Héber Nevek Biblia

¹Yeshá'Yáhunak, Ámotz fiának látomása, amelyet látott Yáhu'Dáhról és Yerusháláyimról, Uzi'Yáhu, Yotám, Ácház és Yechizki'Yáhu, Yáhu'Dáh királyainak napjaiban.

²Halljátok, Egek, és figyelj, föld, mert Yahuwah szólt:
Fiakat neveltem föl és magasztaltam,
de ők elpártoltak tőlem!

³Ismeri az ökör gazdáját,
és a szamár urának jászlát,
Yiszrá'El nem ismer,
népem nem érti meg.

⁴Jaj, vétkező nemzet,
bűnnel terhelt nép,
gonosztevők magva, romlott fiak!
Elhagyták Yahuwaht,
megvetették Yiszrá'El Szentjét,
elfordultak, hátat fordítottak.

⁵Hová verjenek még titeket,
hogy tovább lázadtok?
Az egész fej beteg,
és az egész szív erőtlen.

⁶Talp lábától a fejig nincs rajta ép hely,
seb, zúzódás és friss ütés:
nem nyomták ki, nem kötözték be,
és nem puhították olajjal.

⁷Országotok pusztaság,
városaitok tűzzel fölégetve,
földetek — szemetek előtt idegenek emésztik azt,
és pusztaság, mint idegenek feldúlása.

⁸És megmaradt Tzion leánya,
mint kunyhó a szőlőben,
mint éjjeli viskó az uborkaföldön,
mint ostromlott város.

⁹Ha Yahuwah Tzeváot
nem hagyott volna nekünk egy kevés maradékot,
mint Sz'dom lettünk volna,
Emoráhhoz hasonlítottunk volna.

¹⁰Halljátok Yahuwah igéjét, Sz'dom vezérei!
Figyeljetek Elohimunk tanítására, Emoráh népe!

¹¹Mire nekem véresáldozataitok sokasága? — mondja Yahuwah.
Jóllaktam a kosok égőáldozataival
és a hizlalt barmok kövérjével,
és a bikák, bárányok és bakok vérében nem telik kedvem.

¹²Amikor eljöttök, hogy megjelenjetek orcáim előtt,
ki kívánta ezt kezetekből,
hogy udvaraimat tapossátok?

¹³Ne hozzatok többé hiábavaló ételáldozatot,
utálatos füstáldozat az nekem!
Újhold és Shábát, gyülekezés összehívása —
nem tűröm a bűnt és az ünnepi összejövetelt.

¹⁴Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem,
teherré lettek rajtam,
belefáradtam, hogy elviseljem.

¹⁵És amikor kiterjesztitek kezeiteket,
elrejtem szemeimet előletek;
ha sokasítjátok is az imádságot, én nem hallgatom:
kezeitek vérrel teltek meg.

¹⁶Mosakodjatok, tisztuljatok meg,
távolítsátok el tetteitek gonoszságát szemeim elől,
szűnjetek meg rosszat tenni!

¹⁷Tanuljatok jót tenni,
keressétek a jogosságot,
tegyétek egyenessé az elnyomót,
szolgáltassatok igazságot az árvának,
védjétek az özvegy peres ügyét!

¹⁸Jöjjetek hát, és szálljunk vitába! — mondja Yahuwah.
Ha vétkeitek skarlátpirosak lennének is,
fehérré lesznek, mint a hó;
ha vörösek lennének is, mint a bíbor,
olyanok lesznek, mint a gyapjú.

¹⁹Ha hajlandók vagytok és hallgattok rám,
a föld javát fogjátok enni.

²⁰De ha vonakodtok és lázadtok,
fegyver fal föl titeket,
mert Yahuwah szája szólt.

²¹Hogyan lett paráznává a hűséges város!
Tele volt jogossággal,
igazság lakott benne,
most pedig gyilkosok.

²²ezüstöd salakká lett,
italod vízzel hígítva.

²³Vezéreid lázadók
és tolvajok társai,
mindegyik szereti a megvesztegetést
és hajszolja az ajándékokat;
az árvának nem szolgáltatnak igazságot,
és az özvegy peres ügye nem jut eléjük.

²⁴Azért így szól az Úr, Yahuwah Tzeváot, Yiszrá'El Erőse:
Jaj, megkönnyebbülök ellenfeleimtől,
és bosszút állok ellenségeimen!

²⁵És kezemet ellened fordítom,
kiolvasztom salakodat, mint a lúg,
és eltávolítok minden ónt belőled.

²⁶És visszaadom bíráidat, mint kezdetben,
és tanácsadóidat, mint kezdetkor;
azután így neveznek majd téged:
az igazság városa, hűséges város.

²⁷Tzion jogossággal váltatik meg,
és megtérői igazsággal.

²⁸De összetörés vár a lázadókra és vétkezőkre együtt,
és akik elhagyják Yahuwaht, megsemmisülnek.

²⁹Mert megszégyenültök a cserfák miatt,
amelyekben gyönyörködtetek,
és pirultok a kertek miatt,
amelyeket választottatok.

³⁰Mert olyanok lesztek, mint a cserfa,
amelynek lombja elhervad,
és mint a kert, amelynek nincsenek vizei.

³¹És az erős kenderkóccá lesz,
és műve szikrává,
és mindketten együtt égnek el,
és nincs, aki eloltsa.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emoráh – Gomorra (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra; Sz'dom testvérvárosa • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Máyim (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Víz/Vizek • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shábát (שַׁבָּת - 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek/Hadak • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yechizki'Yáhu (חִזְקִיָּהוּ - 𐤇𐤆𐤒𐤉𐤄𐤅) – Yáhu'Dáh kegyes királya; Yahuwah az én erőm • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Az ige, amelyet látomásban látott Yeshá'Yáhu, Ámotz fia, Yáhu'Dáh és Yerusháláyim felől:

²És lészen az utolsó napokban,
szilárdan fog állni Beit-Yahuwah hegye a hegyek élén,
és felemeltetik a halmok fölé,
és özönlenek hozzá mind a nemzetek.

³És elmennek sok népek, és mondják:
Jöjjetek, menjünk fel Yahuwah hegyére,
Yá'ákov Elohimjának házához,
hogy tanítson minket útjaira,
és járjunk ösvényein.
Mert a Tzionból megy ki a Toráh,
és Yahuwah Igéje Yerusháláyimből.

⁴És ítél a nemzetek között,
és dönt sok népek felől,
és kardjaikat kapákká kovácsolják,
és lándzsáikat metszőkésekké.
Nem emel nemzet nemzetre kardot,
és nem tanulnak többé hadakozást.

⁵Yá'ákov háza, jöjjetek,
és járjunk Yahuwah világosságában!

⁶Mert elhagytad népedet, Yá'ákov házát,
mert telve vannak kelettel,
és jelmagyarázók, mint a Pelishtim,
és idegenek gyermekeivel bővelkednek.

⁷És megtelt földje keszeffel és záhávbal,
és nincs vége kincseinek;
és megtelt földje lovakkal,
és nincs vége harci kocsijainak.

⁸És megtelt földje bálványokkal,
kezei csinálmányának borulnak le,
amit ujjai csináltak.

⁹És meghajol az ember,
és megaláztatik a férfi,
és ne bocsáss meg nekik!

¹⁰Menj be a sziklába,
és rejtőzz el a porba
Yahuwah rettenete elől
és fenségének méltósága elől!

¹¹Az ember kevélységének szemei megalázottak lesznek,
és lehajol a férfiak gőgje,
és csak Yahuwah magasztaltatik fel azon a napon.

¹²Mert napja van Yahuwah Tzeváotnak
minden kevély és magas ellen,
és minden felemelkedett ellen, és megalázottá lesz;

¹³és a Levánon minden cédrusa ellen,
a magasak és felemelkedettek ellen,
és Básán minden tölgye ellen;

¹⁴és minden magas hegy ellen,
és minden felemelkedett halom ellen;

¹⁵és minden magas torony ellen,
és minden megerősített fal ellen;

¹⁶és minden Tarsís-hajó ellen,
és minden gyönyörűséges hajóárboc ellen.

¹⁷És lehajol az ember kevélysége,
és megalázottá lesz a férfiak gőgje,
és csak Yahuwah magasztaltatik fel azon a napon.

¹⁸És a bálványok mindenestül elmúlnak.

¹⁹És bemennek a sziklák barlangjaiba
és a por üregeibe
Yahuwah rettenete elől és fenségének méltósága elől,
amikor felkel, hogy megrémítse a földet.

²⁰Azon a napon eldobja az ember
keszef és záháv ➣ Ezüst és Arany. bálványait,
amelyeket csinált magának, hogy leboruljon,
a vakondoknak és denevéreknek;

²¹hogy bemenjen a sziklák hasadékaiba
és a kőszálak szakadékaiba
Yahuwah rettenete elől és fenségének méltósága elől,
amikor felkel, hogy megrémítse a földet.

²²Hagyjatok fel az emberrel,
akinek lehelet van orrában,
mert mire becsülhető ő?

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – פְּלִשְׁתִּי-- a tengerparti Pelishti nép • Toráh (תּוֹרָה - 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Tanítás/Útmutatás/Törvény • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Záháv (זָהָב - 𐤆𐤄𐤁) – Arany

¹Mert íme az Úr, Yahuwah Tzeváot
eltávolít Yerusháláyimből és Yáhu'Dáhból
támaszt és támasztékot,
a kenyér minden támaszát
és a vizek minden támaszát:

²a hőst és a harcost,
a bírót és a prófétát,
a jóst és a vénet,
³az ötven parancsnokát és a tekintélyest,
a tanácsadót és a bölcs mesterembert
és a ráolvasáshoz értőt.

⁴Ifjakat adok vezéreikké,
és önkények uralkodnak rajtuk.
⁵Sanyargatja egymást a nép,
ember az embert,
és kiki a társát:
rátámad az ifjú a vénre,
a hitvány a tekintélyesre.

⁶Mert megragadja az ember atyja házából a testvérét:
Van neked ruhád, légy a vezérünk,
és ez a romhalmaz a kezed alatt legyen!
⁷Az pedig fölemeli szavát azon a napon, mondván:
Nem leszek sebkötöző,
és a házamban nincs se kenyér, se ruha;
ne tegyetek engem a nép vezérévé!

⁸Mert megtántorodik Yerusháláyim,
és elesik Yáhu'Dáh,
mert nyelvük és tetteik Yahuwah ellen valók,
hogy dicsősége szemei ellen lázadjanak.

⁹Orcáik kifejezése tanúskodik ellenük,
és vétküket mint Sz'dom hirdetik,
nem titkolják.
Jaj nefesüknek,
mert maguknak okoztak bajt!

¹⁰Mondjátok az igaznak, hogy jó lesz neki,
mert tetteik gyümölcsét eszik.
¹¹Jaj a gonosznak, rossz lesz neki,
mert kezeinek tette szerint bánnak vele.

¹²Népemen gyermekek a sanyargatói,
és asszonyok uralkodnak rajta.
Népem, vezetőid félrevezetnek,
és ösvényeid útját elnyelték.

¹³Előlép perelni Yahuwah,
és odaáll ítélni a népeket.
¹⁴Yahuwah ítéletre lép
népe vénei és vezérei ellen:
Ti emésztettétek föl a szőlőt,
a nyomorulttól rabolt holmi van házaitokban!

¹⁵Mi dolgotok, hogy összezúzzátok népemet,
és a nyomorultak orcáit megőrlitek?!
— szól az Úr, Yahuwah Tzeváot.

¹⁶És mondta Yahuwah:
Mivel Tzion leányai fennhéjáznak,
és kinyújtott nyakkal járnak,
szemeikkel kacsingatva,
tipegve-lépegetve járnak,
és lábaikkal csilingelnek,
¹⁷ezért megtépázza az Úr Tzion leányainak feje tetejét,
és Yahuwah megnyitja szemérmüket.

¹⁸Azon a napon eltávolítja az Úr a lábperecek ékességét,
a hálócskákat és holdacskákat,
¹⁹a függőket, karpereceket és fátylakat,
²⁰a fejdíszeket, a lábláncokat és díszes öveket,
az illatszeres szelencéket és a talizmánokat,
²¹a gyűrűket és orrpereceket,
²²a díszruhákat és köpenyeket,
a sálakat és a tarsolyokat,
²³a tükröket és a finom inget,
a turbánokat és a vállkendőket.

²⁴És lészen: balzsamillat helyén rothadás lesz,
öv helyén kötél,
fodorított haj helyén kopaszság,
díszköpeny helyén zsákruha öve,
szépség helyett —.

²⁵Embereid fegyvertől hullnak el,
és hősöd a harcban.
²⁶Szomorkodnak és gyászolnak kapui,
és kifosztva ül a földön.

²⁷És megragad hét asszony egyetlen férfit azon a napon, mondván:
A magunk kenyerét esszük,
és a magunk ruhájába öltözünk,
csak hadd hívják rajtunk nevedet,
vedd le rólunk gyalázatunkat!

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Nefes (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Élő lélek/Élet/Lény • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹És megragad majd hét asszony egy férfit azon a napon, ezt mondván:
A magunk kenyerét esszük,
és a magunk ruhájába öltözünk,
csak hadd neveztessék a te neved rajtunk.
Vedd el gyalázatunkat!

²Azon a napon Yahuwah sarja ékességgé és dicsőséggé lesz,
a Áretz gyümölcse pedig büszkeséggé és pompává
a Yiszrá'El megmaradottjainak.

³És lészen, hogy aki megmarad Tzionban,
és aki meghagyatik Yerusháláyimban,
szentnek mondatik majd,
mindenki, aki föl van írva a Cháyimra ➣ az életre Yerusháláyimban.

⁴Ha lemossa Ádonáj Tzion leányainak szennyét,
és Yerusháláyim vérét leöblíti annak közepéből
az ítélet Ruáchával és a perzselés Ruáchával,

⁵akkor teremt Yahuwah
Tzion hegyének egész helye fölött és összehívásai fölött
felhőt nappal és füstöt,
és lángoló tűz fényét éjjel,
mert minden dicsőség fölött mennyezet lesz.

⁶És sátor lesz árnyékul nappal a hőség ellen,
és menedékül és rejtekül a zivatar és az eső ellen.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי - 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Az Úr • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Cháyim (חַיִּים - 𐤇𐤉𐤉𐤌) – Élet/Élők • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szél/Lélek/Szellem • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Hadd énekeljek kedvesemnek
szerelmesem énekét szőlőjéről!
Szőlője volt kedvesemnek
termékeny olaj fia szarván.

²Fölásta és megtisztította a kövektől,
és beültette nemes vesszővel.
Tornyot épített a közepébe,
és prés-gödröt is vájt benne.
És várta, hogy szőlőt teremjen,
de vadszőlőt termett.

³Most azért, Yerusháláyim lakója
és Yáhu'Dáh férfia,
tegyetek ítéletet köztem és szőlőm közt!

⁴Mit kellett volna még tennem szőlőmmel,
amit meg nem tettem benne?
Miért, amikor vártam, hogy szőlőt teremjen,
vadszőlőt termett?

⁵Most azért hadd tudassam veletek,
mit teszek én szőlőmmel:
elveszem kerítését, hogy lelegeljék,
lerontom kőfalát, hogy összetiporják.

⁶És pusztasággá teszem:
nem metszik és nem kapálják,
felnő rajta tövis és gaz.
És a felhőknek megparancsolom,
hogy ne hullassanak rá esőt.

⁷Mert Yahuwah Tzeváotnak szőlője
Yiszrá'Elnek háza,
és Yáhu'Dáh férfia gyönyörűségének ültetvénye.
És várt ítéletre, és íme, vérontás,
igazságra, és íme, kiáltozás.

⁸Jaj azoknak, akik házat házhoz ragasztanak,
mezőt mezőhöz közelítenek,
míg hely sem marad,
és csak ti laktok egyedül a föld közepén!

⁹Fülembe mondta Yahuwah Tzeváot:
Bizony sok ház pusztasággá lesz,
a nagyok és jók lakó nélkül maradnak.

¹⁰Mert tíz hold szőlő egy bat bort terem,
és egy chomer vetőmag csak egy efát terem.

¹¹Jaj azoknak, akik korán reggel kelnek,
hogy részegítő ital után járjanak,
akik az alkonyatig elidőznek,
míg a bor hevíti őket!

¹²És citera és lant, dob
és fuvola és bor van lakomáikon,
de Yahuwah cselekedetére nem tekintenek,
és kezeinek munkáját nem látják meg.

¹³Ezért fogságba megy népem ismeret híján,
és tekintélye az éhség embereivé lesz,
tömege pedig szomjúságtól ég.

¹⁴Ezért tágította ki torkát a Sheol,
és kitátotta száját mérték nélkül.
És leszáll dísze és tömege,
zsivaja és aki vigad benne.

¹⁵És meghajlik az ember, és megalázkodik a férfi,
és a kevélyek szemei megaláztatnak.

¹⁶De magasztos lesz Yahuwah Tzeváot az ítéletben,
és a szent El szentnek bizonyul az igazságban.

¹⁷És bárányok legelnek ott, mint legelőjükön,
és a kövérek romjain jövevények esznek.

¹⁸Jaj azoknak, akik a hiábavalóság kötelein
vonszolják a vétket,
és mint a szekér kötelein, a bűnt,

¹⁹akik ezt mondják:
Siessen, sürgesse művét,
hogy lássuk!
És közeledjék és jöjjön el
Yiszrá'El Szentjének tanácsa,
hogy megismerjük!

²⁰Jaj azoknak, akik a rosszat jónak mondják,
és a jót rossznak;
akik a sötétséget világossággá teszik,
és a világosságot sötétséggé;
akik a keserűt édessé teszik,
és az édeset keserűvé!

²¹Jaj azoknak, akik bölcsek a maguk szemeiben,
és a maguk színe előtt értelmesek!

²²Jaj azoknak, akik hősök a borivásban,
és vitéz férfiak a részegítő ital keverésében,

²³akik megvesztegetésért igaznak mondják a bűnöst,
és az igazak igazságát elveszik tőlük!

²⁴Ezért, ahogy a tarlót megemészti a tűz nyelve,
és a széna a lángban összeroskad,
úgy gyökerük rothadássá lesz,
és viráguk porként száll föl.
Mert megvetették Yahuwah Tzeváotnak tanítását,
és Yiszrá'El Szentjének mondását meggyalázták.

²⁵Ezért gerjedt föl Yahuwah haragja népe ellen,
és kinyújtotta rá kezét és megverte,
és megrendültek a hegyek,
és hulláik mint szemét az utcák közepén.
Mindezzel nem fordult el haragja,
és keze még ki van nyújtva.

²⁶És jelt emel a távoli népeknek,
és odafüttyenti a föld végéről,
és íme, sietve, gyorsan jön.

²⁷Nincs köztük fáradt és botladozó,
nem szunnyad és nem alszik,
nem oldódik meg derekán az öv,
és nem szakad el saruinak szíja.

²⁸Nyilai élesek, és minden íja felvonva,
lovainak patái kovakőnek számítanak,
és kerekei mint a forgószél.

²⁹Ordítása mint az oroszláné,
ordít mint az oroszlánkölykök,
morog és megragadja a zsákmányt,
elviszi, és nincs, aki megmentse.

³⁰És rámordul azon a napon,
mint a tenger morajlása.
És ha a föld felé tekint,
íme, sötétség és szorongatás,
és a világosság elsötétül felhőiben.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Isten • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Sheol (שְׁאוֹל - 𐤔𐤀𐤋) – Alvilág/Holtak helye • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek

¹Uzi'Yáhu király halálának évében láttam Ádonájt, magas és felemelt trónon ülve,
és palástja szegélyei betöltötték a Heikhált.

²Szeráfim álltak felette, hat-hat szárnyuk volt mindegyiknek:
kettővel orcáit fedi be, kettővel lábait fedi be, és kettővel repül.

³És kiáltott egyik a másiknak, és mondta:
Szent, szent, szent Yahuwah Tzeváot,
betölti egész földet az ő dicsősége!

⁴És megrendültek a küszöbök eresztékei a kiáltó hangjától,
és a Beit-Yahuwah megtelt füsttel.

⁵És mondtam:
Jaj nekem, mert elvesztem,
mert tisztátalan ajkú ember vagyok,
és tisztátalan ajkú nép között lakom én,
mert a Királyt, Yahuwah Tzeváotot látták szemeim!

⁶És hozzám repült egy a Szeráfim közül, és kezében parázs volt,
fogókkal vette le a Mizbeáchról ➣ az Oltárról.

⁷És megérintette számat, és mondta:
Íme, ez megérintette ajkaidat,
és eltávozott bűnöd, és vétked megengeszteltetett.

⁸És hallottam Ádonáj hangját, aki mondta:
Kit küldjek el, és ki megy el nekünk?
És mondtam: Itt vagyok én, küldj engem!

⁹És mondta:
Menj, és mondd e népnek:
Hallván halljatok, de ne értsetek,
és látván lássatok, de ne ismerjetek!

¹⁰Tedd kövérré e nép szívét,
és füleit tedd nehézzé,
és szemeit kend be,
nehogy lásson szemeivel,
és füleivel halljon,
és szíve értsen,
és megtérjen, és meggyógyuljon neki.

¹¹És mondtam:
Meddig, Ádonáj?
És mondta:
Míg pusztává nem lesznek a városok lakó nélkül,
és a házak ember nélkül,
és az Ádámáh ➣ a Termőföld pusztasággá nem lesz.

¹²És messze távolítja Yahuwah az embert,
és nagy lesz az elhagyatottság a föld közepén.

¹³És ha még megmarad benne egy tized,
az is újra elpusztul.
De mint a terebintusz és mint a tölgy,
amelynek ledöntésekor megmarad a tuskója,
úgy a szent mag az ő törzse.

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Mizbeách (מִזְבֵּחַ - 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹És történt Ácháznak, Yotám fiának, Uzi'Yáhu fiának, Yáhu'Dáh királyának napjaiban, hogy felvonult Recín, Arám királya és Pekach, Remaljáhu fia, Yiszrá'El királya Yerusháláyimhoz harcra ellene, de nem bírt harcolni ellene.

²És hírül adták Dávid házának, mondván: Arám rászállt Efráyimra. És megingott a szíve és népének a szíve, ahogyan megingnak az erdő fái a szél elől. ³És így szólt Yahuwah Yeshá'Yáhuhoz: Menj ki, kérlek, Ácház elé, te és Seár-Jásúv, a fiad, a Felső-tó vízvezetékének végéhez, a Ruhafestők mezejének útjára, ⁴és mondd neki: Vigyázz és maradj nyugton, ne félj, és a szíved ne lágyuljon meg e két füstölgő üszök-csonk miatt, Recín és Arám, valamint Remaljáhu fia izzó haragja miatt. ⁵Mivelhogy gonoszat tanácsolt ellened Arám, Efráyim és Remaljáhu fia, mondván: ⁶Vonuljunk fel Yáhu'Dáh ellen, rettentsük meg, hasítsuk magunkhoz, és tegyük királlyá benne Táv’él fiát –

⁷Így szól az én URam, Yahuwah:
Nem áll meg és nem lesz meg!
⁸Mert Arám feje Dámeszek,
és Dámeszek feje Recín;
és még hatvanöt év, és összetörik Efráyim, nép-volta megszűnik;
⁹és Efráyim feje Shomron,
és Shomron feje Remaljáhu fia.
Ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok!

¹⁰És tovább szólt Yahuwah Ácházhoz, mondván:
¹¹Kérj magadnak jelet Yahuwahtól, a te Elohimodtól;
kérd mélyen, a Sheol felé, vagy fent a magasból!
¹²De így szólt Ácház:
Nem kérek, és nem kísértem Yahuwaht.

¹³És így szólt:
Halljátok hát, Dávid háza!
Kevés-e nektek embereket fárasztani,
hogy Elohimomat is fárasztjátok?

¹⁴Ezért maga az én URam ad nektek jelet:
Íme, a fiatal nő teherben van és fiút szül,
és nevezi a nevét Immánu'Élnak.

¹⁵Vajat és mézet eszik,
amíg meg nem tanulja megvetni a rosszat és választani a jót.
¹⁶Mert mielőtt megtanulja a fiú megvetni a rosszat és választani a jót,
elhagyatott lesz a föld, amelynek két királyától te irtózol.

¹⁷Hoz Yahuwah rád és népedre és atyád házára olyan napokat,
amilyenek nem jöttek azon naptól fogva, hogy Efráyim elszakadt Yáhu'Dáhtól –
Áshur királyát.

¹⁸És lesz azon a napon:
füttyent Yahuwah a légynek,
amely Mitzráyim folyóinak végén van,
és a méhnek, amely Áshur földjén van.
¹⁹És eljönnek, és letelepednek mindnyájan
a meredek völgyekben és a sziklák hasadékaiban,
minden tövisbokron és minden itatóhelyen.

²⁰Azon a napon megborotválja az én URam
a Folyamon túlról bérelt késsel,
Áshur királyával, a fejet
és a lábak szőrzetét,
és a szakállt is leberetválja.

²¹És lesz azon a napon:
életben tart az ember egy üsző marhát és két juhot.
²²És lesz, hogy a tej bősége miatt, amit adnak, vajat eszik;
mert vajat és mézet eszik mindenki, aki megmarad az ország közepén.

²³És lesz azon a napon:
minden hely, ahol ezer szőlőtő van, ezer ezüstért,
tövissé és gazzá lesz.
²⁴Nyilakkal és íjjal megy oda az ember,
mert tövis és gaz lesz az egész ország.
²⁵És mind a hegyekre, amelyeket kapával kapálnak,
nem mész oda a tövistől és a gaztól való félelem miatt;
és lesz ökör legeltetésére és aprójószág taposására.

Szójegyzék: Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Arám (אֲרָם - 𐤀𐤓𐤌) – Szíriai térséget/népet jelölő héber név • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק - 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efráyim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Immánu'Él (עִמָּנוּ אֵל - 𐤏𐤌𐤍𐤅𐤀𐤋) – Velünk az Él/Velünk az Elohim • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Shomron (שֹׁמְרוֹן - 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Ezt mondta nekem Yahuwah: Végy magadnak egy nagy táblát, és írd rá közönséges íróvesszővel: Máhér-Shálál-Cház-Báz – Sietve a zsákmányra, gyorsan a prédára! ²És tanúkul vettem magamnak megbízható tanúkat: Uri'Yáh Kohent és Zechar'Yáhut, Yeverekh'Yáhu fiát.

³És a prófétaasszonyhoz közeledtem, és teherbe esett, és fiút szült. Akkor ezt mondta nekem Yahuwah: Nevezd a nevét: Máhér-Shálál-Cház-Báz. ⁴Mert mielőtt a fiú tudná kiáltani: apám és anyám, elviszik Dámeszek gazdagságát és Shomron zsákmányát Áshur királya előtt. ⁵És tovább szólt hozzám Yahuwah, ismét, mondván:

⁶Mivel megvetette ez a nép
Shiloach csendesen folydogáló vizeit,
és örvendezik Recinnek és Remal'Yáhu fiának,
⁷azért íme, az Úr felhozza rájuk
a Folyam hatalmas és nagy vizeit,
Áshur királyát és minden dicsőségét.
És feljön minden medre fölé,
és átcsap minden partján.
⁸És betör Yáhu'Dáhba,
elárasztja és átzúdul rajta,
nyakig ér,
és kiterjesztett szárnyai
betöltik országod szélességét,
Imánu'El – Velünk az El!

⁹Tomboljatok, népek, és rettenjetek meg!
Figyeljetek mind,
ti messzi földek!
Övezzétek fel magatokat, és rettenjetek meg,
övezzétek fel magatokat, és rettenjetek meg!
¹⁰Szőjetek tervet, és meghiúsul,
mondjatok szót, és nem áll meg,
mert velünk az El!

¹¹Mert így szólt hozzám Yahuwah,
amikor keze erővel megragadott,
és intett, hogy ne járjak ennek a népnek az útján, mondván:
¹²Ne mondjátok összeesküvésnek mindazt,
amit ez a nép összeesküvésnek mond,
és amitől fél, attól ne féljetek, és ne rettegjetek!

¹³Yahuwah Tzeváotot, őt szenteljétek meg,
ő legyen a ti félelmetek, és ő a ti rettegésetek.
¹⁴És szentéllyé lesz,
de megütközés kövévé és megbotlás sziklájává
Yiszrá'El két háza számára,
tőrré és csapdává
Yerusháláyim lakója számára.

¹⁵És megbotlanak sokan közülük,
elesnek és összetörnek,
tőrbe esnek és megfogatnak.
¹⁶Kösd be a bizonyságot,
pecsételd le a tanítást
tanítványaimban.
¹⁷És várom Yahuwaht,
aki elrejti orcáit Yá'ákov háza elől,
és benne reménykedem.

¹⁸Íme, én és a gyermekek,
akiket Yahuwah adott nekem,
jelekül és csodákul vagyunk Yiszrá'Elben
Yahuwah Tzeváottól,
aki a Tzion hegyén lakik.

¹⁹És ha azt mondják nektek: Forduljatok a halottidézőkhöz és a jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak – hát nem Elohimjához forduljon a nép? A holtakhoz az élők helyett? ²⁰A tanításhoz és a bizonysághoz! Ha nem e szó szerint szólnak, az olyanoknak nincs hajnaluk.

²¹És átvonul rajta sanyargatottan és éhezve,
és lesz, hogy amikor éhezik, fölháborodik,
és átkozza királyát és Elohimját,
és fölfelé fordul.
²²És a földre tekint,
és íme, nyomorúság és sötétség,
szorongató homály,
és sűrű sötétségbe taszítva.

Szójegyzék: Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק - 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Imánu'El (עִמָּנוּ אֵל - 𐤏𐤌𐤍𐤅𐤀𐤋) – Velünk az El • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Máhér-Shálál-Cház-Báz (מַהֵר שָׁלָל חָשׁ בַּז - 𐤌𐤄𐤓𐤔𐤋𐤋𐤇𐤔𐤁𐤆) – Sietve a zsákmányra, gyorsan a prédára • Recin (רְצִין - 𐤓𐤑𐤉𐤍) – Árám királya • Remal'Yáhu (רְמַלְיָהוּ - 𐤓𐤌𐤋𐤉𐤄𐤅) – Pekach apja, Yiszrá'El királyának atyja • Shiloach (שִׁלֹחַ - 𐤔𐤋𐤇) – Yerusháláyim csendes vize • Shomron (שֹׁמְרוֹן - 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Uri'Yáh (אוּרִיָּה - 𐤀𐤅𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah a világosságom • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeverekh'Yáhu (יְבֶרֶכְיָהוּ - 𐤉𐤁𐤓𐤊𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah megáld • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Zechar'Yáhu (זְכַרְיָהוּ - 𐤆𐤊𐤓𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah megemlékezett • Vizeit (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹De nem marad homály ott,
ahol szorongatás van.
Az előbbi időben lekicsinyítette Zvulun földjét
és Náftáli földjét,
de az utóbbi megnehezítette a tenger útját,
a Yárdenen túli részt, Gálilt, a pogányokét.

²A nép, amely sötétségben jár,
nagy világosságot látott.
A halálárnyék földjének lakóira
világosság ragyogott.

³Megsokasítottad a nemzetet,
megnagyobbítottad neki az örömöt.
Örülnek színed előtt,
ahogyan örülnek aratáskor,
ahogyan vigadnak, amikor a zsákmányt osztják.

⁴Mert terhének igáját,
és vállának vesszejét,
hajcsárának botját összetörted,
mint Midyán napján.

⁵Mert minden csizma, amely dübörgéssel tapos,
és a vérben hempergetett köpeny
elégetésre és tűz eledelévé lesz.

⁶Mert gyermek született nekünk,
fiú adatott nekünk,
és az uralom a vállán lesz,
és így nevezik nevét:
Csodálatos Tanácsadó,
Hős Elohim,
az Örökkévalóság Atyja,
Béke Fejedelme.

⁷Az uralom gyarapodásának és a békének
nem lesz vége a Dávid trónján és királyságán,
hogy megszilárdítsa azt és megtámogassa azt
jogossággal és igazságossággal
mostantól mindörökké.
Yahuwah Tzeváot buzgalma cselekszi ezt.

⁸Igét küldött az Úr Yá'ákovba,
és leszállt Yiszrá'Elre.

⁹És megtudja az egész nép,
Efráyim és Shomron lakója,
akik gőggel és szívük dölyfével mondják:

¹⁰Téglák omlottak le,
de faragott kővel építünk;
vadfügefákat vágtak ki,
de cédrusokkal váltjuk fel őket.

¹¹Ezért Yahuwah fölmagasztalta Recín ellenfeleit ellene,
és ellenségeit föluszította:

¹²Arámot keletről
és a P'lishtimet nyugatról,
és teli szájjal falták Yiszrá'Elt.
Mindezzel nem fordult el haragja,
és keze még ki van nyújtva.

¹³De a nép nem tért meg ahhoz, aki verte,
és Yahuwah Tzeváotot nem keresték.

¹⁴Ezért kivágta Yahuwah Yiszrá'Elből a fejet és a farkat,
a pálmaágat és a kákát egy napon.

¹⁵A vén és a tekintélyes ember: ő a fej,
a próféta pedig, aki hazugságot tanít: ő a farok.

¹⁶És e nép vezérei tévelygőkké lettek,
és akiket vezettek, elnyeletté lettek.

¹⁷Ezért ifjainak nem örül az Úr,
és árváin és özvegyein nem könyörül,
mert mindnyájan elvetemültek és gonosztevők,
és minden száj balgaságot beszél.
Mindezzel nem fordult el haragja,
és keze még ki van nyújtva.

¹⁸Mert fellángolt, mint a tűz, a gonoszság,
tövist és gazt emészt,
és meggyújtja az erdő sűrűjét,
és gomolyognak, fölfelé szállva a füstben.

¹⁹Yahuwah Tzeváot dühétől megperzselődött az ország,
és a nép tűz eledelévé lett;
senki sem könyörül testvérén.

²⁰Vágott jobbra, mégis éhezett,
és evett balra, de nem laktak jól;
kiki saját karja húsát ette:

²¹Menásheh Efráyimot, Efráyim Menásheht,
együtt ők Yáhu'Dáh ellen.
Mindezzel nem fordult el haragja,
és keze még ki van nyújtva.

Szójegyzék: Arám (אֲרָם - 𐤀𐤓𐤌) – Szíriai térséget/népet jelölő héber név • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל - 𐤂𐤋𐤉𐤋) – Körzet/Vidék – Galilea • Midyán (מִדְיָן - 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Viszály/Per – Midján népe • P'lishtim (פְּלִשְׁתִּים - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – a tengerparti Pelishti nép • Menásheh (מְנַשֶּׁה - 𐤌𐤍𐤔𐤄) – Manassé/Feledtető – Yoszef elsőszülött fia • Náftáli (נַפְתָּלִי - 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – Küzdelmem – Yá'ákov fia • Recín (רְצִין - 𐤓𐤑𐤉𐤍) – Arám királya • Shomron (שֹׁמְרוֹן - 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek/Hadak • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן - 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Zvulun (זְבוּלֻן - 𐤆𐤁𐤅𐤋𐤍) – Lakóhely – Yá'ákov fia

¹Jaj azoknak,
akik jogtipró rendeleteket vésnek,
és akik szenvedést írnak elő, amit megírtak,

²hogy elfordítsák a peréből a nincsteleneket,
és elrabolják népem nyomorultjainak igazságát,
hogy az özvegyek legyenek zsákmányuk,
és az árvákat prédálják.

³De mit tesztek a számonkérés napján,
és a pusztulásban, amely messziről jön?
Kihez futtok segítségért,
és hol hagyjátok dicsőségeteket?

⁴Másként, mint hogy lehajolnak a fogoly alá,
a megöltek alatt esnek el.
Mindezzel nem fordult el haragja,
keze még ki van nyújtva.

⁵Jaj Áshurnak,
haragom botjának,
akinek kezében van dühöm vesszeje!

⁶Képmutató nemzet ellen küldöm,
és haragom népe ellen rendelem,
hogy zsákmányt zsákmányoljon,
és prédát prédáljon,
és eltapossa, mint az utca sarát.

⁷De ő nem így gondolja,
és szíve nem így számol,
mert pusztítani van a szívében,
és nem kevés nemzetet kiirtani.

⁸Mert ezt mondja:
Nem mind királyok-e a vezéreim?

⁹Nem olyan-e Kalno, mint Karkemis?
Nem olyan-e Chámát, mint Arpad?
Nem olyan-e Shomron, mint Dámeszek?

¹⁰Ahogyan elérte kezem a bálványok királyságait,
amelyeknek bálványszobrai többen voltak,
mint Yerusháláyiméi és Shomronéi,

¹¹vajon, ahogyan tettem Shomronnal és bálványaival,
nem így teszek-e Yerusháláyimmal és bálványképeivel?

¹²De ez lesz: amikor bevégzi Yahuwah minden tettét a Tzion hegyén és Yerusháláyimban, megbüntetem Áshur királya dölyfös szívének gyümölcsét és nagyralátó szeme dicsekvését.

¹³Mert ezt mondta:
Kezem erejével vittem véghez,
és bölcsességemmel, mert értelmes vagyok;
elmozdítottam a népek határait,
és tartalékaikat kifosztottam,
és ledöntöttem, mint hatalmas, a trónon ülőket.

¹⁴Elérte kezem, mint fészket,
a népek gazdagságát,
és ahogyan összeszedik az elhagyott tojásokat,
az egész földet én szedtem össze;
és nem volt, ami megrebbentette volna a szárnyat,
vagy kinyitotta volna a csőrt és csipogott volna.

¹⁵Dicsekedhet-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele?
Nagyobbra tartja-e magát a fűrész annál, aki húzza?
Mintha a bot suhogtatná azt, aki fölemeli,
mintha a vessző emelné azt, aki nem fa!

¹⁶Ezért az Úr, Yahuwah Tzeváot
sorvadást küld kövérei közé,
és dicsősége alatt égés lobban, mint a tűz égése.

¹⁷És Yiszrá'El Világossága tűzzé lesz,
és Szentje lánggá,
és lángol és megemészti tövisét és gazát
egyetlen napon.

¹⁸És erdejének és kertjének dicsőségét,
nefeshtől testig megsemmisíti,
és olyan lesz, mint amikor a beteg sorvadozik.

¹⁹És erdeje fáinak maradéka oly kevés lesz,
hogy egy gyermek is összeírhatja őket.

²⁰És az lesz azon a napon:
nem támaszkodik többé Yiszrá'El maradéka
és Yá'ákov házának megmenekültje arra, aki verte,
hanem Yahuwahra, Yiszrá'El Szentjére
támaszkodik hűségben.

²¹Maradék tér meg, Yá'ákov maradéka,
a hatalmas Elhez.

²²Mert ha annyi volna is néped, Yiszrá'El,
mint tengernek a homokja,
csak maradék tér meg belőle.
Pusztulás van elhatározva,
igazsággal áradva.

²³Mert végzést és elhatározott pusztulást
végez az Úr, Yahuwah Tzeváot
az egész föld közepén.

²⁴Ezért így szólt az Úr, Yahuwah Tzeváot: Ne félj, népem, Tzion lakója, Áshurtól; bottal ver téged, és vesszejét emeli rád Mitzráyim módjára. ²⁵Mert még egy igen kevés idő, és véget ér a kárhoztatás, és haragom az ő megsemmisülésükre fordul. ²⁶És ostort emel ellene Yahuwah Tzeváot, mint amikor megverte Midjánt az Óréb szikláján; és vesszeje a tengeren van, és fölemeli azt Mitzráyim módjára.

²⁷És az lesz azon a napon:
eltávozik terhe válladról,
és igája nyakadról,
és szétpusztul az iga a kövérség miatt.

²⁸Ajba ért, átvonult Migrónon,
Mikmásznál hagyja fölszerelését.

²⁹Átkeltek a hágón,
Gebában szálltak éjjeli szállásra.
Megremegett Ráma,
Shá'ul Gibeája elmenekült.

³⁰Sikolts hangosan, Gallim leánya!
Figyelj, Lájsá! Szegény Anátot!

³¹Elmenekült Madméná,
Gébim lakói menedékbe gyűltek.

³²Még ma megáll Nóbban,
kezét rázza Tzion leányának hegye,
Yerusháláyim dombja felé.

³³Íme, az Úr, Yahuwah Tzeváot
rettentő erővel lecsapja az ágakat,
és a magas növésűeket kivágja,
és a sudárak ledőlnek.

³⁴És kivágja az erdő sűrűjét vassal,
és Levánon egy hatalmas által dől le.

Szójegyzék: Áshur – Ashúr (אַשּׁוּר) – אַשּׁוּר-- Áshur; az északi nagyhatalomú birodalom • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Erős/Hatalmas; Isten • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק - 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Élő lény/Lélek/Élet • Shomron (שֹׁמְרוֹן - 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Vesszőszál hajt ki Yisháj törzsökéről,
hajtás sarjad gyökereiből.

²Megnyugszik rajta Ruách Yahuwah,
a bölcsesség és értelem Ruáchja,
a tanács és erő Ruáchja,
a tudás és Yahuwah félelmének Ruáchja.

³És beleheli őt Yahuwah félelmében.
Nem szemeinek látása szerint ítél,
és nem füleinek hallása szerint dönt,

⁴hanem igazságban ítéli a nincsteleneket,
és méltányosságban dönt a föld alázatosainak,
és megveri a földet szájának botjával,
és ajkainak Ruáchával megöli a gonoszt.

⁵Igazság lesz derekainak öve,
és a hűség ágyékainak öve.

⁶És lakik a farkas a báránnyal,
és a párduc a gödölyével hever,
és a borjú, az oroszlánkölyök
és a hízott marha együtt,
és egy kicsiny fiú terelgeti őket.

⁷A tehén és a medve legelnek,
együtt hevernek fiaik,
és az oroszlán szalmát eszik,
mint a marha.

⁸És játszadozik a csecsemő a vipera lyukánál,
és az elválasztott gyermek
a mérgeskígyó odúja felé nyújtja kezét.

⁹Nem ártanak és nem pusztítanak
egész szent hegyemen,
mert betelik a föld Yahuwah ismeretével,
ahogyan a vizek a tengert borítják.

¹⁰És lesz azon a napon: Yisháj gyökeréhez,
amely a népek jeleként áll,
hozzá folyamodnak a nemzetek,
és nyugvóhelye dicsőség lesz.

¹¹És lesz azon a napon: másodszor is
kinyújtja kezét Ádonáj,
hogy megvegye népének maradékát,
mely megmarad Áshurból és Mitzráyimból,
Patrószból, Kushból és Elámból,
Sineárból, Chámátból
és a tenger szigeteiről.

¹²És jelt emel a nemzeteknek,
és összegyűjti Yiszrá'El elűzöttjeit,
és Yáhu'Dáh szétszórtjait egybegyűjti
a föld négy szárnyáról.

¹³És eltávozik Efráyim irigysége,
és Yáhu'Dáh szorongatói kiirtatnak.
Efráyim nem irigykedik Yáhu'Dáhra,
és Yáhu'Dáh nem szorongatja Efráyimot.

¹⁴És rárepülnek a Pelishtim vállára nyugat felé,
együtt prédálják ki a keletiek fiait.
Edomra és Moávra teszik kezüket,
és Ammón fiai engedelmeskednek nekik.

¹⁵És átok alá veti Yahuwah
Mitzráyim tengerének nyelvét.
Kezét a Folyam fölé lendíti Ruáchának hevével,
és megveri azt hét patakká,
és sarukban járhatóvá teszi.

¹⁶És útja lesz népe maradékának,
amely megmarad Áshurból,
amilyen Yiszrá'Elnek volt
azon a napon, amikor feljött Mitzráyim földjéről.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efráyim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elám (עֵילָם - 𐤏𐤉𐤋𐤌) – ókori birodalom Perzsiától keletre • Kush (כּוּשׁ - 𐤊𐤅𐤔) – Kush; afrikai birodalom • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – a tengerparti Pelishti nép • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Yahuwah Szelleme; Elohim jelenléte és ereje • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Azon a napon ezt mondod majd:
Hálát adok neked, Yahuwah,
mert haragudtál rám,
de visszafordult haragod,
és megvigasztalsz engem.

²Íme, El az én szabadulásom,
bízom és nem rettegek,
mert erőm és énekem Yáh Yahuwah,
és szabadulásommá lett.

³És örvendezve merítetek majd vizeket
a szabadulás forrásaiból.

⁴És azon a napon ezt mondjátok majd:
Adjatok hálát Yahuwahnak,
hívjátok segítségül nevét,
adjátok tudtára a népek között tetteit,
emlékeztessetek rá,
hogy magasztos az ő neve!

⁵Énekeljetek Yahuwahnak,
mert fenséges dolgot cselekedett,
legyen ismeretes ez az egész Áretzen!

⁶Kiálts és ujjongj, Tzion lakója,
mert nagy közötted Yiszrá'El Szentje!

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Erős/Hatalmas/Isten • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yáh (יָהּ - 𐤉𐤄) – Yahuwah rövidített neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Fenyegető kijelentés Bável ellen, amelyet látomásban kapott Yeshá'Yáhu, Ámotz fia:

²Kopár hegyen emeljetek zászlót,
emeljétek fel hangotokat feléjük,
intsetek kézzel,
hogy bevonuljanak a nemesek kapuin!

³Én parancsot adtam
megszentelteimnek,
el is hívtam haragomhoz hőseimet,
büszkeségemben ujjongókat.

⁴Sokaság hangja a hegyeken,
nagy néphez hasonlóan,
országok királyságainak
egybegyűlt nemzetek zúgásának hangja:
Yahuwah Tzeváot
hadsereget szemlél a harcra.

⁵Jönnek messze földről,
az Egek széléről:
Yahuwah és bosszúságának eszközei,
hogy elpusztítsák az egész földet.

⁶Jajgassatok,
mert közel van Yahuwah napja,
El-Sháddáj felőli sújtásként jön el.

⁷Ezért minden kezek lehanyatlanak,
és minden ember szíve elolvad.

⁸Megrettennek,
fájdalmak és gyötrelmek fogják el őket,
vajúdóként gyötrődnek,
ki-ki társára álmélkodik,
lángok orcái az ő orcáik.

⁹Íme, Yahuwah napja jön,
kegyetlen, dühvel és izzó haraggal,
hogy pusztává tegye a földet,
és vétkeseit kipusztítsa róla.

¹⁰Mert az Egek csillagai és csillagzatai
nem ragyogtatják világosságukat,
elsötétül a nap fölkeltében,
és a hold nem fényli világosságát.

¹¹Megbüntetem a világon a gonoszságot,
és a gonoszokon a bűnüket,
megszüntetem a kevélyek gőgjét,
és az erőszakosok gőgösségét megalázom.

¹²Ritkábbá teszem a halandót a színaranynál,
és az embert Ofír aranyánál.

¹³Ezért megrendítem az Egeket,
és megindul helyéről a föld
Yahuwah Tzeváot dühében,
izzó haragja napján.

¹⁴És lesz, mint az űzött gazella,
és mint a juhok, amelyeket senki össze nem terel:
ki-ki a maga népe felé fordul,
és ki-ki a maga földjére menekül.

¹⁵Mindenkit, akit megtalálnak, átdöfik,
és mindenki, akit elfognak, kard által esik el.

¹⁶Csecsemőiket szemük előtt zúzzák szét,
kifosztják házaikat,
és asszonyaikkal hálnak.

¹⁷Íme, fölingerlem ellenük a médeket,
akik az ezüstöt nem tekintik,
és az aranyban nem gyönyörködnek.

¹⁸Íjaik a fiúkat zúzzák szét,
és nem irgalmaznak a méh gyümölcsének,
a fiakat nem szánja meg szemük.

¹⁹És úgy jár Bável,
a királyságok ékessége,
a Kaszdim büszkeségének dísze,
ahogyan földúlta Elohim Sz'domot és Ámorát.

²⁰Nem laknak ott soha,
és nem telepszenek meg nemzedékről nemzedékre,
nem sátoroz ott az arab,
és pásztorok nem deleltetnek ott.

²¹Hanem pusztai vadak deleltetnek ott,
és bagollyal telnek meg házaik,
struccok laknak ott,
és szőrös démonok szökdelnek ott.

²²Hiénák felelgetnek özvegy palotáiban,
és sakálok a gyönyörűség csarnokaiban,
közel van eljövetelének ideje,
és napjai nem késnek.

Szójegyzék: Ámorá (עֲמֹרָה - 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomora • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bável (בָּבֶל - 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • El-Sháddáj (אֵלשַׁדַּי - 𐤀𐤋𐤔𐤃𐤉) – Mindenható • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Kaszdim (כַּשְׂדִּים - 𐤊𐤔𐤃𐤉𐤌) – Káldeusok • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Sz'dom (סְדֹם - 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Záháv (זָהָב - 𐤆𐤄𐤁) – Arany

¹Mert megkönyörül Yahuwah Yá'ákovon, és újra kiválasztja Yiszrá'Elt, és nyugalomba helyezi őket Ádámáhjukon; és csatlakozik a jövevény hozzájuk, és hozzátapadnak Yá'ákov Házához. ²És magukhoz veszik őket a népek, és elviszik őket helyükre, és birtokba veszi őket Yiszrá'El Háza Yahuwah Ádámáhján szolgákul és szolgálólányokul; és foglyul ejtik fogvatartóikat, és uralkodnak sanyargatóikon.

³És lészen azon a napon, amikor nyugalmat ad neked Yahuwah fájdalmadtól és háborgásodtól, és a kemény szolgálattól, amellyel szolgáltattak veled, ⁴akkor felemeled ezt a gúnydalt a Báveli király ellen, és ezt mondod:

Hogyan szűnt meg a sanyargató,
megszűnt a zsarnokság!

⁵Összetörte Yahuwah a gonoszok botját,
az uralkodók vesszejét,

⁶amely népeket vert dühében
szüntelen veréssel,
amely haragjában nemzeteken uralkodott
féktelen üldözéssel.

⁷Megnyugodott, megpihent az egész föld,
ujjongásba törtek ki.

⁸A ciprusok is örülnek rajtad,
a Levánon cédrusai:
Mióta lefeküdtél,
nem jön fel ellenünk a favágó.

⁹A Seol odalent megremegett miattad,
jöveteled elé;
felkölti miattad az árnyakat,
a föld összes vezéreit,
felállította trónjaikról
a nemzetek összes királyait.

¹⁰Mindnyájan megszólalnak,
és ezt mondják neked:
Te is erőtlenné lettél, mint mi,
hozzánk hasonlóvá lettél!

¹¹Alászállt a Seolba gőgöd,
hárfáid zengése;
alattad férgek terülnek el,
és pondrók a takaród.

¹²Hogyan estél le az egekről,
Heilel, hajnal fia!
Levágattál a földre,
te, ki népeken győzedelmeskedtél!

¹³Pedig te ezt mondtad szívedben:
Az egekbe szállok fel,
El csillagai fölé
emelem trónomat,
és leülök a gyülekezés hegyén,
a messzi északon.

¹⁴Felszállok a felhők magaslataira,
hasonlóvá leszek a Felségeshez!

¹⁵Bizony a Seolba szállsz alá,
a verem mélységeibe.

¹⁶Akik látnak téged, rád merednek,
elgondolkoznak rajtad:
Ez az a férfi, aki megreszkettette a földet,
aki megrendítette a királyságokat,

¹⁷aki pusztává tette a világot,
és városait lerombolta,
foglyait nem engedte haza?

¹⁸A nemzetek összes királyai mind,
dicsőségben fekszenek, ki-ki a maga házában.

¹⁹Téged azonban kivetettek sírodból,
mint megvetett hajtást,
megöltek ruhájaként,
karddal átdöföttekként,
akik a verem köveihez szállnak alá,
mint eltaposott hulla.

²⁰Nem egyesülsz velük a temetésben,
mert országodat elpusztítottad,
népedet meggyilkoltad.
Nem említik soha többé
a gonosztevők magvát.

²¹Készítsetek fiainak vágóhidat
atyáik bűne miatt,
hogy fel ne keljenek és el ne foglalják a földet,
és be ne töltsék a világ színét városokkal.

²²Felkelek ellenük
így szól Yahuwah Tzeváot ➣,
és kiirtom Bávelből a nevet és a maradékot,
az ivadékot és az utódot
így szól Yahuwah.

²³És sündisznó birtokává teszem,
vizek mocsarává,
és kisöpröm a pusztulás seprűjével
így szól Yahuwah Tzeváot.

²⁴Megesküdött Yahuwah Tzeváot, mondván:
Bizony, ahogyan elgondoltam, úgy lett,
és ahogyan elhatároztam, az áll meg:

²⁵Összetöröm Áshurt országomban,
és hegyeimen taposom el;
és letér róluk igája,
és terhe letér vállukról.

²⁶Ez a terv, amelyet elhatároztam
az egész föld ellen,
és ez a kéz, amely kinyújtatott
minden nemzet ellen.

²⁷Mert Yahuwah Tzeváot határozott,
ki hiúsítja meg?
És keze ki van nyújtva,
ki fordítja vissza?

²⁸Ácház király halálának évében
hangzott el ez a teher:

²⁹Ne örülj, egész P'lishtim,
hogy összetört a téged verő vessző;
mert a kígyó gyökeréből vipera sarjad,
és gyümölcse repülő tüzes kígyó.

³⁰És legelnek a szegények elsőszülöttei,
és a szűkölködők biztonságban heverésznek;
de éhséggel ölöm meg gyökeredet,
és maradékodat ő gyilkolja meg.

³¹Jajgass, kapu, kiálts, város,
elolvadtál, egész P'lishtim;
mert északról füst jön,
és nincs, aki kimaradna kirendelt soraiból.

³²És mit felelnek a nemzet követeinek?
Hogy Yahuwah alapította meg Tziont,
és benne keresnek menedéket népe szegényei.

Szójegyzék: Ácház (אָחָז - 𐤀𐤇𐤆) – Megragad/Birtokba vesz; Yáhudá királya • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – אַשּׁוּר-- Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Bável (בָּבֶל - 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős; Yahuwah neve • Heilel (הֵילֵל - 𐤄𐤉𐤋𐤋) – הֵילֵל-- fényes csillag; a bukott fejedelemre utal • Levánon (לְבָנוֹן - 𐤋𐤁𐤍𐤍) – Fehér; a cédrusairól híres hegyvidék • P'lishtim (פְּלִשְׁתִּים - 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – פְּלִשְׁתִּי-- a tengerparti Pelishti nép • Seol (שְׁאוֹל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Holtak hazája; sír/alvilág • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek (ura) • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Fenyegető jövendölés Moáv ellen:
Bizony, az éjszakán, amelyen elpusztul Ár-Moáv,
elnémul!
Bizony, az éjszakán, amelyen elpusztul Kir-Moáv,
elnémul!

²Fölment a Házhoz és Divón a magaslatokhoz, sírni;
Nevo és Medvá miatt jajgat Moáv.
Minden fejükön kopaszság,
minden szakáll lenyírva.

³Utcáin zsákruhát öltöttek,
háztetőin és terein mindenki jajgat,
sírásban omlik le.

⁴Kiáltott Cheshbon és El'áleh,
Yáhacig hallatszik hangjuk.
Ezért Moáv fegyveresei riadoznak,
Nefeshe remeg benne.

⁵Szívem Moávért kiált,
menekültjei Tzo'árig, Eglát-Shelishiyáig jutnak;
bizony, a Luchit-hágón sírva mennek föl,
bizony, Choronáyim útján összetörés kiáltását emelik.

⁶Bizony, Nimrim vizei pusztasággá lesznek;
bizony, elszáradt a fű, kiveszett a pázsit,
zöld nem maradt.

⁷Ezért a megmaradt vagyont,
amit gyűjtöttek,
a Fűzfák patakján át viszik el.

⁸Bizony, körüljárta a kiáltás Moáv határát,
Eglájimig a jajgatása,
Be'er-Elimig a jajgatása.

⁹Bizony, Dimón vizei megteltek vérrel!
Bizony, többet hozok Dimónra:
Moáv menekültjeire oroszlánt,
és a termőföld maradékára.

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet

¹Küldjetek bárányt az ország uralkodójának,
Szelából a pusztaság felé,
Tzion leányának hegyéhez!

²És lesz, mint bujdosó madár,
elűzött fészekalja,
úgy lesznek Moáv leányai
az Árnon gázlóinál.

³Hozz tanácsot,
tégy ítéletet!
Tedd olyanná árnyékodat, mint az éjszaka,
a delelők közepette!
Rejtsd el az elűzötteket,
a bujdosót ne fedd fel!

⁴Lakjanak nálad az én elűzöttjeim, Moáv!
Légy rejtekük a pusztító elől!
Mert vége lesz a zsarolónak,
megszűnik a pusztítás,
elfogynak a tiprók a földről.

⁵És megszilárdul hűségszeretetben egy trón,
és ül rajta hűségben, Dávid sátorában,
egy bíró, aki keresi az ítéletet,
és serény az igazságban.

⁶Hallottunk Moáv gőgjéről,
nagyon gőgös –,
kevélységéről, gőgjéről és dühéről,
nem így vannak az ő kérkedései.

⁷Ezért jajgat Moáv Moávért,
egészében jajgat;
Kir-Cháreszet aszú-szőlőkalácsaiért
nyögtök, bizony összetörten.

⁸Mert Cheshbon szántóföldjei elhervadtak,
Szivmá szőlőtője –
a nemzetek urai letörték hajtásait,
egészen Yázerig értek,
a pusztaságba tévedtek;
ágai elterültek,
átkeltek a tengeren.

⁹Ezért sírok Yázer sírásával
Szivmá szőlőtőjéért;
könnyeimmel áztatlak,
Cheshbon és El'álé,
mert nyári gyümölcsödre és aratásodra
kurjantás hullott.

¹⁰Eltűnt az öröm és vigadozás a gyümölcsöskertből,
és a szőlőkben nem ujjonganak, nem kurjantanak;
bort a sajtókban nem tapos a taposó,
a kurjantást megszüntettem.

¹¹Ezért bensőm Moávért, mint a hárfa, zeng,
és belsőm Kir-Cháreszért.

¹²És lesz, hogy mikor megjelenik, mikor belefárad Moáv az áldozóhalmon,
és bemegy Mikdáshába imádkozni,
nem fog tudni semmit elérni.

¹³Ez az ige, amelyet Yahuwah szólt Moávról azóta.

¹⁴És most így szól Yahuwah, mondván:
Három éven belül, mint a bérmunkás évei,
megaláztatik Moáv dicsősége egész nagy tömegével,
és a maradék csekély, kevés lesz, nem hatalmas.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Cheshbon (חֶשְׁבּוֹן - 𐤇𐤔𐤁𐤍) – Számítás/Számvetés – Moávi város • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Mikdásh (מִקְדָּשׁ - 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély – Akár Yahuwah-é, akár bálványoké • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹Teher Dámeszek ellen:
Íme, Dámeszek elvétetik, hogy ne legyen város,
és romhalmazzá lesz.

²Elhagyatottak Aróér városai,
nyájaknak lesznek,
és heverésznek, és senki sem rettenti őket.

³És megszűnik az erőd Efráyimból,
és a királyság Dámeszekből,
és Arám maradéka olyan lesz, mint Yiszrá'El fiainak dicsősége
– így szól Yahuwah Tzeváot.

⁴És lészen azon a napon:
elsorvad Yá'ákov dicsősége,
és húsának kövérsége lesoványodik.

⁵És lészen, mint amikor az arató összegyűjti a lábon álló gabonát,
és karjával learatja a kalászokat;
és lészen, mint amikor valaki kalászokat szedeget
a Refáim völgyében.

⁶És böngészni való marad benne,
mint az olajfa megrázásakor:
két-három bogyó a korona tetején,
négy-öt a gyümölcsöző ágain
– így szól Yahuwah, Yiszrá'El Elohimja.

⁷Azon a napon az ember Alkotójára tekint,
és szemei Yiszrá'El Szentjére néznek.

⁸És nem tekint az oltárokra, kezei alkotására,
és amit ujjai csináltak, arra nem néz,
sem az Ásérá-oszlopokra, sem a tömjénező oltárokra.

⁹Azon a napon erős városai olyanok lesznek,
mint az elhagyott erdő és hegycsúcs,
amelyeket elhagytak Yiszrá'El fiai orcái elől:
és pusztasággá lesz.

¹⁰Mert elfeledted szabadításod Elohimját,
és erősséged Kőszikláját nem emlékezetbe vetted,
azért gyönyörűséges ültetvényeket ültetsz,
és idegen vesszővel veted be azt.

¹¹Aznap, hogy elülteted, felnöveszted,
és reggelre virágba borítod magvadat;
de tovaszáll az aratás a betegség napján,
és gyógyíthatatlan a fájdalom.

¹²Jaj, sok nép zúgása –
úgy zúgnak, mint a tengerek zúgása;
és a nemzetek morajlása –
mint a hatalmas vizek morajlása, úgy morajlanak.

¹³A nemzetek morajlanak, mint a sok vizek morajlása,
de megdorgálja őt, és messzire fut,
és üldöztetik, mint a polyva a hegyeken a Ruách orcája előtt,
és mint a porforgatag a szélvihar orcája előtt.

¹⁴Estefelé, íme, rémület!
Reggel előtt nincsen többé.
Ez a része fosztogatóinknak,
és sorsa prédálóinknak.

Szójegyzék: Arám (אֲרָם - 𐤀𐤓𐤌) – Szíriai térséget/népet jelölő héber név • Aróér (עֲרֹעֵר - 𐤏𐤓𐤏𐤓) – Aroér – város a Jordánon túl • Ásérá (אֲשֵׁרָה - 𐤀𐤔𐤓𐤄) – Pogány istennő, ill. annak szent oszlopa/fája • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק - 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Refáim (רְפָאִים - 𐤓𐤐𐤀𐤌) – Refaim – völgy Yerusháláyim közelében • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szél/Szellem/Lélek • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤕) – Seregek • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Jaj, szárnysuhogás országa, mely Kush folyóin túl van!
²Aki követeket küld a tengeren,
papíruszedényekben a vizek színén:
Menjetek, gyors követek,
a szálas és sima bőrű néphez,
a néphez, mely rettegett kezdetétől fogva és azon túl,
a nyúlánk-nyúlánk és eltipró nemzethez,
melynek földjét folyók szelik át.

³Ti mind, a világ lakói és a föld lakosai!
Amikor jelt emelnek a hegyeken, lássátok,
és amikor megfújják a kürtöt, halljátok!

⁴Mert így szólt hozzám Yahuwah:
Nyugton maradok és nézek lakhelyemen,
mint a tiszta hőség a napfény fölött,
mint a harmat felhője az aratás hevében.

⁵Mert az aratás előtt, amikor vége a virágzásnak,
és érő fürtté lesz a virág,
levágja a vesszőket metszőkésekkel,
az indákat pedig eltávolítja, lemetszi.

⁶Ott hagyják őket együtt
a hegyek ragadozó madarának
és a föld állatának;
rajtuk nyaral a ragadozó madár,
és a föld minden állata rajtuk telel.

⁷Abban az időben ajándékot visznek Yahuwah Tzeváotnak
a szálas és sima bőrű nép,
a néptől, mely rettegett kezdetétől fogva és azon túl,
a nyúlánk-nyúlánk és eltipró nemzet,
melynek földjét folyók szelik át,
Yahuwah Tzeváot nevének helyére,
a Tzion hegyére.

Szójegyzék: Kush (כּוּשׁ - 𐤊𐤅𐤔) – Kush; afrikai birodalom • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Máyim (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Vizek • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹Teher Mitzráyim ellen:
Íme, Yahuwah könnyű felhőn lovagol,
és Mitzráyimba jön.
Megremegnek Mitzráyim bálványai előtte,
Mitzráyim szíve elolvad belsejében.

²Felingerlem Mitzráyimot Mitzráyim ellen,
és harcolnak, ki-ki a testvére ellen,
és ki-ki a társa ellen,
város város ellen,
királyság királyság ellen.

³És kiürül Mitzráyim szelleme belsejében,
és tanácsát elnyelem,
és a bálványokhoz folyamodnak, és a varázslókhoz,
és a halottidézőkhöz és a jövendőmondókhoz.

⁴És kiszolgáltatom Mitzráyimot kemény urak kezébe,
és erős király uralkodik rajtuk
– így szól az Úr, Yahuwah Tzeváot.

⁵És elfogynak a vizek a tengerből,
és a folyam kiszárad és kiszikkad.

⁶És bűzlenek a folyók,
leapadnak és kiszáradnak Mátzor csatornái,
nád és sás hervad.

⁷A pázsitok a folyam mellett, a folyam torkolatánál,
és minden, ami a folyam mellett van vetve,
elszárad, elhajtja a szél, és nincs többé.

⁸És bánkódnak a halászok,
és gyászol mindenki, aki horgot vet a folyamba,
és akik hálót terítenek a vizek színére, elhervadnak.

⁹És megszégyenülnek a fésült lent megmunkálók,
és a fehér vásznat szövők.

¹⁰És oszlopai összetörnek,
minden bérmunkás lelke elszomorodik.

¹¹Bizony bolondok Cóan vezérei,
Pár'oh legbölcsebb tanácsosai;
tanácsuk eszét vesztett.
Hogyan mondjátok Pár'ohnak:
Bölcsek fia vagyok, régi királyok fia?

¹²Hol vannak hát bölcseid?
Hadd mondják meg neked, és hadd tudják meg,
mit határozott Yahuwah Tzeváot Mitzráyim felől.

¹³Bolonddá lettek Cóan vezérei,
becsapódtak Nof vezérei,
tévútra vezették Mitzráyimot törzseinek szegletköve.

¹⁴Yahuwah beléje öntötte
a szédelgés szellemét,
és tévútra vezették Mitzráyimot minden tettében,
ahogyan tévelyeg a részeg az okádékában.

¹⁵És nem lesz Mitzráyimnak tette,
amelyet végezhet a fő vagy a farok,
a pálmaág vagy a káka.

¹⁶Azon a napon olyan lesz Mitzráyim, mint az asszonyok,
és reszket és retteg Yahuwah Tzeváot kezének lengetésétől,
amelyet fölötte lenget.

¹⁷És lesz Yáhu'Dáh földje Mitzráyimnak rettegéssé;
mindenki, akinek említik azt, retteg
Yahuwah Tzeváot végzése elől,
amelyet ellene végez.

¹⁸Azon a napon öt város lesz Mitzráyim földjén,
amely Kená'án nyelvén beszél,
és esküt tesz Yahuwah Tzeváotra;
az egyiket Pusztulás Városának mondják.

¹⁹Azon a napon oltár lesz Yahuwahnak Mitzráyim földjének közepén,
és oszlop a határa mellett Yahuwahnak.

²⁰És jelül és tanúul lesz Yahuwah Tzeváotnak Mitzráyim földjén;
mert Yahuwahhoz kiáltanak az elnyomók miatt,
és küld nekik szabadítót és pártfogót, és megmenti őket.

²¹És megismerteti magát Yahuwah Mitzráyimmal,
és megismeri Mitzráyim Yahuwaht azon a napon,
és szolgálnak véresáldozattal és ételáldozattal,
és fogadalmat tesznek Yahuwahnak, és teljesítik.

²²És megveri Yahuwah Mitzráyimot, megvervén és meggyógyítván,
és megtérnek Yahuwahhoz,
és ő enged könyörgésüknek, és meggyógyítja őket.

²³Azon a napon országút lesz Mitzráyimból Áshurba,
és bejön Áshur Mitzráyimba, és Mitzráyim Áshurba,
és szolgál Mitzráyim Áshurral.

²⁴Azon a napon harmadik lesz Yiszrá'El Mitzráyim és Áshur mellett,
áldás a föld közepén,

²⁵akit megáld Yahuwah Tzeváot, mondván:
Áldott népem, Mitzráyim,
és kezem alkotása, Áshur,
és tulajdonom, Yiszrá'El.

Szójegyzék: Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Cóan (צֹעַן - 𐤑𐤏𐤍) – Cóan; alsó-egyiptomi város • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kánaán • Mátzor (מָצוֹר - 𐤌𐤑𐤓) – Mátzor; Egyiptom költői neve – szorítás/ostrom • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Nof (נֹף - 𐤍𐤐) – Nof; Memphisz • Pár'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Abban az évben, amikor Áshdod alá érkezett a hadvezér, akit Szargón, Asszír királya küldött, és harcolt Áshdod ellen, és bevette azt –

²abban az időben így szólt Yahuwah Yeshá'Yáhu keze által, Ámotz fiáé, mondván:
Menj, és oldd le a zsákruhát derekadról, és sarudat húzd le lábaidról!
Ő így is tett, mezítelenül és mezítláb járt.

³Akkor ezt mondta Yahuwah:
Ahogyan szolgám, Yeshá'Yáhu mezítelenül és mezítláb járt három évig, jelül és csodajelül Mitzráyim és Kush ellen,

⁴úgy hajtja el az Asszír királya Mitzráyim rabjait és Kush száműzöttjeit, ifjakat és véneket, mezítelenül és mezítláb, csupasz fenékkel, Mitzráyim szégyenére.

⁵Akkor megrettennek és szégyenkeznek Kush miatt, amelyre tekintetük irányult, és Mitzráyim miatt, amely a dicsekvésük volt.

⁶És így szól majd e partvidék lakója azon a napon:
Íme, így járt az, akihez tekintetünk fordult, akihez segítségért menekültünk, hogy megmeneküljünk az Asszír királya elől – hát mi hogyan menekülünk meg?!

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Asszír (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – אַשּׁוּר-- Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Kush (כּוּשׁ - 𐤊𐤅𐤔) – Kush; afrikai birodalom • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás

¹Fenyegető jövendölés a Tenger-Pusztasága ellen:
Ahogy a szélviharok dél felől átsöpörnek,
úgy jön a pusztából,
a félelmetes földről.

²Kemény látomás adatott tudtomra:
A csaló csal, a pusztító pusztít!
Vonulj fel, Elám,
ostromolj, Mádáj!
Minden sóhajtozásának véget vetettem.

³Ezért teltek meg derekaim borzongással,
görcsök fogtak el, mint a szülő nő görcsei.
Megzavarodtam a hallástól,
megriadtam a látástól.

⁴Eltévelyedett a szívem, borzadály rémített meg engem.
Vágyam alkonyát
rettegéssé tette nekem.

⁵Megterítik az asztalt,
kiterítik a szőnyeget,
esznek, isznak.
Keljetek fel, vezérek,
kenjétek meg a pajzsot!

⁶Mert így szólt hozzám Ádonáj:
Menj, állíts őrszemet, és amit lát, jelentse!

⁷És látott szekeret, lovasokat kettesével,
szamáron nyargalókat, tevén nyargalókat.
És feszülten figyelt, nagy figyelemmel.

⁸Akkor felordított, mint az oroszlán:
Az őrhelyen, Ádonáj, állok szüntelen nappal,
és őrhelyemen állok minden éjjelen át!

⁹És íme, jön szekér emberekkel, lovasok kettesével!
És megszólalt, és ezt mondta:
Elesett, elesett Bável,
és elohimjainak minden szobrát
a földre zúzta!

¹⁰Ó, kicsépeltem és szérűm fia!
Amit hallottam Yahuwah Tzeváottól,
Yiszrá'El Elohimjától,
azt jelentettem nektek.

¹¹Fenyegető jövendölés Dúmáh ellen:
Hozzám kiált valaki Széírből:
Őrálló, mi van az éjszakából?
Őrálló, mi van az éjjelből?

¹²Így szólt az őrálló:
Eljött a reggel, de éjszaka is.
Ha kérdezni akartok, kérdezzetek,
térjetek vissza, jöjjetek el!

¹³Fenyegető jövendölés Aráv ellen:
Az erdőben, Arávban töltsétek az éjszakát,
Dᵉdánim karavánjai!

¹⁴A szomjazó elé hozzatok vizeket,
Téimá földjének lakói,
kenyerével menjetek a bujdosó elé!

¹⁵Mert kardok elől menekültek el,
a kivont kard elől,
a kifeszített íj elől,
és a háború súlya elől.

¹⁶Mert így szólt hozzám Ádonáj:
Egy év múlva, mint a béres évei,
elenyészik Kédár minden dicsősége.

¹⁷És az íjak megmaradt száma, Kédár fiainak hősei,
megfogyatkoznak, mert Yahuwah,
Yiszrá'El Elohimja szólt.

Szójegyzék: Aráv (עֲרָב - 𐤏𐤓𐤁) – Arábia/sztyepp • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bável (בָּבֶל - 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Dᵉdánim (דְּדָנִים - 𐤃𐤃𐤍𐤉𐤌) – Dedán népe/karavánjai • Dúmáh (דּוּמָה - 𐤃𐤅𐤌𐤄) – Csend/Némaság; szójáték Edomra • Elám (עֵילָם - 𐤏𐤉𐤋𐤌) – ókori birodalom Perzsiától keletre • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Kédár (קֵדָר - 𐤒𐤃𐤓) – sivatagi nomád nép, Yishmáél fia • Mádáj (מָדַי - 𐤌𐤃𐤉) – Média • máyim (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Vizek/víz • Széír (שֵׂעִיר - 𐤔𐤏𐤉𐤓) – Edom hegyvidéke • Téimá (תֵּימָא - 𐤕𐤉𐤌𐤀) – oázis Arábiában • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Teher a Látomás völgye ellen:
Mi van veled, hogy egészen a háztetőkre mentél fel,

²te zajjal teli, lármázó város,
ujjongó város?
Megöltjeid nem kard megöltjei,
és nem harc halottai.

³Vezéreid mind együtt menekültek,
íjtól kötöztettek meg;
mind, akiket megtaláltak benned, együtt kötöztettek meg,
messzire futottak.

⁴Azért mondtam:
Forduljatok el tőlem,
keservesen sírok;
ne siessetek vigasztalni engem
népem leányának pusztulása miatt.

⁵Mert zűrzavar, eltiprás
és kavarodás napja az
Ádonáj Yahuwah Tzeváottól
a Látomás völgyében,
Kir lerombol,
és Shoá a hegy felé.

⁶És Elám tegzet emelt,
emberek szekerével, lovasokkal,
és Kír pajzsot meztelenített.

⁷És lett:
völgyeid java megtelt szekérrel,
és a lovasok sorba álltak a kapu felé.

⁸És felfedte Yáhu'Dáh takaróját,
és tekintettél azon a napon
az Erdő háza fegyverzetére.

⁹És Dávid városának réseit láttátok,
hogy sokak;
és összegyűjtöttétek az Alsó-tó vizeit.

¹⁰És Yerusháláyim házait megszámláltátok,
és leromboltátok a házakat,
hogy megerősítsétek a falat.

¹¹És gyűjtőmedencét csináltatok a két fal között
a Régi-tó vizeinek;
de nem tekintettetek arra, aki ezt cselekedte,
és aki régről formálta, nem láttátok.

¹²És hívott Ádonáj Yahuwah Tzeváot azon a napon
sírásra és gyászra,
kopaszra nyírásra és zsák felövezésére.

¹³De íme, vígság és öröm,
marha ölése és juh vágása,
hús evése és bor ivása:
Együnk és igyunk,
mert holnap meghalunk!

¹⁴És kinyilatkoztatta füleimben Yahuwah Tzeváot:
Nem engesztelődik meg ez a bűn értetek,
míg meg nem haltok,
mondta Ádonáj Yahuwah Tzeváot.

¹⁵Így szólt Ádonáj Yahuwah Tzeváot:
Menj, jöjj el ehhez a gondnokhoz,
Sevnához, aki a ház fölött van:

¹⁶Mi van neked itt, és kid van itt,
hogy sírt vágtál ki magadnak itt?
Aki a magasban vágja sírját,
aki a sziklában vési hajlékát magának!

¹⁷Íme, Yahuwah elhajít téged,
elhajítván, ó férfi,
és beburkol téged, beburkolván.

¹⁸Gombolyítván gombolyít téged gombolyaggá,
mint labdát, egy két kéz szélességű földre;
ott halsz meg,
és ott lesznek dicsőséged szekerei,
te, urad házának gyalázata!

¹⁹És kilöklek téged állásodból,
és helyedről ledönt téged.

²⁰És lesz azon a napon:
hívom szolgámat,
Elyákimot, Chilki'Yáhu fiát.

²¹És felöltöztetem őt köntösödbe,
és övedet ráerősítem,
és uralmadat kezébe adom;
és atyja lesz Yerusháláyim lakójának
és Yáhu'Dáh házának.

²²És vállára adom Beit-Dávid kulcsát;
és kinyit, és nincs, aki bezárja,
és bezár, és nincs, aki kinyissa.

²³És beverem őt szögként szilárd helyre,
és dicsőség trónja lesz atyja házának.

²⁴És ráaggatják atyja házának minden dicsőségét,
a sarjadékokat és az ivadékokat,
minden kicsiny edényt,
a tálak edényeitől
minden korsó edényéig.

²⁵Azon a napon,
– így szól Yahuwah Tzeváot –
kimozdul a szilárd helyre bevert szög,
levágatik és leesik,
és összetörik a teher, amely rajta volt;
mert Yahuwah szólt.

Szójegyzék: Chilki'Yáhu (חִלְקִיָּהוּ - 𐤇𐤋𐤒𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah az osztályrészem • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elám (עֵילָם - 𐤏𐤉𐤋𐤌) – ókori birodalom Perzsiától keletre • Elyákim (אֶלְיָקִים - 𐤀𐤋𐤉𐤒𐤉𐤌) – El felemel / El feltámaszt • Sevná (שֶׁבְנָא - 𐤔𐤁𐤍𐤀) – Sevná (királyi gondnok) • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Fenyegető jövendölés Tzor ellen:
Jajgassatok, Tarsís-hajók,
mert elpusztíttatott, nincs ház, nincs bejárat!
A Kittim földjéről nyilvánvalóvá lett nekik.

²Némuljatok el, ti sziget lakói,
Tzidón kalmára, ki a tengeren átkel, megtöltöttek téged.

³A nagy vizeken Szechár veteménye,
a Nílus aratása volt jövedelme,
és a népek kalmárságává lett.

⁴Szégyenkezz, Tzidón,
mert szólt a tenger, a tenger erőssége, mondván:
Nem vajúdtam és nem szültem,
nem neveltem fel ifjakat, nem magasztaltam fel szüzeket.

⁵Ahogy a hír Mitzráyimba ért,
úgy vajúdnak Tzor hírére.

⁶Keljetek át Tarsísba,
jajgassatok, ti sziget lakói!

⁷Hát ez a ti vigadozó városotok,
ősidők napjaitól való, hajdani eredete?
Lábai elviszik őt messzire, hogy idegenként lakjék.

⁸Ki határozta el ezt
a koronás Tzor felől,
melynek kalmárai vezérek,
kereskedői a föld tiszteltjei?

⁹Yahuwah Tzeváot határozta el ezt,
hogy meggyalázza minden ékesség kevélységét,
hogy megalázza a föld minden tiszteltjét.

¹⁰Kelj át földeden, mint a Nílus,
Tarsís leánya,
nincs többé öv!

¹¹Kezét kinyújtotta a tengerre Yahuwah,
megrendítette a királyságokat;
Yahuwah parancsot adott Kená'án felől,
hogy pusztítsák el erősségeit.

¹²Ezt mondta:
Nem fogsz többé vigadni,
te meggyalázott szűz, Tzidón leánya!
A Kittimhez kelj fel, kelj át,
de ott sem lesz nyugtod!

¹³Íme, a Kaszdim földje!
Ez a nép nem volt;
Áshur alapította a sivatag-lakóknak.
Felállították ostromtornyaikat,
lerombolták palotáit,
romhalmazzá tette azt.

¹⁴Jajgassatok, Tarsís-hajók,
mert elpusztíttatott erősségetek!

¹⁵És lészen azon a napon,
elfeledtetik Tzor hetven évig,
egy király napjai szerint.
Hetven év múltán úgy lesz Tzornak,
mint a parázna nő énekében:

¹⁶Fogd a citerát, járd be a várost,
elfeledett parázna!
Pengesd szépen, sokat dalolj,
hogy emlékezzenek rád!

¹⁷És lészen hetven év múltán,
meglátogatja Yahuwah Tzort,
és visszatér a béréhez,
és paráználkodik a föld minden királyságával
a Ádámáh színén.

¹⁸És lészen keresete és bére szent Yahuwahnak,
nem halmozzák fel és nem rakják kincstárba,
hanem a Yahuwah színe előtt lakóké lesz keresete,
hogy jóllakásig egyenek,
és pompás öltözékre.

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Kaszdi (כַּשְׂדִּי - 𐤊𐤔𐤃𐤉) – Kaszdi, káldeus • Kená'án (כְּנַעַן - 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kená'án • Kitti (כִּתִּי - 𐤊𐤕𐤉) – Kitti, ciprusi/szigetlakó nép • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek • Tzidón (צִידוֹן - 𐤑𐤉𐤃𐤍) – Tzidón, föníciai város • Tzor (צֹר - 𐤑𐤓) – Tzor, föníciai kikötőváros • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Íme, Yahuwah kiüríti a földet és pusztává teszi,
felforgatja orcáit,
és szétszórja lakóit.

²És olyan lesz a nép,
mint a Kohen; a szolga,
mint ura; a szolgáló,
mint úrnője; a vásárló,
mint az eladó; a kölcsönadó,
mint a kölcsönvevő;
a hitelező, mint az adósa.

³Teljesen kiürül a föld,
és teljesen kifosztják,
mert Yahuwah jelentette ki ezt az igét.

⁴Gyászol, hervad a föld,
elalél, hervad a világ,
elalélnak a föld népének magaslatai.

⁵És a föld megszentségtelenedett lakói alatt,
mert megszegték a törvényeket,
megmásították a rendelkezést,
felbontották az örök szövetséget.

⁶Ezért átok emészti a földet,
és vétkessé lettek a benne lakók.
Ezért megégnek a föld lakói,
és kevés ember marad meg.

⁷Gyászol a must, elhervad a szőlő,
sóhajtoznak mind, akik vidám szívűek voltak.

⁸Megszűnt a dobok vidámsága,
abbamaradt az ujjongók zaja,
megszűnt a hárfa vidámsága.

⁹Nem isznak bort énekszó mellett,
keserű a részegítő ital az ivóinak.

¹⁰Összetört a pusztaság városa,
zárva van minden ház, nem lehet bemenni.

¹¹Borért kiáltoznak az utcákon,
elsötétült minden öröm,
száműzve van a föld vidámsága.

¹²Pusztaság maradt a városban,
romhalmazzá zúzódott a kapu.

¹³Mert így lesz a föld közepén,
a népek között,
mint amikor leverik az olajfát,
mint a böngészés, amikor véget ér a szüret.

¹⁴Ők fölemelik hangjukat, ujjonganak,
Yahuwah fenségéért kiáltoznak a tenger felől.

¹⁵Ezért keleten dicsőítsétek Yahuwaht,
a tenger szigetein Yahuwahnak,
Yiszrá'El Elohimjának nevét.

¹⁶A föld széléről énekszót hallunk:
Ékesség az igaznak!
De én ezt mondom:
Soványságom, soványságom, jaj nekem!
A hűtlenek hűtlenül cselekedtek,
hűtlenséggel hűtlenül cselekedtek a hűtlenek.

¹⁷Rettegés, verem és kelepce
vár rád, föld lakója!

¹⁸És lesz, hogy aki a rettegés hangja elől menekül,
a verembe esik,
és aki feljön a verem közepéből,
a kelepcébe akad.
Mert a magasból megnyíltak a csatornák,
és megrendülnek a föld alapjai.

¹⁹Recsegve összetört a föld,
szétmállva széthullott a föld,
inogva meging a föld.

²⁰Tántorogva tántorog a föld,
mint a részeg,
és ide-oda leng, mint a kunyhó;
ránehezedik vétke,
és elesik, és nem kel föl többé.

²¹És lesz azon a napon:
megbünteti Yahuwah a magasság seregét a magasságban,
és a föld királyait a termőföldön.

²²És összegyűjtik őket,
ahogy foglyot gyűjtenek a verembe,
és bezárják a börtönbe,
és sok nap múltán megbüntetik őket.

²³És megszégyenül a hold, és elpirul a nap,
mert Yahuwah Tzeváot lett a király
a Tzion hegyén és Yerusháláyimban,
és vénei előtt dicsőség.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Záyit (זַיִת - 𐤆𐤉𐤕) – Olajbogyó/Olajfa

¹Yahuwah, Elohimom vagy te,
felmagasztallak, dicsérem nevedet,
mert csodát tettél,
messziről való terveket, hűséget és igazságot.

²Mert kőrakássá tetted a várost,
a megerősített várost romhalmazzá,
az idegenek palotáját, hogy ne legyen város,
soha többé föl ne épüljön.

³Ezért dicsőít téged az erős nép,
a hatalmas nemzetek városa fél téged.

⁴Mert erőssége voltál a szegénynek,
erőssége a nincstelennek a szorongatásában,
menedék a zivatar elől, árnyék a hőség elől,
mert az erőszakosok dühe
olyan, mint a falra zúduló zivatar.

⁵Mint hőséget a szikkadt földön,
úgy alázod meg az idegenek zúgását;
mint hőséget a felhő árnyéka,
úgy hallgattatik el az erőszakosok éneke.

⁶És készít Yahuwah Tzeváot ezen a hegyen minden népnek lakomát zsíros falatokból, lakomát óborokból, velővel teli zsíros falatokból, megszűrt óborokból.

⁷És elnyeli ezen a hegyen a lepel színét, a leplet, amely ráborult minden népre, és a takarót, amely ráterült minden nemzetre.

⁸Elnyeli a halált örökre,
és letörli Ádonáj Yahuwah a könnyet minden orcáról,
és népének gyalázatát eltávolítja az egész földről,
mert Yahuwah szólt.

⁹És ezt mondja azon a napon:
Íme, ez a mi Elohimunk,
benne reménykedtünk, hogy megszabadít minket;
ez Yahuwah, benne reménykedtünk,
ujjongjunk és örüljünk szabadításában!

¹⁰Mert Yahuwah keze megnyugszik ezen a hegyen,
és eltapostatik Moáv a maga helyén,
ahogyan eltapostatik a szalma a trágyalében.

¹¹És kinyújtja kezeit annak közepén,
ahogyan kinyújtja kezeit az úszó, hogy ússzon;
de megalázza gőgjét
kezei fortélyaival együtt.

¹²És falaid magas erődítményét lehajlítja,
megalázza, a földig dönti, a porig.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Moáv (מוֹאָב - 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

¹Azon a napon ezt az éneket éneklik Yáhu'Dáh földjén:
Erős városunk van; Yeshuát tesz kőfalakká és bástyává.

²Nyissátok meg a kapukat,
hadd jöjjön be az igaz nép,
mely megőrzi a hűséget!

³A megtámasztott elme — megőrzöd békében, békében,
mert benned bízik.

⁴Bízzatok Yahuwahban örökkön-örökké,
mert Yáh Yahuwah az örök idők kősziklája!

⁵Mert ledöntötte a magasban lakókat,
a fellegvárat;
alázza, alázza a földig,
egészen a porig juttatja.

⁶Tapossa a láb:
a nyomorult lábai,
a nincstelenek léptei.

⁷Az igaznak ösvénye egyenesség;
te, Igaz, egyengeted az igaz útját.

⁸Ítéleteid útján is, Yahuwah, vártunk téged;
nevedre és emlékezetedre vágyott a Nefesh.

⁹Nefeshem vágyott rád éjjel,
Ruáchom is bensőmben — hajnalban kереslek téged;
mert amikor ítéleteid a földön vannak,
igazságot tanulnak a világ lakói.

¹⁰Kegyelmet kap a gonosz, de nem tanul igazságot;
az egyenesség földjén álnokul cselekszik,
és nem látja Yahuwah fenségét.

¹¹Yahuwah, fölemelkedett kezed, de nem látják;
meglátják majd, és megszégyenülnek a nép iránti féltő szeretetedtől,
bizony, tűz emészti meg ellenségeidet.

¹²Yahuwah, békét rendelsz nekünk,
mert minden tettünket is te végezted el értünk.

¹³Yahuwah, Elohimünk,
más urak uralkodtak rajtunk rajtad kívül,
de csak téged, a te nevedet említjük.

¹⁴A halottak nem élnek, az árnyak nem támadnak fel;
ezért megbüntetted és kiirtottad őket,
és eltöröltél minden emléket felőlük.

¹⁵Megszaporítottad a népet, Yahuwah,
megszaporítottad a népet, megdicsőültél;
kiterjesztetted a föld minden határát.

¹⁶Yahuwah, a szorongatásban kerestek téged,
halk fohászt öntöttek ki, amikor fenyítésed rajtuk volt.

¹⁷Mint a terhes asszony, aki közeledik a szüléshez,
vajúdik, kiált fájdalmaiban,
úgy voltunk mi orcáid előtt, Yahuwah.

¹⁸Terhesek voltunk, vajúdtunk,
de mintha csak Ruáchot szültünk volna;
Yeshuákat nem cselekedtünk a földön,
és nem hullottak el a világ lakói.

¹⁹Életre kelnek halottaid, holttesteim feltámadnak!
Ébredjetek és ujjongjatok, kik a porban laktok,
mert harmatod a világosság harmata,
és a föld kiveti az árnyakat.

²⁰Menj, népem, lépj be szobáidba,
és zárd magadra ajtódat;
rejtőzz el egy rövid pillanatra,
míg elmúlik a harag.

²¹Mert íme, Yahuwah kijön helyéről,
hogy megbüntesse a föld lakóján a bűnét;
és a föld feltárja a rajta kiontott vért,
és nem takarja be többé megöltjeit.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Szél/Lehelet • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יְשׁוּעָה - 𐤉𐤔𐤅𐤏𐤄) – Szabadulás/Megmentés/Üdvösség

¹Azon a napon megbünteti Yahuwah
kemény és nagy és erős kardjával
Leviátánt, a futó kígyót,
és Leviátánt, a tekergő kígyót,
és megöli a szörnyeteget, amely a tengerben van.

²Azon a napon
színbor szőlőskertje – énekeljetek róla!

³Én, Yahuwah vagyok az őrizője,
pillanatonként öntözöm,
hogy senki ne támadjon rá,
éjjel és nappal őrzöm.

⁴Harag nincs bennem.
Bárcsak tövist és gazt adna nekem valaki a harcban!
Rátaposnék, fellobbantanám együtt.

⁵Vagy fogja meg az én erősségemet,
kössön békét velem,
békét kössön velem!

⁶Az eljövendőkben gyökeret ver Yá'ákov,
virágzik és virul Yiszrá'El,
és betöltik a földkerekség színét terméssel.

⁷Vajon úgy verte-e meg, mint ahogy az ő verőjét verte?
Vagy úgy gyilkolták-e, mint ahogy gyilkosait gyilkolták?

⁸Mértékkel, elküldve perelsz vele.
Elsöpörte kemény szelével a keleti szél napján.

⁹Ezért ez által nyer engesztelést Yá'ákov bűne,
és ez vétke elvételének minden gyümölcse:
amikor olyanná teszi a Mizbeách ➣ az Oltár minden kövét,
mint a szétzúzott mészkövek,
nem állnak fel többé az áserák és a napszobrok.

¹⁰Mert a megerősített város magányos,
elhagyott és elhagyatott hajlék, mint a puszta;
ott legel a borjú, és ott heverész,
és lerágja ágait.

¹¹Amikor kiszáradnak ágai, letörik,
asszonyok jönnek, és felgyújtják.
Mert nem értelmes nép ez,
azért nem irgalmaz neki az, aki őt alkotta,
és Formálója nem kegyelmez neki.

¹²És lesz azon a napon, hogy kicsépeli Yahuwah a kalászt a Folyamtól Mitzráyim patakjáig,
és titeket egyenként szednek össze, Yiszrá'El fiai!

¹³És lesz azon a napon, hogy megfújják a nagy shofárt,
és eljönnek, akik elvesztek az Asszírok földjén,
és akik szétszóródtak Mitzráyim földjén,
és leborulnak Yahuwah előtt a Kodesh hegyén, Yerusháláyimban.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Asszír (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – אַשּׁוּר-- Áshur; az északi nagyhatalomú birodalom • Kodesh (קֹדֶשׁ - 𐤒𐤃𐤔) – Szentség/Szent • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mizbeách (מִזְבֵּחַ - 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Shofár (שׁוֹפָר - 𐤔𐤅𐤐𐤓) – Kos-szarv kürt • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹Jaj Efráyim részegei büszkeségének koronájára,
és hervadó virágra, ékes díszére,
amely a kövér völgy fején van,
a bortól levertekére!

²Íme, erős és hatalmas van Yahuwahnál,
mint jégeső zápora, pusztító vihar,
mint hatalmas, elsöprő vizek zápora,
leteszi a földre kézzel.

³Lábakkal tapossák majd
Efráyim részegei büszkeségének koronáját.

⁴És úgy lesz hervadó virága, ékes dísze,
amely a kövér völgy fején van,
mint a korai füge nyár előtt:
amelyet ha meglát valaki,
míg tenyerében van, lenyeli.

⁵Azon a napon Yahuwah Tzeváot lesz
az ékesség koronája és a dísz koszorúja
népe maradékának,

⁶és az ítélet szelleme annak,
aki az ítéleten ül,
és erő azoknak,
akik visszafordítják a harcot a kapunál.

⁷De ezek is bortól tántorognak,
és italtól tévelyegnek.
Kohén és próféta tántorognak az italtól,
elnyelte őket a bor,
tévelyegnek az ital miatt,
tántorognak a látomásban, ingadoznak az ítéletben.

⁸Mert minden asztal tele van hányással, undoksággal,
nincs hely.

⁹Kit tanít ismeretre,
és kivel érteti meg a hírt?
A tejtől elválasztottakkal,
az emlőtől elvettekkel?

¹⁰Mert parancs parancsra, parancs parancsra,
zsinór zsinórra, zsinór zsinórra,
itt egy kevés, ott egy kevés.

¹¹Bizony dadogó ajakkal
és más nyelven
fog szólni ehhez a néphez,

¹²aki ezt mondta nekik:
Ez a nyugalom, adjatok nyugalmat a fáradtnak,
és ez a felüdülés —
de nem akartak hallani.

¹³Azért lesz nekik Yahuwah Igéje:
parancs parancsra, parancs parancsra,
zsinór zsinórra, zsinór zsinórra,
itt egy kevés, ott egy kevés,
hogy menjenek és essenek hanyatt,
törjenek össze, csapdába kerüljenek és megfogassanak.

¹⁴Azért halljátok Yahuwah igéjét,
ti csúfolódás emberei,
e nép uralkodói, amely Yerusháláyimban van!

¹⁵Mert ezt mondtátok:
Szövetséget kötöttünk a halállal,
és a holtak hazájával egyezséget tettünk;
ha átvonul az elsöprő ostor,
nem ér el minket,
mert a hazugságot tettük menedékünkké,
és a hamisságban rejtőztünk el.

¹⁶Azért így szól az én Uram, Yahuwah:
Íme, én alapként követ teszek le Tzionban,
kipróbált követ, drága sarkot, megalapozott alapot;
aki hisz, nem siet el.

¹⁷És az ítéletet zsinórmértékké teszem,
és az igazságot mércévé,
és jégeső söpri el a hazugság menedékét,
és a rejtekhelyet vizek árasztják el.

¹⁸És eltöröltetik szövetségetek a halállal,
és egyezségetek a holtak hazájával nem áll meg;
ha átvonul az elsöprő ostor,
eltapostatok általa.

¹⁹Valahányszor átvonul, elragad benneteket,
mert reggelről reggelre vonul át,
nappal és éjjel,
és csak rettegés lesz megérteni a hírt.

²⁰Mert rövid az ágy, semhogy kinyújtózna,
és szűk a takaró, semhogy beburkolózna.

²¹Mert mint a Perácim-hegyen, úgy kel fel Yahuwah,
mint a Givon völgyében, úgy háborog,
hogy véghezvigye tettét — idegen az ő tette,
és elvégezze munkáját — különös az ő munkája.

²²Most azért ne csúfolódjatok,
nehogy szorosabbra húzódjanak bilincseitek,
mert elvégzett pusztulást hallottam
az én Uramtól, Yahuwah Tzeváottól
az egész föld fölött.

²³Fületekkel figyeljetek, és halljátok hangomat,
ügyeljetek, és halljátok beszédemet!

²⁴Vajon egész nap szánt a szántóvető, hogy vessen,
barázdálja és boronálja földjét?

²⁵Nemde, amikor elsimította felszínét,
kaprot hint és köményt szór,
és búzát tesz sorba, árpát a kijelölt helyre,
és tönkölyt a szélére?

²⁶Mert így oktatja őt a rendre,
Elohimja tanítja őt.

²⁷Mert nem cséplőszánnal csépelik a kaprot,
és nem hengerkerékkel gördülnek a köményen,
hanem bottal verik ki a kaprot,
és pálcával a köményt.

²⁸A kenyérgabonát megőrlik,
de nem csépeli azt vég nélkül,
és ha rajta zúgatja cséplőszekerének kerekét és lovait,
nem őrli szét.

²⁹Ez is Yahuwah Tzeváottól származott:
csodálatos a tanácsa, nagy a bölcsessége.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Givon (גִּבְעוֹן - 𐤂𐤁𐤏𐤍) – Gibeon – magaslat • Igéje/Igéjét (דְּבָרוֹ - 𐤃𐤁𐤓𐤅) – Yahuwah beszéde, kijelentése, szava • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perácim (פְּרָצִים - 𐤐𐤓𐤑𐤌) – Áttörések – a Báál-Perácim hegye • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Jaj Efráyim részegei büszkeségének koronájára,
és hervadó virágra, ékes díszére,
amely a kövér völgy fején van,
a bortól levertekére!

²Íme, erős és hatalmas van Yahuwahnál,
mint jégeső zápora, pusztító vihar,
mint hatalmas, elsöprő vizek zápora,
kézzel a földre dönti.

³Lábakkal eltapostatik majd
Efráyim részegei büszkeségének koronája.

⁴És úgy lesz hervadó virága, ékes dísze,
amely a kövér völgy fején van,
mint a korai füge nyár előtt:
amelyet ha meglát valaki,
míg kezében van, lenyeli.

⁵Azon a napon Yahuwah Tzeváot lesz
az ékesség koronája és a dísz koszorúja
népe maradékának,

⁶és az ítélet szelleme annak,
aki az ítéleten ül,
és erő azoknak,
akik visszafordítják a harcot a kapunál.

⁷De ezek is bortól tántorognak,
és italtól tévelyegnek.
Kohén és próféta tántorognak az italtól,
elnyelettek a bortól,
tévelyegnek az ital miatt,
tántorognak a látomásban, ingadoznak az ítéletben.

⁸Mert minden asztal tele van hányással, undoksággal,
nincs hely.

⁹Kit tanít ismeretre,
és kivel érteti meg a hírt?
A tejtől elválasztottakkal,
az emlőtől elvettekkel?

¹⁰Mert parancs parancsra, parancs parancsra,
zsinór zsinórra, zsinór zsinórra,
itt egy kevés, ott egy kevés.

¹¹Bizony dadogó ajakkal
és más nyelven
fog szólni ehhez a néphez,

¹²aki ezt mondta nekik:
Ez a nyugalom, adjatok nyugalmat a fáradtnak,
és ez a felüdülés —
de nem akartak hallani.

¹³Azért lesz nekik Yahuwah Igéje:
parancs parancsra, parancs parancsra,
zsinór zsinórra, zsinór zsinórra,
itt egy kevés, ott egy kevés,
hogy menjenek és essenek hanyatt,
törjenek össze, csapdába kerüljenek és megfogassanak.

¹⁴Azért halljátok Yahuwah igéjét,
ti csúfolódás emberei,
e nép uralkodói, amely Yerusháláyimban van!

¹⁵Mert ezt mondtátok:
Szövetséget kötöttünk a halállal,
és a holtak hazájával egyezséget tettünk;
ha átvonul az elsöprő ostor,
nem ér el minket,
mert a hazugságot tettük menedékünkké,
és a hamisságban rejtőztünk el.

¹⁶Azért így szól az én Uram, Yahuwah:
Íme, én alapként követ teszek le Tzionban,
kipróbált követ, drága sarkot, megalapozott alapot;
aki hisz, nem siet.

¹⁷És az ítéletet zsinórmértékké teszem,
és az igazságot mércévé,
és jégeső söpri el a hazugság menedékét,
és a rejtekhelyet vizek árasztják el.

¹⁸És eltöröltetik szövetségetek a halállal,
és egyezségetek a holtak hazájával nem áll meg;
ha átvonul az elsöprő ostor,
eltapostatok általa.

¹⁹Valahányszor átvonul, elragad benneteket,
mert reggelről reggelre vonul át,
nappal és éjjel,
és csak rettegés lesz megérteni a hírt.

²⁰Mert rövid az ágy, semhogy kinyújtózna,
és szűk a takaró, semhogy beburkolózna.

²¹Mert mint a Perácim-hegyen, úgy kel fel Yahuwah,
mint a Givon völgyében, úgy háborog,
hogy véghezvigye tettét — idegen az ő tette,
és elvégezze munkáját — különös az ő munkája.

²²Most azért ne csúfolódjatok,
nehogy szorosabbra húzódjanak bilincseitek,
mert elvégzett pusztulást hallottam
az én Uramtól, Yahuwah Tzeváottól
az egész föld fölött.

²³Fületekkel figyeljetek, és halljátok hangomat,
ügyeljetek, és halljátok beszédemet!

²⁴Vajon egész nap szánt a szántóvető, hogy vessen,
barázdálja és boronálja földjét?

²⁵Nemde, amikor elsimította felszínét,
kaprot hint és köményt szór,
és búzát tesz sorba, árpát a kijelölt helyre,
és tönkölyt a szélére?

²⁶Mert így oktatja őt a rendre,
Elohimja tanítja őt.

²⁷Mert nem cséplőszánnal csépelik a kaprot,
és nem hengerkerékkel gördülnek a köményen,
hanem bottal verik ki a kaprot,
és pálcával a köményt.

²⁸A kenyérgabonát megőrlik,
de nem csépeli azt vég nélkül,
és ha rajta zúgatja cséplőszekerének kerekét és lovait,
nem őrli szét.

²⁹Ez is Yahuwah Tzeváottól származott:
csodálatos a tanácsa, nagy a bölcsessége.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Efráyim (אֶפְרַיִם - 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Givon (גִּבְעוֹן - 𐤂𐤁𐤏𐤍) – Gibeon – magaslat • Igéje/Igéjét (דְּבָרוֹ - 𐤃𐤁𐤓𐤅) – Yahuwah beszéde, kijelentése, szava • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perácim (פְּרָצִים - 𐤐𐤓𐤑𐤌) – Áttörések – a Báál-Perácim hegye • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem

¹Jaj a pártütő fiaknak
így szól Yahuwah,
akik tervet kovácsolnak,
de nem belőlem,
és öntött szövetséget kötnek,
de nem az én szellememből,
hogy vétket vétekre halmozzanak!

²Akik elindulnak, hogy lemenjenek Mitzráyimba,
de a számat nem kérdezték meg,
hogy Pár'oh erősségében keressenek oltalmat,
és Mitzráyim árnyékában rejtőzzenek el.

³De Pár'oh erőssége szégyenetekre lesz,
és a Mitzráyim árnyékában való rejtőzés gyalázatotokra.

⁴Mert vezérei Cóanban voltak,
és követei Hánészig értek el.

⁵Mindenki megszégyenül egy nép miatt, amely nem használ nekik,
nem segítség és nem haszon,
hanem szégyen, sőt gyalázat.

⁶A Negev állatainak terhe:
a nyomorúság és szorongatás földjén át,
ahonnan a nőstényoroszlán és a hím oroszlán,
a vipera és a repülő tüzes kígyó (száráf) való,
szamarak hátán viszik vagyonukat,
és tevék púpján kincseiket
egy néphez, amely nem használ nekik.

⁷Mert Mitzráyim hiábavalóság és üresség, segítségük semmit sem ér;
ezért így neveztem őt: Ráhav, aki ülve marad.

⁸Most menj,
írd fel azt jelenlétükben egy táblára,
és jegyezd fel egy könyvbe,
hogy megmaradjon az utolsó napra,
tanúságul mindörökre!

⁹Mert lázadó nép ez, hazug fiak,
fiak, akik nem akarják hallgatni Yahuwah tanítását.

¹⁰Akik azt mondják a látóknak:
Ne lássatok!
és a látnokoknak:
Ne a valóságot lássátok nekünk!
Mondjatok nekünk hízelgő dolgokat,
lássatok ámításokat!

¹¹Térjetek le az útról,
hajoljatok le az ösvényről,
vegyétek el orcánk elől Yiszrá'El Szentjét!

¹²Ezért így szól Yiszrá'El Szentje:
Mivel megvetitek ezt az igét,
és zsarolásban meg csalárdságban bíztok,
és arra támaszkodtok,

¹³azért ez a bűn olyan lesz nektek,
mint a leomló rés,
amely kidudorodik egy magas kőfalban,
amelynek összeomlása hirtelen, egy pillanat alatt jön el.

¹⁴Összetöri azt,
mint a fazekasok korsóját törik össze,
kíméletlenül zúzva,
úgyhogy törmeléke közt nem található
akkora cserép sem,
amellyel tüzet lehetne kaparni a tűzhelyről,
vagy vizeket meríteni a tócsából.

¹⁵Mert így szól az én URam, Yahuwah, Yiszrá'El Szentje:
Megtérésben és nyugalomban szabadultok meg,
csendességben és bizalomban lesz az erőtök!
De ti nem akartátok.

¹⁶Hanem azt mondtátok: Nem úgy, hanem lovon menekülünk!
Hát majd menekülnötök kell!
És: Gyors lovon nyargalunk!
Hát majd gyorsak lesznek üldözőitek!

¹⁷Ezren egyetlen ember fenyegetésére,
öt ember fenyegetésére futtok,
míg úgy meg nem maradtok,
mint egy árbocrúd a hegytetőn,
és mint egy zászló a halmon.

¹⁸Ezért vár Yahuwah,
hogy megkegyelmezzen nektek,
és ezért emelkedik fel, hogy irgalmazzon nektek.
Mert a jog Elohimja Yahuwah;
boldogok mindazok,
akik reá várnak.

¹⁹Bizony, te nép, amely Tzionban laksz, Yerusháláyimban! Nem fogsz többé sírni; bizonyosan megkegyelmez neked kiáltásod hangjára. Mihelyt meghallja, válaszol neked. ²⁰És bár a szorongatás kenyerét és a nyomorúság vizeit adja nektek az én URam, tanítód nem rejtőzik el többé, hanem szemeid látni fogják tanítódat. ²¹És füleid hallani fogják a mögötted hangzó szót, amely ezt mondja: Ez az út, ezen járjatok! — akár jobbra tartotok, akár balra. ²²És tisztátalanná teszitek ezüsttel bevont faragott bálványaitokat és arannyal borított öntött képeiteket. Kiszórod azokat, mint a tisztátalan rongyot, és ezt mondod nekik: Ki innen! ²³Akkor esőt ad vetésednek, amellyel beveted a termőföldet, és kenyeret a termőföld terméséből, és az kövér meg dús lesz. Nyájad tágas legelőn legel azon a napon. ²⁴Az ökrök és a szamarak, amelyek a termőföldet művelik, sózott abrakot esznek, amelyet lapáttal és szórólapáttal szórtak meg. ²⁵És minden magas hegyen és minden kiemelkedő halmon patakok lesznek, vizek folyásai, a nagy öldöklés napján, amikor tornyok omlanak le. ²⁶És a hold fénye olyan lesz, mint a nap fénye, a nap fénye pedig hétszeres lesz, mint hét nap fénye, azon a napon, amikor Yahuwah bekötözi népe törését, és meggyógyítja a rajta ütött sebet.

²⁷Íme, Yahuwah Neve jön a távolból,
haragja lángol,
és nehéz a felszálló füstje;
ajkai telve haraggal,
és nyelve, mint az emésztő tűz.

²⁸Szelleme, mint az áradó patak,
amely nyakig ér,
hogy megrostálja a népeket a hiábavalóság rostájában,
és tévelygésbe vivő zablát vet
a népek állkapcsaira.

²⁹Ének lesz nálatok,
mint az ünnepszentelés éjjelén,
és szívbéli öröm,
mint a zarándoké,
aki fuvolaszó mellett megy,
hogy bemenjen Yahuwah hegyére, Yiszrá'El Kősziklájához.

³⁰És hallatja Yahuwah hangjának fenségét,
és karja lesújtását láttatja,
tomboló haragban
és emésztő tűz lángjában,
felhőszakadásban, zivatarban és jégesőben.

³¹Mert Yahuwah hangjától megretten Áshur,
bottal sújtja le.

³²És valahányszor átsuhan a büntető vessző,
amelyet Yahuwah bocsát rá,
dobokkal és citerákkal történik;
és felemelt kéz harcaiban küzd ellene.

³³Mert már régóta elrendelt a Tofet,
az is a király számára van elkészítve,
mélyre és szélesre;
máglyája tűz és sok fa,
Yahuwah lehelete, mint a kénköves patak,
lobbantja lángra.

Szójegyzék: Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Ráhav (רַהַב - 𐤓𐤄𐤁) – Gőg/Tombolás; Mitzráyim jelképes neve • Tofet (תֹּפֶת - 𐤕𐤐𐤕) – Égetőhely a Hinnom-völgyben • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Jaj azoknak,
akik lemennek Mitzrájimba segítségért,
lovakra támaszkodnak,
és a harci kocsikban bíznak, mert sokak,
és a lovasokban, mert nagyon erősek;
de nem tekintettek Yiszrá'El Szentjére,
és Yahuwaht nem keresték.

²De ő is bölcs,
és veszedelmet hoz,
és szavait nem vonja vissza;
és felkel a gonosztevők háza ellen,
és a vétket cselekvők segítsége ellen.

³És Mitzrájim ember,
és nem El;
és lovaik test,
és nem Ruách;
és Yahuwah kinyújtja kezét,
és megbotlik a segítő,
és elesik a megsegített,
és együtt mindnyájan elpusztulnak.

⁴Mert így szólt hozzám Yahuwah:
Ahogyan morog az oroszlán és az oroszlánkölyök a zsákmánya fölött,
amikor összegyűl ellene a pásztorok sokasága,
hangjuktól meg nem retten,
és zajuktól meg nem hunyászkodik:
úgy száll le Yahuwah Tzeváot,
hogy harcoljon Tzion hegyén és dombján.

⁵Mint szárnyaló madarak,
úgy oltalmazza Yahuwah Tzeváot Yerusháláyimot:
oltalmazza és megmenti,
elkerüli és megszabadítja.

⁶Térjetek vissza ahhoz,
akitől mélyen eltávolodtak,
Yiszrá'El fiai!

⁷Mert azon a napon megveti mindenki ezüstbálványait
és aranybálványait, amelyeket kezeitek vétkül készítettek nektek.

⁸És elesik Áshur, de nem férfi kardjától,
és nem ember kardja emészti meg;
és menekül a kard elől,
és ifjai robottá lesznek.

⁹És kőszála rettegéstől elmúlik,
és vezérei megrémülnek a zászlótól.
Így szól Yahuwah,
kinek tüze a Tzionon,
és kemencéje Yerusháláyimban.

Szójegyzék: Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Bászár (בָּשָׂר - 𐤁𐤔𐤓) – Test/Hús • El (אֵל - 𐤀𐤋) – Erős/Hatalmas; Isten • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Mitzrájim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Szél/Lehelet • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Tzeváot (צְבָאוֹת - 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Záháv (זָהָב - 𐤆𐤄𐤁) – Arany

¹Íme, igazságért fog uralkodni a király,
és a fejedelmek ítéletért fognak uralkodni.

²És lesz egy férfi,
mint rejtekhely a szél elől,
és búvóhely a zivatar elől,
mint vizek patakjai a szárazságban,
mint nehéz kőszál árnyéka
a fáradt földön.

³És nem lesznek behunyva a látók szemei,
és a hallók fülei figyelni fognak.

⁴És a meggondolatlanok szíve megérti a tudást,
és a dadogók nyelve sietve, világosan beszél majd.

⁵Nem hívják többé a bolondot nemesnek,
és a fösvényt sem mondják bőkezűnek.

⁶Mert a bolond bolondságot beszél,
és szíve álnokságot cselekszik,
hogy istentelenséget műveljen,
és tévelygést szóljon Yahuwah ellen,
hogy üresen hagyja az éhező Nefeshét,
és a szomjazó italát megvonja.

⁷És a fösvénynek gonoszak az eszközei,
ő aljasságokat eszel ki,
hogy elpusztítsa az alázatosakat hazug beszédekkel,
és amikor a szűkölködő jogosat beszél.

⁸De a nemes nemes dolgokat eszel ki,
és ő a nemes dolgok mellett áll meg.

⁹Ti elbizakodott asszonyok,
keljetek fel, halljátok meg hangomat!
Ti bizakodó leányok,
fületekkel figyeljetek beszédemre!

¹⁰Napok múlva egy éven túl reszketni fogtok,
ti bizakodók,
mert vége lesz a szüretnek,
a gyümölcsszedés nem jön el.

¹¹Borzadjatok, ti elbizakodottak,
reszkessetek, ti bizakodók!
Vetkőzzetek le és meztelenedjetek,
és övezzétek fel ágyékaitokat!

¹²Mellekre verve gyászolnak
a gyönyörűséges mezőkért,
a termékeny szőlőtőért,

¹³népem Ádámáhján,
melyen tövis és tüskebozót nő fel,
bizony minden örömház miatt,
a vigadozó város miatt.

¹⁴Mert a palota elhagyatott lesz,
a város nyüzsgése elnéptelenedik,
a domb és az őrtorony barlangokká lett mindörökre,
vadszamarak öröme,
nyájak legelője,

¹⁵míg ki nem árad ránk a Ruách a magasból,
és a puszta termőfölddé lesz,
a termőföld pedig erdőnek számít.

¹⁶És lakni fog a pusztában az ítélet,
és az igazság a termőföldön ül.

¹⁷És az igazság műve béke lesz,
és az igazság munkája nyugalom és biztonság
mindörökre.

¹⁸És lakni fog népem a béke hajlékában,
és biztonságos Mishkánokban,
és gondtalan nyugvóhelyeken.

¹⁹De jégeső hull, amikor ledől az erdő,
és a mélységbe süllyed a város.

²⁰Boldogok vagytok ti, akik minden vizek mellett vetitek a magot,
akik szabadjára engeditek az ökör és a szamár lábát.

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה - 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Mishkán (מִשְׁכָּן - 𐤌𐤔𐤊𐤍) – Hajlék/Szentély – Yahuwah földi lakhelye, a Találkozás Sátra központi szerkezete • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Élő lélek/élet • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Szél/Lehelet • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Jaj neked, pusztító,
és te nem voltál elpusztítva,
és áruló, és nem árultak el téged!
Amint befejezed a pusztítást, elpusztulsz,
amint bevégzed az árulást, elárulnak téged.

²Yahuwah, könyörülj rajtunk, rád vártunk;
légy a karjuk reggelenként,
szabadításunk is a szorongatás idején.

³A zaj hangjától elfutottak a népek,
felemelkedésedtől szétszóródtak a nemzetek.

⁴És összegyűjtik zsákmányotokat, ahogy a sáska gyűjti,
ahogy a szöcskék rohannak, úgy rohannak rá.

⁵Felmagasztaltatott Yahuwah, mert a magasságban lakik;
betöltötte a Tziont törvénnyel és igazsággal.

⁶És lesz időid hűsége szabadítások erőssége,
bölcsesség és tudás;
Yahuwah félelme, az az ő kincse.

⁷Íme, hőseik kiáltottak kint,
a béke küldöttei keservesen sírnak.

⁸Elpusztultak az országutak, megszűnt az ösvényen járó;
felbontotta a szövetséget, megvetette a városokat,
nem törődött az emberrel.

⁹Gyászolt, elhervadt a föld,
megszégyenült a Levánon, megfonnyadt;
olyan lett a Sháron, mint a sivatag,
lombját hullatja a Básán és a Kármel.

¹⁰Most felkelek, mondja Yahuwah,
most felmagasodom, most felemelkedem.

¹¹Száraz kórót fogantok, polyvát szültök;
Ruachotok tűz, megemészt titeket.

¹²És lesznek a népek égetett mésszé,
levágott tövisek, tűzben égnek el.

¹³Halljátok, távoliak, amit cselekedtem,
és ismerjétek meg, közeliek, hatalmamat.

¹⁴Megrettentek a Tzionon a vétkesek,
reszketés fogta el a képmutatókat:
Ki lakhat közülünk emésztő tűzzel,
ki lakhat közülünk örök izzásokkal?

¹⁵Aki igazságban jár és egyenességet beszél,
aki megveti az elnyomások nyereségét,
aki kezeit rázza, hogy ne fogjon megvesztegetést,
aki bedugja fülét, hogy ne halljon vérontást,
és behunyja szemeit, hogy ne lásson gonoszt;

¹⁶az magasságokban lakik majd,
sziklák erődjei a fellegvára;
kenyere adatik, vizei megbízhatóak.

¹⁷A királyt szépségében látják szemeid,
látnak tágas földet.

¹⁸Szíved a rettenetre gondol:
hol az összeíró, hol a mérlegelő,
hol az, aki összeírta a tornyokat?

¹⁹A pökhendi népet nem látod,
a mély beszédű népet, semhogy értenéd,
a dadogó nyelvűt, amelyben nincs értelem.

²⁰Tekints a Tzionra, ünnepeink városára;
szemeid látják Yerusháláyimot, a gondtalan lakhelyet,
sátrat, amely nem mozdul el,
cövekeit nem húzzák ki soha,
és kötelei közül egy sem szakad el.

²¹Hanem ott a hatalmas Yahuwah velünk lesz,
folyók, széles folyamok helye,
amelyen nem jár evezős gálya,
és hatalmas hajó nem kel át rajta.

²²Mert Yahuwah a mi bíránk,
Yahuwah a mi törvényadónk,
Yahuwah a mi királyunk, ő szabadít meg minket.

²³Meglazultak köteleid;
nem tartják meg árbocuk talpát, nem feszítik ki a vitorlát.
Akkor sok zsákmány prédáját osztják szét,
a sánták prédát prédálnak.

²⁴És nem mondja a lakó: Beteg vagyok;
a nép, amely benne lakik, vétke megbocsátva.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ruach (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szél/Lélek/Lehelet • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja

¹Közeledjetek, népek, hogy halljátok,
és nemzetek, figyeljetek!
Hallja a föld és ami betölti,
a világ és minden szülötte!

²Mert harag tölti el Yahuwah-t minden nép ellen,
és indulat egész seregük ellen;
átok alá vetette őket,
vágóhídra adta őket.

³Megöltjeik kivettetnek,
hulláik bűzt árasztanak,
és megolvadnak a hegyek vérüktől.

⁴Elenyészik az Egek egész serege,
és összegöngyölődnek az Egek, mint a tekercs;
egész seregük elhervad,
ahogy elhervad a levél a szőlőről,
és ahogy elhervad a fügefáról.

⁵Mert megrészegült az Egekben kardom;
íme, Edomra száll alá,
és kiátkozásom népére, ítéletre.

⁶Yahuwah kardja megtelt vérrel,
zsírtól lett kövér,
bárányok és bakok vérétől,
kosok veséinek zsírjától;
mert áldozata van Yahuwah-nak Bocrában,
és nagy mészárlás Edom földjén.

⁷És leszállnak velük a vadbivalyok,
és a tulkok a bikákkal;
megrészegül földjük vértől,
és poruk zsírtól lesz kövér.

⁸Mert bosszú napja ez Yahuwah-nak,
megtorlás éve Tzion perében.

⁹Patakjai szurokká változnak,
és pora kénkővé,
és földje égő szurokká lesz.

¹⁰Éjjel és nappal nem alszik el,
örökké felszáll a füstje;
nemzedékről nemzedékre pusztán marad,
örökkön örökké senki nem jár át rajta.

¹¹Birtokba veszik a pelikán és a bölömbika,
fülesbagoly és holló laknak benne;
és kifeszíti fölötte a pusztaság mérőzsinórját
és az üresség mérőköveit.

¹²Nemeseit — nincs ott senki —
királyságra szólítják,
és minden fejedelme semmivé lesz.

¹³Palotáin tövis nő fel,
csalán és bogáncs erődeiben;
és sakálok hajléka lesz,
struccok udvara.

¹⁴És találkozik a vadmacska a hiénával,
és a szőrös démon a társának kiált;
bizony, ott pihen meg a Lilit,
és talál magának nyugvóhelyet.

¹⁵Ott fészkel a nyílkígyó és tojik,
kikölti és gondozza árnyékában;
bizony, ott gyűlnek össze a kányák,
mindegyik a párjával.

¹⁶Keressétek Yahuwah könyvéből és olvassátok:
egy sem hiányzik ezek közül,
egyik sem nélkülözi a párját;
mert az ő szája parancsolta,
és az ő Ruáchja gyűjtötte össze őket.

¹⁷És ő vetett nekik sorsot,
és keze osztotta ki nekik mérőzsinórral;
örökre birtokba veszik azt,
nemzedékről nemzedékre laknak benne.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Edom (אֱדוֹם - 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Lilit (לִילִית - 𐤋𐤉𐤋𐤉𐤕) – Éjszakai démon • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lélek/Lehelet • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Örvendezik miattuk a puszta és a szomjú föld,
vigad a síkság és kivirágzik, mint a nárcisz. ²Virágozván virágzik és vigad,
igen, ujjongással és énekléssel.
A Levánon dicsősége adatott neki,
a Kármel és a Sárón méltósága.
Ők meglátják Yahuwah dicsőségét,
Elohimünk méltóságát.

³Erősítsétek meg a lankadt kezeket,
és a roskadozó térdeket szilárdítsátok meg!

⁴Mondjátok a remegő szívűeknek:
Legyetek erősek, ne féljetek!
Íme, Elohimetek,
bosszúval jön,
Elohim megfizetésével,
ő jön és megszabadít benneteket!

⁵Akkor megnyílnak a vakok szemei,
és a süketek fülei megnyittatnak.

⁶Akkor szökell, mint a szarvas, a sánta,
és ujjong a néma nyelve.
Mert vizek fakadnak a pusztában,
és patakok a síkságon.

⁷És a felhevült homok vizek tavává lesz,
és a szomjú föld vizek forrásaivá;
a sakálok tanyáján, ahol heverésztek,
nád és káka helye lesz.

⁸És lesz ott egy ösvény és egy út,
és a szentség útjának hívják majd;
nem megy át rajta tisztátalan,
hanem az övék lesz;
aki az úton jár, még a bolondok sem tévednek el.

⁹Nem lesz ott oroszlán,
és ragadozó vad nem hág fel rá,
nem található ott;
hanem a megváltottak járnak rajta.

¹⁰És Yahuwah kiváltottjai visszatérnek,
és ujjongással jönnek a Tzionra,
és örök öröm lesz a fejükön;
örömöt és vigasságot érnek el,
és elfut a bánat és a sóhajtozás.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Yechizki'Yáhu király tizennegyedik évében történt,
hogy felvonult Szánheriv, Áshur királya Yáhu'Dáh összes erődített városa ellen,
és elfoglalta azokat.

²És elküldte Áshur királya a kincstárnokot Lákisból Yerusháláyimba Yechizki'Yáhu királyhoz nehéz hadsereggel,
és az megállt a Felső-tó vízvezetékénél,
a Ruhamosó-mezejének útján.

³És kiment hozzá Elyákim, Chilki'Yáhu fia, aki a ház fölött volt,
és Sevná, az írnok,
és Joách, Ászáf fia, az emlékeztető.

⁴És mondta nekik a kincstárnok:
Mondjátok meg, kérlek, Yechizki'Yáhunak:
Így szól a nagy király, Áshur királya:
Miféle ez a bizodalom, amelyben bizakodsz?

⁵Azt mondtam: csak ajkak beszéde,
hogy tanács és hatalom kell a hadakozáshoz!
Most kiben bizakodtál, hogy fellázadtál ellenem? ⁶Íme, ennek a megrepedt nádszálnak a támaszában bizakodtál,
Mitzráyimban,
amelyre ha valaki rátámaszkodik, az belemegy a tenyerébe,
és átszúrja azt.
Így van Par'oh, Mitzráyim királya mindazokkal,
akik benne bizakodnak.

⁷És ha azt mondod nekem: Elohimunkban, Yahuwahban bizakodunk! —
nemde ő az, akinek áldozóhalmait és oltárait Yechizki'Yáhu eltávolította,
és azt mondta Yáhu'Dáhnak és Yerusháláyimnak:
Ez előtt a Mizbeách ➣ az Oltár előtt boruljatok le!

⁸Most pedig fogadj, kérlek, az én urammal, Áshur királyával:
Adok neked kétezer lovat,
ha tudsz magadnak lovasokat adni rájuk!

⁹Hogyan fordítanád vissza egyetlen helytartónak az orcáját is
az én uram legkisebb szolgái közül,
te pedig Mitzráyimban bizakodsz
harci kocsiért és lovasokért?

¹⁰Most pedig Yahuwah nélkül vonultam-e fel
ez ellen a föld ellen, hogy elpusztítsam?
Yahuwah mondta nekem:
Vonulj fel ez ellen a föld ellen, és pusztítsd el!

¹¹És mondta Elyákim, Sevná és Joách a kincstárnoknak:
Beszélj, kérlek, szolgáiddal Arámul, mert értjük,
és ne beszélj velünk Yáhu'Dáhi nyelven
a nép fülei hallatára, amely a várfalon van.

¹²De mondta a kincstárnok:
Vajon a te uradhoz és tehozzád küldött engem az én uram,
hogy elmondjam ezeket a szavakat?
Nemde azokhoz a férfiakhoz, akik a várfalon ülnek,
hogy megegyék saját ganéjukat,
és megigyák saját lábaik vizeit veletek együtt?

¹³És megállt a kincstárnok, és nagy hangon kiáltott Yáhu'Dáhi nyelven,
és mondta:
Halljátok a nagy királynak, Áshur királyának szavait!

¹⁴Így szól a király:
Ne ámítson el benneteket Yechizki'Yáhu,
mert nem tud megmenteni benneteket! ¹⁵És ne biztasson benneteket Yechizki'Yáhu Yahuwahban, mondván:
Megmentvén megment bennünket Yahuwah,
nem adatik ez a város Áshur királyának kezébe!

¹⁶Ne hallgassatok Yechizki'Yáhura,
mert így szól Áshur királya:
Kössetek velem békét, és jöjjetek ki hozzám,
és ki-ki egyék a maga szőlőtőkéjéről
és ki-ki a maga fügefájáról,
és ki-ki igya a maga kútjának vizeit, ¹⁷amíg el nem jövök,
és el nem viszlek benneteket a ti földetekhez hasonló földre,
gabona és must földjére,
kenyér és szőlőskertek földjére.

¹⁸Nehogy félrevezessen benneteket Yechizki'Yáhu, mondván: Yahuwah megment bennünket!
Vajon megmentették-e a nemzetek Elohimjai
ki-ki a maga földjét Áshur királyának kezéből?

¹⁹Hol vannak Chámát és Arpád Elohimjai?
Hol vannak Szefarvájim Elohimjai?
És vajon megmentették-e Shomront a kezemből?

²⁰Kik azok mindezeknek a földeknek Elohimjai közül,
akik megmentették földjüket a kezemből,
hogy Yahuwah megmentse Yerusháláyimot a kezemből?

²¹De ők hallgattak,
és nem válaszoltak neki egy szót sem,
mert a király parancsa volt ez, mondván:
Ne válaszoljatok neki!

²²És bement Elyákim, Chilki'Yáhu fia, aki a ház fölött volt,
és Sevná, az írnok,
és Joách, Ászáf fia, az emlékeztető,
Yechizki'Yáhuhoz megszaggatott ruhákban,
és jelentették neki a kincstárnok szavait.

Szójegyzék: Áshur – Ashúr (אַשּׁוּר) – אַשּׁוּר-- Áshur; az északi nagyhatalomú birodalom • Arám (אֲרָם - 𐤀𐤓𐤌) – Szíriai térséget/népet jelölő héber név • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mitzráyim (מִצְרַיִם - 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mizbeách (מִזְבֵּחַ - 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Par'oh (פַּרְעֹה - 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Fáraó; Egyiptom királyának címe • Shomron (שֹׁמְרוֹן - 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yechizki'Yáhu (חִזְקִיָּהוּ - 𐤇𐤆𐤒𐤉𐤄𐤅) – Yáhu'Dáh kegyes királya; Yahuwah az én erőm • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem

¹És történt, amikor Yechizki'Yáhu király meghallotta, megszaggatta ruháit, zsákruhába burkolózott, és bement Yahuwah házába. ²És elküldte Elyákimot, aki a ház fölött volt, és Sevná írnokot, és a Kohánim véneit, zsákruhába burkolózva, Yeshá'Yáhu prófétához, Ámotz fiához. ³És azt mondták neki: Így szól Yechizki'Yáhu: Szorongatás, fenyítés és gyalázat napja ez a nap, mert fiak jöttek a szülőszékig, és erő nincs a szüléshez. ⁴Talán meghallja Yahuwah, a te Elohimod Rabsaké szavait, akit elküldött ura, Áshur királya, hogy gyalázza az élő Elohimot, és megfeddje a szavakért, amelyeket meghallott Yahuwah, a te Elohimod; emelj hát imát a megmaradt maradékért.

⁵És elmentek Yechizki'Yáhu király szolgái Yeshá'Yáhuhoz. ⁶És azt mondta nekik Yeshá'Yáhu: Így mondjátok uratoknak: Így szól Yahuwah: Ne félj a szavaktól, amelyeket hallottál, amelyekkel káromoltak engem Áshur királyának legényei. ⁷Íme, én olyan Ruáchot adok belé, hogy hallomást hall, és visszatér országába, és elejtem őt karddal saját országában.

⁸És visszatért Rabsaké, és Áshur királyát Livná ellen harcolva találta, mert hallotta, hogy elvonult Lákisból. ⁹És hallott Tirháká, Kush királya felől, mondván: Kivonult, hogy harcoljon ellened. És meghallotta, és követeket küldött Yechizki'Yáhuhoz, mondván: ¹⁰Így szóljatok Yechizki'Yáhuhoz, Yáhu'Dáh királyához, mondván: Ne ámítson téged a te Elohimod, akiben bízol, mondván: Nem adatik Yerusháláyim Áshur királyának kezébe. ¹¹Íme, te hallottad, amit tettek Áshur királyai minden országgal, átok alá vetve azokat; és te megmenekülnél? ¹²Megmentették-e a nemzetek elohimjai azokat, akiket elpusztítottak atyáim: Gózánt és Háránt, Recefet és Eden fiait, akik Telasárban voltak? ¹³Hol van Chámát királya és Arpád királya, és Szefarvaim városának királya, Héná és Ivá? ¹⁴És elvette Yechizki'Yáhu a leveleket a követek kezéből, és elolvasta azokat, és fölment Yahuwah házába, és kiterítette azt Yechizki'Yáhu Yahuwah orcái elé. ¹⁵És imádkozott Yechizki'Yáhu Yahuwahhoz, mondván: ¹⁶Yahuwah Tzeváot, Yiszrá'El Elohimja, aki a K'ruvim fölött ülsz, te vagy az Elohim, te egyedül a föld minden királysága fölött; te alkottad az Egeket és a földet. ¹⁷Hajtsd, Yahuwah, füledet, és halld; nyisd meg, Yahuwah, szemeidet, és láss; és halld Szánheriv minden szavát, amelyet küldött, hogy gyalázza az élő Elohimot. ¹⁸Igaz, Yahuwah, elpusztították Áshur királyai mind az országokat és azok földjét, ¹⁹és tűzbe vetették elohimjaikat, mert nem elohimok voltak, hanem ember kezének műve, fa és kő, ezért elpusztították őket. ²⁰Most pedig, Yahuwah, a mi Elohimunk, szabadíts meg minket kezéből, hadd tudja meg a föld minden királysága, hogy te vagy Yahuwah, te egyedül.

²¹És elküldött Yeshá'Yáhu, Ámotz fia, Yechizki'Yáhuhoz, mondván: Így szól Yahuwah, Yiszrá'El Elohimja: Mivel imádkoztál hozzám Szánheriv, Áshur királya felől, ²²ez az ige, amelyet Yahuwah szólt felőle:

Megvet téged, gúnyol téged a szűz, Tzion leánya,
mögötted fejét rázza Yerusháláyim leánya.

²³Kit gyaláztál és káromoltál,
és ki ellen emelted föl a hangot,
és emeltél a magasba szemeidet?
Yiszrá'El Szentje ellen!

²⁴Szolgáid keze által gyaláztad Ádonájt,
és azt mondtad:
Szekereim sokaságával
fölmentem a hegyek magasára,
a Levánon legtávolabbi részeire,
és kivágtam sudár cédrusait,
válogatott ciprusfáit,
és eljutottam legmagasabb csúcsára,
kertjének erdejébe. ²⁵Én ástam és ittam vizeket,
és kiszárítottam lépteim talpával
az ostrom minden folyamát. ²⁶Nem hallottad-e?
Régtől fogva megtettem,
a hajdankor napjaitól megformáltam,
most pedig elhoztam;
és te leszel, hogy rommá döntsd
kőhalmokká az erős városokat.

²⁷Lakóik pedig erőtlen kézzel
megrettentek és megszégyenültek,
olyanok lettek, mint a mező növénye,
és mint a zöld fűszál,
a háztetők füve,
és a perzselt vetés, mielőtt szárba szökken.

²⁸Ülésedet és kijövésedet
és bejövésedet ismerem,
és háborgásodat ellenem.

²⁹Mivel háborogtál ellenem,
és gőgöd fölszállt fülembe,
horgomat orrodba vetem,
és zablámat ajkaidba,
és visszafordítlak az úton,
amelyen jöttél.

³⁰És ez lesz neked a jel: Egyetek ebben az évben azt, ami magától nő, és a második évben azt, ami abból sarjad; a harmadik évben pedig vessetek és arassatok, és ültessetek szőlőket, és egyétek azok gyümölcsét. ³¹És a megmenekült maradék Yáhu'Dáh házából újra gyökeret ver lent, és gyümölcsöt hoz fent. ³²Mert Yerusháláyimből megy ki maradék, és megmenekült Tzion hegyéről; Yahuwah Tzeváot buzgalma cselekszi ezt.

³³Ezért így szól Yahuwah Áshur királyáról: Nem jön be ebbe a városba, és nem lő oda nyilat, és nem szegez ellene pajzsot, és nem hány ellene töltést. ³⁴Az úton, amelyen jött, azon tér vissza, és ebbe a városba nem jön be — így szól Yahuwah. ³⁵És megoltalmazom ezt a várost, hogy megszabadítsam, önmagamért és Dávidért, szolgámért.

³⁶És kiment Málákh Yahuwah, és levágott az Áshur táborában száznyolcvanötezret; és fölkeltek reggel, és íme, mindnyájan holttestek, halottak. ³⁷És elindult, és elment, és visszatért Szánheriv, Áshur királya, és Ninivében lakott. ³⁸És történt, amikor leborult Niszrokhnak, az ő elohimjának házában, hogy Adramelekh és Szárecer, a fiai, levágták őt karddal, ők pedig elmenekültek Arárát földjére; és helyette fia, Észarhaddón uralkodott.

Szójegyzék: Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Ashúr; az északi nagyhatalmú birodalom • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Éden (עֵדֶן - 𐤏𐤃𐤍) – Gyönyörűség • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Kohen (כֹּהֵן - 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Kush (כּוּשׁ - 𐤊𐤅𐤔) – Kush; afrikai birodalom • Rabsaké (רַבְשָׁקֵה - 𐤓𐤁𐤔𐤒𐤄) – az asszír király főpohárnoka • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yechizki'Yáhu (חִזְקִיָּהוּ - 𐤇𐤆𐤒𐤉𐤄𐤅) – Yáhu'Dáh kegyes királya; Yahuwah az én erőm • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Azokban a napokban Yechizki'Yáhu halálosan megbetegedett. Bement hozzá Yeshá'Yáhu, Ámotz fia, a próféta, és ezt mondta neki: Így szól Yahuwah: Rendelkezz házadról, mert te halott vagy, és nem fogsz élni! ²Ekkor Yechizki'Yáhu orcáit a fal felé fordította, és imádkozott Yahuwahhoz. ³Ezt mondta: Ó, Yahuwah, emlékezz meg arról, hogy igazságban és teljes szívvel jártam előtted, és azt tettem, ami jó a szemeidben! És sírt Yechizki'Yáhu, nagy sírással.

⁴És lett Yahuwah Igéje Yeshá'Yáhuhoz, mondván: ⁵Menj, és mondd meg Yechizki'Yáhunak: Így szól Yahuwah, atyádnak, Dávidnak Elohimja: Hallottam imádságodat, láttam könnyeidet. Íme, hozzátoldok napjaidhoz tizenöt évet. ⁶És Áshur királyának markából kiragadlak téged és ezt a várost, és pajzsa leszek ennek a városnak. ⁷És ez lesz neked a jel Yahuwah felől, hogy Yahuwah megteszi ezt az igét, amelyet kimondott: ⁸Íme, visszatérítem az árnyékot a fokokon, amelyeken aláereszkedett, Acház fokain a napban, hátrafelé, tíz fokkal. És visszatért a nap tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken aláereszkedett.

⁹Yáhu'Dáh királyának, Yechizki'Yáhunak az írása, amikor beteg volt, és föléledt betegségéből:

¹⁰Én azt mondtam:
napjaim csendjében
el kell mennem a Sheol kapuiba,
megfosztva éveim hátralévő részétől.

¹¹Azt mondtam:
nem látom Yáht,
Yáht az élők földjén,
nem tekintek többé emberre
az elmúlás lakói között.

¹²Nemzedékem fölszedetett
és elköltözött tőlem,
mint a pásztor sátra.
Összegöngyöltem, mint a takács, életemet,
a fonáltól elvág engem;
nappaltól éjszakáig véget vetsz nekem.

¹³Csillapítottam magam reggelig,
de mint az oroszlán,
úgy törte össze minden csontomat;
nappaltól éjszakáig véget vetsz nekem.

¹⁴Mint a fecske vagy a daru,
úgy csipogtam,
nyögtem, mint a galamb.
Szemeim elbágyadtak a magasság felé:
Ádonáj, elnyomatás van rajtam,
kezeskedj értem!

¹⁵Mit szóljak?
Hiszen megmondta nekem,
és ő meg is tette.
Vánszorgok végig minden évemen
Nefeshem keserűsége miatt.

¹⁶Ádonáj, ezek által élnek,
és mindezekben van Ruáchom élete;
gyógyíts meg hát, és éltess engem!

¹⁷Íme, békességemre vált
a keserű keserűség.
Te pedig ragaszkodtál Nefeshemhez,
kimentve a semmiség verméből,
mert hátad mögé vetetted
minden vétkemet.

¹⁸Mert nem a Sheol magasztal téged,
nem a halál dicsőít téged,
nem reménykednek a verembe leszállók
a te igazságodban.

¹⁹Az élő, az élő, az magasztal téged,
amint én ma teszem.
Az apa a fiaknak
ismerteti meg igazságodat.

²⁰Yahuwah az, aki megszabadít engem,
ezért húros hangszereimet pengetjük
életünk minden napján
Beit-Yahuwahban.

²¹És azt mondta Yeshá'Yáhu: Hozzanak egy csomó préselt fügét, és kenjék rá a kelevényre, és föléled. ²²És azt mondta Yechizki'Yáhu: Mi a jele, hogy fölmegyek Beit-Yahuwahba?

Szójegyzék: Acház (אָחָז - 𐤀𐤇𐤆) – Yáhu'Dáh királya, Yechizki'Yáhu atyja; megragad/birtokba vesz • Áshur (אַשּׁוּר - 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד - 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Igéje/Igéjét (דְּבָרוֹ - 𐤃𐤁𐤓𐤅) – Yahuwah beszéde, kijelentése, szava • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Sheol (שְׁאוֹל - 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Holtak hazája/Alvilág/A sír • Yáh (יָהּ - 𐤉𐤄) – Yahuwah neve rövid alakban • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yechizki'Yáhu (חִזְקִיָּהוּ - 𐤇𐤆𐤒𐤉𐤄𐤅) – Yáhu'Dáh kegyes királya; Yahuwah az én erőm • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás

¹Abban az időben küldött Merodákh-Báládán, Báládán fia, Bável királya leveleket és ajándékot Yechizki'Yáhunak, mert hallotta, hogy beteg volt és új erőre kapott. ²És megörült nekik Yechizki'Yáhu, és megmutatta nekik kincsesházát, az ezüstöt és az aranyat, a fűszereket és a jó olajat, és egész fegyvertárát, és mindent, ami kincstáraiban található volt. Nem volt semmi, amit meg ne mutatott volna nekik Yechizki'Yáhu a házában és egész uralmában.

³És elment Yeshá'Yáhu próféta Yechizki'Yáhu királyhoz, és így szólt hozzá: Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jönnek hozzád? És így szólt Yechizki'Yáhu: Messzi földről jöttek hozzám, Bávelból. ⁴És így szólt: Mit láttak a házadban? És így szólt Yechizki'Yáhu: Mindent, ami a házamban van, láttak; nem volt semmi, amit meg ne mutattam volna nekik a kincstáraimban. ⁵És így szólt Yeshá'Yáhu Yechizki'Yáhuhoz: Halld Yahuwah Tzeváot Igéjét: ⁶Íme, napok jönnek, és elvitetik mindaz, ami a házadban van, és amit elődeid gyűjtöttek mind e mai napig, Bávelba; nem marad meg semmi, mondja Yahuwah. ⁷És fiaid közül, akik tőled származnak, akiket nemzel, vesznek, és udvari eunuchok lesznek Bável királyának palotájában. ⁸És így szólt Yechizki'Yáhu Yeshá'Yáhuhoz: Jó Yahuwah Igéje, amelyet szóltál. És így szólt: Mert béke és szilárdság lesz az én napjaimban.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bável (בָּבֶל - 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Igéje/Igéjét (דְּבָרוֹ - 𐤃𐤁𐤓𐤅) – Yahuwah beszéde, kijelentése, szava • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yechizki'Yáhu (חִזְקִיָּהוּ - 𐤇𐤆𐤒𐤉𐤄𐤅) – Yáhu'Dáh kegyes királya; Yahuwah az én erőm • Yeshá'Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ - 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Záháv (זָהָב - 𐤆𐤄𐤁) – Arany

¹Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! - mondja Elohimotok.

²Szóljatok Yerusháláyim szívéhez, és kiáltsatok neki,
hogy betelt szolgálati ideje, megengeszteltetett bűne,
mert kétszeresen vett Yahuwah kezéből minden vétkéért.

³Egy kiáltó hangja a pusztában: Készítsétek Yahuwah útját,
egyengessetek a sivatagban ösvényt Elohimunknak!

⁴Minden völgy emelkedjék föl, és minden hegy és halom süllyedjen le,
és legyen a göröngyös síksággá, és a hegygerincek völgységgé!

⁵És megnyilvánul Yahuwah dicsősége,
és látja minden test együtt,
mert Yahuwah szája szólt.

⁶Egy hang szól: Kiálts!
És mondtam: Mit kiáltsak?
Minden test fű,
és minden hűségszeretete, mint a mező virága.

⁷Elszárad a fű, elhervad a virág,
mert Ruách Yahuwah fújt rá.
Bizony fű a nép!

⁸Elszárad a fű, elhervad a virág,
de Elohimunk szava megáll örökre.

⁹Magas hegyre menj föl, Tzion örömhírvivője,
emeld föl erővel hangodat, Yerusháláyim örömhírvivője!
Emeld föl, ne félj!
Mondd Yáhu'Dáh városainak: Íme, Elohimotok!

¹⁰Íme, Ádonáj Yahuwah erővel jön,
és karja uralkodik érte.
Íme, bére vele van,
és munkadíja előtte.

¹¹Mint pásztor legelteti nyáját,
karjával összegyűjti a bárányokat,
és keblén hordozza,
a szoptatósokat szelíden vezeti.

¹²Ki mérte meg markával a vizeket,
és az Egeket arasszal mérte ki,
és vékába fogta a föld porát,
és megmérte mérlegen a hegyeket,
és a halmokat mérlegserpenyőn?

¹³Ki igazította Yahuwah Ruáchját,
és mint tanácsadója kioktatta őt?

¹⁴Kivel tanácskozott, hogy értelmet adjon neki,
és megtanítsa az ítélet ösvényére,
és megtanítsa tudásra,
és a belátás útjára oktassa?

¹⁵Íme, a népek mint csepp a vödörből,
és mint a mérleg porszeme számítanak,
íme, a szigeteket mint porszemet emeli föl.

¹⁶És a Levánon nem elég a tűzhöz,
és állata nem elég az égőáldozathoz.

¹⁷A népek mind mint a semmi előtte,
a semminél és az üresnél is kevesebbnek számítanak neki.

¹⁸És kihez hasonlítjátok Elt,
és milyen hasonmást állítotok mellé?

¹⁹A bálványszobrot a mesterember önti,
és az ötvös arannyal vonja be,
és ezüstláncokat ötvöz hozzá.

²⁰Aki szegény az ilyen felajánláshoz,
nem korhadó fát választ,
bölcs mestert keres magának,
hogy bálványt állítson, amely nem inog.

²¹Hát nem tudjátok, hát nem halljátok,
hát nem hirdették nektek kezdettől fogva,
hát nem értettétek meg a föld alapjaitól fogva?

²²Ő az, aki a föld köre fölött trónol,
és lakói mint a sáskák,
ő az, aki kiteríti mint függönyt az Egeket,
és kifeszíti mint sátrat a lakásra.

²³Ő az, aki semmivé teszi a fejedelmeket,
a föld bíráit ürességgé teszi.

²⁴Még alig ültették el, még alig vetették el,
még alig vert gyökeret törzsük a földben,
és máris rájuk fújt, és elszáradtak,
és a forgószél mint a polyvát viszi el őket.

²⁵És kihez hasonlíttok engem, hogy egyenlő legyek vele? – mondja a Szent.

²⁶Emeljétek a magasba szemeiteket, és lássátok:
ki teremtette ezeket?
Ő az, aki szám szerint vezeti ki seregüket,
mindnyájukat néven szólítja,
ereje bősége miatt és mert hatalmas erejű
egy sem hiányzik.

²⁷Miért mondod, Ya'akóv,
és szólsz így, Yiszrá'El:
„Rejtve van utam Yahuwah elől,
és Elohimom elől elsiklik ítéletem”?

²⁸Hát nem tudtad, hát nem hallottad?
Örökkévaló Elohim Yahuwah,
a föld széleinek teremtője,
nem fárad el és nem lankad meg,
kifürkészhetetlen az értelme.

²⁹Erőt ad a megfáradtnak,
és az erőtlennek bőséges hatalmat.

³⁰És elfáradnak az ifjak és meglankadnak,
és az ifjak bizony megbotolva botlanak meg.

³¹De akik Yahuwahra várnak, megújítják erejüket,
szárnyat növesztenek, mint a sasok,
futnak és nem lankadnak meg,
járnak és nem fáradnak el.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keszef (כֶּסֶף - 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Szél/Lehelet • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yáhu'Dáh (יְהוּדָה - 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá'ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Hallgassatok el felém, szigetek,
és a nemzetek újítsák meg erejüket!
Lépjenek elő, azután beszéljenek,
együtt járuljunk az ítéletre!

²Ki keltette fel napkeletről azt,
akit igazságosság szólít a lábához?
Nemzeteket ad oda elé,
és királyokat tipor le,
porrá teszi kardja előtt,
elszórt polyvává íja előtt.

³Üldözi őket, sértetlenül vonul át,
ösvényen lábaival nem jár.

⁴Ki cselekedte és tette meg ezt,
aki szólítja a nemzedékeket kezdettől fogva?
Én, Yahuwah, az első,
és az utolsókkal is én ugyanaz vagyok.

⁵Látták a szigetek, és féltek,
a föld szélei reszkettek,
közeledtek és eljöttek.

⁶Ki-ki a társát segíti,
és a testvérének ezt mondja:
Légy erős!

⁷Bátorítja a mester az ötvöst,
a kalapáccsal simítgató azt, aki az üllőt veri,
a forrasztásról ezt mondja: Jó ez,
és megerősíti szegekkel, hogy ne mozogjon.

⁸De te, Yiszrá'El, szolgám,
Yá'ákov, akit kiválasztottalak,
barátomnak, Ávráhámnak magva!

⁹Akit megragadtalak a föld szélein,
és annak végeiről hívtalak el,
és ezt mondtam neked: Szolgám vagy te,
kiválasztottalak, és nem vetettelek meg.

¹⁰Ne félj, mert veled vagyok,
ne riadozz, mert én vagyok Elohimod!
Megerősítlek, segítlek is,
támogatlak is igazságosságom jobbjával.

¹¹Íme, megszégyenülnek és gyalázatba esnek
mind, akik ellened gerjedtek;
semmivé lesznek és elvesznek
pörös ellenfeleid.

¹²Keresed őket, de nem találod meg azokat,
akik veled civakodtak;
semmivé és puszta semmivé lesznek
azok, akik ellened hadakoztak.

¹³Mert én, Yahuwah,
a te Elohimod,
erősen fogom jobbodat,
aki ezt mondom neked:
Ne félj, én megsegítlek!

¹⁴Ne félj, féreg Yá'ákov,
Yiszrá'El férfiai!
Én megsegítlek – így szól Yahuwah,
és megváltód, Yiszrá'El Szentje.

¹⁵Íme, éles, új cséplőszánná teszlek,
amelynek kétélű fogai vannak;
csépelni fogod a hegyeket és összezúzod,
és a halmokat polyvává teszed.

¹⁶Felszórod őket, és a szél elhordja,
a szélvihar szétszórja őket;
te pedig ujjongani fogsz Yahuwahban,
Yiszrá'El Szentjével dicsekszel.

¹⁷A nyomorultak és a szegények vizeket keresnek,
de nincs, nyelvük szomjúságtól elszáradt.
Én, Yahuwah, felelek nekik,
Yiszrá'El Elohimja, nem hagyom el őket.

¹⁸Kopár halmokon folyókat nyitok,
és völgyek közepén forrásokat;
a pusztát vizek tavává teszem,
és a kiszáradt földet vizek forrásaivá.

¹⁹A pusztában cédrust adok,
akácot, mirtuszt és olajfát;
a sivatagban ciprust ültetek,
platánt és fenyőt együtt,

²⁰azért, hogy lássák és tudják,
észbe vegyék és megértsék együtt,
hogy Yahuwah keze tette ezt,
és Yiszrá'El Szentje teremtette.

²¹Hozzátok elő peres ügyeteket!
– mondja Yahuwah.
Adjátok elő bizonyítékaitokat!
– mondja Yá'ákov királya.

²²Adják elő és jelentsék be nekünk azt,
ami történni fog!
Az előbbi dolgokat – mik azok? – jelentsétek be,
hogy szívünkre vegyük,
és megtudjuk a végüket;
vagy az eljövendőket hallassátok velünk!

²³Jelentsétek be, mi következik majd,
hogy megtudjuk, hogy elohimok vagytok!
Tegyetek akár jót, akár rosszat,
hadd rettegjünk és lássunk együtt!

²⁴Íme, ti semminél is kevesebbek vagytok,
és művetek a semmiségnél is kevesebb;
utálatosság az, aki titeket választ.

²⁵Felkeltettem északról, és eljött,
napkelet felől azt, aki nevemen szólít;
és rájuk tör a helytartókra, mint az agyagra,
és mint a fazekas, aki a sarat tapossa.

²⁶Ki jelentette be kezdettől, hogy tudhatnánk,
és előre, hogy azt mondhatnánk: Igaz!
Bizony, nincs, aki bejelentené,
bizony, nincs, aki hallatná,
bizony, nincs, aki hallaná szavaitokat.

²⁷Elsőként Tzionnak: Íme, itt vannak!
És Yerusháláyimnak örömhírvivőt adok.

²⁸Szétnéztem, de nincs senki,
közöttük nincs tanácsadó;
kérdezem őket, de egy szót sem felelnek.

²⁹Íme, mindannyian hamisság,
semmiség a tetteik;
szél és üresség az öntött bálványaik.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם - 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Máyim (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Vizek • Tzion (צִיּוֹן - 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם - 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Vizek (מַיִם - 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

¹Ez az én szolgám,
akit támogatok,
az én választottam,
akiben kedvét lelte a Nefeshem.
Ruáchomat adtam rá,
ítéletet visz ki a népeknek.

²Nem kiált,
nem lármáz,
és nem hallatja szavát az utcán.

³A megrepedt nádszálat nem töri össze,
a füstölgő mécsest nem oltja el,
hűséggel viszi ki az ítéletet.

⁴Nem lankad el,
és nem törik meg,
míg ítéletet nem tesz a földön;
tanítására várnak a szigetek.

⁵Ezt mondja Yahuwah Elohim,
aki az Egeket teremtette és kiterítette,
szilárddá tette a földet,
és növényt sarjasztott,
Neshámát ad a rajta lakó népnek,
és Ruáchot a rajta járóknak:

⁶Én, Yahuwah,
elhívtalak az igazságért,
én fogom a kezedet.
Megőrizlek,
és benned ajándékozom meg szövetségemmel népemet,
világosságommal a nemzeteket.

⁷hogy megnyissam a vakok szemeit,
hozd ki a börtönből a foglyokat,
a fogházból a sötétben ülőket!

⁸Én vagyok Yahuwah,
ez a nevem,
nem adom dicsőségemet másnak,
sem dicséretemet a bálványoknak.

⁹A régebbiek már beteljesedtek,
most újakat mondok.
Még mielőtt kibontakoznak,
tudatom veletek.

¹⁰Énekeljetek Yahuwahnak új éneket,
dicséretet a föld széléig,
akik tengerre szálltok,
és ami a tengert betölti,
a szigetek és lakóik!

¹¹Emelje fel hangját a puszta és városai,
a falvak, amelyekben Kédár lakik!
Ujjongjanak a kősziklákon lakók,
a hegytetőkön is kiáltozzanak!

¹²Adjanak Yahuwahnak dicsőséget,
hirdessék dicséretét a szigeteken!

¹³Yahuwah elindul, mint egy hős,
buzgalmat ébreszt, mint egy harcos,
harsányan kiált,
diadalmaskodik ellenségein.

¹⁴Sokáig hallgattam,
némán türtőztettem magam.
De most, mint a szülő asszony, úgy nyögök;
elborzadok és lihegve felemésztek mindent együtt.

¹⁵Letarolom a hegyeket és halmokat,
úgyhogy egész növényzetük elszárad.
A folyókon gázlókat készítek,
és a mocsarakat kiszárítom.

¹⁶Vezetem a vakokat olyan úton,
amelyet nem ismertek,
ismeretlen ösvényeken viszem őket.
A sötétséget világossággá változtatom előttük,
a rögös utat simává.
Ezeket a dolgokat véghezviszem,
nem mulasztom el.

¹⁷Meghátrálnak és csúful megszégyenülnek,
akik bálványokban bíznak,
akik szobroknak mondják ezt:
Ti vagytok Elohimjaink!

¹⁸Ti süketek, halljatok!
Ti vakok, nézzetek föl,
és lássatok!

¹⁹Van-e olyan vak, mint az én szolgám,
és olyan süket, mint követem,
akit küldök?
Van-e olyan vak, mint az én megbízottam,
olyan vak, mint Yahuwah szolgája?

²⁰Sokat láttál,
de nem ügyeltél rá,
nyitva volt a füled,
mégsem hallottál.

²¹Igazsága érdekében akart Yahuwah nagy és felséges tanítást adni.

²²Ezért lett ez a nép kirabolt és kifosztott;
csapdába ejtve mind az ifjaik,
és börtönbe vannak zárva.
Kirabolták őket,
és nem volt szabadító,
kifosztották őket,
és nem mondta senki:
add vissza!

²³Ki ügyel erre közületek,
ki hallgatja figyelmesen a jövő érdekében?

²⁴Ki engedte meg,
hogy kifosszák Yá'ákovot,
és kirabolják Yiszrá'Elt?
Vajon nem Yahuwah,
aki ellen vétkeztünk neki?
Nem akartak útjain járni,
és nem hallgattak tanítására.

²⁵Ezért ontotta rá heves haragját
és a háború tombolását.
Lángolt körülötte,
de nem értette,
égette őt,
de nem szívlelte meg.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ - 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים - 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Nefesh (נֶפֶשׁ - 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Neshámá (נְשָׁמָה - 𐤍𐤔𐤌𐤄) – Lehelet/Élet-lehelet • Ruách (רוּחַ - 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Egek (שָׁמַיִם - 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Yá'ákov (יַעֲקֹב - 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ - 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá'El (יִשְׂרָאֵל - 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

¹De most így szól Yahuwah,
a te teremtőd, Yá'ákov,
és formálód, Yiszrá'El:
Ne félj, mert megváltottalak,
neveden szólítottalak,
enyém vagy te!

²Ha vizeken kelsz át,
én veled vagyok,
és ha folyókon,
nem sodornak el;
ha tűzben jársz,
nem perzselődsz meg,
és a láng nem éget meg téged.