená'ánim akkor a földön voltak. ⁷Megjelent Yahuwah Ávrámnak, és ezt mondta: A magodnak adom ezt a földet! Oltárt épített ott Yahuwahnak, aki megjelent neki. ⁸Onnan a hegyre vonult, Beit-Eltől keletre, és felütötte sátrát: Beit-El nyugatra, Áj pedig keletre. Oltárt épített ott Yahuwahnak, és szólította Yahuwah nevén. ⁹Felkerekedett Ávrám, egyre tovább vonulva a Negev felé.

¹⁰Éhínség lett a földön, és lement Ávrám Mitzráyimba, hogy ott jövevényként tartózkodjék, mert súlyos volt az éhínség a földön. ¹¹Történt, amikor közel ért, hogy bemenjen Mitzráyimba, ezt mondta Szárájnak, a feleségének: Nézd, tudom, hogy szép megjelenésű asszony vagy. ¹²És lesz, hogy meglátnak téged a Mitzrim, és azt mondják: Ez a felesége! És megölnek engem, téged pedig életben hagynak. ¹³Mondd, kérlek, hogy a lánytestvérem vagy, hogy jó sorom legyen miattad, és életben maradjon a Nefeshem teérted.

¹⁴Történt, amikor Ávrám bement Mitzráyimba, látták a Mitzrim, hogy az asszony nagyon szép. ¹⁵Meglátták őt Pár'oh főemberei, és dicsérték őt Pár'ohnak, és elvitetett az asszony Pár'oh házába. ¹⁶Ávrámmal pedig jót tett őérte, és lettek neki juhai, marhái, szamarai, szolgái, szolgálói, nőstény szamarai és tevéi. ¹⁷De nagy csapásokkal csapta Yahuwah Pár'oht és házát Száráj, Ávrám felesége dolga miatt. ¹⁸Hívatta Pár'oh Ávrámot, és ezt mondta: Mit tettél velem? Miért nem adtad tudtomra, hogy a feleséged? ¹⁹Miért mondtad: A lánytestvérem ő — úgyhogy feleségül vettem őt magamnak? Most pedig, itt a feleséged, fogd és menj! ²⁰Parancsot adott felőle Pár'oh embereknek, és elbocsátották őt, a feleségét és mindenét, amije volt.

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj – Náftáli városa • Áj (עַי - 𐤏𐤉) – a romváros; Beit-Eltől keletre fekvő Kená'áni város • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • Chárán (חָרָן - 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Kená'ánim (כְּנַעֲנִים - 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉𐤌) – kánaániak – pogány nép • Lekh-Lekhá (לֶךְ־לְךָ - 𐤋𐤊𐤋𐤊) – Menj magadért!/Indulj! • Lot (לוֹט - 𐤋𐤅𐤈) – Fátyol/Takaró • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mitzrim (מִצְרִים - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptomiak • Mizbeách (מִזְבֵּחַ - 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Moreh (מוֹרֶה - 𐤌𐤅𐤓𐤄) – Tanító/Útmutató – domb a Yizre'el völgyében • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Negev (נֶגֶב - 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék – Yáhu'Dáh déli száraz vidéke • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó - Mitzráyim uralkodója • Shekhem (שְׁכֶם - 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz – város Efráyim hegyén • Száráj (שָׂרָי - 𐤔𐤓𐤉) – Hercegnőm • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹Ávrám felment Mitzráyimból, ő és a felesége és mindene, amije volt, és Lot is vele, a Negevbe. ²Ávrám igen nehéz volt jószágban, keszefben és záhávban ➣ ezüstben és aranyban.. ³Ment vonulásai szerint a Negevből egészen Beit-Elig, addig a helyig, ahol kezdetben volt a sátra, Beit-El és Áj között, ⁴a Mizbeách ➣ az Oltár helyéig, amelyet ott készített kezdetben. Ott szólította Ávrám Yahuwah Nevét.

⁵És Lotnak is, aki Ávrámmal járt, voltak juhai és marhái és sátrai. ⁶De nem bírta el őket a föld, hogy együtt lakjanak, mert sok volt a vagyonuk, és nem bírtak együtt lakni. ⁷És viszály támadt Ávrám jószágának pásztorai és Lot jószágának pásztorai között; a Kená'áni és a Perizi akkor a földön lakott. ⁸Ávrám ezt mondta Lotnak: Ne legyen, kérlek, viszály köztem és közted, az én pásztoraim és a te pásztoraid között, mert férfi-testvérek vagyunk mi. ⁹Nemde az egész föld előtted van? Válj el, kérlek, tőlem! Ha a balra, akkor jobbra megyek, és ha a jobbra, akkor balra megyek.

¹⁰Lot felemelte szemeit, és látta a Yárden egész síkságát, hogy egészen öntözött — mielőtt Yahuwah elpusztította Sz'domot és Emoráht —, mint Yahuwah Kertje, mint Mitzráyim földje Tzo'ár felé menet. ¹¹És Lot magának választotta a Yárden egész síkságát, és Lot elindult keletről. Így elváltak egymástól, ki-ki a testvérétől: ¹²Ávrám Kená'án földjén lakott, és Lot a síkság városaiban lakott, és sátrozott egészen Sz'domig. ¹³És Sz'dom emberei gonoszak és vétkesek voltak Yahuwah előtt nagyon.

¹⁴És Yahuwah ezt mondta Ávrámnak, miután Lot elvált tőle: Emeld fel, kérlek, szemeidet, és nézz arról a helyről, ahol te vagy, északra és délre és keletre és a tenger felé. ¹⁵Mert az egész földet, amelyet te látsz, neked adom és magodnak örökre. ¹⁶És olyanná teszem magodat, mint a föld pora: hogyha meg tudja számolni valaki a föld porát, a te magod is megszámolható lesz. ¹⁷Kelj fel, járd be a földet hosszában és széltében, mert neked adom. ¹⁸És sátorozott Ávrám, eljött és letelepedett Mámre tölgyeseinél, amelyek Chevronban vannak. Ott oltárt épített Yahuwahnak.

Szójegyzék:Áj (עַי - 𐤏𐤉) – a romváros; Beit-Eltől keletre fekvő Kená'áni város • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Társulás – ősatyák városa • Emoráh (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra/Ámoráh/Beszélő • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Kená'áni (כְּנַעֲנִי - 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉) – Kená'án-beli/Kereskedő • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Lot (לוֹט - 𐤋𐤅𐤈) – Fátyol/Takaró • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Lát • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Negev (נֶגֶב - 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék – Yáhu'Dáh déli száraz vidéke • Perizi (פְּרִזִּי - 𐤐𐤓𐤆𐤉) – Perizzi/Falusi/Nyílt vidéki – pogány nemzetség • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Tzo'ár (צוֹעַר - 𐤑𐤅𐤏𐤓) – Kicsiny/Jelentéktelen • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Záháv (זָהָב - 𐤆𐤄𐤁) – Arany

¹És történt Ámráfelnek, Shin'ár királyának, Árjoknak, El'ázár királyának, Kedorlá'omernak, Elám királyának és Tidálnak, Goyim királyának napjaiban, ²hogy háborút csináltak Berával, Sz'dom királyával, Birshával, Emoráh királyával, Shinábbal, Ádmáh királyával és Shemeberrel, Tz'voyim királyával, meg Belá királyával — az Tzo'ár. ³Mindezek szövetkeztek a Szidim-völgybe — az a Sós-tenger. ⁴Tizenkét éven át szolgálták Kedorlá'omert, és a tizenharmadik évben fellázadtak. ⁵És a tizennegyedik évben eljött Kedorlá'omer és a vele lévő királyok, és megverték a Refáimot Áshterot-Kárnáyimban, a Zuzimot Hámban és az Emimot Sháveh-Kirjátáyimban, ⁶és a Chorimot a hegyükön, a Sze'iren, egészen El-Páránig, amely a puszta mellett van. ⁷Azután megfordultak, és eljöttek Ein-Mishpátba — az Kádesh —, és megverték az Ámáleki egész mezejét, és az Emorit is, amely Chátzetzon-Támárban lakott. ⁸És kivonult Sz'dom királya, Emoráh királya, Ádmáh királya, Tz'voyim királya és Belá királya — az Tzo'ár —, és csatarendbe álltak ellenük a Szidim-völgyben: ⁹Kedorlá'omerral, Elám királyával, Tidállal, Goyim királyával, Ámráfellal, Shin'ár királyával és Árjokkal, El'ázár királyával — négy király az öt ellen. ¹⁰A Szidim-völgy pedig szurokverem-szurokverem volt; és megfutamodtak Sz'dom és Emoráh királyai, és beleestek oda, a megmaradtak pedig a hegyre menekültek. ¹¹És elvették Sz'dom és Emoráh minden jószágát és minden eleségét, és elmentek. ¹²És elvették Lotot, Ávrám testvérének fiát, meg a jószágát, és elmentek; ő ugyanis Sz'domban lakott.

¹³És eljött a menekült, és hírt adott Ávrámnak, az Ivrinek; ő pedig az Emori Mámre tölgyeseiben lakott, aki Eskol testvére és Áner testvére; ők pedig Ávrám szövetségének urai voltak. ¹⁴És meghallotta Ávrám, hogy fogságba vitték testvérét, és kivonta kiképzett embereit, házának szülötteit, háromszáztizennyolcat, és üldözte egészen Dánig. ¹⁵És megoszlott ellenük éjjel, ő és szolgái, és megverte őket, és üldözte őket Chováhig, amely Dámeszektől balra van. ¹⁶És visszahozta az egész jószágot, és testvérét, Lotot is, meg jószágát visszahozta, és az asszonyokat is, meg a népet.

¹⁷És kivonult Sz'dom királya eléje, miután visszatért Kedorlá'omer és a vele lévő királyok megverése után, a Sháveh-völgybe — az a Király-völgye. ¹⁸És Málki-Tzedek, Shálem királya kihozott kenyeret és bort; ő pedig El Elyon Kohenje volt. ¹⁹És megáldotta őt, és mondta: Bárukh Ávrám leEl Elyon – Áldott Ávrám El Elyontól, az Egek és a föld szerzőjétől; ²⁰és Bárukh El Elyon, aki kezedbe adta szorongatóidat. És adott neki tizedet mindenből.

²¹És mondta Sz'dom királya Ávrámnak: Add nekem a Nefesht, a jószágot pedig vedd magadnak. ²²És mondta Ávrám Sz'dom királyának: Fölemeltem kezemet Yahuwahhoz, El Elyonhoz, az Egek és a föld szerzőjéhez, ²³hogy fonáltól saruszíjig nem veszek el semmit mindabból, ami a tiéd, hogy ne mondhasd: Én gazdagítottam meg Ávrámot; ²⁴nekem semmit — csak amit megettek a legények, és a férfiak része, akik velem mentek: Áner, Eskol és Mámre — ők vegyék el a részüket.

Szójegyzék: Ádmáh (אַדְמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – vörös föld; Kená'án elpusztított városa • Ámálek (עֲמָלֵק - 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Ámráfel (אַמְרָפֶל - 𐤀𐤌𐤓𐤐𐤋) – Sineár/Babilónia királya • Áner (עָנֵר - 𐤏𐤍𐤓) – Ávrám szövetségese • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Árjok (אַרְיוֹךְ - 𐤀𐤓𐤉𐤅𐤊) – Elásár királya • Áshterot-Kárnáyim (עַשְׁתְּרֹת קַרְנַיִם - 𐤏𐤔𐤕𐤓𐤕 𐤒𐤓𐤍𐤉𐤌) – Kétszarvú Astarot; transzjordáni helyszín • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • Bárukh (בָּרוּךְ - 𐤁𐤓𐤅𐤊) – Áldott • Bárukh Ávrám löEl Elyon (בָּרוּךְ אַבְרָם לְאֵל עֶלְיוֹן - 𐤁𐤓𐤅𐤊 𐤀𐤁𐤓𐤌 𐤋𐤀𐤋 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – Áldott Ávrám El Elyontól • Belá (בֶּלַע - 𐤁𐤋𐤏) – Tzo'ár másik neve • Berá (בֶּרַע - 𐤁𐤓𐤏) – Sz'dom királya • Birshá (בִּרְשַׁע - 𐤁𐤓𐤔𐤏) – Emoráh/Gomorra – királya • Chátzetzon-Támár (חַצְצֹן תָּמָר - 𐤇𐤑𐤑𐤍 𐤕𐤌𐤓) – Pálmák sora; amoriták városa • Chorim (חֹרִים - 𐤇𐤓𐤉𐤌) – Horiták; a Sze'ir őshonos népe • Chováh (חוֹבָה - 𐤇𐤅𐤁𐤄) – Rejtett hely; északi határ • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק - 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – Bíró/Ítélet – Yá'ákov fia • Ein-Mishpát (עֵין מִשְׁפָּט - 𐤏𐤉𐤍 𐤌𐤔𐤐𐤈) – Ítélet forrása (= Kádesh) • El Elyon (אֵל עֶלְיוֹן - 𐤀𐤋 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – A Magasságos Elohim • El'ázár (אֶלְעָזָר - 𐤀𐤋𐤏𐤆𐤓) – Elohim segített – Aharon fia, a FőPap • El-Párán (אֵיל פָּארָן - 𐤀𐤉𐤋 𐤐𐤀𐤓𐤍) – Puszta menti terebint/helyszín • Elám (עֵילָם - 𐤏𐤉𐤋𐤌) – ókori birodalom Perzsiától keletre • Emim (אֵימִים - 𐤀𐤉𐤌𐤉𐤌) – Transzjordáni óriásnép • Emoráh (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra/Ámoráh/Beszélő • Emori (אֱמֹרִי - 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emóri/Beszélő/Hegyvidéki – beszélő • Eskol (אֶשְׁכֹּל - 𐤀𐤔𐤊𐤋) – Szőlőfürt; Ávrám szövetségese • Goyim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Hám (הָם - 𐤄𐤌) – Transzjordáni helyszín • Ivri (עִבְרִי - 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá'El fiainak egyik önmegnevezése • Kádesh (קָדֵשׁ - 𐤒𐤃𐤔) – Szent – oázisváros a pusztában • Kedorlá'omer (כְּדׇרְלָעֹמֶר - 𐤊𐤃𐤓𐤋𐤏𐤌𐤓) – Elám főkirálya • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Lot (לוֹט - 𐤋𐤅𐤈) – Fátyol/Takaró • Málki-Tzedek (מַלְכִּי־צֶדֶק - 𐤌𐤋𐤊𐤉𐤑𐤃𐤒) – Melkisédek/igazság királya • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Lát • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Refáim (רְפָאִים - 𐤓𐤐𐤀𐤉𐤌) – Óriások/Elhunytak – ősi óriás nép • Shálem (שָׁלֵם - 𐤔𐤋𐤌) – Béke/Teljesen ép; Málki-Tzedek városa • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Sháveh (שָׁוֵה - 𐤔𐤅𐤄) – Síkság/Völgy (= Király-völgy) • Sháveh-Kirjátáyim (שָׁוֵה קִרְיָתָיִם - 𐤔𐤅𐤄 𐤒𐤓𐤉𐤕𐤉𐤌) – Kirjátáyim síksága; az Emimek lakhelye • Shemeber (שֶׁמְאֵבֶר - 𐤔𐤌𐤀𐤁𐤓) – Tz'voyim királya • Shin'ár (שִׁנְעָר - 𐤔𐤍𐤏𐤓) – Babilónia síkvidéke; Bábel tornyának helyszíne • Shináb (שִׁנְאָב - 𐤔𐤍𐤀𐤁) – Ádmáh királya • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Sze'ir (שֵׂעִיר - 𐤔𐤏𐤉𐤓) – Szőrös/Bozótos – Edom hegyvidéke • Szidim (שִׂדִּים - 𐤔𐤃𐤉𐤌) – Mezők völgye; a Sós-tenger egykori medre • Tidál (תִּדְעָל - 𐤕𐤃𐤏𐤋) – Goyim (néptömörülés) királya • Tz'voyim (צְבֹיִים - 𐤑𐤁𐤉𐤉𐤌) – gazellák; Kená'án elpusztított városa • Tzo'ár (צוֹעַר - 𐤑𐤅𐤏𐤓) – Kicsiny/Jelentéktelen • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Zuzim (זוּזִים - 𐤆𐤅𐤆𐤉𐤌) – Transzjordáni óriásnép; Hámban laktak

¹E dolgok után Yahuwah szava érkezett Ávrámhoz a látomásban, e szavakkal: Ne félj, Ávrám! Én vagyok neked pajzs, a te béred felette nagy.

²És ezt mondta Ávrám: Ádonáj Yahuwah! Mit adsz nekem, hiszen én gyermektelenül járok, és házam birtoklója a Dámeszeki Eli'ezer. ³És ezt mondta Ávrám: Íme, nekem nem adtál magot, és íme, házam fia örököl utánam. ⁴És íme, Yahuwah szava hozzá, e szavakkal: Nem örököl utánad ez, hanem aki ágyékaidból jön ki, az örököl utánad.

⁵És kivezette őt a szabadba, és azt mondta: Tekints csak az Egekre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod őket számolni! És azt mondta neki: Így lesz a te magod. ⁶És hitt Yahuwahban, és ő igazságul számította be ezt neki.

⁷És azt mondta neki: Én Yahuwah vagyok, aki kihoztalak Ur-Kászdimból, hogy neked adjam ezt a földet, hogy örököld azt. ⁸És ezt mondta: Ádonáj Yahuwah! Miről tudom meg, hogy örökölni fogom azt? ⁹És azt mondta neki: Hozz nekem egy hároméves üszőt, egy hároméves kecskét és egy hároméves kost, egy gerlét és egy galambfiókát. ¹⁰És vette magának mindezeket, és kettéhasította őket a középen, és mindegyiknek a felét a párjával szemben helyezte el; de a madarat nem hasította ketté. ¹¹És leszállt a ragadozó madár a tetemekre, és Ávrám elhessegette őket.

¹²És az lett, hogy a nap lemenőben volt, és mély álom esett Ávrámra, és íme, rettegés, nagy sötétség esett rá. ¹³És ezt mondta Ávrámnak: Tudván tudd meg, hogy jövevény lesz a te magod egy földön, amely nem az övék, és szolgálni fogják azokat, és azok sanyargatják őket négyszáz évet. ¹⁴De azt a népet is, amelyet szolgálnak, megítélem én, és azután kijönnek nagy vagyonnal. ¹⁵Te pedig Shálommal mész atyáidhoz, eltemettetsz jó vénségben. ¹⁶És a negyedik nemzedék visszatér ide, mert nem teljes az Emorim bűne mostanáig.

¹⁷És az lett, hogy a nap lement, és sűrű sötétség lett, és íme, füstölgő kemence és tüzes fáklya, amely átvonult e darabok között. ¹⁸Azon a napon kötött Yahuwah Ávrámmal szövetséget, e szavakkal: A te magodnak adtam ezt a földet, Mitzráyim folyójától a nagy folyamig, a Perát folyamig: ¹⁹a Kenimet, a Kenizimet és a Kádmonimot, ²⁰a Chitimet, a Perizimet és a Refáimot, ²¹az Emorimot, a Kená'ánimot, a Girgáshimot és a Yevuszimot.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • B'rit (בְּרִית - 𐤁𐤓𐤉𐤕) – Szövetség • Chitim (חִתִּים - 𐤇𐤕𐤉𐤌) – hettiták – pogány nép • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק - 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Eli'ezer (אֱלִיעֶזֶר - 𐤀𐤋𐤉𐤏𐤆𐤓) – Elohim a segítségem • Emorim (אֱמֹרִים - 𐤀𐤌𐤓𐤉𐤌) – amoriták – pogány nép • Girgáshim (גִּרְגָּשִׁים - 𐤂𐤓𐤂𐤔𐤉𐤌) – girgasiták • Kádmonim (קַדְמֹנִים - 𐤒𐤃𐤌𐤍𐤉𐤌) – kadmoniták/keleti nép • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Kená'ánim (כְּנַעֲנִים - 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉𐤌) – kánaániak – pogány nép • Kenim (קֵינִים - 𐤒𐤉𐤍𐤉𐤌) – keniták • Kenizim (קְנִזִּים - 𐤒𐤍𐤆𐤉𐤌) – kenizziek • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Perát (פְּרָת - 𐤐𐤓𐤕) – Eufrátesz – termékenység • Perizim (פְּרִזִּים - 𐤐𐤓𐤆𐤉𐤌) – perizziek – pogány nép • Refáim (רְפָאִים - 𐤓𐤐𐤀𐤉𐤌) – Óriások/Elhunytak – ősi óriás nép • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Tárdemá (תַּרְדֵּמָה - 𐤕𐤓𐤃𐤌𐤄) – Mély álom • Tzedáká (צְדָקָה - 𐤑𐤃𐤒𐤄) – Igazságosság/Megigazulás • Ur-Kászdim (אוּר כַּשְׂדִּים - 𐤀𐤅𐤓 𐤊𐤔𐤃𐤉𐤌) – Káldeusok tüze • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yevuszim (יְבוּסִים - 𐤉𐤁𐤅𐤎𐤉𐤌) – jebuziak – pogány nép

¹Száráj, Ávrám felesége nem szült neki, de volt neki egy Mitzri szolgálója, és neve Hágár. ²Száráj ezt mondta Ávrámnak: Íme, kérlek, Yahuwah elzárt engem a szüléstől; menj be, kérlek, a szolgálómhoz, talán megépülök általa. És Ávrám hallgatott Száráj hangjára. ³Száráj, Ávrám felesége, vette Hágárt, az Mitzrit, a szolgálóját — tíz év végén, hogy Ávrám lakott Kená'án földjén —, és odaadta őt Ávrámnak, a férjének, neki feleségül.

⁴Bement Hágárhoz, és az fogant; és látta, hogy fogant, és könnyűvé lett úrnője a szemében. ⁵Ekkor Száráj ezt mondta Ávrámnak: Az én bántalmam rajtad! Én adtam a szolgálómat az öledbe, és látta, hogy fogant, és könnyűvé lettem a szemében; ítéljen Yahuwah köztem és közted! ⁶Ávrám ezt mondta Szárájnak: Íme, a szolgálód a kezedben van, tedd vele, ami jó a szemedben! És Száráj sanyargatta őt, és az elfutott a színe elől.

⁷Megtalálta őt Málákh Yahuwah a vizek forrásánál a pusztában, a forrásnál a Shur felé vezető úton. ⁸És ezt mondta: Hágár, Száráj szolgálója, honnan jössz, és hová mégy? És az ezt mondta: Száráj, az úrnőm színe elől futok én. ⁹És ezt mondta neki Málákh Yahuwah: Térj vissza úrnődhöz, és sanyargasd magad a kezei alatt!

¹⁰És ezt mondta neki Málákh Yahuwah: Megsokasítván megsokasítom a magodat, és nem lehet majd megszámolni a sokasága miatt. ¹¹És ezt mondta neki Málákh Yahuwah: Íme, te fogantál, és fiút fogsz szülni, és nevezed a nevét Yishmá'Elnek, mert meghallotta Yahuwah a sanyargatásodat. ¹²És ő vadszamár-ember lesz: a keze mindenki ellen, és mindenki keze őellene; és minden testvérének színe előtt fog lakni.

¹³És nevezte Yahuwah nevét, aki szólt hozzá: Te vagy El Ro'i, mert ezt mondta: Vajon itt is láttam az engem látó nyomában? ¹⁴Ezért nevezte a kutat Be'er-Lácháj-Ro'inak; íme, Kádesh és Bered között van. ¹⁵És Hágár fiút szült Ávrámnak, és Ávrám nevezte a fia nevét, akit Hágár szült, Yishmá'Elnek. ¹⁶És Ávrám nyolcvan év és hat év fia volt, amikor Hágár megszülte Yishmá'Elt Ávrámnak.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • Be'er-Lácháj-Ro'i (בְּאֵר לַחַי רֹאִי - 𐤁𐤀𐤓 𐤋𐤇𐤉 𐤓𐤀𐤉) – Az Élő, aki lát kútja • Bered (בֶּרֶד - 𐤁𐤓𐤃) – Jégeső • El Ro'i (אֵל רֳאִי - 𐤀𐤋 𐤓𐤀𐤉) – A Látás Elohimja • Hágár (הָגָר - 𐤄𐤂𐤓) – Idegen/Menekülő • Kádesh (קָדֵשׁ - 𐤒𐤃𐤔) – Szent – oázisváros a pusztában • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Mitzri (מִצְרִי - 𐤌𐤑𐤓𐤉) – Egyiptomi • Shur (שׁוּר - 𐤔𐤅𐤓) – Fal/Puszta – a puszta neve • Száráj (שָׂרָי - 𐤔𐤓𐤉) – Hercegnőm • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Ávrám kilencven év és kilenc évek volt, amikor megjelent Yahuwah Ávrámnak, és ezt mondta neki: Én vagyok El-Shádáj; járj énelőttem, és légy feddhetetlen! ²Hadd adjam szövetségemet köztem és közted, és hadd sokasítsalak meg téged felettébb nagyon.

³Ekkor Ávrám orcáira borult, és Elohim így szólt hozzá, mondván: ⁴Én, íme, az én szövetségem veled van, és népek sokaságának atyja leszel. ⁵És nem hívják többé a neved Ávrámnak, hanem Ávráhám lesz a neved, mert népek sokaságának atyjává tettelek téged. ⁶És termékennyé teszlek téged felettébb nagyon, és népekké teszlek, és királyok származnak tőled. ⁷És felállítom szövetségemet köztem és közted, és utánad való magod között nemzedékeiken át, örök szövetségül, hogy Elohimod legyek neked és utánad való magodnak. ⁸És neked adom, és utánad való magodnak, jövevénységed földjét, Kená'án egész földjét, örök birtokul, és Elohimuk leszek.

⁹És ezt mondta Elohim Ávráhámnak: Te pedig szövetségemet tartsd meg, te és utánad való magod, nemzedékeiken át. ¹⁰Ez az én szövetségem, amelyet megtartotok köztem és köztetek és utánad való magod között: körülmetéltessék nálatok minden férfi. ¹¹És körülmetélitek fitymátok húsát, és ez lesz a szövetség jelévé köztem és köztetek. ¹²És nyolcnapos korában körülmetéltessék nálatok minden férfi nemzedékeiteken át; a házban született és a pénzen vásárolt minden idegen fiától, aki nem a te magodból való. ¹³Körülmetélvén körülmetéltessék a házadban születetted és a pénzeden vásároltad, és lesz az én szövetségem testeteken örök szövetségül. ¹⁴A körülmetéletlen férfi pedig, aki nem metéli körül fitymája húsát — az a lélek irtassék ki népei közül; szövetségemet szegte meg.

¹⁵És ezt mondta Elohim Ávráhámnak: Szárájt, a feleségedet, ne hívd a nevén Szárájnak, hanem Száráh a neve. ¹⁶És megáldom őt, és bizony adok őtőle neked fiút; és megáldom őt, és népekké lesz, népek királyai lesznek belőle. ¹⁷Ekkor Ávráhám orcáira borult, és nevetett, és ezt mondta szívében: Vajon a száz év fiának születik-e, és vajon Száráh, a kilencven év leánya, szül-e? ¹⁸És ezt mondta Ávráhám Elohimnak: Bárcsak Yishmá'El élne előtted!

¹⁹És ezt mondta Elohim: Bizony Száráh, a feleséged, szül neked fiút, és hívod a nevét Yitzcháknak; és felállítom szövetségemet ővele örök szövetségül, utána való magjának. ²⁰Yishmá'El felől pedig meghallgattalak: íme, megáldom őt, és termékennyé teszem őt, és megsokasítom őt felettébb nagyon; tizenkét fejedelmet nemz, és nagy néppé teszem őt. ²¹De szövetségemet Yitzchákkal állítom fel, akit Száráh szül neked ezen a megszabott időn, a másik évben. ²²És befejezte a beszédet vele, és felment Elohim Ávráhámtól.

²³És fogta Ávráhám Yishmá'Elt, a fiát, és háza minden születettjét, és minden pénzén vásároltját, Ávráhám háza emberei közül minden férfit, és körülmetélte fitymájuk húsát ennek a napnak a derekán, ahogyan beszélt vele Elohim. ²⁴És Ávráhám kilencvenkilenc év volt, amikor körülmetélte fitymája húsát. ²⁵És Yishmá'El, a fia, tizenhárom éves volt, amikor körülmetélte fitymája húsát. ²⁶Ennek a napnak a derekán metéltetett körül Ávráhám és Yishmá'El, a fia, ²⁷és háza minden embere, a házban született és az idegentől pénzen vásárolt, körülmetéltettek ővele.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • B'rit Miláh (בְּרִית מִילָה - 𐤁𐤓𐤉𐤕 𐤌𐤉𐤋𐤄) – Körülmetélkedés szövetsége • El-Shádáj (אֵל שַׁדַּי - 𐤀𐤋 𐤔𐤃𐤉) – A Mindenható • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Miláh (מִילָה - 𐤌𐤉𐤋𐤄) – Körülmetélés • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Száráj (שָׂרָי - 𐤔𐤓𐤉) – Hercegnőm • Támim (תָּמִים - 𐤕𐤌𐤉𐤌) – Tökéletes/Feddhetetlen • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Testetek (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár

¹Megjelent neki Yahuwah Mámre tölgyeinél, miközben ő a sátor bejáratánál ült a nap hevében. ²Fölemelte szemeit és látott, és íme, három férfi állt fölötte. Meglátta, és eléjük futott a sátor bejáratától, és földre borult. ³És ezt mondta: Ádonáj, ha kérlek kegyet találtam szemedben, ne menj el, kérlek, szolgád mellől! ⁴Hozzanak, kérlek, egy kevés vizet, mossátok meg lábaitokat, és dőljetek le a fa alá! ⁵Hadd hozzak egy falat kenyeret, hogy megtámasszátok szíveteket, azután továbbmehettek, hiszen ezért haladtatok el szolgátok mellett. Ők ezt mondták: Tedd úgy, ahogyan szóltál. ⁶És sietett Ávráhám a sátorba Száráhhoz, és ezt mondta: Siess, három mérték finomlisztet gyúrj meg, és csinálj lepényeket! ⁷A marhához is futott Ávráhám, és vett egy zsenge és jó marhaborjút, odaadta a legénynek, és az sietett elkészíteni. ⁸És vett vajat és tejet, meg a marhaborjút, amelyet elkészített, és eléjük tette. Ő pedig mellettük állt a fa alatt, és ettek.

⁹És ezt mondták neki: Hol van Száráh, a feleséged? Ő ezt mondta: Íme, a sátorban. ¹⁰És ezt mondta: Visszatérvén visszatérek hozzád az élet ideje szerint, és íme, fia lesz Száráhnak, a feleségednek. Száráh pedig hallgatózott a sátor bejáratánál, ami amögött volt. ¹¹Ávráhám és Száráh öregek voltak, napokban előrehaladottak; megszűnt Száráhnak lenni az asszonyok módja szerint. ¹²És nevetett Száráh magában, mondván: Miután elnyűttem, lesz-e gyönyörűségem, holott uram öreg? ¹³És ezt mondta Yahuwah Ávráhámnak: Miért is nevetett Száráh, mondván: Vajon valóban szülök, holott megöregedtem? ¹⁴Túl csodálatos-e Yahuwahnak bármi dolog? A Mo'ed ➣ a Kijelölt idő szerint visszatérek hozzád, az élet ideje szerint, és Száráhnak fia lesz. ¹⁵És tagadott Száráh, mondván: Nem nevettem – mert félt. De ő ezt mondta: Nem, hanem nevettél.

¹⁶És fölkeltek onnan a férfiak, és letekintettek Sz'dom színe felé, Ávráhám pedig velük ment, hogy elkísérje őket. ¹⁷És Yahuwah ezt mondta: Eltakarom-e Ávráhám elől, amit én teszek, ¹⁸holott Ávráhám lévén nagy és hatalmas néppé lesz, és benne nyeri áldását a föld minden népe? ¹⁹Mert ismertem őt, azért, hogy megparancsolja fiainak és háza népének őutána, hogy őrizzék Yahuwah útját, cselekedvén Tzedáká veMishpát ➣ Igazságot és Jogot, azért, hogy Yahuwah elhozza Ávráhámra, amit szólt róla.

²⁰És Yahuwah ezt mondta: Sz'dom és Emoráh jajkiáltása, bizony megsokasodott, és vétkük, bizony igen súlyos lett. ²¹Hadd menjek le, és hadd lássam: vajon a hozzám eljutott jajkiáltása szerint cselekedtek-e teljességgel, és ha nem – hadd tudjam meg. ²²És elfordultak onnan a férfiak, és mentek Sz'dom felé, Ávráhám pedig még ott állt Yahuwah előtt.

²³És odalépett Ávráhám, és ezt mondta: Vajon elsöpröd-e a Tzádik im-Ráshá ➣ az igazat a gonosszal együtt? ²⁴Talán van ötven Tzádik a város közepén: vajon elsöpröd-e, és nem bocsátasz-e meg a helynek az ötven igazért, akik benne vannak? ²⁵Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot tégy, hogy megöld az igazat a gonosszal együtt, és úgy legyen a Tzádik, mint a Ráshá – távol legyen tőled! Az egész föld bírája ne tenne-e jogot? ²⁶És Yahuwah ezt mondta: Ha találok Sz'domban ötven igazat a város közepén, megbocsátok az egész helynek értük. ²⁷És felelt Ávráhám, és ezt mondta: Íme, kérlek, belekezdtem szólni Ádonájhoz, holott én por és hamu vagyok. ²⁸Talán hiányzik az ötven igazból öt: elpusztítod-e az öt miatt az egész várost? Ő ezt mondta: Nem pusztítom el, ha találok ott negyvenötöt. ²⁹És még folytatta, hogy szóljon hozzá, és ezt mondta: Talán találtatik ott negyven? Ő ezt mondta: Nem teszem meg a negyven miatt. ³⁰És ezt mondta: Ne keljen, kérlek, haragra Ádonáj, hadd szóljak: talán találtatik ott harminc? Ő ezt mondta: Nem teszem meg, ha találok ott harmincat. ³¹És ezt mondta: Íme, kérlek, belekezdtem szólni Ádonájhoz: talán találtatik ott húsz? Ő ezt mondta: Nem pusztítom el a húsz miatt. ³²És ezt mondta: Ne keljen, kérlek, haragra Ádonáj, hadd szóljak csak ez egyszer: talán találtatik ott tíz? Ő ezt mondta: Nem pusztítom el a tíz miatt.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Emoráh (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra/Ámoráh/Beszélő • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Lát • Mishpát (מִשְׁפָּט - 𐤌𐤔𐤐𐤈) – Ítélet/Jog/Igazságos döntés • Mo'ed (מוֹעֵד - 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Elrendelt ünnepidő/találkozóidő • Ráshá (רָשָׁע - 𐤓𐤔𐤏) – Gonosz/Bűnös/Istentelen/Vétkes • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Tzádik (צַדִּיק - 𐤑𐤃𐤉𐤒) – Igaz ember • Tzedáká (צְדָקָה - 𐤑𐤃𐤒𐤄) – Igazságosság/Megigazulás • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹És megérkezett a két Málákh Sz'domba este, Lot pedig Sz'dom kapujában ült. Lot meglátta őket, fölkelt eléjük, és arccal a földre borult. ²És ezt mondta: Íme, kérlek, Ádonáj, térjetek be szolgátok házába, töltsétek az éjszakát, és mossátok meg lábatokat; reggel majd fölkeltek, és mentek utatokra. De azt mondták: Nem, hanem a téren töltjük az éjszakát. ³De ő nagyon unszolta őket, és betértek hozzá, és bementek házába; és lakomát készített nekik, kovásztalan kenyeret sütött, és ettek.

⁴Még mielőtt lefeküdtek, és a város férfiai, a Sz'domi férfiak körülfogták a házat, ifjútól öregig, az egész nép, mindenfelől. ⁵És kiáltottak Lotnak, és azt mondták neki: Hol vannak a férfiak, akik hozzád jöttek ma éjjel? Hozd ki őket hozzánk, hadd ismerjük meg őket! ⁶És kiment hozzájuk Lot az ajtó elé, az ajtót pedig bezárta maga mögött, ⁷és ezt mondta: Ne, kérlek, testvéreim, ne tegyetek rosszat! ⁸Íme, kérlek, van két leányom, akik nem ismertek férfit; hadd hozzam ki őket hozzátok, és tegyetek velük, ami jó a szemetekben; csak ezekkel a férfiakkal ne tegyetek semmit, mert azért jöttek hajlékom árnyékába. ⁹De azt mondták: Eredj odébb! És azt mondták: Ez az egy jött ide jövevénynek, és ítélvén ítél? Most rosszabbat teszünk veled, mint velük! És erősen szorongatták a férfit, Lotot, és odanyomultak, hogy betörjék az ajtót. ¹⁰De a férfiak kinyújtották kezeiket, és behúzták Lotot magukhoz a házba, az ajtót pedig bezárták. ¹¹A férfiakat pedig, akik a ház bejáratánál voltak, vakságokkal verték meg, kicsinytől nagyig, úgyhogy elfáradtak, hogy megtalálják a bejáratot.

¹²És azt mondták a férfiak Lotnak: Ki van még itt hozzád tartozó? Vőt, fiaidat, leányaidat, és mindenkit, aki a tiéd a városban, vigyél ki erről a helyről! ¹³Mert mi elpusztítjuk ezt a helyet, mert nagyra nőtt a miattuk szóló jajkiáltás Yahuwah orcái előtt, és elküldött minket Yahuwah, hogy elpusztítsuk. ¹⁴És kiment Lot, és beszélt vőivel, akik leányait vették, és azt mondta: Keljetek föl, menjetek ki erről a helyről, mert elpusztítja Yahuwah a várost! De olyan volt vői szemében, mint aki tréfál.

¹⁵És amint a hajnal fölkelt, sürgették a Málákhim Lotot, mondván: Kelj föl, fogd feleségedet és két itt lévő leányodat, hogy el ne söpörtess a város bűnében! ¹⁶De ő tétovázott, és a férfiak megragadták kezét, feleségének kezét és két leányának kezét, mert Yahuwah könyörült rajta; és kivitték, és letették a városon kívül. ¹⁷És amikor kivitték őket a szabadba, az mondta: Menekülj a Nefeshedért! Ne tekints hátad mögé, és ne állj meg az egész környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne pusztulj! ¹⁸De Lot azt mondta nekik: Ne, kérlek, uram! ¹⁹Íme, kérlek, szolgád kedvességet talált szemedben, és naggyá tetted hűségszeretetedet, amelyet velem cselekedtél, hogy életben tartsd Nefeshemet; én pedig nem tudok a hegyre menekülni, hogy utol ne érjen a veszedelem, és meghaljak. ²⁰Íme, kérlek, ez a város közel van, hogy oda fussak, és kicsi az; hadd meneküljek oda – hiszen kicsi az –, és életben marad Nefeshem. ²¹És azt mondta neki: Íme, fölemeltem orcáidat ebben a dologban is, hogy nem forgatom föl a várost, amelyről beszéltél. ²²Siess, menekülj oda, mert nem tehetek semmit, amíg oda nem érsz. Ezért hívták a város nevét Tzo'árnak.

²³A nap fölkelt a föld fölött, és Lot Tzo'árba ért. ²⁴És Yahuwah kénkövet és tüzet esőztetett Sz'domra és Emoráhra – Yahuwahtól, az Egekből. ²⁵És fölforgatta azokat a városokat, az egész környéket, a városok minden lakóját és a föld növényzetét. ²⁶És hátratekintett a felesége mögüle, és sóoszloppá vált.

²⁷És korán reggel fölkelt Ávráhám, arra a helyre, ahol Yahuwah orcái előtt állt. ²⁸És letekintett Sz'dom és Emoráh orcái felé, és a környék egész földjének orcái felé, és látta, hogy íme, fölszállt a föld füstje, mint a kemence füstje. ²⁹És történt, amikor Elohim elpusztította a környék városait, megemlékezett Elohim Ávráhámról, és elküldte Lotot a felforgatás közepéből, amikor felforgatta a városokat, amelyekben Lot lakott.

³⁰És fölment Lot Tzo'árból, és a hegyen telepedett le, és két leánya vele, mert félt Tzo'árban lakni; és egy barlangban lakott, ő és két leánya. ³¹És azt mondta a nagyobbik a kisebbiknek: Apánk öreg, és nincs férfi a földön, hogy bejöjjön hozzánk az egész föld útja szerint. ³²Gyere, itassuk apánkat borral, és háljunk vele, és tartsunk életben apánktól magot! ³³És itatták apjukat borral azon az éjszakán, és bement a nagyobbik, és apjával hált; és ő nem tudott leánya lefekvéséről és fölkeléséről. ³⁴És történt másnap, hogy a nagyobbik azt mondta a kisebbiknek: Íme, tegnap éjjel apámmal háltam; itassuk borral ma éjjel is, és menj be, hálj vele, és tartsunk életben apánktól magot! ³⁵És itatták azon az éjszakán is apjukat borral, és fölkelt a kisebbik, és vele hált; és ő nem tudott leánya lefekvéséről és fölkeléséről. ³⁶És teherbe esett Lot két leánya az apjuktól. ³⁷És szült a nagyobbik fiút, és Moávnak nevezte el; ő Moáv atyja a mai napig. ³⁸És a kisebbik is fiút szült, és Ben-Áminak nevezte el; ő Ámon fiainak atyja a mai napig.

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj – Náftáli városa • Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Ben-Ámi (בֶּן־עַמִּי - 𐤁𐤍𐤏𐤌𐤉) – Népem fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emoráh (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra/Ámoráh/Beszélő • Lot (לוֹט - 𐤋𐤅𐤈) – Fátyol/Takaró • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Málákhim (מַלְאָכִים - 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Tzo'ár (צוֹעַר - 𐤑𐤅𐤏𐤓) – Kicsiny/Jelentéktelen • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹És útnak indult onnan Ávráhám a Negev földje felé, és letelepedett Kádesh és Shur között, és jövevényként élt Gerárban. ²És azt mondta Ávráhám Száráhról, a feleségéről: A lánytestvérem ő. És elküldött Ávi'Melekh, Gerár királya, és elvette Száráht.

³És eljött Elohim Ávi'Melekhhez az éjszaka álmában, és azt mondta neki: Íme, te halott vagy az asszony miatt, akit elvettél, hiszen ő férjnél lévő asszony. ⁴De Ávi'Melekh nem közeledett hozzá, és azt mondta: Ádonáj, hát igaz nemzetet is megölsz? ⁵Nemde ő mondta nekem: A lánytestvérem ő, és ő, ő is azt mondta: A testvérem ő. szívem feddhetetlenségében és tenyereim ártatlanságában tettem ezt. ⁶És azt mondta neki Elohim az álomban: Én is tudom, hogy szíved feddhetetlenségében tetted ezt, és visszatartottalak én is attól, hogy vétkezz ellenem, ezért nem engedtem neked, hogy hozzáérj. ⁷És most add vissza az ember feleségét, mert Návi ő, és imádkozni fog érted, és élni fogsz; és ha nem adod vissza, tudd meg, hogy halállal halsz meg, te és minden, ami a tiéd.

⁸És korán reggel fölkelt Ávi'Melekh, és hívta minden szolgáját, és elmondta mindezeket a dolgokat a fülük hallatára, és nagyon megrettentek az emberek. ⁹És hívta Ávi'Melekh Ávráhámot, és azt mondta neki: Mit tettél velünk, és mit vétettem ellened, hogy nagy vétket hoztál rám és királyságomra? Olyan tetteket, amelyeket nem szabad megtenni, tettél velem. ¹⁰És azt mondta Ávi'Melekh Ávráhámnak: Mit láttál, hogy ezt a dolgot tetted?

¹¹És azt mondta Ávráhám: Mert azt mondtam: Bizony nincs Elohim-félelem ezen a helyen, és megölnek engem a feleségem miatt. ¹²És valóban is a lánytestvérem ő, apám leánya ő, csak nem anyám leánya, és a feleségemmé lett. ¹³És történt, amikor bolyongóvá tettek engem Elohim apám házából, hogy azt mondtam neki: Ez a te hűségszereteted, amelyet velem cselekszel: minden helyen, ahová odaérünk, mondd rólam: A testvérem ő.

¹⁴És vett Ávi'Melekh juhokat és marhákat és szolgákat és szolgálóleányokat, és odaadta Ávráhámnak, és visszaadta neki Száráht, a feleségét. ¹⁵És azt mondta Ávi'Melekh: Íme, országom előtted van, ahol jónak látod a szemedben, ott telepedj le. ¹⁶És Száráhnak azt mondta: Íme, adtam ezer keszeföt a testvérednek; íme, ez neked a szemek befedése mindazok számára, akik veled vannak, és mindenkivel szemben igazolva vagy.

¹⁷És imádkozott Ávráhám az Elohimhoz, és meggyógyította Elohim Ávi'Melekhet és a feleségét és szolgálóleányait, és szültek. ¹⁸Mert bezárván bezárt Yahuwah minden méhet Ávi'Melekh házában Száráh, Ávráhám felesége dolga miatt.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávi'Melekh (אֲבִימֶלֶךְ - 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király – Gid'on fia ágyasától • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Cheszed (חֶסֶד - 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Szövetségi hűség • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gerár (גְּרָר - 𐤂𐤓𐤓) – Felőrlés/Kérődzés • Kádesh (קָדֵשׁ - 𐤒𐤃𐤔) – Szent – oázisváros a pusztában • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Návi (נָבִיא - 𐤍𐤁𐤉𐤀) – Próféta • Negev (נֶגֶב - 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék – Yáhu'Dáh déli száraz vidéke • Shur (שׁוּר - 𐤔𐤅𐤓) – Fal/Puszta – a puszta neve • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹Yahuwah meglátogatta Száráht, ahogyan mondta, és úgy cselekedett Yahuwah Száráhhal, ahogyan szólt. ²Száráh teherbe esett, és fiút szült Ávráhámnak öregségére, abban a meghatározott időben, amelyről szólt neki Elohim. ³Ávráhám elnevezte fia nevét, aki született neki, akit Száráh szült neki, Yitzcháknak. ⁴És körülmetélte Ávráhám Yitzchákot, a fiát, nyolcnapos korában, ahogyan megparancsolta neki Elohim. ⁵Ávráhám száz év fia volt, amikor megszületett neki Yitzchák, a fia. ⁶És ezt mondta Száráh: Nevetést szerzett nekem Elohim; mindenki, aki hallja, nevet majd rajtam. ⁷És ezt mondta: Ki mondta volna Ávráhámnak: fiakat szoptat Száráh? Mert fiút szültem öregségére. ⁸A gyermek felnövekedett, és elválasztották. Ávráhám nagy lakomát készített azon a napon, amelyen Yitzchákot elválasztották.

⁹És meglátta Száráh a Mitzrit Hágár fiát, akit Ávráhámnak szült, hogy nevet. ¹⁰És ezt mondta Ávráhámnak: Űzd el ezt a szolgálót és a fiát, mert nem fog örökölni ennek a szolgálónak a fia az én fiammal, Yitzchákkal! ¹¹És nagyon rossz volt ez a dolog Ávráhám szemében, a fia miatt. ¹²De Elohim ezt mondta Ávráhámnak: Ne legyen rossz a szemedben a fiú miatt és a szolgálód miatt; mindenben, amit mond neked Száráh, hallgass a szavára, mert Yitzchákban neveztetik majd neked mag. ¹³De a szolgáló fiát is néppé teszem, mert a te magod ő.

¹⁴És korán reggel fölkelt Ávráhám, vett kenyeret és egy tömlő vizet, és odaadta Hágárnak, a vállára tette, meg a gyermeket, és elküldte. Az elment, és bolyongott Be'er-Shevá pusztájában. ¹⁵És kifogytak a vizek a tömlőből, és odavetette a gyermeket az egyik bokor alá, ¹⁶maga pedig elment, és leült vele szemben, eltávolodva egy nyíllövésnyire, mert ezt mondta: Ne lássam a gyermek halálát. És leült vele szemben, fölemelte a hangját és sírt.

¹⁷És meghallotta Elohim a fiú hangját, és szólította Málákh Elohim Hágárt az Egekből, és ezt mondta neki: Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert meghallotta Elohim a fiú hangját ott, ahol van. ¹⁸Kelj föl, emeld föl a fiút, és fogd meg a kezeddel őt, mert nagy néppé teszem őt. ¹⁹És megnyitotta Elohim az asszony szemeit, és az meglátott egy vizes kutat. És odament, és megtöltötte a tömlőt vízzel, és megitatta a fiút. ²⁰És Elohim a fiúval volt, és az felnövekedett. A pusztában lakott, és íjásszá lett. ²¹És Párán pusztájában lakott, és anyja feleséget vett neki Mitzráyim földjéről.

²²És történt abban az időben, hogy Ávi'Melekh és hadseregének parancsnoka, Pikhol, így szólt Ávráhámhoz, mondván: Elohim veled van mindenben, amit te cselekszel. ²³Most azért esküdj meg nekem Elohimra itt, hogy nem bánsz csalárdul velem, sem ivadékommal, sem sarjadékommal; a hűségszeretet szerint, amelyet veled cselekedtem, cselekedj velem és azzal a földdel, amelyen jövevényként laktál. ²⁴És ezt mondta Ávráhám: Én megesküszöm.

²⁵De szemrehányást tett Ávráhám Ávi'Melekhnek a vizes kút miatt, amelyet erőszakkal elvettek Ávi'Melekh szolgái. ²⁶És ezt mondta Ávi'Melekh: Nem tudom, ki cselekedte ezt a dolgot; te sem mondtad el nekem, és én sem hallottam róla, csak ma. ²⁷És vett Ávráhám juhokat meg marhákat, és odaadta Ávi'Melekhnek, és szövetséget kötöttek ők ketten. ²⁸És külön állított Ávráhám hét nőstény bárányt a nyájból. ²⁹És ezt mondta Ávi'Melekh Ávráhámnak: Mire való ez a hét nőstény bárány, amelyeket külön állítottál? ³⁰És ő ezt mondta: Mert ezt a hét nőstény bárányt fogadd el a kezemből, hogy tanúm legyen, hogy én ástam ezt a kutat. ³¹Azért nevezte el azt a helyet Be'er-Shevának, mert ott esküdtek meg ők ketten. ³²És szövetséget kötöttek Be'er-Shevában, majd fölkelt Ávi'Melekh és hadseregének parancsnoka, Pikhol, és visszatértek a Pelishtim földjére. ³³És tamariszkuszfát ültetett Be'er-Shevában, és segítségül hívta ott Yahuwahnak, El Olámnak a nevét. ³⁴És jövevényként lakott Ávráhám a Pelishtim földjén sok napon át.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávi'Melekh (אֲבִימֶלֶךְ - 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király – Gid'on fia ágyasától • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Be'er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • El Olám (אֵל עוֹלָם - 𐤀𐤋 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örökkévaló Elohim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hágár (הָגָר - 𐤄𐤂𐤓) – Idegen/Menekülő • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Párán (פָּארָן - 𐤐𐤀𐤓𐤍) – Dicsőséges/Ékességek helye • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Pikhol (פִּיכֹל - 𐤐𐤉𐤊𐤋) – Minden szája • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹És történt ezek a dolgok után, hogy Elohim próbára tette Ávráhámot, és így szólt hozzá: Ávráhám! Ő pedig mondta: Itt vagyok. ²És mondta: Vedd, kérlek, a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Yitzchákot, és menj el magadnak a Mori'Yáh földjére, és vidd fel ott égőáldozatul az egyik hegyen, amelyet majd mondok neked. ³És korán reggel fölkelt Ávráhám, fölnyergelte a szamarát, és maga mellé vette két legényét és Yitzchákot, a fiát; fölhasogatta az égőáldozat fáját, és fölkelt, és elment arra a helyre, amelyet mondott neki Elohim.

⁴A harmadik napon fölemelte Ávráhám a szemeit, és meglátta azt a helyet messziről. ⁵És mondta Ávráhám a legényeinek: Maradjatok itt magatok a szamárral, én meg a fiú elmegyünk odáig, és leborulunk, és visszatérünk hozzátok. ⁶És fogta Ávráhám az égőáldozat fáját, és rátette Yitzchákra, a fiára, és a kezébe vette a tüzet meg a kést; és mentek ketten együtt. ⁷És szólt Yitzchák Ávráhámhoz, az apjához, és mondta: Apám! Ő pedig mondta: Itt vagyok, fiam. És mondta: Itt a tűz meg a fa, de hol a bárány az égőáldozathoz? ⁸És mondta Ávráhám: Elohim majd kiszemeli magának a bárányt az égőáldozathoz, fiam. És mentek ketten együtt.

⁹És eljutottak arra a helyre, amelyet mondott neki Elohim, és oltárt épített ott Ávráhám, és elrendezte a fát, és megkötözte Yitzchákot, a fiát, és föltette a Mizbeáchra ➣ az Oltárra, a fa fölé. ¹⁰És kinyújtotta Ávráhám a kezét, és fogta a kést, hogy levágja a fiát. ¹¹De kiáltott neki Málákh Yahuwah az Egekből, és mondta: Ávráhám! Ávráhám! Ő pedig mondta: Itt vagyok. ¹²És mondta: Ne nyújtsd ki a kezedet a fiúra, és ne tégy vele semmit, mert most tudom, hogy Elohim-félő vagy te, hiszen nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet.

¹³És fölemelte Ávráhám a szemeit, és látott, és íme, egy kos mögötte, megfogódzva a bozótban a szarvánál fogva; és odament Ávráhám, és fogta a kost, és fölvitte égőáldozatul a fia helyett. ¹⁴És elnevezte Ávráhám azt a helyet: Yahuwah Yireh; ahogy ma is mondják: Yahuwah hegyén megjelenik.

¹⁵És kiáltott Málákh Yahuwah Ávráhámhoz másodszor is az Egekből, ¹⁶és mondta: Magamra esküdtem – így szól Yahuwah –, hogy mivel megtetted ezt a dolgot, és nem tagadtad meg a fiadat, a te egyetlenedet, ¹⁷azért áldván megáldalak, és sokasítván megsokasítom a magodat, mint az Egek csillagait és mint a homokot, amely a tenger partján van; és birtokba veszi a magod az ellenségei kapuját. ¹⁸És áldást nyer a magodban a Föld minden népe, mivel hallgattál a szavamra.

¹⁹És visszatért Ávráhám a legényeihez, és fölkeltek, és együtt elmentek Be'er-Shevába; és lakott Ávráhám Be'er-Shevában. ²⁰És történt ezek a dolgok után, hogy hírt vittek Ávráhámnak, mondván: Íme, szült Milkáh is fiakat Náchornak, a testvérednek: ²¹Utzot, az elsőszülöttjét, és Buzt, a testvérét, és Kemu'Elt, Árám atyját, ²²és Keszedet, és Cházot, és Pildásht, és Yidláfot, és Betu'Elt. ²³És Betu'El nemzette Rivkáht. Ezt a nyolcat szülte Milkáh Náchornak, Ávráhám testvérének. ²⁴És az ágyasa, akinek a neve Reumáh, ő is szült: Teváchot, és Gáchámot, és Táchásht, és Má'ácháht.

Szójegyzék: Árám (אֲרָם - 𐤀𐤓𐤌) – Szíria/magasság; Shem fia • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Be'er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • Betu'El (בְּתוּאֵל - 𐤁𐤕𐤅𐤀𐤋) – Elohim leánya/embere • Buz (בּוּז - 𐤁𐤅𐤆) – Megvetés • Cházo (חֲזוֹ - 𐤇𐤆𐤅) – Látomás • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gáchám (גַּחַם - 𐤂𐤇𐤌) – Izzó/Égő • Kemu'El (קְמוּאֵל - 𐤒𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim népe/felkelése • Keszed (כֶּשֶׂד - 𐤊𐤔𐤃) – Káldeai; a káldeusok ősatyja • Má'ácháh (מַעֲכָה - 𐤌𐤏𐤊𐤄) – Nyomás/Szorongatás • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Milkáh (מִלְכָּה - 𐤌𐤋𐤊𐤄) – Királynő – Tzelofchád leánya • Mori'Yáh (מֹרִיָּה - 𐤌𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah látja/gondoskodik • Náchor (נָחוֹר - 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló/Szuszogó – Ávráhám testvére, Terách fia • Oláh (עֹלָה - 𐤏𐤋𐤄) – Égőáldozat – ami felmegy a füstben • Pildásh (פִּלְדָּשׁ - 𐤐𐤋𐤃𐤔) – bizonytalan • Pílegesh (פִּילֶגֶשׁ - 𐤐𐤉𐤋𐤂𐤔) – Ágyas/Mellékfeleség • Reumáh (רְאוּמָה - 𐤓𐤀𐤅𐤌𐤄) – Felmagasztalt • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Táchásh (תַּחַשׁ - 𐤕𐤇𐤔) – Antilóp-féle bőr • Tevách (טֶבַח - 𐤈𐤁𐤇) – Vágás/Mészáros • Utz (עוּץ - 𐤏𐤅𐤑) – Árám fia; tanácsos; Jób hazája • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yahuwah Yireh (יַהוּהָ יִרְאֶה - 𐤉𐤄𐤅𐤄 𐤉𐤓𐤀𐤄) – Yahuwah lát/gondoskodik/megjelenik • Yidláf (יִדְלָף - 𐤉𐤃𐤋𐤐) – Csöpög/Sír • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹Száráh élete száz év és húsz év és hét év volt – Száráh életének évei. ²És meghalt Száráh Kiryát-Árbában, azaz Chevronban, Kená'án földjén; és bement Ávráhám, hogy gyászolja Száráht és sirassa őt. ³Majd fölkelt Ávráhám a halottja orcája elől, és szólt Chet fiaihoz, mondván: ⁴Jövevény és telepes vagyok köztetek; adjatok nekem sírbirtokot köztetek, hogy eltemessem halottamat magam elől. ⁵És feleltek Chet fiai Ávráhámnak, mondván neki: ⁶Hallgass meg minket, uram! Elohim fejedelme vagy te közöttünk; sírhelyeink legjavában temesd el halottadat. Egyikünk sem zárja el előled a sírhelyét, hogy ne temethetnéd el halottadat. ⁷És fölkelt Ávráhám, és meghajolt a föld népe, Chet fiai előtt, ⁸és szólt hozzájuk, mondván: Ha Nefeshtekkel van, hogy eltemessem halottamat magam elől, hallgassatok meg engem, és járjatok közben értem Efronnál, Tzochár fiánál, ⁹hogy adja nekem a Mákhpeláh barlangját, amely az övé, amely szántóföldje szélén van; teljes keszefért adja nekem közöttetek sírbirtokul. ¹⁰Efron pedig ott ült Chet fiai között; és felelt a Chiti Efron Ávráhámnak Chet fiainak füleinek hallatára, mindazoknak, akik városa kapuján bementek, mondván: ¹¹Nem, uram, hallgass meg engem! A szántóföldet neked adtam, és a barlangot, amely rajta van, neked adtam; népem fiainak szemei előtt adtam neked, temesd el halottadat. ¹²És meghajolt Ávráhám a föld népe előtt, ¹³és szólt Efronhoz a föld népének füleinek hallatára, mondván: Bárcsak mégis meghallgatnál engem! Adom a szántóföld keszefjét, fogadd el tőlem, és eltemetem ott halottamat. ¹⁴És felelt Efron Ávráhámnak, mondván neki: ¹⁵Uram, hallgass meg engem! Négyszáz shekel keszeföt érő föld – mi az énköztem és teközted? Halottadat pedig temesd el. ¹⁶És hallgatott Ávráhám Efronra, és kimért Ávráhám Efronnak az keszeföt, amelyet Chet fiainak füleinek hallatára mondott: négyszáz shekel keszeföt, a kereskedőnél járó pénzben.

¹⁷És megállt Efron szántóföldje, amely Mákhpeláhban, Mámreval szemben volt – a szántóföld, és a barlang, amely rajta volt, és minden fa, amely a szántóföldön, annak egész határában körös-körül volt – ¹⁸Ávráhámnak birtokul, Chet fiainak szemei előtt, mindazoknak, akik városa kapuján bementek. ¹⁹És ezután eltemette Ávráhám a feleségét, Száráht a Mákhpeláh szántóföldjének barlangjába, Mámreval szemben, azaz Chevronban, Kená'án földjén. ²⁰És megállt a szántóföld és a barlang, amely rajta volt, Ávráhámnak sírbirtokul, Chet fiaitól.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Chet (חֵת - 𐤇𐤕) – a hettiták ősatyja; Kená'án fia • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Társulás – ősatyák városa • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Efron (עֶפְרוֹן - 𐤏𐤐𐤓𐤅𐤍) – Porszerű/Szarvasborjú – hegyvidék • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kiryát-Árbá (קִרְיַת אַרְבַּע - 𐤒𐤓𐤉𐤕 𐤀𐤓𐤁𐤏) – Négyes város/Árbá városa – Chevron régi neve • Mákhpeláh (מַכְפֵּלָה - 𐤌𐤊𐤐𐤋𐤄) – Kettős barlang • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Lát • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Tzochár (צֹחַר - 𐤑𐤇𐤓) – Por/Fehéres

¹Ávráhám megöregedett, előrehaladt a napokban, és Yahuwah megáldotta Ávráhámot mindennel. ²És azt mondta Ávráhám a szolgájának, háza vénének, aki uralkodott mindenén, ami az övé: Tedd, kérlek, a kezedet a combom alá, ³és megesketlek Yahuwahra, az Egek Elohimjára és a föld Elohimjára, hogy nem veszel feleséget a fiamnak a Kená'áni leányai közül, akinek közepében lakom, ⁴hanem a földemre és a szülőföldemre mész, és veszel feleséget a fiamnak, Yitzcháknak. ⁵És azt mondta neki a szolga: Talán nem akar a leány utánam jönni erre a földre; visszavivén visszavigyem-e a fiadat arra a földre, ahonnan kijöttél? ⁶És azt mondta neki Ávráhám: Őrizkedj attól, hogy oda visszavidd a fiamat! ⁷Yahuwah, az Egek Elohimja, aki elvett engem apám házából és szülőföldemről, és aki beszélt hozzám, és aki megesküdött nekem, mondván: A te magodnak adom ezt a földet — ő küldi Málákhját előtted, és veszel feleséget a fiamnak onnan. ⁸És ha nem akar a leány utánad jönni, mentes leszel ettől az eskümtől; csak a fiamat ne vidd vissza oda. ⁹És tette a szolga kezét urának, Ábráhámnak combja alá, és megesküdött neki e dolog felől.

¹⁰És vett a szolga tíz tevét urának tevéiből, és elment, ura minden java a kezében; és fölkelt, és Árám-Náháráyimba ment, Náchor városába. ¹¹És letérdeltette a tevéket a városon kívül a vizeskútnál, este idején, amikor a merítő asszonyok kijönnek. ¹²És azt mondta: Yahuwah, uramnak, Ávráhámnak Elohimja, rendelj, kérlek, elém ma, és tégy hűségszeretetet uram, Ávráhám iránt! ¹³Íme, a vízek forrása mellett állok, és a város embereinek leányai kijönnek vizet meríteni. ¹⁴És legyen úgy, hogy a leány, akinek azt mondom: Hajtsd meg, kérlek, a korsódat, hadd igyam — és ő azt mondja: Igyál, és a tevéidet is megitatom — őt kijelölted szolgádnak, Yitzcháknak, és ebből tudom meg, hogy hűségszeretetet tettél uram iránt.

¹⁵És lett: ő még be sem fejezte a beszédet, és íme, Rivkáh jött ki, aki Betu'Elnek született, Milkáh, Náchor, Ávráhám testvére felesége fiának — és korsója a vállán. ¹⁶És a leány igen jó megjelenésű volt, szűz, és férfi nem ismerte; lement a forráshoz, megtöltötte korsóját, és feljött. ¹⁷És a szolga elébe futott, és azt mondta: Hadd kortyoljak, kérlek, egy kevés vizet a korsódból! ¹⁸És ő azt mondta: Igyál, uram — és sietve leeresztette korsóját a kezére, és inni adott neki. ¹⁹És miután befejezte itatását, azt mondta: A tevéidnek is merítek, amíg be nem fejezik az ivást. ²⁰És sietve kiöntötte korsóját a vályúba, és újra a kúthoz futott meríteni, és merített valamennyi tevéjének. ²¹És a férfi ámult rajta, hallgatva, hogy megtudja: szerencséssé tette-e Yahuwah az útját, vagy sem.

²²És lett, amikor a tevék befejezték az ivást, vett a férfi egy aranyfüggőt, fél shekel a súlya, és két karperecet a leány kezeire, tíz arany a súlyuk, ²³és azt mondta: Kinek a leánya vagy? Mondd meg, kérlek, nekem: van-e apád házában hely számunkra éjszakázni? ²⁴És ő azt mondta neki: Betu'El leánya vagyok, Milkáh fiáé, akit Náchornak szült. ²⁵És azt mondta neki: Szalma is, abrak is bőven van nálunk, hely is az éjszakázásra. ²⁶És a férfi meghajolt, és leborult Yahuwah előtt, ²⁷és azt mondta: Bárukh Yahuwah, uramnak, Ávráhámnak Elohimja, aki nem hagyta el hűségszeretetét és hűségét uram mellől! Engem az úton vezetett Yahuwah uram testvéreinek házához.

²⁸És a leány elfutott, és elmondta anyja házában ezeket a dolgokat. ²⁹És Rivkáhnak volt egy testvére, Láván a neve; és kifutott Láván a férfihoz, ki a forráshoz. ³⁰És lett, amint meglátta a függőt és a karpereceket lánytestvére kezén, és amint hallotta lánytestvérének, Rivkáhnak szavait, mondván: Így beszélt hozzám a férfi — odament a férfihoz, és íme, az ott állt a tevék mellett a forrásnál, ³¹és azt mondta: Jöjj, Yahuwah áldottja, miért állsz kívül? Hiszen én rendbe tettem a házat, és helyet [csináltam] a tevéknek. ³²És bement a férfi a házba, és lenyergelte a tevéket; és adott Láván szalmát és abrakot a tevéknek, és vizeket a lábai megmosására és a vele levő emberek lábaira. ³³És tettek elé enni, de ő azt mondta: Nem eszem, amíg el nem mondtam dolgaimat! És az mondta: Beszélj!

³⁴És azt mondta: Ávráhám szolgája vagyok. ³⁵És Yahuwah nagyon megáldotta uramat, és ő naggyá lett; és adott neki juhot és marhát, ezüstöt és aranyat, szolgákat és szolgálólányokat, tevéket és szamarakat. ³⁶És Száráh, uram felesége, fiút szült uramnak öregsége után, és ő neki adta mindenét, ami az övé. ³⁷És megesketett engem uram, mondván: Ne végy feleséget a fiamnak a Kená'áni leányai közül, akinek földjén lakom, ³⁸hanem apám házához és nemzetségemhez menj, és végy feleséget a fiamnak. ³⁹És azt mondtam uramnak: Talán nem jön utánam a leány. ⁴⁰És azt mondta nekem: Yahuwah, akinek színe előtt jártam, küldi Málákhját veled, és szerencséssé teszi utadat, és veszel feleséget a fiamnak nemzetségemből és apám házából. ⁴¹Akkor leszel mentes az átkomtól, ha eljutsz nemzetségemhez; és ha nem adják neked, mentes leszel az átkomtól.

⁴²És ma a forráshoz értem, és azt mondtam: Yahuwah, uramnak, Ávráhámnak Elohimja, ha most szerencséssé teszed utamat, amelyen járok — ⁴³íme, a vízek forrása mellett állok; és legyen úgy, hogy a hajadon, aki kijön meríteni, és azt mondom neki: Adj innom, kérlek, egy kevés vizet a korsódból, ⁴⁴és ő azt mondja nekem: Te is igyál, és a tevéidnek is merítek — ő az asszony, akit Yahuwah uram fiának rendelt.

⁴⁵Még be sem fejeztem szívemben a beszédet, és íme, Rivkáh jött ki, korsója a vállán, és lement a forráshoz, és merített. És azt mondtam neki: Adj innom, kérlek! ⁴⁶És ő sietve leeresztette korsóját magáról, és azt mondta: Igyál, és a tevéidet is megitatom. És ittam, és a tevéket is megitatta. ⁴⁷És megkérdeztem őt, és azt mondtam: Kinek a leánya vagy? És azt mondta: Betu'El leánya, Náchor fiáé, akit Milkáh szült neki. És a függőt az orrára tettem, a karpereceket pedig a kezeire. ⁴⁸És meghajoltam, és leborultam Yahuwah előtt, és áldottam Yahuwaht, uramnak, Ávráhámnak Elohimját, aki Emet ➣ igazság útján vezetett engem, hogy uram testvérének leányát vegyem a fiának. ⁴⁹És most, ha hűségszeretetet és hűséget tesztek urammal, mondjátok meg nekem; és ha nem, mondjátok meg nekem, és jobbra vagy balra fordulok.

⁵⁰És felelt Láván és Betu'El, és azt mondták: Yahuwahtól indult ki a dolog; nem szólhatunk hozzád sem rosszat, sem jót. ⁵¹Íme, Rivkáh előtted van: vidd, és menj, és legyen urad fiának feleségévé, ahogyan Yahuwah szólt. ⁵²És lett, amikor Ávráhám szolgája meghallotta szavaikat, leborult a földre Yahuwah előtt. ⁵³És a szolga előhozott ezüst holmikat és arany holmikat és ruhákat, és Rivkáhnak adta; és drága ajándékokat adott testvérének és anyjának. ⁵⁴És ettek és ittak, ő és a vele levő emberek, és ott éjszakáztak; és fölkeltek reggel, és azt mondta: Bocsássatok el uramhoz! ⁵⁵És azt mondta testvére és anyja: Maradjon a leány velünk napokig, vagy tízig; azután elmegy. ⁵⁶És azt mondta nekik: Ne késleltessetek engem, hiszen Yahuwah szerencséssé tette utamat; bocsássatok el, hadd menjek uramhoz! ⁵⁷És azt mondták: Hívjuk a leányt, és kérdezzük meg száját! ⁵⁸És hívták Rivkáht, és azt mondták neki: Elmész-e ezzel a férfival? És azt mondta: Elmegyek. ⁵⁹És elbocsátották Rivkáht, lánytestvérüket, és dajkáját, meg Ávráhám szolgáját és embereit. ⁶⁰És megáldották Rivkáht, és azt mondták neki: Lánytestvérünk, te légy ezrek tízezreivé, és vegye birtokba magod gyűlölőinek kapuját!

⁶¹És fölkelt Rivkáh és szolgálólányai, és felültek a tevékre, és követték a férfit; és vette a szolga Rivkáht, és elment.

⁶²És Yitzchák megjött a Be'er-Lácháj-Ro'i felőli jövésből, mert a Negev földjén lakott. ⁶³És kiment Yitzchák elmélkedni a mezőre este felé, és fölemelte szemeit, és látta, és íme, tevék jönnek. ⁶⁴És Rivkáh fölemelte szemeit, és meglátta Yitzchákot, és lecsúszott a tevéről, ⁶⁵és azt mondta a szolgának: Ki az a férfi, aki a mezőn elénk jön? És azt mondta a szolga: Ő az én uram. És fogta a fátylat, és betakarta magát. ⁶⁶És elbeszélte a szolga Yitzcháknak mindazt a dolgot, amit végzett. ⁶⁷És bevezette őt Yitzchák anyjának, Száráhnak sátrába, és vette Rivkáht, és az a feleségévé lett, és megszerette őt; és megvigasztalódott Yitzchák anyja után.

Szójegyzék: Árám-Náháráyim (אֲרַם נַהֲרַיִם - 𐤀𐤓𐤌 𐤍𐤄𐤓𐤉𐤌) – Mezopotámia/Két folyó Árámja • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Bárukh (בָּרוּךְ - 𐤁𐤓𐤅𐤊) – Áldott • Be'er-Lácháj-Ro'i (בְּאֵר לַחַי רֹאִי - 𐤁𐤀𐤓 𐤋𐤇𐤉 𐤓𐤀𐤉) – Az Élő, aki lát kútja • Betu'El (בְּתוּאֵל - 𐤁𐤕𐤅𐤀𐤋) – Elohim leánya/embere • Cheszed (חֶסֶד - 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Szövetségi hűség • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emet (אֱמֶת - 𐤀𐤌𐤕) – Igazság/Hűség/Valóság • Kená'áni (כְּנַעֲנִי - 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉) – Kená'án-beli/Kereskedő • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Milkáh (מִלְכָּה - 𐤌𐤋𐤊𐤄) – Királynő – Tzelofchád leánya • Náchor (נָחוֹר - 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló/Szuszogó – Ávráhám testvére, Terách fia • Negev (נֶגֶב - 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék – Yáhu'Dáh déli száraz vidéke • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shekel (שֶׁקֶל - 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység – kb. 11-14 gramm • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹Ávráhám ismét vett magának egy feleséget, akinek a neve Keturáh volt. ²Ő pedig szülte neki Zimránt, Yokshánt, Medánt, Midyánt, Yishbákot és Shuáchot. ³Yokshán pedig nemzette Shebát és Dedánt. Dedán fiai pedig az Áshurim, a Letushim és a Leumim voltak. ⁴Midyán fiai pedig: Eifáh, Efer, Chánokh, Ávidá és Eldá'áh. Mindezek Keturáh fiai voltak.

⁵Ávráhám pedig mindenét, amije volt, Yitzcháknak adta. ⁶Az ágyasok fiainak pedig, akik Ávráháméi voltak, Ávráhám ajándékokat adott, és elküldte őket fia, Yitzchák mellől, még életében, kelet felé, a keleti országba.

⁷Ezek pedig Ávráhám életei éveinek napjai, amelyeket megélt: száz év és hetven év és öt év. ⁸És kilehelte Nefeshét ➣ lelkét, és meghalt Ávráhám jó öregségben, vénen és betelve, és népéhez gyűjtetett. ⁹És eltemették őt fiai, Yitzchák és Yishmá'El, a Mákhpeláhi barlangba, a Chiti Efronnak, Tzochár fiának a mezejére, amely Mámreval szemben van; ¹⁰a mezőre, amelyet Ávráhám a Chet fiaitól vásárolt. Oda temettetett el Ávráhám és Száráh, a felesége. ¹¹És történt Ávráhám halála után, hogy Elohim megáldotta fiát, Yitzchákot. Yitzchák pedig a Lácháj-Ro'i kútnál lakott.

¹²Ezek pedig Yishmá'Elnek, Ávráhám fiának a nemzetségei, akit Hágár, a Mitzri, Száráh szolgálója szült Ávráhámnak. ¹³És ezek Yishmá'El fiainak nevei, neveik szerint, nemzetségeik szerint: Yishmá'El elsőszülöttje Neváyot, majd Kedár, Adbe'el és Mivszám, ¹⁴Mishmá, Dumáh és Mászáh, ¹⁵Chádád, Temá, Yetur, Náfish és Kedmáh. ¹⁶Ezek Yishmá'El fiai, és ezek a neveik tanyáik és sátortáboraik szerint: tizenkét fejedelem népeik szerint. ¹⁷És ezek Yishmá'El életeinek évei: száz év és harminc év és hét év; és kilehelte Nefeshét, és meghalt, és népéhez gyűjtetett. ¹⁸És laktak Chávilától Shurig, amely Mitzráyimmal szemben van, Áshur felé menet. Minden testvérére rátelepedett.

¹⁹És ezek Yitzcháknak, Ávráhám fiának a nemzetségei: Ávráhám nemzette Yitzchákot. ²⁰És Yitzchák negyvenéves volt, amikor feleségül vette Rivkáht, az árámi Betu'El leányát Pádán-Árámból, az árámi Láván lánytestvérét, magának feleségül. ²¹És Yitzchák könyörgött Yahuwahhoz felesége miatt, mert meddő volt; és Yahuwah engedett könyörgésének, és teherbe esett Rivkáh, a felesége. ²²És tülekedtek a fiak a méhében, és ő ezt mondta: Ha így van, miért is vagyok én? És elment, hogy megkérdezze Yahuwaht. ²³És Yahuwah ezt mondta neki: Két nemzet van a méhedben, és két nép válik el belsődből; és az egyik nép erősebb lesz a másik népnél, és a nagyobb szolgál majd a kisebbnek.

²⁴És beteltek napjai, hogy szüljön, és íme, ikrek voltak a méhében. ²⁵És kijött az első: vöröses, egészen olyan, mint egy szőrös köpeny; és elnevezték őt Eszávnak. ²⁶És azután kijött a testvére, és keze Eszáv sarkába kapaszkodott, és elnevezték őt Yá'ákovnak. Yitzchák pedig hatvanéves volt, amikor megszülte őket.

²⁷És felnőttek a fiúk, és Eszáv a vadászathoz értő ember lett, a mező embere, Yá'ákov pedig feddhetetlen ember, sátorlakó. ²⁸És Yitzchák szerette Eszávot, mert a vad az ínyére volt, Rivkáh pedig szerette Yá'ákovot.

²⁹És Yá'ákov főztöt főzött, és Eszáv megjött a mezőről, és fáradt volt. ³⁰És Eszáv ezt mondta Yá'ákovnak: Tömj meg ezzel a vörössel, ezzel a vörössel, mert fáradt vagyok! Ezért nevezték el őt Edomnak. ³¹És Yá'ákov ezt mondta: Add el még ma nekem elsőszülöttségedet! ³²És Eszáv ezt mondta: Íme, én a halálba megyek, hát mire való nekem az elsőszülöttség? ³³És Yá'ákov ezt mondta: Esküdj meg nekem még ma! És megesküdött neki, és eladta elsőszülöttségét Yá'ákovnak. ³⁴És Yá'ákov kenyeret és lencsefőzeléket adott Eszávnak; és evett és ivott, és fölkelt és elment. Így vetette meg Eszáv az elsőszülöttséget.

Szójegyzék: Ádbe'el (אַדְבְּאֵל - 𐤀𐤃𐤁𐤀𐤋) – Elohim fenyítette • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalomú birodalom • Ávidá (אֲבִידָע - 𐤀𐤁𐤉𐤃𐤏) – atyám tudja • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Betu'El (בְּתוּאֵל - 𐤁𐤕𐤅𐤀𐤋) – Elohim leánya/embere • Chádád (חֲדַד - 𐤇𐤃𐤃) – élesség/hegyesség • Chánokh (חֲנוֹךְ - 𐤇𐤍𐤅𐤊) – Felszentelt • Chávilá (חֲוִילָה - 𐤇𐤅𐤉𐤋𐤄) – homokos vidék; (1) Kush fia; (2) Yoktán fia • Chet (חֵת - 𐤇𐤕) – a hettiták ősatyja; Kená'án fia • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Dedán (דְּדָן - 𐤃𐤃𐤍) – Kush unokája; az arab kereskedők ősatyja • Dumáh (דּוּמָה - 𐤃𐤅𐤌𐤄) – Csend/A halál országa – város a hegyvidéken • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Efer (עֵפֶר - 𐤏𐤐𐤓) – por/szarvasgida • Efron (עֶפְרוֹן - 𐤏𐤐𐤓𐤅𐤍) – Porszerű/Szarvasborjú – hegyvidék • Eifáh (עֵיפָה - 𐤏𐤉𐤐𐤄) – homály/sötétség • Eldá'áh (אֶלְדָּעָה - 𐤀𐤋𐤃𐤏𐤄) – Elohim ismert • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau – Yitzchák fia, Yá'ákov ikertestvére, Edom ősatyja • Hágár (הָגָר - 𐤄𐤂𐤓) – Idegen/Menekülő • Kedár (קֵדָר - 𐤒𐤃𐤓) – sötét/fekete (sátor) • Kedmáh (קֵדְמָה - 𐤒𐤃𐤌𐤄) – kelet/keleti • Keturáh (קְטוּרָה - 𐤒𐤈𐤅𐤓𐤄) – tömjén/illatozó • Lácháj-Ro'i (לַחַי רֹאִי - 𐤋𐤇𐤉 𐤓𐤀𐤉) – az Élő, Aki lát engem • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Letushi (לְטוּשִׁים - 𐤋𐤈𐤅𐤔𐤉𐤌) – kalapált/vert nép • Leumi (לְאֻמִּים - 𐤋𐤀𐤌𐤉𐤌) – népek • Mákhpeláh (מַכְפֵּלָה - 𐤌𐤊𐤐𐤋𐤄) – Kettős barlang • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Lát • Mászáh (מַסָּה - 𐤌𐤎𐤄) – teher/próbatétel – a hely neve • Medán (מְדָן - 𐤌𐤃𐤍) – vita/per • Midyán (מִדְיָן - 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Ítélet • Mishmá (מִשְׁמָע - 𐤌𐤔𐤌𐤏) – hallomás/hír • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mitzri (מִצְרִי - 𐤌𐤑𐤓𐤉) – Egyiptomi • Mivszám (מִבְשָׂם - 𐤌𐤁𐤔𐤌) – illat/balzsam • Náfish (נָפִישׁ - 𐤍𐤐𐤉𐤔) – felüdülés/lélegzet • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Neváyot (נְבָיוֹת - 𐤍𐤁𐤉𐤅𐤕) – magaslatok/legelők • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם - 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Árám mezeje • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Shebá (שְׁבָא - 𐤔𐤁𐤀) – 1) Rámá fia; (2) Yoktán fia; a Sába királyság ősatyja • Shuách (שׁוּחַ - 𐤔𐤅𐤇) – verem/mélység • Shur (שׁוּר - 𐤔𐤅𐤓) – Fal/Puszta – a puszta neve • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Temá (תֵּימָא - 𐤕𐤉𐤌𐤀) – dél/Témán iránya • Tzochár (צֹחַר - 𐤑𐤇𐤓) – Por/Fehéres • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yetur (יְטוּר - 𐤉𐤈𐤅𐤓) – bekerített/rendezett • Yishbák (יִשְׁבָּק - 𐤉𐤔𐤁𐤒) – elhagyja/felszabadítja • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog • Yokshán (יָקְשָׁן - 𐤉𐤒𐤔𐤍) – tőrállító/csapda • Zimrán (זִמְרָן - 𐤆𐤌𐤓𐤍) – ének/dicsőítés

¹Éhínség lett az országban, azon a korábbi éhínségen kívül, amely Ávráhám napjaiban volt. Elment Yitzchák Ávi'Melekhhez, a Pelishtim királyához, Gerárba. ²Megjelent neki Yahuwah, és ezt mondta: Ne menj le Mitzráyimba, lakj azon a földön, amelyet mondok neked. ³Tartózkodj jövevényként ezen a földön, és veled leszek, és megáldalak, mert neked és magodnak adom mindezeket a földeket, és fenntartom az esküt, amelyet apádnak, Ávráhámnak esküdtem. ⁴Megsokasítom magodat, mint az Egek csillagait, és magodnak adom mindezeket a földeket; és áldást nyer magodban a föld minden nemzete, ⁵mivel hallgatott Ávráhám a hangomra, és megőrizte őrizetemet: parancsolataimat, rendelkezéseimet és tanításaimat.

⁶Lakott tehát Yitzchák Gerárban. ⁷Megkérdezték a hely emberei a felesége felől, ő pedig azt mondta: A lánytestvérem ő — mert félt azt mondani, hogy a felesége. Nehogy megöljenek engem a hely emberei Rivkáh miatt, mert jó megjelenésű volt. ⁸Történt pedig, hogy mikor hosszúra nyúltak ott a napjai, kitekintett Ávi'Melekh, a Pelishtim királya az ablakon, és látta, hogy íme, Yitzchák nevetgél Rivkáhval, a feleségével. ⁹Hívatta Ávi'Melekh Yitzchákot, és ezt mondta: Lám, mégiscsak a feleséged ő! Hogyan mondhattad: A lánytestvérem ő? Yitzchák ezt mondta neki: Mert azt mondtam, nehogy meghaljak miatta. ¹⁰Ávi'Melekh ezt mondta: Mit tettél velünk? Kevés híján a néphez tartozó egyik ember a feleségeddel hált volna, és bűnt hoztál volna ránk! ¹¹Megparancsolta Ávi'Melekh az egész népnek, mondván: Aki hozzáér ehhez az emberhez és a feleségéhez, halállal hal meg.

¹²Vetett Yitzchák azon a földön, és aratott abban az évben százszorost, mert megáldotta őt Yahuwah. ¹³Naggyá lett a férfi, és ment, menvén és növekedvén, míg igen naggyá lett. ¹⁴Lett neki juhnyája és marhanyája és sok szolgálónép, és irigykedtek rá a Pelishtim. ¹⁵Mindazokat a kutakat pedig, amelyeket apjának, Ávráhámnak napjaiban apja szolgái ástak, betömték a Pelishtim, és megtöltötték porral. ¹⁶Ezt mondta Ávi'Melekh Yitzcháknak: Menj el tőlünk, mert sokkal erősebb lettél nálunk. ¹⁷Elment onnan Yitzchák, tábort vert Gerár völgyében, és ott lakott. ¹⁸Újra kiásta Yitzchák a vizek kútjait, amelyeket apjának, Ávráhámnak napjaiban ástak, és amelyeket betömtek a Pelishtim Ávráhám halála után; és neveket adott nekik, ugyanazokat a neveket, amelyeket apja adott nekik.

¹⁹Ástak Yitzchák szolgái a völgyben, és találtak ott élővizű kutat. ²⁰Civakodtak Gerár pásztorai Yitzchák pásztoraival, mondván: Mieink a vízez! Ezért elnevezte a kút nevét Eszeknek, mert civakodtak vele. ²¹Ástak másik kutat, és amiatt is civakodtak, ezért elnevezte azt Szitnáhnak. ²²Továbbvonult onnan, és ásott másik kutat, és amiatt már nem civakodtak, ezért elnevezte azt Rechovotnak, és ezt mondta: Mert most tágas helyet adott nekünk Yahuwah, és gyümölcsözők leszünk ezen a földön. ²³Felment onnan Be'er-Shevába.

²⁴Megjelent neki Yahuwah azon az éjszakán, és ezt mondta: Én vagyok Ávráhámnak, apádnak Elohimja. Ne félj, mert veled vagyok; megáldalak, és megsokasítom magodat Ávráhámért, a szolgámért.

²⁵Épített ott oltárt, és kihirdette Yahuwah nevét, és felvonta ott a sátrát; Yitzchák szolgái pedig kutat vájtak ott.

²⁶Ávi'Melekh pedig elment hozzá Gerárból, és Áchuzát, a bizalmasa, és Pikhol, a hadseregének vezére. ²⁷Ezt mondta nekik Yitzchák: Miért jöttetek hozzám, hiszen ti gyűlöltök engem, és elküldtetek magatok közül? ²⁸Azt mondták: Látván láttuk, hogy Yahuwah veled van, és azt mondtuk: Legyen, kérlek, eskü kettőnk között, köztünk és közted, és kössünk szövetséget veled, ²⁹hogy nem teszel velünk rosszat, ahogyan mi sem érintettünk téged, és ahogyan mi csak jót tettünk veled, és Shálommal elküldtünk. Te most Yahuwah áldottja vagy. ³⁰Lakomát készített nekik, és ettek és ittak. ³¹Korán keltek reggel, és megesküdtek egymásnak; majd elküldte őket Yitzchák, és békével elmentek tőle.

³²Történt azon a napon, hogy megjöttek Yitzchák szolgái, és hírt adtak neki a kút felől, amelyet ástak, és ezt mondták neki: vizeket találtunk! ³³Elnevezte azt Shiv'áhnak; ezért annak a városnak a neve Be'er-Shevá mind a mai napig.

³⁴Volt Eszáv negyven év fia, és feleségül vette Yáhu'Ditot, a Chiti Be'eri leányát, és Bászmátot, a Chiti Elon leányát. ³⁵Ezek pedig szellemi keserűsége voltak Yitzcháknak és Rivkáhnak.

Szójegyzék: Áchuzát (אֲחֻזַּת - 𐤀𐤇𐤆𐤕) – Birtok/Tulajdon • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávi'Melekh (אֲבִימֶלֶךְ - 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király – Gid'on fia ágyasától • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Bászmát (בָּשְׂמַת - 𐤁𐤔𐤌𐤕) – Illatos/Fűszeres • Be'er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • Be'eri (בְּאֵרִי - 𐤁𐤀𐤓𐤉) – Forrásból való • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Elon (אֵילוֹן - 𐤀𐤉𐤋𐤅𐤍) – Tölgyfa/Erős – bíró Zvulunból • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau – Yitzchák fia, Yá'ákov ikertestvére, Edom ősatyja • Eszek (עֵשֶׂק - 𐤏𐤔𐤒) – Civakodás/Vita • Gerár (גְּרָר - 𐤂𐤓𐤓) – Felőrlés/Kérődzés • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Pikhol (פִּיכֹל - 𐤐𐤉𐤊𐤋) – Minden szája • Rechovot (רְחֹבוֹת - 𐤓𐤇𐤁𐤅𐤕) – Tágas helyek • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shiv'áh (שִׁבְעָה - 𐤔𐤁𐤏𐤄) – Hét/Eskü • Szitnáh (שִׂטְנָה - 𐤔𐤈𐤍𐤄) – Ellenségeskedés/Vád • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yáhu'Dit (יְהוּדִית - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤕) – Yáhu'Dáh-ból való/Judita • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹És történt, hogy amikor Yitzchák megöregedett, és szemei elhomályosultak, hogy ne lásson, hívta Eszávot, a nagyobbik fiát, és ezt mondta neki: Fiam! Ő pedig ezt mondta neki: Itt vagyok. ²És ezt mondta: Íme, kérlek, megöregedtem, nem tudom halálom napját. ³Most azért, kérlek, vedd fel fegyvereidet, tegzedet és íjadat, menj ki a mezőre, és ejts el nekem vadat! ⁴És készíts nekem jó falatokat, ahogyan szeretem, és hozd el nekem, hadd egyem, hogy megáldjon téged Nefeshem, mielőtt meghalok.

⁵És Rivkáh hallotta, amikor Yitzchák beszélt Eszávhoz, a fiához. És elment Eszáv a mezőre vadat ejteni, hogy elhozza. ⁶És Rivkáh ezt mondta Yá'ákovnak, a fiának, így szólva: Íme, hallottam apádat, amint beszélt Eszávhoz, a testvéredhez, így szólva: ⁷Hozz nekem vadat, és készíts nekem jó falatokat, hadd egyem, és megáldalak téged Yahuwah színe előtt, halálom előtt. ⁸Most azért, fiam, hallgass a szavamra, arra, amit én parancsolok neked. ⁹Menj el, kérlek, a nyájhoz, és hozz nekem onnan két jó kecskegidát, hadd készítsek belőlük jó falatokat apádnak, ahogyan szereti. ¹⁰És beviszed apádnak, és eszik, azért, hogy megáldjon téged a halála előtt.

¹¹És Yá'ákov ezt mondta Rivkáhnak, az anyjának: Íme, Eszáv, a testvérem szőrös ember, én pedig sima ember vagyok. ¹²Talán megtapogat engem az apám, és olyan leszek a szemében, mint egy ámító, és átkot hozok magamra, nem áldást. ¹³És ezt mondta neki az anyja: Rajtam a te átkod, fiam, csak hallgass a szavamra, és menj, hozd el nekem.

¹⁴És elment, és elvette, és elvitte az anyjának, és az anyja jó falatokat készített, ahogyan az apja szerette. ¹⁵És Rivkáh vette Eszávnak, a nagyobbik fiának a drága ruháit, amelyek nála voltak a házban, és felöltöztette Yá'ákovot, a kisebbik fiát. ¹⁶És a kecskegidák bőreit ráhúzta a kezeire és a nyaka simaságára. ¹⁷És a jó falatokat és a kenyeret, amelyet készített, Yá'ákovnak, a fiának a kezébe adta.

¹⁸És bement az apjához, és ezt mondta: Apám! Ő pedig ezt mondta: Itt vagyok, ki vagy te, fiam? ¹⁹És Yá'ákov ezt mondta az apjának: Én vagyok Eszáv, az elsőszülötted, megtettem, ahogyan szóltál hozzám. Kelj fel, kérlek, ülj le, és egyél a vadamból, azért, hogy megáldjon engem a Nefeshed. ²⁰És Yitzchák ezt mondta a fiának: Mi ez, hogy ily hamar megtaláltad, fiam? Ő pedig ezt mondta: Mert Yahuwah, a te Elohimod juttatta elém.

²¹És Yitzchák ezt mondta Yá'ákovnak: Lépj közelebb, kérlek, hadd tapogassalak meg, fiam: te vagy-e az a fiam, Eszáv, vagy sem? ²²És Yá'ákov közelebb lépett Yitzchákhoz, az apjához, az pedig megtapogatta őt, és ezt mondta: A hang Yá'ákov hangja, a kezek pedig Eszáv kezei. ²³És nem ismerte fel őt, mert a kezei szőrösek voltak, mint Eszávnak, a testvérének a kezei, és megáldotta őt. ²⁴És ezt mondta: Te vagy az a fiam, Eszáv? Ő pedig ezt mondta: Én vagyok.

²⁵És ezt mondta: Hozd ide nekem, hadd egyem a fiam vadjából, azért, hogy megáldjon téged a Nefeshem. És odavitte neki, és evett, és bort hozott neki, és ivott. ²⁶És Yitzchák, az apja ezt mondta neki: Lépj közelebb, kérlek, és csókolj meg, fiam. ²⁷És közelebb lépett, és megcsókolta őt, az pedig megérezte ruháinak illatát, és megáldotta őt, és ezt mondta: Lásd, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott Yahuwah. ²⁸És adjon neked HáElohim az Egek harmatából és a föld kövérségéből, és sok gabonát és mustot. ²⁹Szolgáljanak neked népek, és boruljanak le előtted nemzetek; légy úr testvéreid fölött, és boruljanak le előtted anyád fiai.

Aki átkoz téged, átkozott, és aki áld téged, áldott.

³⁰És történt, amint Yitzchák befejezte Yá'ákov megáldását, és csak épphogy kimenvén kiment Yá'ákov Yitzcháknak, az apjának a színe elől, hogy Eszáv, a testvére megjött a vadászatából. ³¹És ő is jó falatokat készített, és bevitte az apjának, és ezt mondta az apjának: Keljen fel apám, és egyék fia vadjából, azért, hogy megáldjon engem a Nefeshed. ³²És Yitzchák, az apja ezt mondta neki: Ki vagy te? Ő pedig ezt mondta: Én vagyok a fiad, az elsőszülötted, Eszáv. ³³És Yitzchák megrettent igen-igen nagy rettenéssel, és ezt mondta: Ki hát az, aki vadat ejtett, és behozta nekem, és ettem mindenből, mielőtt megjöttél, és megáldottam őt? Áldott is lesz.

³⁴Amint Eszáv meghallotta apjának szavait, fölkiáltott igen nagy és keserves kiáltással, és ezt mondta az apjának: Áldj meg engem is, apám! ³⁵Ő pedig ezt mondta: Eljött öcséd álnoksággal, és elvette áldásodat. ³⁶És ezt mondta: Vajon ezért nevezték Yá'ákovnak, hogy most kétszer fogott a sarkamba? Az elsőszülöttségemet elvette, és íme, most elvette áldásomat. És ezt mondta: Nem tartottál meg számomra áldást? ³⁷És Yitzchák felelt, és ezt mondta Eszávnak: Íme, úrrá tettem őt fölötted, és minden testvérét szolgákul adtam neki, és gabonával és musttal támogattam őt; neked hát mit tegyek, fiam? ³⁸És Eszáv ezt mondta az apjának: Csak az egy áldásod van neked, apám? Áldj meg engem is, apám! És fölemelte Eszáv a hangját, és sírt. ³⁹És Yitzchák, az apja felelt, és ezt mondta neki: Íme, a föld kövérségétől távol lesz a lakhelyed, és a felülről jövő Egek harmatától. ⁴⁰És kardodból fogsz élni, és öcsédet fogod szolgálni; és lesz, amikor föllázadsz, letöröd igáját a nyakadról.

⁴¹És Eszáv gyűlölte Yá'ákovot az áldás miatt, amellyel megáldotta őt az apja, és ezt mondta Eszáv a szívében: Közelednek apám gyászának napjai, és meggyilkolom Yá'ákovot, az öcsémet. ⁴²És hírül vitték Rivkáhnak Eszávnak, a nagyobbik fiának a szavait, és elküldött, és hívatta Yá'ákovot, a kisebbik fiát, és ezt mondta neki: Íme, Eszáv, a testvéred azzal vigasztalja magát ellened, hogy meggyilkol téged. ⁴³Most azért, fiam, hallgass a szavamra: kelj fel, menekülj Lávánhoz, a testvéremhoz, Cháránba. ⁴⁴És maradj nála néhány napig, amíg elfordul testvéred heve, ⁴⁵amíg elfordul testvéred haragja rólad, és elfelejti, amit tettél vele, és elküldök, és elhozatlak onnan. Miért fosztatnám meg mindkettőtöktől egy napon?

⁴⁶És Rivkáh ezt mondta Yitzcháknak: Megutáltam életeimet a Chiti leányai miatt; ha Yá'ákov feleséget vesz a Chiti leányai közül, mint ezek, ennek az országnak a leányai közül, minek nekem az életek?

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chárán (חָרָן - 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau – Yitzchák fia, Yá'ákov ikertestvére, Edom ősatyja • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹Ekkor Yitzchák szólította Yá'ákovot, megáldotta, és megparancsolta neki, ezt mondva: Nem fogsz feleséget venni a Kená'áni leányai közül! ²Kelj fel, menj Pádán-Árámba, anyád apjának, Betu'Elnek a házába, és onnan végy magadnak feleséget anyád testvérének, Lávánnak a leányai közül! ³El-Shádáj pedig áldjon meg téged, tegyen termékennyé és sokasítson meg, és népek gyülekezésévé légy. ⁴És adja neked Ávráhám áldását, neked és utódodnak veled együtt, hogy birtokba vedd jövevénységed földjét, amelyet Elohim adott Ávráhámnak.

⁵Így bocsátotta el Yitzchák Yá'ákovot, ő pedig elment Pádán-Árámba, az árámi Lávánhoz, Betu'El fiához, Rivkáhnak, Yá'ákov és Eszáv anyjának a testvéréhez.

⁶Látta Eszáv, hogy Yitzchák megáldotta Yá'ákovot, és elküldte Pádán-Árámba, hogy onnan vegyen magának feleséget, és hogy amikor megáldotta, megparancsolta neki, ezt mondva: Nem fogsz feleséget venni a Kená'áni leányai közül; ⁷és hogy Yá'ákov hallgatott apjára és anyjára, és elment Pádán-Árámba. ⁸Látta hát Eszáv, hogy rosszak a Kená'áni leányai apja, Yitzchák szemében. ⁹Elment ezért Eszáv Yishmá'Elhez, és feleségül vette addigi feleségein felül Máchálátot, Ávráhám fiának, Yishmá'Elnek a leányát, Neváyot lánytestvérét, magának feleségül.

¹⁰Yá'ákov kiment Be'er-Shevából, és Chárán felé ment. ¹¹Rátalált egy helyre, és ott töltötte az éjszakát, mert lement a nap. Fogott a hely kövei közül, a feje alá tette, és lefeküdt azon a helyen. ¹²És álmot látott: és íme, egy létra volt a földre állítva, teteje pedig az Egekig érő, és íme, Elohim Málákhimja szállnak fel és szállnak le rajta. ¹³És íme, Yahuwah állt fölötte, és ezt mondta: Én vagyok Yahuwah, atyádnak, Ávráhámnak Elohimja, és Yitzchák Elohimja! A földet, amelyen fekszel, neked adom és utódodnak. ¹⁴És utódod olyan lesz, mint a föld pora, és kitörsz nyugatra és keletre, északra és délre, és áldást nyer benned és utódodban a föld minden nemzetsége. ¹⁵És íme, én veled vagyok, és megőrizlek mindenütt, ahova mész, és visszahozlak erre a földre, mert nem hagylak el, amíg meg nem teszem, amit mondtam neked.

¹⁶Yá'ákov fölébredt álmából, és ezt mondta: Bizony, Yahuwah van ezen a helyen, és én nem tudtam! ¹⁷Félt, és ezt mondta: Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez, mint Beit-Elohim ➣ Elohim háza, és ez az Egek kapuja.

¹⁸Yá'ákov korán fölkelt reggel, fogta a követ, amelyet a feje alá tett, fölállította emlékoszlopnak, és olajat öntött a tetejére. ¹⁹És elnevezte annak a helynek a nevét Beit-Elnek; de Luz volt a város neve azelőtt. ²⁰És fogadalmat fogadott Yá'ákov, ezt mondva: Ha velem lesz Elohim, és megőriz ezen az úton, amelyen járok, és ad nekem kenyeret enni és ruhát fölvenni, ²¹és békességben térek vissza apám házába, akkor Yahuwah lesz nekem Elohimmá. ²²Ez a kő pedig, amelyet emlékoszlopnak fölállítottam, Elohim háza lesz, és mindenből, amit adsz nekem, tizeddel tizedet adok neked.

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj – Náftáli városa • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Be'er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • Betu'El (בְּתוּאֵל - 𐤁𐤕𐤅𐤀𐤋) – Elohim leánya/embere • Chárán (חָרָן - 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város • El-Shádáj (אֵל שַׁדַּי - 𐤀𐤋 𐤔𐤃𐤉) – A Mindenható • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau – Yitzchák fia, Yá'ákov ikertestvére, Edom ősatyja • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Kená'áni (כְּנַעֲנִי - 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉) – Kená'án-beli/Kereskedő • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Luz (לוּז - 𐤋𐤅𐤆) – Mandulafa – Beit-El korábbi neve • Máchálát (מָחֲלַת - 𐤌𐤇𐤋𐤕) – Betegség/Könyörgés • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Málákhim (מַלְאָכִים - 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Neváyot (נְבָיוֹת - 𐤍𐤁𐤉𐤅𐤕) – magaslatok/legelők • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם - 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Árám mezeje • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹Yá'ákov fölemelte lábait, és elment a keleti fiak földjére. ²És látta, és íme, egy kút a mezőn, és íme, ott három juhnyáj heverészik mellette, mert abból a kútból itatták a nyájakat; és a kő nagy volt a kút száján. ³És odagyűltek oda mind a nyájak, és elgördítették a követ a kút szájáról, és megitatták a juhokat, és visszafordították a követ a kút szájára, a helyére. ⁴És mondta nekik Yá'ákov: testvéreim, honnan valók vagytok? És mondták: Cháránból valók vagyunk. ⁵És mondta nekik: Ismeritek-e Lávánt, Náchor fiát? És mondták: Ismerjük. ⁶És mondta nekik: Shálomja van-e? És mondták: Shálom; és íme, Ráchel, a leánya, jön a juhokkal. ⁷És mondta: Íme, még nagy a nap, nincs itt az ideje begyűjteni a jószágot; itassátok meg a juhokat, és menjetek, legeltessetek. ⁸És mondták: Nem tehetjük, amíg össze nem gyűlnek mind a nyájak, és el nem gördítik a követ a kút szájáról; akkor megitatjuk a juhokat.

⁹Még beszélt velük, és Ráchel megjött a juhokkal, amelyek az apjáéi voltak, mert ő legeltette azokat. ¹⁰És lett, amikor meglátta Yá'ákov Ráchelt, Lávánnak, anyja testvérének a leányát, és Lávánnak, anyja testvérének a juhait, odalépett Yá'ákov, és elgördítette a követ a kút szájáról, és megitatta Lávánnak, anyja testvérének a juhait. ¹¹És megcsókolta Yá'ákov Ráchelt, és fölemelte hangját, és sírt. ¹²És megmondta Yá'ákov Ráchelnek, hogy ő az apjának testvére, és hogy Rivkáh fia ő; és a leány elszaladt, és megmondta az apjának. ¹³És lett, amikor Láván meghallotta a hírét Yá'ákovnak, húga fiának, eléje futott, és megölelte, és megcsókolta, és bevitte a házába; és ő elbeszélte Lávánnak mind ezeket a dolgokat. ¹⁴És mondta neki Láván: Bizony, csontom és húsom vagy te. És lakott nála egy hónap napjaiig.

¹⁵És mondta Láván Yá'ákovnak: Vajon, mert testvérem vagy, ingyen szolgálsz nekem? Mondd meg nekem, mi a béred? ¹⁶És Lávánnak két leánya volt; a nagyobbik neve Leáh, és a kisebbik neve Ráchel. ¹⁷És Leáh szemei gyengék voltak, de Ráchel szép termetű és szép tekintetű volt. ¹⁸És szerette Yá'ákov Ráchelt, és mondta: Szolgálok neked hét évet Ráchelért, a kisebbik leányodért. ¹⁹És mondta Láván: Jobb, hogy neked adom őt, mint hogy más férfinak adjam; maradj nálam. ²⁰És szolgált Yá'ákov Ráchelért hét évet, és olyanok voltak a szemében, mint néhány nap, szeretetében iránta.

²¹És mondta Yá'ákov Lávánnak: Add ide a feleségemet, mert beteltek a napjaim, hadd menjek be hozzá. ²²És összegyűjtötte Láván annak a helynek minden emberét, és lakomát rendezett. ²³És lett este, és fogta a leányát, Leáht, és bevitte hozzá; és bement hozzá. ²⁴És Láván neki adta Zilpáht, a szolgálóját, Leáhnak, a leányának, szolgálóul. ²⁵És lett reggel, és íme, ő Leáh! És mondta Lávánnak: Mit tettél velem? Hát nem Ráchelért szolgáltam nálad? És miért csaptál be engem? ²⁶És mondta Láván: Nem tesznek így a mi helyünkön, hogy a fiatalabbat az elsőszülött előtt adják. ²⁷Töltsd be ennek a hetét, és odaadjuk neked amazt is a szolgálatért, amellyel szolgálsz nálam még másik hét évet.

²⁸És úgy tett Yá'ákov, és betöltötte ennek a hetét; és odaadta neki Ráchelt, a leányát, feleségül. ²⁹És Láván neki adta Bilháht, a szolgálóját, Ráchelnek, a leányának, szolgálóul. ³⁰És bement Ráchelhez is, és szerette Ráchelt is, jobban, mint Leáht; és szolgált nála még másik hét évet.

³¹És látta Yahuwah, hogy Leáh gyűlölt volt, és megnyitotta a méhét; Ráchel pedig meddő volt. ³²És teherbe esett Leáh, és fiút szült, és elnevezte őt Ruvennek, mert azt mondta: Mert látta Yahuwah a nyomorúságomat, mert most szeretni fog engem a férjem. ³³És ismét teherbe esett, és fiút szült, és azt mondta: Mert meghallotta Yahuwah, hogy gyűlölt vagyok én, és nekem adta ezt is; és elnevezte őt Shim'onnak. ³⁴És ismét teherbe esett, és fiút szült, és azt mondta: Most, ez egyszer ragaszkodni fog hozzám a férjem, mert három fiút szültem neki; ezért nevezte el őt Levinek. ³⁵És ismét teherbe esett, és fiút szült, és azt mondta: Ez egyszer dicsőítem Yahuwaht; ezért nevezte el őt Yáhu'Dáhnak. És abbahagyta a szülést.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bilháh (בִּלְהָה - 𐤁𐤋𐤄𐤄) – Rémület/Együgyű • Chárán (חָרָן - 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Fáradt/Tehén • Levi (לֵוִי - 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá'ákov fia, a papi/szolgáló törzs • Náchor (נָחוֹר - 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló/Szuszogó – Ávráhám testvére, Terách fia • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Rákot (רַכּוֹת - 𐤓𐤊𐤅𐤕) – Gyengéd/Lágy • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Ruven (רְאוּבֵן - 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – Lássátok, fiú! – Yá'ákov elsőszülöttje • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá'ákov fia • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Zilpáh (זִלְפָּה - 𐤆𐤋𐤐𐤄) – Csepp/Folyás

¹Ráchel látta, hogy nem szült Yá'ákovnak, és féltékeny lett Ráchel a lánytestvérére, és ezt mondta Yá'ákovnak: Adj nekem fiakat, mert ha nem, meghalok! ²Akkor fellángolt Yá'ákov haragja Ráchel ellen, és ezt mondta: Vajon Elohim helyében vagyok-e én, aki megvonta tőled a méh gyümölcsét? ³Ő pedig ezt mondta: Itt van szolgálóm, Bilháh, menj be hozzá, hadd szüljön a térdeimre, hogy felépüljek én is őáltala. ⁴Odaadta neki Bilháht, a szolgálóját, feleségül, és bement hozzá Yá'ákov. ⁵Teherbe esett Bilháh, és fiút szült Yá'ákovnak. ⁶Akkor ezt mondta Ráchel: Megítélt engem Elohim, és meg is hallgatta a hangomat, és adott nekem fiút. Ezért nevezte el a nevét Dánnak. ⁷Megint teherbe esett, és másik fiút szült Bilháh, Ráchel szolgálója, Yá'ákovnak. ⁸Akkor ezt mondta Ráchel: Elohim-küzdelmekkel küzdöttem a lánytestvéremmel, és felül is kerekedtem. Ezért nevezte el a nevét Náftálinak.

⁹Látta Leáh, hogy abbahagyta a szülést, és fogta Zilpáht, a szolgálóját, és odaadta őt Yá'ákovnak feleségül. ¹⁰És szült Zilpáh, Leáh szolgálója, Yá'ákovnak fiút. ¹¹Akkor ezt mondta Leáh: Megjött a szerencse! Ezért nevezte el a nevét Gádnak. ¹²És szült Zilpáh, Leáh szolgálója, másik fiút Yá'ákovnak. ¹³Akkor ezt mondta Leáh: Boldogságomra, mert boldognak mondanak engem a leányok! Ezért nevezte el a nevét Áshernak.

¹⁴Elment Ruven a búzaaratás napjaiban, és talált mandragórákat a mezőn, és elvitte azokat Leáhnak, az anyjának. Akkor ezt mondta Ráchel Leáhnak: Adj, kérlek, nekem a fiad mandragóráiból. ¹⁵Ő pedig ezt mondta neki: Kevés-e, hogy elvetted a férjemet, hogy a fiam mandragóráit is el akarod venni? Akkor ezt mondta Ráchel: Ezért feküdjön veled ma éjjel a fiad mandragóráiért. ¹⁶Megjött Yá'ákov a mezőről este, és kiment Leáh elébe, és ezt mondta: Hozzám jössz be, mert bérbe vettelek a fiam mandragóráiért. És vele feküdt azon az éjszakán. ¹⁷Meghallgatta Elohim Leáht, és teherbe esett, és szült Yá'ákovnak ötödik fiút. ¹⁸Akkor ezt mondta Leáh: Megadta Elohim a béremet, amiért szolgálómat adtam a férjemnek. Ezért nevezte el a nevét Yiszákhárnak. ¹⁹Megint teherbe esett Leáh, és szült hatodik fiút Yá'ákovnak. ²⁰Akkor ezt mondta Leáh: Megajándékozott engem Elohim jó ajándékkal; ezúttal nálam fog lakozni a férjem, mert szültem neki hat fiút. Ezért nevezte el a nevét Zvulunnak. ²¹Azután leányt szült, és elnevezte a nevét Dináhnak.

²²Megemlékezett Elohim Ráchelről, meghallgatta őt Elohim, és megnyitotta a méhét. ²³Teherbe esett, és fiút szült, és ezt mondta: Összegyűjtötte Elohim a gyalázatomat. ²⁴És elnevezte a nevét Yoszefnek, mondván: Tegyen hozzá Yahuwah nekem másik fiút.

²⁵És történt, amikor megszülte Ráchel Yoszefet, ezt mondta Yá'ákov Lávánnak: Bocsáss el engem, hadd menjek el a helyemre és a földemre. ²⁶Add ide a feleségeimet és a gyermekeimet, akikért szolgáltalak téged, hadd menjek el, mert te tudod a szolgálatomat, amellyel szolgáltalak téged. ²⁷Akkor ezt mondta neki Láván: Ha, kérlek, kegyet találtam a szemedben — jelekből láttam, hogy megáldott engem Yahuwah teérted. ²⁸És ezt mondta: Jelöld meg a béredet rajtam, és megadom. ²⁹Ő pedig ezt mondta neki: Te tudod, hogyan szolgáltalak téged, és mivé lett a jószágod velem. ³⁰Mert kevés volt az, amid az érkezésem előtt volt, és kiterjedt sokasággá, és megáldott téged Yahuwah a lábam nyomán. Most pedig mikor cselekszem én is a magam házáért? ³¹Akkor ezt mondta: Mit adjak neked? Yá'ákov pedig ezt mondta: Ne adj nekem semmit. Ha megteszed nekem ezt a dolgot, megint legeltetem a nyájadat, őrzöm: ³²Végigjárom ma egész nyájadat, eltávolítva onnan minden pettyes és tarka jószágot, és minden sötét jószágot a juhok között, meg a tarkát és a pettyest a kecskék között; és ez lesz a bérem. ³³És tanúskodni fog mellettem az igazságom a holnapi napon, amikor eljössz a bérem fölött elém: minden, ami nem pettyes és tarka a kecskék között, és barna a juhok között, az lopott nálam. ³⁴Akkor ezt mondta Láván: Igen, bárcsak a szavad szerint lenne. ³⁵És eltávolította azon a napon a csíkos és tarka bakokat, és minden pettyes és tarka kecskét, mindent, amelyen fehérség volt, és minden barnát a juhok között, és a fiai kezébe adta. ³⁶És háromnapi utat tett maga és Yá'ákov közé; Yá'ákov pedig legeltette Láván megmaradt nyáját.

³⁷Akkor vett magának Yá'ákov friss nyárfa-, mandulafa- és platánfavesszőt, és fehér csíkokat hántott beléjük, kihántva a fehérséget, amely a vesszőkön volt. ³⁸És odaállította a vesszőket, amelyeket meghántott, az itatóvályúkba, a vízcsatornákba, ahová jött a nyáj inni, a nyájjal szemben; és gerjedeztek, amikor jöttek inni. ³⁹Gerjedezett a nyáj a vesszők felé, és ellett a nyáj csíkosakat, pettyeseket és tarkákat. ⁴⁰A bárányokat pedig külön választotta Yá'ákov, és a nyáj orcáit a csíkos és minden sötét felé fordította Láván nyájában; és külön rakott magának nyájakat, és nem tette őket Láván nyája mellé. ⁴¹És történt, valahányszor gerjedezett az erős nyáj, odatette Yá'ákov a vesszőket a nyáj szeme elé a vályúkba, hogy gerjedezzenek a vesszők felé. ⁴²De amikor satnya volt a nyáj, nem tette oda; és lettek a satnyák Lávánéi, az erősek pedig Yá'ákovéi. ⁴³És kiterjedt az ember nagyon-nagyon, és lett neki sok nyája, meg szolgálói és szolgái, és tevéi és szamarai.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ásher (אָשֵׁר - 𐤀𐤔𐤓) – Boldog – Yá'ákov fia • Bilháh (בִּלְהָה - 𐤁𐤋𐤄𐤄) – Rémület/Együgyű • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – Bíró/Ítélet – Yá'ákov fia • Dináh (דִּינָה - 𐤃𐤉𐤍𐤄) – Ítélet/Igazságszolgáltatás • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gád (גָּד - 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat – Yá'ákov fia • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Fáradt/Tehén • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Náftáli (נַפְתָּלִי - 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – Küzdelmem – Yá'ákov fia • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Ruven (רְאוּבֵן - 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – Lássátok, fiú! – Yá'ákov elsőszülöttje • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszákhár (יִשָּׂשכָר - 𐤉𐤔𐤔𐤊𐤓) – Jutalom/Bér – Yá'ákov fia • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Zilpáh (זִלְפָּה - 𐤆𐤋𐤐𐤄) – Csepp/Folyás • Zvulun (זְבוּלֻן - 𐤆𐤁𐤅𐤋𐤍) – Lakóhely – Yá'ákov fia

¹És meghallotta Láván fiainak szavait, akik ezt mondták: Elvette Yá'ákov mindazt, ami atyánké volt, és atyánkéból szerezte mind ezt a gazdagságot. ²És látta Yá'ákov Láván orcáit, és íme, nem volt vele olyan, mint tegnap és tegnapelőtt. ³És ezt mondta Yahuwah Yá'ákovnak: Térj vissza atyáid földjére és szülőföldedre, és veled leszek. ⁴És elküldött Yá'ákov, és hívatta Ráchelt és Leáht a mezőre, a nyájához, ⁵és ezt mondta nekik: Látom atyátok orcáit, hogy nem olyanok irántam, mint tegnap és tegnapelőtt; de atyám Elohimja velem volt. ⁶És ti tudjátok, hogy egész erőmmel szolgáltam atyátokat. ⁷De atyátok rászedett engem, és megváltoztatta béremet tízszer; de Elohim nem engedte neki, hogy rosszat tegyen velem. ⁸Ha így szólt: A pettyesek lesznek a béred, akkor az egész nyáj pettyeseket ellett; és ha így szólt: A csíkosak lesznek a béred, akkor az egész nyáj csíkosakat ellett. ⁹És elvette Elohim atyátok jószágát, és nekem adta. ¹⁰És történt a nyáj párzásának idején, hogy fölemeltem szemeimet, és láttam álomban, és íme, a nyájra fölhágó bakok csíkosak, pettyesek és tarkák.

¹¹És ezt mondta nekem Málákh Elohim álomban: Yá'ákov! És ezt mondtam: Itt vagyok. ¹²És ezt mondta: Emeld föl, kérlek, szemeidet, és lásd: minden, a nyájra fölhágó bak csíkos, pettyes és tarka; mert láttam mindazt, amit Láván tesz veled. ¹³Én vagyok Beit-El Elje, ahol szent oszlopot kentél föl, ahol fogadalmat tettél nekem fogadalommal. Most kelj föl, menj ki erről a földről, és térj vissza szülőföldedre.

¹⁴És felelt Ráchel és Leáh, és ezt mondták neki: Van-e még részünk és örökségünk atyánk házában? ¹⁵Nemde idegeneknek számítunk neki, hiszen eladott bennünket, és emésztvén fölemésztette pénzünket is? ¹⁶Mert mind a gazdagság, amelyet Elohim elvett atyánktól, a mienk és fiainké. Most tehát mindent, amit Elohim mondott neked, tedd meg.

¹⁷És fölkelt Yá'ákov, és föltette fiait és feleségeit a tevékre. ¹⁸És elhajtotta minden jószágát és minden szerzeményét, amelyet összegyűjtött, szerzeménye jószágát, amelyet összegyűjtött Pádán-Árámban, hogy elmenjen atyjához, Yitzchákhoz, Kená'án földjére. ¹⁹Láván pedig elment juhait nyírni, és ellopta Ráchel a Teráfimot, amely atyjáé volt. ²⁰És kilopta magát Yá'ákov az Árámi Láván szívéből azzal, hogy nem mondta meg neki, hogy menekül. ²¹És megszökött ő és mindene, ami az övé volt; és fölkelt, és átkelt a folyamon, és orcáit Gil'ád hegysége felé fordította.

²²És megmondták Lávánnak a harmadik napon, hogy megszökött Yá'ákov. ²³És maga mellé vette testvéreit, és üldözte őt hét napi járóföldön át, és utolérte őt a Gil'ád hegységénél. ²⁴És eljött Elohim az Árámi Lávánhoz az éjszakai álomban, és ezt mondta neki: Vigyázz magadra, nehogy szólj Yá'ákovnak jótól rosszig.

²⁵És utolérte Láván Yá'ákovot; Yá'ákov pedig fölverte sátrát a hegyen, és Láván is fölverte testvéreivel a Gil'ád hegységén. ²⁶És ezt mondta Láván Yá'ákovnak: Mit tettél, hogy kiloptad szívemet, és elhajtottad leányaimat, mint kard foglyait? ²⁷Miért rejtőztél el, hogy megszökj, és kiloptad magad tőlem, és nem mondtad meg nekem? Hiszen elbocsátottalak volna örömmel és énekekkel, dobbal és citerával. ²⁸És nem engedted meg, hogy megcsókoljam fiaimat és leányaimat. Most balgán cselekedtél, hogy ezt tetted. ²⁹Volna erő kezemben, hogy rosszat tegyek veletek, de atyátok Elohimja az elmúlt éjjel ezt mondta nekem, mondván: Vigyázz magadra, nehogy szólj Yá'ákovnak jótól rosszig. ³⁰És most: elmenvén elmentél, mert vágyakozván vágyakoztál atyád háza után - de miért loptad el az elohimjaimat? ³¹És felelt Yá'ákov, és ezt mondta Lávánnak: Mert féltem, mert azt mondtam: nehogy elragadd leányaidat tőlem. ³²Akinél megtalálod elohimjaidat, az ne maradjon életben; testvéreink előtt ismerd föl, mi van nálam, és vidd el magadnak. Yá'ákov ugyanis nem tudta, hogy Ráchel lopta el azokat. ³³És bement Láván Yá'ákov sátrába és Leáh sátrába és a két szolgálóleány sátrába, de nem találta; és kijött Leáh sátrából, és bement Ráchel sátrába. ³⁴Ráchel pedig fogta a Teráfimot, és betette a teve nyergébe, és ráült. És végigtapogatta Láván az egész sátrat, de nem találta. ³⁵És ezt mondta atyjának: Ne gerjedjen harag uram szemeiben, hogy nem tudok fölkelni előtted, mert asszonyok módja van rajtam. És kutatott, de nem találta a Teráfimot.

³⁶És haragra gerjedt Yá'ákov, és pörölt Lávánnal; és felelt Yá'ákov, és ezt mondta Lávánnak: Mi a vétkem, mi a bűnöm, hogy üldözőbe vettél engem? ³⁷Hogy végigtapogattad minden holmimat, mit találtál házad minden holmijából? Tedd ide testvéreim és testvéreid elé, és döntsenek ők kettőnk között. ³⁸Ez húsz év, hogy nálad vagyok; juhaid és kecskéid nem vetéltek el, és nyájad kosait nem ettem meg. ³⁹A széttépettet nem vittem hozzád, én magam viseltem kárát; kezemtől követelted azt, amit elloptak nappal, és amit elloptak éjjel. ⁴⁰Voltam: nappal megemésztett a hőség, és a fagy éjjel, és elszállt álmom szemeimből. ⁴¹Ez nekem húsz év a házadban: szolgáltalak tizennégy évet két leányodért, és hat évet nyájadért, és megváltoztattad béremet tízszer. ⁴²Ha atyám Elohimja, Ávráhám Elohimja és Yitzchák félelme nem lett volna velem, akkor most üres kézzel bocsátanál el. Nyomorúságomat és kezeim fáradságát látta Elohim, és ítéletet tett az elmúlt éjjel.

⁴³És felelt Láván, és ezt mondta Yá'ákovnak: A leányok az én leányaim, és a fiúk az én fiaim, és a nyáj az én nyájam, és minden, amit látsz, az enyém; de leányaimnak mit tehetnék ma, vagy fiaiknak, akiket szültek? ⁴⁴És most jöjj, kössünk szövetséget, én és te, és legyen tanúvá köztem és közted. ⁴⁵És fogott Yá'ákov egy követ, és fölállította szent oszlopként. ⁴⁶És ezt mondta Yá'ákov testvéreinek: Szedjetek köveket! És köveket vettek, és kőrakást csináltak, és ettek ott a kőrakáson. ⁴⁷És elnevezte azt Láván Yegár-Száhádutának, Yá'ákov pedig elnevezte Gál-Ednek. ⁴⁸És ezt mondta Láván: Ez a kőrakás tanú köztem és közted ma. Ezért nevezte el Gál-Ednek, ⁴⁹és Mitzpáhnak, mert ezt mondta: Őrködjék Yahuwah köztem és közted, amikor elrejtőzünk, ki-ki a társa elől. ⁵⁰Ha sanyargatod leányaimat, és ha feleségeket veszel leányaim mellé - nincs ember velünk, lásd, Elohim a tanú köztem és közted. ⁵¹És ezt mondta Láván Yá'ákovnak: Íme, ez a kőrakás, és íme, a szent oszlop, amelyet fölállítottam köztem és közted. ⁵²Tanú ez a kőrakás, és tanú a szent oszlop, hogy én nem megyek át hozzád e kőrakáson túlra, és hogy te nem jössz át hozzám e kőrakáson és e szent oszlopon túlra rosszra. ⁵³Ávráhám Elohimja és Náchor elohimja ítéljenek köztünk, atyjuk elohimja. És megesküdött Yá'ákov atyja, Yitzchák Félelmére. ⁵⁴És vágott Yá'ákov áldozatot a hegyen, és meghívta testvéreit, hogy egyenek kenyeret; és ettek kenyeret, és a hegyen töltötték az éjszakát. ⁵⁵És korán reggel fölkelt Láván, és megcsókolta fiait és leányait, és megáldotta őket; és elment, és visszatért Láván a maga helyére.

Szójegyzék: Árámi (אֲרַמִּי - 𐤀𐤓𐤌𐤉) – Arámból való/Árám népe • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Erős/Hatalmas – ősi isteni név, az Elohim rövid alapformája • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gál-Ed (גַּלְעֵד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – Tanúhalom (גַּל halom + עֵד tanú); Gileád • Gil'ád (גִּלְעָד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Fáradt/Tehén • Málákh (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Mitzpáh (מִצְפָּה - 𐤌𐤑𐤐𐤄) – őrhely/őrtorony – gyülekezési hely Gil'ádban • Náchor (נָחוֹר - 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló/Szuszogó – Ávráhám testvére, Terách fia • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם - 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Árám mezeje • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Teráfim (תְּרָפִים - 𐤕𐤓𐤐𐤉𐤌) – Házi bálványok/jósló figurák • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yegár-Száhádutá (יְגַר שָׂהֲדוּתָא - 𐤉𐤂𐤓 𐤔𐤄𐤃𐤅𐤕𐤀) – Tanúhalom (arámi) • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

¹Yá'ákov is ment a maga útján, és találkoztak vele Elohim Málákhimja ➣ Angylai. ²És mondta Yá'ákov, amikor meglátta őket: Elohim tábora ez. És elnevezte annak a helynek a nevét Máchánáyimnak.

³És küldött Yá'ákov Málákhimot ➣ követeket maga előtt Eszávhoz, a testvéréhez, Sze'ir földjére, Edom mezejére. ⁴És megparancsolta nekik, mondván: Így szóljatok uramhoz, Eszávhoz: Így szól szolgád, Yá'ákov: Lávánnál tartózkodtam jövevényként, és időztem mostanáig. ⁵És lett nekem ökröm és szamaram, juhom és szolgám és szolgálóm; és üzenetet küldtem, hogy tudtára adjam uramnak, hogy kegyelmet találjak a szemeidben. ⁶És visszatértek a követek Yá'ákovhoz, mondván: Elmentünk testvéredhez, Eszávhoz, és ő is jön eléd, és négyszáz férfi van vele. ⁷És nagyon megfélemlett Yá'ákov, és szorongott; és kétfelé osztotta a népet, amely vele volt, meg a juhokat és a marhákat és a tevéket két táborra. ⁸És mondta: Ha eljön Eszáv az egyik táborhoz, és megveri azt, akkor a megmaradt tábor menekvésre lesz.