Héber Nevek Biblia

¹Kezdetben teremtette Elohim az egeket és a földet. ²A föld pedig Tohu Vá-Bohu volt, a mélység színén sötétség volt, és Ruách Elohim lebegett a vizek színén. ³És mondta Elohim: Legyen világosság! És lett világosság. ⁴Látta Elohim, hogy a világosság jó, és elválasztotta Elohim a világosságot a sötétségtől. ⁵És elnevezte Elohim a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: Yom Echád (egy nap).

⁶És mondta Elohim: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. ⁷Megalkotta Elohim a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. ⁸És elnevezte Elohim a boltozatot egeknek. Így lett este, és lett reggel: Yom Sheni (második nap).

⁹És mondta Elohim: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljon a száraz. És úgy történt. ¹⁰És elnevezte Elohim a szárazat földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengereknek nevezte. És látta Elohim, hogy ez jó. ¹¹És mondta Elohim: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. És úgy történt. ¹²És hajtott a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. És látta Elohim, hogy ez jó. ¹³Így lett este, és lett reggel: Yom Shelishi (harmadik nap).

¹⁴És mondta Elohim: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelekül legyenek és Mo'edimnak, és napoknak és esztendőknek. ¹⁵Legyenek ezek világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt. ¹⁶Megalkotta Elohim a két nagy világító testet: a nagy világító testet, hogy uralkodjon nappal, és a kis világító testet, hogy uralkodjon éjszaka; meg a csillagokat. ¹⁷Az égboltra helyezte őket Elohim, hogy világítsanak a földre, ¹⁸és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Elohim, hogy ez jó. ¹⁹Így lett este, és lett reggel: Yom Revi'i (negyedik nap).

²⁰És mondta Elohim: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az ég boltozatának színén. ²¹És megteremtette Elohim a nagy tengeri teremtményeket, a vizekben nyüzsgő különféle fajta úszó élőlényeket, és minden különféle fajta szárnyas madarat. És látta Elohim, hogy ez jó. ²²És megáldotta őket Elohim: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a vizeket a tengerekben; a madár is sokasodjon a földön! ²³Így lett este, és lett reggel: Yom Chámishi (ötödik nap).

²⁴És mondta Elohim: Hozzon létre a föld különféle fajta élőlényeket: különféle fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. És úgy történt. ²⁵Megalkotta Elohim a különféle fajta földi állatokat, a különféle fajta barmokat, meg a föld mindenféle csúszómászóját. És látta Elohim, hogy ez jó. ²⁶És mondta Elohim: Alkossunk Ádámot (embert) a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjon a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. ²⁷Megteremtette Elohim az embert a maga képmására, Elohim képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. ²⁸Elohim megáldotta őket és ezt mondta nekik Elohim: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! ²⁹És mondta Elohim: Íme, nektek adtam az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. ³⁰Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élő lélek van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. ³¹És látta Elohim mindazt, amit alkotott, és íme, igen jó. Így lett este, és lett reggel: Yom HáShishi (hatodik nap).

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember (az 'adamah' / föld szóból) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmak • Mo'edim (מוֹעֲדִים - 𐤌𐤅𐤏𐤃𐤉𐤌) – Kijelölt idők/Ünnepek • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Táninim (תַּנִּינִים - 𐤕𐤍𐤉𐤍𐤉𐤌) – Nagy tengeri teremtmények • Tohu Vá-Bohu (תֹהוּ וָבֹהוּ - 𐤕𐤄𐤅 𐤅𐤁𐤄𐤅) – Kietlen és puszta/Kaotikus állapot • Yom Chámishi (יוֹם חֲמִישִׁי - 𐤉𐤅𐤌 𐤇𐤌𐤉𐤔𐤉) – Ötödik nap • Yom Echád (יוֹם אֶחָד - 𐤉𐤅𐤌 𐤀𐤇𐤃) – Egy nap/Első nap • Yom HáShishi (יוֹם הַשִּׁשִּׁי - 𐤉𐤅𐤌 𐤄𐤔𐤔𐤉) – A hatodik nap • Yom Revi'i (יוֹם רְבִיעִי - 𐤉𐤅𐤌 𐤓𐤁𐤉𐤏𐤉) – Negyedik nap • Yom Sheni (יוֹם שֵׁנִי - 𐤉𐤅𐤌 𐤔𐤍𐤉) – Második nap • Yom Shelishi (יוֹם שְׁלִישִׁי - 𐤉𐤅𐤌 𐤔𐤋𐤉𐤔𐤉) – Harmadik nap

¹Így készült el az egek és a föld és minden seregük.

²A hetedik napon fejezte be Elohim a maga munkáját, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész munkája után. ³Azután megáldotta és megszentelte Elohim a hetedik napot, mivel azon pihent meg Elohim egész munkája után, amelyet teremtve alkotott.

⁴Ez az egek és a föld teremtésének a története.

Amikor Yahuwah Elohim a földet és az egeket megalkotta, ⁵még semmiféle mezei cserje nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki, mert Yahuwah Elohim még nem bocsátott esőt a földre. Ember sem volt, aki a termőföldet megművelje. ⁶Akkor pára szállt fel a földről, és mindenütt átitatta a termőföld felszínét. ⁷Azután megformálta Yahuwah Elohim az embert a termőföld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élő lélekké. ⁸Ültetett Yahuwah Elohim egy kertet Edenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. ⁹Sarjasztott Yahuwah Elohim a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját.

¹⁰Edenből pedig folyó jött ki a kert megöntözésére, amely onnan szétágazott, és négy ágfőre szakadt. ¹¹Egyiknek Pishon a neve. Ez megkerüli Cháviláh egész földjét, ahol arany van. ¹²Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő. ¹³A második folyónak Gichon a neve. Ez megkerüli Kush egész földjét. ¹⁴A harmadik folyónak Chidekel a neve. Ez Áshur keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig a Perát.

¹⁵És fogta Yahuwah Elohim az embert, elhelyezte a Gán Edenben, hogy azt művelje és őrizze. ¹⁶Ezt parancsolta Yahuwah Elohim az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz, ¹⁷de a jó és a rossz tudásának fájáról nem eszel, mert amely napon eszel belőle, meghalván meghalsz.

¹⁸Azután ezt mondta Yahuwah Elohim: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok neki hozzáillő segítőtársat. ¹⁹Formált tehát Yahuwah Elohim a termőföldből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; és minden élő léleknek az a neve, aminek az ember nevezi. ²⁰Így adott az ember nevet minden jószágnak, az égi madaraknak és minden mezei vadnak, de az emberhez illő segítőtársat nem talált. ²¹Mély álmot bocsátott azért Yahuwah Elohim az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. ²²Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá építette Yahuwah Elohim, és odavitte az emberhez. ²³Akkor ezt mondta az ember:

Ez most már csontomból való csont,
testemből való test. Isháh legyen a neve:
mert Ishből vétetett.

²⁴Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté. ²⁵Mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Vörös/Földből való • Adamah (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld (az „Ádám" szójáték-párja) • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Asszíria • Baná (בָּנָה - 𐤁𐤍𐤄) – Építeni (az asszony „felépítése") • Behemah (בְּהֵמָה - 𐤁𐤄𐤌𐤄) – Jószág, háziállat • Eden (עֵדֶן - 𐤏𐤃𐤍) – Gyönyörűség/Élvezet • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Ezer Kenegdo (עֵזֶר כְּנֶגְדּוֹ - 𐤏𐤆𐤓 𐤊𐤍𐤂𐤃𐤅) – Hozzá illő segítőtárs • Gichon (גִּיחוֹן - 𐤂𐤉𐤇𐤅𐤍) – Előtörő • Chayyat ha-sadeh (חַיַּת הַשָּׂדֶה - 𐤇𐤉𐤕 𐤄𐤔𐤃𐤄) – Mezei vad • Cháviláh (חֲוִילָה - 𐤇𐤅𐤉𐤋𐤄) – Aranyban gazdag föld, a Pishon folyó vidéke • Chidekel (חִדֶּקֶל - 𐤇𐤃𐤒𐤋) – Tigris folyó • Ishá (אִשָּׁה - 𐤀𐤔𐤄) – Asszony/Feleség • Ish (אִישׁ - 𐤀𐤉𐤔) – Férfi/Férj • Kush (כּוּשׁ - 𐤊𐤅𐤔) – Kus-föld / Etiópia • Mot Támut (מוֹת תָּמוּת - 𐤌𐤅𐤕 𐤕𐤌𐤅𐤕) – Bizonnyal meghalsz (nyomatékos szerkezet) • Nefesh chayyah (נֶפֶשׁ חַיָּה - 𐤍𐤐𐤔 𐤇𐤉𐤄) – Élő lélek (mind emberre, mind állatra) • Perát (פְּרָת - 𐤐𐤓𐤕) – Eufrátesz • Pishon (פִּישׁוֹן - 𐤐𐤉𐤔𐤅𐤍) – Szabadon folyó • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – Nyugalomnap/Megpihenés • Siách (שִׂיחַ - 𐤔𐤉𐤇) – Cserje/Bokor • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló/Aki volt, Aki van, Aki eljövendő

¹A Náchásh pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet Yahuwah Elohim alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Elohim, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? ²Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, ³csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta Elohim: ne egyetek abból, ne is érintsétek, nehogy meghaljatok. ⁴De a kígyó ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! ⁵Hanem jól tudja Elohim, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint Elohim: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz. ⁶Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett. ⁷Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.

⁸Amikor azonban meghallották Yahuwah Elohim hangját, amint a nap szellőjében járt-kelt a kertben, elrejtőzött az ember és a felesége Yahuwah Elohim elől a kert fái között. ⁹De Yahuwah Elohim kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy? ¹⁰Az ember így felelt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert mezítelen vagyok. Ezért rejtőztem el. ¹¹Yahuwah Elohim erre azt kérdezte: Ki mondta meg neked, hogy mezítelen vagy? Talán arról a fáról ettél, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél? ¹²Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és ettem. ¹³Akkor Yahuwah Elohim ezt kérdezte az asszonytól: Mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó szedett rá, azért ettem.

¹⁴Akkor ezt mondta Yahuwah Elohim a Nácháshnak: Mivel ezt tetted, átkozott vagy minden barom és minden mezei vad közt: hasadon járj, és port egyél egész életedben! ¹⁵Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te magod és az ő magja közt: ő a fejedet megsebzi, te meg a sarkát megsebzed.

¹⁶Az asszonynak ezt mondta: Bizonnyal megsokasítom fájdalmadat és terhességedet, fájdalommal szülöd majd a gyermekeidet, férjed iránt lesz a vágyakozásod, ő pedig uralkodni fog rajtad.

¹⁷Ádámnak pedig ezt mondta: Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél, átkozott a föld miattad, fájdalommal eszed a termését egész életedben! ¹⁸Tövist és bogáncsot hajt neked, és a mező növényét eszed. ¹⁹Arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél. Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba!

²⁰Ádám Cháváhnak nevezte el a feleségét, mert ő lett az anyja minden élőnek. ²¹Yahuwah Elohim pedig bőrruhát készített az embernek és feleségének, és felöltöztette őket.

²²Azután ezt mondta Yahuwah Elohim: Íme az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó, és mi a rossz. Most azért, hogy ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen, ²³elküldte Yahuwah Elohim a Gán Edenből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett. ²⁴És miután kiűzte az embert, odahelyezte a Gán Edentől keletre a K'ruvimot és a forgó lángpallost, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Vörös/Földből való • Cháváh (חַוָּה - 𐤇𐤅𐤄) – Élet/Életadó/Éva • Eden (עֵדֶן - 𐤏𐤃𐤍) – Gyönyörűség/Élvezet • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Gán (גָּן - 𐤂𐤍) – Kert/Kerítés • K'ruv (כְּרוּב - 𐤊𐤓𐤅𐤁) – Őrző lény • Náchásh (נָחָשׁ - 𐤍𐤇𐤔) – Kígyó/Megtévesztő • Shuf (שׁוּף - 𐤔𐤅𐤐) – Szétzúzni/Megsebezni • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő

¹Azután Ádám megismerte a feleségét, Cháváht, aki terhes lett, megszülte Káyint, és azt mondta: Férfit szereztem Yahuwahval. ²Majd újból szült: annak testvérét, Hevelt. Hevel juhpásztor lett, Káyin pedig földművelő. ³Egy idő múlva Káyin ételáldozatot vitt Yahuwahnak, a föld gyümölcséből. ⁴Hevel is vitt nyájának elsőszülötteiből, a kövérjükből. Yahuwah rátekintett Hevelre és áldozatára, ⁵de Káyinra és áldozatára nem tekintett. Emiatt Káyin nagy haragra gerjedt, és arca leesett. ⁶Ekkor azt kérdezte Káyintól Yahuwah: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le arcodat? ⁷Hiszen ha jól cselekszel, arcod felemeltetik. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.

⁸Egyszer szólt Káyin testvérének, Hevelnek. Amikor a mezőn voltak, rátámadt Káyin a testvérére, Hevelre, és meggyilkolta. ⁹Akkor Yahuwah ezt mondta Káyinnak: Hol van Hevel, a testvéred? Káyin ezt felelte: Nem tudom! Talán őrzője vagyok én a testvéremnek? ¹⁰De Yahuwah így szólt: Mit tettél? Testvéred vérei kiáltanak hozzám a földről. ¹¹Most azért légy átkozott, kitaszítva arról a földről, amely megnyitotta a száját, hogy befogadja testvéred kiontott véreit a kezedből. ¹²Ha a földet műveled, nem adja többé neked termőerejét. Bujdosó és kóborló leszel a földön. ¹³Ekkor Káyin azt mondta Yahuwahnak: Nagyobb a vétkem terhe, semhogy elhordozhatnám. ¹⁴Íme, elűztél ma erről a földről, el kell rejtőznöm arcod elől, bujdosó és kóborló leszek a földön, és meggyilkolhat bárki, aki rám talál. ¹⁵De Yahuwah azt felelte neki: Ezért, aki meggyilkolja Káyint, hétszeresen kell bűnhődnie. Ezért jelet tett Yahuwah Káyinra, hogy senki se üsse agyon, ha rátalál. ¹⁶Ezután elment Káyin Yahuwah színe elől, és letelepedett Nod földjén, Edentől keletre.

¹⁷És Káyin megismerte a feleségét, aki terhes lett, és megszülte Chánochot. Majd várost épített Káyin, és a fia nevéről Chánochnak nevezte el. ¹⁸Chánochnak született Irád, Irád nemzette Mechuyá'Elt, Mechuyá'El nemzette Metushá'Elt, és Metushá'El nemzette Lemechet. ¹⁹Lemech két feleséget vett magának: az egyiknek Ádáh volt a neve, a másiknak Tzilách. ²⁰Ádáh szülte Yávalt. Ő lett a sátorlakók és pásztorok ősatyja. ²¹Testvérének Yuvál volt a neve. Ő lett minden citerás és fuvolás ősatyja. ²²Tzilách is szült: Tuvál-Káyint, mindenféle réz- és vasszerszám kovácsmesterét, továbbá Tuvál-Káyin húgát, Ná'ámáht. ²³Egyszer ezt mondta Lemech a feleségeinek: Ádáh és Tzilách, hallgassatok szómra! Lemech asszonyai, figyeljetek mondásomra! Embert öltem, mert megsebzett, ifjút is, mert megütött. ²⁴Ha hétszeres a bosszú Káyinért, hetvenhétszeres az Lemechért! ²⁵Ádám újból megismerte a feleségét, és ő pedig fiút szült, és Shetnek nevezte el, mert azt mondta: Rendelt nekem Elohim más utódot Hevel helyett, akit meggyilkolt Káyin. ²⁶Shetnek is született fia, akit Enoshnak nevezett el. Akkor kezdték szólítani Yahuwah nevét.

Szójegyzék: Ádáh (עָדָה - 𐤏𐤃𐤄) – Díszített/Ékes • Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ádám/Ember • Cháváh (חַוָּה - 𐤇𐤅𐤄) – Éva/Élet • Chánoch (חֲנוֹךְ - 𐤇𐤍𐤅𐤊) – Felszentelt • Eden (עֵדֶן - 𐤏𐤃𐤍) – Gyönyörűség/Kert • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Enosh (אֱנוֹשׁ - 𐤀𐤍𐤅𐤔) – Halandó ember/Emberiség • Hevel (הֶבֶל - 𐤄𐤁𐤋) – Ábel/Lehelet/Pára • Irád (עִירָד - 𐤏𐤉𐤓𐤃) – Városi/Leszármazott • Káyin (קַיִן - 𐤒𐤉𐤍) – Kain/Szerzett • Lemech (לֶמֶךְ - 𐤋𐤌𐤊) – Erős/Hatalmas • Mechuyá'El (מְחוּיָאֵל - 𐤌𐤇𐤅𐤉𐤀𐤋) – Elohim eltörli/eltörölt • Metushá'El (מְתוּשָׁאֵל - 𐤌𐤕𐤅𐤔𐤀𐤋) – Elohim embere • Minchá (מִנְחָה - 𐤌𐤍𐤇𐤄) – Ételáldozat/Ajándék • Ná'ámáh (נַעֲמָה - 𐤍𐤏𐤌𐤄) – Kedves/Gyönyörű • Nod (נוֹד - 𐤍𐤅𐤃) – Vándorlás • Shet (שֵׁת - 𐤔𐤕) – Sét/Kijelölt • Tuvál-Káyin (תּוּבַל-קַיִן - 𐤕𐤅𐤁𐤋𐤒𐤉𐤍) – Kovácsok fia • Tzilách (צִלָּה - 𐤑𐤋𐤄) – Árnyék/Védelem • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yával (יָבָל - 𐤉𐤁𐤋) – Sátorlakók ősatyja • Yuvál (יוּבָל - 𐤉𐤅𐤁𐤋) – Hangszeres zene ősatyja

¹Ez Ádám nemzetségének könyve. Amikor Elohim embert teremtett, Elohim képmására alkotta őt. ²Férfivá és nővé teremtette, megáldotta, és ÁDÁMnak nevezte őket teremtésük napján. ³Ádám harminc és száz éves volt, amikor fiút nemzett, magához hasonlót, a maga képmására, és elnevezte Shetnek. ⁴Shet születése után Ádám nyolcszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat. ⁵Ádám minden napjai pedig, amelyeket élt, kilencszáz év és harminc év voltak, amikor meghalt.

⁶Shet öt év és száz éves volt, amikor Enosht nemzette. ⁷Enosh születése után Shet hét év és nyolcszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat. ⁸Shet teljes életkora tehát tizenkét év és kilencszáz év volt, amikor meghalt.

⁹Enosh kilencven éves volt, amikor Kenánt nemzette. ¹⁰Kenán születése után Enosh tizenöt év és nyolcszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat. ¹¹Enosh teljes életkora tehát öt év és kilencszáz év volt, amikor meghalt.

¹²Kenán hetven éves volt, amikor Máhálál'Elt nemzette. ¹³Máhálál'El születése után Kenán negyven év és nyolcszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat. ¹⁴Kenán teljes életkora tehát tíz év és kilencszáz év volt, amikor meghalt.

¹⁵Máhálál'El öt és hatvan éves volt, amikor Yeredet nemzette. ¹⁶Yered születése után Máhálál'El harminc év és nyolcszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat. ¹⁷Máhálál'El teljes életkora tehát öt és kilencven év és nyolcszáz év volt, amikor meghalt.

¹⁸Yered kettő és hatvan év és száz éves volt, amikor Chánochot nemzette. ¹⁹Chánoch születése után Yered nyolcszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat. ²⁰Yered teljes életkora tehát kettő és hatvan év és kilencszáz év volt, amikor meghalt.

²¹Chánoch öt és hatvan éves volt, amikor Metusheláchot nemzette. ²²Chánoch Elohimmal járt; Metushelách születése után háromszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat. ²³Chánoch teljes életkora tehát öt és hatvan év és háromszáz év volt. ²⁴Chánoch Elohimmal járt, és nem volt többé, mert magához vette őt Elohim.

²⁵Metushelách hét és nyolcvan év és száz éves volt, amikor Lemechet nemzette. ²⁶Lemech születése után Metushelách kettő és nyolcvan év és hétszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat. ²⁷Metushelách teljes életkora tehát kilenc és hatvan év és kilencszáz év volt, amikor meghalt.

²⁸Lemech kettő és nyolcvan év és száz éves volt, amikor fiút nemzett. ²⁹Noáchnak nevezte el, és ezt mondta: Ez vigasztal meg bennünket munkánkból és kezünk fáradságos vesződségéből, a termőföldtől, amelyet megátkozott Yahuwah. ³⁰Noách születése után Lemech öt és kilencven év és ötszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat. ³¹Lemech teljes életkora tehát hét és hetven év és hétszáz év volt, amikor meghalt.

³²Noách ötszáz éves volt, amikor fiakat nemzett: Shemet, Chámot és Yefetet.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם - 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Vörös/Földből való • Chám (חָם - 𐤇𐤌) – Forró/Heves • Chánoch (חֲנוֹךְ - 𐤇𐤍𐤅𐤊) – Felszentelt/Tanított • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Enosh (אֱנוֹשׁ - 𐤀𐤍𐤅𐤔) – Halandó/Ember • Kenán (קֵינָן - 𐤒𐤉𐤍𐤍) – Birtoklás/Fájdalom • Lemech (לֶמֶךְ - 𐤋𐤌𐤊) – Erős/Hatalmas • Máhálál'El (מַהֲלַלְאֵל - 𐤌𐤄𐤋𐤋𐤀𐤋) – El dicsősége • Metushelách (מְתוּשֶׁלַח - 𐤌𐤕𐤅𐤔𐤋𐤇) – Halálának évében küldetik • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom (v.29: szójáték a yenachamenu - „vigasztal minket" - igével) • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Shet (שֵׁת - 𐤔𐤕) – Kijelölt • Toledot (תּוֹלְדוֹת - 𐤕𐤅𐤋𐤃𐤅𐤕) – Nemzetségek/Származások • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló/Létező • Yefet (יֶפֶת - 𐤉𐤐𐤕) – Kiterjesztés/Szélesítés • Yenachamenu (יְנַחֲמֵנוּ - 𐤉𐤍𐤇𐤌𐤍𐤅) – „Vigasztal minket" (v.29 szójáték a Noách névvel; külön gyök, hangzás-azonosság) • Yered (יֶרֶד - 𐤉𐤓𐤃) – Leszállás/Alászállás

¹Történt pedig, hogy amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön, és leányok születtek nekik, ²látták a B'nei HáElohim, hogy szépek az emberek leányai, ezért feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek maguknak. ³Akkor ezt mondta Yahuwah: Ne maradjon Ruáchom örökké az emberben, hiszen ő is test. Napjai pedig legyenek százhúsz esztendő. ⁴A Nefilim a földön voltak azokban a napokban — sőt még azután is —, amikor a B'nei HáElohim bementek az emberek leányaihoz, és azok szülték nekik a Giborimot, az ősidők óta neves férfiakat.

⁵Amikor látta Yahuwah, hogy milyen nagy lett az ember gonoszsága a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, ⁶megfájdult Yahuwah szíve, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében. ⁷Azért ezt mondta Yahuwah: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; az emberrel együtt az állatokat, a csúszómászókat és az égi madarakat is, mert megbántam, hogy alkottam őket. ⁸De Noách kegyelmet talált Yahuwah előtt.

⁹Noáchnak ez a története: Noách igaz ember volt, feddhetetlen nemzedékei között. Elohimmal járt Noách. ¹⁰Noách három fiút nemzett: Shemet, Chámot és Yefetet. ¹¹A föld pedig megromlott Elohim előtt, és megtelt a föld erőszakossággal. ¹²És Elohim látta a földet, és íme, megromlott, mert minden test megrontotta útját a földön. ¹³Ezt mondta Elohim Noáchnak: Minden test vége elérkezett előttem, mert erőszakossággal telt meg miattuk a föld. Ezért a Földbe rohasztom őket. ¹⁴Csinálj bárkát goferfából, készíts rekeszeket a bárkában, és fedezd be kívül-belül szurokkal. ¹⁵Így készítsd el azt: a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök és magassága harminc könyök. ¹⁶Ablakot is csinálj a bárkára, és egy könyökre hagyd azt felülről; a bárka ajtaját az oldalára helyezd. Készíts alsó, középső és felső emeletet. ¹⁷Mert én özönvizet fogok hozni a földre, hogy rohadásra ítéljek az ég alatt minden testet, amelyben élet lehelete van. Minden el fog pusztulni, ami a földön van. ¹⁸Megerősítem veled szövetségemet: menj be a bárkába fiaiddal, feleségeddel és fiaid feleségeivel együtt. ¹⁹Minden élőből, minden testből vigyél be a bárkába kettőt-kettőt mindegyikből, hogy életben tartsd őket veled együtt. Hímek és nőstények legyenek azok. ²⁰A madaraknak, az állatoknak és a föld minden csúszómászójának különböző fajtáiból, mindegyikből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben tartsd. ²¹Vigyél magaddal mindenféle eledelt, ami csak megehető; gyűjtsd be magadhoz, hogy legyen ennivalótok, neked is, meg azoknak is. ²²Noách meg is tett mindent; ahogyan Elohim megparancsolta neki, úgy tett.

Szójegyzék: B'nei HáElohim (בְּנֵי הָאֱלֹהִים - 𐤁𐤍𐤉 𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim fiai/Szellemi lények • B'rit (בְּרִית - 𐤁𐤓𐤉𐤕) – Szövetség • Chám (חָם - 𐤇𐤌) – Forró/Heves • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Giborim (גִּבֹּרִים - 𐤂𐤁𐤓𐤉𐤌) – Hősök/Hírnevesek/Hatalmasok • Mábul (מַבּוּל - 𐤌𐤁𐤅𐤋) – Özönvíz/Kataklizma • Nefilim (נְפִלִים - 𐤍𐤐𐤋𐤉𐤌) – Óriások/Elbukottak • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Teváh (תֵּבָה - 𐤕𐤁𐤄) – Bárka/Láda • Yefet (יֶפֶת - 𐤉𐤐𐤕) – Kiterjesztés/Szélesítés • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő

¹Akkor ezt mondta Yahuwah Noáchnak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged láttalak igaznak előttem ebben a nemzedékben. ²Minden tiszta állatból hetet-hetet vigyél magaddal, férfit és asszonyát. Azokból az állatokból, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, férfit és asszonyát. ³Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy életben maradjon magvuk az egész föld színén. ⁴Mert még hét nap, és én esőt fogok küldeni a földre negyven nap és negyven éjjel, és eltörlök a föld színéről minden létezőt, amelyet alkottam. ⁵Noách meg is tett mindent úgy, ahogyan Yahuwah megparancsolta neki.

⁶Noách hatszáz éves volt, amikor özönvíz lett a földön. ⁷Bement tehát Noách fiaival, feleségével és fiainak feleségeivel a bárkába a Mábul vize elől. ⁸A tiszta állatok közül, de a nem tiszta állatok közül is, a madarak és mindenféle földi csúszómászók közül ⁹kettő-kettő ment be Noáchhoz a bárkába: hím és nőstény, ahogyan megparancsolta Elohim Noáchnak. ¹⁰Hét nap elteltével özönvíz lett a földön.

¹¹Noách életének hatszázadik évében, a második hónap tizenhetedikén, felszakadtak ezen a napon a nagy Tehom minden forrásai, és megnyíltak az egek ablakai. ¹²Negyven nap és negyven éjjel esett az eső a földre. ¹³Pontosan ezen a napon bement Noách és Noách fiai, Shem, Chám és Yefet, Noách felesége és fiainak három felesége a bárkába, ¹⁴és velük együtt minden élőlény fajtája szerint, minden állat fajtája szerint, és minden csúszómászó, amely csúszik-mászik a földön, fajtája szerint, és minden madár fajtája szerint, minden szárnyas, minden szárnyas teremtmény. ¹⁵Kettő-kettő ment be Noáchhoz a bárkába minden testből, amelyben az élet Ruáchja volt. ¹⁶Hím és nőstény ment be minden élőből; bementek, ahogyan Elohim parancsolta. Yahuwah pedig körülzárta őt.

¹⁷Negyven napig tartott az özönvíz a földön, és megsokasodott a víz, és felemelte a bárkát, és az fölemelkedett a földről. ¹⁸Elhatalmasodott a víz és nagyon megsokasodott a földön, úgyhogy a bárka a víz színén úszott. ¹⁹A víz pedig igen-nagyon elhatalmasodott a földön, és elborította az összes magas hegyet is az egész ég alatt. ²⁰Tizenöt könyöknyivel emelkedett feljebb a víz, és elborította a hegyeket. ²¹Kilehelte lelkét minden test, amely a földön csúszott-mászott: madár, állat és vad, a földön nyüzsgő minden csúszómászó és minden ember. ²²Minden meghalt, aminek az orrában az élet szellemének lehelete volt, ami a szárazföldön élt. ²³Eltörölt minden létezőt, amely a föld színén volt, embert és állatot, csúszómászót és égi madarat. Eltöröltettek a földről; csak Noách maradt meg és azok, akik vele voltak a bárkában. ²⁴A víz pedig százötven napig hatalmasodott el a földön.

Szójegyzék: Chám (חָם - 𐤇𐤌) – Forró/Heves • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Mábul (מַבּוּל - 𐤌𐤁𐤅𐤋) – Özönvíz/Kataklizma • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Tehom (תְּהוֹם - 𐤕𐤄𐤅𐤌) – Mélység/Ősvíz • Teváh (תֵּבָה - 𐤕𐤁𐤄) – Bárka/Láda • Yefet (יֶפֶת - 𐤉𐤐𐤕) – Kiterjesztés/Szélesítés • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő

¹Elohim megemlékezett Noáchról és minden élőlényről és minden állatról, amelyek vele voltak a bárkában. Ruáchot vonultatott át Elohim a föld fölött, és lecsillapodott a víz. ²Bezárultak a Tehom forrásai és az egek ablakai; megszűnt esni az eső az egekből. ³Azután a víz egyre jobban visszahúzódott a földről, és százötven nap múlva leapadt a víz. ⁴A bárka pedig a hetedik hónap tizenhetedik napján megnyugodott az Árárát hegyein. ⁵A víz állandóan fogyott a tizedik hónapig. A tizedik hónap első napján láthatókká váltak a hegyek csúcsai.

⁶Negyven nap múlva kinyitotta Noách a bárka ablakát, amelyet csinált, ⁷és kiengedett egy hollót. Az folyamatosan ki-be repült, amíg föl nem száradt a víz a földről. ⁸Kiengedett maga mellől egy galambot, hogy lássa: vajon leapadt-e a víz a föld színéről. ⁹De a galamb nem talált nyugvóhelyet a lába talpának, ezért visszatért hozzá a bárkába, mert víz borította az egész föld színét. Ő pedig kinyújtotta a kezét, megfogta és bevette magához a bárkába. ¹⁰Várakozott még újabb hét napig, és ismét kiengedte a galambot a bárkából. ¹¹Estére megjött hozzá a galamb, és ekkor már egy leszakított olajfalevél volt a csőrében. És megtudta Noách, hogy a víz leapadt a földről. ¹²Várakozott még újabb hét napig, és kiengedte a galambot, de az már nem tért vissza hozzá.

¹³A hatszázegyedik esztendőben, az első hónap első napjára fölszikkadt a víz a földről. Ekkor Noách eltávolította a bárka födelét, és látta, hogy már fölszikkadt a föld színe. ¹⁴A második hónap huszonhetedik napjára megszáradt a föld.

¹⁵Ekkor így szólt Elohim Noáchhoz: ¹⁶Menj ki a bárkából, te és feleséged, fiaid és fiaid feleségei veled. ¹⁷Mindenféle élőlényt, amely csak veled van, minden testből: madarat, állatot és minden földi csúszómászót hozz ki magaddal, hadd nyüzsögjenek a földön, szaporodjanak és sokasodjanak a földön! ¹⁸Kijött Noách, fiai és felesége, és fiainak feleségei vele együtt. ¹⁹Minden élőlény, minden csúszómászó, minden madár, minden, ami mozog a földön, családjaik szerint kijött a bárkából.

²⁰Azután oltárt épített Noách Yahuwahnak, és vett minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és égőáldozatokat mutatott be az oltáron. ²¹Amikor Yahuwah megérezte a nyugtató illatot, ezt mondta szívében Yahuwah: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, mert gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan cselekedtem. ²²Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.

Szójegyzék: Árárát (אֲרָרָט - 𐤀𐤓𐤓𐤈) – Átok megfordulása • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Manoach (מָנוֹחַ - 𐤌𐤍𐤅𐤇) – Pihenőhely/Nyugvóhely • Mizbeách (מִזְבֵּחַ - 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Oláh (עֹלָה - 𐤏𐤋𐤄) – Égőáldozat/Felszálló áldozat • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szél/Szellem • Tehom (תְּהוֹם - 𐤕𐤄𐤅𐤌) – Mélység/Ősvíz • Teváh (תֵּבָה - 𐤕𐤁𐤄) – Bárka/Láda • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő

¹Elohim megáldotta Noáchot és fiait, és ezt mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet! ²Féljen és rettegjen tőletek minden földi állat és minden égi madár, kezetekbe adom őket minden földi csúszómászóval és a tenger minden halával együtt. ³Minden, ami mozog, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Nektek adom mindezt éppúgy, mint a zöld növényt. ⁴De húst az éltető vérrel együtt nem esztek! ⁵A benneteket éltető vért pedig számon kérem. Minden élőlénytől számon kérem azt, az embertől is. Az ember testvérének kezéből kérem számon az ember életét. ⁶Aki ember vérét ontja, annak vérét ember fogja ontani. Mert Elohim a maga képmására alkotta az embert. ⁷Ti pedig szaporodjatok, sokasodjatok, népesítsétek be a földet, sokasodjatok rajta!

⁸Elohim azt mondta Noáchnak és fiainak: ⁹Íme, szövetségre lépek veletek és utánatok jövő utódaitokkal, ¹⁰meg minden élőlénnyel, amely veletek van: madárral, állattal és minden földi élőlénnyel; mindennel, ami a bárkából kijött, minden földi élőlénnyel. ¹¹Szövetségre lépek veletek, és nem pusztul ki többé minden test özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására. ¹²Majd azt mondta Elohim: Ez a jele a szövetségnek, amit én szerzek köztem és köztetek és minden élőlény között, amely veletek van, minden nemzedékkel, örökre: ¹³Íjamat helyeztem a felhőkbe, az lesz a jele a szövetségnek köztem és a föld között. ¹⁴Amikor felhőt borítok a földre, és feltűnik az íj a felhőben, ¹⁵akkor visszaemlékezem a szövetségre, amely köztem és köztetek és minden élőlény között áll, amely testben él, és nem lesz többé a víz özönvízzé minden test pusztulására. ¹⁶Ha ott lesz az íj a felhőn, látni fogom és visszaemlékezem az örök szövetségre, mely Elohim és minden élőlény között áll, amely testben él a földön. ¹⁷Akkor ezt mondta Elohim Noáchnak: Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet köztem és minden földi élő között szereztem.

¹⁸Ezek voltak Noách fiai, akik kijöttek a bárkából: Shem, Chám és Yefet. Chám Kená'án atyja. ¹⁹Ezek hárman Noách fiai, és ezektől terjedt szét az egész föld.

²⁰Noách az első földműves lett, és szőlőskertet ültetett. ²¹Bort ivott, megrészegedett, és lemeztelenedett a sátrában. ²²Chám, Kená'án atyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kintlevő két testvérének. ²³Akkor Shem és Yefet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. ²⁴Amikor Noách kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: ²⁵Átkozott Kená'án! Szolgák szolgája lesz testvérei közt!

²⁶Ezután ezt mondta: Báruch Yahuwah, Shemnek Elohimja! Legyen Kená'án a szolgája! ²⁷Terjessze ki Elohim Yefetet, lakjék Shem sátraiban, legyen Kená'án a szolgája!

²⁸Az özönvíz után Noách még háromszáz év és ötven évig élt. ²⁹Noách teljes életkora kilencszáz év és ötven év volt, amikor meghalt.

Szójegyzék: Áchiv (אָחִיו - 𐤀𐤇𐤉𐤅) – Testvére • Báruch (בָּרוּךְ - 𐤁𐤓𐤅𐤊) – Áldott • B'rit (בְּרִית - 𐤁𐤓𐤉𐤕) – Szövetség • Chám (חָם - 𐤇𐤌) – Forró/Heves • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Ervá (עֶרְוָה - 𐤏𐤓𐤅𐤄) – Szemérem/Meztelenség • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Keshet (קֶשֶׁת - 𐤒𐤔𐤕) – Íj • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – Nyugalom/Vigasztalás • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Yefet (יֶפֶת - 𐤉𐤐𐤕) – Szépség/Kiterjesztés • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő

¹Ezek Noách fiainak, Shemnek, Chámnak és Yefetnek a nemzetségei, és fiaik születtek az özönvíz után.

²Yefet fiai: Gomer, Mágog, Mádáj, Yáván, Tubál, Mesech és Tirász. ³Gomer fiai: Áshkenáz, Rifát és Togármáh. ⁴Yáván fiai: Elishá, Társhish, Kitim és Dodánim. ⁵Ezektől ágaztak szét országaikba a szigetlakó népek, mindegyik a maga nyelve szerint, nemzetségekre és népekre tagolódva.

⁶Chám fiai: Kush, Mitzráyim, Pút és Kená'án. ⁷Kush fiai: Szebá, Chávilá, Szábtá, Rámá és Szábteká. Rámá fiai: Shebá és Dedán. ⁸Kush nemzette Nimrodot. Ő lett az első hatalmas vitéz a földön. ⁹Hatalmas vadász volt ő Yahuwah előtt. Ezért mondják: Mint Nimrod, hatalmas vadász Yahuwah előtt. ¹⁰Királyságának kezdete Bável, Erech, Ákád és Kálné volt, Shin'ár földjén. ¹¹Arról a földről kijött Áshur, és építette Ninveht, Rechovot-Irt, Káláchot ¹²és Reszent, ezt a nagy várost Ninveh és Kálách között.

¹³Mitzráyim nemzette Ludikat, Ánámikat, Lehávikat és Náftuchikat, ¹⁴a Pátruszikat, Kászluchikat – akikből a Pelishtik származtak – és a Káftorikat.

¹⁵Kená'án nemzette elsőszülöttét, Tzidont, azután Chetet, ¹⁶meg a Yevuszikat, Emorikat, Girgáshikat, ¹⁷a Chivieket, Árkiakat és Szinieket, ¹⁸az Árvádiakat, Tzemáriakat és Chámátiakat. Azután elszéledtek a Kená'ániak nemzetségei, ¹⁹úgyhogy a Kená'ániak területe Tzidontól Gerár irányában Ázáhig, Sz'dom, Emoráh, Ádmáh és Tz'voyim irányában Lesáig terjedt. ²⁰Ezek Chám fiai nemzetségük és nyelvük szerint, országokra és népekre tagolódva.

²¹Született gyermeke Shemnek is, aki Ever összes fiainak ősatyja, a nagyobbik testvérnek, Yefetnek a testvére volt. ²²Shem fiai: Elám, Áshur, Árpákshád, Lud és Árám. ²³Árám fiai: Utz, Chul, Geter és Másh. ²⁴Árpákshád nemzette Sheláchot, és Shelách nemzette Evert. ²⁵Evernek is született két fia: az egyiknek Peleg volt a neve, mivel az ő napjaiban osztatott meg a föld. Testvérének Yoktán volt a neve. ²⁶Yoktán nemzette Álmodádot, Shelefet, Chátzármávetet és Yéráchot, ²⁷Hádorámot, Uzált és Diklát, ²⁸Ovált, Ávimá'Elt és Shebát, ²⁹Ofirt, Chávilát és Yovávot. Ezek mind Yoktán fiai. ³⁰Lakóhelyük Meshától Szefár irányában a keleti hegyvidékig terjedt. ³¹Ezek Shem fiai nemzetségük és nyelvük szerint, országaik és népeik szerint.

³²Ezek Noách fiainak a nemzetségei, származásuk szerint népekre tagolódva. Ezektől ágaztak szét a népek a földön az özönvíz után.

Szójegyzék: Ádmáh (אַדְמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – vörös föld; Kená'án elpusztított városa • Ákád (אַכַּד - 𐤀𐤊𐤃) – Nimród birodalmi városa; Mezopotámia • Álmodád (אַלְמוֹדָד - 𐤀𐤋𐤌𐤅𐤃𐤃) – Yoktán fia; az arab törzsek ősatyja • Ánámi (אֲנָמִים - 𐤀𐤍𐤌𐤉𐤌) – Mitzráyim leszármazottai • Árám (אֲרָם - 𐤀𐤓𐤌) – Szíria / magasság; Shem fia • Árki (עַרְקִי - 𐤏𐤓𐤒𐤉) – Kená'án népe • Árpákshád (אַרְפַּכְשַׁד - 𐤀𐤓𐤐𐤊𐤔𐤃) – Shem fia; Ávráhám ősatyja • Árvádi (אַרְוָדִי - 𐤀𐤓𐤅𐤃𐤉) – Kená'án népe; föníciai szigetlakók • Áshkenáz (אַשְׁכְּנָז - 𐤀𐤔𐤊𐤍𐤆) – Gomer fia; az északi / európai népek ősatyja • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Asszíria; lépés; Shem fia / Nimród birodalma • Ávimá'El (אֲבִימָאֵל - 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤀𐤋) – El az atyám; Yoktán fia • Ázáh (עַזָּה - 𐤏𐤆𐤄) – Gáza; erős; filiszteus város • Bável (בָּבֶל - 𐤁𐤁𐤋) – Bábel; zűrzavar; Nimród első városa • Cemári (צְמָרִי - 𐤑𐤌𐤓𐤉) – Kená'án népe • Chám (חָם - 𐤇𐤌) – meleg / forró; Noách fia; az afrikai és kená'áni népek ősatyja • Chámáti (חֲמָתִי - 𐤇𐤌𐤕𐤉) – Kená'án népe; Hamát lakói • Chátzármávet (חֲצַרְמָוֶת - 𐤇𐤑𐤓𐤌𐤅𐤕) – a halál udvara; Yoktán fia • Chávilá (חֲוִילָה - 𐤇𐤅𐤉𐤋𐤄) – homokos vidék; (1) Kush fia; (2) Yoktán fia • Chet (חֵת - 𐤇𐤕) – a hettiták ősatyja; Kená'án fia • Chivi (חִוִּי - 𐤇𐤅𐤉) – Kená'án népe; sátori / kígyónép • Chul (חוּל - 𐤇𐤅𐤋) – Árám fia; forgó / táncoló • Dedán (דְּדָן - 𐤃𐤃𐤍) – Kush unokája; az arab kereskedők ősatyja • Diklá (דִּקְלָה - 𐤃𐤒𐤋𐤄) – pálmaerdő; Yoktán fia • Dodánim (דֹּדָנִים - 𐤃𐤃𐤍𐤉𐤌) – Yáván fia; a rodosziak ősatyja • Elám (עֵילָם - 𐤏𐤉𐤋𐤌) – Shem fia; Perzsia / magasság • Elishá (אֱלִישָׁה - 𐤀𐤋𐤉𐤔𐤄) – Yáván fia; El üdvössége; a görög szigetek ősatyja • Emoráh (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra; elárasztás; elpusztított város • Emori (אֱמֹרִי - 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Kená'án népe; hegyilakók • Erech (אֶרֶךְ - 𐤀𐤓𐤊) – hosszú; Nimród városa (ma: Warka, Irak) • Ever (עֵבֶר - 𐤏𐤁𐤓) – átkelő; a héber nép névadó ősatyja • Gerár (גְּרָר - 𐤂𐤓𐤓) – vándorlás; filiszteus város • Geter (גֶּתֶר - 𐤂𐤕𐤓) – Árám fia • Girgáshi (גִּרְגָּשִׁי - 𐤂𐤓𐤂𐤔𐤉) – Kená'án népe; a hét kená'áni nép egyike • Gomer (גֹּמֶר - 𐤂𐤌𐤓) – Yefet fia; az európai népek ősatyja; befejezés • Hádorám (הֲדוֹרָם - 𐤄𐤃𐤅𐤓𐤌) – Hadad a magasságban; Yoktán fia • Kálách (כָּלַח - 𐤊𐤋𐤇) – Asszíria egyik városa; Ninveh közelében • Kálné (כַּלְנֵה - 𐤊𐤋𐤍𐤄) – Nimród birodalmi városa Sineárban • Kászluchi (כַּסְלֻחִי - 𐤊𐤎𐤋𐤇𐤉) – Mitzráyim leszármazottai; a Pelishtik ősatyái • Káftori (כַּפְתֹּרִי - 𐤊𐤐𐤕𐤓𐤉) – krétaiak; Mitzráyim leszármazottai • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – kereskedő / megalázott; Chám fia • Kitim (כִּתִּים - 𐤊𐤕𐤉𐤌) – Yáván fia; ciprusiak / macedónok • Kush (כּוּשׁ - 𐤊𐤅𐤔) – Etiópia; Chám fia • Lehávi (לְהָבִי - 𐤋𐤄𐤁𐤉) – lángok népe; Mitzráyim leszármazottai • Lesá (לָשַׁע - 𐤋𐤔𐤏) – Kená'án keleti határvárosa • Lud (לוּד - 𐤋𐤅𐤃) – Shem fia; Lídia (Kis-Ázsia) ősatyja • Ludi (לוּדִים - 𐤋𐤅𐤃𐤉𐤌) – Mitzráyim leszármazottai (különbözik Lud / Shem fiától) • Mádáj (מָדַי - 𐤌𐤃𐤉) – médek ősatyja; Yefet fia • Mágog (מָגוֹג - 𐤌𐤂𐤅𐤂) – Yefet fia; az északi / szkíta népek ősatyja • Másh (מַשׁ - 𐤌𐤔) – Árám fia • Mesech (מֶשֶׁךְ - 𐤌𐤔𐤊) – Yefet fia; kaukázusi / anatóliai népek ősatyja • Meshá (מֵשָׁא - 𐤌𐤔𐤀) – Yoktán népeinek nyugati határpontja • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom; két szorítás; Chám fia • Náftuchi (נַפְתֻּחִי - 𐤍𐤐𐤕𐤇𐤉) – Mitzráyim leszármazottai; Észak-Egyiptom népe • Nimrod (נִמְרֹד - 𐤍𐤌𐤓𐤃) – lázadó / vadász; Kush fia; Bável és Asszíria alapítója • Ninveh (נִינְוֵה - 𐤍𐤉𐤍𐤅𐤄) – Asszíria fővárosa; Nimród által épített • Noách (נֹחַ - 𐤍𐤇) – nyugalom / vigasztalás; az Özönvíz túlélője • Ofir (אוֹפִיר - 𐤀𐤅𐤐𐤉𐤓) – Yoktán fia; aranyban gazdag ország (Arábia / India?) • Ovál (עוֹבָל - 𐤏𐤅𐤁𐤋) – Yoktán fia • Pátrusz (פַּתְרֻס - 𐤐𐤕𐤓𐤎) – Mitzráyim leszármazottai; Felső-Egyiptom népe • Peleg (פֶּלֶג - 𐤐𐤋𐤂) – megosztás; Ever fia; napjaiban vált ketté a föld • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – filiszteus; betolakodó; Kászluchiból eredt • Pút (פּוּט - 𐤐𐤅𐤈) – Chám fia; Líbia / Szomália? • Rámá (רַעְמָה - 𐤓𐤏𐤌𐤄) – Kush fia; mennydörgő sörény; az arab kereskedők ősatyja • Rechovot-Ir (רְחֹבֹת עִיר - 𐤓𐤇𐤁𐤕 𐤏𐤉𐤓) – tágas utcájú város; Ninveh melletti asszír város • Reszen (רֶסֶן - 𐤓𐤎𐤍) – fékezőkötél; Ninveh melletti asszír város • Rifát (רִיפַת - 𐤓𐤉𐤐𐤕) – Gomer fia; az európai (kelta?) népek ősatyja • Shebá (שְׁבָא - 𐤔𐤁𐤀) – (1) Rámá fia; (2) Yoktán fia; a Sába királyság ősatyja • Shelách (שֶׁלַח - 𐤔𐤋𐤇) – lándzsa / kibocsátás; Árpákshád fia • Shelef (שֶׁלֶף - 𐤔𐤋𐤐) – kivont kard; Yoktán fia • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – név / hír; Noách fia; a sémi népek ősatyja • Shin'ár (שִׁנְעָר - 𐤔𐤍𐤏𐤓) – Babilónia síkvidéke; Bábel tornyának helyszíne • Szebá (סְבָא - 𐤎𐤁𐤀) – Kush fia (különbözik Shebától) • Szábteká (סַבְתְּכָא - 𐤎𐤁𐤕𐤊𐤀) – Kush fia • Szábtá (סַבְתָּא - 𐤎𐤁𐤕𐤀) – Kush fia • Szefár (סְפָרָה - 𐤎𐤐𐤓𐤄) – keleti hegyvidék; Yoktán népeinek határa • Szini (צִינִי - 𐤑𐤉𐤍𐤉) – Kená'án népe • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma; égő; elpusztított város • Társhish (תַּרְשִׁישׁ - 𐤕𐤓𐤔𐤉𐤔) – Yáván fia; Tartesszosz / Ibéria; drágakő • Tirász (תִּירָס - 𐤕𐤉𐤓𐤎) – Yefet fia; trák / etruszk ős? • Togármáh (תֹּגַרְמָה - 𐤕𐤂𐤓𐤌𐤄) – Gomer fia; az örmény / türk népek ősatyja • Tubál (תּוּבַל - 𐤕𐤅𐤁𐤋) – Yefet fia; kaukázusi / ibériai népek ősatyja • Tzidon (צִידוֹן - 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – halász; Kená'án elsőszülöttje; Fönícia fővárosa • Tz'voyim (צְבֹיִם - 𐤑𐤁𐤉𐤌) – gazellák; Kená'án elpusztított városa • Utz (עוּץ - 𐤏𐤅𐤑) – Árám fia; tanácsos; Jób hazája • Uzál (אוּזָל - 𐤀𐤅𐤆𐤋) – Yoktán fia; vándorlás (ma: Szanaá, Jemen?) • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yáván (יָוָן - 𐤉𐤅𐤍) – Yefet fia; görögök ősatyja; Jónia • Yefet (יֶפֶת - 𐤉𐤐𐤕) – szépség / kiterjeszt; Noách fia; az indo-európai népek ősatyja • Yérách (יֶרַח - 𐤉𐤓𐤇) – hold; Yoktán fia • Yevuszi (יְבוּסִי - 𐤉𐤁𐤅𐤎𐤉) – Kená'án népe; Yerusalem ősatyja • Yoktán (יָקְטָן - 𐤉𐤒𐤈𐤍) – kicsi; Ever fia; az arab törzsek ősatyja • Yováv (יוֹבָב - 𐤉𐤅𐤁𐤁) – sivatagi kiáltás; Yoktán fia

¹Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. ²Amikor útnak indultak keletről, Shin'ár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek. ³Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglákat téglavetéssel, és égessük ki égetéssel! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk. ⁴Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az egekig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. ⁵Yahuwah pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az ember fiai építettek. ⁶Akkor ezt mondta Yahuwah: Íme, egy nép, és mindnyájuknak egy a nyelve. Ez a kezdete annak, amit tenni fognak. És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek. ⁷Menjünk csak le és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét! ⁸Így szélesztette szét őket onnan Yahuwah az egész föld színére, és abbahagyták a város építését. ⁹Ezért nevezték azt Bávelnek, mert ott zavarta össze Yahuwah az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket Yahuwah az egész föld színére.

¹⁰Ez Shem nemzetsége: Shem száz éves volt, amikor Árpákshádot nemzette, két évvel az özönvíz után. ¹¹Árpákshád születése után Shem ötszáz évet élt, és még nemzett fiakat és leányokat.

¹²Árpákshád öt és harminc éves volt, amikor Sheláchot nemzette. ¹³Shelách születése után Árpákshád három évet és négyszáz évet élt, és még nemzett fiakat és leányokat.

¹⁴Shelách harminc éves volt, amikor Evert nemzette. ¹⁵Ever születése után Shelách három évet és négyszáz évet élt, és még nemzett fiakat és leányokat.

¹⁶Ever négy és harminc éves volt, amikor Peleget nemzette. ¹⁷Peleg születése után Ever harminc évet és négyszáz évet élt, és még nemzett fiakat és leányokat.

¹⁸Peleg harminc éves volt, amikor Re'ut nemzette. ¹⁹Re'u születése után Peleg kilenc évet és kétszáz évet élt, és még nemzett fiakat és leányokat.

²⁰Re'u kettő és harminc éves volt, amikor Szerugot nemzette. ²¹Szerug születése után Re'u hét évet és kétszáz évet élt, és még nemzett fiakat és leányokat.

²²Szerug harminc éves volt, amikor Náchort nemzette. ²³Náchor születése után Szerug kétszáz évet élt, és még nemzett fiakat és leányokat.

²⁴Náchor kilenc és húsz éves volt, amikor Teráchot nemzette. ²⁵Terách születése után Náchor tizenkilenc évet és száz évet élt, és még nemzett fiakat és leányokat.

²⁶Amikor Terách hetven éves volt, Ávrámot, Náchort és Háránt nemzette. ²⁷Ez Terách nemzetsége: Terách nemzette Ávrámot, Náchort és Háránt. Hárán nemzette Lotot. ²⁸Hárán meghalt még apja életében a szülőföldjén, Ur-Kászdimban. ²⁹Ávrám és Náchor feleséget vettek maguknak: Ávrám feleségének Száráj volt a neve, Náchor feleségének pedig Milkáh volt a neve: ő Háránnak, Milkáh apjának és Yiszká apjának volt a leánya. ³⁰Száráj azonban meddő volt, nem volt gyermeke. ³¹Terách fogta fiát, Ávrámot, és Lotot, fiának, Háránnak a fiát, és menyét, Szárájt, fiának, Ávrámnak a feleségét, és elindultak velük Ur-Kászdimból, hogy Kená'án földjére menjenek. Eljutottak Cháránig, és ott letelepedtek. ³²Terách napjai öt év és kétszáz év voltak, és meghalt Terách Cháránban.

Szójegyzék: Árpákshád (אַרְפַּכְשַׁד - 𐤀𐤓𐤐𐤊𐤔𐤃) – Egy erődítmény határa • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • Bável (בָּבֶל - 𐤁𐤁𐤋) – Zűrzavar/Bábel; a bálal (בלל) = „összezavar" igével játszik • Chárán (חָרָן - 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város) • Hárán (הָרָן - 𐤄𐤓𐤍) – Ábráhám testvére (személy) • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Lot (לוֹט - 𐤋𐤅𐤈) – Fátyol/Takaró • Milkáh (מִלְכָּה - 𐤌𐤋𐤊𐤄) – Királynő • Náchor (נָחוֹר - 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló/Izzó • Peleg (פֶּלֶג - 𐤐𐤋𐤂) – Megosztás/Szétválás • Re'u (רְעוּ - 𐤓𐤏𐤅) – Barát/Társa • Shelách (שָׁלַח - 𐤔𐤋𐤇) – Küldött/Hajtás • Shem (שֵׁם - 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Shin'ár (שִׁנְעָר - 𐤔𐤍𐤏𐤓) – Két folyó földje • Száráj (שָׂרָי - 𐤔𐤓𐤉) – Hercegnőm • Szerug (שְׂרוּג - 𐤔𐤓𐤅𐤂) – Ág/Kacskaringó • Terách (תֶּרַח - 𐤕𐤓𐤇) – Vándor/Késlekedő • Ur-Kászdim (אוּר כַּשְׂדִּים - 𐤀𐤅𐤓 𐤊𐤔𐤃𐤉𐤌) – Káldeusok tüze • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yiszká (יִסְכָּה - 𐤉𐤎𐤊𐤄) – Látó/Szemlélő

¹Yahuwah ezt mondta Ávrámnak: Menj magadért földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatni fogok neked! ²Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és légy áldás! ³Megáldom a téged áldókat, s aki téged gyaláz, azt megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.

⁴Ávrám elment, ahogyan azt Yahuwah mondta neki, és Lot is vele ment. Ávrám hetvenöt éves volt, amikor kijött Cháránból. ⁵Fogta Ávrám Szárájt, a feleségét, és Lotot, a testvére fiát, meg minden szerzeményüket, amit csak szereztek, mindenkit, akikre Cháránban tettek szert, és elindultak, hogy Kená'án földjére menjenek. El is érkeztek Kená'án földjére. ⁶Majd átvonult Ávrám az országon egészen Szichem helyéig, Moreh tölgyéig. A Kená'áni volt akkor a földön. ⁷Yahuwah megjelent Ávrámnak, és ezt mondta: A te utódaidnak fogom adni ezt a földet! Ávrám pedig oltárt épített ott Yahuwahnak, aki megjelent neki. ⁸Onnan továbbvonult a Beit-Eltől keletre eső hegyvidékre, és felütötte sátrát. Beit-El esett nyugatra, Áj pedig keletre. Oltárt épített ott is Yahuwahnak, és kihirdette Yahuwah nevét. ⁹Azután útnak indult Ávrám, és egyre tovább vonult a Negev felé.

¹⁰Egyszer éhínség támadt azon a földön. Ekkor lement Ávrám Mitzráyimba, hogy ott tartózkodjék, mert súlyos éhínség volt azon a földön. ¹¹Amikor már közel járt Mitzráyimhoz, ezt mondta feleségének, Szárájnak: Nézd csak! Tudom, hogy szép megjelenésű asszony vagy. ¹²Ha meglátnak a Mitzráyimiak, azt mondják majd: Ez a felesége! És engem megölnek, téged pedig életben hagynak. ¹³Mondd, hogy a nőtestvérem vagy, hogy jó sorom legyen, és életben maradjon a lelkem általad.

¹⁴Amikor Ávrám Mitzráyimba érkezett, a Mitzráyimiak látták, hogy nagyon szép az asszony. ¹⁵Pár'oh főemberei is meglátták őt, dicsérték Pár'ohnak, és elvitetett az asszony Pár'oh házába. ¹⁶Ávrámnak pedig jó sora lett az asszony révén: lettek neki juhai, marhái és szamarai, szolgái és szolgálói, nőstény szamarai és tevéi. ¹⁷De nagy csapásokkal verte Yahuwah Pár'oht és házát Ávrám felesége, Száráj miatt. ¹⁸Hívatta azért Pár'oh Ávrámot, és ezt mondta: Mit tettél velem? Miért nem mondtad meg nekem, hogy a feleséged? ¹⁹Miért mondtad, hogy a lánytestvéred? És magamhoz vettem őt feleségül. Most aztán itt a feleséged, fogd, és menj! ²⁰Embereket rendelt mellé Pár'oh, és azok kivezették őt, feleségét és mindenét, amije csak volt.

Szójegyzék: Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • Áj (עַי - 𐤄𐤏𐤉) – Rom(halom) • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza • Chárán (חָרָן - 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város) • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Lech-Lechá (לֶךְ־לְךָ - 𐤋𐤊𐤋𐤊) – Menj magadért!/Indulj! • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Mizbeách (מִזְבֵּחַ - 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Moreh (מוֹרֶה - 𐤌𐤅𐤓𐤄) – Tanító/Útmutató • Negev (נֶגֶב - 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Szichem (שְׁכֶם - 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz • Száráj (שָׂרָי - 𐤔𐤓𐤉) – Hercegnőm • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő

¹Ávrám feljött Mitzráyimból a feleségével és mindenével együtt, amije volt. Lot is vele jött a Negevbe. ²Ávrámnak igen tekintélyes vagyona volt: jószága, ezüstje és aranya. ³A Negevből továbbvonult előző szállásai mentén egészen Beit-Elig, addig a helyig, ahol előzőleg a sátra állt Beit-El és Áj között, ⁴annak az oltárnak a helyéig, amelyet ott először készített. Ott is kihirdette Ávrám Yahuwah Nevét.

⁵Lotnak is, aki Ávrámmal ment, voltak juhai, marhái és sátrai, ⁶és az a föld nem bírta eltartani őket, hogy együtt lakjanak. Mivel sok jószáguk volt, nem lakhattak együtt. ⁷Össze is vesztek Ávrám jószágának a pásztorai Lot jószágának a pásztoraival. Akkoriban a Kená'ániak és a Perizik laktak azon a földön. ⁸Azért Ávrám ezt mondta Lotnak: Kérlek, ne legyen viszály köztem és közted, az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen testvérek vagyunk! ⁹Hát nincs előtted az egész ország? Válj el, kérlek, tőlem! Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek.

¹⁰Ekkor Lot felemelte tekintetét, és látta, hogy a Yárden egész síksága bővizű föld. Mert mielőtt elpusztította Yahuwah Sz'domot és Emoráht, egészen Tzo'árig olyan volt az, mint Yahuwah kertje, mint Mitzráyim földje. ¹¹Lot tehát a Yárden egész környékét választotta magának, és elindult Lot kelet felé. Elváltak egymástól, ki-ki a testvérétől. ¹²Ávrám Kená'án földjén lakott, Lot pedig a Yárden környékén levő városokban telepedett le, és egészen Sz'domig sátorozott. ¹³A Sz'domi férfiak pedig igen romlottak és vétkesek voltak Yahuwah előtt.

¹⁴Yahuwah ezt mondta Ávrámnak azután, hogy Lot elvált tőle: Emeld fel, kérlek, szemeidet, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra. ¹⁵Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre. ¹⁶Hasonlóvá teszem utódaidat a föld porához: ha valaki meg tudja számolni a föld porát, akkor a te utódaidat is meg lehet számolni. ¹⁷Kelj fel, járd be ezt a földet hosszában és széltében, mert neked adom. ¹⁸Ávrám sátrat bontott, odament és letelepedett Mámre tölgyesében, amely Chevronban van. Ott is épített oltárt Yahuwahnak.

Szójegyzék: Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • Áj (עַי - 𐤄𐤏𐤉) – Rom(halom) • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Barátság • Emoráh (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Lot (לוֹט - 𐤋𐤅𐤈) – Fátyol/Takaró • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Látó • Negev (נֶגֶב - 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék • Perizim (פְּרִזִּי - 𐤐𐤓𐤆𐤉) – Nyílt földön lakók • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Titok • Tzo'ár (צוֹעַר - 𐤑𐤅𐤏𐤓) – Kicsiny/Jelentéktelen • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Alászálló (folyó)

¹Történt pedig Ámráfelnek, Shin'ár királyának, Árjoknak, El'ázár királyának, Kedorlá'omernak, Elám királyának és Tidálnak, Gojim királyának az idejében, ²hogy ezek háborút indítottak Berá, Sz'dom királya, Birshá, Emoráh királya, Shináb, Ádmáh királya, Shemeber, Tz'voyim királya és Belá, azaz Tzo'ár királya ellen. ³Mindezek a Szidim-völgyben egyesültek, ahol most a Sós-tenger van. ⁴Tizenkét évig szolgálták Kedorlá'omert, de a tizenharmadik esztendőben fellázadtak. ⁵A tizennegyedik esztendőben pedig eljött Kedorlá'omer a vele tartó királyokkal, és megverték a Refáimot Áshterot-Kárnáyimban, a Zuzimot Hámban, az Emimot Sháveh-Kirjátáyimban ⁶és a Chorimot a maguk hegyén, a Sze'iren, egészen El-Páránig, amely a puszta mellett van. ⁷Azután megfordultak, és Ein-Mishpátba, azaz Kádeshba mentek, leverték az Ámálekiak egész területét és az Emoriakat is, akik Chátzetzon-Támárban laktak. ⁸Kivonult tehát Sz'dom királya, Emoráh királya, Ádmáh királya, Tz'voyim királya és Belá, azaz Tzo'ár királya is, és a Szidim-völgyben csatarendbe álltak ⁹Kedorlá'omerral, Elám királyával, Tidállal, Gojim királyával, Ámráfellal, Shin'ár királyával és Árjokkal, El'ázár királyával szemben: négy király öt ellen. ¹⁰A Szidim-völgy tele volt szurokvermekkel. Amikor Sz'dom és Emoráh királyai megfutamodtak, beleestek azokba, a megmaradtak pedig a hegységbe futottak. ¹¹Elvitték Sz'dom és Emoráh minden jószágát és minden eleségét, azután elvonultak. ¹²Elvitték Lotot is, Ávrám testvérének a fiát, jószágával együtt, és elvonultak. Ő akkor Sz'domban lakott.

¹³De jött egy menekült, és hírt hozott az Ivri Ávrámnak, aki akkor az Emori Mámrenak, Eskol és Áner testvérének a tölgyesében lakott. Ők Ávrám szövetség-társai voltak. ¹⁴Amint meghallotta Ávrám, hogy testvére fogságba esett, kivonultatta háromszáztizennyolc kipróbált emberét, akik a házánál születtek, és Dánig üldözte őket. ¹⁵Éjszaka megosztotta erőit ellenük, ő és szolgái, megverte őket, és üldözte őket egészen Chováhig, amely Dámeszektől északra van. ¹⁶Visszahozott minden jószágot. Visszahozta testvérét, Lotot is jószágával együtt, meg az asszonyokat és a népet is.

¹⁷Miután így megverte Kedorlá'omert és a vele tartó királyokat, visszatért. Sz'dom királya pedig kivonult eléje a Sháveh-völgybe, azaz a Király-völgybe. ¹⁸Málki-Tzedek, Shálem királya kenyeret és bort hozott ki. Ő El Elyon Kohenje volt, ¹⁹megáldotta őt, és ezt mondta: Legyen áldott Ávrám El Elyontól, az egek és a föld alkotójától! ²⁰És Báruch El Elyon, mert kezedbe adta ellenségeidet! Ávrám pedig tizedet adott neki mindenből.

²¹Sz'dom királya ezt mondta Ávrámnak: Add nekem az embereket, a jószágot pedig vedd magadnak! ²²De Ávrám így válaszolt Sz'dom királyának: Fölemeltem a kezem Yahuwahhoz, El Elyonhoz, az egek és a föld alkotójához, ²³hogy egy szál fonalat vagy egy saruszíjat sem veszek el mindabból, ami a tiéd, hogy ne mondhasd: Én tettem gazdaggá Ávrámot. ²⁴Magamért semmit, csak amit megettek a legények, meg azoknak a férfiaknak a részét, akik velem tartottak: Áner, Eskol és Mámre kapják meg a részüket.

Szójegyzék: Ádmáh (אַדְמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Vörös föld/Talaj • Ámálek (עֲמָלֵק - 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Ámálek népe; sivatagi ellenfél • Ámráfel (אַמְרָפֶל - 𐤀𐤌𐤓𐤐𐤋) – Sineár/Babilónia királya • Áner (עָנֵר - 𐤏𐤍𐤓) – Ávrám szövetségese • Árjok (אַרְיוֹךְ - 𐤀𐤓𐤉𐤅𐤊) – Elásár királya • Áshterot-Kárnáyim (עַשְׁתְּרֹת קַרְנַיִם - 𐤏𐤔𐤕𐤓𐤕 𐤒𐤓𐤍𐤉𐤌) – Kétszarvú Astarot; transzjordáni helyszín • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • Báruch (בָּרוּךְ - 𐤁𐤓𐤅𐤊) – Áldott • Belá (בֶּלַע - 𐤁𐤋𐤏) – Tzo'ár másik neve • Berá (בֶּרַע - 𐤁𐤓𐤏) – Sz'dom királya • Birshá (בִּרְשַׁע - 𐤁𐤓𐤔𐤏) – Emoráh királya • Chátzetzon-Támár (חַצְצוֹן תָּמָר - 𐤇𐤑𐤑𐤅𐤍 𐤕𐤌𐤓) – Pálmák sora; amoriták városa • Chorim (חֹרִים - 𐤇𐤓𐤉𐤌) – Horiták; a Sze'ir őshonos népe • Chováh (חוֹבָה - 𐤇𐤅𐤁𐤄) – Rejtett hely; északi határ • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק - 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – Északi határváros • Ein-Mishpát (עֵין מִשְׁפָּט - 𐤏𐤉𐤍 𐤌𐤔𐤐𐤈) – Ítélet forrása (= Kádesh) • El Elyon (אֵל עֶלְיוֹן - 𐤀𐤋 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – A Magasságos Elohim • El-Párán (אֵיל פָּארָן - 𐤀𐤉𐤋 𐤐𐤀𐤓𐤍) – Puszta menti terebint/helyszín • El'ázár (אֶלָּסָר - 𐤀𐤋𐤎𐤓) – Város Mezopotámiában • Elám (עֵילָם - 𐤏𐤉𐤋𐤌) – Mezopotámiai birodalom • Emim (אֵימִים - 𐤀𐤉𐤌𐤉𐤌) – Transzjordáni óriásnép • Emori (אֱמֹרִי - 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Amoriták • Emoráh (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra • Eskol (אֶשְׁכֹּל - 𐤀𐤔𐤊𐤋) – Szőlőfürt; Ávrám szövetségese • Gojim (גּוֹיִם - 𐤂𐤅𐤉𐤌) – Népek; Tidál népe • Hám (הָם - 𐤄𐤌) – Transzjordáni helyszín • Ivri (עִבְרִי - 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő • Kádesh (קָדֵשׁ - 𐤒𐤃𐤔) – Szent (hely) • Kedorlá'omer (כְּדָרְלָעֹמֶר - 𐤊𐤃𐤓𐤋𐤏𐤌𐤓) – Elám főkirálya • Lot (לוֹט - 𐤋𐤅𐤈) – Fátyol/Takaró • Málki-Tzedek (מַלְכִּי־צֶדֶק - 𐤌𐤋𐤊𐤉𐤑𐤃𐤒) – Igazság/Igaz királya; Shálem papkirálya • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Látó; Ávrám szövetségese • Refáim (רְפָאִים - 𐤓𐤐𐤀𐤉𐤌) – Óriások népe • Shálem (שָׁלֵם - 𐤔𐤋𐤌) – Béke/Teljesen ép; Málki-Tzedek városa • Sháveh (שָׁוֵה - 𐤔𐤅𐤄) – Síkság/Völgy (= Király-völgy) • Sháveh-Kirjátáyim (שָׁוֵה קִרְיָתַיִם - 𐤔𐤅𐤄 𐤒𐤓𐤉𐤕𐤉𐤌) – Kirjátáyim síksága; az Emimek lakhelye • Shemeber (שֶׁמְאֵבֶר - 𐤔𐤌𐤀𐤁𐤓) – Tz'voyim királya • Shináb (שִׁנְאָב - 𐤔𐤍𐤀𐤁) – Ádmáh királya • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés • Sze'ir (שֵׂעִיר - 𐤔𐤏𐤉𐤓) – Szőrös/Sziklás; Edom hegyvidéke • Szidim (שִׂדִּים - 𐤔𐤃𐤉𐤌) – Mezők völgye; a Sós-tenger egykori medre • Tidál (תִּדְעָל - 𐤕𐤃𐤏𐤋) – Gojim (néptömörülés) királya • Tzo'ár (צֹעַר - 𐤑𐤏𐤓) – Kicsi; megmenekült város (= Belá) • Tz'voyim (צְבֹיִים - 𐤑𐤁𐤉𐤉𐤌) – Hiéna-völgy; a Szodoma-szövetség tagja • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Zuzim (זוּזִים - 𐤆𐤅𐤆𐤉𐤌) – Transzjordáni óriásnép; Hámban laktak

¹Eme történések után Yahuwah szava érkezett Ávrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ávrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.

²De Ávrám ezt mondta: Ó, Ádonáj, Yahuwah! Mit adsz nekem, hiszen gyermektelenül megyek el, és házam örököse a Dámeszeki Eli'ezer. ³Íme, nem adtál nekem utódot – mondta Ávrám –, és íme, házam szülöttje lesz az örökösöm. ⁴És íme, Yahuwah szava érkezett hozzá, mondván: Nem ő lesz az örökösöd, hanem az lesz az örökösöd, aki ágyékodból származik.

⁵Azután kivezette a szabadba, és azt mondta: Tekints csak föl az egekre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Azt mondta neki: Ennyi utódod lesz! ⁶Ávrám hitt Yahuwahban, és ezt igazságul számította be neki.

⁷Azután ezt mondta neki: Én Yahuwah vagyok, aki kihoztalak Ur-Kászdimból, hogy neked adjam ezt a földet örökségül. ⁸Ávrám ezt mondta: Ó, Ádonáj, Yahuwah! Miből tudom meg, hogy én öröklöm azt? ⁹Ezt mondta neki: Hozz nekem egy hároméves üszőt, egy hároméves kecskét és egy hároméves kost, egy gerlicét és egy galambfiókát. ¹⁰Vette magának mindezeket, azután kettéhasította őket, és mindegyiknek az egyik felét a másik felével szemben helyezte el; de a madarakat nem hasította ketté. ¹¹Ekkor ragadozó madarak szálltak a tetemekre, de Ávrám elhessegette őket.

¹²Naplementekor az történt, hogy mély álom borult Ávrámra, és íme, rettegés és nagy sötétség borult rá. ¹³Ekkor Yahuwah azt mondta Ávrámnak: Tudván tudd meg, hogy a te utódaid jövevények lesznek egy olyan országban, amely nem az övék: rabszolgaságba kerülnek és nyomorgatják őket négyszáz évig. ¹⁴Azt a népet pedig, amelyet szolgálni fognak, én is megítélem, és azután nagy vagyonnal jönnek ki. ¹⁵Te pedig Shálommal térsz őseidhez, és jó vénségedben temetnek el. ¹⁶A negyedik nemzedék pedig visszatér ide, mert az Emoriak gonoszsága még nem telt be.

¹⁷Amikor lement a nap, és koromsötét lett, és íme, füstölgő kemence és tüzes fáklya ment át ezek között a darabok között. ¹⁸Ezen a napon kötött Yahuwah szövetséget Ávrámmal, és azt mondta: A magodnak adtam ezt a földet Mitzráyim folyójától a nagy folyamig, a Perát folyamig, ¹⁹a Kenieket, Kenizieket és Kádmoniakat, ²⁰a Chitieket, Perizieket és Refáimakat, ²¹az Emoriakat és Kená'ániakat, a Girgashiakat és Yevusziakat.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mesterem • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • B'rit (בְּרִית - 𐤁𐤓𐤉𐤕) – Szövetség • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – hettiták • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק - 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Eli'ezer (אֱלִיעֶזֶר - 𐤀𐤋𐤉𐤏𐤆𐤓) – Elohim a segítségem • Emori (אֱמֹרִי - 𐤀𐤌𐤓𐤉) – amoriták • Girgashi (גִּרְגָּשִׁי - 𐤂𐤓𐤂𐤔𐤉) – girgasiták • Kádmoni (קַדְמֹנִי - 𐤒𐤃𐤌𐤍𐤉) – kadmoniták / keleti nép • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Kená'áni (כְּנַעֲנִי - 𐤊𐤍𐤏𐤍𐤉) – kánaániak • Keni (קֵינִי - 𐤒𐤉𐤍𐤉) – keniták • Kenizi (קְנִזִּי - 𐤒𐤍𐤆𐤉) – kenizziek • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Perát (פְּרָת - 𐤐𐤓𐤕) – Eufrátesz/Bőség • Perizi (פְּרִזִּי - 𐤐𐤓𐤆𐤉) – perizziek • Refáim (רְפָאִים - 𐤓𐤐𐤀𐤉𐤌) – óriások népe • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség • Tárdemá (תַּרְדֵּמָה - 𐤕𐤓𐤃𐤌𐤄) – Mély álom • Tzedáká (צְדָקָה - 𐤑𐤃𐤒𐤄) – Igazság/Megigazulás • Ur-Kászdim (אוּר כַּשְׂדִּים - 𐤀𐤅𐤓 𐤊𐤔𐤃𐤉𐤌) – Káldeai Ur (Ávrám szülővárosa) • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yevuszi (יְבוּסִי - 𐤉𐤁𐤅𐤎𐤉) – jebuziak

¹Száráj, Ávrám felesége nem szült neki. De volt Szárájnak egy Mitzráyimi szolgálója, akinek Hágár volt a neve. ²Száráj ezt mondta Ávrámnak: Íme, Yahuwah visszatartott engem a szüléstől, menj be a szolgálómhoz, talán általa épülök fel. És hallgatott Ávrám Száráj szavára. ³Akkor Száráj, Ávrám felesége, fogta szolgálóját, a Mitzráyimi Hágárt, és férjének, Ávrámnak adta, hogy legyen az asszonya; tíz esztendővel azután, hogy Ávrám megtelepedett Kená'án földjén.

⁴Ávrám bement Hágárhoz, az pedig teherbe esett. Amikor látta, hogy terhes, úrnője lekicsinyelt lett a szemében. ⁵Ezért Száráj ezt mondta Ávrámnak: Az engem ért sérelem rajtad van! Magam adtam öledbe a szolgálómat, de látja, hogy teherbe esett, és lekicsinyelt lettem a szemében. Ítéljen Yahuwah köztem és közted! ⁶Ávrám így felelt Szárájnak: Hiszen kezedben van a szolgálód, csinálj vele, amit jónak látsz! Ettől fogva Száráj sanyargatta őt, és az elfutott tőle.

⁷Málách Yahuwah rátalált egy forrásnál a pusztában, annál a forrásnál, amely a Shurba vezető út mentén van, ⁸és ezt mondta: Hágár, Száráj szolgálója! Honnan jössz, és hová mégy? Ő így felelt: Úrnőm, Száráj színe elől futok. ⁹Azt mondta neki Málách Yahuwah: Térj vissza úrnődhöz, és alázkodj meg a keze alatt!

¹⁰Ezt is mondta neki Málách Yahuwah: Nagyon megsokasítom a te utódaidat, annyira, hogy a sokaságtól meg sem lehet számolni. ¹¹Majd ezt mondta neki Málách Yahuwah: Íme, te teherben vagy, és fiút fogsz szülni. És Yishmá'Elnek fogod elnevezni, mert hallotta Yahuwah elnyomásodat. ¹²Vadszamár-ember lesz ez! Kezet emel mindenkire, de rá is mindenki, testvéreivel szemben telepszik meg.

¹³Azután így nevezte Yahuwaht, aki szólt hozzá: Te vagy El Ro'i. Mert ezt mondta: Vajon még itt is láttam Őt, miután Ő látott engem? ¹⁴Ezért nevezik azt a kutat Be'er-Lácháj-Ro'inak. Íme, Kádesh és Bered között van. ¹⁵Ezután fiút szült Hágár Ávrámnak. Ávrám Yishmá'Elnek nevezte a fiát, akit Hágár szült. ¹⁶Ávrám nyolcvanhat esztendős volt, amikor Hágár Yishmá'Elt szülte Ávrámnak.

Szójegyzék: Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • Be'er-Lácháj-Ro'i (בְּאֵר לַחַי רֹאִי - 𐤁𐤀𐤓 𐤋𐤇𐤉 𐤓𐤀𐤉) – Az Élő, aki lát kútja • Bered (בֶּרֶד - 𐤁𐤓𐤃) – Jégeső • El Ro'i (אֵל רֳאִי - 𐤀𐤋 𐤓𐤀𐤉) – A Látás Elohimja • Hágár (הָגָר - 𐤄𐤂𐤓) – Idegen/Menekülő • Kádesh (קָדֵשׁ - 𐤒𐤃𐤔) – Szent (hely) • Málách (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Angyal/Küldött • Shur (שׁוּר - 𐤔𐤅𐤓) – Fal/Puszta • Száráj (שָׂרָי - 𐤔𐤓𐤉) – Hercegnőm • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat

¹Amikor Ávrám kilencvenkilenc éves volt, megjelent Ávrámnak Yahuwah, és ezt mondta neki: Én vagyok El-Shádáj. Járj énelőttem, és légy feddhetetlen! ²Szövetséget kötök köztem és közted, és felettébb megsokasítlak téged.

³Ekkor Ávrám arcra borult, Elohim pedig így szólt hozzá: ⁴Ez lesz az én szövetségem veled: népek sokaságának atyja leszel! ⁵Nem neveznek többé Ávrámnak, hanem Ávráhám lesz a neved, mert népek sokaságának atyjává tettelek. ⁶Felettébb termékennyé teszlek téged, népeket támasztok belőled, királyok származnak tőled. ⁷Megerősítem szövetségemet köztem és közted, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel, hogy Elohimod legyek, és utódaidnak is. ⁸Neked adom és utódaidnak a földet, hol jövevény vagy, Kená'án egész földjét birtokul örökre, és Elohimuk leszek.

⁹Majd ezt mondta Elohim Ávráhámnak: Te pedig megtartod szövetségemet, meg utódaid is nemzedékről nemzedékre! ¹⁰Ez az én szövetségem, amelyet meg fogtok tartani közöttem és köztetek és utánad való magod között: körülmetélkedik nálatok minden férfi. ¹¹Körülmetélitek szeméremtestetek bőrét, és jelévé lesz a szövetségnek köztem és köztetek. ¹²Nyolcnapos korában körül kell metélni nálatok minden fiúgyermeket nemzedékről nemzedékre, akár a házban született, akár pénzen vásárolták valami idegentől, aki nem a te utódaid közül való. ¹³Bizonyosan körül kell metélni azt is, aki a házban született, azt is, akit pénzen vásároltak. Ott lesz az én szövetségem a testeteken örök szövetségként. ¹⁴A körülmetéletlen férfi, akinek szeméremteste bőrét nem metélik körül, az irtassék ki népei közül, mert megszegte szövetségemet.

¹⁵Azután ezt mondta Elohim Ávráhámnak: Szárájt, a feleségedet nem fogod többé Szárájnak nevezni, hanem Száráh legyen a neve! ¹⁶És megáldom őt, sőt fiút adok tőle neked; megáldom őt, és népekké lesz, népek királyai származnak tőle. ¹⁷Ávráhám arcra borult, és nevetett, és azt mondta magában: Százesztendős embernek lehet-e gyermeke? Vagy Száráh kilencven éves létére szülhet-e? ¹⁸És ezt mondta Ávráhám Elohimnak: Bárcsak Yishmá'El élhetne előtted!

¹⁹De Elohim ezt mondta: Mégis, Száráh, a feleséged szül neked fiút, akit Yitzcháknak fogsz nevezni. Megerősítem szövetségemet ővele, örök szövetségre, meg utódaival is. ²⁰Yishmá'El dolgában is meghallgattalak: íme, megáldottam őt, termékennyé teszem, és felettébb megsokasítom őt. Tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem. ²¹De szövetségre csak Yitzchákkal lépek, akit Száráh ebben a megszabott időben a következő évben szül neked. ²²Amikor Elohim befejezte beszédét, felemelkedett Ávráhámtól.

²³Ezután fogta Ávráhám a fiát, Yishmá'Elt, meg a házában született, és pénzen vásárolt összes szolgáját, Ávráhám házanépéből az összes férfit, és körülmetélte szeméremtestük bőrét pontosan ezen a napon, ahogyan szólt hozzá Elohim. ²⁴Ávráhám kilencvenkilenc esztendős volt, amikor szeméremteste bőrét körülmetélték. ²⁵Fia, Yishmá'El tizenhárom esztendős volt, amikor szeméremteste bőrét körülmetélték. ²⁶Ugyanazon a napon metélték körül Ávráhámot és a fiát, Yishmá'Elt, ²⁷és házanépéből az összes férfit. Mind a házban született, mind az idegentől pénzen vásárolt szolgákat körülmetélték vele együtt.

Szójegyzék: Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sok nép atyja • Ávrám (אַבְרָם - 𐤀𐤁𐤓𐤌) – Magasztos atya • B'rit Miláh (בְּרִית מִילָה - 𐤁𐤓𐤉𐤕 𐤌𐤉𐤋𐤄) – Körülmetélkedés szövetsége • El-Shádáj (אֵל שַׁדַּי - 𐤀𐤋 𐤔𐤃𐤉) – A Mindenható Elohim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Miláh (מִילָה - 𐤌𐤉𐤋𐤄) – Körülmetélés • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Száráj (שָׂרָי - 𐤔𐤓𐤉) – Hercegnőm • Támim (תָּמִים - 𐤕𐤌𐤉𐤌) – Feddhetetlen/Tökéletes • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm

¹Azután megjelent neki Yahuwah Mámre tölgyesében, amikor ő a sátor bejáratában ült a nap hevében. ²Fölemelte tekintetét, és látta, hogy három férfi áll előtte. Amint meglátta őket, eléjük futott a sátor bejáratától, földre borult, ³és így szólt: Ádonáj, ha kegyet találtam szemedben, kérlek, ne menj el szolgád mellett! ⁴Mindjárt hozatok egy kis vizet, mossátok meg a lábatokat, és dőljetek le a fa alá! ⁵Én meg hozok egy falat kenyeret, hogy szíveteket megerősítsétek, és úgy menjetek tovább, hiszen ezért tértetek be szolgátokhoz! Ők azt felelték: Tedd azt, amit mondtál! ⁶Ávráhám besietett Száráhhoz a sátorba, és azt mondta: Siess, dagassz meg három mérték finomlisztet, és süss lepényeket! ⁷Kiszaladt Ávráhám a csordához is, fogott egy zsenge és jó marhaborjút, és odaadta a legényének, az pedig gyorsan elkészítette. ⁸Azután vett vajat, tejet, meg vette a borjút, amelyet elkészíttetett, és eléjük tette. Ő maga pedig ott állt mellettük a fa alatt, amíg ettek.

⁹Azután ezt kérdezték tőle: Hol van Száráh, a feleséged? Ő így felelt: Itt a sátorban. ¹⁰Egyikük azt mondta: Bizonnyal visszatérek hozzád jövőre, ilyenkor, és íme, fia lesz feleségednek, Száráhnak! Száráh meg ott hallgatódzott a háta mögött a sátor bejáratánál. ¹¹Ávráhám és Száráh élemedett korú öregek voltak, és Száráhnál már megszűnt a női életfolyamat. ¹²Száráh nevetett magában, és azt gondolta: Miután megvénültem, lehet-e gyönyörűségem? Meg az uram is öreg!

¹³De Yahuwah megkérdezte Ávráhámot: Miért nevetett Száráh, és miért mondta: Ugyan, hogy szülhetnék öreg létemre? ¹⁴Van-e bármi túl csodálatos Yahuwah számára? A kijelölt időben visszatérek hozzád, jövőre, ilyenkor, és fia lesz Száráhnak. ¹⁵Száráh azonban tagadott, mondván: Nem nevettem! – mert félt. Yahuwah azonban így szólt: De bizony nevettél!

¹⁶Amikor a férfiak elindultak, és Sz'dom színére tekintettek, Ávráhám is velük ment, hogy elkísérje őket. ¹⁷Yahuwah ezt mondta: Eltitkoljam-e Ávráhám elől, amit cselekszem? ¹⁸Hiszen Ávráhámtól nagy és hatalmas nép fog származni, és általa nyer áldást a föld minden népe. ¹⁹Mert kiválasztottam őt, hogy megparancsolja fiainak és háza népének őutána, hogy őrizzék meg Yahuwah útját, cselekedjenek az igazságnak és jognak megfelelően, hogy Yahuwah is beteljesítse, amit megígért Ávráhámnak.

²⁰Azért ezt mondta Yahuwah: Mivel már igen sok a jajkiáltás Sz'dom és Emoráh miatt, és vétkük igen súlyossá vált, ²¹lemegyek, hogy megnézzem: vajon a hozzám fölhatolt jajkiáltás szerint cselekedtek-e teljességgel, vagy sem. Ha pedig nem, megtudom. ²²Amikor a férfiak megfordultak, és elindultak Sz'dom felé, Ávráhám még ott állt Yahuwah előtt.

²³Hozzálépett Ávráhám, és ezt kérdezte: Vajon elpusztítod-e az igazat is a gonosszal együtt? ²⁴Hátha van ötven igaz ember abban a városban? Akkor is elpusztítod, és nem bocsátasz meg annak a helynek azért az ötven igazért, akik ott laknak? ²⁵Távol legyen tőled, hogy ilyet tégy, hogy megöld az igazat a gonosszal együtt, és úgy járjon az igaz is, mint a gonosz. Távol legyen tőled! Vajon az egész föld bírája nem tenne-e ítéletet? ²⁶Yahuwah így felelt: Ha találok Sz'dom városában ötven igazat, megkegyelmezek értük az egész helynek. ²⁷Ávráhám újból megszólalt: Íme, vakmerőséget vettem magamnak, hogy szóljak Ádonájhoz, bár én csak por és hamu vagyok. ²⁸De ha az ötven igaznak öt híja lesz, elpusztítod-e az öt miatt az egész várost? Yahuwah ezt felelte: Nem pusztítom el, ha találok ott negyvenötöt. ²⁹Ismét szólt hozzá, és ezt kérdezte: Hátha negyven található ott? Yahuwah így felelt: Nem teszem meg a negyvenért. ³⁰Ne haragudjon Ádonáj, hogy beszélek – szólt Ávráhám –, de hátha csak harminc található ott? Yahuwah így felelt: Nem teszem meg, ha találok ott harmincat. ³¹Ávráhám ezt mondta: Íme, vakmerőséget vettem magamnak, hogy szóljak Ádonájhoz: hátha húsz található ott? Yahuwah így felelt: Nem pusztítom el a húszért. ³²Ávráhám ezt mondta: Ne haragudjon Ádonáj, hogy még egyszer szólok: de hátha csak tíz található ott? Yahuwah így felelt: Nem pusztítom el a tízért.

³³Amint Yahuwah befejezte szólását Ávráhámhoz, eltávozott, Ávráhám pedig visszatért lakóhelyére.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mesterem • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sok nép atyja • Emoráh (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Elpusztítás • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Lát • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő

¹A két Málách estére Sz'domba érkezett, Lot pedig éppen Sz'dom kapujában ült. Amint meglátta őket Lot, fölkelt, eléjük ment, és arccal a földre borult. ²Ezt mondta: Ádonáj! Térjetek be szolgátok házába, töltsétek itt az éjszakát, mossátok meg a lábatokat! Reggel majd fölkelhettek, és utatokra indulhattok. De ők azt felelték: Nem, hanem itt a szabadban töltjük az éjszakát. ³Mivel azonban nagyon unszolta őket, betértek hozzá, bementek a házba. Ő pedig lakomát készített nekik, kovásztalan lepényeket sütött, és ettek.

⁴Lefekvés előtt a város férfiai, a Sz'domiak, körülvették a házat; ifjak és öregek, az egész nép kivétel nélkül. ⁵Bekiáltottak Lotnak, és azt mondták neki: Hol vannak azok a férfiak, akik hozzád jöttek éjszakára? Hozd ki őket hozzánk, hadd ismerjük őket. ⁶Lot kiment hozzájuk az ajtó elé, de az ajtót bezárta maga mögött, ⁷és ezt mondta: Ugyan, testvéreim, ne tegyetek rosszat! ⁸Van két leányom, akik még nem ismertek férfit, kihozom hozzátok, és tegyetek velük, amit jónak láttok. De ezekkel az emberekkel ne tegyetek semmit, mivel hajlékom oltalma alatt vannak! ⁹De azok így feleltek: Menj innen! És azt mondták: Ez az egyetlen jövevény köztünk, és ő akar törvényt szabni? Még jobban elbánunk veled, mint velük! Szorongatni kezdték magát Lotot, és már majdnem betörték az ajtót. ¹⁰De azok a férfiak kinyújtották a kezüket, behúzták Lotot magukhoz a házba, és bezárták az ajtót. ¹¹Az emberek apraját-nagyját pedig, akik a ház ajtaja előtt voltak, elvakulással verték meg, úgyhogy nem tudták megtalálni az ajtót.

¹²Akkor ezt kérdezték a férfiak Lottól: Ki van még itt hozzád tartozó? Vődet, fiaidat és leányaidat, meg mindenedet, ami a tiéd a városban, vidd el erről a helyről! ¹³Mert mi el fogjuk pusztítani ezt a helyet, mivel eljutott Yahuwah színe elé az ellenük szóló nagy jajkiáltás. Yahuwah azért küldött bennünket, hogy elpusztítsuk a várost. ¹⁴Lot tehát kiment, és beszélt a vőivel, akik leányait el akarták venni, és ezt mondta: Keljetek föl, menjetek ki erről a helyről, mert Yahuwah el fogja pusztítani ezt a várost. De a vőinek úgy tűnt, hogy csak tréfál.

¹⁵Amikor hajnalodott, így sürgették a Máláchok Lotot: Kelj föl, fogd a feleségedet és itt levő két leányodat, hogy el ne pusztulj a város bűne miatt! ¹⁶És amikor tétovázott, megragadták a férfiak a kezét, meg a feleségének és két leányának a kezét, mert Yahuwah megszánta őt. Kivitték, és ott hagyták a városon kívül. ¹⁷Amikor vitték őket kifelé, ezt mondták: Mentsd az életedet! Ne nézz hátra, és ne állj meg sehol a környéken! A hegyre menekülj, különben elpusztulsz! ¹⁸De Lot azt mondta nekik: Ne, kérlek, Ádonáj! ¹⁹Íme, kegyelmet talált szolgád a szemed előtt, és nagy kegyelmet gyakoroltál velem, hogy meg akarod tartani az életemet, én pedig nem tudok a hegyre menekülni, mert utolér a veszedelem és meghalok. ²⁰Itt van a közelben ez a kis város, hadd fussak oda! Hiszen kicsi az - hadd meneküljek oda, hogy életben maradjak! ²¹Ő ezt felelte neki: Ebben a dologban is engedek neked. Nem pusztítom el azt a várost, amelyről beszéltél. ²²De sietve menekülj oda, mert semmit sem tudok tenni, amíg oda nem érsz. – Ezért hívják azt a várost Tzo'árnak.

²³A nap éppen fölkelt, amikor Lot Tzo'árba ért. ²⁴Yahuwah pedig kénköves tüzes esőt bocsátott Sz'domra és Emoráhra, Yahuwahtól, az egekből. ²⁵Így forgatta fel azokat a városokat és azt az egész környéket, a városok egész lakosságát, sőt a föld növényzetét is. ²⁶Felesége pedig hátranézett mögüle, és sóoszloppá lett.

²⁷Reggel fölkelt Ávráhám, hogy arra a helyre menjen, ahol Yahuwah színe előtt állt. ²⁸Odatekintett Sz'dom és Emoráh felé, meg annak az egész környéknek a földje felé, és látta, hogy már csak füst szállt a föld felett, mint az olvasztókemence füstje. ²⁹De amikor Elohim elpusztította annak a környéknek a városait, megemlékezett Elohim Ávráhámról, és kivezette Lotot a pusztulásból, amikor elpusztította azokat a városokat, ahol Lot lakott.

³⁰Lot fölment Tzo'árból, és letelepedett két leányával együtt a hegyen, mert félt Tzo'árban lakni. Egy barlangban lakott két leányával együtt. ³¹Egyszer a nagyobbik leánya ezt mondta a kisebbiknek: Apánk öreg, és nincs ezen a földön férfi, aki hozzánk bejönne az egész föld szokása szerint. ³²Gyere, itassuk le apánkat borral, háljunk vele, és támasszunk apánktól utódot. ³³Leitatták tehát az apjukat borral még azon az éjszakán, és bement a nagyobbik, és az apjával hált. Lot pedig mit sem tudott leánya lefekvéséről és fölkeléséről. ³⁴Másnap azt mondta a nagyobbik a kisebbiknek: A múlt éjjel én háltam az apámmal. Itassuk le borral ma éjjel is, és menj be te, hálj vele, hogy utódot támasszunk apánktól. ³⁵Azon az éjszakán is leitatták az apjukat borral, és a kisebbik is vele hált. Lot pedig mit sem tudott leánya lefekvéséről és fölkeléséről. ³⁶Így esett teherbe Lot mindkét leánya az apjától. ³⁷A nagyobbik fiút szült, és Moávnak nevezte el. Ő a mai Moáv ősatyja. ³⁸A kisebbik is fiút szült és Ben-Áminak nevezte el. Ő a mai Ámon fiainak az ősatyja.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mesterem • Ámon (עַמּוֹן - 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sok nép atyja • Ben-Ámi (בֶּן־עַמִּי - 𐤁𐤍𐤏𐤌𐤉) – Népem fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Emoráh (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Elpusztítás • Lot (לוֹט - 𐤋𐤅𐤈) – Fátyol/Takaró • Málách (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Angyal/Küldött • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Apától való • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés • Tzo'ár (צוֹעַר - 𐤑𐤅𐤏𐤓) – Kicsiny/Jelentéktelen • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő

¹Ávráhám elindult onnan a Negev felé, és Kádesh és Shur között telepedett le, majd jövevényként élt Gerárban. ²Ávráhám azt mondta feleségéről, Száráhról: A nőtestvérem ő. Erre Ávi'Melech, Gerár királya elküldött érte, és magához vette Száráht.

³De Elohim éjjel álomban megjelent Ávi'Melechnek, és ezt mondta neki: Íme, halott ember vagy az asszony miatt, akit elvettél, mert férjes asszony. ⁴Ávi'Melech azonban még nem közeledett hozzá, ezért így szólt: Ádonáj, hát még egy igaz népet is megölnél? ⁵Nem ő mondta-e nekem: A nőtestvérem ő? És az asszony is azt mondta: A bátyám ő. Tiszta szívvel és ártatlan kézzel cselekedtem ezt. ⁶Akkor azt mondta neki Elohim álmában: Én is tudom, hogy tiszta szívvel tetted ezt, és én is visszatartottalak, hogy ne vétkezzél ellenem, ezért nem engedtem, hogy hozzá érj. ⁷Most tehát add vissza az ember feleségét, mert Návi ő, és imádkozik érted, hogy élj. Ha pedig nem adod vissza, tudd meg, hogy halállal halsz meg, te és mind, akik a tieid.

⁸Korán reggel fölkelt Ávi'Melech, összehívta összes szolgáját, és elmondta mindezeket a dolgokat fülük hallatára, és az emberek nagyon megfélemlettek. ⁹Akkor hívatta Ávi'Melech Ávráhámot, és azt mondta neki: Mit tettél velünk? Mit vétettem ellened, hogy ilyen nagy vétket hoztál rám és királyságomra? Olyan dolgokat tettél velem, amilyeneket nem szabad megtenni! ¹⁰Még azt is kérdezte Ávi'Melech Ávráhámtól: Mi indított arra, hogy ilyet tegyél?

¹¹Ávráhám ezt felelte: Azt gondoltam, hogy egyáltalán nincs Elohimfélelem ezen a helyen, és megölnek engem a feleségem miatt. ¹²De valóban a nőtestvérem is, az apámnak a leánya, csak nem az anyámnak a leánya, és a feleségem lett. ¹³Amikor Elohim apám házából bolyongóvá tett, azt mondtam neki: Ez legyen a Cheszed-ed irántam, hogy minden helyen, ahová megyünk, mondd azt rólam: a bátyám ő.

¹⁴Akkor Ávi'Melech juhokat, marhákat, szolgákat és szolgálóleányokat vett, és odaadta Ávráhámnak, és visszaadta neki feleségét, Száráht. ¹⁵Majd azt mondta Ávi'Melech: Előtted az én országom, telepedj le ott, ahol jónak látod! ¹⁶Száráhnak pedig ezt mondta: Íme, adtam ezer ezüstöt a bátyádnak; íme, ez neked szemtakarás mindazok előtt, akik veled vannak — és mindenki előtt igazolva vagy.

¹⁷Akkor imádkozott Ávráhám Elohimhoz, és meggyógyította Elohim Ávi'Melechet, feleségét és szolgálóleányait, és ismét szültek. ¹⁸Mert Yahuwah teljesen bezárta Ávi'Melech háza népének minden méhét Száráh miatt, Ávráhám felesége miatt.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Mesterem • Ávi'Melech (אֲבִימֶלֶךְ - 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Cheszed (חֶסֶד - 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Szövetségi hűség • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Gerár (גְּרָר - 𐤂𐤓𐤓) – Felőrlés/Kérődzés • Kádesh (קָדֵשׁ - 𐤒𐤃𐤔) – Szent • Návi (נָבִיא - 𐤍𐤁𐤉𐤀) – Próféta • Negev (נֶגֶב - 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék • Shur (שׁוּר - 𐤔𐤅𐤓) – Kerítés/Fal • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő

¹Azután meglátogatta Yahuwah Száráht, ahogyan megmondta, és úgy cselekedett Yahuwah Száráhhal, ahogy megígérte. ²Száráh teherbe esett, és fiút szült Ávráhámnak öregkorára, abban az időben, amelyet megígért neki Elohim. ³Ávráhám Yitzcháknak nevezte el újszülött fiát, akit Száráh szült neki. ⁴Azután körülmetélte Ávráhám a fiát, Yitzchákot nyolcnapos korában, ahogyan megparancsolta neki Elohim. ⁵Ávráhám százesztendős volt, amikor fia, Yitzchák megszületett. ⁶Akkor ezt mondta Száráh: Nevetést szerzett nekem Elohim, velem nevet mindenki, aki hallja. ⁷Ezt is mondta: Ki jósolta volna meg Ávráhámnak, hogy fog még Száráh fiakat szoptatni? Mert fiút szültem öregkorára. ⁸Amikor a gyermek nagyobb lett, elválasztották. Ávráhám pedig nagy lakomát készített azon a napon, amelyen elválasztották Yitzchákot.

⁹Amikor Száráh gúnyolódni látta a Mitzráyimi Hágár fiát, akit Hágár Ávráhámnak szült, ¹⁰ezt mondta Ávráhámnak: Kergesd el ezt a szolgálót a fiával együtt, mert nem örökölhet ennek a szolgálónak a fia az én fiammal, Yitzchákkal! ¹¹Ez a beszéd Ávráhámnak igen rosszul esett, a fia miatt. ¹²De Elohim ezt mondta Ávráhámnak: Ne essék neked rosszul ennek a fiúnak és szolgálódnak a dolga. Bármit mond neked Száráh, hallgass a szavára, mert Yitzchákon keresztül neveznek neked utódot. ¹³De a szolgáló fiából is népet támasztok, mert ő is tőled származik.

¹⁴Ávráhám fölkelt reggel, fogott egy kenyeret meg egy tömlő vizet, és Hágárnak adta. Föltette azt az asszony vállára, és elküldte őt a gyermekkel együtt. Így ment el, és bolyongott Be'er-Shevá pusztájában. ¹⁵Amikor kifogyott a víz a tömlőből, odatette a gyermeket az egyik bokor alá, ¹⁶maga pedig elment, leült vele szemben egy nyíllövésnyi távolságban, és ezt mondta: Ne lássam, amikor meghal a gyermek. Ott ült vele szemben, és hangosan sírt.

¹⁷De Elohim meghallotta a fiú hangját, Málách Elohim pedig kiáltott az egekből Hágárnak, és így szólt hozzá: Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert meghallotta Elohim a fiú hangját ott, ahol van. ¹⁸Kelj föl, vedd fel a fiút, és tartsd erősen a kezedet rajta, mert nagy népet támasztok belőle. ¹⁹És megnyitotta Elohim az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel, és megitatta a fiút. ²⁰Elohim pedig vele volt a fiúval, és az felnövekedett. A pusztában lakott, és íjász lett. ²¹Párán pusztájában lakott, anyja pedig Mitzráyimból szerzett neki feleséget.

²²Történt abban az időben, hogy Ávi'Melech és hadseregparancsnoka, Pichol azt mondta Ávráhámnak: Elohim van veled mindenben, amit cselekszel. ²³Esküdj meg nekem most Elohimra, hogy nem csalsz meg sem engem, sem a fiamat, sem az unokámat, hanem olyan hűségesen bánsz velem és azzal a földdel, ahol jövevény vagy, ahogyan én bántam veled! ²⁴Ávráhám így felelt: Megesküszöm.

²⁵De Ávráhám szemrehányást tett Ávi'Melechnek amiatt, hogy Ávi'Melech szolgái erőszakkal elfoglaltak tőle egy kutat. ²⁶Ávi'Melech ezt mondta: Nem tudom, ki tette ezt. Te sem szóltál róla nekem, én sem hallottam, csak ma. ²⁷Akkor Ávráhám vett juhokat meg marhákat, és Ávi'Melechnek adta. Majd szövetséget kötöttek egymással. ²⁸De Ávráhám különállított a nyájból hét nőstény bárányt. ²⁹Akkor ezt kérdezte Ávi'Melech Ávráhámtól: Mire való ez a hét nőstény bárány, amelyeket különállítottál? ³⁰Ő azt felelte: Fogadd el tőlem ezt a hét nőstény bárányt, annak bizonyságául, hogy én ástam ezt a kutat. ³¹Azért nevezték el azt a helyet Be'er-Shevának, mert ott esküdtek meg ők ketten. ³²Miután megkötötték a szövetséget Be'er-Shevában, fölkelt Ávi'Melech és hadseregparancsnoka, Pichol, és visszatértek a Pelishtiek földjére. ³³Ávráhám pedig egy támáriszkuszfát ültetett Be'er-Shevában, és segítségül hívta ott Yahuwahnak, El Olámnak a nevét. ³⁴Azután még hosszú ideig élt jövevényként Ávráhám a Pelishtiek földjén.

Szójegyzék: Ávi'Melech (אֲבִימֶלֶךְ - 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Be'er-Shevá (בְּאֵר שָׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja/Hét kútja • El Olám (אֵל עוֹלָם - 𐤀𐤋 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örökkévaló Elohim • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Hágár (הָגָר - 𐤄𐤂𐤓) – Idegen/Menekülő • Málách (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Angyal/Küldött • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom/Szoros hely • Párán (פָּארָן - 𐤐𐤀𐤓𐤍) – Dicsőséges/Ékességek helye • Pelishtiek (פְּלִשְׁתִּים - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Pichol (פִּיכֹל - 𐤐𐤉𐤊𐤋) – Minden szája • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm

¹Ezek után történt, hogy Elohim próbára tette Ávráhámot, és megszólította: Ávráhám! Ő pedig felelt: Itt vagyok. ²Elohim ezt mondta: Vedd most a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Yitzchákot, és menj el magadnak Mori'Yáh földjére, és vidd fel ott égőáldozatul az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked! ³Ávráhám korán reggel fölkelt, fölnyergelte a szamarát, maga mellé vette két szolgáját meg Yitzchákot, a fiát. Fát is hasogatott az áldozathoz. Azután elindult arra a helyre, amelyet Elohim mondott neki.

⁴A harmadik napon fölemelte tekintetét Ávráhám, és meglátta azt a helyet messziről. ⁵Ekkor így szólt Ávráhám a szolgáihoz: Maradjatok itt a szamárral, én meg a fiú, elmegyünk addig, leborulunk, és utána visszatérünk hozzátok. ⁶Fogta tehát Ávráhám az égőáldozathoz való fát, rátette a fiára, Yitzchákra, ő maga pedig a tüzet meg a kést vitte; így mentek ketten együtt. ⁷De Yitzchák megszólította apját, Ávráhámot: Apám! Ő pedig felelt: Itt vagyok, fiam. A fiú megkérdezte: Itt van a tűz meg a fa, de hol van az égőáldozatra való bárány? ⁸Ávráhám azt mondta: Elohim majd kiszemel magának bárányt az égőáldozatra, fiam. Így mentek tovább ketten együtt.

⁹Amikor eljutottak arra a helyre, amelyet Elohim mondott neki, oltárt épített ott Ávráhám, elrendezte a fadarabokat, megkötözte a fiát, Yitzchákot, és föltette az oltárra a fadarabok tetejére. ¹⁰De amint kinyújtotta Ávráhám a kezét, és már fogta a kést, hogy levágja a fiát, ¹¹kiáltott neki Málách Yahuwah az egekből: Ávráhám! Ávráhám! Ő így felelt: Itt vagyok. ¹²A Málách így szólt: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy az Elohimfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet.

¹³Akkor fölemelte Ávráhám a tekintetét, és meglátta, hogy ott van egy kos, szarvánál fogva fönnakadva a bozótban. Odament Ávráhám, fogta a kost, és azt áldozta föl égőáldozatul a fia helyett. ¹⁴Azután így nevezte el Ávráhám azt a helyet: Yahuwah Yireh. Ma ezt mondják: Yahuwah hegyén megjelenik.

¹⁵Málách Yahuwah másodszor is kiáltott Ávráhámnak az egekből, ¹⁶és ezt mondta: Magamra esküszöm, így szól Yahuwah, hogy mivel így tettél, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet, ¹⁷azért gazdagon megáldalak, és úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint az egek csillagai, vagy mint a homokszemek a tenger partján. A te utódod birtokolni fogja ellenségei kapuját, ¹⁸és a te utódod által nyer áldást a föld valamennyi népe, mert hallgattál szavamra.

¹⁹Ezután Ávráhám visszatért szolgáihoz, elindultak, és együtt elmentek Be'er-Shevába. Ávráhám továbbra is Be'er-Shevában lakott. ²⁰Ezek után ezt a hírt vitték Ávráhámnak: Milkáh is szült fiúkat testvérednek, Náchornak: ²¹Utzot, az elsőszülöttjét, Buzt, a testvérét, és Kemu'Elt, Árám atyját, ²²továbbá Kesedet, Cházot és Pildásht, Yidláfot és Betu'Elt. ²³Betu'El nemzette Rivkáht. Ezt a nyolcat szülte Milkáh Náchornak, Ávráhám testvérének. ²⁴Reumáh nevű ágyasa is szült neki: Teváchot, Gáchámot, Táchásht és Má'ácháht.

Szójegyzék: Árám (אֲרָם - 𐤀𐤓𐤌) – Felföldi; Kemu'El fia, Aram ősatyja • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Be'er-Shevá (בְּאֵר שָׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja / Hét kútja • Betu'El (בְּתוּאֵל - 𐤁𐤕𐤅𐤀𐤋) – Elohim háza / lakhelye • Buz (בּוּז - 𐤁𐤅𐤆) – Megvetés • Cházo (חֲזוֹ - 𐤇𐤆𐤅) – Látomás • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak / Teremtő • Gáchám (גַּחַם - 𐤂𐤇𐤌) – Izzó / Égő • Kesed (כֶּשֶׂד - 𐤊𐤔𐤃) – Káldeai; a káldeusok ősatyja • Kemu'El (קְמוּאֵל - 𐤒𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim népe / felkelése • Má'ácháh (מַעֲכָה - 𐤌𐤏𐤊𐤄) – Nyomás / Szorongatás • Málách (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Angyal / Küldött • Milkáh (מִלְכָּה - 𐤌𐤋𐤊𐤄) – Királynő • Mori'Yáh (מֹרִיָּה - 𐤌𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah látja / gondoskodik • Náchor (נָחוֹר - 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló / Sziszegő / Lihegő • Oláh (עֹלָה - 𐤏𐤋𐤄) – Égőáldozat / Felszálló áldozat • Pildásh (פִּלְדָּשׁ - 𐤐𐤋𐤃𐤔) – bizonytalan • Pílegesh (פִּילֶגֶשׁ - 𐤐𐤉𐤋𐤂𐤔) – Ágyas / Mellékfeleség • Reumáh (רְאוּמָה - 𐤓𐤀𐤅𐤌𐤄) – Felmagasztalt • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka / Megkötő • Táchásh (תַּחַשׁ - 𐤕𐤇𐤔) – Borz / Dugong • Tevách (טֶבַח - 𐤈𐤁𐤇) – Vágás / Mészáros • Utz (עוּץ - 𐤏𐤅𐤑) – Tanácskozás • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló • Yahuwah Yireh (יַהוּהָ יִרְאֶה - 𐤉𐤄𐤅𐤄 𐤉𐤓𐤀𐤄) – Yahuwah gondoskodik / megjelenik • Yidláf (יִדְלָף - 𐤉𐤃𐤋𐤐) – Csöpög / Sír • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés / Öröm

¹Száráh élt száz évet, húsz évet és hét évet. Ennyi volt Száráh életkora. ²Amikor meghalt Száráh Kená'án földjén Kiryát-Árbában, azaz Chevronban, Ávráhám bement Száráhhoz, hogy meggyászolja, és elsirassa őt. ³Majd fölkelt Ávráhám a halottja mellől, és így szólt a Chitiekhez: ⁴Jövevény és idegen vagyok köztetek. Adjatok nekem sírhelynek való birtokot nálatok, hogy eltemethessem halottamat az orcám elől. ⁵A Chitiek ezt felelték Ávráhámnak: ⁶Hallgass meg bennünket, urunk! Elohimtól való fejedelem vagy te közöttünk. Sírhelyeink legjavában temesd el halottadat! Senki sem akadályoz meg közülünk, hogy az ő sírhelyére temesd halottadat. ⁷Ekkor fölkelt Ávráhám, meghajolt a föld tulajdonosai, a Chitiek előtt, ⁸és így szólt hozzájuk: Ha igazán azt akarjátok, hogy eltemethessem halottamat az orcám elől, hallgassatok meg engem, és bírjátok rá Efront, Tzochár fiát, ⁹hogy adja nekem a Máchpeláhi barlangját, amely a szántóföldje végén van! Teljes értékéért adja el, hogy legyen sírhelynek való birtokom köztetek!

¹⁰Efron is ott ült a Chitiek között. Ez a Chiti Efron így szólt Ávráhámhoz a Chitieknek és mindazoknak a füle hallatára, akik a városa kapuján bejártak: ¹¹Nem, uram! Hallgass meg engem! Neked adom azt a szántóföldet a rajta levő barlanggal együtt. Népem fiainak a szeme láttára adom azt neked. Temesd el halottadat! ¹²Ávráhám meghajolt a föld tulajdonosai előtt, ¹³és így szólt Efronhoz a föld tulajdonosainak a füle hallatára: Hallgass mégis rám! Megadtam a szántóföld ezüstjét, fogadd el tőlem, azután oda temetem halottamat. ¹⁴De Efron így felelt Ávráhámnak: ¹⁵Hallgass rám, uram! Négyszáz ezüst shekelt ér ez a föld! Mit számít az közöttünk? Temesd csak el halottadat! ¹⁶Ávráhám hallgatott Efronra, és kimért Ávráhám Efronnak annyi ezüstöt, amennyit mondott a Chitiek füle hallatára, a kereskedelmi forgalomban használt négyszáz ezüst shekelt.

¹⁷Így ment át Efron Máchpeláhi szántóföldje, amely Mámreval szemben van, a szántóföld a barlanggal együtt, és minden fa a szántóföld egész határán körös-körül Ávráhám birtokába, ¹⁸a Chitieknek és mindazoknak a szeme láttára, akik a városa kapuján bejártak. ¹⁹Azután eltemette Ávráhám a feleségét, Száráht a Máchpeláhi szántóföld barlangjában, Mámreval szemben. Ez ma Chevronban, Kená'án földjén. ²⁰Így került Ávráhám birtokába sírhelyül a Chitieknek ez a szántóföldje a rajta levő barlanggal együtt.

Szójegyzék: Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Barátság • Chitiek (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettiták/Félelem fiai • Efron (עֶפְרוֹן - 𐤏𐤐𐤓𐤅𐤍) – Porszerű/Szarvasborjú • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Alföld/Kereskedő • Kiryát-Árbá (קִרְיַת אַרְבַּע - 𐤒𐤓𐤉𐤕 𐤀𐤓𐤁𐤏) – Négyes város/Árbá városa • Máchpeláh (מַכְפֵּלָה - 𐤌𐤊𐤐𐤋𐤄) – Kettős barlang • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Lát • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Tzochár (צֹחַר - 𐤑𐤇𐤓) – Por/Fehéres

¹Ávráhám élemedett korú, öreg ember lett, és Yahuwah mindennel megáldotta Ávráhámot. ²Egyszer azt mondta Ávráhám háza öreg szolgájának, aki mindenét kezelte: Tedd a kezedet a csípőm alá, ³hadd eskesselek meg Yahuwahra, az egek és a föld Elohimjára, hogy fiamnak nem a Kená'ániak leányai közül hozol feleséget, akik között lakom, ⁴hanem elmész hazámba, a rokonságomhoz, és onnan hozol feleséget a fiamnak, Yitzcháknak! ⁵De a szolga ezt mondta neki: Hátha az a leány nem akar követni engem erre a földre? Akkor visszavigyem a fiadat arra a földre, ahonnan eljöttél? ⁶Ávráhám így válaszolt neki: Őrizkedj attól, hogy oda visszavidd a fiamat! ⁷Yahuwah, az egek Elohimja, aki kihozott engem apám házából és rokonságom földjéről, aki beszélt velem, és így esküdött meg nekem: A te utódaidnak adom ezt a földet! – Ő elküldi majd Máláchját előtted, hogy onnan hozz a fiamnak feleséget. ⁸Ha a leány nem akar követni téged, akkor mentes leszel a nekem tett eskü alól, de a fiamat nem viheted vissza oda. ⁹Ekkor a szolga odatette kezét urának, Ávráhámnak a csípője alá, és megesküdött neki erre a dologra.

¹⁰Azután kiválasztott a szolga tíz tevét urának a tevéi közül, hogy elmenjen, és vitt magával urától mindenféle értékes dolgot. Elindult, és elment Árám-Náháráyimba, Náchor városába. ¹¹A városon kívül megpihentette a tevéket egy kútnál, estefelé, amikor az asszonyok vizet meríteni jártak. ¹²Akkor ezt mondta: Yahuwah, Ávráhámnak, az én uramnak Elohimja! Rendelj ma elém találkozást, és mutasd meg hűségedet az én uram, Ávráhám iránt! ¹³Ideállok a forrás mellé, amikor a városbeli leányok kijönnek vizet meríteni. ¹⁴Legyen úgy, hogy ha azt mondom valamelyik leánynak: Nyújtsd ide a korsódat, hadd igyam! – ő pedig azt mondja: Igyál, sőt még a tevéidet is megitatom – akkor őt rendelted szolgádnak, Yitzcháknak, és ebből tudom meg, hogy megmutattad hűségedet uram iránt!

¹⁵Még be sem fejezte szavait, máris jött Rivkáh, korsóval a vállán. Ő Betu'Elnak, Milkáh fiának volt a leánya; Milkáh pedig Ávráhám testvérének, Náchornak volt a felesége. ¹⁶A leány igen jó megjelenésű volt, hajadon, aki férfit még nem ismert. Lement a forráshoz, megtöltötte a korsóját, és feljött. ¹⁷Ekkor a szolga odafutott, és azt mondta: Adj nekem egy korty vizet a korsóból! ¹⁸A leány így felelt: Igyál, uram! És gyorsan levette korsóját a kezébe, és inni adott neki. ¹⁹Miután eleget adott neki inni, így szólt: Tevéidnek is merítek, míg eleget nem isznak. ²⁰Sietve beleöntötte a korsó vizet a vályúba, azután ismét odafutott meríteni a forráshoz. Így merített valamennyi tevének. ²¹Az ember közben némán figyelte, hogy megtudja, szerencséssé tette-e útját Yahuwah, vagy sem.

²²Miután a tevék már eleget ittak, elővett a férfi egy fél shekel súlyú aranyfüggőt, és a leány kezére való két karperecet, tíz aranyshekel súlyút, ²³és ezt kérdezte: Kinek a leánya vagy? Mondd meg nekem, van-e számunkra éjszakára hely apád házánál? ²⁴Ő azt felelte: Betu'El leánya vagyok, Milkáh fiáé, akit ő Náchornak szült. ²⁵Azt is mondta neki: Van nálunk bőven szalma is, abrak is, meg hely is van éjszakára. ²⁶Akkor meghajolt az a férfi, leborult Yahuwah előtt, ²⁷és ezt mondta: Báruch Yahuwah, Ávráhámnak, az én uramnak Elohimja, aki nem vonta meg cheszedjét és igazságát uramtól! Yahuwah vezérelt engem ezen az úton az én uram testvérének házához.

²⁸Ezután elszaladt a leány, és elmondta anyja háza népének, hogy mi történt. ²⁹Rivkáhnak pedig volt egy Láván nevű bátyja. Ez a Láván kiszaladt ahhoz az emberhez a forráshoz. ³⁰Amikor látta a függőt és a húga kezén levő karpereceket, és meghallotta húgának, Rivkáhnak a beszédét, aki elmondta, hogy miről beszélt vele az az ember, akkor odament ahhoz az emberhez, aki még mindig ott állt a tevék mellett a forrásnál, ³¹és így szólt: Jöjj be, áldott embere Yahuwahnak, mit állsz idekint? Én már helyet csináltam a házban, és a tevéknek is. ³²A férfi bement a házba, Láván meg levette a tevékről a szerszámot, adott a tevéknek szalmát és abrakot; azután vizet hoztak, hogy megmossák a lábát, meg a vele levő emberek lábát is. ³³Majd ennivalót tettek eléje, de ő így szólt: Nem eszem, amíg el nem mondom a mondanivalómat! Láván így szólt: Beszélj!

³⁴Ő pedig ezt mondta: Ávráhám szolgája vagyok. ³⁵Yahuwah igen megáldotta az én uramat, és meggazdagodott. Adott neki juhokat, szarvasmarhákat, ezüstöt, aranyat, szolgákat, szolgálókat, tevéket és szamarakat. ³⁶Uramnak a felesége, Száráh, öregkorában szült fiút az én uramnak, aki neki adta mindenét. ³⁷Engem pedig így esketett meg az uram: Ne végy fiamnak feleséget a Kená'ániak leányai közül, akiknek a földjén lakom, ³⁸hanem menj el apám házához, az én nemzetségemhez, és onnan hozz feleséget a fiamnak! ³⁹S amikor azt mondtam uramnak: Hátha az a leány nem akar követni engem, ⁴⁰akkor így felelt nekem: Yahuwah, akinek a színe előtt járok, elküldi majd Máláchját veled, és szerencséssé teszi utadat, hogy feleséget hozhass fiamnak az én nemzetségemből, apám házából. ⁴¹Csak akkor mentesülsz a nekem tett eskü alól, ha elmész az én nemzetségemhez. Ha nem adják neked, akkor is mentesülsz a nekem tett eskü alól.

⁴²Amikor ma a forráshoz értem, ezt mondtam: Yahuwah, Ávráhámnak, az én uramnak Elohimja! Bárcsak szerencséssé tennéd utamat, amelyen járok! ⁴³Ideállok a forrás mellé. Legyen úgy, hogy ha azt mondom valamelyik leánynak, aki kijön vizet meríteni: Adj innom egy kis vizet a korsóból, ⁴⁴és az ezt feleli nekem: Igyál, sőt még a tevéidnek is merítek: az legyen az a leány, akit Yahuwah az én uram fiának rendelt.

⁴⁵Még be sem fejeztem magamban a beszédet, máris jött Rivkáh, korsóval a vállán, lement a forráshoz, és merített. Ezt mondtam neki: Adj innom! ⁴⁶Ő gyorsan levette a korsóját, és így felelt: Igyál, sőt még a tevéidet is megitatom. Ittam, és ő a tevéket is megitatta. ⁴⁷Azután megkérdeztem tőle: Kinek a leánya vagy? Ő ezt mondta: Annak a Betu'Elnek a leánya vagyok, akit Milkáh szült Náchornak. Ekkor a függőt az orrába és a karpereceket a kezére tettem. ⁴⁸Azután meghajoltam, leborultam Yahuwah előtt, és áldottam Yahuwaht, Ávráhámnak, az én uramnak Elohimját, aki a helyes úton vezérelt engem, hogy az én uram testvére leányát vigyem el feleségül a fiának. ⁴⁹Most azért, ha hűséggel és igazsággal akartok bánni az én urammal, mondjátok meg nekem! De ha nem, azt is mondjátok meg, mert aszerint fordulok jobbra vagy balra!

⁵⁰Láván és Betu'El így válaszolt: Yahuwahtól indult el ez a dolog, mi nem mondhatunk neked sem rosszat, sem jót. ⁵¹Itt van Rivkáh, vidd, és menj! Legyen urad fiának a felesége, ahogyan elvégezte Yahuwah. ⁵²Amikor meghallotta Ávráhám szolgája a beszédüket, földre borult Yahuwah előtt. ⁵³Azután a szolga ezüst és arany ékszereket meg ruhákat vett elő, és Rivkáhnak adta. Drága ajándékokat adott a bátyjának és az anyjának is. ⁵⁴Majd ettek és ittak az emberekkel együtt, akik vele voltak, és ott töltötték az éjszakát. Amikor felkeltek reggel, így szólt: Bocsássatok el uramhoz! ⁵⁵A leány bátyja és anyja azonban azt mondta: Hadd maradjon velünk a leány még vagy tíz napig, azután elmehet! ⁵⁶De ő így felelt nekik: Ne tartsatok vissza, hiszen Yahuwah szerencséssé tette utamat. Bocsássatok el, hadd menjek uramhoz! ⁵⁷Azok ezt mondták: Hívjuk ide a leányt, és kérdezzük meg őt magát! ⁵⁸Odahívták Rivkáht, és azt kérdezték tőle: Elmész-e ezzel az emberrel? Ő azt felelte: Elmegyek! ⁵⁹Elbocsátották tehát húgukat, Rivkáht, és a dajkáját, meg Ávráhám szolgáját embereivel együtt. ⁶⁰Megáldották Rivkáht, és ezt mondták neki: Húgunk, legyen utódaid száma ezerszer tízezer! Vegye birtokba utódod ellenségei városát!

⁶¹Azután fölkelt Rivkáh és szolgálói, felültek a tevékre, és követték azt a férfit. Így vitte el a szolga Rivkáht, és elment.

⁶²Yitzchák éppen megérkezett a Lácháj-Ro'i kúttól, mert a Negevben lakott. ⁶³Estefelé kiment Yitzchák elmélkedni a mezőre. Amint föltekintett, látta, hogy tevék közelednek. ⁶⁴Rivkáh is föltekintett, és meglátta Yitzchákot. Akkor leereszkedett a tevéről, ⁶⁵és azt kérdezte a szolgától: Ki az a férfi, aki szembe jön velünk a mezőn? A szolga így felelt: Ő az én uram! Akkor Rivkáh fátylat vett elő, és eltakarta magát. ⁶⁶A szolga pedig elbeszélte Yitzcháknak mindazt, amit végzett. ⁶⁷Yitzchák ekkor bevezette Rivkáht anyjának, Száráhnak a sátrába, és feleségül vette Rivkáht. Yitzchák megszerette őt, és megvigasztalódott anyja halála után.

Szójegyzék: Árám-Náháráyim (אֲרַם נַהֲרַיִם - 𐤀𐤓𐤌 𐤍𐤄𐤓𐤉𐤌) – Mezopotámia/Két folyó Árámja • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Báruch (בָּרוּךְ - 𐤁𐤓𐤅𐤊) – Áldott • Betu'El (בְּתוּאֵל - 𐤁𐤕𐤅𐤀𐤋) – Elohim leánya/embere • Cheszed (חֶסֶד - 𐤇𐤎𐤃) – Kegyelem/Hűség/Szeretet • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Alföld/Kereskedő • Lácháj-Ro'i (לַחַי רֹאִי - 𐤋𐤇𐤉 𐤓𐤀𐤉) – Az Élő, Aki lát engem • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Málách (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Angyal/Küldött • Milkáh (מִלְכָּה - 𐤌𐤋𐤊𐤄) – Királynő • Náchor (נָחוֹר - 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló/Sziszegő/Lihegő • Negev (נֶגֶב - 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Shekel (שֶׁקֶל - 𐤔𐤒𐤋) – Héber súly- és pénzmérték • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Hercegnő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm

¹Ávráhám ismét megnősült, feleségének Keturáh volt a neve. ²Szülte neki Zimránt, Yokshánt, Medánt, Midyánt, Yishbákot és Shuáchot. ³Yokshán nemzette Shebát és Dedánt. Dedán fiai lettek az Áshuriak, a Letushiak és a Leumiak. ⁴Midyán fiai pedig: Eifáh, Efer, Chánoch, Ávidá és Eldá'áh. Ezek mind Keturáhnak a leszármazottjai.

⁵Ávráhám Yitzcháknak adta mindenét, ⁶az Ávráhám ágyasaitól származó fiaknak ajándékokat adott Ávráhám, és még életében eltávolította őket fia, Yitzchák mellől kelet felé, egy keleti országba.

⁷Ezek Ávráhám életéveinek napjai, amelyeket megért: száz év, hetven év és öt év. ⁸Akkor elhunyt Ávráhám, meghalt jó öregségben, öregen, betelve az élettel, és elődei mellé került. ⁹Fiai, Yitzchák és Yishmá'El temették el a Máchpeláhi barlangban, a Chiti Efronnak, Tzochár fiának a szántóföldjén, Mámreval szemben, ¹⁰azon a szántóföldön, amelyet Ávráhám a Chitiektől vett meg. Ott temették el Ávráhámot és Száráht, a feleségét. ¹¹Ávráhám halála után megáldotta Elohim az ő fiát, Yitzchákot. Yitzchák a Lácháj-Ro'i kútnál lakott.

¹²Ez Ávráhám fiának, Yishmá'Elnek a nemzetsége, akit a Mitzráyimi Hágár, Száráh szolgálója szült Ávráhámnak. ¹³Így hívták Yishmá'El fiait nevük és nemzetségük szerint: Yishmá'El elsőszülöttje volt Neváyot, azután következett Kedár, Adbe'el és Mivszám, ¹⁴továbbá Mishmá, Dumáh és Mászáh, ¹⁵Chádád, Temá, Yetur, Náfish és Kedmáh. ¹⁶Ezek Yishmá'El fiai, és ez a nevük falvaik és sátortáboraik szerint: tizenkét fejedelem, törzseiknek megfelelően. ¹⁷Ezek Yishmá'El életévei: száz év, harminc év és hét év. Akkor elhunyt, meghalt, és elődei mellé került. ¹⁸Yishmá'El utódai Chávilától Shurig tanyáztak, amely Mitzráyimtól keletre, Áshur felé van. Összes testvérével szemben telepedett le.

¹⁹Ez Yitzcháknak, Ávráhám fiának a nemzetsége: Ávráhám nemzette Yitzchákot. ²⁰Yitzchák negyvenesztendős volt, amikor feleségül vette Rivkáht, az árámi Betu'El leányát, az árámi Láván nőtestvérét Pádán-Árámból. ²¹És Yitzchák könyörgött Yahuwahnak feleségéért, mivel meddő volt. Yahuwah pedig engedett könyörgésének, úgyhogy teherbe esett Rivkáh, a felesége. ²²A fiúk tusakodtak a méhében. Akkor ezt mondta Rivkáh: Ha így van, minek is élek? Elment azért, hogy megkérdezze Yahuwaht. ²³Yahuwah pedig ezt mondta neki: Két nép van méhedben, két nemzet válik ki belsődből: egyik nemzet erősebb lesz a másiknál, és az idősebb szolgál majd a fiatalabbnak!

²⁴Elérkezett a szülés napja, és ikrek voltak a méhében. ²⁵Kijött az első: vöröses volt, és mindenütt szőrös, mint egy szőrköpeny. Eszávnak nevezték el. ²⁶Azután kijött a testvére, kezével Eszáv sarkába kapaszkodva. Ezért őt Yá'ákovnak nevezte el. Yitzchák hatvanesztendős volt, amikor ezek születtek.

²⁷Amikor a fiúk felnőttek, Eszáv a vadászathoz értő, szabadban élő ember lett, Yá'ákov ellenben feddhetetlen ember volt, sátorlakó. ²⁸Yitzchák Eszávot szerette, mert ízlett neki a vad, Rivkáh viszont Yá'ákovot szerette.

²⁹Yá'ákov főzeléket főzött, amikor Eszáv fáradtan jött meg a mezőről. ³⁰Eszáv azt mondta Yá'ákovnak: Hadd faljak ebből a vörösből, ebből a vörösből, mert fáradt vagyok! Ezért nevezte el őt Edomnak. ³¹De Yá'ákov azt felelte: Add el nekem a mai napon az elsőszülöttségi jogodat! ³²Eszáv ezt mondta: Íme, halni megyek, mire való nekem az elsőszülöttségi jog? ³³Yá'ákov azt felelte: Akkor esküdj meg nekem azonnal! Eszáv megesküdött neki, így adta el elsőszülöttségi jogát Yá'ákovnak. ³⁴Yá'ákov meg adott Eszávnak kenyeret és lencsefőzeléket. És ő evett, ivott, fölkelt, és elment. Ennyire semmibe vette Eszáv az elsőszülöttségi jogot.

Szójegyzék: Adbe'el (אַדְבְּאֵל - 𐤀𐤃𐤁𐤀𐤋) – Elohim fenyítette • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – lépés / egyenes irány (Dedán fia, törzs) • Ávidá (אֲבִידָע - 𐤀𐤁𐤉𐤃𐤏) – atyám tudja • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – sokak atyja • Betu'El (בְּתוּאֵל - 𐤁𐤕𐤅𐤀𐤋) – Elohim lakóhelye • Chávilá (חֲוִילָה - 𐤇𐤅𐤉𐤋𐤄) – körülvett homokterület • Chádád (חֲדַד - 𐤇𐤃𐤃) – élesség / hegyesség • Chánoch (חֲנוֹךְ - 𐤇𐤍𐤅𐤊) – felavatott (Midyán fia) • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – hettita nép • Dedán (דְּדָן - 𐤃𐤃𐤍) – alacsony föld / Dedán törzse • Dumáh (דּוּמָה - 𐤃𐤅𐤌𐤄) – csend / hallgatás • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – vörös • Efer (עֵפֶר - 𐤏𐤐𐤓) – por / szarvasgida • Efron (עֶפְרוֹן - 𐤏𐤐𐤓𐤅𐤍) – porszerű (Chiti) • Eifáh (עֵיפָה - 𐤏𐤉𐤐𐤄) – homály / sötétség • Eldá'áh (אֶלְדָּעָה - 𐤀𐤋𐤃𐤏𐤄) – Elohim ismert • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak / Teremtő • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – szőrös / cselekvő • Hágár (הָגָר - 𐤄𐤂𐤓) – idegen / menekülő • Kedár (קֵדָר - 𐤒𐤃𐤓) – sötét / fekete (sátor) • Kedmáh (קֵדְמָה - 𐤒𐤃𐤌𐤄) – kelet / keleti • Keturáh (קְטוּרָה - 𐤒𐤈𐤅𐤓𐤄) – tömjén / illatozó • Lácháj-Ro'i (לַחַי רֹאִי - 𐤋𐤇𐤉 𐤓𐤀𐤉) – az Élő, Aki lát engem • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – fehér • Letushi (לְטוּשִׁים - 𐤋𐤈𐤅𐤔𐤉𐤌) – kalapált / vert nép • Leumi (לְאֻמִּים - 𐤋𐤀𐤌𐤉𐤌) – népek • Máchpeláh (מַכְפֵּלָה - 𐤌𐤊𐤐𐤋𐤄) – kettős barlang • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – erő / termékenység • Mászáh (מַשָּׂא - 𐤌𐤔𐤀) – teher / próbatétel • Medán (מְדָן - 𐤌𐤃𐤍) – vita / per • Midyán (מִדְיָן - 𐤌𐤃𐤉𐤍) – veszekedés / per • Mishmá (מִשְׁמָע - 𐤌𐤔𐤌𐤏) – hallomás / hír • Mivszám (מִבְשָׂם - 𐤌𐤁𐤔𐤌) – illat / balzsam • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom / két szorítás • Náfish (נָפִישׁ - 𐤍𐤐𐤉𐤔) – felüdülés / lélegzet • Neváyot (נְבָיוֹת - 𐤍𐤁𐤉𐤅𐤕) – magaslatok / legelők • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם - 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Árám mezeje • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – megkötő / Rebekka • Shebá (שְׁבָא - 𐤔𐤁𐤀) – eskü / hét • Shuách (שׁוּחַ - 𐤔𐤅𐤇) – verem / mélység • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – hercegnő • Temá (תֵּמָא - 𐤕𐤌𐤀) – dél / Témán iránya • Tzochár (צֹחַר - 𐤑𐤇𐤓) – fehérség / sápadtság • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – sarokfogó / nyomdokába lépő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yetur (יְטוּר - 𐤉𐤈𐤅𐤓) – bekerített / rendezett • Yishbák (יִשְׁבָּק - 𐤉𐤔𐤁𐤒) – elhagyja / felszabadítja • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetés / öröm • Yokshán (יָקְשָׁן - 𐤉𐤒𐤔𐤍) – tőrállító / csapda • Zimrán (זִמְרָן - 𐤆𐤌𐤓𐤍) – ének / dicsőítés

¹Ávráhám ismét megnősült, feleségének Keturáh volt a neve. ²Szülte neki Zimránt, Yokshánt, Medánt, Midyánt, Yishbákot és Shuáchot. ³Yokshán nemzette Shebát és Dedánt. Dedán fiai lettek az Áshuriak, a Letushiak és a Leumiak. ⁴Midyán fiai pedig: Eifáh, Efer, Chánoch, Ávidá és Eldá'áh. Ezek mind Keturáhnak a leszármazottjai.

⁵Ávráhám Yitzcháknak adta mindenét, ⁶az Ávráhám ágyasaitól származó fiaknak ajándékokat adott Ávráhám, és még életében eltávolította őket fia, Yitzchák mellől kelet felé, egy keleti országba.

⁷Ezek Ávráhám életéveinek napjai, amelyeket megért: száz év, hetven év és öt év. ⁸Akkor elhunyt Ávráhám, meghalt jó öregségben, öregen, betelve az élettel, és elődei mellé került. ⁹Fiai, Yitzchák és Yishmá'El temették el a Máchpeláhi barlangban, a Chiti Efronnak, Tzochár fiának a szántóföldjén, Mámreval szemben, ¹⁰azon a szántóföldön, amelyet Ávráhám a Chitiektől vett meg. Ott temették el Ávráhámot és Száráht, a feleségét. ¹¹Ávráhám halála után megáldotta Elohim az ő fiát, Yitzchákot. Yitzchák a Lácháj-Ro'i kútnál lakott.

¹²Ez Ávráhám fiának, Yishmá'Elnek a nemzetsége, akit a Mitzráyimi Hágár, Száráh szolgálója szült Ávráhámnak. ¹³Így hívták Yishmá'El fiait nevük és nemzetségük szerint: Yishmá'El elsőszülöttje volt Neváyot, azután következett Kedár, Adbe'el és Mivszám, ¹⁴továbbá Mishmá, Dumáh és Mászáh, ¹⁵Chádád, Temá, Yetur, Náfish és Kedmáh. ¹⁶Ezek Yishmá'El fiai, és ez a nevük falvaik és sátortáboraik szerint: tizenkét fejedelem, törzseiknek megfelelően. ¹⁷Ezek Yishmá'El életévei: száz év, harminc év és hét év. Akkor elhunyt, meghalt, és elődei mellé került. ¹⁸Yishmá'El utódai Chávilától Shurig tanyáztak, amely Mitzráyimtól keletre, Áshur felé van. Összes testvérével szemben telepedett le.

¹⁹Ez Yitzcháknak, Ávráhám fiának a nemzetsége: Ávráhám nemzette Yitzchákot. ²⁰Yitzchák negyvenesztendős volt, amikor feleségül vette Rivkáht, az árámi Betu'El leányát, az árámi Láván nőtestvérét Pádán-Árámból. ²¹És Yitzchák könyörgött Yahuwahnak feleségéért, mivel meddő volt. Yahuwah pedig engedett könyörgésének, úgyhogy teherbe esett Rivkáh, a felesége. ²²A fiúk tusakodtak a méhében. Akkor ezt mondta Rivkáh: Ha így van, minek is élek? Elment azért, hogy megkérdezze Yahuwaht. ²³Yahuwah pedig ezt mondta neki: Két nép van méhedben, két nemzet válik ki belsődből: egyik nemzet erősebb lesz a másiknál, és az idősebb szolgál majd a fiatalabbnak!

²⁴Elérkezett a szülés napja, és ikrek voltak a méhében. ²⁵Kijött az első: vöröses volt, és mindenütt szőrös, mint egy szőrköpeny. Eszávnak nevezték el. ²⁶Azután kijött a testvére, kezével Eszáv sarkába kapaszkodva. Ezért őt Yá'ákovnak nevezte el. Yitzchák hatvanesztendős volt, amikor ezek születtek.

²⁷Amikor a fiúk felnőttek, Eszáv a vadászathoz értő, szabadban élő ember lett, Yá'ákov ellenben feddhetetlen ember volt, sátorlakó. ²⁸Yitzchák Eszávot szerette, mert ízlett neki a vad, Rivkáh viszont Yá'ákovot szerette.

²⁹Yá'ákov főzeléket főzött, amikor Eszáv fáradtan jött meg a mezőről. ³⁰Eszáv azt mondta Yá'ákovnak: Hadd faljak ebből a vörösből, ebből a vörösből, mert fáradt vagyok! Ezért nevezte el őt Edomnak. ³¹De Yá'ákov azt felelte: Add el nekem a mai napon az elsőszülöttségi jogodat! ³²Eszáv ezt mondta: Íme, halni megyek, mire való nekem az elsőszülöttségi jog? ³³Yá'ákov azt felelte: Akkor esküdj meg nekem azonnal! Eszáv megesküdött neki, így adta el elsőszülöttségi jogát Yá'ákovnak. ³⁴Yá'ákov meg adott Eszávnak kenyeret és lencsefőzeléket. És ő evett, ivott, fölkelt, és elment. Ennyire semmibe vette Eszáv az elsőszülöttségi jogot.

Szójegyzék: Adbe'el (אַדְבְּאֵל - 𐤀𐤃𐤁𐤀𐤋) – Elohim fenyítette • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – lépés / egyenes irány (Dedán fia, törzs) • Ávidá (אֲבִידָע - 𐤀𐤁𐤉𐤃𐤏) – atyám tudja • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – sokak atyja • Betu'El (בְּתוּאֵל - 𐤁𐤕𐤅𐤀𐤋) – Elohim lakóhelye • Chávilá (חֲוִילָה - 𐤇𐤅𐤉𐤋𐤄) – körülvett homokterület • Chádád (חֲדַד - 𐤇𐤃𐤃) – élesség / hegyesség • Chánoch (חֲנוֹךְ - 𐤇𐤍𐤅𐤊) – felavatott (Midyán fia) • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – hettita nép • Dedán (דְּדָן - 𐤃𐤃𐤍) – alacsony föld / Dedán törzse • Dumáh (דּוּמָה - 𐤃𐤅𐤌𐤄) – csend / hallgatás • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – vörös • Efer (עֵפֶר - 𐤏𐤐𐤓) – por / szarvasgida • Efron (עֶפְרוֹן - 𐤏𐤐𐤓𐤅𐤍) – porszerű (Chiti) • Eifáh (עֵיפָה - 𐤏𐤉𐤐𐤄) – homály / sötétség • Eldá'áh (אֶלְדָּעָה - 𐤀𐤋𐤃𐤏𐤄) – Elohim ismert • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak / Teremtő • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – szőrös / cselekvő • Hágár (הָגָר - 𐤄𐤂𐤓) – idegen / menekülő • Kedár (קֵדָר - 𐤒𐤃𐤓) – sötét / fekete (sátor) • Kedmáh (קֵדְמָה - 𐤒𐤃𐤌𐤄) – kelet / keleti • Keturáh (קְטוּרָה - 𐤒𐤈𐤅𐤓𐤄) – tömjén / illatozó • Lácháj-Ro'i (לַחַי רֹאִי - 𐤋𐤇𐤉 𐤓𐤀𐤉) – az Élő, Aki lát engem • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – fehér • Letushi (לְטוּשִׁים - 𐤋𐤈𐤅𐤔𐤉𐤌) – kalapált / vert nép • Leumi (לְאֻמִּים - 𐤋𐤀𐤌𐤉𐤌) – népek • Máchpeláh (מַכְפֵּלָה - 𐤌𐤊𐤐𐤋𐤄) – kettős barlang • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – erő / termékenység • Mászáh (מַשָּׂא - 𐤌𐤔𐤀) – teher / próbatétel • Medán (מְדָן - 𐤌𐤃𐤍) – vita / per • Midyán (מִדְיָן - 𐤌𐤃𐤉𐤍) – veszekedés / per • Mishmá (מִשְׁמָע - 𐤌𐤔𐤌𐤏) – hallomás / hír • Mivszám (מִבְשָׂם - 𐤌𐤁𐤔𐤌) – illat / balzsam • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom / két szorítás • Náfish (נָפִישׁ - 𐤍𐤐𐤉𐤔) – felüdülés / lélegzet • Neváyot (נְבָיוֹת - 𐤍𐤁𐤉𐤅𐤕) – magaslatok / legelők • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם - 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Árám mezeje • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – megkötő / Rebekka • Shebá (שְׁבָא - 𐤔𐤁𐤀) – eskü / hét • Shuách (שׁוּחַ - 𐤔𐤅𐤇) – verem / mélység • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – hercegnő • Temá (תֵּמָא - 𐤕𐤌𐤀) – dél / Témán iránya • Tzochár (צֹחַר - 𐤑𐤇𐤓) – fehérség / sápadtság • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – sarokfogó / nyomdokába lépő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yetur (יְטוּר - 𐤉𐤈𐤅𐤓) – bekerített / rendezett • Yishbák (יִשְׁבָּק - 𐤉𐤔𐤁𐤒) – elhagyja / felszabadítja • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetés / öröm • Yokshán (יָקְשָׁן - 𐤉𐤒𐤔𐤍) – tőrállító / csapda • Zimrán (זִמְרָן - 𐤆𐤌𐤓𐤍) – ének / dicsőítés

¹Egyszer éhínség volt az országban, azon az első éhínségen kívül, amely Ávráhám idejében volt. Ekkor elment Yitzchák Ávi'Melechhez, a Pelishtiek királyához Gerárba. ²Mert megjelent neki Yahuwah, és ezt mondta: Ne menj Mitzráyimba, hanem abban az országban lakj, amelyet én mondok neked! ³Maradj jövevényként ebben az országban, én pedig veled leszek, és megáldalak, mert neked és utódaidnak adom ezeket az országokat mind, és megtartom azt az esküt, amellyel megesküdtem apádnak, Ávráhámnak. ⁴És úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint az egeken a csillag. A te utódaidnak adom mindezeket az országokat, és a te utódod által nyernek áldást a föld összes népei, ⁵mert hallgatott Ávráhám a szavamra, és megtartotta a megtartandókat: parancsolataimat, rendelkezéseimet és Toráhimat.

⁶Yitzchák Gerárban telepedett le. ⁷Amikor annak a helynek a lakosai a felesége iránt kérdezősködtek, azt mondta, hogy a nőtestvére. Félt azt mondani, hogy a felesége, hogy meg ne öljék annak a helynek a lakói Rivkáh miatt, mert jó megjelenésű volt. ⁸Amikor már jó ideje ott lakott, történt, hogy Ávi'Melech, a Pelishtiek királya kitekintett az ablakon, és meglátta Yitzchákot, amint a feleségével, Rivkáhval játszadozott. ⁹Ekkor hívatta Ávi'Melech Yitzchákot, és ezt mondta: Mégiscsak a feleséged ő! Hogy mondhattad, hogy a nőtestvéred?! Yitzchák ezt felelte neki: Mert azt gondoltam, hogy meg fogok halni miatta. ¹⁰Akkor így szólt Ávi'Melech: Miért tetted ezt velünk? Könnyen megeshetett volna, hogy valaki a nép közül a feleségeddel hál, és akkor bűnbe kevertél volna bennünket. ¹¹Ávi'Melech ezért ilyen parancsot adott az egész népnek: Aki ehhez az emberhez és feleségéhez nyúl, annak meg kell halnia!

¹²Yitzchák ezután vetett azon a földön, és százszorosát aratta abban az esztendőben, úgy megáldotta őt Yahuwah. ¹³Naggyá lett ez az ember; folyton-folyvást növekedett, míg végül igen naggyá lett. ¹⁴Volt juhnyája, marhacsordája és nagy szolgahada, s ezért féltékenyek lettek rá a Pelishtiek. ¹⁵Mindazokat a kutakat, amelyeket apjának, Ávráhámnak az idejében apja szolgái ástak, betömték a Pelishtiek, és teleszórták földdel. ¹⁶Ávi'Melech ekkor így szólt Yitzchákhoz: Menj el tőlünk, mert sokkal hatalmasabb lettél, mint mi! ¹⁷El is ment onnan Yitzchák, és Gerár völgyében ütött tábort, és ott lakott. ¹⁸Majd ismét kiásta Yitzchák azokat a kutakat, amelyeket apjának, Ávráhámnak az idejében ástak, de Ávráhám halála után a Pelishtiek betömtek; és ugyanúgy nevezte el azokat, ahogyan apja nevezte őket.

¹⁹Egyszer Yitzchák szolgái a völgyben ástak, és ott olyan kutat találtak, amelyben forrásvíz volt. ²⁰A gerári pásztorok azonban pörlekedtek Yitzchák pásztoraival, és ezt mondták: mienk a víz! Ezért nevezte el a kutat Eszeknek, mert civakodtak vele. ²¹Azután más kutat ástak, de amiatt is pörlekedtek, ezért azt Szitnáhnak nevezte el. ²²Onnan is továbbvonult, és egy másik kutat ásott, amely miatt már nem pörlekedtek, ezért azt Rechovotnak nevezte el, mert ezt mondta: Most már tágas helyet szerzett nekünk Yahuwah, és szaporodhatunk ezen a földön. ²³Onnan fölment Be'er-Shevába.

²⁴Azon az éjszakán megjelent neki Yahuwah, és ezt mondta: Én vagyok atyádnak, Ávráhámnak Elohimja. Ne félj, mert én veled vagyok, megáldalak téged, megsokasítom utódaidat szolgámért, Ávráhámért!

²⁵Ezért oltárt épített ott, és kihirdette Yahuwah nevét. Felvonta sátrát Yitzchák, szolgái meg kutat ástak ott.

²⁶Majd elment hozzá Ávi'Melech Gerárból barátjával, Áchuzáttal és hadseregparancsnokával, Pichollal. ²⁷Yitzchák ezt mondta nekik: Miért jöttetek hozzám, hiszen ti gyűlöltök engem, és elűztetek magatok közül? ²⁸De azok ezt felelték: Meg kellett látnunk, hogy Yahuwah van veled. Ezért azt mondtuk: Legyen esküvel fogadott megállapodás köztünk és közted! Szövetséget akarunk kötni veled, ²⁹hogy nem teszel rosszat velünk, ahogyan mi sem bántottunk téged, csak jót tettünk veled, és békével bocsátottunk el. Hiszen Yahuwah áldott embere vagy te! ³⁰Akkor lakomát készített nekik: ettek és ittak. ³¹Amikor reggel fölkeltek, megesküdtek egymásnak, azután elbocsátotta őket Yitzchák, és békével mentek el tőle.

³²Még aznap megérkeztek Yitzchák szolgái, és jelentették, hogy kutat ástak, és ezt mondták neki: Vizet találtunk! ³³És elnevezte azt Shiv'áhnak, ezért Be'er-Shevá annak a városnak a neve még ma is.

³⁴Amikor Eszáv negyvenéves volt, feleségül vette Yáhu'Ditot, a Chiti Be'eri leányát, és Bászmátot, a Chiti Elon leányát. ³⁵Ezek keserítették meg Yitzchák és Rivkáh szellemét.

Szójegyzék: Áchuzát (אֲחֻזַּת - 𐤀𐤇𐤆𐤕) – Birtok/Tulajdon • Ávi'Melech (אֲבִימֶלֶךְ - 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Bászmát (בָּשְׂמַת - 𐤁𐤔𐤌𐤕) – Illatos/Fűszeres • Be'er-Shevá (בְּאֵר שָׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja • Be'eri (בְּאֵרִי - 𐤁𐤀𐤓𐤉) – Forrásból való • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettita • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Elon (אֵילוֹן - 𐤀𐤉𐤋𐤅𐤍) – Tölgyfa/Erős • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau • Eszek (עֵשֶׂק - 𐤏𐤔𐤒) – Civakodás/Vita • Gerár (גְּרָר - 𐤂𐤓𐤓) – Felőrlés/Kérődzés • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom/Kettős szorítás • Pelishtiek (פְּלִשְׁתִּים - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Pichol (פִּיכֹל - 𐤐𐤉𐤊𐤋) – Hadvezér • Rechovot (רְחֹבוֹת - 𐤓𐤇𐤁𐤅𐤕) – Tágas helyek • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Shiv'áh (שִׁבְעָה - 𐤔𐤁𐤏𐤄) – Hét/Eskü • Szitnáh (שִׂטְנָה - 𐤔𐤈𐤍𐤄) – Ellenségeskedés/Vád • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Tanítás/Útmutatás • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yáhu'Dit (יְהוּדִית - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤕) – Yáhu'Dáh-ból való/Judita • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm

¹Amikor Yitzchák megöregedett, és annyira meghomályosodott a szeme, hogy nem látott, behívta a nagyobbik fiát, Eszávot, és így szólt hozzá: Fiam! Ő felelt neki: Itt vagyok. ²Yitzchák ezt mondta: Lásd, én megöregedtem, nem tudom halálom napját. ³Most hát fogd a fegyvereidet, tegzedet és íjadat, menj ki a mezőre, és lőj nekem valami vadat! ⁴Azután készíts nekem jó falatokat, ahogyan én szeretem, és hozd be nekem, hadd egyem, hogy megáldjon téged a lelkem, mielőtt meghalok!

⁵Rivkáh azonban hallgatózott, amikor Yitzchák a fiával, Eszávval beszélt. Amint elment Eszáv a mezőre, hogy vadat lőjön, és elhozza, ⁶Rivkáh ezt mondta fiának, Yá'ákovnak: Hallottam, hogy apád a bátyáddal, Eszávval beszélt, és ezt mondta: ⁷Hozz nekem vadat, és készíts jó falatokat, hogy egyem, és megáldjalak Yahuwah színe előtt, mielőtt meghalok. ⁸Most azért, fiam, hallgass a szavamra, amit én parancsolok neked. ⁹Menj el a nyájhoz, és hozz onnan két kecskegidát a javából, hadd készítsek abból apádnak jó falatokat, ahogyan ő szereti. ¹⁰Azután vidd be apádnak, hogy egyék, és téged áldjon meg, mielőtt meghal!

¹¹De Yá'ákov ezt mondta anyjának, Rivkáhnak: Igen, de Eszáv bátyám szőrös ember, én pedig simabőrű vagyok. ¹²Hátha megtapogat az apám, és akkor azt hiszi, hogy csúfot űzök belőle, és így átkot szerzek magamnak, nem áldást. ¹³De azt mondta neki az anyja: Rajtam legyen a te átkod, fiam, te csak hallgass a szavamra, menj, és hozd, amit mondtam!

¹⁴Elment tehát, elhozta a gidákat, és bevitte anyjának. Anyja pedig elkészítette a jó falatokat, ahogyan az apja szerette. ¹⁵Akkor fogta Rivkáh nagyobbik fiának, Eszávnak a legszebb ruháját, amely nála volt otthon, és felöltöztette Yá'ákovot, a kisebbik fiát. ¹⁶A kecskegidák bőrével pedig beborította a kezét és a sima nyakát. ¹⁷Azután kezébe adta fiának, Yá'ákovnak a jó falatokat és a kenyeret, amit készített.

¹⁸Akkor Yá'ákov bement az apjához, és így szólt: Apám! Ő pedig így felelt: Itt vagyok. Ki vagy te, fiam? ¹⁹Yá'ákov ezt felelte apjának: Én vagyok Eszáv, az elsőszülötted. Úgy cselekedtem, ahogyan mondtad nekem. Kelj hát fel, ülj fel, és egyél a vadpecsenyéből, hogy megáldjon engem a lelked! ²⁰Yitzchák azt kérdezte a fiától: Hogy találtál vadat ilyen hamar, fiam? Ő pedig így felelt: Mert Yahuwah, Elohimod elém hozta.

²¹Akkor ezt mondta Yitzchák Yá'ákovnak: Gyere közelebb, hadd tapogassalak meg, fiam, hogy csakugyan te vagy-e az én Eszáv fiam, vagy sem? ²²Yá'ákov közelebb ment apjához, Yitzchákhoz, aki megtapogatta, és ezt mondta: A hang Yá'ákov hangja, de a kéz Eszáv keze. ²³Nem ismerte meg őt, mivel szőrös volt a keze, mint bátyjának, Eszávnak a keze, ezért áldotta meg őt. ²⁴De megkérdezte: Te vagy az, fiam, Eszáv? Ő így felelt: Én vagyok.

²⁵Akkor ezt mondta: Hozd ide, hadd egyem a fiam vadpecsenyéjéből, hogy utána megáldjon téged az én lelkem. Odavitte neki, és evett. Bort is vitt neki, és ivott.

²⁶Akkor ezt mondta neki az apja, Yitzchák: Gyere közelebb, és csókolj meg fiam! ²⁷Odament és megcsókolta őt. Amikor megérezte ruhájának az illatát, megáldotta őt, és ezt mondta: Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott Yahuwah. ²⁸Adjon neked Elohim az egek harmatából és a föld kövérségéből, sok gabonát és mustot. ²⁹Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted! Légy parancsolója testvéreidnek, boruljanak le előtted anyádnak fiai! Átkozott lesz, aki átkoz, áldott, aki téged áld!

³⁰Miután befejezte Yitzchák Yá'ákov megáldását, és Yá'ákov éppen csak kijött apjától, Yitzcháktól, a bátyja, Eszáv is megjött a vadászatból. ³¹Ő is készített jó falatokat, bevitte apjának, és ezt mondta neki: Kelj föl, apám, egyél a fiad vadpecsenyéjéből, hogy megáldjon engem a lelked! ³²De az apja, Yitzchák, ezt mondta neki: Ki vagy te? Ő így felelt: Én vagyok az elsőszülött fiad, Eszáv. ³³Megremegett Yitzchák, igen nagy remegéssel, és ezt mondta: Ki volt akkor az, aki vadat lőtt, behozta nekem, meg is ettem mind, még mielőtt megjöttél? Én őt megáldottam, és áldott is lesz!

³⁴Amikor meghallotta Eszáv apja beszédét, hangosan és igen keservesen fölkiáltott, és azt mondta apjának: Áldj meg engem is, apám! ³⁵Ő pedig ezt mondta: Öcséd jött be alattomban, és ő vette el a te áldásodat. ³⁶Eszáv így felelt: Méltán nevezték el Yá'ákovnak: kétszer is sarkamba hágott! Elvette az elsőszülöttségi jogomat, most pedig elvette az áldásomat is. Majd ezt mondta: Nekem nem tartottál meg valami áldást? ³⁷Yitzchák ezt felelte Eszávnak: Már a parancsolóddá tettem őt, és szolgájává tettem minden testvérét. Gabonával és musttal is őt láttam el. Mit tehetek most már érted, fiam? ³⁸Eszáv ezt mondta apjának: Csak az az egy áldásod volt neked, apám? Áldj meg engem is, apám! És hangos sírásra fakadt Eszáv. ³⁹Apja, Yitzchák felelt, és ezt mondta neki: Nem zsíros földön lesz a lakóhelyed, nem hull rád az egek harmata. ⁴⁰Fegyvered éltet, öcsédet szolgálod. De ha nekifeszülsz, letöröd igáját nyakadról!

⁴¹Eszáv azonban bosszút forralt Yá'ákov ellen az áldás miatt, mivel őt áldotta meg az apja, és ezt mondta magában Eszáv: Közelednek már a napok, amikor majd apámat gyászoljuk. Akkor meggyilkolom az öcsémet, Yá'ákovot. ⁴²De Rivkáhnak hírül vitték nagyobbik fiának, Eszávnak a szavait, ezért magához hívatta kisebbik fiát, Yá'ákovot, és ezt mondta neki: Bátyád, Eszáv azzal vigasztalja magát, hogy meggyilkol téged. ⁴³Azért, fiam, hallgass a szavamra: indulj, menekülj bátyámhoz, Lávánhoz Cháránba! ⁴⁴Lakj nála egy ideig, amíg bátyád haragja elmúlik. ⁴⁵Ha majd elfordul rólad bátyád haragja, és elfelejti, hogy mit követtél el ellene, akkor üzenetet küldök, és hazahozatlak onnan. Miért veszítenélek el mindkettőtöket egy napon?

⁴⁶Yitzcháknak pedig ezt mondta Rivkáh: Megutáltam az életemet a Chiti leányok miatt. Ha Yá'ákov is a Chiti leányok közül vesz feleséget, olyat, mint ezek, ennek az országnak a leányai közül, mit ér akkor az életem?

Szójegyzék: Chárán (חָרָן - 𐤇𐤓𐤍) – Száraz/Forró hely • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettiták/Félelem fiai • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm

¹Ekkor Yitzchák hívatta Yá'ákovot, megáldotta, és ezt parancsolta neki: Ne végy feleséget a Kená'áni leányok közül! ²Kelj fel, menj Pádán-Árámba, anyád apjának, Betu'Elnek a házához, és ott végy feleséget anyád bátyjának, Lávánnak a leányai közül! ³El-Shádáj pedig áldjon meg, szaporítson és sokasítson meg téged, hogy népek gyülekezetévé váljál. ⁴Adja neked Ávráhám áldását, neked és utódaidnak veled együtt, hogy birtokba vedd ezt az országot, ahol jövevény vagy, amelyet Ávráhámnak adott Elohim.

⁵Így küldte el Yitzchák Yá'ákovot, és ő elment Pádán-Árámba Lávánhoz, az árámi Betu'El fiához, Rivkáhnak, Yá'ákov és Eszáv anyjának a bátyjához.

⁶Eszáv látta, hogy Yitzchák megáldotta Yá'ákovot, és elküldte Pádán-Árámba, hogy ott vegyen feleséget, és amikor megáldotta, ezt parancsolta neki: Ne végy feleséget a Kená'áni leányok közül! ⁷Yá'ákov engedelmeskedett apjának és anyjának, és elment Pádán-Árámba. ⁸Eszáv pedig látta, hogy rosszak a Kená'áni lányok apja, Yitzchák szemében. ⁹Elment Eszáv Yishmá'Elhez, és feleségül vette addigi feleségein kívül Máchálátot, Ávráhám fiának, Yishmá'Elnek a leányát, Neváyotnak a nőtestvérét.

¹⁰Elindult Yá'ákov Be'er-Shevából, és Chárán felé tartott. ¹¹Rátalált egy helyre, és ott megszállt, mert lement a nap. Fogott egyet az ott levő kövek közül, azt a feje alá tette, és lefeküdt azon a helyen. ¹²És álmot látott: Egy létra volt a földre állítva, amelynek teteje az egekig ért, és Elohim Máláchjai jártak azon fel és le. ¹³Odafönt pedig Yahuwah állt, és ezt mondta: Én vagyok Yahuwah, atyádnak, Ávráhámnak Elohimja, és Yitzcháknak Elohimja! Ezt a földet, amelyen fekszel, neked adom és a te utódaidnak. ¹⁴Annyi utódod lesz, mint a föld pora, szétáradsz nyugatra és keletre, északra és délre, és áldást nyer általad, meg utódod által a föld minden nemzetsége. ¹⁵Íme, én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked.

¹⁶Amikor Yá'ákov fölébredt álmából, ezt mondta: Bizony Yahuwah van ezen a helyen, és én nem tudtam! ¹⁷Félelem fogta el, és így szólt: Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez, mint Elohim háza és az egek kapuja.

¹⁸Reggel fölkelt Yá'ákov, fogta azt a követ, amely a fejealja volt, fölállította emlékoszlopként, és olajat öntött a tetejére. ¹⁹Azután elnevezte azt a helyet Beit-Elnek, azelőtt Luz volt annak a városnak a neve. ²⁰És ilyen fogadalmat tett Yá'ákov: Ha velem lesz Elohim, és megőriz ezen az úton, amelyen most járok, ha ad nekem ételül kenyeret és öltözetül ruhát, ²¹és békességben térek vissza apám házába, akkor Yahuwah lesz az én Elohimom. ²²Ez a kő pedig, amelyet emlékoszlopként állítottam föl, Elohim háza lesz, és bármit adsz nekem, hűségesen tizedet adok neked mindenből.

Szójegyzék: Be'er-Shevá (בְּאֵר שָׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja • Beit-El (בֵּית אֵל - 𐤁𐤉𐤕 𐤀𐤋) – Elohim háza • Betu'El (בְּתוּאֵל - 𐤁𐤕𐤅𐤀𐤋) – Elohim leánya/embere • Chárán (חָרָן - 𐤇𐤓𐤍) – Száraz/Forró hely • El-Shádáj (אֵל שַׁדַּי - 𐤀𐤋 𐤔𐤃𐤉) – A Mindenható • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Alföld/Kereskedő • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Luz (לוּז - 𐤋𐤅𐤆) – Mandulafa; Beit-El korábbi neve • Máchálát (מָחֲלַת - 𐤌𐤇𐤋𐤕) – Betegség/Könyörgés • Málách (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Angyal/Küldött • Neváyot (נְבָיוֹת - 𐤍𐤁𐤉𐤅𐤕) – Legelők; Yishmá'El elsőszülöttje • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם - 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Árám mezeje • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló, Aki volt, Aki van, Aki eljövendő • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghall • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm

¹Yá'ákov azután útnak indult, és elment kelet fiainak földjére. ²És felnézett, és íme, kút volt a mezőn, és íme, három juhnyáj heverészett mellette. Abból a kútból itatták a nyájakat, és a kút száján egy nagy kő volt. ³Amikor minden nyájat összetereltek, akkor szokták elgördíteni a követ a kút szájáról, hogy megitassák a juhokat, azután vissza szokták tenni a követ a kút szájára, a helyére. ⁴Yá'ákov ezt mondta nekik: Hova valók vagytok, testvéreim? Azok ezt felelték: Chárániak vagyunk. ⁵Akkor megkérdezte tőlük: Ismeritek-e Lávánt, Náchor fiát? Azt felelték: Ismerjük. ⁶Majd ezt kérdezte: Jól van-é? Azok így feleltek: Jól van. Nézd, a leánya, Ráchel, éppen itt jön a juhokkal. ⁷Ő ezt mondta: Íme, még hosszú a nap, nincs itt az ideje, hogy betereljék a jószágot. Itassátok meg a juhokat, azután menjetek, legeltessetek! ⁸De azok ezt felelték: Nem tehetjük, amíg minden nyáj össze nem gyűlik, és el nem gördítik a követ a kút szájáról, hogy megitathassuk a juhokat.

⁹Még beszélgetett velük, amikor megérkezett Ráchel az apja juhaival, mert ő legeltette azokat. ¹⁰Amikor Yá'ákov meglátta Ráchelt, anyja bátyjának, Lávánnak a leányát, és anyja bátyjának, Lávánnak a juhait, odalépett Yá'ákov, elgördítette a követ a kút szájáról, és megitatta anyja bátyjának, Lávánnak a juhait. ¹¹Yá'ákov azután megcsókolta Ráchelt, és felemelte hangját és sírt. ¹²Yá'ákov elmondta Ráchelnek, hogy ő rokona az apjának, mert Rivkáhnak a fia. A leány ekkor elszaladt, és elbeszélte ezt az apjának.

¹³Amikor Láván hallotta a hírt Yá'ákovról, húgának a fiáról, eléje futott, megölelte, megcsókolta, és bevezette a házába. Ő pedig elmondta Lávánnak mindezeket a dolgokat. ¹⁴Láván ezt mondta neki: Bizony, az én csontom és húsom vagy te! Yá'ákov aztán ott lakott nála egy hónapig.

¹⁵Akkor Láván ezt mondta Yá'ákovnak: Csak azért, mert testvérem vagy, ingyen szolgálnál nekem? Mondd meg nekem, mi legyen a béred? ¹⁶Volt pedig Lávánnak két leánya: a nagyobbiknak a neve Leáh, a kisebbiknek a neve Ráchel. ¹⁷Leáh gyengéd szemű volt, Ráchel pedig szép termetű és szép megjelenésű volt. ¹⁸Ezért Ráchelt szerette meg Yá'ákov, és ezt mondta: Szolgálok neked hét esztendeig a kisebbik leányodért, Ráchelért. ¹⁹Láván azt felelte: Jobb, ha hozzád adom, mintha más emberhez adnám. Maradj nálam! ²⁰Így szolgált Yá'ákov Ráchelért hét esztendeig, és olyan volt szemében, mint néhány nap, annyira szerette őt.

²¹Utána Yá'ákov ezt mondta Lávánnak: Add hozzám a feleségemet, mert letelt az időm. Hadd menjek be hozzá! ²²Láván össze is gyűjtötte annak a helynek valamennyi lakóját, és lakodalmat rendezett. ²³De amikor este lett, fogta a leányát, Leáht, és őt vitte be hozzá. Yá'ákov be is ment hozzá. ²⁴Láván a szolgálóját, Zilpáht, leányának, Leáhnak adta szolgálóul. ²⁵Reggel pedig – és íme, ő Leáh volt! Akkor ezt mondta Lávánnak: Mit tettél velem? Hát nem Ráchelért szolgáltam nálad? Miért csaptál be engem? ²⁶Láván így felelt: Nem szokás nálunk, hogy a kisebbiket az elsőszülött előtt adják férjhez. ²⁷Töltsd el ezt a lakodalmi hetet, aztán neked adjuk amazt is a szolgálatodért, ha másik hét esztendeig szolgálsz nálam.

²⁸Yá'ákov úgy is tett, eltöltötte azt a hetet. Azután Láván hozzáadta Ráchelt, a leányát, feleségül. ²⁹Láván a szolgálóját, Bilháht, leányának, Ráchelnek adta szolgálóul. ³⁰Yá'ákov bement Ráchelhez is, és Ráchelt jobban szerette, mint Leáht. Így szolgált Lávánnál még másik hét esztendeig.

³¹De Yahuwah látta Leáh gyűlölt voltát, és megnyitotta az ő méhét, Ráchel ellenben meddő maradt. ³²Leáh teherbe esett és fiút szült. Re'uvennek nevezte el, mert azt mondta: Meglátta Yahuwah nyomorúságomat, most már szeretni fog a férjem. ³³Azután ismét teherbe esett, fiút szült, és azt mondta: Bizony, meghallotta Yahuwah, hogy milyen gyűlölt vagyok, azért adta nekem ezt is. És elnevezte őt Shim'onnak. ³⁴Majd újra teherbe esett, fiút szült és azt mondta: Most végre csatlakozik hozzám a férjem, mert három fiút szültem neki. Ezért nevezte el őt Levinek. ³⁵Megint teherbe esett, fiút szült és azt mondta: Most dicsőítem Yahuwaht. Ezért nevezte el őt Yáhu'Dáhnak. Akkor abbamaradt a szülésben.

Szójegyzék: Bilháh (בִּלְהָה - 𐤁𐤋𐤄𐤄) – Rémület/Együgyű • Chárán (חָרָן - 𐤇𐤓𐤍) – Száraz/Kiégett • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Lea/Fáradt/Tehén • Levi (לֵוִי - 𐤋𐤅𐤉) – Ragaszkodás/Csatlakozás • Náchor (נָחוֹר - 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló/Szuszogó • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Rákot (רַכּוֹת - 𐤓𐤊𐤅𐤕) – Gyengéd/Lágy • Re'uven (רְאוּבֵן - 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – Lássatok, egy fiú! • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Megkötöző/Foglyul ejtő • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – Simeon/Meghallgatás • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Yahuwah dicsőítése • Zilpáh (זִלְפָּה - 𐤆𐤋𐤐𐤄) – Csepp/Folyás

¹Amikor Ráchel látta, hogy ő nem tud szülni Yá'ákovnak, féltékeny lett Ráchel a nővérére, és ezt mondta Yá'ákovnak: Adj nekem fiakat, mert ha nem, belehalok! ²Yá'ákov haragra gerjedt Ráchel ellen, és így szólt: Talán Elohim vagyok én, aki megtagadja tőled a méh gyümölcsét? ³Ő pedig ezt felelte: Itt van Bilháh, a szolgálóm, menj be hozzá, és ha majd a térdemen szül, hadd épüljek fel én is általa. ⁴Így adta hozzá feleségül Bilháht, a szolgálóját, Yá'ákov pedig bement ahhoz. ⁵Bilháh teherbe esett, és fiút szült Yá'ákovnak. ⁶Akkor ezt mondta Ráchel: Ítélt ügyemben Elohim, meghallgatta szavamat, és adott nekem fiút. Ezért nevezte el őt Dánnak. ⁷Megint teherbe esett Bilháh, Ráchel szolgálója, és másik fiút szült Yá'ákovnak. ⁸Ráchel ezt mondta: hatalmas küzdelmeket küzdöttem nőtestvéremmel, és győztem is! Ezért nevezte el őt Náftálinak.

⁹Amikor látta Leáh, hogy egy ideje nem szül, fogta a szolgálóját, Zilpáht, és feleségül adta Yá'ákovhoz. ¹⁰És Zilpáh, Leáh szolgálója fiút szült Yá'ákovnak. ¹¹Akkor ezt mondta Leáh: Eljött a szerencse! Ezért nevezte el őt Gádnak. ¹²Zilpáh, Leáh szolgálója másik fiút is szült Yá'ákovnak. ¹³Akkor ezt mondta Leáh: Boldog vagyok! Bizony, boldognak mondanak engem a leányok! Ezért nevezte el őt Áshernak.

¹⁴Egyszer Re'uven búzaaratáskor kint járt a mezőn, mandragórát talált, és elvitte anyjának, Leáhnak. Ráchel azt mondta Leáhnak: Adj nekem a fiad mandragórájából! ¹⁵Ő pedig azt felelte neki: Talán kevesled, hogy elvetted a férjemet, a fiam mandragóráját is el akarod venni? Ráchel azt mondta: Veled hálhat az éjszaka a fiad mandragórájáért! ¹⁶Amikor Yá'ákov megjött este a mezőről, Leáh eléje ment, és ezt mondta: Énhozzám jöjj be, mert bérbe vettelek a fiam mandragóráján. És vele hált azon az éjszakán. ¹⁷Elohim pedig meghallgatta Leáht, aki teherbe esett, és ötödik fiút szült Yá'ákovnak. ¹⁸Akkor ezt mondta Leáh: Megadta Elohim annak a bérét, hogy szolgálómat a férjemhez adtam. Ezért nevezte el őt Yiszáchárnak. ¹⁹Megint teherbe esett Leáh, és hatodik fiút szült Yá'ákovnak. ²⁰És ezt mondta Leáh: Megajándékozott engem Elohim szép ajándékkal. Most már velem lakik a férjem, mert hat fiút szültem neki. Ezért nevezte el őt Z'vulunnak. ²¹Azután leányt szült, és Dináhnak nevezte el.

²²Megemlékezett Elohim Ráchelről is, meghallgatta Elohim, és megnyitotta a méhét. ²³Teherbe esett, fiút szült, és ezt mondta: Elvette Elohim a gyalázatomat! ²⁴Elnevezte Yoszefnek, és ezt mondta: Adjon hozzá Yahuwah még egy fiút!

²⁵Történt, hogy miután Ráchel megszülte Yoszefet, Yá'ákov azt mondta Lávánnak: Bocsáss el engem, hadd menjek haza a szülőföldemre! ²⁶Add ki a feleségeimet és gyermekeimet, akikért szolgáltam neked! Hadd menjek el, hiszen te tudod, hogy mennyit dolgoztam nálad! ²⁷Láván azt felelte neki: Ha kegyet találtam a szemedben… Jóslásból megtudtam, hogy teérted áldott meg engem Yahuwah. ²⁸És azt mondta: Szabd meg a bért, amivel tartozom, és én megadom. ²⁹Yá'ákov azt felelte neki: Te tudod, hogyan szolgáltalak, és mivé lett nálam a jószágod. ³⁰Az a kevés, amid volt jövetelem előtt, sokra gyarapodott, mert megáldott téged Yahuwah a lábam nyomán. De mikor tehetek már valamit a magam családjáért is? ³¹Ekkor ő azt mondta: Mit adjak neked? Yá'ákov így felelt: Nem kell adnod nekem semmit, ha megteszed ezt az egyet: Tovább legeltetem és őrzöm a nyájadat. ³²De ma végigjárom egész nyájadat. Különíts el abból minden pettyes és tarka bárányt, minden barna bárányt a juhok közül, meg a kecskék közül is a tarkát és a pettyest: ez legyen a bérem. ³³Az mutatja meg, hogy igaz ember vagyok-e, hogy majd amikor eljössz megnézni a béremet, lopott jószág lesz nálam mindaz, ami nem pettyes vagy tarka a kecskék között, és nem barna a juhok között. ³⁴Láván ezt mondta: Jó, legyen úgy, ahogy mondod. ³⁵És elkülönítette még azon a napon a csíkos lábú és tarka bakokat, minden pettyes és tarka kecskét, mindazt, amelyiken valami fehérség volt, és minden barnát a juhok közül, és a fiaira bízta. ³⁶Majd három napi járóföldet hagyott maga és Yá'ákov között. Yá'ákov pedig tovább legeltette Láván többi juhait.

³⁷Yá'ákov vágott gyenge nyárfa-, mandulafa- és platánfavesszőket és fehér csíkokat vágott beléjük, úgyhogy kilátszott a vesszők fehére. ³⁸És odarakta a kecskenyáj elé a csíkos vesszőket a vályúkba és itatókba, ahová inni járt a nyáj. Mert akkor szoktak pározni, amikor inni jártak. ³⁹Ott párzott a nyáj a vesszők előtt, és ezért csíkos lábúakat, pettyeseket és tarkákat ellett a nyáj. ⁴⁰Azután különválasztotta Yá'ákov a juhokat, és szembefordította a nyájat Láván csíkos lábú és barna nyájával. Így szerzett magának külön nyájakat, amelyeket nem eresztett Láván juhai közé. ⁴¹Valahányszor a nyáj fejlettebb állatai pároztak, odarakta Yá'ákov a vesszőket a vályúkba a nyáj elé, hogy a vesszőket látva pározzanak. ⁴²De amikor satnya volt a nyáj, nem rakta oda, úgyhogy Lávánnak jutottak a satnyák, Yá'ákovnak pedig a fejlettebbek. ⁴³Az ember pedig igen nagyon gyarapodott, lett neki sok nyája, szolgálója, szolgája, tevéje és szamara.

Szójegyzék: Ásher (אָשֵׁר - 𐤀𐤔𐤓) – Boldog/Szerencsés • Bilháh (בִּלְהָה - 𐤁𐤋𐤄𐤄) – Rémület/Együgyű • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – Bíró/Ítélet • Dináh (דִּינָה - 𐤃𐤉𐤍𐤄) – Ítélet/Igazságszolgáltatás • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Gád (גָּד - 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Lea/Fáradt • Náftáli (נַפְתָּלִי - 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – Küzdelmem/Birkózásom • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Re'uven (רְאוּבֵן - 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – Lássatok, egy fiú! • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yiszáchár (יִשָּׂשכָר - 𐤉𐤔𐤔𐤊𐤓) – Jutalom/Bér • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Z'vulun (זְבוּלוּן - 𐤆𐤁𐤅𐤋𐤅𐤍) – Lakóhely/Megtisztelés • Zilpáh (זִלְפָּה - 𐤆𐤋𐤐𐤄) – Csepp/Folyás

¹De Yá'ákov meghallotta Láván fiainak a beszédét, akik ezt mondták: Elvette Yá'ákov mindazt, ami apánké volt, apánkéból szerezte minden gazdagságát. ²Láván arcán is látta Yá'ákov, hogy nem olyan hozzá, mint azelőtt. ³Akkor ezt mondta Yahuwah Yá'ákovnak: Térj vissza atyáid földjére, a szülőföldedre, én veled leszek! ⁴Üzent tehát Yá'ákov és kihívatta magához Ráchelt és Leáht a mezőre, a nyájhoz, ⁵és ezt mondta nekik: Látom apátok arcán, hogy nem olyan hozzám, mint azelőtt, pedig az én atyám Elohimja volt velem. ⁶Ti tudjátok, hogy teljes erőmmel szolgáltam apátokat. ⁷De apátok csalt meg engem, és tízszer is megváltoztatta a béremet. Elohim azonban nem engedte, hogy kárt okozzon nekem. ⁸Ha így szólt: A pettyesek lesznek a béred, az egész nyáj pettyeseket ellett. Ha pedig így szólt: A csíkos lábúak lesznek a béred, az egész nyáj csíkos lábúakat ellett. ⁹Így vette el Elohim apátok jószágát, és nekem adta. ¹⁰Mert a nyáj párzása idején álmomban föltekintettem, és azt láttam, hogy a nyájban párzó bakok csíkos lábúak, pettyesek és tarkabarkák.

¹¹Akkor ezt mondta nekem álmomban Málách Elohim: Yá'ákov! És feleltem: Itt vagyok. ¹²Azt mondta: Tekints föl, és lásd meg, hogy a nyájban párzó bakok mind csíkos lábúak, pettyesek és tarkabarkák. Mert láttam mindazt, amit Láván tesz veled. ¹³Én vagyok Beit-El Elje, ahol szent oszlopot kentél föl, és fogadalmat tettél nekem. Most kelj fel, indulj el erről a földről, és térj vissza szülőföldedre!

¹⁴Ekkor megszólalt Ráchel és Leáh, és ezt mondták neki: Van-e még valami részünk vagy örökségünk apánk házában? ¹⁵Nem számítunk-e idegeneknek? Hiszen eladott bennünket, és a pénzünket is fölélte. ¹⁶Különben is a mienk és a fiainké mindaz a gazdagság, amit elvett Elohim apánktól. Azért tégy úgy mindent, ahogyan Elohim mondta neked!

¹⁷Ekkor Yá'ákov fölkelt, föltette gyermekeit és feleségeit a tevékre. ¹⁸Elhajtotta minden jószágát és minden szerzeményét, amit szerzett - a Pádán-Árámban szerzett jószágát és vagyonát -, hogy elmenjen apjához, Yitzchákhoz Kená'án földjére. ¹⁹Amikor Láván elment a juhait nyírni, Ráchel ellopta apja Teráfimját. ²⁰Így szedte rá Yá'ákov az Árámi Lávánt: nem mondta meg neki, hogy menekül. ²¹Megszökött ő és minden vagyona, fölkelt, átkelt a folyamon, és arcát Gil'ád hegysége felé fordította.

²²Láván csak harmadnap értesült arról, hogy Yá'ákov elmenekült. ²³Akkor maga mellé vette hozzátartozóit, és hét napi járóföldön át üldözte, míg el nem érte a Gil'ád hegységénél. ²⁴Elohim azonban eljött az Árámi Lávánhoz álomban azon az éjszakán, és ezt mondta neki: Vigyázz, ne mondj Yá'ákovnak se jót, se rosszat!

²⁵Amikor Láván utolérte Yá'ákovot, Yá'ákov már sátrat vert a hegyen. Láván is a Gil'ád hegységén vert sátrat hozzátartozóival együtt. ²⁶Láván ezt mondta Yá'ákovnak: Mit tettél?! Engem rászedtél, leányaimat meg elhajtottad, mint fegyverrel ejtett foglyokat! ²⁷Miért titokban mentél el, és miért szedtél rá engem? Miért nem szóltál nekem? Akkor örömmel és énekkel, dobbal és citerával bocsátottalak volna el! ²⁸Még azt sem engedted meg, hogy megcsókoljam unokáimat és leányaimat. Ez egyszer balgán cselekedtél. ²⁹Volna erőm hozzá, hogy elbánjak veletek, de atyátok Elohimja a múlt éjjel ezt mondta nekem: Vigyázz, ne mondj Yá'ákovnak se jót, se rosszat! ³⁰Ha már mindenáron el akartál menni, mivel nagyon kívánkoztál apád házába, miért loptad el az elohimaimat? ³¹Yá'ákov erre így felelt Lávánnak: Mert féltem, és azt gondoltam, hogy elveszed tőlem erőszakkal a leányaidat. ³²De akinél megtalálod az elohimaidat, az ne maradjon életben. Hozzátartozóink előtt vizsgáld meg, mi van nálam, és vidd a magadét! Yá'ákov ugyanis nem tudta, hogy Ráchel ellopta azt. ³³Bement tehát Láván Yá'ákov sátrába, Leáh sátrába és a két szolgáló sátrába, de nem találta. Azután kijött Leáh sátrából, és Ráchel sátrába ment. ³⁴Ráchel közben fogta a Teráfimot, egy teve nyergébe tette és ráült. Láván pedig végigtapogatta az egész sátrat, de nem találta. ³⁵Ráchel ugyanis ezt mondta az apjának: Ne haragudjék az én uram, hogy nem tudok fölkelni előtte, mert asszonyok baja van rajtam. Kutatta tehát, de nem találta a Teráfimot.

³⁶Ekkor Yá'ákov haragra lobbant, és pörölni kezdett Lávánnal. Megszólalt Yá'ákov, és azt mondta Lávánnak: Mi a bűnöm és mi a vétkem, hogy hevesen üldöztél engem? ³⁷Hiszen végigtapogattad minden holmimat! Találtál-e valamit, ami a te házadból való? Tedd ide az én hozzátartozóim és a te hozzátartozóid elé, döntsenek ők kettőnk ügyében! ³⁸Már húsz esztendeje vagyok nálad, juhaid és kecskéid nem vetéltek el, nyájad kosait nem ettem meg. ³⁹Amit a vad széttépett, nem vittem hozzád, magam térítettem meg, tőlem kérted számon; meg azt is, amit elloptak tőlem nappal vagy éjjel. ⁴⁰Nappal a hőség emésztett, éjjel meg a hideg, szememet kerülte az álom. ⁴¹Ilyen húsz esztendőm volt a házadnál: tizennégy évig szolgáltalak két leányodért, hat évig meg juhaidért. Te pedig tízszer is megváltoztattad a béremet. ⁴²Ha atyám Elohimja, Ávráhám Elohimja és Yitzchák Félelme velem nem lett volna, akkor most üres kézzel bocsátanál el engem. Elohim azonban látta nyomorúságomat és kezem munkáját, ezért figyelmeztetett téged a múlt éjjel.

⁴³Láván azt felelte Yá'ákovnak: A leányok az én leányaim, a fiúk az én fiaim, a nyáj az én nyájam, minden az enyém, amit látsz. De tehetnék-e most már bármit is a magam leányai ellen, vagy fiaik ellen, akiket szültek?! ⁴⁴Azért jöjj, kössünk szövetséget egymással, az legyen a tanú köztünk! ⁴⁵Ekkor fogott Yá'ákov egy követ és fölállította azt szent oszlopként. ⁴⁶Majd ezt mondta Yá'ákov a hozzátartozóinak: Gyűjtsetek köveket! Azok köveket szedtek, csináltak egy kőrakást, és ettek ott a kőrakáson. ⁴⁷Azután elnevezte azt Láván Yegár-Száhádutának, Yá'ákov pedig elnevezte Gál-Ednek. ⁴⁸Láván ugyanis ezt mondta: Ez a kőrakás a tanú köztünk! Ezért nevezte el Gál-Ednek, ⁴⁹de Mitzpáhnak is, mert ezt mondta: Yahuwah őrködjön közöttem és közötted, amikor mi nem látjuk egymást! ⁵⁰Ha leányaimmal rosszul bánsz, ha leányaimon kívül még feleségeket veszel, nem fogja ugyan látni senki közülünk, de Elohim lesz a tanú köztünk. ⁵¹Majd ezt mondta Láván Yá'ákovnak: Itt van ez a kőrakás és a szent oszlop, amelyet emeltem köztem és közted. ⁵²Tanú ez a kőrakás és tanú ez a szent oszlop, hogy sem én nem megyek át e kőrakás mellett tehozzád, sem te nem jössz át e kőrakás és e szent oszlop mellett énhozzám rossz szándékkal. ⁵³Ávráhám Elohimja és Náchor Elohimja, az atyjuk Elohimja ítéljenek közöttünk. Akkor megesküdött Yá'ákov atyjának, Yitzcháknak Félelmére, ⁵⁴majd áldozatot mutatott be Yá'ákov a hegyen, és meghívta hozzátartozóit áldozati lakomára. És miután ettek, a hegyen töltötték az éjszakát. ⁵⁵Hajnalban fölkelt Láván, megcsókolta unokáit és leányait, és megáldotta őket. Azután elment Láván, és visszatért lakóhelyére.

Szójegyzék: Árámi (אֲרַמִּי - 𐤀𐤓𐤌𐤉) – Arámból való / Arám népe • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Elohim/Erős • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő (Yahuwah-ra utalva); pogány bálványokra utalva (v. 30, 32): Bálvány/Szellemiség • Gál-Ed (גַּלְעֵד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – Tanúhalom (גַּל halom + עֵד tanú); Gileád • Gil'ád (גִּלְעָד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – Tanúhalom/Gileád hegysége • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Alföld/Kereskedő • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Fáradt/Tehén • Málách (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Küldött/Angyal • Mitzpáh (מִּצְפָּה - 𐤌𐤑𐤐𐤄) – Őrtorony/Kilátóhely (a צפה 'figyel/őrködik' gyökből; szójáték a 49. v. יִצֶף 'őrködjön' szóval) • Náchor (נָחוֹר - 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló/Szuszogó • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם - 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Arám mezeje/Mezopotámia • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Anyajuh • Teráfim (תְּרָפִים - 𐤕𐤓𐤐𐤉𐤌) – Házibálványok • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló • Yegár-Száhádutá (יְגַר שָׂהֲדוּתָא - 𐤉𐤂𐤓 𐤔𐤄𐤃𐤅𐤕𐤀) – Tanúhalom (arámi) • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm

¹Yá'ákov is útnak indult, és találkoztak vele Elohim Máláchjai. ²Amikor meglátta őket Yá'ákov, ezt mondta: Elohim tábora ez! És elnevezte azt a helyet Máchánáyimnak.

³Azután követeket küldött Yá'ákov maga előtt bátyjához, Eszávhoz Sze'ir földjére, Edom mezejére, ⁴és ezt parancsolta nekik: Mondjátok meg uramnak, Eszávnak: Ezt mondja a te szolgád, Yá'ákov: Lávánnál voltam jövevény, ott tartózkodtam mostanáig. ⁵Szereztem ökröket, szamarakat és juhokat, szolgákat és szolgálókat. Azért küldök neked üzenetet, uram, hogy elnyerjem jóindulatodat. ⁶A követek ezzel tértek vissza Yá'ákovhoz: Elmentünk bátyádhoz, Eszávhoz: jön is már eléd, de négyszáz ember van vele! ⁷Yá'ákovot ekkor nagy félelem és szorongás fogta el, ezért két táborra osztotta a vele levő népet, meg a juhokat, marhákat és tevéket. ⁸Mert ezt gondolta: Ha eléri Eszáv az egyik tábort, és levágja azt, a megmaradt tábor elmenekülhet.

⁹Yá'ákov azután ezt mondta: Ó atyámnak, Ávráhámnak Elohimja és atyámnak, Yitzcháknak Elohimja, Yahuwah, aki ezt mondtad nekem: Térj vissza hazádba, rokonságod közé, és jót teszek veled! ¹⁰Méltatlan vagyok minden hűséges és igaz tettedre, amit szolgáddal cselekedtél. Hiszen csak egy vándorbottal mentem át itt a Yárdenen, most pedig két táborrá lettem. ¹¹Ments meg, kérlek, engem bátyám kezéből, Eszáv kezéből, mert félek tőle, hogy ha idejön, megöl engem, az anyákat is gyermekeikkel együtt. ¹²Hiszen te mondtad: Sok jót teszek veled és utódaidat olyanná teszem, mint a tenger homokja, amely olyan sok, hogy meg sem lehet számolni.

¹³Miután ott töltötte azt az éjszakát, ajándékot válogatott ki szerzeményéből bátyjának, Eszávnak: ¹⁴kétszáz kecskét, húsz bakot, kétszáz juhot, húsz kost, ¹⁵harminc szoptatós tevét fiastul, negyven tehenet és tíz bikát, húsz szamarat és tíz szamárcsődört. ¹⁶Szolgáira bízott minden nyájat külön-külön, és ezt mondta szolgáinak: Keljetek át előttem, de hagyjatok távolságot a nyájak között! ¹⁷Az elsőnek azt parancsolta: Ha találkozik veled a bátyám, Eszáv, és megkérdezi, hogy kinek a szolgája vagy, hová mégy, kié ez a jószág előtted, ¹⁸akkor ezt mondd: Szolgádé, Yá'ákové, aki ajándékul küldi uramnak, Eszávnak. Ő maga is itt van mögöttünk. ¹⁹Ezt parancsolta a másodiknak is, a harmadiknak is, mindazoknak, akik a nyájak után mentek: Így beszéljetek Eszávval, amikor találkoztok vele! ²⁰Ezt is mondjátok: Szolgád, Yá'ákov itt van mögöttünk. Mert ezt gondolta: Megengesztelem az arcát az ajándékkal, amely arcom előtt halad, és csak azután kerülök orcája elé, talán arcomat fölemeli. ²¹Az ajándék tehát átkelt előtte, ő azonban a táborban töltötte azt az éjszakát.

²²De fölkelt még azon az éjszakán, fogta két feleségét, két szolgálóját és tizenegy gyermekét, és átkelt a Yábok gázlónál. ²³Fogta és átküldte őket a patakon, és átküldte mindenét. ²⁴Yá'ákov pedig ott maradt egyedül. Ekkor Valaki tusakodott vele egészen hajnalhasadtáig. ²⁵De látta, hogy nem bír vele, ezért megérintette csípőjének forgócsontját, és kificamodott Yá'ákov csípőjének forgócsontja a tusakodás közben.

²⁶Akkor ezt mondta Yá'ákovnak: Bocsáss el, mert hajnalodik! Ő azt felelte: Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem. ²⁷Ekkor megkérdezte tőle: Mi a neved? Ő így felelt: Yá'ákov. ²⁸Erre azt mondta: Nem Yá'ákov lesz ezután a neved, hanem Yiszrá'El, mert küzdöttél Elohimmal és emberekkel, és győztél. ²⁹Yá'ákov ezt kérte: Mondd meg, kérlek, a nevedet! De ő ezt mondta: Miért kérdezed a nevemet? És ott megáldotta őt. ³⁰Yá'ákov Peni'Elnak nevezte el azt a helyet és ezt mondta: Mert láttam Elohimot színről színre, és mégis megszabadult az életem.

³¹Már sütött a nap, amikor átkelt Penu'Elnál, és sántított csípőjére. ³²Ezért nem eszik meg Yiszrá'El fiai mindmáig a csípő forgócsontján levő inat, mert érintés érte Yá'ákov csípőjének forgócsontján az inat.

Szójegyzék: Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Máchánáyim (מַחֲנַיִם - 𐤌𐤇𐤍𐤉𐤌) – Kettős tábor • Málách (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Küldött • Peni'El / Penu'El (פְּנִיאֵל / פְּנוּאֵל - 𐤐𐤍𐤉𐤀𐤋 𐤐𐤍𐤅𐤀𐤋) – Elohim arca • Sze'ir (שֵׂעִיר - 𐤔𐤏𐤉𐤓) – Szőrös/Bozótos • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yábok (יַבֹּק - 𐤉𐤁𐤒) – Kiöntő/Kiáradó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Leszálló/Lefolyó • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő/Elohim fejedelme • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm

¹Amikor Yá'ákov föltekintett, látta, hogy már jön is Eszáv, és négyszáz ember van vele. Ekkor szétosztotta a gyermekeket Leáh, Ráchel és a két szolgáló mellé. ²Előreállította a szolgálókat és gyermekeiket, mögéjük Leáht és gyermekeit, ezek mögé Ráchelt és Yoszefet. ³Ő maga előttük ment, és hétszer borult le a földre, amíg a bátyjához ért. ⁴Eszáv eléje futott, megölelte, nyakába borult, megcsókolta, és sírtak. ⁵Amikor föltekintett, és meglátta az asszonyokat és gyermekeket, azt kérdezte: Kik ezek itt neked? Ő így felelt: A gyermekek, akiket Elohim kegyelmesen adott szolgádnak. ⁶Majd odaléptek a szolgálók gyermekeikkel együtt, és leborultak. ⁷Odalépett Leáh is gyermekeivel együtt, és leborultak. Végül odalépett Yoszef és Ráchel is, és ők is leborultak. ⁸Akkor ezt mondta Eszáv: Kié ez az egész tábor, amellyel találkoztam? Ő ezt felelte: Arra, hogy elnyerjem uram jóindulatát.

⁹Eszáv ezt mondta: Van nekem bőven, testvérem, legyen a tiéd, ami a tiéd! ¹⁰De Yá'ákov ezt mondta: Ne úgy, hanem ha elnyertem jóindulatodat, fogadd el tőlem ezt az ajándékot! Hiszen éppen ezért láttam meg az arcodat, mintha Elohim arcát láttam volna, olyan kegyes voltál hozzám. ¹¹Fogadd el az áldásomat, amelyet hoztak neked, hiszen Elohim kegyelmes volt hozzám, és van mindenem. És addig unszolta őt, amíg el nem fogadta. ¹²Akkor Eszáv ezt mondta: Induljunk el, menjünk, majd én előtted megyek! ¹³De Yá'ákov így felelt neki: Tudja az én uram, hogy a gyermekek gyengék, meg szoptatós juhok és tehenek vannak velem. Ha csak egy napig is hajszolják azokat, elhullik az egész nyáj. ¹⁴Menjen csak az én uram a szolgája előtt, én majd ballagok lassan az előttem járó jószág és a gyermekek járása szerint, amíg eljutok az én uramhoz Sze'irbe. ¹⁵Eszáv ezt mondta: Hadd hagyjak nálad néhányat a velem levő emberek közül. De ő azt felelte: Minek az? Hadd találjak csak jóindulatot uram szemében. ¹⁶Visszatért azon a napon Eszáv a maga útján Sze'ir felé.

¹⁷Yá'ákov pedig Szukot felé indult, és ott épített magának házat, jószágának meg lombsátrakat készített. Ezért nevezte el azt a helyet Szukotnak. ¹⁸Azután Yá'ákov, Pádán-Árámból jövet, épségben eljutott Szichem városáig, amely Kená'án földjén van, és tábort ütött a város előtt. ¹⁹A mezőnek azt a részét, ahol sátrat vert, megvette Chámornak, Szichem apjának a fiaitól száz Keszítáért. ²⁰Majd oltárt állított oda, és így nevezte el: El Elohei Yiszrá'El.

Szójegyzék: Chámor (חֲמוֹר - 𐤇𐤌𐤅𐤓) – Szamár • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Elohim/Erős • El Elohei Yiszrá'El (אֵל אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל - 𐤀𐤋 𐤀𐤋𐤄𐤉 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – El, Yiszrá'El Elohim-ja • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Keszítá (קְשִׂיטָה - 𐤒𐤔𐤉𐤈𐤄) – Ősi pénzegység/súlyegység • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Fáradt/Tehén • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם - 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Árám síksága/Mezopotámia • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Szichem (שְׁכֶם - 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz • Sze'ir (שֵׂעִיר - 𐤔𐤏𐤉𐤓) – Szőrös/Bozótos • Szukot (סֻכּוֹת - 𐤎𐤊𐤅𐤕) – Sátrak/Lombsátrak • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő/Elohim fejedelme

¹Egyszer Dináh, Leáh leánya, akit Yá'ákovnak szült, kiment, hogy szétnézzen annak a vidéknek a leányai között. ²Meglátta őt Szichem, a Chivi Chámornak, az ország fejedelmének a fia. Elragadta, vele hált, és erőszakot követett el rajta. ³De lelkéből ragaszkodott Dináhhoz, Yá'ákov leányához, mert megszerette a leányt, és a szívére beszélt a leánynak. ⁴Majd ezt mondta Szichem az apjának, Chámornak: Szerezd meg nekem feleségül ezt a leányt! ⁵Yá'ákov meghallotta ugyan, hogy megbecstelenítette a leányát, Dináht, de mert fiai a mezőn voltak a jószággal, hallgatott Yá'ákov, amíg megjöttek. ⁶És kiment Chámor, Szichem apja Yá'ákovhoz, hogy beszéljen vele.

⁷Yá'ákov fiai is hazajöttek a mezőről, amikor ezt meghallották. Elkeseredtek ezek a férfiak, és nagy haragra lobbantak, mivel gyalázatot követett el Yiszrá'Elen, amikor Yá'ákov leányával hált, mert nem szabad így cselekedni. ⁸Chámor így beszélt velük: A fiam, Szichem, a lelke a leányotokra vágyik, adjátok hozzá feleségül! ⁹Házasodjatok velünk össze: adjátok hozzánk leányaitokat, és vegyétek el a mi leányainkat! ¹⁰Lakjatok közöttünk. Itt az ország előttetek, lakjatok, kereskedjetek benne, és szerezzetek benne birtokot. ¹¹Szichem pedig ezt mondta a leány apjának és bátyjainak: Ha elnyerem jóindulatotokat, megadom, amit csak kívántok tőlem. ¹²Kérjetek tőlem bármekkora mátkapénzt és ajándékot, megadom, amennyit kívántok, csak adjátok hozzám feleségül a leányt!

¹³De Yá'ákov fiai álnok módon válaszoltak Szichemnek és apjának, Chámornak. Azért beszéltek így, mert megbecstelenítette Dináht, a húgukat. ¹⁴Ezt mondták nekik: Nem tehetjük meg azt, hogy húgunkat körülmetéletlen emberhez adjuk, mert az gyalázat volna ránk. ¹⁵Csak akkor egyezünk bele, ha olyanok lesztek, mint mi, ha minden férfi körülmetélkedik nálatok. ¹⁶Akkor hozzátok adjuk leányainkat, a ti leányaitokat pedig elvesszük, köztetek lakunk, és egy néppé leszünk. ¹⁷De ha nem hallgattok ránk, és nem metélkedtek körül, akkor fogjuk leányunkat, és elmegyünk. ¹⁸Tetszett a beszédük Chámornak és Szichemnek, Chámor fiának. ¹⁹Nem is halogatta az ifjú a dolgot, mert kívánta Yá'ákov leányát, és ő volt a legbecsültebb apja egész háznépéből.

²⁰Visszament tehát Chámor és fia, Szichem, városuk kapujába, és így szóltak városuk férfiaihoz: ²¹Ezek az emberek békések velünk. Hadd lakjanak az országban, és kereskedjenek benne, hiszen ez az ország elég tágas mindenfelé. Leányaikat feleségül vesszük, a mi leányainkat pedig hozzájuk adjuk. ²²De csak akkor egyeznek bele ezek a férfiak, hogy köztünk lakjanak, és velük egy néppé legyünk, ha minden férfi körülmetélkedik nálunk, ahogyan ők is körül vannak metélve. ²³Hát nem lesz-e a miénk jószáguk, vagyonuk és minden állatuk, ha beleegyezünk, hogy köztünk lakjanak? ²⁴És hallgatott Chámorra meg a fiára, Szichemre mindenki, aki kijárt városuk kapuján, és körülmetélkedett minden férfi, aki kijárt városuk kapuján.

²⁵A harmadik napon azonban, amikor még fájdalmaik voltak, fegyvert ragadott Yá'ákov két fia, Shim'on és Levi, Dináh bátyjai, rátörtek a gyanútlan városra, és meggyilkoltak minden férfit. ²⁶Chámort is, meg a fiát, Szichemet is kardélre hányták, Dináht pedig kihozták Szichem házából, és elmentek. ²⁷Így törtek rá Yá'ákov fiai az elesettekre, a várost pedig kifosztották, mert megbecstelenítették a húgukat. ²⁸Juhaikat, marháikat, szamaraikat, s ami csak a városban és a mezőn volt, elvitték. ²⁹Minden vagyonukat elzsákmányolták, gyermekeiket és asszonyaikat fogságba hurcolták; és elvittek mindent, ami a házban volt.

³⁰De Yá'ákov ezt mondta Shim'onnak és Levinek: Bajba kevertetek, gyűlöltté tettetek engem ennek az országnak a lakói előtt, a Kená'ánik és Periziek előtt. Én csak kevesedmagammal vagyok, egybegyűlnek ellenem, lecsapnak rám, és elpusztulok házam népével együtt. ³¹De ők azt mondták: Hát szabad úgy bánni a mi húgunkkal, mint valami paráznával?!

Szójegyzék: Chámor (חֲמוֹר - 𐤇𐤌𐤅𐤓) – Szamár • Chivi (חִוִּי - 𐤇𐤅𐤉) – Sátoros/Falusi • Dináh (דִּינָה - 𐤃𐤉𐤍𐤄) – Ítélet/Igazságszolgáltatás • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Fáradt/Tehén • Levi (לֵוִי - 𐤋𐤅𐤉) – Ragaszkodás/Csatlakozás • Perizi (פְּרִזִּי - 𐤐𐤓𐤆𐤉) – Falusi/Nyílt területen lakó • Szichem (שְׁכֶם - 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – Meghallgatás • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő/Elohim fejedelme

¹Elohim ezt mondta Yá'ákovnak: Kelj fel, és menj föl Beit-Elbe, telepedj le ott! Készíts ott oltárt Elnek, aki megjelent neked, amikor menekültél bátyád, Eszáv elől! ²Ekkor azt mondta Yá'ákov a háza népének és mindazoknak, akik vele voltak: Távolítsátok el az idegen elohimat, amelyek köztetek vannak! Tisztítsátok meg magatokat, és váltsatok ruhát! ³Keljünk fel, és menjünk föl Beit-Elbe, oltárt akarok ott készíteni Elnek, aki meghallgatott nyomorúságom napján, és velem volt az úton, amelyen jártam. ⁴Átadták azért Yá'ákovnak a kezükben lévő idegen elohimot mind, meg a fülbevalóikat is, Yá'ákov pedig elásta azokat a cserfa alá, amely Shchemnél van. ⁵Majd elindultak, és Elohim rettegése szállt a környező városokra, azért nem üldözték Yá'ákov fiait.

⁶Így érkezett meg Yá'ákov Luzba, azaz Beit-Elbe, amely Kená'án földjén van, az egész néppel együtt, amely vele volt. ⁷Oltárt épített ott, és elnevezte azt a helyet El Beit-Elnek, mert ott megjelent neki HáElohim, amikor bátyja elől menekült. ⁸Ott halt meg Dvoráh, Rivkáh dajkája, és eltemették Beit-El alatt a tölgyfa alá, amelyet a Siratás Tölgyfájának neveztek el.

⁹Elohim újból megjelent Yá'ákovnak, miután visszatért Pádán-Árámból, és megáldotta őt. ¹⁰Ezt mondta neki Elohim: Yá'ákov a te neved. De nem neveznek többé Yá'ákovnak, hanem Yiszrá'El lesz a neved. Így nevezte el Yiszrá'Elnek. ¹¹Majd ezt mondta neki Elohim: Én vagyok El-Shádáj! Szaporodjál, és sokasodjál! Nép, sőt népek gyülekezete származik tőled, és királyok sarjadnak ágyékodból. ¹²Neked adom majd azt a földet, melyet Ávráhámnak és Yitzcháknak adtam, utánad pedig utódaidnak adom azt a földet.

¹³Azután felemelkedett tőle Elohim, arról a helyről, ahol beszélt vele. ¹⁴Yá'ákov pedig emlékoszlopot állított azon a helyen, ahol beszélt vele; kőoszlopot, és italáldozatot öntött rá, és olajat öntött rá. ¹⁵Yá'ákov Beit-Elnek nevezte el azt a helyet, ahol Elohim beszélt vele.

¹⁶Azután elindultak Beit-Elből. Már csak rövid út választotta el őket Efrátáhtól, amikor szülnie kellett Ráchelnek, de a szülés nehéz volt. ¹⁷A nehéz szülés közben ezt mondta neki a bába: Ne félj, mert most is fiad lett! ¹⁸Amikor lelke kiszállt belőle, mert meghalt, Ben-Oninak nevezte el a fiát. Az apja viszont BenYáminnak nevezte. ¹⁹Így halt meg Ráchel, és eltemették az Efrátáhba, azaz Beit-Lechembe vezető úton. ²⁰Sírja fölé emlékoszlopot állított Yá'ákov. Ráchel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is. ²¹Azután továbbment Yiszrá'El, és Migdál-Ederen túl vert sátrat.

²²Amikor Yiszrá'El már azon a földön lakott, elment Re'uven, és Bilháhval, apja ágyasával hált, de Yiszrá'El meghallotta.

²³Yá'ákovnak tizenkét fia volt. Leáh fia volt Re'uven, Yá'ákov elsőszülötte, meg Shim'on, Levi és Yáhu'Dáh, Yiszáchár és Z'vulun. ²⁴Ráchel fia volt Yoszef és BenYámin. ²⁵Bilháhnak, Ráchel szolgálójának a fia volt Dán és Náftáli. ²⁶Zilpáhnak, Leáh szolgálójának a fia volt Gád és Ásher. Ezek voltak Yá'ákov fiai, akik Pádán-Árámban születtek.

²⁷És Yá'ákov eljutott apjához, Yitzchákhoz Mámreba, Kiryát-Árbába, azaz Chevronba, ahol Ávráhám és Yitzchák jövevényként lakott. ²⁸Yitzchák életkora száznyolcvan esztendő volt. ²⁹Akkor elhunyt Yitzchák, meghalt öregen, napokkal betelve, és népéhez gyűjtetett. Fiai, Eszáv és Yá'ákov temették el.

Szójegyzék: Ásher (אָשֵׁר - 𐤀𐤔𐤓) – Boldog • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Beit-El (בֵּית־אֵל - 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza • Beit-Lechem (בֵּית־לֶחֶם - 𐤁𐤉𐤕𐤋𐤇𐤌) – Kenyér háza/Betlehem • Ben-Oni (בֶּן־אוֹנִי - 𐤁𐤍𐤀𐤅𐤍𐤉) – Fájdalmam fia • Bilháh (בִּלְהָה - 𐤁𐤋𐤄𐤄) – Rémület/Együgyű • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Társulás • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – Bíró/Ítélet • Dvoráh (דְּבֹרָה - 𐤃𐤁𐤓𐤄) – Méhecske • Efrátáh (אֶפְרָתָה - 𐤀𐤐𐤓𐤕𐤄) – Termékeny • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Elohim/Erős • El-Shádáj (אֵל שַׁדַּי - 𐤀𐤋 𐤔𐤃𐤉) – A Mindenható • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau • Gád (גָּד - 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Kiryát-Árbá (קִרְיַת אַרְבַּע - 𐤒𐤓𐤉𐤕 𐤀𐤓𐤁𐤏) – Négyek városa • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Fáradt/Tehén • Levi (לֵוִי - 𐤋𐤅𐤉) – Csatlakozás • Luz (לוּז - 𐤋𐤅𐤆) – Mandulafa • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Kövérség • Migdál-Eder (מִגְדַּל־עֵדֶר - 𐤌𐤂𐤃𐤋𐤏𐤃𐤓) – Nyáj tornya • Náftáli (נַפְתָּלִי - 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – Küzdelmeim • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם - 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Árám síksága • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Anyajuh • Re'uven (רְאוּבֵן - 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – Lássatok, fiú! • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Megkötöző/Foglyul ejtő • Shchem (שְׁכֶם - 𐤔𐤊𐤌) – Váll • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – Meghallgatott • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Dicséret • Yiszáchár (יִשָּׂשכָר - 𐤉𐤔𐤔𐤊𐤓) – Jutalom/Fogadott • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő/Elohim fejedelme • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Hozzáad/Gyarapít • Zilpáh (זִלְפָּה - 𐤆𐤋𐤐𐤄) – Csepp • Z'vulun (זְבוּלֻן - 𐤆𐤁𐤅𐤋𐤍) – Lakóhely

¹Ez Eszáv, azaz Edom nemzetsége: ²Eszáv Kená'án leányai közül vett feleségeket: Ádáht, a Chiti Elon leányát és Oholibámáht, Ánáh leányát, a Chivi Tziv'on unokáját, ³meg Básmátot, Yishmá'El leányát, Neváyot nőtestvérét. ⁴Ádáh szülte Eszávnak Elifázt, és Básmát szülte Reu'Elt. ⁵Oholibámáh pedig szülte Ye'usht, Yá'lámot és Koráchot. Ezek Eszáv fiai, akik Kená'án földjén születtek. ⁶Akkor Eszáv fogta a feleségeit, fiait, leányait és mindenkit, aki a házához tartozott, meg a jószágát, minden állatát és egész vagyonát, amit Kená'án földjén szerzett, és más földre ment a testvére, Yá'ákov elől. ⁷Mert olyan sok volt a szerzeményük, hogy nem lakhattak együtt, és jószágaik miatt nem bírta őket eltartani az a föld, amelyen jövevények voltak. ⁸Így telepedett le Eszáv a Sze'irhegyen. Eszáv pedig Edom. ⁹Ez a Sze'irhegyen lakó Eszávnak, Edom ősatyjának a nemzetsége:

¹⁰Így hívták Eszáv fiait: Elifáz volt Ádáhnak, Eszáv feleségének a fia. Reu'El pedig Básmátnak, Eszáv feleségének a fia. ¹¹Elifáz fiai voltak: Temán, Omár, Tzefo, Gá'tám és Kenáz. ¹²Timná volt Elifáznak, Eszáv fiának az ágyasa, ő szülte Elifáznak Ámálekot. Ezek voltak Ádáhnak, Eszáv feleségének a fiai. ¹³Reu'El fiai voltak a következők: Náhát, Zerách, Shámáh és Mizáh. Ezek voltak Básmátnak, Eszáv feleségének a fiai. ¹⁴Ezek voltak a fiai Oholibámáhnak, Eszáv feleségének, Ánáh leányának, Tziv'on unokájának: ő szülte Eszávnak Ye'usht, Yá'lámot és Koráchot.

¹⁵Ezek voltak Eszáv utódai közül a nemzetségfők: Elifáznak, Eszáv elsőszülöttjének a fiai voltak: Temán nemzetségfő, Omár nemzetségfő, Tzefo nemzetségfő, Kenáz nemzetségfő, ¹⁶Korách nemzetségfő, Gá'tám nemzetségfő, Ámálek nemzetségfő. Ezek voltak az Elifáztól származó nemzetségfők Edom földjén, ezek Ádáh fiai voltak. ¹⁷Ezek voltak Reu'Elnek, Eszáv fiának a fiai: Náhát nemzetségfő, Zerách nemzetségfő, Shámáh nemzetségfő és Mizáh nemzetségfő. Ezek voltak a Reu'Eltól származó nemzetségfők Edom földjén; ezek Básmátnak, Eszáv feleségének a fiai voltak. ¹⁸Ezek voltak Oholibámáhnak, Eszáv feleségének a fiai: Ye'ush nemzetségfő, Yá'lám nemzetségfő és Korách nemzetségfő. Ezek voltak az Oholibámáhtól, Ánáh leányától, Eszáv feleségétől származó nemzetségfők. ¹⁹Ezek voltak Eszávnak, azaz Edomnak a fiai és nemzetségfői.

²⁰Ezek voltak a Chori Sze'ir fiai, akik ezen a földön laktak: Lotán, Shovál, Tziv'on, és Ánáh, ²¹Dishon, Etzer és Dishán. Ezek voltak a Chori nemzetségfők, Sze'ir fiai, Edom földjén. ²²Lotán fiai voltak: Chori és Hemám, Lotánnak a húga pedig Timná. ²³Ezek voltak Shovál fiai: Álwán, Mánáhát, Evál, Shefo és Onám. ²⁴Ezek voltak Tziv'on fiai: Ájáh és Ánáh. Ez az Ánáh meleg forrásokat talált a pusztában, amikor apjának, Tziv'onnak a szamarait legeltette. ²⁵Ezek voltak Ánáh gyermekei: Dishon és Oholibámáh, Ánáh leánya. ²⁶Ezek voltak Dishon fiai: Chemdán, Eshbán, Yitrán és Kerán. ²⁷Ezek voltak Etzer fiai: Bilhán, Zá'áván és Ákán. ²⁸Ezek voltak Dishán fiai: Utz és Árán. ²⁹Ezek voltak a Chori nemzetségfők: Lotán nemzetségfő, Shovál nemzetségfő, Tziv'on nemzetségfő, Ánáh nemzetségfő, ³⁰Dishon nemzetségfő, Etzer nemzetségfő és Dishán nemzetségfő. Ezek voltak a Sze'ir földjén lakó Chori nemzetségfők nemzetségenként.

³¹Ezek a királyok uralkodtak Edomban, mielőtt Yiszrá'El fiainak királyuk lett volna: ³²Edomban Belá, Be'or fia uralkodott, városának a neve Dinháváh volt. ³³Belá halála után a Botzráhi Yováv, Zerách fia lett a király. ³⁴Yováv halála után a temániak földjéről való Chushám lett a király. ³⁵Chushám halála után Hádád, Bedád fia lett a király, aki megverte a Midyániakat a Moáv mezején. Városának a neve Ávit volt. ³⁶Hádád halála után a Mászrekáhi Számláh lett a király. ³⁷Számláh halála után a Rechovot-Hánáhári Shá'ul lett a király. ³⁸Shá'ul halála után Bá'ál-Chánán, Áchbor fia lett a király. ³⁹Bá'ál-Chánán, Áchbor fia halála után Hádár lett a király. Városának a neve Pá'u volt, feleségének a neve Mehetav'El, aki Mezáháv leányának, Mátrednak a leánya volt.

⁴⁰Így hívták az Eszávtól származó nemzetségfőket, nemzetségeik, lakóhelyük és nevük szerint: Timná nemzetségfő, Álváh nemzetségfő, Yetet nemzetségfő, ⁴¹Oholibámáh nemzetségfő, Eláh nemzetségfő, Pinon nemzetségfő, ⁴²Kenáz nemzetségfő, Temán nemzetségfő, Mivtzár nemzetségfő, ⁴³Mágdi'El nemzetségfő és Irám nemzetségfő. Ezek voltak Edom nemzetségfői, lakóhelyük szerint az általuk birtokolt földön. Eszáv, Edom atyja.

Szójegyzék: Ádáh (עָדָה - 𐤏𐤃𐤄) – Dísz/Ékszer • Ámálek (עֲמָלֵק - 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Harcos nép/Völgy lakója • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös • Elifáz (אֱלִיפָז - 𐤀𐤋𐤉𐤐𐤆) – Elohim a finom arany/Eszáv elsőszülöttje • Eszáv (עֵשָׂו - 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Midyán (מִדְיָן - 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Ítélet • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Az atyától való • Oholibámáh (אָהֳלִיבָמָה - 𐤀𐤄𐤋𐤉𐤁𐤌𐤄) – A magaslat sátra • Reu'El (רְעוּאֵל - 𐤓𐤏𐤅𐤀𐤋) – Elohim barátja • Sze'ir (שֵׂעִיר - 𐤔𐤏𐤉𐤓) – Szőrös/Bozótos • Temán (תֵּימָן - 𐤕𐤉𐤌𐤍) – Dél/Bölcsesség központja • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő/Elohim fejedelme

¹Yá'ákov is azon a földön lakott, ahol apja jövevény volt: Kená'án földjén. ²Ez Yá'ákov nemzetségének a története: Amikor Yoszef tizenhét éves lett, testvéreivel együtt a nyájat legeltette, és ő ifjú volt Bilháhnak és Zilpáhnak, apja feleségeinek a fiai mellett. Yoszef pedig rossz hírüket vitte az apjuknak. ³ És Yiszrá'El Yoszefet minden fiánál jobban szerette, mert öregkorában született fia volt, s ezért hosszú tunikát csináltatott neki. ⁴Amikor testvérei látták, hogy apjuk jobban szereti őt minden testvérénél, meggyűlölték, és nem tudtak vele Shálommal szólni.

⁵Egyszer Yoszef álmot álmodott, elmondta testvéreinek, és emiatt még jobban meggyűlölték. ⁶Ezt mondta nekik: Hallgassátok csak meg ezt az álmot, amelyet álmodtam! ⁷Éppen kévéket kötöttünk a mezőn. Az én kévém fölkelt, és állva is maradt, a ti kévéitek pedig körülállták, és leborultak az én kévém előtt. ⁸Testvérei azt mondták neki: Vajon királyként uralkodsz fölöttünk? Valóban uralmad lesz rajtunk? És még jobban meggyűlölték az álmaiért és beszédéért.

⁹Egy másik álmot is álmodott, és azt is elbeszélte testvéreinek. Ezt mondta: Íme, ismét álmot álmodtam: és íme, a nap, a hold és tizenegy csillag leborulnak előttem. ¹⁰Amikor ezt apjának és testvéreinek elbeszélte, az apja megdorgálta, és ezt mondta neki: Micsoda álmot álmodtál? Talán bizony járuljunk eléd, anyáddal és testvéreiddel együtt, hogy földre boruljunk előtted?! ¹¹Ezért féltékenykedni kezdtek rá a testvérei. Apja pedig megőrizte ezt a dolgot.

¹²Egyszer a testvérek elmentek Szichembe apjuk nyáját legeltetni. ¹³Yiszrá'El ezt mondta Yoszefnek: Nemde testvéreid Szichemben legeltetnek? Gyere csak, elküldelek hozzájuk! Yoszef azt mondta neki: Itt vagyok! ¹⁴Apja azt mondta neki: Menj és nézd meg testvéreid Shálomját és a nyáj Shálomját. Azután számolj be nekem! Elküldte tehát Chevron völgyéből, és ő elment Szichembe.

¹⁵Amikor a mezőn bolyongott, találkozott egy emberrel, aki megkérdezte tőle: Mit keresel? ¹⁶Yoszef azt felelte: Testvéreimet keresem. Mondd meg nekem, hol legeltetnek? ¹⁷Az az ember így felelt: Elmentek innen, és hallottam is, amikor ezt mondták: Menjünk Dotánba! Elment tehát Yoszef a testvérei után, és megtalálta őket Dotánban. ¹⁸Amikor távolról meglátták, még mielőtt a közelükbe ért, cselt szőttek ellene, hogy megöljék. ¹⁹Ezt mondták egymásnak: Íme, jön itt az álmok mestere! ²⁰Gyertek, öljük meg, dobjuk bele egy kútba, és mondjuk azt, hogy vadállat ette meg. Majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból!

²¹Amikor ezt Re'uven meghallotta, kimentette őt a kezükből, és ezt mondta: Ne üssük agyon! ²²Majd ezt mondta nekik Re'uven: Ne ontsatok vért! Dobjátok bele ebbe a kútba itt a pusztában, de kezet ne emeljetek rá! Így akarta megmenteni a kezükből és visszajuttatni apjához.

²³Amikor odaért Yoszef a testvéreihez, lehúzták róla a ruháját, a hosszú tunikát. ²⁴Azután fogták, és beledobták a kútba. A kút üres volt, nem volt benne víz.

²⁵Ezután leültek enni. Föltekintve, látták, hogy éppen egy Yishmá'Eli karaván közeledik Gil'ád felől. Tevéik gyógyfűvel, balzsammal és mirhával voltak megrakva, amit Mitzráyimba szállítottak. ²⁶Ekkor azt mondta Yáhu'Dáh a testvéreinek: Mi haszna, ha megöljük testvérünket, és elföldeljük a vérét? ²⁷Gyertek, adjuk el a Yishmá'Elieknek! Kezet ne emeljünk rá, mert testvérünk, saját testünk ő. És hallgattak rá testvérei.

²⁸Közben azonban Midyáni kereskedők mentek arra, fölhúzták Yoszefet a kútból, és eladták Yoszefet a Yishmá'Eliknek húsz ezüstért. Azok pedig elvitték Yoszefet Mitzráyimba. ²⁹Amikor Re'uven visszatért a kúthoz, Yoszef már nem volt a kútban. Akkor megszaggatta a ruháját, ³⁰visszatért testvéreihez, és azt mondta: Nincs meg a gyerek! És én - hova menjek?

³¹Akkor fogták Yoszef ruháját, levágtak egy kecskebakot, és belemártották a ruhát a vérébe. ³²Azután elküldték a hosszú palástot, elvitték apjukhoz, ezzel az üzenettel: Ezt találtuk. Ismerd fel, kérünk: a fiad ruhája ez, vagy sem? ³³Ő felismerte, és azt mondta: Az én fiam ruhája ez! Vadállat ette meg, biztosan széttépte Yoszefet! ³⁴És megszaggatta Yá'ákov felsőruháit, zsákruhát tekert a derekára, és sokáig gyászolta a fiát. ³⁵Fiai és leányai mind vigasztalni igyekeztek, de nem akart vigasztalódni, hanem ezt mondta: Gyászolva szállok le fiamhoz a She'olba. Így siratgatta őt az apja.

³⁶A Medániak pedig eladták Yoszefet Mitzráyimban Potifárnak, Pár'oh főemberének, a testőrök parancsnokának.

Szójegyzék: Bilháh (בִּלְהָה - 𐤁𐤋𐤄𐤄) – Rémület/Együgyű • Chevron (חֶבְרוֹן - 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Társulás • Dotán (דֹתָן - 𐤃𐤕𐤍) – Két kút • Gil'ád (גִּלְעָד - 𐤂𐤋𐤏𐤃) – Tanúság hegye • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Medán (מְדָן - 𐤌𐤃𐤍) – Pereskedés (Avráhám és Keturáh fia; külön nemzetség) • Midyán (מִדְיָן - 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Ítélet • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Potifár (פּוֹטִיפַר - 𐤐𐤅𐤈𐤉𐤐𐤓) – Ráh ajándéka • Re'uven (רְאוּבֵן - 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – Lássatok, egy fiú! • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Békesség, jól-lét, teljesség • She'ol (שְׁאוֹל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/Holtak birodalma • Szichem (שְׁכֶם - 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Yahuwah dicsőítése • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Zilpáh (זִלְפָּה - 𐤆𐤋𐤐𐤄) – Csepp/Folyás

¹Történt abban az időben, hogy Yáhu'Dáh lement testvéreitől, és kitért egy Ádulámi emberhez, akinek Chiráh volt a neve. ²Ott meglátta Yáhu'Dáh egy Shu'á nevű Kená'áni embernek a leányát, elvette, és bement hozzá. ³Az teherbe esett, és fiút szült, akit Yáhu'Dáh Ernek nevezett el. ⁴Majd ismét teherbe esett, fiút szült, és azt az anyja Onánnak nevezte el. ⁵Azután még egy fiút szült, akit az anyja Sheláhnak nevezett el. Amikor ezt szülte, Yáhu'Dáh Kezivben volt. ⁶Yáhu'Dáh feleséget vett elsőszülött fiának, Ernek. Az asszonynak Támár volt a neve. ⁷De Er, Yáhu'Dáh elsőszülöttje rossz volt Yahuwah szemében, ezért Yahuwah megölte őt. ⁸Ekkor azt mondta Yáhu'Dáh Onánnak: Menj be a bátyád feleségéhez, vedd el őt mint a sógora, és támassz utódot a bátyádnak! ⁹De Onán tudta, hogy az utód nem az övé lesz. Ezért valahányszor bement a bátyja feleségéhez, a földre vesztegette a magot, hogy ne támasszon utódot a bátyjának. ¹⁰De rossz volt Yahuwah szemében, amit tett, ezért őt is megölte. ¹¹Ekkor azt mondta Yáhu'Dáh Támárnak, a menyének: Maradj özvegyen apád házában, amíg felnő a fiam, Sheláh. Mert így gondolkodott: Ne haljon meg ő is, mint a bátyjai! Támár elment, és apja házában lakott.

¹²Hosszabb idő múlva meghalt Shu'á leánya, Yáhu'Dáh felesége. Amikor Yáhu'Dáh megvigasztalódott, fölment barátjával, az Ádulámi Chiráhval Timnáhba, ahol a juhait nyírták. ¹³De megmondták Támárnak: Most megy az apósod Timnáhba a juhai nyírására. ¹⁴Ekkor levetette magáról özvegyi ruháját, elfátyolozta és beburkolózott. Azután odaült Enáyim kapujába a Timnáhba vezető úton. Mert látta, hogy Sheláh felnőtt, de őt nem adták hozzá feleségül. ¹⁵Yáhu'Dáh meglátta, és paráznának gondolta, mert eltakarta az arcát. ¹⁶Kitért hozzá az úton, és ezt mondta: Hadd menjek be hozzád! Mert nem tudta, hogy a menye az. De ő azt kérdezte: Mit adsz nekem, ha bejössz hozzám? ¹⁷Ő így felelt: Küldök neked a nyájamból egy kecskegödölyét. De Támár ezt mondta: Adj zálogot, amíg megküldöd! ¹⁸Yáhu'Dáh megkérdezte: Mit adjak neked zálogba? Az ezt felelte: Pecsétnyomódat, zsinórodat, meg azt a botot, ami a kezedben van. Odaadta azért neki, azután bement hozzá; az asszony pedig teherbe esett tőle.

¹⁹Majd fölkelt Támár, és elment. Azután levetette fátylát, és felöltötte özvegyi ruháját. ²⁰Yáhu'Dáh megküldte a kecskegödölyét Ádulámi barátjával, hogy az visszavegye a zálogot az asszonytól, de nem találta meg. ²¹Akkor megkérdezte annak a helynek a lakóit: Hol van az a felszentelt parázna, aki Enáyimnál az útfélen volt? Azok ezt felelték: Nem volt erre felszentelt parázna. ²²Visszatért tehát Yáhu'Dáhhoz, és ezt mondta: Nem találtam meg. Annak a helynek a lakói is azt mondták: Nem volt erre felszentelt parázna. ²³Yáhu'Dáh azt mondta: Tartsa meg magának, hogy gúnyt ne űzzenek belőlünk! Én megküldtem ezt a gödölyét, de te nem találtad meg őt.

²⁴Mintegy három hónap múlva hírül vitték Yáhu'Dáhnak: Paráználkodott Támár, a menyed, és már terhes is a paráznaság miatt. Akkor ezt mondta Yáhu'Dáh: Vigyétek ki, és égettessék meg! ²⁵Már vitték kifelé, amikor megüzente apósának: Attól a férfitól lettem terhes, akinek a holmija ez. Ismerd fel, kérlek, kié ez a pecsétnyomó, zsinór és bot? ²⁶Felismerte Yáhu'Dáh, és ezt mondta: Igazabb nálam, mert nem adtam őt a fiamhoz, Sheláhhoz. Többször azonban nem hált vele Yáhu'Dáh.

²⁷Amikor a szülés ideje elérkezett, kitűnt, hogy ikrek voltak a méhében. ²⁸Szülés közben az egyik kidugta a kezét, a bába megfogta, vörös fonalat kötött a kezére, és így szólt: Ez jött ki először. ²⁹De amikor visszahúzta a kezét, mégis a testvére jött ki. A bába ezt kérdezte: Micsoda rést törtél magadnak! Ezért nevezték el Peretznek. ³⁰Utána kijött a testvére, akinek a vörös fonál volt a kezén. Ezt Zeráchnak nevezte el.

Szójegyzék: Ádulám (עֲדֻלָּם - 𐤏𐤃𐤋𐤌) – Menedék/Igazságos nép • Chiráh (חִירָה - 𐤇𐤉𐤓𐤄) – Nemesség/Fehérség • Enáyim (עֵינַיִם - 𐤏𐤉𐤍𐤉𐤌) – Két szem/Két forrás • Er (עֵר - 𐤏𐤓) – Ébren levő/Éber • Kedeshah (קְדֵשָׁה - 𐤒𐤃𐤔𐤄) – Felszentelt / kultikus parázna • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Keziv (כְּזִיב - 𐤊𐤆𐤉𐤁) – Hazugság/Csalóka • Onán (אוֹנָן - 𐤀𐤅𐤍𐤍) – Erő/Fájdalom • Peretz (פֶּרֶץ - 𐤐𐤓𐤑) – Kitörés/Áttörés • Sheláh (שֵׁלָה - 𐤔𐤋𐤄) – Kérés/Nyugalom • Shu'á (שׁוּעַ - 𐤔𐤅𐤏) – Gazdagság/Kiáltás • Támár (תָּמָר - 𐤕𐤌𐤓) – Pálma/Datolya • Timnáh (תִּמְנָה - 𐤕𐤌𐤍𐤄) – Kijelölt rész • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Yahuwah dicsőítése • Zerách (זֶרַח - 𐤆𐤓𐤇) – Felragyogás/Napkelte

¹Yoszefet levitték Mitzráyimba, és Potifár, Pár'oh udvarnoka, a testőrök parancsnoka – egy Mitzráyimi ember – megvásárolta őt a Yishmá'Eliták kezéből, akik oda levitték. ²De Yahuwah Yoszeffel volt, ezért sikeres ember lett, és Mitzráyimi urának a házában élt. ³Látta az ura, hogy vele van Yahuwah, és mindazt, amit tesz, eredményessé teszi Yahuwah a keze által. ⁴Megnyerte Yoszef a jóindulatát, és személyes szolgálatába állt. Azután háza felügyelőjévé tette, és rábízta egész vagyonát. ⁵Attól fogva, hogy házának és egész vagyonának a felügyelőjévé tette, megáldotta Yahuwah a Mitzráyimi ember házát Yoszefért, és Yahuwah áldása volt egész vagyonán, ami a házban és a mezőn volt. ⁶Ezért Yoszef kezében hagyta egész vagyonát, és semmire sem volt gondja mellette, kivéve a kenyerét, amelyet evett. - Yoszefnek szép termete és szép arca volt.

⁷Ezek után az történt, hogy Yoszefre szemet vetett urának a felesége, és ezt mondta: Hálj velem! ⁸Ő azonban elutasította, és azt felelte ura feleségének: Nézd, az én uramnak semmi gondja sincs mellettem háza dolgaira, és rám bízta egész vagyonát. ⁹Senki sem nagyobb nálam ebben a házban. Semmit sem tartott vissza tőlem, csak téged, mivel te a felesége vagy. Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, és vétkeznék Elohim ellen?! ¹⁰Bár az asszony nap mint nap ezt mondogatta Yoszefnek, ő mégsem hallgatott rá, hogy mellé feküdjék, és vele legyen. ¹¹Egy napon az történt, hogy bement Yoszef a házba a munkáját végezni, és a háznép közül senki sem volt a házban. ¹²Ekkor megragadta őt az asszony a ruhájánál fogva, és azt mondta: Hálj velem! Ő azonban otthagyta ruháját az asszony kezében, futásnak eredt, és kiszaladt. ¹³Amikor az asszony látta, hogy kezében hagyta a ruháját, és kifutott, ¹⁴összehívta háza népét, és ezt mondta nekik: Nézzétek, egy Ivri embert hozott hozzánk, hogy gúnyt űzzön rajtunk. Bejött hozzám, hogy velem háljon, de én hangosan kiáltottam. ¹⁵Amikor meghallotta, hogy hangosan kiáltozni kezdek, nálam hagyta a ruháját, futásnak eredt, és kiszaladt.

¹⁶Az asszony magánál tartotta Yoszef ruháját, míg az ura haza nem jött. ¹⁷Akkor így beszélte el neki a dolgokat: Bejött hozzám az Ivri szolga, akit idehoztál hozzánk, hogy gúnyt űzzön rajtam. ¹⁸De amikor hangosan kiáltozni kezdtem, nálam hagyta a ruháját, és kifutott.

¹⁹Amikor az ura meghallotta feleségének a szavait, amelyeket neki mondott: Ilyen dolgokat tett velem a szolgád! - akkor haragra gerjedt. ²⁰Fogta Yoszefet az ura, és abba a börtönbe vetette, ahol a király foglyait tartották fogva; ott volt börtönben. ²¹De Yahuwah Yoszeffel volt, hűséges maradt hozzá, és kedveltté tette a börtönparancsnok előtt. ²²A börtönparancsnok Yoszefre bízta mindazokat a foglyokat, akik a börtönben voltak, és ő dolgoztatta mindazokat, akik ott dolgoztak. ²³A börtönparancsnoknak nem volt gondja semmire, ami a kezében volt, mert Yahuwah Yoszeffel volt, és eredményessé tette Yahuwah, amit tett.

Szójegyzék: Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Ivri (עִבְרִי - 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Potifár (פּוֹטִיפַר - 𐤐𐤅𐤈𐤉𐤐𐤓) – Ráh ajándéka • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló • Yishmá'El (יִשְׁמָעֵאל - 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Ezek után történt, hogy a Mitzráyimi király pohárnoka és sütőmestere vétkezett uruk, a Mitzráyimi király ellen. ²Megharagudott azért Pár'oh a két főemberre, a főpohárnokra és a fősütőmesterre. ³Őrizetbe vétette őket a testőrparancsnok házában, abban a börtönben, ahol Yoszefet fogva tartották. ⁴A testőrparancsnok Yoszefet rendelte melléjük, hogy szolgálja ki őket. Jó ideig maradtak őrizetben. ⁵Egyszer álmot álmodtak mindketten, a Mitzráyimi király pohárnoka és sütőmestere, akiket a börtönben fogva tartottak. Mindegyiknek az álma ugyanazon az éjszakán volt, és mindegyik álomnak megvolt a maga jelentése. ⁶Amikor reggel bement hozzájuk Yoszef, látta rajtuk, hogy elkeseredettek. ⁷Megkérdezte Pár'oh főembereit, akik vele voltak őrizetben ura házában: Miért olyan szomorú ma az arcotok? ⁸Ők azt felelték neki: Álmot álmodtunk, de nincs, aki megfejtse. Yoszef ezt mondta nekik: Nemde Elohiméi a megfejtések? Beszéljétek csak el nekem!

⁹A főpohárnok elbeszélte az álmot Yoszefnek, és ezt mondta neki: Álmomban egy szőlőtő volt előttem. ¹⁰A szőlőtőn három vessző volt. Alighogy kihajtott, már ki is virágzott, és fürtjein megértek a szemek. ¹¹Kezemben volt Pár'oh pohara. Fogtam a szőlőszemeket, belefacsartam Pár'oh poharába, és a poharat Pár'oh kezébe adtam. ¹²Yoszef ezt mondta neki: A megfejtés a következő: A három vessző három nap. ¹³Három nap múlva felemeli Pár'oh a fejedet, és visszahelyez a hivatalodba, és majd adod Pár'oh poharát a tenyerébe a régi rend szerint, amikor a pohárnoka voltál. ¹⁴De ne feledkezz meg rólam, amikor jó dolgod lesz, és tégy velem Chesedet: említs meg engem Pár'ohnak, és vezess ki engem ebből a házból! ¹⁵Mert ellopva raboltak el engem az Ivrim földjéről, és itt sem csináltam semmi rosszat, mégis verembe vetettek.

¹⁶Amikor a fősütőmester látta, hogy milyen jó a megfejtés, ezt mondta Yoszefnek: Nekem meg álmomban három fonott kosár volt a fejemen. ¹⁷A felső kosárban mindenféle étkek voltak Pár'ohnak, sütőmesteri készítmény, és a madarak ették azokat a kosárból, a fejem fölül. ¹⁸Yoszef ezt mondta válaszában: A megfejtés a következő: A három kosár három nap. ¹⁹Három nap múlva felemeli Pár'oh a fejedet rólad, és fára akasztat, és madár eszi le rólad a húsodat.

²⁰Harmadnap születésnapja volt Pár'ohnak, lakomát rendezett minden szolgájának, és felemelte a főpohárnok fejét és a fősütőmester fejét szolgái közepette: ²¹a főpohárnokot visszahelyezte pohárnoki tisztségébe, és adta a poharat Pár'oh tenyerébe, ²²a fősütőmestert pedig felakasztatta, ahogyan az álmukat megfejtette Yoszef. ²³De nem emlékezett a főpohárnok Yoszefre, hanem elfelejtette.

Szójegyzék: Chesed (חֶסֶד - 𐤇𐤎𐤃) – Szövetséges kegy/jótét • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Ivrim (עִבְרִים - 𐤏𐤁𐤓𐤉𐤌) – Héberek/Átkelők • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Két esztendő múlva történt, hogy Pár'oh ezt álmodta: és íme, ott állt a Folyam mellett. ²A Folyamból hét szép külsejű és kövér testű tehén jött ki, és legelt a sás között. ³De hét másik tehén is jött ki utánuk a Folyamból, amelyek rút külsejűek és sovány testűek voltak, és odaálltak a többi tehén mellé a Folyam partján. ⁴A rút külsejű és sovány testű tehenek megették a hét szép külsejű és kövér testű tehenet. Ekkor fölébredt Pár'oh.

⁵Ismét elaludt, és másodszor ezt álmodta: Hét kövér és szép kalász nőtt egy száron. ⁶De hét sovány és a keleti széltől kiaszott kalász is sarjadt utánuk. ⁷A sovány kalászok elnyelték a hét kövér és telt kalászt. Ekkor fölébredt Pár'oh, és rájött, hogy álmodott. ⁸Reggel azonban nyugtalan lett a szelleme, ezért összehívatta Mitzráyim minden jövendőmondóját és minden bölcsét, és elbeszélte nekik Pár'oh az álmát. De senki sem tudta megfejteni Pár'ohnak.

⁹Ekkor a főpohárnok így szólt Pár'ohhoz: Be kell ma vallanom vétkeimet. ¹⁰Amikor Pár'oh megharagudott szolgáira, és őrizetbe vétetett engem és a fősütőmestert a testőrparancsnok házában, ¹¹álmot álmodtunk ugyanazon az éjszakán, én is meg ő is. Mindegyik álomnak, amit álmodtunk, megvolt a maga jelentése. ¹²Volt ott velünk egy Ivri ifjú, a testőrparancsnok szolgája. Elbeszéltük neki álmainkat, és ő megfejtette. ¹³Mindegyikünk álmát jól fejtette meg, mert úgy lett, ahogyan megfejtette nekünk: engem visszahelyeztek hivatalomba, amazt pedig fölakasztották. ¹⁴Akkor Pár'oh hívatta Yoszefet, és sietve kihozták a tömlöcből. Ő megborotválkozott, ruhát váltott, és bement Pár'ohhoz.

¹⁵Pár'oh ezt mondta Yoszefnek: Álmot álmodtam, de senki sem tudja megfejteni. Rólad azt hallottam, hogy ha meghallod az álmot, meg tudod fejteni. ¹⁶Yoszef így felelt Pár'ohnak: Nem én, hanem Elohim ad megbékítő választ Pár'ohnak. ¹⁷Pár'oh így szólt Yoszefhez: Álmomban a Folyam partján álltam. ¹⁸A Folyamból hét kövér testű és szép külsejű tehén jött ki, és legelt a sás között. ¹⁹De hét másik tehén is kijött utánuk, amelyek nagyon hitványak, rút külsejűek és sovány testűek voltak. Egész Mitzráyim földjén nem láttam hozzájuk fogható rútakat. ²⁰A sovány testű és rút külsejű tehenek megették az előbbi hét kövér testű tehenet. ²¹Bár a gyomrukba kerültek, nem lehetett észrevenni, hogy a gyomrukba kerültek, mert a külsejük ugyanolyan rút volt, mint azelőtt. Akkor fölébredtem.

²²Azután azt láttam álmomban, hogy hét telt és szép kalász nőtt egy száron. ²³De hét száraz, sovány és a keleti szélben kiaszott kalász is sarjadt utánuk. ²⁴A sovány kalászok elnyelték a hét szép kalászt. Elmondtam ezt a jövendőmondóknak, de senki sem tudta megfejteni.

²⁵Ekkor Yoszef így szólt Pár'ohhoz: Pár'oh két álma egy és ugyanaz. Azt jelentette ki HáElohim Pár'ohnak, hogy mit fog cselekedni. ²⁶A hét szép tehén hét esztendő. A hét szép kalász is hét esztendő. Az álom egy és ugyanaz. ²⁷A hét sovány és rút tehén, amelyek utánuk jöttek ki, szintén hét esztendő. A hét üres, a keleti széltől kiaszott kalász az éhség hét esztendeje lesz. ²⁸Ez az a dolog, amit Pár'ohnak mondtam: HáElohim megmutatta Pár'ohnak, mit fog cselekedni. ²⁹Hét esztendő jön, amikor nagy bőség lesz Mitzráyim egész földjén. ³⁰De felkel utánuk az éhínség hét esztendeje, amikor minden bőséget elfelejtenek Mitzráyim földjén, és felemészti az éhínség az országot. ³¹Nem is fogják tudni, hogy bőség volt az országban, az utána következő éhínség miatt, olyan súlyos lesz az. ³²Azért ismétlődött meg kétszer is Pár'oh álma, mert szilárdan elrendelt a dolog HáElohim részéről, és siet HáElohim, hogy megtegye azt.

³³Most azért szemeljen ki Pár'oh egy értelmes és bölcs embert, és állítsa azt Mitzráyim élére. ³⁴Ezt tegye Pár'oh: rendeljen az ország fölé felügyelőket, és szedessen ötödöt Mitzráyim országában a bőség hét esztendejében. ³⁵Gyűjtsenek össze minden élelmet a következő jó esztendőkben, halmozzák föl a gabonát, és Pár'oh felügyelete alatt őrizzék az élelmet a városokban. ³⁶Mert ez az élelem lesz az ország tartaléka az éhínség hét esztendejében, amely majd eljön Mitzráyimra, és akkor nem pusztul el az ország az éhínség idején.

³⁷Tetszett ez a beszéd Pár'ohnak és minden szolgájának. ³⁸Pár'oh ezt mondta szolgáinak: Találhatunk-e ehhez hasonló embert, akiben van Ruách Elohim? ³⁹Yoszefnek pedig ezt mondta Pár'oh: Miután Elohim mindezt neked adta tudtul, nincs hozzád hasonló értelmes és bölcs ember. ⁴⁰Te leszel házam gondviselője, és a te szádra csókol egész népem. Engem csak a trón emel majd feljebb nálad. ⁴¹Azután ezt mondta Pár'oh Yoszefnek: Lásd, téged egész Mitzráyim földje fölé helyeztelek! ⁴²És levette Pár'oh a pecsétgyűrűt a kezéről, és Yoszef kezére tette, gyolcsruhába öltöztette, és aranyláncot tett a nyakába. ⁴³Majd körülhordoztatta második kocsiján, és így kiáltottak előtte: Térdre az Atya előtt! Így tette őt egész Mitzráyim felügyelőjévé. ⁴⁴És ezt mondta Pár'oh Yoszefnek: Én vagyok Pár'oh, de nélküled még a kezét vagy lábát sem mozdíthatja senki egész Mitzráyimban! ⁴⁵Ezután elnevezte Pár'oh Yoszefet Tzáfenát-Pá'neáchnak, és hozzáadta feleségül Ászenátot, Potiferánek, On papjának a leányát. És kiment Yoszef Mitzráyim földje fölé.

⁴⁶Yoszef harmincesztendős volt, amikor ott állt Mitzráyim királya, Pár'oh előtt. Azután kiment Yoszef Pár'oh elől, és bejárta egész Mitzráyimot.

⁴⁷A bőség hét esztendeje alatt marokszámra termett a föld. ⁴⁸Yoszef összegyűjtött a hét esztendő alatt minden élelmet, ami csak volt Mitzráyimban, és a városokban helyezte el az élelmet: minden városban a körülötte levő mező élelmét helyezte el. ⁴⁹Yoszef így annyi gabonát halmozott föl, mint a tenger homokja, olyan sokat, hogy végül fel is hagyott a számbavétellel, mert száma sem volt.

⁵⁰Yoszefnek két fia született, mielőtt eljött az éhínség esztendeje. Ászenát, Potiferánek, On papjának a leánya szülte őket. ⁵¹Elsőszülöttjét Menáshehnak nevezte el Yoszef, mert ezt mondta: Elfeledtette velem Elohim minden fáradozásomat és atyámnak egész házát. ⁵²A másodikat pedig Efráyimnak nevezte el, mert ezt mondta: Megszaporított engem Elohim nyomorúságom földjén.

⁵³Azután eltelt a bőség hét esztendeje Mitzráyimban, ⁵⁴és megkezdődött az éhínség hét esztendeje, ahogyan megmondta Yoszef. Éhínség lett minden országban, de egész Mitzráyimban volt kenyér. ⁵⁵Azután megéhezett egész Mitzráyim földje, és a nép kenyérért kiáltott Pár'ohhoz. Ekkor Pár'oh ezt mondta a Mitzráyimiaknak: Menjetek Yoszefhez, és tegyétek azt, amit mond nektek! ⁵⁶Amikor az éhínség kiterjedt az egész országra, Yoszef megnyitotta az összes magtárakat, és árulta a gabonát a Mitzráyimiaknak, mert súlyos volt az éhínség Mitzráyimban. ⁵⁷És az egész földről Mitzráyimba mentek Yoszefhez gabonát vásárolni, mert súlyos volt az éhínség az egész földön.

Szójegyzék: Ászenát (אָסְנַת - 𐤀𐤎𐤍𐤕) – Neit-hez tartozó • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Kétszeres gyümölcstermés • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Ivri (עִבְרִי - 𐤏𐤁𐤓𐤉) – héber (ember) • Menásheh (מְנַשֶּׁה - 𐤌𐤍𐤔𐤄) – Elfelejtető • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • On (אוֹן - 𐤀𐤅𐤍) – Napváros/Heliopolis • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Potiferá (פּוֹטִי פֶרַע - 𐤐𐤅𐤈𐤉 𐤐𐤓𐤏) – Ráh ajándéka • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Elohim Szelleme • Tzáfenát-Pá'neách (צָפְנַת פַּעְנֵחַ - 𐤑𐤐𐤍𐤕 𐤐𐤏𐤍𐤇) – Titkok feltárója • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Yá'ákov látta, hogy Mitzráyimban van gabona és azt mondta Yá'ákov a fiainak: Mit néztek egymásra? ²Majd ezt mondta: Íme, hallottam, hogy Mitzráyimban van gabona, menjetek le oda, és vásároljatok ott gabonát, hogy életben maradjunk, és ne haljunk meg! ³Lement tehát Yoszef tíz bátyja, hogy gabonát vásároljanak Mitzráyimban. ⁴De BenYámint, Yoszef öccsét nem küldte el Yá'ákov a bátyjaival, mert azt mondta: szerencsétlenség éri. ⁵Így mentek el Yiszrá'El fiai másokkal együtt, akik gabonát vásárolni mentek, mert éhínség volt Kená'án földjén.

⁶Yoszef az egész ország kormányzója volt, ő árulta a gabonát a föld minden népének. Amikor Yoszef bátyjai megérkeztek, arccal a földre borultak előtte. ⁷Amint Yoszef meglátta bátyjait, felismerte őket, de idegennek tettette magát velük szemben, és keményen beszélt velük. Megkérdezte őket: Honnan jöttetek? Ők így feleltek: Kená'án földjéről jöttünk élelmet vásárolni.

⁸Yoszef megismerte a testvéreit, de azok nem ismerték meg őt. ⁹Ekkor Yoszef visszaemlékezett az álmokra, amelyeket róluk álmodott, és ezt mondta nekik: Kémek vagytok, azért jöttetek, hogy az ország védtelen részeit megszemléljétek. ¹⁰De azok így feleltek neki: Nem uram, élelmet vásárolni jöttek a te szolgáid. ¹¹Mindnyájan egy ember fiai vagyunk. Becsületesek vagyunk, sohasem voltak kémek a te szolgáid. ¹²Ő azonban ezt mondta nekik: Nem úgy van! Bizony azért jöttetek, hogy az ország védtelen részeit megszemléljétek! ¹³Azok így feleltek: Tizenketten vagyunk a te szolgáid, testvérek, egy embernek a fiai Kená'án földjén. A legkisebb most apánknál van, egyikünk pedig nincs meg. ¹⁴De Yoszef ezt mondta nekik: Úgy van, ahogyan mondtam nektek, kémek vagytok! ¹⁵Ezzel teszlek titeket próbára: Pár'oh életére esküszöm, hogy nem távoztok innen, amíg ide nem jön a legkisebb testvéretek! ¹⁶Küldjetek el magatok közül egyet, hogy hozza ide a testvéreteket, ti pedig fogságban maradtok. Így teszem próbára, igazat beszéltek-e. Mert ha nem, Pár'oh életére esküszöm, hogy kémek vagytok! ¹⁷És őrizetben tartotta őket három napig.

¹⁸Harmadnap ezt mondta nekik Yoszef: Ezt tegyétek, és élni fogtok! Hiszen én is félem Elohimot! ¹⁹Ha becsületesek vagytok, maradjon fogságban egyik testvéretek a börtönben, ti pedig menjetek, vigyetek gabonát házatok éhező népének. ²⁰Hozzátok el hozzám a legkisebb testvéreteket, akkor elhiszem, amit mondotok, és nem fogtok meghalni. És úgy cselekedtek. ²¹De így beszéltek egymás közt: Bizony, vétkesek vagyunk testvérünk miatt, mert láttuk az ő nyomorúságát, amikor könyörgött nekünk, de nem hallgattunk rá. Emiatt ért utol bennünket ez a nyomorúság. ²²Re'uven megszólalt, és ezt mondta nekik: Hát nem mondtam nektek, hogy ne vétkezzetek a gyermek ellen? De ti nem hallgattatok rám – és íme, most a vére is számon kéretik. ²³Nem tudták, hogy Yoszef érti őket, mert tolmács volt közöttük. ²⁴Ő pedig elfordult tőlük és sírt. Majd hozzájuk fordult, és beszélt velük. Azután kivétette közülük Shim'ont, és szemük láttára megkötöztette.

²⁵Akkor megparancsolta Yoszef, hogy töltsék meg a zsákjaikat gabonával, de mindegyiknek a pénzét tegyék vissza a zsákjába, és adjanak nekik útravalót. Így cselekedtek velük. ²⁶Ők pedig föltették gabonájukat a szamarakra, és elmentek. ²⁷Az egyik kinyitotta a zsákját, hogy abrakot adjon szamarának az éjjeli szálláson, és meglátta, hogy pénze a zsák szájában van. ²⁸Ezt mondta testvéreinek: Visszakerült a pénzem! Itt van a zsákomban! Ekkor oda lett a bátorságuk, és remegve mondták egymásnak: Mit cselekedett velünk Elohim?!

²⁹Amikor megérkeztek apjukhoz, Yá'ákovhoz Kená'án földjére, elmondták neki mindazt, ami velük történt: ³⁰Egy ember, annak az országnak az ura, keményen beszélt hozzánk, és úgy bánt velünk, mint az ország kémeivel. ³¹De mi ezt mondtuk neki: Becsületesek vagyunk, soha nem voltunk kémek. ³²Tizenketten vagyunk testvérek, apánknak fiai, de egyikünk nincs meg, a legkisebb pedig apánknál van Kená'án földjén. ³³Akkor ezt mondta nekünk az az ember, annak az országnak az ura: Erről tudom meg, hogy becsületesek vagytok-e: Egyik testvéreteket hagyjátok nálam, menjetek el, és vigyetek gabonát házatok éhező népének, ³⁴azután hozzátok el hozzám a legkisebb testvéreteket! Akkor tudni fogom, hogy nem kémek vagytok, hanem becsületes emberek, visszaadom a testvéreteket, és kereskedhettek az országban.

³⁵Mikor aztán a zsákjaikat kiürítették, hát mindegyiknek a pénzes zacskója ott volt a zsákjában. Amikor pénzes zacskóikat megpillantották, apjukkal együtt megrettentek. ³⁶Apjuk, Yá'ákov ezt mondta nekik: Megfosztottatok engem gyermekeimtől! Yoszef nincs meg, Shim'on sincs meg, és most még BenYámint is elviszitek? Engem sújt mindez! ³⁷Ekkor Re'uven azt mondta apjának: Az én két fiamat öld meg, ha nem hozom őt vissza! Bízd csak rám, és visszahozom! ³⁸De Yá'ákov így felelt: Nem megy le veletek a fiam, hiszen a bátyja meghalt, és ő egyedül maradt meg. Ha szerencsétlenség éri az úton, amelyre indultok, akkor a bánat miatt leviszitek ősz fejemet a She'olba.

Szójegyzék: BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Re'uven (רְאוּבֵן - 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – Lássatok, egy fiú! • She'ol (שְׁאוֹל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/Holtak birodalma • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – Simeon/Meghallgatás • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Az éhínség pedig súlyos volt az országban. ²Amikor mind megették a Mitzráyimból hozott gabonát, ezt mondta nekik az apjuk: Térjetek vissza, vásároljatok nekünk egy kis élelmet! ³De Yáhu'Dáh azt mondta neki: Szigorúan figyelmeztetett bennünket az az ember: Ne kerüljetek a szemem elé, ha nem lesz veletek a testvéretek! ⁴Ha tehát hajlandó vagy elküldeni velünk a testvérünket, lemegyünk, és vásárolunk neked élelmet. ⁵De ha nem küldöd el, nem megyünk le, mert az az ember megmondta nekünk: Ne kerüljetek a szemem elé, ha nem lesz veletek az öcsétek! ⁶Yiszrá'El ezt mondta: Miért tettetek velem ilyen rosszat, hogy elmondtátok annak az embernek, hogy van még egy testvéretek? ⁷Ők így feleltek: Sokat kérdezősködött az az ember rólunk és családunkról. Él-e még az apátok? Van-e még testvéretek? És ezekre a kérdésekre nekünk válaszolnunk kellett. Honnan tudhattuk volna, hogy majd ezt mondja: Hozzátok le testvéreteket!

⁸Akkor Yáhu'Dáh ezt mondta apjának, Yiszrá'Elnek: Küldd el velem a fiút, hadd keljünk útra, hogy életben maradjunk, és ne haljunk meg sem mi, sem te, sem a gyermekeink! ⁹Én kezeskedem érte, tőlem kérd számon! Ha nem hozom vissza, és nem állítom eléd, egész életemben viseljem vétkem terhét. ¹⁰Bizony, ha nem késlekedünk, már kétszer is visszatérhettünk volna.

¹¹Akkor így szólt hozzájuk az apjuk, Yiszrá'El: Ha már így kell lennie, ezt tegyétek: Rakjatok az ország java termékeiből a zsákjaitokba, és vigyetek ajándékot annak az embernek: egy kis balzsamot, egy kis mézet, gyógyfüvet, ladánumot, pisztáciát és mandulát. ¹²Pénzt pedig kétszer annyit vigyetek magatokkal, mert ami pénz visszakerült zsákjaitok szájába, azt is vigyétek vissza! Hátha tévedés volt! ¹³Testvéreteket is vigyétek; készüljetek, menjetek vissza ahhoz az emberhez! ¹⁴Adja El-Shádáj, hogy az az ember irgalmas legyen hozzátok, és küldje vissza veletek a másik testvéreteket és BenYámint. Ha már el kell veszítenem gyermekemet, hát elveszítem!

¹⁵Fogták tehát a férfiak az ajándékot, kétszer annyi pénzt vittek magukkal, meg BenYámint is. Felkeltek és lementek Mitzráyimba, és megjelentek Yoszef előtt. ¹⁶Amikor Yoszef meglátta köztük BenYámint, így szólt háza felügyelőjéhez: Vidd be ezeket az embereket a házba, vágj le egy állatot, és készítsd el, mert ma velem ebédelnek ezek az emberek! ¹⁷Az úgy is tett, ahogyan Yoszef mondta, és bevezette őket Yoszef házába. ¹⁸Az embereket félelem fogta el, amikor Yoszef házába vezették őket, és ezt mondták: A pénz miatt hoztak ide bennünket, amely a múltkor visszakerült zsákjainkba. Ránk fognak rontani, ránk fognak támadni, és szolgaságra vetnek bennünket szamarainkkal együtt. ¹⁹Odaléptek Yoszef házának a felügyelőjéhez, megszólították a ház ajtajában, ²⁰ezt mondták: Kérlek, uram, valóban lejöttünk a múltkor élelmet vásárolni. ²¹De amikor elérkeztünk éjjeli szállásunkra, és kinyitottuk a zsákjainkat, kitűnt, hogy mindegyikünk pénze a zsákja szájában volt, ott volt a pénzünk teljes összegében! Ezt most mi visszahoztuk magunkkal. ²²De más pénzt is lehoztunk magunkkal, hogy azon élelmet vásároljunk. Nem tudjuk, ki tette pénzünket a zsákjainkba. ²³Ő azt felelte: Shálom veletek! Ne féljetek! Elohimotok, atyátok Elohimja adta azt a kincset zsákjaitokba. A ti pénzetek eljutott hozzám. Majd kivezette hozzájuk Shim'ont.

²⁴Azután bevezette őket Yoszef házába, vizet adott, és megmosták a lábukat, a szamaraiknak meg abrakot adott. ²⁵Ők pedig elkészítették az ajándékot, mielőtt Yoszef délben megjött, mert hallották, hogy ott fognak ebédelni.

²⁶Amikor Yoszef hazaérkezett, bevitték neki a házba az ajándékot, amely náluk volt, és földre borultak előtte. ²⁷Ő pedig Shálommal köszöntötte őket, és megkérdezte: Békességben van-e öreg apátok, akiről beszéltetek nekem? Él-e még? ²⁸Ők így feleltek: Békességben van a te szolgád, atyánk, él még. Majd meghajoltak és leborultak. ²⁹Amikor Yoszef föltekintett, és meglátta testvérét, BenYámint, anyja fiát, ezt mondta: Ez a ti legkisebb testvéretek, akiről beszéltetek nekem? Majd ezt mondta: Legyen kegyelmes hozzád Elohim, fiam! ³⁰Azután elsietett Yoszef, mert testvére iránti irgalma fellángolt benne, és sírni kívánt. Bement azért a belső szobájába, és ott kisírta magát. ³¹Azután megmosta az arcát, és kijött. Uralkodott magán, és ezt mondta: Tálaljátok föl az ételt! ³²De külön tálaltak neki, külön azoknak is, és külön a vele együtt étkező Mitzráyimiaknak is. A Mitzráyimiak ugyanis nem ehettek kenyeret együtt az Ivrikkel, mert utálatosság ez Mitzráyim számára. ³³Leültek előtte: az elsőszülött az elsőszülöttsége szerint, a legfiatalabb a fiatalsága szerint. Az emberek pedig ámulva néztek egymásra. ³⁴Ő előle vitték nekik az adagjukat, de BenYámin adagja ötször nagyobb volt mindnyájukénál. Azután ittak, és lerészegedtek vele együtt.

Szójegyzék: BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • El-Shádáj (אֵל שַׁדַּי - 𐤀𐤋 𐤔𐤃𐤉) – A Mindenható • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Ivri (עִבְרִי - 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – Simeon/Meghallgatás • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Yahuwah dicsőítése • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Azután Yoszef ezt parancsolta háza felügyelőjének: Töltsd meg ezeknek az embereknek a zsákjait élelemmel, amennyit csak el bírnak vinni, de mindegyiknek a pénzét tedd a zsákja szájába. ²Serlegemet, az ezüst serleget pedig tedd a legkisebbik zsákjának a szájába gabonája árával együtt! Ő eszerint cselekedett, ahogyan megmondta neki Yoszef. ³Reggel, amikor világos lett, útra bocsátották az embereket szamaraikkal együtt. ⁴Kimentek a városból, de még nem jártak messze, amikor Yoszef azt mondta háza felügyelőjének: Indulj, üldözd azokat az embereket! Ha utolérted őket, ezt mondd nekik: Miért fizettetek rosszal a jóért? ⁵Hiszen ez az, amiből inni szokott az úr, és ő bizony jósolni szokott belőle! Rosszul tettétek, amit elkövettetek. ⁶Amikor utolérte őket, el is mondta nekik ezeket a szavakat. ⁷Ők azonban ezt felelték neki: Miért mond az én uram ilyeneket? Távol legyen szolgáidtól, hogy ilyesmit tegyenek! ⁸Hiszen azt a pénzt is visszahoztuk neked Kená'án földjéről, amit zsákjaink szájában találtunk. Hogyan loptunk volna hát urad házából ezüstöt vagy aranyat?! ⁹Akinél megtalálják szolgáid közül, az haljon meg, mi magunk meg rabszolgái leszünk uramnak. ¹⁰Ő ezt mondta: Legyen hát úgy, ahogyan mondtátok. De csak az lesz a rabszolgám, akinél megtalálják, ti pedig ártatlanok maradtok. ¹¹Erre mindegyikük sietve lerakta zsákját a földre, és kinyitotta a zsákját. ¹²Ő pedig végigkutatta azokat: a legnagyobbikén kezdte, a legkisebbikén végezte, és megtalálta a serleget BenYámin zsákjában. ¹³Akkor ezek megszaggatták felsőruhájukat, majd mindegyik fölrakta a terhet szamarára, és visszatértek a városba.

¹⁴Amikor Yáhu'Dáh és testvérei bementek Yoszef házába, ő még otthon volt, és földre borultak előtte. ¹⁵Yoszef ezt mondta nekik: Hogy csinálhattatok ilyet? Hát nem tudjátok, hogy a magamfajta ember bizonyosan jósol? ¹⁶Yáhu'Dáh így felelt: Mit mondjunk az én uramnak? Mit szóljunk, és mivel igazoljuk magunkat? Elohim hozta napvilágra szolgáid bűnét. Most már rabszolgái vagyunk az én uramnak mi is, meg az is, akinél a serleget megtalálták. ¹⁷De ő ezt mondta: Távol legyen tőlem, hogy ezt tegyem! Csak az lesz a rabszolgám, akinél a serleget megtalálták, ti pedig menjetek fel apátokhoz Shálomban!

¹⁸Ekkor Yáhu'Dáh odalépett hozzá és ezt mondta: Kérlek, uram, hadd szóljon egy szót hozzád, uramhoz a te szolgád, és ne gerjedj haragra szolgád ellen, hiszen olyan vagy te, mint Pár'oh! ¹⁹Amikor az én uram ezt kérdezte szolgáitól: Van-e apátok vagy testvéretek, ²⁰akkor mi azt feleltük az én uramnak: Öreg apánk van nekünk, és annak egy öregkorában született fiatal gyermeke. Ennek a bátyja meghalt, és mivel ő egyedül maradt meg az anyjától, az apja pedig szereti őt. ²¹Te ezt mondtad szolgáidnak: Hozzátok le őt hozzám, hadd lássam saját szememmel! ²²Mi azt feleltük az én uramnak: Nem hagyhatja el az a fiú az apját, mert ha elhagyja, meghal az apja. ²³Te akkor ezt mondtad szolgáidnak: Ha a legkisebb öcsétek nem jön le veletek, ne kerüljetek többé a szemem elé!

²⁴Mi felmentünk apánkhoz, a te szolgádhoz, és elmondtuk neki az én uram beszédét. ²⁵Mikor aztán apánk azt mondta, hogy vásároljunk megint egy kis élelmet, ²⁶mi azt feleltük: Nem mehetünk el. Csak akkor megyünk el, ha velünk lesz a legkisebb testvérünk is, mert nem kerülhetünk annak az embernek a szeme elé, ha a legkisebb testvérünk nem lesz velünk. ²⁷Akkor apám, a te szolgád, ezt mondta nekünk: Ti is tudjátok, hogy csak két fiút szült nekem a feleségem. ²⁸Az egyik elment tőlem, és én azt gondoltam: Bizonnyal szét lett tépve, nem is láttam mindmáig. ²⁹Ha ezt is elviszitek tőlem, és szerencsétlenség éri, akkor bajjal juttatjátok ősz fejemet a She'olba. ³⁰Ha úgy térek most vissza apámhoz, a te szolgádhoz, hogy nem lesz velünk ez a fiú, akinek lelke az ő lelkéhez van kötve, ³¹és ha meglátja, hogy nincs meg a fiú, akkor meghal, és szolgáid a bánat miatt juttatják apánknak, a te szolgádnak ősz fejét a She'olba. ³²De szolgád így vállalt kezességet apámnál ezért a fiúért: Ha nem hozom vissza hozzád, egész életemben viseljem vétkem terhét apám előtt. ³³Ezért hadd maradjon itt a te szolgád e fiú helyett uram rabszolgájaként, ez a fiú pedig menjen fel testvéreivel! ³⁴Mert hogyan mehetnék fel apámhoz, ha ez a fiú nincs velem? Nehogy lássam azt a bajt, ami apámat éri.

Szójegyzék: BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Shálom (שָׁלוֹם - 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség • She'ol (שְׁאוֹל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/Holtak birodalma • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Yahuwah dicsőítése • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Ekkor Yoszef már nem tudott tovább uralkodni magán az ott álló sok ember előtt, és felkiáltott: Küldjetek ki előlem mindenkit! Nem is maradt senki nála, és ekkor Yoszef megismertette magát a testvéreivel. ²Hangos sírásra fakadt, úgyhogy meghallották a Mitzráyimiak, és így hallottak róla Pár'oh házában is. ³Majd ezt mondta Yoszef a testvéreinek: Én vagyok Yoszef! Él-e még az én apám? De a testvérek nem tudtak válaszolni, mert megrémültek tőle. ⁴Yoszef ezt mondta testvéreinek: Kérlek most, lépjetek közelebb hozzám! Ők közelebb mentek. Ekkor így szólt: Én vagyok Yoszef, a testvéretek, akit eladtatok Mitzráyimba! ⁵De most ne bánkódjatok, és ne lobbanjon haragra a szemetekben amiatt, hogy engem ide eladtatok, mert azért küldött el engem Elohim előttetek, hogy életben maradjatok. ⁶Mert már két esztendeje tart az éhínség a földön, és még öt esztendeig nem lesz sem szántás, sem aratás. ⁷Elohim küldött el engem előttetek, hogy maradékotok legyen a földön, és életben tartson benneteket nagy menekvésre. ⁸Tehát nem ti küldtetek ide, hanem Elohim, aki engem Pár'oh atyjává, egész házának urává és egész Mitzráyim földjének uralkodójává tett. ⁹Sietve menjetek fel apámhoz, és mondjátok meg neki: Ezt üzeni a fiad, Yoszef: Elohim egész Mitzráyim urává tett engem. Jöjj le hozzám, ne maradj [ott]! ¹⁰Goshen földjén fogsz lakni, közel leszel hozzám te, a fiaid és az unokáid, meg a juhaid, marháid és mindened. ¹¹Én majd ellátlak ott, hiszen még öt évig tart az éhínség. Így nem fogsz nélkülözni sem te, sem házad népe, sem semmid.

¹²Saját szemetekkel látjátok testvéremmel, BenYáminnal együtt, hogy a saját szám beszél hozzátok. ¹³Mondjátok el azért apámnak minden dicsőségemet itt Mitzráyimban, és mindazt, amit láttatok. Azután sietve hozzátok le apámat ide! ¹⁴Ekkor testvérének, BenYáminnak a nyakába borult, és sírt. BenYámin is sírt a nyakába borulva. ¹⁵Majd megcsókolta mindegyik testvérét, és sírt értük. Azután elbeszélgettek vele a testvérei.

¹⁶Pár'oh házában meghallották a hírt, hogy megjöttek Yoszef testvérei. Tetszett ez Pár'ohnak és szolgáinak. ¹⁷Ezt mondta Pár'oh Yoszefnek: Mondd meg testvéreidnek: Ezt cselekedjétek: Rakjátok meg jószágaitokat, eredjetek, menjetek el Kená'án földjére! ¹⁸Azután vegyétek magatokhoz apátokat, házatok népét, és jöjjetek hozzám; én pedig nektek adom Mitzráyim földjének a legjavát, és egyétek a föld javát. ¹⁹Parancsold meg nekik: Ezt cselekedjétek: Vigyetek magatokkal szekereket Mitzráyimból gyermekeitek és feleségeitek számára, hozzátok magatokkal apátokat, és jöjjetek ide! ²⁰Ne sajnáljátok a holmitokat, mert Mitzráyim egész földjének a legjava lesz a tiétek!

²¹Így cselekedtek Yiszrá'El fiai. Yoszef adott nekik szekereket Pár'oh parancsa szerint, és adott nekik útravalót. ²²Mindegyiknek adott egy öltözet ruhát, de BenYáminnak háromszáz ezüstöt és öt öltözet ruhát adott. ²³Apjának pedig ezt küldte: tíz szamarat, megrakva Mitzráyim legjobb termékeivel, és tíz szamárkancát, megrakva gabonával, kenyérrel és egyéb élelemmel, útravalóul az apjának. ²⁴Így küldte el testvéreit, és azok elmentek. De ezt mondta nekik: Ne nyugtalankodjatok az úton!

²⁵Azután fölmentek Mitzráyimból, és megérkeztek Kená'án földjére apjukhoz, Yá'ákovhoz. ²⁶Megmondták neki, hogy Yoszef még él, és egész Mitzráyim földjén uralkodik. De Yá'ákov szíve megdermedt, nem hitt nekik. ²⁷Elbeszélték hát neki mindazt, amit nekik Yoszef beszélt. És amikor látta a szekereket, amelyeket Yoszef küldött, hogy őt elvigyék, fölélénkült apjuknak, Yá'ákovnak a szelleme. ²⁸Ezt mondta Yiszrá'El: Ennyi elég! Csakhogy él még Yoszef, a fiam! Megyek, hogy meglássam őt, mielőtt meghalok.

Szójegyzék: BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Goshen (גּוֹשֶׁן - 𐤂𐤅𐤔𐤍) – Közeledés/Termékeny vidék • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Útnak indult tehát Yiszrá'El mindenével együtt, és amikor Be'er-Shevába ért, áldozatokat mutatott be atyja, Yitzchák Elohimjának. ²Elohim pedig szólt Yiszrá'Elhez éjszakai látomásokban, és ezt mondta: Yá'ákov! Yá'ákov! Ő így felelt: Itt vagyok! ³Ekkor azt mondta: Én vagyok HáEl, atyád Elohimja! Ne félj lemenni Mitzráyimba, mert nagy néppé teszlek ott! ⁴Én megyek veled Mitzráyimba, és bizonnyal fel is hozlak. Yoszef keze fogja majd le a szemedet. ⁵Fölkerekedett tehát Yá'ákov Be'er-Shevából. Yiszrá'El fiai föltették apjukat, Yá'ákovot, meg a gyermekeket és az asszonyokat a szekerekre, amelyeket Pár'oh küldött, hogy elvigyék őt. ⁶Elvitték a jószágaikat és a szerzeményüket, amit Kená'án földjén szereztek, és elmentek Mitzráyimba: Yá'ákov és vele együtt minden ivadéka. ⁷Elvitte magával Mitzráyimba a fiait és fiúunokáit, leányait és leányunokáit, minden ivadékát.

⁸Ezek Yiszrá'El fiainak nevei, akik elmentek Mitzráyimba: Yá'ákov és fiai. Yá'ákov elsőszülötte volt Re'uven. ⁹Re'uven fiai: Chánok, Pálu, Chetzron és Kármi. ¹⁰Shim'on fiai: Yemu'El, Yámin, Ohád, Yáchin, Tzochár, valamint Shá'ul, a Kená'áni nőnek a fia. ¹¹Levi fiai: Gershon, Kehát és Merárí. ¹²Yáhu'Dáh fiai: Er, Onán, Sheláh, Peretz és Zerách. Er és Onán meghalt még Kená'án földjén. Peretz fiai pedig voltak: Chetzron és Chámul. ¹³Yiszáchár fiai: Tolá, Puvá, Yov és Shimron. ¹⁴Z'vulun fiai: Szered, Elon és Yáchle'El. ¹⁵Ezek Leáh fiai, akiket Pádán-Áramban szült Yá'ákovnak; a leánya volt Dináh. Fiai és leányai összesen harminchárman voltak. ¹⁶Gád fiai: Tzifyon, Chági, Shuni, Etzbon, Eri, Árodi és Áreli. ¹⁷Ásher fiai: Yimná, Yishvá, Yishvi, Beriá; a húguk volt Szerách. Beriá fiai: Chever és Málki'El. ¹⁸Ezek Zilpáh fiai, akit Láván adott Leáhnak, a leányának. Ő szülte ezt a tizenhatot Yá'ákovnak. ¹⁹Ráchelnek, Yá'ákov feleségének a fia volt Yoszef és BenYámin. ²⁰Yoszefnek Mitzráyim földjén született Menásheh és Efráyim, akiket Ászenát, Potiferának, On papjának a leánya szült. ²¹BenYámin fiai: Belá, Beker, Áshbel, Gerá, Ná'ámán, Echi és Rosh, Mupim, Chupim és Árd. ²²Ezek Ráchel fiai, akik Yá'ákovnak születtek. Összesen tizennégyen voltak. ²³Dán fia: Chushim. ²⁴Náftáli fiai: Yáchtze'El, Guni, Yetzer és Shilem. ²⁵Ezek Bilháhnak a fiai, akit Láván adott Ráchelnek, a leányának. Ezeket szülte Yá'ákovnak, összesen hetet. ²⁶Yá'ákovval összesen hatvanhatan mentek be Mitzráyimba, akik őtőle származtak - Yá'ákov fiainak a feleségein kívül. ²⁷Yoszefnek pedig két fia született Mitzráyimban. Yá'ákov egész házanépe, amely Mitzráyimba ment, hetven lélek volt.

²⁸Yá'ákov Yáhu'Dáht küldte maga előtt Yoszefhez menve, hogy mutassa az utat Goshenbe. Így érkeztek el Goshen földjére. ²⁹Yoszef befogatott a kocsijába, és Goshenbe ment apja, Yiszrá'El elé. Megjelent előtte, a nyakába borult, és sokáig sírt a nyakába borulva. ³⁰Yiszrá'El azt mondta Yoszefnek: Most már meghalhatok, miután megláttam arcodat, hogy még élsz. ³¹Yoszef ezután azt mondta testvéreinek és apja háza népének: Felmegyek és hírt viszek Pár'ohnak. Megmondom neki, hogy testvéreim és apám háza népe, akik Kená'án földjén voltak, megérkeztek hozzám, ³²és ezek az emberek juhpásztorok, jószágtartó emberek voltak, és elhozták a juhaikat, marháikat és mindenüket. ³³Azért ha Pár'oh majd hívat titeket, és megkérdezi, hogy mi a foglalkozásotok, ³⁴ezt mondjátok: Jószágtartó emberek voltak a te szolgáid ifjúkoruktól fogva mindeddig; mi is, meg atyáink is. Így majd letelepedhettek Goshen földjén, mert a Mitzráyimiak utálatosnak tartanak minden juhpásztort.

Szójegyzék: Ásher (אָשֵׁר - 𐤀𐤔𐤓) – Boldog/Szerencsés • Be'er-Shevá (בְּאֵר שָׁבַע - 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja • Bilháh (בִּלְהָה - 𐤁𐤋𐤄𐤄) – Félénk/Zavart • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Chever (חֶבֶר - 𐤇𐤁𐤓) – Társ/Szövetséges • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – Bíró/Ítélet • Dináh (דִּינָה - 𐤃𐤉𐤍𐤄) – Ítélet • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Kétszeres termékenység • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Er (עֵר - 𐤏𐤓) – Éber/Figyelő • Gád (גָּד - 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat • Goshen (גּוֹשֶׁן - 𐤂𐤅𐤔𐤍) – Közeledés/Termékeny vidék • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Láván (לָבָן - 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Lea/Fáradt • Levi (לֵוִי - 𐤋𐤅𐤉) – Ragaszkodás/Csatlakozás • Menásheh (מְנַשֶּׁה - 𐤌𐤍𐤔𐤄) – Elfelejtető • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Náftáli (נַפְתָּלִי - 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – Küzdelmem • Onán (אוֹנָן - 𐤀𐤅𐤍𐤍) – Erő/Gyász • Pádán-Áram (פַּדַּן אֲרָם - 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Áram-síkság • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Peretz (פֶּרֶץ - 𐤐𐤓𐤑) – Áttörés • Potiferá (פּוֹטִיפֶרַע - 𐤐𐤅𐤈𐤉𐤐𐤓𐤏) – Rá ajándéka • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Re'uven (רְאוּבֵן - 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – Lássatok, egy fiú! • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – Simeon/Meghallgatás • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Yahuwah dicsőítése • Yiszáchár (יִשָּׂשכָר - 𐤉𐤔𐤔𐤊𐤓) – Jutalom/Bér • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Yov (יוֹב - 𐤉𐤅𐤁) – Visszatérő (nem Iyov) • Z'vulun (זְבוּלוּן - 𐤆𐤁𐤅𐤋𐤅𐤍) – Lakóhely/Megtisztelés • Zerách (זֶרַח - 𐤆𐤓𐤇) – Napkelte/Ragyogás • Zilpáh (זִלְפָּה - 𐤆𐤋𐤐𐤄) – Csepegés/Illatcsepp

¹Yoszef elment és hírt vitt Pár'ohnak. Ezt mondta: Apám és testvéreim megérkeztek Kená'án földjéről juhaikkal, marháikkal és mindenükkel, és már Goshen földjén vannak. ²Maga mellé vett ötöt a testvérei közül, és odaállította őket Pár'oh elé. ³Pár'oh ezt kérdezte a testvérektől: Mi a foglalkozásotok? Ők így feleltek Pár'ohnak: Juhpásztorok a te szolgáid, mi is, meg atyáink is azok voltak. ⁴Majd ezt mondták Pár'ohnak: Jövevényként jöttünk erre a földre, mert szolgáid juhainak nincs legelője, olyan súlyos az éhínség Kená'án földjén. Hadd telepedjenek le szolgáid Goshen földjén! ⁵Pár'oh ezt mondta Yoszefnek: Apád és testvéreid idejöttek hozzád. ⁶Előtted van Mitzráyim országa. Az ország legjobb részén telepítsd le apádat és testvéreidet, telepedjenek le Goshen földjén. Ha pedig tudod, hogy vannak közöttük rátermett emberek, tedd azokat jószágaim felügyelőivé!

⁷Yoszef bevezette apját, Yá'ákovot is, és odaállította Pár'oh elé. Yá'ákov megáldotta Pár'oht. ⁸Pár'oh ezt kérdezte Yá'ákovtól: Hány napja van életed éveinek? ⁹Yá'ákov azt felelte Pár'ohnak: Vándorlásom éveinek napjai százharminc esztendő. Kevesek és rosszak voltak életem éveinek napjai, és nem érték el atyáim vándorlása éveinek napjait. ¹⁰Majd Yá'ákov megáldotta Pár'oht, és eltávozott Pár'oh elől. ¹¹Így telepítette le Yoszef az apját és testvéreit, és birtokot adott nekik Mitzráyimban, az ország legjobb részén, Rá'ámszesz földjén, ahogyan megparancsolta Pár'oh. ¹²És ellátta Yoszef kenyérrel az apját, testvéreit és apja egész háza népét családostul.

¹³Olyan súlyos volt az éhínség, hogy sehol az országban nem volt kenyér. Mitzráyim földje és Kená'án földje sínylődött az éhínség miatt. ¹⁴Yoszef összeszedetett minden pénzt, ami csak található volt Mitzráyim és Kená'án földjén, a gabonáért, amelyet vásároltak. Ezt a pénzt Yoszef Pár'oh házának juttatta. ¹⁵Amikor elfogyott a pénz Mitzráyim földjén is, Kená'án földjén is, akkor egész Mitzráyim Yoszefhez ment, és azt mondták: Adj nekünk kenyeret: Miért haljunk meg itt előtted? Hiszen nincs már pénz! ¹⁶Yoszef így felelt: Adjátok ide jószágaitokat, akkor adok nektek jószágaitokért, ha már nincs pénz. ¹⁷El is vitték jószágaikat Yoszefhez, Yoszef pedig adott nekik kenyeret a lovakért, a juhnyájakért, a marhacsordákért és szamarakért. Ellátta őket kenyérrel abban az esztendőben minden jószágukért. ¹⁸Miután eltelt az az esztendő, a másik esztendőben megint odamentek hozzá, és azt mondták neki: Nem titkolhatjuk el, uram, hogy elfogyott a pénz, jószágaink és állataink pedig uramnál vannak. Nem maradt egyebünk, uram, csak a testünk és a földünk. ¹⁹Miért pusztuljunk el a szemed előtt magunk is, földünk is? Vásárolj meg minket és a földünket kenyéren, és mi földünkkel együtt Pár'oh szolgái leszünk. Csak adj vetőmagot, hogy életben maradjunk, ne haljunk meg, és a termőföld se váljék pusztává. ²⁰Yoszef tehát megvásárolta Mitzráyim egész földjét Pár'oh részére, mert a Mitzráyimiak mind eladták mezőiket, olyan súlyos volt náluk az éhínség. Így lett a föld Pár'ohé. ²¹A népet a városokba telepítette át Mitzráyim egyik határszélétől a másik széléig. ²²Csak a papok földjét nem vásárolta meg, mert az a papok javadalma volt Pár'oh rendelete szerint, és ők abból a javadalomból éltek, amelyet Pár'oh rendelete juttatott nekik. Ezért nem adták el a földjüket.

²³Akkor Yoszef ezt mondta a népnek: A mai napon megvásároltalak benneteket és földeteket Pár'ohnak. Itt a vetőmag, vessétek be a földet! ²⁴A termés egyötödét Pár'ohnak kell adnotok, négyötöde marad nektek a mező bevetésére és élelemre házatok népének, hogy legyen ennivalója családotoknak. ²⁵Ők ezt felelték: Te mentetted meg az életünket. Találjunk kegyelmet a szemedben, uram, és mi Pár'oh szolgái leszünk! ²⁶Azt a mai napig is érvényes rendeletet hozta Yoszef Mitzráyimban a földre vonatkozólag, hogy a termés egyötöde Pár'ohé; csak a papok földje nem volt Pár'ohé.

²⁷Yiszrá'El tehát letelepedett Mitzráyimban, a Goshen földjén. Birtokukba vették azt, termékenyek lettek és sokasodtak, igen nagyon.

²⁸Yá'ákov tizenhét évig élt Mitzráyim országában. Összesen száznegyvenhét évig élt Yá'ákov. ²⁹Amikor közeledett Yiszrá'El halálának az ideje, magához hívatta fiát, Yoszefet, és ezt mondta neki: Ha megnyertem a jóindulatodat, tedd kezedet a csípőm alá, és bánj velem hűséggel és igazsággal, és ne temess el Mitzráyimban! ³⁰Atyáimmal fekszem majd. Vigyél el Mitzráyimból, és temess az ő sírjukba! Ő így felelt: Megteszem, amit mondtál. ³¹Yá'ákov ezt mondta: Esküdj meg nekem! Ő megesküdött. Ekkor Yiszrá'El leborult az ágy fejénél.

Szójegyzék: Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Goshen (גּוֹשֶׁן - 𐤂𐤅𐤔𐤍) – Közeledés/Termékeny vidék • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Történt ezek után, hogy megmondták Yoszefnek: Apád beteg! Ekkor odavitte két fiát, Menásheht és Efráyimot. ²Yá'ákovnak jelentették: Íme, Yoszef, a fiad, jön hozzád! Yiszrá'El összeszedte erejét, és felült az ágyon. ³Ezt mondta Yá'ákov Yoszefnek: El-Shádáj megjelent nekem Luzban, Kená'án földjén, megáldott engem, ⁴és azt mondta nekem: Megszaporítalak és megsokasítalak, népek gyülekezetévé teszlek, és a te utódaidnak adom ezt a földet örökre szóló birtokul. ⁵Ezért legyen az enyém a két fiad, akik Mitzráyim országában születtek, mielőtt hozzád jöttem Mitzráyimba. Efráyim és Menásheh éppúgy az enyém lesz, mint Re'uven és Shim'on. ⁶Viszont azok a gyermekeid, akiket utánuk nemzettél, a tieid lesznek, és bátyjaik nevét fogják viselni örökségükben. ⁷Mert amikor Pádánból eljöttem, fájdalmamra meghalt Ráchel útközben, Kená'án földjén, amikor már csak rövid út választott el Efrátától. Ott temettem el az Efrátába, azaz Beit-Lechembe vezető úton.

⁸Amikor Yiszrá'El meglátta Yoszef fiait, ezt mondta: Kik ezek? ⁹Yoszef ezt felelte apjának: Az én fiaim, akiket itt adott nekem Elohim. Yá'ákov így szólt: Hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket! ¹⁰Yiszrá'El szemei az öregség miatt homályosak voltak, és nem tudott látni. Közel vitte azért őket Yá'ákovhoz, ő pedig megcsókolta, és megölelte őket. ¹¹Yiszrá'El ezt mondta Yoszefnek: Még gondolni sem mertem volna, hogy meglátom arcodat, és most Elohim még a gyermekeidet is megláttatta velem. ¹²Akkor Yoszef elhúzta őket apja térdétől, és arccal a földre borult. ¹³Azután fogta Yoszef mindkettőjüket, és odavitte jobb kezével Efráyimot Yiszrá'El baljára, bal kezével pedig Menásheht Yiszrá'El jobbjára. ¹⁴Yiszrá'El kinyújtotta a jobb kezét és Efráyim fejére tette, pedig ő volt a kisebbik. A bal kezét meg Menásheh fejére tette, kezét megfontoltan átfonva, pedig Menásheh volt az elsőszülött. ¹⁵Azután így áldotta meg Yoszefet: Elohim, aki előtt jártak az őseim, Ávráhám és Yitzchák, Elohim, aki pásztorom, mióta csak vagyok mind a mai napig, ¹⁶a Málách, aki megvált engem minden bajtól, áldja meg e fiúkat! Nevemről nevezzék őket, meg őseimnek, Ávráhámnak és Yitzcháknak a nevéről! Halak módjára sokasodjanak el az ország közepén!

¹⁷Amikor Yoszef látta, hogy apja Efráyim fejére tette a jobb kezét, rosszallotta ezt. Megfogta apja kezét, hogy Efráyim fejéről Menásheh fejére tegye át. ¹⁸Yoszef ezt mondta apjának: Nem úgy, apám, mert ez az elsőszülött, az ő fejére tedd a jobb kezedet! ¹⁹Apja azonban elutasította, és azt mondta: Tudom, fiam, tudom. Ő is néppé lesz, ő is nagy lesz, de a kisebb testvér nagyobb lesz nála, és utódaiból népek teljessége lesz.

²⁰És így áldotta meg őket azon a napon: A ti nevetekkel mondanak majd áldást Yiszrá'Elben: Tegyen Elohim olyanná, mint Efráyimot és Menásheht! De Efráyimot megint Menásheh elé tette. ²¹Azután ezt mondta Yiszrá'El Yoszefnek: Én már meghalok. De Elohim veletek lesz, és visszavisz benneteket atyáitok földjére. ²²Neked azonban egy hegyháttal többet adok, mint testvéreidnek, amit karddal és íjjal vettem el az Emoriaktól.

Szójegyzék: Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם - 𐤁𐤉𐤕 𐤋𐤇𐤌) – Kenyér háza • Efrátá (אֶפְרָתָה - 𐤀𐤐𐤓𐤕𐤄) – Termékeny / Gyümölcsöző • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Kétszeres gyümölcstermés • El-Shádáj (אֵל שַׁדַּי - 𐤀𐤋 𐤔𐤃𐤉) – A Mindenható • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Emori (אֱמֹרִי - 𐤀𐤌𐤓𐤉) – Emori nép / hegylakók • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Luz (לוּז - 𐤋𐤅𐤆) – Mandulafa • Málách (מַלְאָךְ - 𐤌𐤋𐤀𐤊) – Angyal/Küldött/Megváltó • Menásheh (מְנַשֶּׁה - 𐤌𐤍𐤔𐤄) – Elfelejtető • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Pádán (פַּדָּן - 𐤐𐤃𐤍) – Síkság / Mező (Pádán-Arám) • Ráchel (רָחֵל - 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Re'uven (רְאוּבֵן - 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – „Nézzétek, fiú!" • Shechem (שְׁכֶם - 𐤔𐤊𐤌) – Váll / Vállrész; egyúttal Shechem városának neve – a 48,22 szójáték a két jelentésen: שְׁכֶם אַחַד jelent „egy részt/vállat" és „egy Shechem-et" • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – „Meghallgatás" • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

¹Yá'ákov hívatta fiait, és ezt mondta: Gyűljetek össze, hadd mondjam el, mi történik veletek a messze jövőben! ²Gyűljetek egybe, hallgassatok meg, Yá'ákov fiai! Hallgassatok atyátokra, Yiszrá'Elre!

³Re'uven, te vagy elsőszülöttem, erőm, férfierőm első termése, kiválóan hatalmas, kiválóan erős. ⁴Kiáradtál mint a víz, nem maradsz az első, mert atyád ágyába léptél, akkor meggyaláztál, nyoszolyámba léptél.

⁵Shim'on és Levi testvérek, erőszak eszközei a fegyvereik. ⁶Közösségükbe ne menj, lelkem, gyülekezetükkel ne egyesülj, dicsőségem! Mert embert öltek haragjukban, kedvtelésükben bikát bénítottak. ⁷Átkozott haragjuk, mert erőszakos, és dühöngésük, mert elkeseredett. Szétosztom őket Yá'ákovban, elszélesztem Yiszrá'Elben.

⁸Yáhu'Dáh, téged magasztalnak testvéreid. Kezed ellenségeid nyakán lesz, leborulnak előtted atyádnak fiai. ⁹Fiatal oroszlán vagy, Yáhu'Dáh, prédától lettél naggyá, fiam! Lehevert, elnyújtózott, mint a hím oroszlán, vagy a nőstény oroszlán - ki merné fölkelteni?! ¹⁰Nem távozik Yáhu'Dáhból a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljő Shiloh, akinek engednek a népek. ¹¹Szőlőtőhöz köti szamarát, nemes tőkéhez szamárcsíkaját. Ruháját borban mossa, köntösét a szőlő vérében. ¹²Szemei bornál ragyogóbbak, fogai tejnél fehérebbek.

¹³Z'vulun a tengerpart felé lakik, a hajók kikötője felé, s oldala Tzidonnal határos.

¹⁴Yiszáchár nagy csontú szamár, az aklok között heverész. ¹⁵De látva, mily jó a nyugalom, és mily szép a föld, teher alá hajtja vállát, és robotos szolgává lesz.

¹⁶Dán ítéli a maga népét, mint Yiszrá'El bármely törzse. ¹⁷Dán kígyó lesz az úton, vipera az ösvényen, a ló csüdjébe harap, és lovasa hanyatt esik. ¹⁸Yeshu'áhdra várok, Yahuwah!

¹⁹Gádot martalócok marják, de ő a sarkukba mar!

²⁰Ásher kenyere kövér, királyi csemegéket ad.

²¹Náftáli gyors lábú szarvasünő, szép szavakat hallat.

²²Termő fa ága Yoszef, termő fa ága forrás mellett, ágai átnyúlnak a kőfalon. ²³Ezért keserítik, nyilazzák, kergetik az íjászok. ²⁴De mozdulatlan marad íja, feszülnek izmos kezei Yá'ákov erősségének kezétől, onnan, Yiszrá'El Pásztorától, kősziklájától, ²⁵atyád Elohimjától, ki megsegít téged, El-Shádájtól, aki megáld téged az ég áldásával felülről, a lent elterülő mélység áldásaival, az emlők és anyaméh áldásaival. ²⁶Atyád áldásai erősebbek az örök hegyek áldásainál, az örök halmok gyönyörűségénél. Szálljanak Yoszef fejére, a testvérek közt megszenteltnek fejére.

²⁷BenYámin ragadozó farkas, reggel zsákmányt eszik, este prédát oszt.

²⁸Ez Yiszrá'El tizenkét törzse. Ezt mondta el nekik apjuk, amikor megáldotta őket; mindegyiket a ráillő áldással áldotta meg.

²⁹Azután parancsot adott nekik, és ezt mondta: Ha majd elődeim mellé kerülök, atyáim mellé temessetek, a Chiti Efron mezején levő barlangba. ³⁰Abba a barlangba, amely Kená'án földjén van, Mámreval szemben, a Máchpeláhi mezőn, amelyet Ávráhám vett meg a mezővel együtt a Chiti Efrontól, sírhelynek való birtokul. ³¹Oda temették el Ávráhámot és feleségét, Száráht, oda temették el Yitzchákot és feleségét, Rivkáht, oda temettem el Leáht is. ³²A Chitiektől megvett tulajdon az a mező és a rajta levő barlang. ³³Amikor befejezte Yá'ákov a fiainak szóló parancsokat, felhúzta lábait az ágyra, azután elhunyt, és elődei mellé került.

Szójegyzék: Ásher (אָשֵׁר - 𐤀𐤔𐤓) – Boldog/Szerencsés • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • BenYámin (בִּנְיָמִין - 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Chet leszármazottja/hettita • Dán (דָּן - 𐤃𐤍) – Bíró/Ítélet • Efron (עֶפְרוֹן - 𐤏𐤐𐤓𐤅𐤍) – Porló/Őz • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • El-Shádáj (אֵל שַׁדַּי - 𐤀𐤋 𐤔𐤃𐤉) – A Mindenható • Gád (גָּד - 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Leáh (לֵאָה - 𐤋𐤀𐤄) – Lea/Fáradt • Levi (לֵוִי - 𐤋𐤅𐤉) – Ragaszkodás/Csatlakozás • Máchpeláh (מַכְפֵּלָה - 𐤌𐤊𐤐𐤋𐤄) – Kettős barlang • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Látomás • Náftáli (נַפְתָּלִי - 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – Küzdelmem • Re'uven (רְאוּבֵן - 𐤓𐤀𐤅𐤁𐤍) – Lássatok, egy fiú! • Rivkáh (רִבְקָה - 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Kötelék/Megkötés • Shiloh (שִׁילֹה - 𐤔𐤉𐤋𐤄) – Akié az uralom/Messiási cím • Shim'on (שִׁמְעוֹן - 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – Simeon/Meghallgatás • Száráh (שָׂרָה - 𐤔𐤓𐤄) – Fejedelemasszony • Tzidon (צִידוֹן - 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Az Örökkévaló • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Yahuwah dicsőítése • Yeshu'áh (יְשׁוּעָה - 𐤉𐤔𐤅𐤏𐤄) – Szabadítás/Megváltás • Yiszáchár (יִשָּׂשכָר - 𐤉𐤔𐤔𐤊𐤓) – Bér/Jutalom • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevet/Nevetés • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Z'vulun (זְבוּלוּן - 𐤆𐤁𐤅𐤋𐤅𐤍) – Lakóhely/Megtisztelés

¹Yoszef apja arcára borult, siratta, és csókolgatta. ²Azután Yoszef megparancsolta szolgáinak, az orvosoknak, hogy balzsamozzák be az apját. Az orvosok be is balzsamozták Yiszrá'Elt. ³Negyven nap telt el vele, mert ennyi ideig tart a bebalzsamozás. A Mitzráyimiak pedig hetven napig siratták őt. ⁴Amikor elmúlt a siratás ideje, így szólt Yoszef Pár'oh háza népéhez: Ha jóindulattal vagytok hozzám, szóljatok Pár'oh füleibe: ⁵Az én apám megesketett, és ezt mondta: Én most már meghalok, de az én síromba temess el, amelyet Kená'án földjén ástam magamnak. Most azért engedjétek meg, hogy felmenjek és eltemessem apámat, azután visszatérek. ⁶Pár'oh ezt mondta: Menj fel és temesd el apádat, ahogyan megesketett téged! ⁷Felment Yoszef, hogy apját eltemesse, és felmentek vele Pár'oh összes szolgái, udvarának vénei és Mitzráyim földjének összes vénei, ⁸meg Yoszef egész háza népe, testvérei és apjának a háza népe. Csak a gyermekeket, nyájukat és marhákat hagyták Goshen földjén. ⁹Felment vele harci kocsi és lovasok is: igen hatalmas sereg volt az. ¹⁰Amikor eljutottak Goren-HáÁtádig, amely a Yárdenen túl van, nagy és igen súlyos siratással siratták ott, és hétnapos gyászt tartott apjáért Yoszef. ¹¹Amikor az ország lakosai, a Kená'ániak látták a gyászt Goren-HáÁtádban, ezt mondták: Súlyos gyász ez Mitzráyimnak. Ezért nevezték el Ável-Mitzráyimnak, amely a Yárdenen túl van. ¹²Úgy is cselekedtek vele a fiai, ahogyan megparancsolta nekik: ¹³elvitték a fiai Kená'án földjére, és eltemették Mámreval szemben, a Máchpeláhi mezőn levő barlangba, amelyet Ávráhám vett meg a mezővel együtt sírbirtokul a Chiti Efrontól. ¹⁴Miután Yoszef eltemette apját, visszatért Mitzráyimba testvéreivel és mindazokkal együtt, akik felmentek vele apja temetésére.

¹⁵Amikor látták Yoszef bátyjai, hogy apjuk meghalt, ezt mondták: Hátha gyűlöl minket Yoszef, és bizonyosan visszafizeti nekünk mindazt a rosszat, amit vele szemben elkövettünk! ¹⁶Ezt üzenték tehát Yoszefnek: Apád megparancsolta halála előtt, mondván: ¹⁷Ezt mondjátok Yoszefnek: Kérünk, bocsásd meg testvéreid hitszegését és vétküket, hogy rosszat követtek el ellened! És most bocsásd meg azoknak a hitszegését, akik atyád Elohimjának a szolgái! Yoszef sírva fakadt, amikor ezt elmondták neki. ¹⁸Oda is mentek hozzá a testvérei, leborultak előtte és ezt mondták: Íme, itt vagyunk neked rabszolgákul! ¹⁹De Yoszef így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Vajon Elohim helyén vagyok én? ²⁰Ti rosszat szándékoztatok ellenem, de Elohim azt jóra szándékozta, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és nagyszámú nép életét megtartsa. ²¹Most hát ne féljetek, eltartalak én benneteket és gyermekeiteket! Így vígasztalta őket, és szívhez szólóan beszélt velük.

²²Yoszef Mitzráyimban lakott, mind ő, mind apjának a háza népe. Száztíz esztendeig élt Yoszef, ²³és megláthatta Yoszef Efráyim fiait harmadíziglen. Menásheh fiának, Máchirnak fiai is Yoszef térdein születtek.

²⁴Azután Yoszef ezt mondta testvéreinek: Én meghalok, de Elohim bizonyosan meglátogat titeket, és felvisz titeket ebből az országból arra a földre, amelyet esküvel ígért meg Ávráhámnak, Yitzcháknak és Yá'ákovnak. ²⁵Meg is eskette Yoszef Yiszrá'El fiait, és azt mondta: Bizonyosan meglátogat titeket Elohim, és akkor fel fogjátok vinni innen az én csontjaimat. ²⁶Amikor Yoszef száztíz éves korában meghalt, bebalzsamozták és koporsóba tették Mitzráyimban.

Szójegyzék: Ável-Mitzráyim (אָבֵל מִצְרַיִם - 𐤀𐤁𐤋 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Mitzráyim gyásza • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Sokak atyja • Chiti (חִתִּי - 𐤇𐤕𐤉) – Hettita / Chét leszármazottja • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Kétszeres gyümölcstermés • Efron (עֶפְרוֹן - 𐤏𐤐𐤓𐤅𐤍) – Porhoz tartozó / Őz-szerű • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Hatalmak/Teremtő • Goren-HáÁtád (גֹּרֶן הָאָטָד - 𐤂𐤓𐤍 𐤄𐤀𐤈𐤃) – A tüskebokor szérűje • Goshen (גּוֹשֶׁן - 𐤂𐤅𐤔𐤍) – Közeledés/Termékeny vidék • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Máchir (מָכִיר - 𐤌𐤊𐤉𐤓) – Eladott/Megvásárolt • Máchpeláh (מַכְפֵּלָה - 𐤌𐤊𐤐𐤋𐤄) – Kettős barlang • Mámre (מַמְרֵא - 𐤌𐤌𐤓𐤀) – Erő/Jólét • Menásheh (מְנַשֶּׁה - 𐤌𐤍𐤔𐤄) – Elfelejtető • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó/Nagy ház • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó/Nyomdokába lépő • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Alászálló/Jordán • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohim-mal küzdő • Yitzchák (יִצְחָק - 𐤉𐤑𐤇𐤒) – Nevetés/Öröm • Yoszef (יוֹסֵף - 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

SHEMOT