Yahuwah Biblia

Ez Yahuwah igéje, amely Yoelhez, Petúél fiához szólt.

Hallgassatok ide, ti vének,
figyeljen az ország minden lakója!

Történt-e ilyen a ti időtökben vagy őseitek idejében?
Beszéljétek el fiaitoknak,
fiaitok meg az ő fiaiknak,
azok pedig a következő nemzedéknek!

Amit a hernyó meghagyott, megette a sáska,
amit a sáska meghagyott, megette a szöcske,
amit a szöcske meghagyott, megette a cserebogár.

Ébredjetek, részegesek, sírjatok!
Jajgassatok mindannyian, ti borivók,
mert kivették szátokból a mustot!

Egy nép támadt országomra,
hatalmas, és száma sincsen.
Fogai oroszlánfogak, úgy harap,
mint a nőstény oroszlán.
Elpusztította szőlőmet, letördelte fügefáimat.
Lehántotta, és szétszórta: ágai fehérlenek.

Keseregj, mint a szűz, ki vőlegényét gyászolja!
Megszűnt az étel- és italáldozat Yahuwah házában,
gyászolnak a papok, Yahuwah-nak szolgái.

Elpusztult a mező, gyászol a termőföld,
mert elpusztult a gabona,
nem termett must,
oda lett az olaj.

Szomorkodnak a parasztok,
jajgatnak a vincellérek,
mert nincs búza, se árpa,
oda lett a mezőn az aratnivaló!

A szőlőtő elszáradt, a fügefa elhervadt,
a gránátalma, a pálma,
az almafa és a mező minden fája kiszáradt.

Eltűnt az öröm is az emberekből.
Öltsetek gyászt, és sírjatok, ti papok!
Jajgassatok, kik az oltárnál szolgáltok!
Gyászruhában töltsétek az éjszakát Elohim-om szolgái,
mert megszűnt az étel- és italáldozat Elohim-otok házában.

Tartsatok szent böjtöt, hirdessétek ki, hogy ünnep lesz!
Gyűjtsétek össze a véneket,
az ország minden lakóját Elohim-otoknak,
Yahuwah-nak a házába,
és kiáltsatok Yahuwah-hoz!

Jaj, micsoda nap!
Közel van már Yahuwah napja,
pusztulás jön El-Sháddájtól!
Hiszen szemünk előtt veszett ki az élelem,
az öröm és a vígság Elohim-unk házából!

Elszáradt az elvetett mag a földben,
üresen állnak a magtárak,
beomlottak a vermek,
mert nincs gabona.

Hogy nyögnek az állatok!
Kóborolnak a marhacsordák,
mert nincs legelőjük,
a juhnyájak is sínylődnek.

Hozzád kiáltok, Yahuwah-ám,
mert tűz égette ki a puszta legelőit,
és láng perzselte fel a mező minden fáját.

A mezei vadak is hozzád sóhajtoznak,
mert kiszáradtak a folyóvizek,
és tűz égette ki a puszta legelőit.

Fújjátok meg a kürtöt a Tzionon,
fújjatok riadót szent hegyemen!
Reszkessen az ország minden lakosa,
mert jön Yahuwah napja, bizony, közel van már!

Sötétség és ború napja az,
felhő és homály napja,
mint a hegyekre terülő szürkület.

Jön egy nagy és hatalmas nép,
hozzá hasonló nem volt még soha,
és ezután sem lesz többé,
míg csak emberek élnek.

Előtte tűz emészt, utána láng perzsel.
Előtte Éden kertje az ország, utána sivár pusztaság.
Nem menekül meg tőle semmi.
Olyan az alakjuk mint a lovaké,
úgy száguldanak mint a lovasok.
Amikor a hegycsúcsokon ugrálnak,
olyan zajt csapnak, mint a harci kocsik,
vagy mint amikor lángoló tűz ropog, ha a tarlót égeti.
Olyanok, mint egy hatalmas sereg,
amely felsorakozott a harcra.

Rettegnek tőle a népek, minden arc elsápad.
Száguldanak, mint a vitézek,
fölhágnak a kőfalakra, mint a harcosok.
Mindegyik a maga útján halad,
nem tér le ösvényéről.
Nem taszigálják egymást,
mindegyik a maga útján jár.
A fegyvereken is keresztültörnek,
nem lehet föltartóztatni őket.

Megrohanják a várost,
futkosnak a várfalon,
behatolnak a házakba,
az ablakokon keresztül bemennek,
mint a tolvaj.

Reszket előtte a föld, megrendül az ég.
A nap és a hold elsötétül,
a csillagok elvesztik fényüket.
Yahuwah mennydörög serege előtt.

Roppant nagy a tábora,
hatalmas parancsának a végrehajtója.

Nagy és igen félelmetes Yahuwah-nak a napja!
Ki bírja ki azt!?

De még most is így szól Yahuwah:
Térjetek meg hozzám teljes szívvel,
böjtölve, sírva és gyászolva!
Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat,
úgy térjetek meg Elohim-otokhoz,Yahuwah-hoz!

Mert kegyelmes és irgalmas ő,
türelme hosszú, szeretete nagy,
és megbánja, még ha veszedelmet hoz is.
Ki tudja, hátha most is megbánja,
és áldást hagy maga után?

Hozzatok étel- és italáldozatot Elohim-otoknak, Yahuwah-nak!
Fújjátok meg a kürtöt a Tzionon!
Tartsatok szent böjtöt, hirdessétek ki, hogy ünnep lesz.

Gyűjtsétek össze a népet, tartsatok szent gyűlést,
gyűjtsétek össze a véneket,
gyűjtsétek össze a gyermekeket, még a csecsemőket is!

Jöjjön ki lakásából a vőlegény,
a menyasszony is a szobájából!
A templomcsarnok és az oltár között sírjanak a papok,
Yahuwah szolgái!

Így szóljanak: Szánd meg Yahuwah-ám, népedet,
ne engedd, hogy gyalázzák örökségedet!
Ne csúfolhassák őket a pogányok!
Miért mondanák a népek között:
Hol van az ő Elohim-uk?

Szánalomra indult Yahuwah országa iránt, és könyörült népén.
Így szól népéhez Yahuwah:
Most már adok nektek gabonát, mustot és olajat,
hogy jóllakjatok vele.
Nem engedem többé, hogy gyalázzanak titeket a pogányok.
Messze űzöm tőletek az északi ellenséget.
Sivár és puszta földre űzöm el őket,
elejét a keleti tengerbe, végét pedig a nyugati tengerbe.

Fölszáll a bűze, fölszáll hullaszaga,
bármily nagy pusztítást vitt is véghez.
Ne félj, termőföld!
Vigadj és örülj,
mert Yahuwah nagy tetteket vitt véghez.

Ne féljetek, mezei vadak,
mert kizöldülnek a puszta legelői,
mert a fák gyümölcsöt hoznak,
a fügefa és szőlő gazdagon terem.

Tzion fiai, vigadjatok és örüljetek,
mert Elohim-otok, Yahuwah
megadta nektek a szükséges esőt,
záport hullat rátok ősszel és tavasszal,
mint régen.

Megtelnek majd a szérűk gabonával,
bőven ömlik a sajtókból a must és az olaj.

Kárpótollak azokért az évekért,
amelyekben pusztított
a sáska, a szöcske, a cserebogár és a hernyó:
az a nagy sereg, amelyet rátok küldtem.

Ehettek majd jóllakásig,
és dicséritek Yahuwah-nak,
Elohim-otoknak a nevét,
mert csodát tett veletek.

Nem kell szégyenkeznie népemnek soha többé.
Akkor megtudjátok, hogy én Yiszráellel vagyok,
és hogy én, Yahuwah, vagyok a ti Elohim-otok,
senki más!

Nem kell szégyenkeznie népemnek soha többé.
Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre.
Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak,
véneitek álmokat álmodnak,
ifjaitok látomásokat látnak.

Még a szolgákra és szolgálókra is
kitöltöm Szellememet abban az időben.
Csodás jeleket mutatok az égen és a földön:
vért, tüzet és füstoszlopokat.
A nap elsötétül, a hold vérvörös lesz,
mielőtt eljön Yahuwah nagy és félelmetes napja.

De megmenekül mindenki,
aki segítségül hívja Yahuwah nevét,
mert a Tzion hegyén és Yerushalaim-ban lesz a menedék
Yahuwah ígérete szerint,
és azok menekülnek meg, akiket elhív Yahuwah.

Azokban a napokban és abban az időben, amikor jóra fordítom Yehuda és Yerushalaim sorsát, összegyűjtök minden népet. Yosháfát völgyébe vezetem őket, és ott tartok ítéletet fölöttük, amiért szétszórták a népek közé tulajdon népemet, Yiszráelt, és felosztották országomat. Népemre sorsot vetettek: a fiúkat parázna nőért adták oda, a leányokat pedig borért adták el, hogy ihassanak.

Hát nektek mi bajotok van velem, Tírusz, Szidón és Filisztea tartományai? Bántottalak én valamivel benneteket, amiért meg kellene fizetnetek? Ha viszont ti akartok bántani engem, nagyon hamar visszaadom nektek azt, amivel ti bántotok engem! Hiszen elvettétek ezüstömet és aranyomat, kincseim legjavát templomaitokba vittétek. Yehuda és Yerushalaim fiait eladtátok a görögöknek, hogy messze kerüljenek hazájuktól. De én visszahívom őket onnan, ahová eladtátok őket, és visszaadom nektek azt, amivel bántottátok őket. Fiaitokat és leányaitokat a Yehudaiaknak adom, azok pedig eladják őket a shábáiaknak, a távoli népnek. Megmondta Yahuwah!

Hirdessétek ki ezt a népek között:

Készüljetek szent háborúra!
Buzdítsátok a vitézeket!
Jöjjenek, vonuljanak föl a harcosok mind!
Kovácsoljatok kapáitokból kardokat,
metszőkéseitekből dárdákat!

Mondja még a gyáva is: Vitéz vagyok!
Jöjjetek sietve, ti népek, gyülekezzetek ide mindenfelől!
Vezesd, Yahuwah-ánk, vitézeidet!
Induljanak, vonuljanak a népek a Yosháfát völgyébe,
mert ott tartok ítéletet minden szomszédos nép fölött.

Eresszétek neki a sarlót,
mert megérett az aratnivaló!
Gyertek, tapossatok,
mert tele van a taposókád,
csordultig vannak a sajtók,
mert nagy a gonoszságuk.
Hatalmas tömeg van az ítélet völgyében,
mert közel van Yahuwah napja
az ítélet völgyében!

A nap és a hold elsötétül,
a csillagok elvesztik fényüket.
Felharsan Yahuwah hangja a Tzionról,
mennydörög Yerushalaim-ből,
megrendül az ég és a föld.

De népét megoltalmazza Yahuwah,
és Yiszráel fiainak erőssége lesz.
Akkor megtudjátok majd,
hogy én, Yahuwah, vagyok Elohim-otok,
aki szent hegyemen, a Tzionon lakom.

Szent lesz Yerushalaim,
nem hatolnak be oda többé idegenek.
Azon a napon majd must csorog a hegyekről,
tej folyik a halmokról.

Yehuda minden patakjában
bőven folyik a víz,
forrás fakad Yahuwah házából,
és megöntözi a Sittím völgyét.

Egyiptom pusztaság lesz,
Edom meg sivár puszta,
a Yehuda fiain elkövetett erőszak miatt,
mivel ártatlan vért ontottak földjükön.

Yehudaban azonban örökké lakni fognak,
Yerushalaim-ban is nemzedékről nemzedékre.

Megfizetek a vérontásért,
nem hagyom büntetés nélkül.
Yahuwah a Tzionon lakik!