Yahuwah Biblia

Yirmiyahunak, Hilkijjá fiának a beszédei, aki a Binyamin földjén, Anátótban lakó papok közül való volt. Őhozzá szólt Yahuwah igéje Yoshiyahunak, Ámón fiának, Yehuda királyának az idejében, uralkodása tizenharmadik évében, továbbá Yahujikimnak, Yoshiyahu fiának, Yehuda királyának az idejében, egészen Cidkijjának, Yoshiyahu fiának, Yehuda királyának a tizenegyedik esztendejéig, Yerushalaim fogságba viteléig, ami az ötödik hónapban történt.

Így szólt hozzám Yahuwah igéje:
Mielőtt megformáltalak az anyaméhben,
már ismertelek,
és mielőtt a világra jöttél,
megszenteltelek,
népek prófétájává tettelek.

De én ezt válaszoltam:
Ó, URam, Yahuwah!
Hiszen nem értek a beszédhez,
mert fiatal vagyok!

Yahuwah azonban ezt mondta nekem:
Ne mondd, hogy fiatal vagy,
hanem menj, ahova csak küldelek,
és hirdesd, amit csak parancsolok!
Ne félj tőlük,
mert én veled leszek,
és megmentelek!
– így szólt Yahuwah.

Azután kinyújtotta kezét Yahuwah, megérintette a számat, és ezt mondta nekem Yahuwah:
Én most a szádba adom igéimet!
Lásd, én a mai napon
népek és országok fölé rendellek,
hogy gyomlálj és irts,
pusztíts és rombolj,
építs és plántálj!

Majd így szólt hozzám Yahuwah igéje: Mit látsz, Yirmiyahu? Ezt feleltem: Mandulavesszőt látok. Yahuwah pedig ezt mondta nekem: Jól látod, mert gondom van rá, hogy igémet beteljesítsem.

Másodszor is szólt hozzám Yahuwah igéje: Mit látsz? Így feleltem: Gőzölgő üstöt látok, amely északon jelenik meg. Ekkor így szólt hozzám Yahuwah: Észak felől tör rá a veszedelem az ország egész lakosságára. Mert idehívom az északi országok minden népét – így szól Yahuwah. Eljönnek, és fölállítja trónját mindegyik Yerushalaim kapuival szemben, a várfalak körül mindenütt, és Yehuda összes városával szemben. Ítéletet mondok fölöttük minden gonoszságuk miatt, mert elhagytak engem, más idegen elohimoknak tömjéneztek, és kezük alkotásai előtt borultak le. Kösd azért derekadra övedet, indulj, és hirdesd nekik mindazt, amit én parancsolok! Ne ijedj meg tőlük, különben én ijesztelek meg általuk! Megerősített várossá teszlek ma téged: vasoszloppá és ércfallá az egész országgal szemben, Yehuda királyaival, vezetőivel, papjaival és az ország népével szemben. Harcolnak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek, és megmentelek! – így szól Yahuwah.

Így szólt hozzám Yahuwah igéje:
Menj és hirdesd Yerushalaim-nak:
Ezt mondja Yahuwah:
Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére,
mátkaságod szeretetére,
amikor követtél a pusztában,
a be nem vetett földön.

Yahuwah szent tulajdona volt Yiszráel,
termésének a legjava.
Akik ették, mind meglakoltak,
rossz végük lett – így szól Yahuwah.

Halljátok Yahuwah igéjét, Yaakov háza
és Yiszráel házának minden nemzetsége!
Ezt mondja Yahuwah:
Mi rosszat találtak bennem őseitek,
hogy eltávolodtak tőlem?
Hitványságok után jártak,
és maguk is hitványakká váltak.

Nem kérdezték: Hol van Yahuwah,
aki kihozott bennünket Egyiptom földjéről,
és vezetett bennünket a pusztaságban,
a sivár és szakadékos földön,
a szikkadt és veszélyes földön,
ahol nem járt senki,
és ember nem lakott?

Dúsan termő országba hoztalak benneteket,
hogy élvezzétek gyümölcsét
és javait.
De amikor bejöttetek,
országomat tisztátalanná,
örökségemet utálatossá tettétek.

A papok nem kérdezték: Hol van Yahuwah ?
A törvény magyarázói nem ismertek engem,
a vezetők hűtlenül elhagytak engem,
a próféták Baal nevében prófétáltak,
és haszontalanságok után jártak.

Ezért még perbe szállok veletek – így szól Yahuwah-,
és perelni fogok még unokáitokkal is!

Keljetek csak át a kittiek szigeteire,
és nézzetek szét!
Küldjetek Kédárba,
és jól figyeljetek!
Lássátok meg: fordult-e elő ilyesmi?!

Cserélt-e pogány nép elohimokat?
pedig azok nem is elohimok!
De népem fölcserélte Dicsőségét haszontalansággal.

Egek, ámuljatok ezen,
borzadjatok,
szörnyülködjetek nagyon! – így szól Yahuwah.

Mert kétszeres rosszat cselekedett népem:
engem, a folyóvíz forrását, elhagytak,
hogy víztartókat vájjanak,
repedezett falú víztartókat,
amelyek nem tartják a vizet.

Szolga-e Yiszráel,
rabszolgának született?
Miért lett mások zsákmányává?

Oroszlánkölykök ordítanak rá,
kieresztik hangjukat.
Országát sivataggá tették,
városai leégtek,
lakatlanok.

Nóf és Tahpanhész fiai is kopaszra nyírják fejedet.

Te magad okoztad ezt magadnak,
mert elhagytad Elohim-odat, Yahuwah-át,
amikor a helyes úton akart vezetni.

Most is miért járkálsz Egyiptomba,
hogy a Nílus vizét igyad?
És miért járkálsz Asszíriába,
hogy az Eufrátesz vizét igyad?

Saját gonoszságod ver meg,
elpártolásod fenyít meg téged.
Tudd meg,
és lásd meg:
milyen gonosz
és keserves dolog,
hogy elhagytad Elohim-odat, Yahuwah-át,
és hogy nem félsz engem! – így szól az Úr, a Seregek Yahuwah-ja.

Réges-régen összetörted igádat,
széttépted köteleidet,
és ezt mondtad: Nem akarok szolgálni!
De minden magas dombra
és minden bujazöld fa alá lefekszel,
mint egy parázna.

Mint nemes vesszőt ültettelek el,
mint igazán valódi magot.
Hogyan változtál át idegen szőlőtő vad hajtásává?

Még ha lúgban mosakszol is,
és a szappant pazarlod magadra:
bűnöd akkor is szenny marad előttem – így szól az én URam, Yahuwah.

Hogyan mered mondani:
Nem lettem tisztátalan,
nem jártam a Baalok után?!

Lásd meg, hogyan viselkedtél a völgyben,
ismerd be, mit csináltál,
te gyors lábú tevekanca,
amely össze-vissza futkos útjain!

Olyan vagy, mint a pusztához szokott vadszamár,
mely érzéki kívánságában levegő után kapkod.
Ki tudná megfékezni gerjedelmét?
Senki se fáradjon keresésével:
megtalálja a maga hónapjában!

Vigyázz, lejárod a lábad,
és kiszárad a torkod!
De te ezt mondod: Hiába, nem lehet,
mert idegeneket szeretek
és utánuk járok.

Ahogyan megszégyenül a tolvaj,
ha tetten érik,
úgy szégyenül meg Yiszráel háza is,
királyával,
vezéreivel,
papjaival
és prófétáival együtt.

Mert ezt mondják a fának: Te vagy az apám! –
a kőnek pedig: Te szültél engem!
A hátukat fordítják felém,
és nem az arcukat,
de majd ha baj éri őket,
így szólnak: Kelj föl, segíts rajtunk!

Hol vannak Elohim-jaid,
amelyeket csináltál?
Keljenek föl, segítsenek rajtad bajodban,
ha tudnak!
Hiszen annyi Elohim-od van, Yehuda,
ahány városod!

Miért pereltek velem?
Hiszen ti hagytatok el hűtlenül – így szól Yahuwah.

Hiába vertem fiaitokat,
a fenyítés nem fogott rajtuk.
Fegyveretek úgy irtotta prófétáitokat,
mint a pusztító oroszlán.

Ti, mai emberek!
Figyeljetek Yahuwah igéjére!
Olyan lettem én Yiszráelnek,
mint a puszta,
vagy mint a homályba borult föld?
Miért mondta az én népem:
A magunk útján járunk,
többé nem megyünk hozzád!

Elfeledkezik-e ékszereiről a lány,
díszes övéről a menyasszony?
Rólam elfeledkezett népem számtalanszor.

De nagyon érted, hogyan kell szerelmet keresni!
Még a rossz nőket is megtanítottad rá.
Még a ruhád szárnyán is található
ártatlan, szegény emberek vére,
akiket nem betörésen kaptál rajta,
csak ellene voltak mindezeknek.

Ezt mondod: Ártatlan vagyok,
hiszen haragja is elfordult rólam!
Pedig ítéletet tartok fölötted,
hiába mondod: Nem vétkeztem!

Miért változtatod oly könnyelműen utadat?
Még Egyiptom miatt is megszégyenülsz,
ahogyan megszégyenültél Asszíria miatt.

Onnan is úgy jössz el,
hogy kezedbe temeted arcod,
mert elveti Yahuwah,
akikben bizakodsz,
nem érsz el náluk semmit.

Majd ezt mondta:
Ha valaki elbocsátja feleségét,
és az eltávozva férjétől egy másik férfié lesz,
vajon visszatérhet-e megint hozzá?
Nem válna-e ezzel gyalázatossá az ország?
Te pedig, aki sok barátoddal paráználkodtál,
vissza akarsz térni hozzám?
– így szól Yahuwah.

Nézz föl a hegytetőkre,
és lásd meg: hol nem háltak veled?
Kiültél eléjük az útra, mint az arab a pusztában:
gyalázatossá tetted az országot paráznaságoddal és gonoszságoddal.

Ezért maradtak el az esőzések,
tavaszi eső sem volt.

Mégis olyan a homlokod, mint egy paráznáé,
félredobtál minden szemérmet.

Bezzeg most így kiáltasz hozzám:
Atyám!

Ifjúságomtól fogva te vagy a segítőm!

Örökké tart-e haragod,
megmarad mindvégig?

Így beszélsz,
de közben folytatod rossz életedet, ahogy csak bírod.

Ezt mondta nekem Yahuwah Yoshiyahu király idejében:

Láttad, hogy mit művelt az elpártolt Yiszráel?

Eljárt minden magas hegyre,
minden bujazöld fa alá,
és ott paráználkodott.

Így szóltam, miután mindezt elkövette:
Térj vissza hozzám!
– de nem tért vissza.

Látta ezt hűtlen húga, Yehuda.

És bár látta,
hogy a sok házasságtörés miatt elbocsátottam az elpártolt Yiszráelt,
és kiadtam válólevelét,
mégsem félt húga, a hűtlen Yehuda,
hanem elkezdett ő is paráználkodni.

Így történt,
hogy könnyelmű paráznaságával gyalázatossá tette az országot,
hiszen kővel is, fával is paráználkodott.

Mindezek ellenére nem tért vissza hozzám hűtlen húga, Yehuda, egész szívével,
hanem csak képmutató módon
– így szól Yahuwah.

Ezt mondta nekem Yahuwah:

Igazabb lelkű az elpártolt Yiszráel,
mint a hűtlen Yehuda.

Ezért indulj,
kiáltsd ezeket a szavakat észak felé!

Ezt mondd:
Térj meg, elpártolt Yiszráel
– így szól Yahuwah–
akkor nem haragszom rátok!

Mert én hű vagyok
– így szól Yahuwah–
nem tart örökké haragom.

Csak ismerd el bűnödet,
hogy hűtlenül elhagytad Elohim-odat, Yahuwah-át.

Futkostál utaidon az idegenek után minden bujazöld fa alá.

Csak az én szavamra nem hallgattatok
– így szól Yahuwah.

Térjetek meg, elpártolt fiaim!
– így szól Yahuwah–
mert én vagyok Uratok.

Kiválasztok közületek városonként egyet,
nemzetségenként kettőt,
és elviszlek benneteket a Tzionra.

Adok majd nektek szívem szerint való pásztorokat,
akik hozzáértéssel és okosan legeltetnek benneteket.

És majd megsokasodtok és elszaporodtok az országban.

Abban az időben
– így szól Yahuwah–
nem beszélnek többé Yahuwah szövetségládájáról.

Senkinek sem jut eszébe,
nem is emlegetik,
nem keresik,
és nem készítik el újból.

Abban az időben Yerushalaim-ot nevezik Yahuwah trónjának;

minden nemzet Yerushalaim-ban gyűl össze,
hogy tisztelje Yahuwah nevét,
és nem élnek többé gonosz szívük konoksága szerint.

Abban az időben Yehuda háza Yiszráel házához fog csatlakozni,
és együtt jönnek meg észak földjéről abba az országba,
amelyet örökségül adtam őseiteknek.

Én ezt mondtam:
Szeretnék veletek úgy bánni, mint fiaimmal,
és nektek adni a kívánatos földet, mint legékesebb örökséget a népek között.

Azt gondoltam, hogy Atyádnak hívsz engem,
és nem fordulsz el tőlem!

De ahogyan egy asszony hűtlenül elhagyja házastársát,
úgy hagytatok el hűtlenül engem, Yiszráel háza!
– így szól Yahuwah.

Hang hallatszik a hegytetőkön, Yiszráel fiainak panaszos sírása,
mert rossz útra tértek,
elfelejtették Elohim-ukat, Yahuwah-át.

Térjetek meg, elpártolt fiaim!

Meggyógyítlak benneteket, bár elpártoltatok.

Itt vagyunk, eljöttünk hozzád,
mert te vagy, Yahuwah-ám, a mi Elohim-unk!

Bizony, csak csalás folyt a halmokon, zajongás a hegyeken.

Bizony, csak Elohim-unk, Yahuwah szabadítja meg Yiszráelt.

A gyalázatos bálvány emésztette ifjúkorunk óta őseink szerzeményét: juhaikat és marháikat, fiaikat és leányaikat.

Fetrengünk a gyalázatban,
szégyenpír a takarónk,
mert vétkeztünk Elohim-unk, Yahuwah ellen,
mi is, őseink is.

Ifjúkorunktól mind a mai napig nem hallgattunk Elohim-unknak, Yahuwah-nak szavára.

Ha meg akarsz térni Yiszráel
– így szól Yahuwah–
hozzám térj meg!

Ha eltávolítod színem elől förtelmes bálványaidat,
ne ingadozz!

Ha őszintén esküszöl az élő Yahuwah-ra,
a törvénynek és az igazságnak megfelelően,
akkor áldást kapnak tőle a népek,
és vele dicsekszenek.

Ezt mondja Yahuwah a Yehudaiaknak és a Yerushalaim-ieknek:

Szántsatok fel új szántóföldet,
ne vessetek a tövisek közé!

Yahuwah-ért metélkedjetek körül,
szívetek előbőrét távolítsátok el, Yehuda férfiai és Yerushalaim lakói!

Különben fellángol haragom, mint a tűz,
és égni fog olthatatlanul gonosztetteitek miatt!

Adjátok hírül Yehudaban,
hirdessétek Yerushalaim-ban,
és mondjátok:

Fújjátok meg a kürtöt országszerte!

Kiáltsatok teljes erővel,
és mondjátok:

Gyülekezzetek, menjünk a megerősített városokba!

Tzion felé mutassátok az irányt,
fussatok megállás nélkül,
mert veszedelmet hozok észak felől,
és nagy pusztulást!

Előjött az oroszlán a bozótból,
elindult a népek pusztítója,
kijött a helyéről,
hogy pusztává tegye országodat;

városaid romba dőlnek,
lakatlanná válnak.

Öltsetek azért zsákruhát,
sírjatok és jajgassatok,
mert nem fordult el rólunk Yahuwah izzó haragja!

Azon a napon
– így szól Yahuwah–
odalesz a király bátorsága és a vezérek bátorsága.

A papok elszörnyednek,
a próféták elképednek,
és ezt mondják:

Ó, URam, Yahuwah!

De nagyon rászedted ezt a népet és Yerushalaim-ot,
amikor azt mondtad, hogy békességünk lesz,
pedig fegyver fenyegeti életünket.

Abban az időben ezt mondják majd ennek a népnek és Yerushalaim-nak:

Heves szél fúj a hegytetőkről a pusztában népem leányára.

Nem a gabona szeleléséhez és tisztításához való.

Erősebb szél ez annál,
ránk is támad,
azért most én is ítéletet hirdetek fölöttük.

Úgy jön, mint a fellegek,
harci kocsijai mint a forgószél,
lovai gyorsabbak a sasoknál.

Jaj nekünk, elvesztünk!

Tisztítsd meg szívedet a gonosztól,
ó, Yerushalaim,
hogy megszabadulhass!

Meddig maradnak még benned álnok gondolataid?

Hírnök szava hangzik Dánból,
vészhirdetőé Efráim hegyéről.

Figyelmeztessétek a népeket,
vigyétek hírül Yerushalaim-nak:

Ostromlók jönnek messze földről,
kiáltoznak Yehuda városai ellen.

Mint mezőőrök veszik körül,
mert pártot ütött ellenem
– így szól Yahuwah.

A te utaid és tetteid okozták ezt.

A te gonoszságod miatt történik ez.

Bizony, keserves, a szívedig ér.

Ó, hogy gyötrődik egész bensőm,
elszorul a szívem!

Háborog a szívem,
nem hallgathatok,
mert lelkemben hallom már a kürtszót, a harci riadót!

Romlás romlást ér,
elpusztul az egész ország.

Hirtelen pusztulnak el sátraim,
egy pillanat alatt sátorponyváim.

Meddig kell még hadijelvényt látnom és kürtszót hallanom?

Bizony, bolond az én népem,
nem ismernek engem!

Fiaim esztelenek,
nem értelmesek!

Csak arra bölcsek, hogy rosszat tegyenek,
de jót tenni nem tudnak!

Látom a földet:
kietlen és puszta,
és az eget: nincs világossága!

Látom a hegyeket:
megrendülnek,
és a halmok mind inognak!

Látom, hogy nincs ember,
és az ég minden madara elmenekült.

Látom, hogy a dúsan termő föld pusztává lett,
és minden városa összeomlott Yahuwah tekintetétől,
lángoló haragjától.

Mert ezt mondja Yahuwah:

Sivár lesz az egész ország,
bár véget nem vetek neki.

Ezért gyászol a föld,
és elsötétedik ott fenn az ég,
mert kimondtam, amit határoztam,
nem bánom meg,
és nem térek el tőle.

A lovasok és íjászok kiáltozásától menekül az egész város.

Bemennek a sűrű erdőbe,
és felmásznak a sziklákra.

Minden város elhagyott lesz,
senki sem lakik bennük.

Hát te, pusztulásra ítélt, mit csinálsz?

Bíborba öltözöl,
aranyékszerekkel ékesíted magad,
festékkel készíted ki a szemedet?

Hiába szépítgeted magad:
szeretőid megvetettek,
életedre törnek!

Mintha vajúdó asszony hangját hallanám,
az először szülő nő sikoltását.

Tzion leánya kitárja kezét,
zihálva kiáltja:

Jaj nekem, összeroskadok a gyilkosok miatt!

Járjátok be Yerushalaim utcáit,
nézzetek szét,
tudakozódjatok,
kutassátok át tereit!

Található-e,
van-e olyan ember,
aki törvény szerint él,
és igazságra törekszik?

Akkor megbocsátok ennek a városnak!

Még ha azt mondják is:
Él Yahuwah
– akkor is hamisan esküsznek!

Pedig te, Yahuwah,
az igazságot nézed.

Megverted őket,
de nem fájt nekik,
irtottad őket,
de nem akarták megfogadni az intést.

Kőkemény maradt az arcuk,
nem akartak megtérni.

Azt gondoltam,
hogy csak a nincstelenek ilyen oktalanok,
mert nem ismerik Yahuwah útját, Elohim-uk törvényét.

Elmegyek hát az előkelőkhöz,
és beszélek velük,
ők biztosan ismerik Yahuwah útját, Elohim-uk törvényét!

De éppen ők törték össze ezt az igát,
szaggatták le a köteleket!

Azért leteríti őket az erdőből kijövő oroszlán,
elpusztítja őket a pusztai farkas
párduc ólálkodik városaiknál,
széttépi,
aki csak kijön onnan.

Mert sokszor vétkeztek,
súlyosan tévelyegnek.

Hogyan bocsáthatnék meg neked?

Hiszen fiaid elhagytak engem,
és nem Elohim-ra esküsznek.

Jól tartottam őket,
mégis házasságtörők,
és parázna nő házában tolongnak.

Viháncoló ménekké lettek,
mindegyik a más feleségére nyerít.

Ne toroljam meg ezeket
– így szól Yahuwah
és ne álljak bosszút az ilyen népen?

Menjetek föl szőlőhegyeire,
és pusztítsátok,
de ne vessetek véget neki!

Távolítsátok el vadhajtásait,
mert nem Yahuwah-éi azok!

Bizony, egészen hűtlen lett hozzám Yiszráel
és Yehuda háza
– így szól Yahuwah

Megtagadták Yahuwah-át,
és ezt mondták:

Nincsen ő,
nem érhet bennünket veszedelem,
nem látunk fegyvert
és éhínséget.

A próféták csak fecsegnek,
és nem az ige szól belőlük
csak ennyibe kell venni őket!

Azért ezt mondja Yahuwah,
a Seregek Elohim-ja

Mivel ti így beszéltek,
most én tűzzé teszem igémet a szádban,
ezt a népet pedig fává,
hogy megeméssze őket.

Egy messziről való népet hozok majd ellened, Yiszráel háza
– így szól Yahuwah

Régi nép ez,
ősidőből való nép,
olyan nép,
amelynek nyelvét sem ismered,
nem érted, mit beszél.

Tegze olyan, mint a nyitott sír,
mindnyájan hősök.

Megemészti aratásodat
és kenyeredet,
megemészti fiaidat
és leányaidat,
megemészti juhaidat
és marháidat,
megemészti szőlődet
és fügefádat.

Erős városaidat pedig,
amelyekben bízol,
fegyverrel rombolja le.

De még akkor sem vetek véget nektek
– így szól Yahuwah

Ha pedig azt kérdezik:
Miért tette velünk mindezt Elohim-unk,
Yahuwah akkor így felelj nekik:

Ahogyan elhagytatok engem,
és idegen idegen elohimoknak szolgáltatok országotokban,
ugyanúgy fogtok idegeneknek szolgálni
olyan országban,
amely nem a tiétek.

Mondjátok meg Yaakov házának,
és hirdessétek Yehudaban:

Halljátok csak,
oktalan és esztelen nép,
amelynek van szeme,
de nem lát,
van füle,
de nem hall!

Nem féltek engem
– így szól Yahuwah
nem remegtek tőlem?

Hiszen én szabtam határt homokból a tengernek,
örökké tartó gátként,
melyet nem hághat át.

Ostromolja ugyan,
de nem bír vele,
hullámai zúgnak,
de nem hághatják át.

De ennek a népnek
lázongó
és dacos szíve van,
állandóan lázadozik.

Eszükbe sem jut,
hogy féljék Elohim-ukat, Yahuwah-át,
aki az őszi
és a tavaszi esőt megadja a maga idejében,
és biztosítja az aratásra rendelt heteket.

Bűneitek miatt elmaradnak ezek,
vétkeitek miatt elestek e javaktól!

Mert bűnösök vannak népem között,
orvul leselkednek,
mint a madarászok,
tőrt vetnek,
hogy embereket fogjanak.

Mint a madárral teli kosár,
úgy tele van házuk alattomossággal
így lettek hatalmasok
és gazdagok.

Meghíztak,
kövérek,
gonosz beszédükben nem ismernek határt,
nem hoznak ítéletet az árvák ügyében,
hogy boldogulhassanak,
a szegények igazát nem védik meg.

Ne toroljam meg ezeket
– így szól Yahuwah
és ne álljak bosszút az ilyen népen?

Szörnyű
és borzasztó dolgok történnek az országban:

A próféták hazugságot prófétálnak,
a papok tetszésük szerint hatalmaskodnak,
népem pedig ezt szereti!

De mit tesznek majd,
ha itt lesz a vég?

Binyamin fiai,
meneküljetek Yerushalaim-ből!
Fújjátok meg a kürtöt Tekóában,
adjatok vészjelet Beit-Hakkeremben!

Mert veszedelem fenyeget észak felől,
és nagy romlás.

Elpusztítom Tzion leányát,
a szépet és gyönyörűségest.

Pásztorok jönnek ellene nyájaikkal együtt,
sátrakat vernek körülötte,
legeltet mindegyik,
ahol csak éri:

Készüljetek a háborúra ellene,
induljatok,
vonuljunk föl délben!
Jaj nekünk,
mert estére fordult a nap,
és nyúlnak már az esteli árnyak!
Rajta,
vonuljunk föl még az éjjel,
pusztítsuk el palotáit!

Mert így szól a Seregek Yahuwah-ja:
Vágjatok ki fákat,
és emeljetek töltést Yerushalaim ellen,
a büntetésre ítélt város ellen,
ahol csupa zsarolt javak vannak!

Ahogyan frissen tartja vizét a kút,
úgy tartja ez frissen gonoszságát.
Erőszakról és elnyomásról híres,
mindenütt betegséget és sebeket látok.

Fogadd el a fenyítést, Yerushalaim,
különben el kell szakadnom tőled,
és sivár,
lakatlan földdé teszlek!

Így szól a Seregek Yahuwah-ja:
Az utolsó szemig szedd meg,
mint a szőlőt, Yiszráel maradékát,
tedd rájuk kezedet,
mint a szüretelő a vesszőkre!

Kinek mondjam el,
kit hívjak tanúnak,
hogy hallják?
Körülmetéletlen a fülük,
nem tudnak figyelni.
Gyalázzák Yahuwah igéjét,
nem lelik kedvüket benne.

Yahuwah haragja tölt el engem,
nem tudom már magamban tartani.
Töltsd ki az utcán a gyermekekre
meg az ifjak társaságára!
Foglyul esik férfi és nő,
öreg és aggastyán egyaránt!
Házaik másoké lesznek,
földjükkel és feleségükkel együtt,
ha kinyújtom kezemet az ország lakóira!
– így szól Yahuwah.

Hiszen apraja-nagyja mind nyerészkedésre adta magát,
prófétája,
papja mind hamisságot művel.

Népem romlását úgy gyógyítják,
hogy könnyelműen mondogatják:
Békesség,
békesség!
– de nincs békesség!

Szégyenkezniük kellene,
mert utálatos,
amit tettek.
De nem akarnak szégyenkezni,
és már pirulni sem tudnak.
Azért elesnek az összeomláskor,
elbuknak a megtorlás idején
– mondta Yahuwah.

Így szól Yahuwah:
Álljatok ki az utakra,
és nézzetek szét,
kérdezősködjetek az ősi ösvények után,
melyik a jó út,
és azon járjatok,
akkor nyugalmat találtok lelketeknek!
De ők ezt mondták:
Nem megyünk!

Őröket is állítottam föléjük,
hogy figyeljenek a kürt szavára.
De ők ezt mondták:
Nem figyelünk!

Ezért halljátok,
népek,
és tudd meg te,
gyülekezet,
mi vár rájuk!

Halld meg,
te föld!
Íme,
veszedelmet hozok erre a népre:
saját gondolataik gyümölcsét,
mert nem figyeltek beszédemre,
és tanításomat megvetették.

Minek nekem a tömjén,
mely Shebából érkezik,
és a messze földről való jó illatú nád?
Égőáldozataitok nem kedvesek,
véresáldozataitok nem tetszenek nekem.

Ezért így szól Yahuwah:
Buktatókat állítok e nép elé,
és elbuknak bennük apák és fiak egyaránt,
elpusztulnak a szomszédok
és a barátok.

Így szól Yahuwah:
Íme,
egy nép jön észak földjéről,
nagy nemzet kel föl a föld széléről.
Íjat és kopját ragadnak,
kegyetlenek,
nem irgalmaznak.
Hangjuk zúg,
mint a tenger,
és lovakon nyargalnak.
Mint harcosok sorakoznak ellened, Tzion leánya.

Hallottuk a hírét:
kezünk elernyedt,
szorongás vett erőt rajtunk,
vonaglás,
mint a szülő asszonyon.

Ne menj ki a mezőre,
és ne járj az úton,
mert ellenség kardja vár,
és iszonyat mindenütt!

Népem leánya,
öltözz zsákruhába,
fetrengj a hamuban!
Gyászolj,
mintha egyszülöttedért tennéd,
zokogj keservesen!
Mert hirtelen eljön a pusztító ellenünk.

Népem megvizsgálójává,
kutatójává rendeltelek,
hogy megismerd
és megvizsgáld életét.

Mindnyájan elvetemült lázadók,
rágalmakat terjesztenek
közönséges réz és vas,
az is mind hitvány.

Zihált a fújtató,
de csak ólom került ki a tűzből
hiába a folytonos olvasztás,
mert a gonoszok nem tisztíthatók meg.

Eldobnivaló ezüstnek hívják őket,
mert Yahuwah elveti őket.

Ezt a parancsot kapta Yirmiyahu Yahuwah-tól: Állj Yahuwah házának kapujába, és így hirdesd ott az igét: Halljátok Yahuwah igéjét, Yehudaiak mind, akik bementek ezeken a kapukon, hogy leboruljatok Yahuwah előtt! Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, akkor megengedem, hogy ezen a helyen tartózkodjatok! Ne bízzatok ilyen hazug szavakban: Yahuwah temploma, Yahuwah temploma, Yahuwah temploma van itt! Mert csak ha igazán megjobbítjátok útjaitokat és tetteiteket, ha igazságosan ítéltek ember és embertársa között, ha a jövevényt, árvát és özvegyet nem nyomjátok el, és ártatlan vért sem ontotok ezen a helyen, nem követtek más elohimokat a magatok romlására: akkor megengedem, hogy ezen a helyen tartózkodjatok, azon a földön, amelyet őseiteknek adtam, öröktől fogva mindörökké.

Ti hazug szavakban bíztok, amelyek semmit sem érnek. Loptok, gyilkoltok, paráználkodtok, hamisan esküsztök, a Baalnak tömjéneztek, és más elohimokat követtek, akiket nem ismertek. Azután idejöttök, és megálltok előttem ebben a házban, amelyet az én nevemről neveztek el, és ezt mondjátok: Megszabadultunk! De azután ugyanazokat az utálatos dolgokat követitek el. Vajon rablók barlangjának nézitek ezt a házat, amelyet az én nevemről neveztek el? Majd én is annak nézem! – így szól Yahuwah.

Menjetek csak el szent helyemre, Shilohba, ahol először szereztem lakást nevemnek, és lássátok meg, hogyan bántam vele, népemnek, Yiszráelnek a gonoszsága miatt! Most pedig, mivel ilyen dolgokat követtetek el – így szól Yahuwah-, bár én intettelek benneteket, idejében intettelek, de ti nem hallgattatok rám, szóltam nektek, de nem válaszoltatok, azért úgy bánok ezzel a házzal, amelyet nevemről neveztek el, amelyben bizakodtok, és ezzel a szent hellyel, amelyet nektek és őseiteknek adtam, ahogyan Shilohval bántam. És elvetlek benneteket színem elől, ahogyan elvetettem testvéreiteket, Efráimnak minden ivadékát.

Te pedig ne imádkozz ezért a népért, ne mondj értük esdeklő imádságot, ne is kérlelj engem, mert nem hallgatlak meg! Nem látod, mit csinálnak Yehuda városaiban és Yerushalaim utcáin? A fiak fát szedegetnek, az apák tüzet gyújtanak, az asszonyok pedig tésztát gyúrnak, hogy áldozati süteményeket készítsenek az ég királynőjének, és italáldozatot mutassanak be más idegen elohimoknak, és ezzel bosszantsanak. Vajon nekem okoznak bosszúságot – így szól Yahuwah-, nem saját maguknak? Mert majd szégyen borítja arcukat! Ezért így szól az én URam, Yahuwah: Lángoló haragom kiárad erre a szent helyre, emberre és állatra, a mezők fájára és a föld gyümölcsére. Égni fog, nem alszik ki!

Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Égőáldozataitokat rakjátok véresáldozataitok mellé, és egyétek meg a húst! Mert nem az égő- és véresáldozatokról beszéltem őseitekkel, és nem azokról adtam parancsolatot nekik, amikor kihoztam őket Egyiptomból, hanem ezt parancsoltam nekik: Hallgassatok az én szavamra, akkor én Elohim-otok leszek, ti pedig az én népem lesztek. Mindig azon az úton járjatok, amelyet én mutatok nektek, hogy jó dolgotok legyen! De nem hallgattak és nem figyeltek rám, hanem megátalkodott gonosz szívük tanácsát követték, hátukat fordították felém, és nem arcukat. Attól fogva, hogy kijöttek őseitek Egyiptomból, állandóan küldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, idejében küldtem. De nem hallgattak és nem figyeltek rám, hanem megmakacsolták magukat, és gonoszabbak lettek, mint őseik. Amikor elmondod nekik mindezt, nem fognak hallgatni rád, és bár szólsz nekik, nem fognak válaszolni. Azért ezt mondd nekik: Ez az a nép, amely nem hallgatott Elohim-jának, Yahuwah-nak szavára, és nem fogadta el a figyelmeztetést! Odavan az igazság, kiveszett szájukból.

Nyírd le hajkoronád, és dobd el,
kezdj gyászénekbe a hegytetőkön,
mert megvetette,
eltaszította Yahuwah a nemzedéket,
amelyre megharagudott!

Mert olyat követtek el a Yehudaiak, amit rossznak látok – így szól Yahuwah. Förtelmes bálványaikat abban a házban állították föl, amelyet nevemről neveztek el, és tisztátalanná tették azt. Fölépítették a Tófet áldozóhalmait a Ben-Hinnóm völgyében, tűzben égették el fiaikat és leányaikat, pedig ezt nem parancsoltam, sőt eszembe sem jutott. Azért eljön az az idő – így szól Yahuwah-, amikor nem beszélnek többé a Tófetről és Ben-Hinnóm völgyéről, hanem az öldöklés völgyéről, mert a Tófetben fognak temetkezni más hely híján. E nép halottai az ég madarainak és a föld állatainak martalékává lesznek, és senki sem riasztja el őket. Véget vetek Yehuda városaiban és Yerushalaim utcáin a hangos, vidám örvendezésnek, a vőlegény és a menyasszony örömének, mert rommá lesz az ország.

Abban az időben
– így szól Yahuwah –
kiszórják majd sírjukból Yehuda királyainak és vezéreinek csontjait,
a papoknak,
a prófétáknak
és Yerushalaim lakosainak csontjait.

Kiterítik azokat a nap,
a hold
és az ég egész serege elé,
amelyeket szerettek,
tiszteltek
és követtek,
amelyekhez folyamodtak,
és amelyek előtt leborultak.

Nem szedik össze,
nem temetik el,
trágyává lesznek a föld színén.

Akik pedig megmaradnak ebből a gonosz nemzetségből,
az egész maradék,
inkább választaná majd a halált,
mint az életet bárhol,
ahová a megmaradtakat szétszórtam
– így szól a Seregek Yahuwah-ja.

Mondd meg nekik,
hogy így szól Yahuwah:

Ha elesik valaki,
nem kel-e föl?
Ha helytelen útra tér,
nem fordul-e vissza?

Miért tért tévútra ez a nép,
miért tévelyeg állandóan Yerushalaim?
Miért ragaszkodik a csalárdsághoz,
és miért nem akar megtérni?

Figyeltem,
és hallottam,
hogy nem őszintén beszélnek.
Senki sem bánja gonoszságát,
és nem mondja:
Mit tettem?!

Mindenki összevissza futkos,
mint a harcban száguldozó lovak.

Még a gólya is,
az égen,
tudja költözése idejét,
a gerlice,
a fecske
és a daru is vigyáz,
mikor kell megjönnie,
csak az én népem nem ismeri Yahuwah törvényét.

Hogyan mondhatjátok:
Bölcsek vagyunk,
nálunk van Yahuwah tanítása!

Hiszen hazugsággá tette ezt az írástudók hazug tolla!

Szégyent vallottak a bölcsek,
megijedtek,
zavarba jöttek.

Mit is ér a bölcsességük,
ha megvetették Yahuwah igéjét?!

Azért asszonyaikat másoknak adom,
mezőiket a hódítóknak,
mert apraja-nagyja mind nyerészkedésre adta magát,
prófétája
és papja mind hamisságot művel.

Népem baját úgy gyógyítják,
hogy könnyelműen mondogatják:
Békesség,
békesség!
– de nincs békesség!

Szégyenkezniük kellene,
mert utálatos,
amit tettek.

De nem akarnak szégyenkezni,
és már pirulni sem tudnak.

Azért elesnek az összeomláskor,
elbuknak a megtorlás idején!
– mondta Yahuwah.

Szüretelni akartam náluk
– így szól Yahuwah –
de nincs szőlő a tőkén,
nincs füge a fán,
levele is elhervadt.

Ezért sorsukra hagyom őket.

Miért maradunk veszteg?
Gyűljetek össze,
menjünk az erős városokba,
hogy ott nyugton legyünk!

De Elohim-unk, Yahuwah
úgy ad nyugtot,
hogy mérget ad innunk,
hiszen vétkeztünk Yahuwah ellen.

Békességre várunk,
de nem lesz semmi jó;
a gyógyulás idejére,
de jön a rettegés.

Dan felől hallatszik lovainak prüszkölése,
méneinek nyerítésétől reng az egész föld.

Megérkezve megemésztik az egész országot:
a várost
és lakóit.

Bizony,
mérges kígyókat küldök rátok,
amelyeken nem fog a varázslás,
és megmarnak benneteket!
– így szól Yahuwah.

Gyógyíthatatlan vagyok,
gond terhel,
beteg a szívem.

Népem kiáltása hangzik messze földről:
Hát nincs Yahuwah a Tzionon?
Nincs már ott Királya?

Miért bosszantottak engem bálványokkal,
idegen hiábavalóságokkal?

Elmúlt az aratás,
véget ért a nyár,
és mi nem szabadultunk meg!

Népem összetörése engem is összetört;
gyászolok,
rémület fogott el.

Nincs balzsamolaj Gileádban,
nincs ott orvos?
Miért nem tud begyógyulni népemnek a sebe?

Bárcsak a fejem víznek,
és a szemem könnynek forrásává válnék!

Éjjel-nappal
siratnám népem megöltjeit.

Bárcsak lenne a pusztában egy kunyhóm az út mentén!

Elhagynám népemet,
elmennék tőle,
mert mindenki házasságtörő,
hűtlen társaság!

Nyelvük olyan, mint a kifeszített íj,
hazugsággal
és nem igazsággal hatalmaskodnak az országban!

Egyik gonoszságot a másik után követik el,
de engem nem ismernek
– így szól Yahuwah.

Mindenki őrizkedjék felebarátjától,
ne bízzatok a testvérben sem!

Hiszen még a testvér is mind meg akar csalni,
rágalmakat terjeszt még a felebarát is.

Becsapják egymást az emberek,
nem mondanak igazat.

Hazug beszéddel koptatják nyelvüket,
belefáradnak a romlottságba.

Lakóhelyed álnokság tanyája;
az álnokság miatt tudni sem akarnak rólam
– így szól Yahuwah.

Ezért így szól a Seregek Yahuwah-ja:
Megolvasztom,
megvizsgálom őket,
mi mást tehetnék népemmel?

Gyilkos nyíl a nyelvük,
szájuk álnok módon beszél,
békésen beszélnek egymással,
de magukban cselt szőnek.

Ne toroljam meg ezeket
– így szól Yahuwah–
és ne álljak bosszút az ilyen népen?

Zokogva siratom a hegyeket,
gyászolom a puszta legelőit,
mert kiégtek,
ember sem jár arra,
és nem hallik a nyájak bégetése.

Az ég madarai
és az állatok is elbujdostak,
elköltöztek.

Yerushalaim-ot kőhalommá teszem,
sakálok tanyájává, Yehuda városait pedig lakatlan pusztává teszem.

Ki az a bölcs ember, aki ezt megérti,
és hirdetni tudja, amit Yahuwah szája kijelentett neki:
Miért vész el az ország?
Miért ég ki, mint a puszta,
ahol senki sem jár?

Megmondta Yahuwah:
Mivel elhagyták tanításomat,
amelyet én adtam nekik,
nem hallgattak szavamra,
és nem aszerint éltek,
hanem megátalkodott szívvel követték a Baalokat,
amire elődeik tanították őket,

azért így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja:
Ürömmel etetem meg ezt a népet,
és méreggel itatom meg.

Szétszórom őket olyan népek közé,
amelyeket nem ismertek sem ők, sem elődeik,
és fegyvert küldök a nyomukba,
amíg csak meg nem semmisítem őket!

Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja:
Gondoskodjatok siratóasszonyokról,
hívjátok őket,
hogy jöjjenek!

Üzenjetek a siratáshoz értőknek,
jöjjenek ide!

Sietve kezdjenek siratni minket;
a mi szemünk is lábadjon könnybe,
a mi szemünkből is omoljanak a könnyek!

Mert siratóének hangzik a Tzionról:
Jaj, hogy elpusztultunk,
de nagy szégyen ért bennünket!

El kellett hagynunk ezt a földet,
feldúlták lakóhelyünket!

Hallgassatok, asszonyok, Yahuwah szavára,
hogy felfogja fületek, amit ő mond!

Tanítsátok lányaitokat siratóénekre,
egyik asszony a másikat e gyászénekre:

Belépett ablakainkon a halál,
bejött palotáinkba,
kiirtotta a gyermekeket az utcáról,
az ifjakat a terekről!

Beszélj!
– így szól Yahuwah:
Úgy hever ott az emberek hullája,
mint a trágya a mezőn
és mint kéve az arató mögött,
de nem hordja össze senki.

Ezt mondja Yahuwah:
Ne dicsekedjék bölcsességével a bölcs,
ne dicsekedjék erejével az erős,
ne dicsekedjék gazdagságával a gazdag!

Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék,
hogy érti
és tudja rólam,
hogy én vagyok Yahuwah,
aki szeretetet,
jogot és igazságot teremtek a földön,
mert ezekben telik kedvem
– így szól Yahuwah!

Eljön az idő
– így szól Yahuwah,
amikor megbüntetek minden körülmetéltet
és körülmetéletlent:

Egyiptomot
és Yehudat, Edomot
és az ammóniakat,
Móábot
és mindazokat,
akik körülnyírt hajúak
és a pusztában laknak.

Mert mindezek a népek körülmetéletlenek, Yiszráel egész háza azonban körülmetéletlen szívű.

Halljátok meg az igét,
amelyet Yahuwah mond nektek, Yiszráel háza!

Így szól Yahuwah:
A pogányok szokását ne tanuljátok el,
és az égi jelektől ne rettegjetek,
mert csak a pogányok rettegnek azoktól!

Bizony,
a népek bálványai hiábavalók.

Hiszen egy fát vágnak ki az erdőben,
a mesterember keze készíti el baltával.

Ezüsttel és arannyal díszítik,
szögekkel és kalapáccsal rögzítik,
hogy ne inogjon.

Olyanok, mint madárijesztő az uborkaföldön:
nem beszélnek,
hordozni kell őket,
mert menni sem tudnak.

Ne féljetek tőlük,
mert nem tudnak sem rosszat,
sem jót tenni!

Nincs hozzád hasonló, Yahuwah!

Nagy vagy te,
s hatalmad által nagy a te neved.

Ki ne félne téged,
népek Királya?

Bizony, megillet ez téged!

Mert nincs hozzád hasonló
a népek bölcsei között
egyetlen országban sem.

Egyaránt ostobák és bolondok,
hiábavaló a bálványok útmutatása:
fából vannak!

Tarsísból hozott ezüsttel
és úfázi arannyal vonják be;
mesterember csinálmánya,
ötvös keze munkája,
öltözetük kék és piros bíbor,
ügyes mesterek munkája valamennyi.

De Yahuwah az igElohim,
élő Elohim,
örökkévaló Király!

Háborgásától megrendül a föld,
nem bírják el bosszús haragját a népek.

Mondjátok meg nekik,
hogy elohimok kivesznek a földről
és az ég alól.

Nem ők alkották az eget
és a földet.

Yahuwah ereje alkotta a földet,
az ő bölcsessége szilárdította meg a világot,
az ő értelme feszítette ki az eget.

Mennydörgő szavára víztömeg támad az égen,
felhőt hoz fel a föld széléről;
villámokat alkot az esőhöz,
és szelet bocsát ki kamráiból.

Megáll a tudománya minden embernek,
szégyent vall bálványával minden ötvös,
mert csalódik öntvényében:
nincsen abban lélek!

Hitvány
és nevetséges dolgok azok,
semmivé lesznek a megtorlás idején.

De nem ilyen Yaakov osztályrésze,
mert Ő a mindenség formálója, Yiszráel törzse pedig az ő tulajdona:
Seregek Yahuwah-ja a neve.

Szedd föl a földről batyudat,
ostromolt város lakosa!

Mert ezt mondja Yahuwah:
Én most kiröpítem parittyámból az ország lakosait.
Sarokba szorítom őket,
rájuk fognak találni.

Jaj nekem, összetörtem,
gyógyíthatatlan a sebem!

Azt gondoltam,
hogy majd csak kibírom ezt a bajomat.

De ledöntötték sátramat,
eltépték a sátorköteleket.

Fiaim elhagytak,
nincsenek.

Nem feszíti ki senki a sátramat,
nem vonja föl senki a sátorlapokat.

Bizony, ostobák voltak a pásztorok,
nem keresték Yahuwah-át.

Ezért nem boldogultak,
egész nyájuk szétszóródott.

Már a hír is megérkezett,
nagy zúgás hangzik észak földje felől:
Yehuda városai sivár pusztává válnak,
sakálok tanyájává.

Tudom, Yahuwah,
hogy az ember nem ura élete útjának,
és a rajta járó nem maga irányítja lépteit!

Fenyíts minket, Yahuwah,
de mértékkel,
ne haragodban,
hogy semmivé ne tégy!

Töltsd ki lángoló haragodat a pogányokra,
akik nem tudnak rólad,
és a népekre,
amelyek nem hívják segítségül nevedet!

Mert megemésztették Yaakovot,
végleg megsemmisítették
és elpusztították lakóhelyét!

Ezt az igét mondta Yahuwah Yirmiyahunak: Halljátok meg a szövetség igéit, és mondjátok el Yehuda férfiainak és Yerushalaim lakóinak! Ezt mondd nekik: Így szól Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Átkozott az az ember, aki nem hallgat annak a szövetségnek az igéire, amelyet őseiteknek parancsoltam azon a napon, amikor kihoztam őket Egyiptomból, a vaskohóból, és ezt parancsoltam: Hallgassatok szavamra, és teljesítsétek mindazt, amit én parancsolok nektek! Akkor népem lesztek, én pedig Elohim-otok leszek. És megtartom azt az esküt, amelyet őseiteknek tettem, hogy nekik adom a tejjel és mézzel folyó földet, ahogyan van ez ma is. Én pedig így válaszoltam: Bizony, így van, Yahuwah!

Akkor ezt mondta nekem Yahuwah: Hirdesd mindezeket az igéket Yehuda városaiban és Yerushalaim utcáin: Halljátok meg, és teljesítsétek ennek a szövetségnek az igéit! Mert attól fogva, hogy felhoztam őseiteket Egyiptomból, a mai napig állandóan intettem őket. Idejében intettem, hogy hallgassanak szavamra. De nem hallgattak és nem figyeltek rám, hanem mindenki a maga megátalkodott gonosz szíve szerint élt. Ezért végrehajtottam rajtuk a szövetségnek minden igéjét, amelyeket azért parancsoltam, hogy teljesítsék, de nem teljesítették.

Majd ezt mondta nekem Yahuwah: Föllázadtak ellenem Yehuda férfiai és Yerushalaim lakói! Visszatértek őseik korábbi bűneihez, akik nem voltak hajlandók hallgatni igéimre, más elohimokat követtek, és azokat tisztelték. Yiszráel és Yehuda háza megszegte a szövetséget, melyet őseikkel kötöttem. Ezért így szól Yahuwah: Veszedelmet hozok rájuk, amely elől nem tudnak elmenekülni. Segítségért kiáltanak majd hozzám, de nem hallgatom meg őket. Akkor majd mehetnek Yehuda városai és Yerushalaim lakói, és kiálthatnak segítségért azokhoz elohimokhoz, akiknek tömjénezni szoktak, de azok nem tudják megszabadítani őket a veszedelem idején. Mert ahány városod van, Yehuda, annyi Elohim-od, és ahány utcád van, Yerushalaim , annyi oltárt készítettél a gyalázatos bálványnak; oltárokat, hogy azokon tömjénezzél a Baalnak!

Te pedig ne imádkozz ezért a népért, és ne mondj értük esdeklő imádságot! Nem hallgatom meg őket, amikor segítségül kiáltanak hozzám a veszedelem miatt!

Mit akarsz, kedves népem, templomomban?
Sok ravasz tervedet elérni?
Szent hússal elhárítani
a rád váró veszedelmet,
és azután nevetni?
Zöldellő, szép gyümölcsű
és formás olajfának
nevezett el téged Yahuwah.
Nagy vihar zúgása közben
lángba borította lombját,
letördelte ágait.

A Seregek Yahuwah-ja, aki elültetett téged, elhatározta, hogy veszedelmet hoz Yiszráel és Yehuda házára gonoszságuk miatt, amelyet a maguk kárára követtek el, mert a Baalnak áldoztak, hogy bosszantsanak engem.

Yahuwah tudatta velem, ezért tudom, mit akarnak tenni velem; megmutatta nekem. Én pedig olyan voltam, mint a vágóhídra hurcolt gyanútlan bárány. Nem tudtam, hogy ilyen terveket szőttek ellenem: Irtsuk ki ezt a fát gyökerestül! Vágjuk ki az élők földjéből, hogy nevét se említsék többé!

Ó, Seregek Yahuwah-ja,
igaz bíró,
vesék és szívek vizsgálója!
Hadd lássam,
hogy állsz bosszút rajtuk,
mert eléd tártam ügyemet!

Azért ezt mondta Yahuwah az anátóti emberekről, akik életedre törnek, és azt mondták, hogy ne prófétálj Yahuwah nevében, mert saját kezükkel ölnek meg; azért ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja: Én megbüntetem őket: az ifjak fegyver által fognak meghalni, fiaik és leányaik pedig éhen halnak. Senki sem marad meg közülük, mert veszedelmet hozok az anátóti emberekre a büntetés esztendejében.

Igaz vagy, Yahuwah,
ha perlek is veled.

Hadd beszéljek veled mégis az igazságszolgáltatásról!

Miért szerencsés a bűnösök sorsa?
Miért boldogulnak mind, akik csalárdul élnek?

Elültetted őket,
gyökeret is vertek,
fejlődnek,
gyümölcsöt is hoznak.

Közel vagy a szájukhoz,
de a szívüktől távol.

Te ismersz engem, Yahuwah!

Látod,
mert megvizsgáltad,
hogy tied a szívem.

Válaszd külön őket, mint levágni való juhokat,
és készítsd el őket az öldöklés napjára!

Meddig gyászol még a föld,
meddig marad száraz a mező füve?

Lakóinak gonoszsága miatt
elpusztul állat
és madár,
ők pedig ezt gondolják:
Nem látja meg Elohim a mi végünket!

Ha gyalogosokkal futva is kifáradsz,
hogyan fogsz lovakkal versenyezni,
ha csak nyugodt földön érzed biztonságban magad,
mit csinálsz a Yordan sűrűjében?!

Testvéreid
és rokonaid is alávaló módon bánnak veled,
tele torokkal kiabálnak a hátad mögött.

Ne higgy nekik,
még ha szépen beszélnek is veled!

Elhagytam házamat,
magára hagytam örökségemet,
ellenség kezébe adtam azt,
akit lelkem kedvel.

Úgy bánt velem örökségem,
mint oroszlán az erdőben.

Hangosan ordított rám,
ezért meggyűlöltem.

Tarka madár az én örökségem,
körülfogják a madarak.

Gyűljetek össze, ti mezei vadak,
jöjjetek, egyetek!

Sok pásztor pusztította szőlőmet,
taposta osztályrészemet.

Drága osztályrészemet sivár pusztává tették.

Sivárrá tették,
gyászba borult előttem,
mint a sivatag.

Sivárrá vált az egész ország,
de senki sem törődik vele.

A puszta kopár hegyein pusztítók jönnek.

Mert Yahuwah fegyvere
pusztítja az országot egyik végétől a másikig.

Nincs békessége egy embernek sem!

Búzát vetettek,
de tövist aratnak,
eredménytelenül fáradoztak.

Szégyent vallanak termésükkel Yahuwah lángoló haragja miatt.

Ezt mondja Yahuwah
minden rossz szomszédomról,
aki hozzányúl az örökséghez,
amelyet népemnek, Yiszráelnek adtam:

Kitépem őket földjükből, Yehuda házát is kitépem!

De ha majd kitépem őket,
újból megkönyörülök rajtuk:
visszaviszek mindenkit
a maga örökségébe,
a maga földjére.

És ha majd jól megtanulják,
hogy az én népem szokása szerint
hogyan kell az én nevemre,
az élő Yahuwah-ra esküdni
– ahogyan egykor ők tanították népemet a Baalra esküdni,
akkor újjáépülnek majd népemmel együtt.

De amelyik nem hallgat rám,
azt a népet gyökerestül kitépem
és elpusztítom!
– így szól Yahuwah.

Ezt mondta nekem Yahuwah: Menj, vegyél magadnak egy lenvászon övet, és kösd a derekadra! De vízbe ne érjen! Meg is vettem az övet Yahuwah parancsa szerint, és a derekamra kötöttem. Másodszor így szólt hozzám Yahuwah igéje: Fogd az övet, amelyet vettél, és a derekadon van! Indulj, menj el az Eufráteszhez, és rejtsd el ott egy kőszikla hasadékban! Elmentem tehát, és elrejtettem az Eufrátesznél, ahogyan Yahuwah parancsolta nekem. Hosszú idő múlva ezt mondta nekem Yahuwah: Indulj, menj el az Eufráteszhez, és vedd elő az övet, amelyről azt parancsoltam, hogy rejtsd el ott! Elmentem az Eufráteszhez, megkerestem és elővettem az övet arról a helyről, ahol elrejtettem. És íme, az öv tönkrement, egészen hasznavehetetlen volt.

Ekkor így szólt hozzám Yahuwah igéje: Ezt mondja Yahuwah: Így teszem tönkre Yehuda kevélységét és a nagy Yerushalaim kevélységét! Ez a gonosz nép nem akar hallgatni az én beszédemre, megátalkodott szívük szerint élnek, és más elohimokat követnek, azokat tisztelik és imádják. De olyan lesz ez a nép, mint ez az öv: egészen hasznavehetetlen. Mert ahogyan az ember derekára csatolja az övet, úgy csatoltam magamhoz Yiszráel és Yehuda egész házát – így szól Yahuwah-, hogy az én népem legyenek, hírnevem, dicséretem és tiszteletem növelésére. De ők nem hallgattak rám.

Mondd el nekik ezt az igét: Így szól Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Minden korsót meg kell tölteni borral! És ha azt mondják neked: Talán mi nem tudjuk, hogy minden korsót meg kell tölteni borral? – akkor ezt válaszold nekik: Így szól Yahuwah: Majd én megtöltöm ennek az országnak minden lakosát, a David trónján ülő királyokat, a papokat, a prófétákat és Yerushalaim minden lakóját részegítő itallal. Összetöröm őket, egyiket a másikkal, az apákat a fiakkal együtt – így szól Yahuwah. Nem kímélem és nem szánom őket, nem irgalmazok, elpusztítom őket!

Hallgassatok, figyeljetek,
ne legyetek kevélyek,
mert Yahuwah szól.

Dicsőítsétek Elohim-otokat,
Yahuwah-át,
mielőtt sötétséget támaszt,
és mielőtt botladoznátok a homályba borult hegyeken.
Világosságra vártok,
de Yahuwah a halál árnyékát hozza el,
és sűrű sötétséget támaszt.

Ha nem hallgattok rám,
titkon sírni fogok kevélységetek miatt.
Áradnak könnyeim,
hull szememből a könny,
mert fogságba kerül Yahuwah nyája.

Mondd meg a királynak
és a király anyjának:
Alázkodjatok meg a porig,
mert leesik fejetekről ékes koronátok!

Körül vannak zárva a délen fekvő városok,
nincs aki felszabadítsa azokat.
Fogságba viszik egész Yehudat,
fogságba mindenestül.

Tekints föl, Yerushalaim ,
és nézd:
jönnek már északról!
Hol van a rád bízott nyáj,
pompás juhnyájad?

Mit szólsz majd, ha megbüntet Yahuwah,
és föléd kerekednek,
akiket barátokká akartál tenni?
Nem vesznek-e erőt rajtad a fájdalmak,
mint a szülő asszonyon?

Ha pedig ezt mondod magadban:
Miért történnék ez velem? –
sok bűnöd miatt rántják le ruhádat,
és követnek el rajtad erőszakot.

Majd ha meg tudja változtatni bőrét a néger,
vagy foltjait a párduc,
akkor tudtok ti is jót tenni,
úgy megtanultátok a rosszat!

Úgy szétszórom őket,
ahogyan a puszta szele elsodorja a polyvát.

Ez lesz a sorsod,
ezt mérem én rád – így szól Yahuwah-,
mert elfeledtél engem,
és hazugságban bíztál!

Ezért én is arcodra borítom ruhádat,
hogy kilássék gyalázatod.

Bujaságodat,
vihogásodat,
fajtalan paráznaságodat
és bálványaidat ott látom a halmokon
és a mezőn.

Jaj neked, Yerushalaim!
Nem akarsz megtisztulni.
Mikor lesz ennek vége?!

Ezt az igét mondta Yahuwah Yirmiyahunak a szárazságról:

Gyászba borult Yehuda,
kapuiban ájuldoznak,
gyászolnak országszerte, Yerushalaim-ban jajkiáltás hangzik.

Az előkelők vízért küldik szolgáikat,
a tócsákhoz is elmennek,
de vizet nem lelnek.

Üres edényekkel térnek vissza,
szégyenkeznek,
pirulnak,
fejüket eltakarják.

Rémüldöznek a termőföld miatt,
mert nem volt eső az országban.

Szégyent vallanak a szántóvetők,
fejüket eltakarják.

Még a szarvas is,
ha megellett a mezőn,
ott hagyja a fiát,
mert nincs fű.

A vadszamarak ott állnak a hegytetőkön,
levegő után kapkodnak,
mint a sakálok,
szemük elhomályosodik,
mert nincs fű.

Ha bűneink ellenünk szólnak is,
a te nevedre tekintettel bánj velünk, Yahuwah!

Mert számtalanszor elpártoltunk,
vétkeztünk ellened!

Ó, Yiszráel reménysége,
szabadítója a nyomorúság idején!

Miért lennél olyan az országban,
mint egy jövevény,
aki vándorként csak éjjelre tér be?

Miért lennél olyan,
mint a riadt ember,
mint az olyan férfi,
aki nem tud segíteni?

Hiszen te közöttünk vagy, Yahuwah,
rólad neveznek bennünket:
ne hagyj el minket!

Ezt mondja Yahuwah erről a népről:
Úgy szeretnek ide-oda futkosni,
nem sajnálják a lábukat,
ezért nem kedveli őket Yahuwah.

Most emlékezetbe idézi bűnüket,
és számon kéri vétkeiket.

Ezt mondta nekem Yahuwah:
Ne imádkozz ennek a népnek a javáért!

Ha böjtölnek,
nem hallgatok esdeklésükre.

Ha égőáldozatot vagy ételáldozatot mutatnak be,
azok sem lesznek kedvesek előttem.

Sőt fegyverrel,
éhínséggel
és dögvésszel irtom ki őket.

Én így szóltam:
Ó, URam, Yahuwah!
Hiszen a próféták ezt mondogatják nekik:
Fegyvert nem láttok,
éhínség nem tör rátok,
sőt igazi békességet adok nektek ezen a helyen.

De Yahuwah ezt felelte nekem:
Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben.
Nem küldtem őket,
nem parancsoltam nekik,
nem is szóltam hozzájuk.

Hazug látomást,
hiábavaló varázsigéket
és maguk koholta csalárdságot prófétálnak nekik.

Azért így szól Yahuwah ezekről a prófétákról:
Az én nevemben prófétálnak,
pedig én nem küldtem őket!
Mégis ezt mondogatják:
Nem lesz ebben az országban fegyver és éhínség!
De majd ezeknek a prófétáknak
fegyver és éhínség miatt lesz végük.

Az a nép is,
amelynek prófétálnak,
ott hever majd Yerushalaim utcáin az éhínség és fegyver miatt,
és nem lesz, aki eltemesse őket
és feleségüket,
fiaikat
és leányaikat.

Így zúdítom rájuk gonoszságuk büntetését.

Mondd el nekik ezt az igét:
Szememből könnyek hullanak éjjel-nappal,
és nem apadnak el.

Mert súlyos sebet kapott népem szűz leánya,
igen fájdalmas csapást.

Ha kimegyek a mezőre,
látom a fegyverrel megölteket,
ha bemegyek a városba,
látom az éhségtől szenvedőket.

A próféták és a papok pedig olyan országba vándorolnak,
amelyet nem ismernek!

Ennyire megvetetted Yehudat,
szívből megutáltad Tziont?

Miért sújtottál bennünket gyógyíthatatlan csapással?

Békességre vártunk,
de nem jött semmi jó,
és a gyógyulás idejére,
de csak rettegünk!

Elismerjük, Yahuwah,
gonoszságunkat,
atyáink bűnét is:
vétkeztünk ellened.

A te nevedért kérünk,
ne utálj meg,
ne engedd, hogy meggyalázzák dicső trónodat!

Gondolj ránk!
Ne bontsd fel a velünk kötött szövetséget!

Tudnak-e esőt adni a népek bálványai?
Vagy az ég adja-e a záporesőket?

Nem,
hanem te, URunk, Elohim-unk,
benned reménykedünk:
hiszen te alkottad mindezeket!

De Yahuwah ezt mondta nekem:
Ha maga Moshe és Shmuel állna is elém,
akkor sem esne meg a szívem ezen a népen.

Kergesd el, menjenek előlem!

Ha pedig megkérdezik tőled, hogy hová menjenek,
ezt válaszold nekik:
Így szól Yahuwah:
Aki halálra méltó, a halálba,
aki fegyverre méltó, a fegyver elé,
aki éhínségre méltó, az éhínségbe,
és aki fogságra méltó, a fogságba!

Mert négyfélével büntetem meg őket – így szól Yahuwah:
fegyverrel, amely gyilkolja,
kutyákkal, amelyek marcangolják,
az ég madaraival
és a föld vadállataival, amelyek fölfalják és pusztítják őket.

Iszonyatossá teszem őket a föld minden országa előtt
amiatt, amit Hizkiyahu fia, Menasheh,
Yehuda királya művelt Yerushalaim-ban.

Ugyan, ki könyörül rajtad, Yerushalaim,
és ki szánakozik rajtad?

Ki tér be hozzád, hogy megkérdezze, jól vagy-e?

Te dobtál el engem – így szól Yahuwah-,
hátat fordítottál nekem.

Ezért kinyújtom kezemet és elpusztítalak,
belefáradtam a szánakozásba.

Szélnek szórom őket szórólapáttal az ország városaiban,
gyermektelenné teszem,
elpusztítom népem, mert nem tértek meg útjaikról.

Özvegyei többen lesznek, mint a tengerparton a homok.

Pusztítót hozok ellenük, anyára és ifjúra,
fényes délben.

Lázas félelmet bocsátok rájuk nagy hirtelen.

Elájul a hétgyermekes anya, kileheli lelkét,
lemegy a napja fényes nappal,
szégyen és gyalázat éri.

Maradékukat kiszolgáltatom az ellenség fegyverének!
– így szól Yahuwah.

Jaj nekem, anyám, mert arra szültél,
hogy perlekedjem és vitázzam az egész országgal!

Nem adtam és nem kaptam kölcsönt, mégis mindenki átkoz engem.

Yahuwah mondta:
Javadat munkáltam,
közbeléptem érted a veszedelem és nyomorúság idején az ellenséggel szemben.

El lehet-e törni a vasat, az északi vasat és rezet?

Vagyonodat és kincseidet prédára vetem
– nem kapsz érte semmit!
sok vétked miatt,
melyeket országszerte elkövettél.

Ellenségeid szolgájává teszlek olyan országban,
amelyet nem ismersz,
mert lángra lobbant haragom, miattatok ég.

Te ismersz, Yahuwah!

Gondolj velem, és fogd pártomat,
állj bosszút üldözőimen!

Ne légy tovább türelmes, mert elfognak engem!

Tudd meg, hogy érted szenvedek gyalázatot!

Ha eljutott hozzám igéd, én élveztem,
igéd vidámságot szerzett nekem és szívbeli örömöt,
hiszen rólad neveztek el engem,
Yahuwah, Seregek Elohim-ja.

Nem ültem vigadozva a tréfálkozók körében.

Magamra maradtam,
mert kezed rám nehezedett,
bánattal töltöttél el.

Miért tart fájdalmam szüntelen,
miért nincs gyógyulás súlyos sebemre?

Olyan vagy hozzám, mint a csalóka patak,
amelyben nincs állandóan víz.

Erre így szólt Yahuwah:
Ha megtérsz, megengedem,
hogy újból szolgálatomba állj.

Ha értékes dolgokat beszélsz értéktelenek helyett,
akkor szószólóm lehetsz.

Nekik kell hozzád térniük, nem neked hozzájuk.

Bevehetetlen ércfallá teszlek ezzel a néppel szemben.

Harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek:
megsegítlek és megmentelek – így szól Yahuwah.

Megmentelek a gonoszok kezéből,
megszabadítlak hatalmukból.

Majd így szólt hozzám Yahuwah igéje: Ne végy senkit feleségül, ne legyenek fiaid és leányaid ezen a helyen! Mert ezt mondja Yahuwah a fiakról és a leányokról, akik ezen a helyen születnek, az anyákról, akik szülik, és az apákról, akik nemzik őket ebben az országban: Halálos betegségben halnak meg, nem gyászolják meg, és nem temetik el őket, trágyává lesznek a föld színén. Fegyver és éhínség miatt lesz végük, holttestük pedig az ég madarainak és a föld vadállatainak lesz az eledele.

Mert ezt mondja Yahuwah: Ne menj be gyászolók házába, siratni se menj, részvétet se mutass irántuk! Mert elveszem a békességet ettől a néptől – így szól Yahuwah, a szeretetet és az irgalmat. Meghal ennek az országnak apraja-nagyja. Nem temetik el, és nem gyászolják meg őket, nem vagdossák össze magukat, és hajukat sem nyírják le értük. Nem törnek meg gyászoláskor szokásos kenyeret, vigasztalásul a halottért, nem itatnak senkit a vigasztalás kelyhével, még apjukért és anyjukért sem. Lakodalmas házba se menj be, és ne ülj le enni-inni! Mert ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Majd meglátjátok, hogy még a ti időtökben véget vetek ezen a helyen a hangos, vidám örvendezésnek, a vőlegény és menyasszony örömének!

Ha majd elmondod ennek a népnek mindezeket, megkérdezik tőled: Miért fenyeget bennünket Yahuwah ennyi nagy veszedelemmel? Milyen bűnt és vétket követtünk el Elohim-unk, Yahuwah ellen? Így válaszolj nekik: Azt, hogy őseitek elhagytak engem – így szól Yahuwah, más elohimokat követtek, azokat szolgálták és imádták. Engem pedig elhagytak, és nem tartották meg törvényemet. Ti meg még őseiteknél is nagyobb gonoszságot követtetek el, hiszen ti mindnyájan megátalkodott gonosz szívetek szerint éltek, és nem hallgattok rám. Ezért eldoblak benneteket ebből az országból egy olyan országba, amelyet nem csak ti, de még őseitek sem ismertek. Ott majd szolgálhattok más elohimokat éjjel-nappal. Nem kegyelmezek meg nektek!

De majd eljön az idő – így szól Yahuwah, amikor nem azt mondják többé, hogy él Yahuwah, aki fölhozta Yiszráel fiait Egyiptom földjéről, hanem azt, hogy él Yahuwah, aki fölhozta Yiszráelt észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket. Mert visszaviszem őket földjükre, amelyet őseiknek adtam. Íme, sok halászt hívatok – így szól Yahuwah, hogy halásszák ki őket. Azután sok vadászt hívatok, hogy hajtsák össze őket minden hegyről, minden halomról és sziklahasadékból. Bizony, szemmel tartom minden útjukat. Nem rejtőzhetnek el előlem, és nem maradhat rejtve bűnük szemem előtt. Előbb azonban kétszeresen megfizetek nekik bűnükért és vétkükért, mert meggyalázták országomat holt bálványaikkal, és tele lett örökségem utálatos szokásaikkal.

Ó, Yahuwah, én erőm és mentsváram,
menedékem a nyomorúság idején!
Hozzád jönnek majd a nemzetek
a föld legszéléről is, és ezt mondják:
Bizony, hamis elohimjaik voltak elődeinknek,
hiábavalók, egyik sem ér semmit!
Hiszen nem elohimok azok,
akiket Elohim-ként készít magának az ember!
Ezért most megmutatom,
ezúttal megmutatom nekik kezemnek hatalmát,
és megtudják, hogy Yahuwah az én nevem!

Yehuda vétke föl van írva vasból készült íróvesszővel, rá van vésve gyémántheggyel szívük táblájára és oltáraik szarvára. Mert fiaik is oltáraikkal és bálványaikkal törődnek a bujazöld fáknál, a magas halmokon és a síkságból kiemelkedő hegyeken. Vagyonodat, minden kincsedet zsákmányul adom másoknak áldozóhalmaid és vétkeid miatt, melyek ott vannak egész területeden. Elveszíted örökségedet, melyet neked adtam, ellenségeid szolgájává teszlek abban az országban, amelyet nem ismersz, mert lángra lobbantottad haragomat, örökké égni fog!

Ezt mondja Yahuwah:
Átkozott az a férfi, aki emberben bízik,
és testi erőre támaszkodik,
Yahuwah-tól pedig elfordul szíve!
Olyan lesz, mint a bokor a pusztában,
nem remélheti, hogy eljön valami jó.
Ott tengődik kövek közt a pusztában,
a szikes, lakatlan földön.

De áldott az a férfi,
aki Yahuwah-ban bízik,
akinek Yahuwah a bizodalma.
Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa,
amely a folyóig ereszti gyökereit,
és nem fél, ha eljön a hőség,
lombja üde zöld marad.
Száraz esztendőben sincs gondja,
szüntelenül termi gyümölcsét.
Csalárdabb a szív mindennél,
javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!

Én, Yahuwah vagyok a szívek vizsgálója,
a lelkek megítélője,
mindenkivel úgy bánok,
ahogyan élete és tetteinek a gyümölcse szerint megérdemli.

Aki törvénytelenül gyűjt gazdagságot,
olyan, mint a madár, amely idegen tojásokon ül.
Élete derekán itt kell hagynia,
és a végén bolondnak tartják.

Ó, dicső trónus,
kezdettől fogva felséges a hely,
hol szentélyünk van!
Yahuwah, te vagy Yiszráel reménysége,
megszégyenülnek mind,
akik elhagynak téged.
A tőled elpártolók nevét a porba írják,
mert elhagyták Yahuwah-át,
a folyóvíz forrását.

Gyógyíts meg, Yahuwah,
akkor meggyógyulok,
szabadíts meg,
akkor megszabadulok,
csak téged dicsérlek.

Ők ugyan ezt mondják nekem:
Hol van Yahuwah igéje?
Teljesedjék már be!
Én nem vonakodtam attól,
hogy pásztorod legyek,
és a végzetes napot nem kívántam.
Te tudod, mi jött ki ajkamon,
ismert volt az előtted.
Ne ejts rémületbe engem,
légy oltalmam a veszedelem napján!
Szégyenüljenek meg üldözőim,
ne én szégyenüljek meg!
Ők rettegjenek, ne én rettegjek!
Rájuk hozd el a veszedelem napját,
ismételten zúzd össze őket!

Ezt mondta nekem Yahuwah: Menj, és állj a nép kapujába, amelyen Yehuda királyai járnak ki és be, azután Yerushalaim valamennyi kapujába, és ezt mondd nekik: Hallgassátok meg Yahuwah igéjét, Yehuda királyai, egész Yehuda, és Yerushalaim minden lakója, akik bejöttök ezeken a kapukon! Ezt mondja Yahuwah: Vigyázzatok arra, hogy ne hordjatok ki, és ne vigyetek be terhet Yerushalaim kapuin Shabbaton! Házatokból se vigyetek ki terhet Shabbaton, és ne végezzetek semmiféle munkát, hanem szenteljétek meg a Shabbati napot, ahogyan őseiteknek megparancsoltam! De ők nem hallgattak és nem figyeltek rá, nyakasak maradtak, nem engedelmeskedtek, és nem fogadták meg az intést.

De ha ti figyelmesen hallgattok rám – így szól Yahuwah, és nem visztek be terhet a város kapuin Shabbaton, és úgy szentelitek meg a Shabbati napot, hogy semmiféle munkát nem végeztek azon, akkor olyan királyok és vezérek fognak bejönni a város kapuin, akik David trónján ülnek, harci kocsin és lovon járnak mind maguk, mind vezéreik, Yehuda férfiai és Yerushalaim lakói, és örökké ebben a városban fognak lakni. Eljönnek majd Yehuda városaiból, Yerushalaim környékéről, Binyamin földjéről, az alföldről, a hegyvidékről és a Délvidékről, akik égőáldozatot, véresáldozatot, ételáldozatot és tömjént hoznak, és akik hálaáldozatot hoznak Yahuwah házába. De ha nem hallgattok rám, és nem szentelitek meg a Shabbatot, ha terhet hordtok, és úgy mentek be Shabbaton Yerushalaim kapuin, akkor olthatatlan tüzet gyújtok kapuiban, amely megemészti Yerushalaim palotáit!

Ezt az igét mondta Yahuwah Yirmiyahunak: Menj el a fazekas házába, mert ott akarom közölni veled igéimet. Elmentem tehát a fazekas házába, aki éppen dolgozott a korongon. De rosszul sikerült az edény, amelyet a fazekas agyagból készített a kezével. Ekkor egy másik edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta.

Ekkor így szólt hozzám Yahuwah igéje: Vajon nem bánhatok-e én is úgy veled, Yiszráel háza, mint ez a fazekas? Így szól Yahuwah: Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Yiszráel háza, mint az agyag a fazekas kezében. Megtörténik, hogy kimondom egy népről vagy országról, hogy kitépem, kiirtom és elpusztítom. De ha megtér gonoszságából az a nép, amelyről beszéltem, akkor én is megbánom, hogy veszedelmet akartam hozni rá. Megtörténik, hogy megígérem egy népnek vagy egy országnak, hogy felépítem és beültetem. De ha azt műveli, amit rossznak tartok, és nem hallgat a szavamra, akkor megbánom, hogy jót akartam vele tenni. Most azért mondd meg Yehuda férfiainak és Yerushalaim lakóinak, hogy ezt mondja Yahuwah: Én most veszedelmet készítek, és tervet szövök ellenetek! Térjetek meg azért mindnyájan gonosz útjaitokról, jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket! De ők ezt mondták: Nem érdemes! Mi már csak a magunk gondolatai után megyünk, és megátalkodott, gonosz szívünk szerint élünk!

Azért ezt mondja Yahuwah:
Kérdezzétek csak meg a népeket:
ki hallott ilyesmit?
Igen borzalmas dolgot követett el
Yiszráel szűz leánya.
Eltűnik-e a hó a Libánon sziklás tetejéről?
Kiszáradnak-e az idegenben csörgedező hűs patakok?
De engem elfelejtett az én népem,
a hitvány bálványoknak tömjénez.
Eltántorították őket útjukról,
a régi ösvényről,
hogy más csapásokon járjanak,
egyenetlen úton.
Így teszik pusztává országukat,
mely iszonyatos marad örökre,
aki csak arra jár, megborzad,
és a fejét csóválja.
Keleti szélként szórom szét őket az ellenség előtt.
Hátamat mutatom nekik, nem arcomat, vesztüknek a napján.

Akkor ezt mondták: Jertek, tervezzünk merényletet Yirmiyahu ellen, mert nem igaz, hogy nincs már a papnál tanítás, a bölcsnél tanács és a prófétánál ige! Jertek, győzzük le vitában, és ne vegyük figyelembe egyetlen szavát se!

Figyelj rám, Yahuwah,
halld meg, mit beszélnek ellenfeleim!
Szabad a jóért rosszal fizetni?
Hiszen vermet ástak nekem!
Emlékezz rá, hogy eléd álltam,
és szót emeltem értük,
hogy elfordítsam róluk haragodat.
Büntesd azért fiaikat éhséggel,
és tedd őket fegyver martalékává!
Asszonyaik legyenek meddők és özvegyek,
férfiaikat terítse le a halál,
ifjaikat háborúban fegyverrel vágják le!
Jajkiáltás hangozzék házaikból,
ha martalócokat hozol rájuk hirtelen!
Mert vermet ástak, hogy megfogjanak,
és csapdákat raktak lábam elé.
De te, Yahuwah,
ismered ellenem szőtt gyilkos terveiket.
Ne bocsásd meg bűnüket,
ne töröld el színed elől vétküket!
Roskadjanak össze előtted,
bánj el velük haragod idején!

Ezt mondta Yahuwah: Menj el a fazekashoz, és vegyél tőle egy cserépkorsót! Azután végy magad mellé néhány embert a nép és a papok vénei közül, és menj ki a Ben-Hinnóm völgyébe, a fazekasok kapujának bejáratához, és hirdesd ott azokat az igéket, amelyeket én mondok neked! Ezt mondd: Halljátok Yahuwah igéjét, Yehuda királyai és Yerushalaim lakói! Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Én veszedelmet hozok erre a helyre, aki csak hallja, belecsendül a füle! Mert elhagytak engem, ezt a helyet pedig idegenné tették számomra azzal, hogy más idegen elohimoknak tömjéneznek benne, akiket nem ismertek sem ők, sem őseik, sem Yehuda királyai. Sok ártatlan vért is ontottak ezen a helyen. Áldozóhalmokat is építettek a Baalnak, és elégették fiaikat égőáldozatul a Baalnak, amit én nem parancsoltam, nem rendeltem, sőt eszembe sem jutott. Ezért eljön majd az idő – így szól Yahuwah, amikor nem Tófetnek vagy Ben-Hinnóm völgyének nevezik már ezt a helyet, hanem öldöklés völgyének. Meghiúsítom ezen a helyen Yehuda és Yerushalaim terveit: odaadom ellenségeiknek és azoknak, akik az életükre törnek, hogy fegyverrel ejtsék el őket. Holttestüket pedig az ég madarainak és a föld állatainak adom eledelül. Ezt a várost pusztává és iszonyatossá teszem, és aki csak erre jár, megborzad, és iszonyat fogja el, látva a várost ért mindenféle csapást. Megetetem velük fiaik és leányaik húsát, egyik ember megeszi a másiknak a húsát az ostrom nyomorúsága idején, amikor ostromolják őket ellenségeik, akik az életükre törnek.

Ezután törd össze a korsót azoknak a férfiaknak szeme láttára, akik veled mentek, és mondd nekik, hogy így szól a Seregek Yahuwah-ja: Úgy összetöröm ezt a népet és ezt a várost, ahogyan összetörik a cserépedényt, úgyhogy nem lehet többé éppé tenni. A Tófetben pedig temetni fognak, mert másutt nem lesz elég hely a temetkezéshez. Így cselekszem ezzel a hellyel és lakóival – így szól Yahuwah. A Tófethez teszem hasonlóvá ezt a várost. Yerushalaim házai és a Yehudai királyok palotái olyan tisztátalanok lesznek, mint az egész Tófet, mindazokkal a házakkal együtt, amelyeknek a tetején az ég egész seregének tömjéneztek, és italáldozatokat mutattak be más idegen elohimoknak.

Amikor megérkezett Yirmiyahu a Tófetből, ahová prófétálni küldte Yahuwah, megállt Yahuwah házának udvarán, és ezt mondta az egész népnek: Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: El fogom hozni erre a városra és a hozzá tartozó többi városra mindazt a veszedelmet, amit kijelentettem róla. Mert megmakacsolták magukat és nem hallgattak beszédemre.

De Pashú főpap, Immér fia, aki Yahuwah házának főfelügyelője volt, meghallotta, hogy miket prófétált Yirmiyahu. Ezért megverette Pashú Yirmiyahu prófétát, majd kalodába záratta, amely a felső Binyamini kapuban volt Yahuwah háza mellett. Reggel, amikor kivétette Pashú Yirmiyahut a kalodából, ezt mondta neki Yirmiyahu: Nem Pashúrnak nevez téged Yahuwah, hanem így: Iszonyat mindenütt! Mert ezt mondja Yahuwah: Iszonyatot támasztok benned és minden barátodban. Elhullanak ellenségeik fegyvere által szemed láttára. Egész Yehudat pedig Babilónia királyának kezébe adom, aki fogságba viszi őket Babilóniába, vagy karddal vágatja le őket. Neki adom ennek a városnak minden vagyonát, szerzeményét és értékét. Yehuda királyainak összes kincsét is ellenségeik kezébe adom. Zsákmányul ejtik, elveszik, és Babilóniába viszik. Te pedig, Pashúr, házad összes lakójával együtt fogságba esel, és Babilóniába kerülsz. Ott halsz meg, ott temetnek el téged is, meg összes barátodat is, mivel hazugságot prófétáltál nekik!

Rászedtél, Yahuwah,
és én hagytam, hogy rászedj.
Megragadtál, hatalmadba ejtettél!
Nevetnek rajtam egész nap,
engem gúnyol mindenki.

Ahányszor csak megszólalok,
kiáltanom kell és hirdetnem,
hogy erőszak és elnyomás uralkodik.

Yahuwah igéje
csak gyalázatot és gúnyt szerzett nekem egész nap.
Azt gondoltam:
nem törődöm vele, nem szólok többé az ő nevében.

De perzselő tűzzé vált szívemben,
csontjaimba van rekesztve.
Erőlködtem, hogy magamban tartsam,
de nincs rajta hatalmam.

Hallom, hogy sokan suttogják:
Iszonyat mindenütt?!
Jelentsétek föl!
Föl is jelentjük!

Akik jóakaróim voltak,
mind a bukásomra várnak:
Talán rá lehet szedni!
Hatalmunkba ejtjük,
és bosszút állunk rajta!

De Yahuwah velem van,
mint erős vitéz.
Ezért elbuknak üldözőim,
nem bírnak velem.

Igen megszégyenülnek,
kudarcot vallanak,
gyalázatuk soha nem megy feledésbe!

Ó, Seregek Yahuwah-ja,
aki megpróbálod az igazat,
aki belelátsz a lelkekbe és a szívekbe,
hadd lássam bosszúdat rajtuk,
hiszen eléd tártam peremet!

Énekeljetek Yahuwah-nak,
dicsérjétek Yahuwah-át,
mert kiragadja a szegény ember életét
a gonoszok hatalmából!

Átkozott az a nap,
amelyen születtem,
ne legyen áldott az a nap,
amelyen anyám szült!

Átkozott az az ember,
aki hírül vitte apámnak,
hogy fiúgyermeke született,
és nagy örömet szerzett neki!

Úgy járjon az az ember,
mint a városok,
melyeket földúlt Yahuwah szánalom nélkül:
reggel jajkiáltást halljon,
délben harci zajt!
Miért nem öltek meg anyám méhében,
hogy anyám lett volna a sírom,
méhe örökre terhes maradt volna!
Minek is jöttem ki anyám méhéből,
ha csak gyötrelmet és szenvedést látok,
és napjaim szégyenben érnek véget?!

Ezt az igét mondta Yahuwah Yirmiyahunak, amikor Cidkijjá király elküldte hozzá Pashúrt, Malkijjá fiát és Cefanjá papot, Maaszéjá fiát, ezzel az üzenettel: Kérdezd meg ügyünkben Yahuwah-át, mert Nebukadneccar, Babilónia királya háborút indított ellenünk! Vajon tesz-e velünk csodát Yahuwah úgy, mint máskor, és elvonul-e ez tőlünk?

Yirmiyahu így felelt nekik: Mondjátok meg Cidkijjának, hogy ezt mondta Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Én visszafordítok minden fegyvert a kezetekben, amivel a babilóniai király és a káldeusok ellen harcoltok, akik ostromolnak benneteket a várfalon kívül, és behozom őket a város közepébe. Mert én magam harcolok ellenetek kinyújtott kézzel és erős karral, lángoló haraggal és nagy felháborodással. Megverem e város lakóit, embert és állatot egyaránt: nagy dögvészben halnak meg. Azután pedig – így szól Yahuwah Cidkijját, Yehuda királyát, szolgáit és a népet, akik megmaradnak e városban a dögvész, a fegyver és az éhínség után, kezébe adom Nebukadneccar babilóniai királynak és ellenségeiknek, akik az életükre törnek. Kardélre hányja őket, nem szánja, nem kíméli, és nem irgalmaz nekik.

Ennek a népnek pedig mondd meg: Így szól Yahuwah: Én most elétek adom az élet útját és a halál útját. Aki itt marad a városban, az meghal fegyver, éhség és dögvész miatt. De aki kimegy, és a benneteket ostromló káldeusokhoz pártol, az életben marad, és ajándékul kapja életét. Mert e város ellen fordulok, kárára és nem javára – így szól Yahuwah. Babilónia királyának a kezébe kerül, és fölperzseli.

Yehuda királyi házának pedig mondd meg:
Halljátok Yahuwah igéjét, David háza!
Így szól Yahuwah:
Törvényesen ítéljetek reggelenként,
mentsétek meg a kizsákmányoltat elnyomójától
– különben kitör haragom, mint a tűz,
és égni fog olthatatlanul gonosz tetteik miatt!

Én rátok támadok,
akik a völgyben és a fennsík szikláján laktok
– így szól Yahuwah,
akik ezt gondoljátok:
ki törhetne ránk, ki hatolhat be erődeinkbe?
Ezért megbüntetlek titeket,
ahogyan megérdemlitek
– így szól Yahuwah:
Tüzet gyújtok erdőtökben,
amely mindenestül megemészti azt!

Ezt mondta Yahuwah: Menj Yehuda királyának a palotájába, és mondd el ott ezt az igét! Mondd: Yehuda királya, aki David trónján ülsz, halld meg Yahuwah igéjét, szolgáiddal és népeiddel együtt, akik bejárnak e kapukon! Ezt mondja Yahuwah: Járjatok el törvényesen és igazságosan! Mentsétek meg a kizsákmányoltat elnyomójától! A jövevényt, árvát és özvegyet ne nyomorgassátok! Ne erőszakoskodjatok, és ne ontsatok ártatlan vért ezen a helyen! Ha eszerint jártok el, akkor bemehetnek e háznak a kapuin a David trónján ülő, harci kocsin és lovon járó királyok, szolgáikkal és népükkel együtt. De ha nem hallgattok ezekre az igékre, én magamra esküszöm – így szól Yahuwah, hogy rommá lesz ez a ház! Mert ezt mondja Yahuwah Yehuda királyának palotájáról:

Ha olyan volnál is, mint a Gileád vagy a Libánon csúcsa,
akkor is pusztává teszlek,
lakatlan várossá.

Pusztítókat küldök ellened,
fegyveres embereket.
Kivágják és tűzre vetik válogatott cédrusaidat.

Sok nép megy majd el e város mellett,
és azt kérdezik egymástól:
miért bánt el így Yahuwah ezzel a nagy várossal?

Akkor majd ezt felelik:
Azért, mert elhagyták Elohim-uknak,
Yahuwah-nak szövetségét,
más elohimok előtt borultak le,
és azokat szolgálták.

Ne a halottat sirassátok,
és ne azt sajnáljátok.

Inkább azt sirassátok, aki elmegy,
mert nem tér többé vissza,
és nem látja szülőföldjét.

Mert ezt mondja Yahuwah Sallumról,
Yoshiyahu fiáról, Yehuda királyáról,
aki apja, Yoshiyahu után lett király:

Aki most elmegy erről a helyről,
nem tér többé vissza.

Ott hal meg,
ahová fogságba viszik,
nem látja többé ezt az országot!

Jaj annak,
aki nem igaz úton építi házát,
és felső szobáit jogtalan módon,
ingyen dolgoztatja embertársát,
és a munkájáért nem fizet bért!

De ezt mondja:
hatalmas palotát építek,
tágas felső szobákat!
Ablakokat vágat rá,
cédrusfával burkolja,
és vörösre festeti!

Attól leszel király,
hogy halmozod a cédrust?
Apád talán nem evett és nem ivott?

De törvényesen és igazságosan járt el:
ezért ment jól a dolga!

Jogához segítette a nyomorultat és a szegényt,
ezért ment jól a dolga!
Így tesz,
aki ismer engem
– így szól Yahuwah.

Szemed és szíved nem törődik mással,
csak a magad hasznával.
Kiontod az ártatlanok vérét,
elnyomó és zsaroló vagy!

Azért ezt mondja Yahuwah Yahujikimról,
Yoshiyahu fiáról, Yehuda királyáról:

Nem fogják így elsiratni:
Jaj, bátyám!
Jaj, öcsém!

Így sem siratják el:
Jaj, uram!
Jaj, felség!

Úgy temetik el, mint egy szamarat.
Kivonszolják, kidobják Yerushalaim kapuin.

Menj föl a Libánonra,
és jajgass,
a Básánon is hallasd hangodat!
Jajgass az Abárimon,
mert tönkretették barátaidat!

Intettelek,
mikor még békében éltél,
de azt mondtad:
nem hallgatok rád.

Így éltél ifjúságod óta,
nem hallgattál szavamra!

Vezetőidet elsodorja a szél,
barátaid fogságba mennek,
téged pedig szégyen és gyalázat ér
akkor minden gonoszságodért.

A Libánonon trónolsz,
a cédrusok közt van a fészked?!
Hogy fogsz majd nyögni,
ha rád jönnek a fájdalmak,
mint a szülő asszonyra a Yehuda.

Életemre mondom neked,
Konjáhú, Yahujikim fia, Yehuda királya,
ha pecsétgyűrű volnál is a jobb kezemen,
még onnan is lehúználak!
– így szól Yahuwah.

Azoknak a kezébe adlak,
akik az életedre törnek,
akiktől iszonyodsz: Nebukadneccarnak, Babilónia királyának
és a káldeusoknak a kezébe!

Eldoblak szülőanyáddal együtt más országba;
nem ott születtetek,
de ott haltok meg!

Nem térhetnek vissza abba az országba,
ahova szeretnének visszatérni.

Vajon hitvány, kidobni való holmi ez a Konjáhú,
aki senkinek sem kell?

Miért dobták el ivadékával együtt?
Miért dobták őket olyan országba,
amelyet nem ismertek?

Ország, ország, ország!
Hallgass Yahuwah szavára!

Így szól Yahuwah:
Úgy tartsátok számon ezt az embert,
mintha gyermektelen volna,
olyan emberként,
akinek sikertelen az élete.

Mert egyetlen ivadékának sem sikerül David trónjára ülnie,
vagy valaha is uralkodnia Yehudaban.

Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják és elszélesztik legelőm nyáját! – így szól Yahuwah. Azért ezt mondja Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja a pásztorokról, akik népemet pásztorolják: Ti hagytátok, hogy elszéledjen és szétszóródjon a nyájam, nem vigyáztatok rá. De én számon kérem tőletek gaztetteiteket – így szól Yahuwah. Összegyűjtöm nyájam maradékát minden országból, ahová szétszórtam őket, és visszaterelem legelőjükre, ahol szaporodni és sokasodni fognak. Olyan pásztorokat is adok melléjük, akik jól pásztorolják őket. Nem kell többé félniük és rettegniük, számba sem kell venni őket – így szól Yahuwah.

Eljön majd az idő – így szól Yahuwah, amikor igaz sarjat támasztok Davidnak, olyan királyt, aki bölcsen uralkodik, jog és igazság szerint jár el az országban. Az ő idejében szabad lesz Yehuda, Yiszráel is biztonságban él, és így fogják nevezni: Yahuwah a mi igazságunk!

Eljön majd az idő – így szól Yahuwah, amikor nem azt mondják többé, hogy él Yahuwah, aki fölhozta Yiszráel fiait Egyiptom földjéről, hanem azt, hogy él Yahuwah, aki fölhozta, hazahozta Yiszráel házának utódait észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket; és a maguk földjén fognak lakni.

A prófétákról:
Összetört a szívem,
reszket minden csontom.
Olyan vagyok, mint a részeg
és mint a bortól elázott ember,
ha Yahuwah-ra és szent igéjére gondolok.

Mert tele van az ország házasságtörőkkel,
átkozódás miatt hervadozik az ország,
szárazak a puszta legelői.
Rosszra igyekeznek,
hatalmukkal visszaélnek.

Próféta és pap egyaránt elvetemült,
még házamban is megtalálom gonoszságukat
– így szól Yahuwah.

Ezért síkossá válik útjuk,
a homályban elcsúsznak
és elesnek rajta,
mert veszedelmet hozok rájuk,
büntetésük esztendejét!
– így szól Yahuwah.

Shomron prófétáinál botrányos dolgot látok:
a Baal nevében prófétálnak,
és félrevezetik népemet, Yiszráelt.

Yerushalaim prófétáinál borzasztó dolgokat látok:
házasságtörők,
hazugságban élnek,
bátorítják a gonosztevőket,
ezért senki sem tér meg gonoszságából.
Olyanok előttem mindnyájan, mint Sodoma,
lakói pedig, mint Gomora.

Így szól tehát a Seregek Yahuwah-ja a próféták ellen:
Ürömmel etetem meg őket,
és méreggel itatom meg őket,
mert Yerushalaim prófétái terjesztik az elvetemültséget az egész országban.

Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja:
Ne hallgassatok a nektek prófétáló próféták beszédére;
bolonddá tesznek benneteket!
Saját szívük látomását hirdetik,
nem azt, amit Yahuwah adott.

Váltig mondják azoknak,
akik megvetik Yahuwah igéjét:
Békességetek lesz!
És ezt mondják minden megátalkodott szívű embernek:
Nem jön rátok veszedelem!

Mert ki volt oly közel Yahuwah-hoz,
hogy látta volna őt,
és hallotta volna igéjét?
Ki figyelt igéjére,
és ki hallgatta engedelmesen?

Íme, Yahuwah forgószele,
lángoló haragja árad,
mint kavargó szélvész kavarog a bűnösök feje fölött.

Nem szűnik meg Yahuwah haragja,
amíg el nem végzi,
és meg nem valósítja szíve szándékait.
Az utolsó időben fogjátok fel ennek értelmét.

Nem küldtem ezeket a prófétákat,
mégis úgy igyekeztek;
nem szóltam hozzájuk,
mégis prófétáltak.

Ha közel álltak volna hozzám,
akkor az én igéimet hirdették volna népemnek,
megtérítették volna őket
gonosz útjukról
és gaztetteikből.

Nemcsak a közelben vagyok Elohim
– így szól Yahuwah,
hanem Elohim vagyok a távolban is!

El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre,
ahol nem látom?
– így szól Yahuwah.

Nem én töltöm-e be az eget és a földet?
– így szól Yahuwah.

Hallottam,
hogy mit mondanak a próféták,
akik hazug módon így prófétálnak nevemben:
Álmot láttam, álmot láttam!

Meddig tart még ez?
Van-e valami a hazugságot prófétáló próféták szívében,
akik saját szívük csalárdságát prófétálják?

Úgy gondolják,
hogy el tudják feledtetni népemmel az én nevemet álmaikkal,
amelyeket elbeszélnek egymásnak,
ahogyan őseik is elfelejtették nevemet a Baal kedvéért?

Az a próféta,
aki álmot látott,
mondja meg,
hogy csak álom volt.

De aki igét kapott,
hirdesse igémet igazán!
Mi köze a szalmának a tiszta búzához?
– így szól Yahuwah.

Nem olyan-e az én igém, mint a tűz
– így szól Yahuwah,
vagy mint a sziklazúzó pöröly?

Ezért rátámadok az olyan prófétákra,
akik egymástól lopkodják igéimet!
– így szól Yahuwah.

Rátámadok az olyan prófétákra
– így szól Yahuwah,
akik csak a szájukat járatják,
és azt állítják, hogy az kijelentés.

Rátámadok az olyan prófétákra,
akik hazug álmaikat beszélik el
– így szól Yahuwah,
és félrevezetik népemet hazugságaikkal
és kérkedésükkel.

Pedig nem küldtem őket,
nem adtam parancsot nekik,
és használni sem tudnak ennek a népnek
– így szól Yahuwah.

Ha megkérdezi tőled ez a nép
vagy egy próféta
vagy egy pap,
hogy mi Yahuwah ígérete,
akkor ezt mondd nekik:
Az az ígéret,
hogy elvetlek benneteket
– így szól Yahuwah.

Ha egy próféta
vagy egy pap
vagy a nép Yahuwah ígéretéről beszél,
megbüntetem azt az embert
háza népével együtt.

Csak azt kérdezhetitek egymástól,
egyik ember a másiktól,
hogy mit válaszolt Yahuwah,
vagy hogy mit szólt Yahuwah!

De Yahuwah ígéretét
ne emlegessétek többé,
mert az ígéret csak emberi beszéd,
amivel megváltoztatjátok az élő Elohim-nak,
a Seregek Yahuwah-jának, Elohim-unknak az igéjét.

Csak azt lehet kérdezni a prófétától,
hogy mit válaszolt neki Yahuwah,
vagy hogy mit szólt Yahuwah!

Ha azonban Yahuwah ígéretéről beszéltek,
akkor így szól Yahuwah:

Mivel ki mertétek mondani ezt a szót: Yahuwah ígérete,
noha üzentem nektek,
hogy ne beszéljetek Yahuwah ígéretéről,

ezért fölemellek benneteket,
és elvetlek színem elől
azzal a várossal együtt,
amelyet nektek
és őseiteknek adtam.

Örök gyalázattal
és örök szégyennel sújtalak benneteket,
amit sohasem fognak elfelejteni.

Ezt mutatta nekem látomásában Yahuwah: Két kosár füge volt Yahuwah temploma előtt. Ez azután történt, hogy Nebukadneccar, Babilónia királya fogságba vitte Konjáhút, Yahujikim fiát, Yehuda királyát és Yehuda vezetőit, meg a mesterembereket és várépítőket Yerushalaim-ből és elvitette őket Babilóniába. Az egyik kosárban igen jó fügék voltak, amilyenek a korai fügék. A másik kosárban igen rossz fügék voltak, ehetetlenül rosszak. Ezt kérdezte tőlem Yahuwah: Mit látsz, Yirmiyahu? Ezt feleltem: Fügéket. A jó fügék igen jók, a rosszak pedig igen rosszak, ehetetlenül rosszak.

Ekkor így szólt hozzám Yahuwah igéje: Ezt mondja Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Ahogyan ezekre a jó fügékre nézek, ugyanúgy nézek jó szándékkal Yehuda foglyaira is, akiket a káldeusok országába küldtem erről a helyről. Jó szándékkal tekintek rájuk, visszahozom őket ebbe az országba, felépítem és nem rombolom le, elültetem és nem gyomlálom ki őket. Olyan szívet adok nekik, amellyel megismernek engem, hogy én vagyok Yahuwah. Ők népemmé lesznek, én pedig Elohim-uk leszek, mert teljes szívükkel megtérnek hozzám.

De amilyenek a rossz fügék, amelyek ehetetlenül rosszak – mondja Yahuwah, olyanná teszem Cidkijját, Yehuda királyát, vezető embereit és Yerushalaim maradékát, akik itt maradtak ebben az országban, meg azokat is, akik Egyiptomba települtek. Elrettentő példává teszem őket a föld minden országa számára. Gyalázzák, csúfolják, gúnyolják és ócsárolják őket minden helyen, ahová szétszórom őket. Fegyvert, éhínséget és dögvészt bocsátok rájuk, amíg csak el nem tűnnek arról a földről, amelyet nekik és őseiknek adtam.

Ez az ige szólt Yirmiyahuhoz Yehuda egész népéről, Yahujikimnak, Yoshiyahu fiának, Yehuda királyának a negyedik esztendejében, amely Nebukadneccarnak, Babilónia királyának első esztendeje volt. Ezt hirdette Yirmiyahu próféta Yehuda egész népének és Yerushalaim minden lakosának: Yoshiyahunak, Ámón fiának, Yehuda királyának a tizenharmadik esztendejétől fogva a mai napig, tehát huszonhárom éven át szólt hozzám Yahuwah igéje, én pedig hirdettem nektek, idejében hirdettem, de ti nem hallgattátok meg. Yahuwah elküldte hozzátok szolgáit, a prófétákat, idejében küldte, de ti nem hallgattatok és nem figyeltetek rájuk, meg sem hallgattátok őket. A próféták ezt mondták: Térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról és gaztetteiből! Akkor mindörökké azon a földön laktok, amelyet nektek és őseiteknek adott Yahuwah. Ne kövessetek más elohimokat, ne tiszteljétek és ne imádjátok őket! Ne bosszantsatok engem kezetek csinálmányaival, hogy rosszat ne tegyek veletek! De ti nem hallgattatok rám – így szól Yahuwah, csak azért, hogy bosszantsatok kezetek csinálmányaival, saját károtokra.

Azért ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja: Mivel nem hallgattatok beszédemre, elhozatom észak valamennyi népét – így szól Yahuwah, meg szolgámat, Nebukadneccart, Babilónia királyát. Rázúdítom erre az országra, lakóira és valamennyi szomszédos népre. Kiirtom őket, megborzad és felszisszen, aki látja, mert örökre romhalmazzá teszem őket. Megszüntetem náluk a vidám örvendezés zaját, a vőlegény és a menyasszony örömét, a malomzúgást és a mécsvilágot. Ez az ország szörnyű romhalmazzá lesz, és ezek a népek Babilónia királyának fognak szolgálni hetven esztendeig. De ha majd eltelik a hetven esztendő, megbüntetem Babilónia királyát és népét – így szól Yahuwah, meg a káldeusok országát bűnei miatt, és pusztává teszem örökre. Mert beteljesítem mindazt, amit erről az országról mondtam, mindazt, ami meg van írva ebben a könyvben, amit Yirmiyahu a népekről prófétált. Ők is szolgálni fognak hatalmas népeknek és nagy királyoknak. Így fizetek meg nekik tetteikért, amelyeket saját kezükkel követtek el.

Ezt mondta nekem Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Vedd el kezemből ezt a serleget, amelyben a harag bora van, és adj inni belőle minden népnek, amelyhez küldelek. Igyanak és tántorogjanak eszeveszetten a fegyver miatt, amelyet én küldök ellenük!

Elvettem a serleget Yahuwah kezéből, és inni adtam minden népnek, amelyhez küldött Yahuwah: Yerushalaim-nak és Yehuda városainak, királyainak és vezetőinek, hogy romhalmazzá tegye azokat. Megborzad és felszisszen, aki látja, és ócsárolja őket. Így van ez ma is. Inni adtam a fáraónak, Egyiptom királyának, szolgáinak, vezéreinek és egész népének; minden keverék népnek és Úc földje minden királyának; a filiszteusok országa valamennyi királyának: Ashkelonnak, Gázának, Ekrónnak és az Ashdodban megmaradtaknak, továbbá Edomnak, Móábnak és az ammóniaknak, Tírusz minden királyának, Szidón minden királyának és a tengeri szigetek királyainak: Dedánnak, Témának, Búznak és mindazoknak, akik körülnyírt hajúak; Arábia összes királyának és a keverék népek minden királyának, akik a pusztában laknak, Zimri összes királyának, Élám összes királyának és Média összes királyának, észak összes királyának, a közelieknek és távoliaknak egyaránt, a föld minden országának, ahány csak van a föld színén. Legvégül Sésak királyának is kell innia!

Mondd nekik: Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Igyatok, részegedjetek le, és hányjatok! Ejtsen el benneteket az ellenetek küldött fegyver, ne tudjatok fölkelni!
Ha pedig nem akarják elvenni kezedből a serleget, hogy igyanak belőle, ezt mondd nekik: Így szól a Seregek Yahuwah-ja: Ki kell innotok! Mert ha először arra a városra hoztam romlást, amelyet az én nevemről neveztek el, ti talán büntetlenül maradhattok? Nem maradtok büntetlenül! Mert a föld minden lakója ellen fegyvert küldök – így szól a Seregek Yahuwah-ja.

Te pedig prófétálj nekik ezekkel a szavakkal:
Harsog Yahuwah a magasban,
mennydörög szent Mishkánjában (hajlék),
harsányan rákiált legelőjére,
az ország minden lakójára;
szőlőtaposók módján kiált,
zúgása eljut a föld végéig.

Mert pere van Yahuwah-nak a népekkel,
megítél minden embert,
a bűnösöket kardélre hányja
– így szól Yahuwah.

Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja:
Indul a vész néptől néphez,
nagy forgószél támad a föld végéről.

Azon a napon annyi embert öl meg Yahuwah
a föld egyik szélétől a föld másik széléig,
hogy nem tudják elsiratni,
sem összegyűjteni,
sem eltemetni őket:
trágyaként hevernek szerte a földön.

Jajgassatok, pásztorok,
kiáltozzatok,
fetrengjetek, ti vezetői a nyájnak,
mert eljött rátok a mészárlás ideje;
összetörtök, mint amikor leesik a drága edény!

Nincs hová futniuk a pásztoroknak,
és menekülniük a nyáj vezetőinek.

Hangzik már a pásztorok kiáltása,
a nyáj vezetőinek jajgatása,
mert elpusztította legelőiket Yahuwah.

Kihaltak a békés delelőhelyek Yahuwah izzó haragja miatt.

Elhagyta rejtekhelyét az oroszlánkölyök is,
hiszen pusztává lett a föld
a nyomorgató kardja
és izzó haragja miatt.

Yahujikimnak, Yoshiyahu fiának, Yehuda királyának uralkodása kezdetén így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz: Ezt mondja Yahuwah: Állj Yahuwah házának udvarába, és szólj mindazokhoz, akik Yehuda városaiból eljönnek leborulni Yahuwah házába. Hirdesd nekik mindazt, amit megparancsoltam neked, egy szót se végy el belőle! Talán hallgatnak rá, és megtér mindenki a rossz útról. Akkor megbánom, hogy gaztetteik miatt veszedelmet akartam hozni rájuk. Ezt mondd nekik: Így szól Yahuwah: Ha nem hallgattok rám, és nem éltek törvényem szerint, amit elétek tártam, és nem hallgattok szolgáimnak, a prófétáknak beszédére, akiket hozzátok küldtem – méghozzá idejében küldtem, de ti nem hallgattatok rájuk -, akkor úgy bánok ezzel a házzal, mint Shilohval; ezt a várost pedig gyalázni fogja a föld minden népe!

A papok, a próféták és az egész nép hallották azt a beszédet, amelyet Yirmiyahu Yahuwah házában mondott. Amikor Yirmiyahu befejezte beszédét, amelyet Yahuwah parancsa szerint mondania kellett az egész népnek, megragadták a papok, a próféták és az egész nép, és ezt mondták: Meg kell halnod! Miért prófétáltad Yahuwah nevében, hogy úgy jár ez a templom, mint Shiloh, ez a város pedig rommá és lakatlanná lesz? És összesereglett az egész nép Yirmiyahu körül Yahuwah házánál.

Amikor meghallották ezeket Yehuda vezetői, a királyi palotából Yahuwah házához mentek, és leültek Yahuwah háza új kapujának bejáratánál. A papok és a próféták ezt mondták a vezetőknek és az egész népnek: Halálra kell ítélni ezt az embert, mert ez ellen a város ellen prófétált, ahogyan magatok is hallottátok.

Yirmiyahu viszont ezt mondta a vezetőknek és az egész népnek: Yahuwah küldött engem, hogy a templom és a város ellen elmondjam mindazokat a prófétai igéket, amelyeket hallottatok. Most azért jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, és hallgassatok Elohim-otoknak, Yahuwah-nak a szavára! Akkor majd megbánja Yahuwah, hogy veszedelemmel fenyegetett benneteket. Ami pedig engem illet: a kezetekben vagyok. Bánjatok velem, ahogyan jónak és helyesnek látjátok! De tudjátok meg, hogy ha megöltök, ártatlan vér terhel benneteket, ezt a várost és lakóit, mert valóban Yahuwah küldött hozzátok, hogy hirdessem nektek mindezt.

A vezetők és az egész nép ezt mondták a papoknak és prófétáknak: Nem kell halálra ítélni ezt az embert, hiszen Elohim-unknak, Yahuwah-nak nevében beszélt hozzánk. Az ország vénei közül is felálltak egyesek, és ezt mondták az egész összegyűlt népnek: Hizkiyahu Yehudai király idejében is volt egy próféta, a móreseti Mikeás, aki ezt mondta Yehuda egész népének: Így szól a Seregek Yahuwah-ja: A Tziont fölszántják, mint a mezőt, Yerushalaim romhalmaz lesz, a templomhegy pedig erdős magaslat. Mégsem ölte meg Hizkiyahu, Yehuda királya, és az egész Yehuda, mert félték Yahuwah-át, és mert esedeztek Yahuwah-hoz. Yahuwah pedig megbánta, hogy veszedelemmel fenyegette őket. Mi pedig ilyen nagy bajt zúdítanánk magunkra?

Volt egy másik ember is, aki Yahuwah nevében prófétált: a Kirjat-Jeárimból való Úrijjá, Shemáyah fia. Ő is prófétált ez ellen a város és ország ellen ugyanúgy, mint Yirmiyahu. Amikor meghallotta Yahujikim király, az előkelők és a vezérek, hogy mit beszélt, halálra kerestette a király. Úrijjá ezt meghallva megijedt, és elmenekült Egyiptomba. Yahujikim király azonban embereket küldött Egyiptomba: Elnathant, Akbór fiát, és vele együtt másokat is Egyiptomba küldött. Ezek visszahozták Úrijját Egyiptomból, Yahujikim király elé vitték, aki levágatta karddal, holttestét pedig a köznép temetőjébe dobatta.

Yirmiyahunak azonban pártját fogta Ahikám, Sáfán fia; ezért nem adták a nép kezébe, és nem ölték meg.

Cidkijjának, Yoshiyahu fiának, Yehuda királyának uralkodása kezdetén így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz: Ezt mondta nekem Yahuwah: Készíts magadnak kötelet meg jármot, és vedd a nyakadba! Azután küldj üzenetet Edom királyához, Móáb királyához, az ammóniak királyához, Tírusz királyához és Szidón királyához azokkal a követekkel, akik Yerushalaim-ba érkeztek Cidkijjá Yehudai királyhoz! Parancsold meg nekik, hogy mondják meg uruknak: Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Mondjátok meg uratoknak: Én alkottam nagy erővel és kinyújtott karral a földet meg a földön élő embereket és állatokat, és annak adom, akinek én jónak látom. Most szolgámnak, Nebukadneccar babilóniai királynak a kezébe adom mindezeket az országokat. Még a mezei állatokat is neki adom, hogy neki szolgáljanak. Őt, fiát és unokáját szolgálja majd minden nép, amíg el nem érkezik az az idő, amikor az ő országa is szolgálni fog hatalmas népeknek és nagy királyoknak. Ezért fegyverrel, éhínséggel és dögvésszel büntetem azt a népet és országot, amely nem szolgálja Nebukadneccart, Babilónia királyát, és nem hajtja nyakát Babilónia királyának az igájába! – így szól Yahuwah. Végül egészen megsemmisítem őket általa. Ne hallgassatok azért prófétáitokra, a jósokra és álmodókra, a jelmagyarázókra és varázslókra, akik ezt mondják nektek: Ne szolgáljatok Babilónia királyának! Mert hazugságot prófétálnak nektek, hogy eltávolítsalak benneteket földetekről, szétszórjalak benneteket, és elpusztuljatok. Azt a népet azonban, amely a nyakát Babilónia királyának az igájába hajtja, és őt szolgálja, meghagyom földjén – így szól Yahuwah, hogy művelje azt, és lakjék rajta.

Cidkijjának, Yehuda királyának is ugyanezeket mondtam: Hajtsátok a nyakatokat Babilónia királyának az igájába, szolgáljátok őt és népét, akkor élni fogtok! Miért halnál meg népeddel együtt fegyver, éhínség és dögvész miatt, ahogyan megmondta Yahuwah arról a népről, amely nem akarja szolgálni Babilónia királyát? Ne hallgassatok azoknak a prófétáknak a beszédére, akik azt mondják, hogy ne szolgáljatok Babilónia királyának, mert hazugságot prófétálnak nektek! Nem küldtem őket – így szól Yahuwah, hazugságot prófétálnak nevemben, hogy szétszórjalak benneteket, és elpusztuljatok azokkal a prófétákkal együtt, akik ilyet prófétálnak nektek.

A papokhoz és az egész néphez pedig így beszéltem: Ezt mondja Yahuwah: Ne hallgassatok prófétáitok beszédére, akik azt prófétálják nektek, hogy most már hamarosan visszahozzák Babilonból Yahuwah házának edényeit. Hazugságot prófétálnak nektek. Ne hallgassatok rájuk, szolgáljátok Babilónia királyát, és élni fogtok! Miért legyen romhalmazzá ez a város? Ha próféták ők, és Yahuwah igéje van náluk, akkor kérleljék a Seregek Yahuwah-ját, hogy ne kerüljenek Babilonba azok az edények, amelyek még megmaradtak Yahuwah házában, Yehuda királyi palotájában és Yerushalaim-ban. Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja: Az oszlopok, a nagy medence, az állványok és a többi edény még ebben a városban van. Ezeket nem vitte el Nebukadneccar, Babilónia királya, amikor fogságba vitte Yekonját, Yahujikim fiát, Yehuda királyát, meg Yehuda és Yerushalaim valamennyi nemesét Yerushalaim-ből Babilóniába. De ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Ezek az edények, amelyek még Yahuwah házában, Yehuda királyi palotájában és Yerushalaim-ban maradtak, ezek is Babilonba kerülnek, és ott lesznek mindaddig, amíg számon nem kérem azokat – így szól Yahuwah, és vissza nem hozom erre a helyre.

Abban az esztendőben, Cidkijjá Yehudai király uralkodása kezdetén, a negyedik esztendő ötödik hónapjában ezt mondta nekem a Gibeónból való Hananjá próféta, Azzúr fia, Yahuwah házánál, a papok és az egész nép előtt: Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Összetöröm Babilónia királyának az igáját! Két esztendő múlva visszahozom erre a helyre Yahuwah házának minden edényét, amelyeket elvitt Nebukadneccar, Babilónia királya erről a helyről, és Babilonba vitte. Visszahozom erre a helyre Yekonját, Yahujikim fiát, Yehuda királyát, és Yehuda foglyait is, akik Babilóniába kerültek – így szól Yahuwah, mert összetöröm Babilónia királyának az igáját.

De Yirmiyahu próféta válaszolt Hananjá prófétának a papok és az egész nép előtt, akik ott álltak Yahuwah házánál. Ezt mondta Yirmiyahu próféta: Helyes, bár úgy tenne Yahuwah, és teljesítené beszédedet Yahuwah, amelyben azt prófétáltad, hogy visszakerülnek Babilonból Yahuwah házának az edényei és minden fogoly erre a helyre! De hallgasd csak meg azt az igét, amelyet én hirdetek most neked és az egész népnek a füle hallatára: Azok a próféták, akik előttem és előtted voltak régtől fogva, háborúról, éhségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen. Ha pedig egy próféta békességről prófétál, a prófétai ige beteljesedésekor tudódik ki, hogy valóban Yahuwah küldte-e azt a prófétát.

Ekkor Hananjá próféta levette a jármot Yirmiyahu próféta nyakáról, és összetörte. Majd ezt mondta Hananjá az egész nép előtt: Ezt mondja Yahuwah: Így töröm le Nebukadneccar babilóniai király igáját két esztendő múlva minden nép nyakáról! Yirmiyahu próféta ekkor elment útjára.

De így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz, miután Hananjá próféta letörte a jármot Yirmiyahu próféta nyakáról: Menj, és ezt mondd Hananjának: Így szól Yahuwah: Fajármot törtél össze, de vasjármot csináltál helyette! Mert ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Vasigát teszek mindezeknek a népeknek a nyakára, hogy Nebukadneccart, Babilónia királyát szolgálják. Szolgálni is fogják, sőt még a mezei állatokat is neki adom. Majd ezt mondta Yirmiyahu próféta Hananjá prófétának: Hallgass ide, Hananjá! Nem küldött téged Yahuwah, te mégis biztattad ezt a népet hazug módon! Azért ezt mondja Yahuwah: Eltöröllek téged a föld színéről, még ebben az esztendőben meghalsz, mert beszéded lázítás volt Yahuwah-val szemben. Meg is halt Hananjá próféta még annak az esztendőnek a hetedik hónapjában.

Ez szó szerint az a levél, amelyet Yirmiyahu próféta Yerushalaim-ből küldött a foglyok közt megmaradt véneknek és papoknak, prófétáknak és az egész népnek, akiket fogságba vitt Nebukadneccar Yerushalaim-ből Babilóniába, miután Yekonjá király, az anyakirálynő, az udvari emberek, Yehuda és Yerushalaim vezetői, a mesteremberek és a várépítők elkerültek Yerushalaim-ből. Elászá, Sáfán fia és Gemarjá, Hilkijjá fia által küldte el, akiket Cidkijjá, Yehuda királya küldött Nebukadneccar babilóniai királyhoz Babilonba:

Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja az egész fogoly néphez, amelyet fogságba vittek Yerushalaim-ből Babilóniába: Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét! Házasodjatok, szülessenek fiaitok és leányaitok! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok férjhez leányaitokat! Szüljenek azok fiúkat és lányokat! Szaporodjatok, és ne fogyjatok! Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte Yahuwah-hoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is! Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Ne engedjétek, hogy rászedjenek benneteket a próféták és a jósok, akik köztetek vannak, és ne hallgassatok az álmodók álmaira! Mert hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben; nem küldtem őket – így szól Yahuwah. Ezt mondja Yahuwah: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól Yahuwah-: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. Megtaláltok engem – így szól Yahuwah, jóra fordítom sorsotokat, összegyűjtlek benneteket minden nép közül és minden helyről, ahová szétszórtalak – így szól Yahuwah, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek benneteket.

Hiába mondtátok, hogy támasztott nektek Yahuwah prófétákat Babilóniában is! Ezt mondja Yahuwah a királynak, aki David trónján ül, és az egész népnek, amely ebben a városban lakik, honfitársaitoknak, akik nem mentek veletek fogságba: Így szól a Seregek Yahuwah-ja: Fegyvert, éhséget és dögvészt bocsátok rájuk, és olyanná teszem őket, mint a rothadt fügék, amelyek ehetetlenül rosszak. Üldözni fogom őket fegyverrel, éhséggel és dögvésszel, elrettentő példává teszem őket a föld minden országának: átkozni fogják őket, és borzadnak tőlük, fölszisszennek láttukra, és gyalázzák őket mindazok a népek, amelyek közé szétszórtam őket. Mert nem hallgattak beszédemre – így szól Yahuwah, pedig üzentem nekik szolgáim, a próféták által, méghozzá idejében üzentem, de nem engedelmeskedtek – így szól Yahuwah.

Halljátok meg Yahuwah igéjét mindnyájan, ti foglyok, akiket Yerushalaim-ből Babilóniába száműztem: Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja Ahábról, Kólájá fiáról, és Cidkijjáról, Maaszéjá fiáról, akik hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben: Nebukadneccar babilóniai király kezébe adom őket, és ő kivégezteti őket a szemetek láttára. Átokba foglalják őket a Babilóniában élő Yehudai foglyok, és ezt mondják: Olyanná tegyen téged Yahuwah, mint Cidkijját és Ahábot, akiket tűzön pörkölt meg Babilónia királya! Mert olyan dolgot követtek el, ami becstelenség Yiszráelben: paráználkodtak honfitársaik feleségével, és hazug igét hirdettek az én nevemben, amit nem parancsoltam nekik. Én tudom és tanúsítom ezt – így szól Yahuwah.

A nehelámi Shemáyahnak pedig mondd meg: Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Te leveleket küldtél a magad nevében Yerushalaim egész népének és Cefanjá főpapnak, Maaszéjá fiának, meg az egész papságnak, és ezt írtad: Yahuwah tett téged Yojádá főpap utódjává, hogy ügyelj Yahuwah házában minden féleszű és prófétálgató emberre, és zárd kalodába, vagy verd vasra őket. Akkor miért nem fenyítetted meg az anátóti Yirmiyahut, aki nektek prófétálgat? Hiszen ilyen levelet küldött hozzánk Babilóniába: Hosszú lesz a fogság! Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét!

Cefanjá főpap azonban felolvasta ezt a levelet Yirmiyahu prófétának. Ekkor így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz: Ezt az üzenetet küldd az egész fogoly népnek: Így szól Yahuwah a nehelámi Shemáyahról: Mivel Shemáyah prófétált nektek, pedig én nem küldtem őt, és hazugsággal biztatott benneteket, azért ezt mondja Yahuwah: Megbüntetem a nehelámi Shemáyaht és ivadékát. Nem marad meg senki közülük e nép között, és nem fog gyönyörködni abban a jóban, amit népemmel teszek – így szól Yahuwah, mert beszédével lázított Yahuwah ellen.

Így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz: Ezt mondja Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Írd le magadnak egy könyvbe mindazokat az igéket, amelyeket kijelentettem neked! Eljön az idő – így szól Yahuwah, amikor jóra fordítom népemnek, Yiszráelnek és Yehudanak a sorsát – mondja Yahuwah, és visszahozom őket arra a földre, amelyet őseiknek adtam, és birtokba fogják azt venni. Ezeket az igéket jelentette ki Yahuwah Yiszráelről és Yehudaról.

Így szól Yahuwah:
Riadt lármát hallok,
rettegés van,
nincs békesség!

Kérdezzétek meg,
nézzetek utána:
szokott-e szülni férfiember?

Miért látok ennyi férfit,
ágyékára tett kézzel,
mintha szülne?
Miért vált minden arc fakósárgává?

Jaj, mert nagy nap lesz az,
nincs hozzá fogható!
Nyomorúság ideje lesz az Yaakovnak,
de megszabadul belőle!

Azon a napon letöröm igáját nyakadról
– így szól a Seregek Yahuwah-ja -,
köteleidet leszaggatom.

Nem szolgálnak többé idegeneknek,
hanem Elohim-ukat, Yahuwah-át fogják szolgálni,
és Davidot, a királyukat,
akit adok nekik.

Te azért ne félj, szolgám, Yaakov
– így szól Yahuwah,
és ne reszkess, Yiszráel!

Mert én hazasegítelek a távolból,
gyermekeidet a fogság földjéről.
Visszatér Yaakov,
és békében lesz,
gondtalanul él,
nem riasztja senki.

Én veled leszek
– így szól Yahuwah,
és megszabadítalak.
Véget vetek minden népnek,
akik közé szétszórtalak,
de neked nem vetek véget.

Megfenyítelek igazságosan,
mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.

Ezt mondja Yahuwah:
Halálos a bajod,
gyógyíthatatlan a zúzódásod!
Sebedet senki sem orvosolja,
gyógyír és kötszer sincs számodra.

Szeretőid mind elfelejtettek,
nem törődnek veled.
Megvertelek, mintha ellenség vert volna,
és kegyetlen ember fenyített volna.

Mert sok a bűnöd,
és súlyos a vétked.
Miért kiáltozol bajodban,
halálos zúzódásod miatt?

Mivel sok a bűnöd
és súlyos a vétked,
azért bántam így veled.

De majd elpusztulnak pusztítóid,
fogságba fog menni minden ellenséged.
Ki fogják fosztani fosztogatóidat,
prédára vetem minden prédálódat.

Bekötözöm sebeidet,
meggyógyítom zúzódásaidat
– így szól Yahuwah.

Mert eltaszítottnak hívnak téged, Tzion,
akivel senki sem törődik.

Ezt mondja Yahuwah:
Jóra fordítom Yaakov sátrainak sorsát,
és irgalmazok lakóhelyeinek.
Felépül a város a romok helyén,
és a palota a szokott helyén terül el.

Hálaének hangzik belőlük,
örvendezők hangja.
Megszaporítom őket,
nem fogynak el,
megbecsültekké teszem őket,
nem lesznek lenézettek.

Fiai olyanok lesznek, mint hajdan,
és gyülekezete szilárdan áll majd előttem.
De megbüntetem minden sanyargatóját!

Közülük származik fejedelme,
közülük kerül ki uralkodója.
Közelembe engedem,
s ő közeledik hozzám;
mert ki merné kockáztatni életét,
hogy közeledjék hozzám?
– így szól Yahuwah.

És népemmé lesztek,
én pedig Elohim-otok leszek.

Íme, Yahuwah forgószele,
lángoló haragja árad,
mint kavargó szélvész kavarog a bűnösök feje fölött.

Nem szűnik Yahuwah izzó haragja,
amíg el nem végzi
és meg nem valósítja szíve szándékait.
Az utolsó időben értitek majd meg ezt.

Abban az időben
– így szól Yahuwah
– Yiszráel minden nemzetségének
Elohim-ja leszek,
ők pedig népemmé lesznek.

Ezt mondja Yahuwah:
Kegyelmet kapott a pusztában
a fegyvertől megmenekült a nép,
a nyugalma felé tartó Yiszráel.

A messzeségben is megjelent Yahuwah:
Örök szeretettel szerettelek,
azért vontalak magamhoz hűségesen.

Fölépítelek még,
és fölépülsz, Yiszráel szüze.
Fölékesíted még magad,
és kézi dobokkal lejtesz táncot a vigadozók közt.

Szőlőket ültetsz még Shomron hegyein,
és akik elültetik,
azok fogják szüretelni is.

Mert eljön az a nap,
amikor az őrök így kiáltanak Efráim hegyén:
Jöjjetek,
menjünk a Tzionra, Elohim-unkhoz, Yahuwah-hoz!

Ezt mondja Yahuwah:
Ujjongjatok,
örüljetek Yaakov sorsán,
vigadozzatok a népek élén,
hirdessétek,
és mondjatok dicséretet:
Yahuwah megszabadította népét,
Yiszráel maradékát!

Meghozom őket észak földjéről,
összegyűjtöm a föld pereméről.
Lesz közöttük vak és sánta,
terhes és szülő asszony egyaránt:
mint nagy gyülekezet térnek vissza.

Sírva jönnek,
és fohászkodnak,
miközben vezetem őket;
folyóvizekhez vezetem egyenes úton,
nem botlanak meg rajta.

Mert atyja vagyok Yiszráelnek:
Efráim az elsőszülöttem.

Halljátok Yahuwah igéjét, ti népek,
hirdessétek a távoli szigeteken,
és mondjátok:
Aki szétszórta Yiszráelt,
össze is gyűjti,
és őrzi, mint pásztor a nyáját.

Mert megváltotta Yahuwah Yaakovot,
megszabadította az erősebb kezéből.

Megjönnek majd,
és ujjonganak Tzion magaslatán,
élvezik Yahuwah-tól kapott javakat:
a gabonát,
a mustot
és az olajat,
a juhokat
és a marhákat.

Olyan lesz a lelkük, mint az öntözött kert,
és nem hervadoznak többé.

Akkor táncolva örül majd a szűz,
örülnek az ifjak a vénekkel együtt.
Gyászukat örömre fordítom,
megvigasztalom őket,
örömet szerzek nekik a kiállott szenvedés után.

A papokat bőséggel árasztom el,
népem pedig jóllakik javaimmal
– így szól Yahuwah.

Ezt mondja Yahuwah:
Hangos jajgatás hallatszik Rámáhban,
és keserves sírás: Rachel siratja fiait,
nem tud megvigasztalódni,
hogy nincsenek többé fiai.

Ezt mondja Yahuwah:
Hagyd abba a hangos sírást,
ne könnyezzenek szemeid!
Mert meglesz szenvedésed jutalma
– így szól Yahuwah,
visszatérnek fiaid az ellenség földjéről.

Reménykedhetsz a jövőben
. így szól Yahuwah,
mert visszatérnek fiaid hazájukba.

Jól hallom Efráim kesergését:
Megvertél, mint egy tanulatlan borjút,
és én elszenvedtem a verést.
Téríts meg engem, hogy megtérjek,
mert te vagy, Yahuwah,
az én Elohim-om!

Mikor elfordultam tőled,
megbántam azt,
belátva bűnömet
a mellemet vertem,
szégyenkeztem,
pironkodtam,
mert viselnem kellett ifjúságom gyalázatát.

Hát nem drága fiam-e Efráim,
és nem kedves gyermekem-e?
Valahányszor megfenyegetem,
mégis mindig törődöm vele.
A bensőm remeg érte,
irgalmaznom kell neki
– így szól Yahuwah.

Állíts magadnak jelzőoszlopokat,
rakj le útjelzőket,
ügyelj az országútra,
az útra, amelyen elmentél!
Térj vissza, Yiszráel szüze,
térj vissza városaidba!

Meddig tétovázol még,
te szófogadatlan leány?
Mert valami újat teremt Yahuwah a földön:
a nő jár a férfi után!

Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja:
Fogják még mondani ezt az igét Yehuda országában és városaiban,
ha majd jóra fordítom sorsukat:
Áldjon meg téged Yahuwah,
igazság hajléka,
szent hegy!

Ott laknak majd Yehudaban és összes városában
együtt a földművesek
és az állattenyésztők.
Felüdítem a fáradt lelket,
és megelégítek minden elcsüggedt lelket.

Akkor mondják majd:
fölébredtem és fölnéztem;
milyen jólesett az alvás!

Eljön még az az idő
– így szól Yahuwah,
amikor bevetem Yiszráel házát
és Yehuda házát
embermaggal
és állatmaggal.

És ahogy gondom volt arra,
hogy kigyomláljam
és kiirtsam,
leromboljam
és elpusztítsam őket,
és veszedelmet hozzak rájuk,
úgy gondom lesz arra is,
hogy fölépítsem
és elültessem őket
– így szól Yahuwah.

Abban az időben nem mondják többé,
hogy az apák ettek egrest,
és a fiak foga vásott el tőle,
hanem mindenki a maga bűnéért hal meg:
minden embernek a saját foga vásik el,
ha egrest eszik.

Eljön az az idő
– így szól Yahuwah,
amikor új szövetséget kötök Yiszráel és Yehuda házával.

Nem olyan szövetséget,
amilyent őseikkel kötöttem,
amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről.
De ezt a szövetséget megszegték,
pedig én voltam az Uruk
– így szól Yahuwah.

Hanem ilyen lesz az a szövetség,
amelyet Yiszráel házával fogok kötni,
ha eljön az ideje
– így szól Yahuwah -:
Törvényemet a belsejükbe helyezem,
szívükbe írom be.
Én Elohim-uk leszek,
ők pedig népem lesznek.

Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat,
ember az embertársát arra,
hogy ismerje meg Yahuwah-át,
mert mindenki ismerni fog engem,
kicsinyek és nagyok
– így szól Yahuwah,
mert megbocsátom bűneiket,
és nem gondolok többé vétkeikre.

Ezt mondja Yahuwah,
aki adott napot, hogy világítson nappal,
és adott szabályt a holdnak és a csillagoknak,
hogy világítsanak éjjel,
aki felriasztja a tengert úgy,
hogy hullámai zúgnak,
akinek Seregek Yahuwah-ja a neve:

Ha majd eltűnik ez a rend színem elől
– így szól Yahuwah,
akkor szakad magva Yiszráelnek is,
és soha többé nem lesz az én népem.

Ezt mondja Yahuwah:
Ha majd meg lehet mérni az eget odafent,
és ki lehet kutatni a föld alapjait idelent,
akkor vetem meg én Yiszráel utódait mindazért,
amit elkövetett
– így szól Yahuwah.

Eljön az az idő
– így szól Yahuwah,
amikor fölépül Yahuwah városa,
a Hananél-toronytól a Szöglet-kapuig.
Azután továbbmegy a mérőzsinór egyenesen a Gáréb-halomig,
majd elfordul Góá felé.

Az egész Hulla-völgy
és Hamu-völgy
meg az egész Mezőség a Kidrón patakig,
a Ló-kapu szögletéig napkelet felé Yahuwah szent helye lesz.
Nem dúlják föl,
és nem rombolják le
soha többé.

Yahuwah igéje szólt Yirmiyahuhoz Cidkijjának, Yehuda királyának a tizedik esztendejében, amely Nebukadneccar tizennyolcadik esztendeje volt. Akkor már körülzárva tartotta a babilóniai király hadserege Yerushalaim-ot, Yirmiyahu próféta pedig fogoly volt Yehuda királyának palotájában, a börtön udvarában. Itt tartotta fogva Cidkijjá, Yehuda királya, ezzel a váddal: Miért prófétálod, hogy azt mondja Yahuwah: Ezt a várost a babilóniai király kezébe adom, és ő elfoglalja azt? És Cidkijjá, Yehuda királya sem fog megmenekülni a káldeusok kezéből, hanem minden bizonnyal a babilóniai király kezébe kerül, személyesen beszél vele, és szemtől szembe fogja látni. Babilóniába viszi Cidkijját, és ott lesz, amíg rá nem tekintek – így szól Yahuwah. Hiába harcoltok a káldeusok ellen, nem boldogultok!

Yirmiyahu ezt mondta: Így szólt hozzám Yahuwah igéje: Sallum nagybátyádnak fia, Hanamél el fog jönni hozzád, és ezt mondja: Vedd meg szántóföldemet Anátótban, mert mint rokonnak, neked van jogod megvenni. El is jött hozzám Hanamél, a nagybátyám fia Yahuwah szava szerint a börtön udvarába, és ezt mondta nekem: Vedd meg szántóföldemet, amely Binyamin földjén, Anátótban van, mert tied az öröklés joga, vedd meg mint legközelebbi rokon!

Mivel ráismertem, hogy ez Yahuwah szava, megvettem Hanaméltól, nagybátyám fiától az anátóti szántóföldet, és kimértem az érte járó pénzt, tizenhét ezüstsekelt. Megírtam a szerződést, lepecsételtem, és tanúkkal hitelesíttettem, az ezüstöt pedig kimértem mérlegen. Azután fogtam az adásvételi szerződést, azt is, amely annak rendje-módja szerint le volt pecsételve, meg a le nem zártat is, és odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, nagybátyám fia, Hanamél előtt, az adásvételi szerződést aláíró tanúk előtt, meg a börtön udvarán ülő Yehudaiak előtt. És ezt parancsoltam a jelenlétükben Bárúknak: Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Fogd ezeket az iratokat, ezt az adásvételi szerződést, a lepecsételtet is, meg ezt a le nem zárt szerződést is, és tedd azokat cserépedénybe, hogy sokáig megmaradjanak! Mert ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Fognak még házat, szántóföldet és szőlőt venni ebben az országban!

Majd így imádkoztam Yahuwah-hoz, miután odaadtam az adásvételi szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának: Ó, URam, Yahuwah! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal és kinyújtott karral. Neked semmi sem lehetetlen. Te irgalmas vagy ezerízig, de megfizetsz az atyák bűnéért fiaiknak is, te nagy Elohim, te hatalmas, akinek Seregek Yahuwah-ja a neve! Nagyszerűek a terveid, hatalmasak a tetteid. Szemedet rajta tartod az emberek minden útján, mindenkivel útjai és tetteinek gyümölcse szerint bánsz. Te jeleket és csodákat tettél Egyiptomban, Yiszráelben és az emberek között a mai napig. Olyan nevet szereztél magadnak, amely ma is nagy. Kihoztad népedet, Yiszráelt Egyiptomból jelek és csodák között, erős kézzel, kinyújtott karral, nagy félelmet keltve. Nekik adtad ezt az országot, amelyet esküvel ígértél oda őseiknek: ezt a tejjel és mézzel folyó földet. Ők bementek, és birtokba vették azt. De nem hallgattak szavadra, nem éltek törvényed szerint, és nem tették meg mindazt, amit megparancsoltál nekik. Ezért zúdítottad rájuk mindezt a veszedelmet. Az ostromsáncok már a városig érnek, elfoglalására készen, és ez a város fegyver, éhínség és dögvész folytán az ostromló káldeusok kezébe kerül. Amit megígértél, megtörtént, amint látod! És mégis ezt mondtad nekem, Yahuwah, ó, Yahuwah: Vedd meg ezt a szántóföldet ezüstért, és hitelesíttesd tanúkkal! – pedig ez a város a káldeusok kezébe kerül!

Így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz: Én vagyok Yahuwah, minden élőnek Elohim-ja. Van-e számomra lehetetlen? Azért ezt mondja Yahuwah: Én ezt a várost a káldeusok kezébe, és Nebukadneccar babilóniai király kezébe adom, és ő elfoglalja azt. Behatolnak az ostromló káldeusok ebbe a városba, fölgyújtják a várost, és fölperzselik a házakkal együtt, amelyeknek a tetején a Baalnak tömjéneztek, és más idegen elohimoknak mutattak be italáldozatokat, így bosszantottak engem. Bizony, Yiszráel és Yehuda fiai ifjúságuktól fogva mindig azt tették, amit rossznak látok, Yiszráel fiai mindig bosszantottak engem kezük csinálmányaival – így szól Yahuwah. Mert csak lángoló haragot okozott nekem ez a város, felépülése napjától a mai napig. Ezért elvetem magam elől. Mert Yiszráel és Yehuda fiai sok gonoszságot követtek el bosszantásomra, ők maguk, királyaik, vezetőik, papjaik, prófétáik, Yehuda férfiai és Yerushalaim lakói. Hátukat fordították felém, nem arcukat, bár tanítottam őket, idejében tanítottam, de nem fogadták meg engedelmesen az intést. Förtelmes bálványaikat abban a házban állították föl, amelyet az én nevemről neveztek el, és tisztátalanná tették azt. Áldozóhalmokat építettek a Baalnak a Ben-Hinnóm völgyében, és feláldozták fiaikat és leányaikat a Moloknak. Pedig ezt nem parancsoltam, sőt eszembe sem jutott, hogy ilyen utálatos dolgot követnek el, és ezzel viszik vétekbe Yehudat.

Most mégis ezt mondja Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja, erről a városról, amelyről azt mondjátok, hogy fegyver, éhínség és dögvész folytán a babilóniai király kezébe kerül: Összegyűjtöm majd népét mindazokból az országokból, ahová szétszórtam lángoló haragomban és nagy felháborodásomban. Visszahozom őket erre a helyre, letelepítem, és biztonságban lesznek. Az én népem lesznek, én pedig Elohim-uk leszek. Egy szívet és egy utat adok nekik, hogy engem féljenek mindenkor, és jó dolguk legyen nekik is, meg utódaiknak is. Örök szövetséget kötök velük, nem fordulok el tőlük, jót teszek velük, és olyanná teszem szívüket, hogy féljenek engem, és ne hajoljanak el tőlem. Örömmel teszek jót velük teljes szívemmel és lelkemmel, és véglegesen elültetem őket ebbe a földbe.

Mert ezt mondja Yahuwah: Ahogyan elhoztam erre a népre mindezt a nagy rosszat, ugyanúgy elhozom rájuk mindazt a jót is, amit most ígérek nekik. Mert fognak még szántóföldet venni ebben az országban, amelyről azt mondjátok, hogy ember és állat nélkül maradt pusztaság, amely a káldeusok kezébe került. Ezüstért vesznek szántóföldet, lepecsételt és tanúkkal hitelesített szerződést írnak róla Binyamin földjén, Yerushalaim környékén és Yehuda városaiban, a hegyvidék, az alföld és a Délvidék városaiban, mert jóra fordítom sorsukat! – így szól Yahuwah.

Másodszor is szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz, amikor még fogoly volt a börtön udvarában. Ezt mondta Yahuwah, aki a földet megalkotta, Yahuwah, aki azt megformálta és megerősítette – Yahuwah az ő neve -: Kiálts hozzám, és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudhatsz! Mert ezt mondja Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja, e város házairól és Yehuda királyi palotáiról, amelyeket leromboltak, hogy felhasználják az ostromsáncokkal és fegyverekkel szemben azok, akik harcba bocsátkoztak a káldeusokkal, de csak a lángoló haragomban megölt emberek holttestével lett tele a város, mert elrejtettem arcomat az elől a város elől sok gonoszsága miatt: Én majd bekötözöm és orvoslom sebeit, meggyógyítom őket, és megmutatom nekik: milyen kincs az igazi béke. Jóra fordítom Yehuda és Yiszráel sorsát, újjáépítem őket, hogy olyanok legyenek, mint régen. Megtisztítom őket minden bűnüktől, amelyeket elkövettek ellenem; megbocsátom minden bűnüket, amelyeket elkövettek ellenem, amikor elpártoltak tőlem. Ez a város hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe előtt, ha meghallják, hogy mennyi jót teszek velük. De rettegni és reszketni is fognak, ha látják, mennyi jót és milyen békességet adok nekik.

Ezt mondja Yahuwah erről a helyről, amelyet ember és állat nélkül maradt pusztának mondtok, Yehuda városairól és Yerushalaim utcáiról, amelyek lakatlan pusztasággá váltak, ember és állat nélkül: Felhangzik még a vidám örvendezés hangja, a vőlegény és a menyasszony hangja, és azoké, akik így énekelnek:

Adjatok hálát a Seregek Yahuwah-jának,
mert jó Yahuwah, mert örökké tart szeretete!
Hálaadó énekkel jönnek Yahuwah házába,
mert jóra fordítom az ország sorsát,
és olyan lesz, amilyen régen volt
– ezt mondja Yahuwah.

Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja: Ezen az ember és állat nélkül maradt puszta helyen és ennek minden városában fognak még pásztorok tanyázni, akik nyájakat legeltetnek. A hegyvidék, az alföld és a Délvidék városaiban, Binyamin földjén, Yerushalaim környékén és Yehuda városaiban átmegy még a nyáj a számadó keze alatt – ezt mondja Yahuwah.

Eljön még az idő – így szól Yahuwah, amikor valóra váltom azt a jót, amit Yiszráel és Yehuda házáról ígértem. Azokban a napokban és abban az időben igazi sarjadékot sarjasztok Davidnak, aki jog és igazság szerint jár el az országban. Azokban a napokban szabad lesz Yehuda, Yerushalaim is biztonságban él, és így fogják nevezni: Yahuwah a mi igazságunk! Mert így szól Yahuwah: Nem halnak ki David utódai; lesz, aki Yiszráel házának trónján üljön. És nem halnak ki a levita papok utódai sem; lesznek, akik égőáldozatot mutatnak be, ételáldozatot égetnek, és véresáldozatot készítenek színem előtt mindenkor.

Így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz: Ezt mondja Yahuwah: Ha érvénytelenné tudjátok tenni a nappalra és éjszakára vonatkozó szövetségemet úgy, hogy ne legyen nappal és éjszaka a maga idejében, akkor válik érvénytelenné szolgámmal, Daviddal kötött szövetségem is úgy, hogy nem lesz fia, aki a trónján uralkodjék; meg szolgáimmal, a levita papokkal kötött szövetségem is. Amilyen megszámlálhatatlan az ég serege, és megmérhetetlen a tenger fövenye, úgy megszaporítom szolgámnak, Davidnak az utódait és a levitákat, akik nekem szolgálnak.

Azután így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz: Nem veszed észre, mit beszél ez a nép? Azt, hogy elvetette Yahuwah azt a két nemzetséget, amelyet kiválasztott. Népemet pedig azzal csúfolják, hogy az már nem is számít nemzetnek előttük. Ezt mondja Yahuwah: Ha már nem lesz érvényben a nappalra és éjszakára vonatkozó szövetségem, ha már nem én szabom meg az ég és a föld rendjét, akkor vetem el Yaakovnak és szolgámnak, Davidnak az utódait is úgy, hogy nem választok ki utódai közül senkit, aki uralkodnék Avraham, Yitzchak és Yaakov utódain. Mert én jóra fordítom sorsukat, és megkönyörülök rajtuk.

Yahuwah igéje szólt Yirmiyahuhoz, amikor Nebukadneccar, Babilónia királya egész hadseregével meg az uralma alatt álló országok minden királyságával és népével ostromolni kezdte Yerushalaim-ot és a többi várost. Ezt mondta Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Menj, szólj Cidkijjának, Yehuda királyának, és mondd meg neki, hogy így szól Yahuwah: Ezt a várost Babilónia királyának a kezébe adom, és ő fölperzseli azt. Te sem menekülsz meg a kezéből, hanem minden bizonnyal elfognak, és átadnak neki. Szemtől szembe látod meg a babiloni királyt, személyesen beszél majd veled, és Babilonba kerülsz. De azért halld meg Yahuwah igéjét Cidkijjá, Yehuda királya! Ezt mondja rólad Yahuwah: Nem fegyvertől fogsz meghalni! Békességben halsz meg, és amilyen gyásztüzet gyújtottak őseidnek, az előbbi királyoknak, elődeidnek, olyat gyújtanak neked is, és így siratnak el: Jaj, Yahuwah! Ezt határoztam! – így szól Yahuwah.

Akkor jelentette ki mindezt Yirmiyahu próféta Cidkijjának, Yehuda királyának Yerushalaim-ban, amikor Babilónia királyának a hadserege ostromolta Yerushalaim-ot és Yehuda megmaradt városait, Lákist és Azékát; mert Yehuda városai közül csak ezek a megerősített városok voltak már meg. Yahuwah igéje szólt Yirmiyahuhoz, miután Cidkijjá király egyezséget kötött Yerushalaim egész népével, hogy hirdessék ki a rabszolgák felszabadítását, és engedje szabadon mindenki héber rabszolgáját és rabnőjét, és ne tartsa szolgaságban senki Yehudai embertársát. Engedelmeskedtek is a vezetők valamennyien meg az egész nép; belementek az egyezségbe, hogy mindenki szabadon engedi rabszolgáját és rabnőjét, és nem tartja tovább senki szolgaságban őket. Engedelmeskedtek, és elengedték őket, de azután visszakényszerítették a szabadon bocsátott rabszolgákat és rabnőket, és erőszakkal újra rabszolgákká és rabnőkké tették őket.

Ekkor így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz: Ezt mondja Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Én szövetséget kötöttem őseitekkel, amikor kihoztam őket Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, és azt mondtam, hogy minden hetedik esztendőben engedje el mindenki héber embertársát, aki eladta magát. Miután hat évig a rabszolgád volt, engedd szabadon! De őseitek nem hallgattak és nem figyeltek rám. Ti viszont most megtértetek, és azt tettétek, amit én helyesnek látok. Kihirdettétek a rabszolgáknak a szabadulást, és egyezséget kötöttetek színem előtt abban a házban, amelyet az én nevemről neveztek el. De azután újra meggyaláztátok nevemet, mert mindenki visszakényszerítette rabszolgáját és rabnőjét, akit kívánsága szerint szabadon bocsátott; és erőszakkal újra rabszolgákká és rabnőkké tettétek őket. Azért ezt mondja Yahuwah: Ti nem engedelmeskedtetek nekem igazán, amikor szabadulást hirdettetek: ember az embertársának és felebarátjának. Most azért én hirdetek nektek szabadulást – így szól Yahuwah. Odaadlak titeket a fegyvernek, a dögvésznek és az éhínségnek, és elrettentő példává teszlek benneteket a föld minden országa számára. Az egyezséget megszegő embereket pedig, akik nem tartották meg az előttem kötött egyezség szavait, olyanokká teszem, mint azt a borjút, amelyet kettévágtak, és átmentek a részei között. Yehuda és Yerushalaim vezetőit, az udvari embereket, a papokat és az ország egész népét, akik átmentek a borjú részei között, odaadom ellenségeik kezébe, az életükre törők kezébe; holttestük pedig az égi madarak és a földi állatok eledelévé lesz. Odaadom Cidkijját, Yehuda királyát és vezéreit is ellenségeik kezébe, az életükre törők kezébe, a babilóniai király hadseregének hatalmába, amely most elvonult innen. Mert parancsot adok – így szól Yahuwah, és visszahozom őket ehhez a városhoz: megostromolják, beveszik és fölperzselik. Yehuda városait pedig lakatlan pusztasággá teszem!

Így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz, Yahujikimnak, Yoshiyahu fiának, Yehuda királyának az idejében: Menj el a rékábiak háza népéhez, és beszélj velük; vidd be őket Yahuwah házának egyik kamrájába, és adj nekik bort inni! Magam mellé vettem tehát Jaazanját, aki Yirmeyah fia, Habaccinjá unokája volt, továbbá a testvéreit és valamennyi fiát: a rékábiak egész háza népét. Bevittem őket Yahuwah házába, Hánán fiainak a kamrájába, aki Jigdaljának, Elohim emberének volt a fia. Ez a kamra a vezetők kamrája mellett volt, Maaszéjának, Sallum fiának a kamrája fölött, aki ajtóőr volt. Itt a rékábiak háza népének a fiai elé borral telt kelyheket és poharakat tettem, és ezt mondtam nekik: Igyatok bort! De ők így feleltek: Nem iszunk bort, mert a mi ősünk, Yonadáb, Rékáb fia ezt parancsolta nekünk: Ne igyatok bort soha, se ti, se a fiaitok! Házat se építsetek, gabonát se vessetek, szőlőt se ültessetek, birtokotok se legyen! Hanem sátorban lakjatok egész életetekben, hogy sokáig éljetek azon a földön, ahol jövevények vagytok! És mi hallgattunk ősünknek, Yonadábnak, Rékáb fiának a szavára, mindarra, amit parancsolt nekünk, hogy ne igyunk egész életünkben bort, se mi, se feleségünk, se fiaink, se leányaink; és házakat se építsünk, hogy azokban lakjunk; ne legyen szőlőnk, szántóföldünk és vetésünk sem, hanem sátrakban lakjunk. Engedelmeskedtünk tehát, és mindent úgy tettünk, ahogyan ősünk, Yonadáb parancsolta. Csak amikor fölvonult Nebukadneccar, Babilónia királya az ország ellen, akkor mondtuk: Jertek, menjünk Yerushalaim-ba a káldeusok és az arámok hadserege elől! Ezért lakunk Yerushalaim-ban.

Ekkor így szólt Yirmiyahuhoz Yahuwah igéje: Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Menj, és mondd meg Yehuda férfiainak és Yerushalaim lakóinak: Miért nem okultok, és miért nem hallgattok beszédemre? – így szól Yahuwah. Yonadábnak, Rékáb fiának a szavait megtartották. Ő azt parancsolta fiainak, hogy ne igyanak bort; nem is ittak a mai napig sem, hanem engedelmeskedtek ősük parancsának. Én is szóltam hozzátok, idejében szóltam, de ti nem hallgattatok rám. Elküldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, idejében küldtem, és ezt mondtam: Térjen meg mindenki a rossz útról! Jobbítsátok meg tetteiteket, ne kövessetek más elohimokat, és ne tiszteljétek őket! Akkor azon a földön lakhattok, amelyet nektek és őseiteknek adtam. De ti nem figyeltetek és nem hallgattatok rám. Yonadábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát, amit az megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám. Azért ezt mondja Yahuwah, a Seregek Elohim-ja, Yiszráel Elohim-ja: Elhozom Yehudara és Yerushalaim minden lakójára mindazt a veszedelmet, amit megmondtam. Mert beszéltem hozzájuk, de nem hallgattak rám, hívtam őket, de nem válaszoltak.

A rékábiak háza népének pedig ezt mondta Yirmiyahu: Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Mivel ti hallgattatok ősötöknek, Yonadábnak a parancsára, megtartottátok minden parancsát, és mindent úgy tettetek, ahogyan ő parancsolta nektek, azért így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Nem halnak ki Yonadábnak, Rékáb fiának az utódai, színem előtt maradnak mindenkor!

Yahujikimnak, Yoshiyahu fiának, Yehuda királyának a negyedik esztendejében így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz: Végy elő egy irattekercset, és írd rá mindazokat az igéket, amelyeket kijelentettem neked Yiszráelről, Yehudaról és a többi népről, attól fogva, hogy beszélni kezdtem hozzád: Yoshiyahu idejétől egészen a mai napig. Talán meghallja Yehuda háza, hogy mennyi veszedelmet készülök rájuk zúdítani, és ha megtérnek a rossz útról, én megbocsátom bűnüket és vétküket.

Ekkor Yirmiyahu hívta Bárúkot, Nérijjá fiát, Bárúk pedig leírta Yirmiyahu diktálása után az irattekercsre Yahuwah-nak minden igéjét, amit kijelentett neki. Majd ezt parancsolta Yirmiyahu Bárúknak: Én akadályozva vagyok, nem mehetek Yahuwah házába, azért te menj, és Yahuwah házában a böjt napján olvasd fel a nép előtt a tekercset, amelyre diktálásom után leírtad Yahuwah igéjét. Olvasd fel azok előtt a Yehudaiak előtt is, akik a városaikból érkeztek! Talán Yahuwah elé száll könyörgésük, és megtérnek a rossz útról. Mert nagy és lángoló haraggal beszélt Yahuwah ez ellen a nép ellen. Bárúk, Nérijjá fia pontosan úgy járt el, ahogyan Yirmiyahu próféta parancsolta, és felolvasta az iratból Yahuwah igéjét Yahuwah házában.

Yahujikimnak, Yoshiyahu fiának, Yehuda királyának ötödik esztendejében, a kilencedik hónapban ugyanis kihirdették Yerushalaim egész népének és a Yehuda városaiból Yerushalaim-ba érkezett egész népnek, hogy tartsanak böjtöt Yahuwah előtt. Ekkor olvasta fel Bárúk az iratból Yirmiyahu szavait Yahuwah házában, Gemarjának, Sáfán kancellár fiának a kamrájában, a felső udvarban, Yahuwah háza új kapujának a bejáratánál, az egész nép előtt.

Amikor meghallgatta Mikayahu, Gemarjá fia, Sáfán unokája ebből az iratból Yahuwah minden igéjét, elment a királyi palotába a kancellár szobájába, ahol éppen ott ültek a vezető emberek mindnyájan: Elisámá kancellár, Delájá, Shemáyahnak a fia, Elnathan, Akbórnak a fia, Gemarjá, Sáfánnak a fia, Cidkijjá, Hananjának a fia és a többi vezető ember. Mikayahu jelentette nekik mindazt, amit hallott, amikor Bárúk felolvasta az iratot a nép előtt. Ekkor elküldték a vezető emberek Bárúkhoz Yehudit, Netanjá fiát, Selemjá unokáját, Kúsi dédunokáját ezzel az üzenettel: Vedd a kezedbe a tekercset, amelyet felolvastál a nép előtt, és jöjj ide! Bárúk, Nérijjá fia kezébe vette a tekercset, és elment hozzájuk. Ők ezt mondták neki: Ülj le és olvasd fel előttünk! És Bárúk felolvasta előttük. Amikor az egészet végighallgatták, megrettenve néztek egymásra, és ezt mondták Bárúknak: Nekünk jelentenünk kell mindezt a királynak. Majd ezt kérdezték Bárúktól: Mondd el nekünk, hogyan írtad le mindezeket? Diktálás után? Bárúk így felelt nekik: Diktálva mondja nekem mindezeket, én pedig leírom a tekercsre tintával. A vezetők ezt mondták Bárúknak: Menj, és rejtőzz el te is, meg Yirmiyahu is; ne tudja senki, hogy hol vagytok!

Majd bementek a királyhoz az udvarba, miután a tekercset elhelyezték Elisámá kancellár szobájában, és jelentették mindezt a királynak. A király elküldte Yehudit, hogy hozza el a tekercset. Yehudi el is hozta Elisámá kancellár szobájából, és felolvasta a király előtt, és a király szolgálatában álló vezető emberek előtt. A király éppen a téli palotában tartózkodott, mert az év kilencedik hónapja volt. Előtte a kályhában égett a tűz. Amikor Yehudi három vagy négy hasábot elolvasott, a király levágta azt a kancellár késével, és a kályha tüzébe dobta, míg csak az egész tekercs a kályha tüzébe nem került. Nem rettentek meg, ruháikat sem szaggatták meg, sem a király, sem udvari emberei, amikor hallották mindezeket. Elnathan, Delájá és Gemarjá kérlelték ugyan a királyt, hogy ne égesse el a tekercset, de nem hallgatott rájuk. Sőt megparancsolta a király Yerahmeél királyfinak, Szerájának, Azriél fiának és Selemjának, Abdeél fiának, hogy fogják el Bárúk írnokot és Yirmiyahu prófétát. De Yahuwah elrejtette őket.

Így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz azután, hogy a király elégette a tekercset azokkal az igékkel, amelyeket Bárúk Yirmiyahu diktálása után írt le: Végy elő egy másik tekercset, és írd rá az előbbi igéket mind, amelyek az előző tekercsen voltak, de elégette Yahujikim, Yehuda királya! Yahujikimnak, Yehuda királyának pedig mondd meg: Így szól Yahuwah: Te elégetted azt a tekercset, és ezt mondtad: Miért írtad rá, hogy el fog jönni a babilóniai király, elpusztítja ezt az országot, és véget vet benne az embernek és állatnak?! Ezért így szól Yahuwah Yahujikimról, Yehuda királyáról: Nem fog az utódja David trónján ülni. Holttestét pedig kidobják, és ott hever nappal a hőségben, éjszaka a fagyon. Megbüntetem őt és utódját meg udvari embereit a bűneik miatt. Elhozom rájuk és Yerushalaim lakóira meg a Yehudaiakra mindazt a veszedelmet, amit megmondtam nekik, de nem hallgattak meg.

Yirmiyahu tehát elővett egy másik tekercset, odaadta Bárúk írnoknak, Nérijjá fiának, az pedig felírta rá Yirmiyahu diktálása után azokat a beszédeket, amelyek a Yahujikim, Yehuda királya által elégetett iratban voltak. Sőt még sok más hasonló beszédet is csatoltak hozzájuk.

Konjáhú, Yahujikim fia helyett Cidkijjá, Yoshiyahu fia lett a király, akit Nebukadneccar, Babilónia királya tett Yehudanak a királyává. Nem hallgatott sem ő, sem udvari emberei, sem az ország népe Yahuwah beszédére, amelyet Yirmiyahu próféta által jelentett ki.

Egyszer elküldte Cidkijjá király Yúkalt, Selemjá fiát és Cefanjá papot, Maaszéjá fiát Yirmiyahu prófétához ezzel az üzenettel: Imádkozz értünk Elohim-unkhoz, Yahuwah-hoz! Yirmiyahu szabadon járt-kelt a nép között, mert még nem vetették börtönbe. Akkor vonult ki a fáraó hadserege Egyiptomból. A Yerushalaim-ot ostromló káldeusok pedig, hallva ennek hírét, elvonultak Yerushalaim alól. Így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahu prófétához:

Ezt mondja Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Yehuda királyának, aki hozzám küldött titeket, hogy megkérdezzetek, mondjátok meg, hogy a fáraó hadserege, amely segítségetekre jött, visszatér országába, Egyiptomba. A káldeusok pedig újból ostrom alá veszik ezt a várost, elfoglalják és fölperzselik. Ezt mondja Yahuwah: Ne áltassátok magatokat azzal, hogy majd elvonulnak innen a káldeusok, mert nem fognak elvonulni! Ha megvernétek is az ellenetek harcoló káldeusok egész hadseregét, úgyhogy csak sebesültek maradnának belőle, még ezek is fölkelnének sátrukból, és fölperzselnék ezt a várost.

Amikor elvonult a káldeusok hadserege Yerushalaim alól a fáraó hadserege miatt, Yirmiyahu el akart menni Yerushalaim-ből Binyamin földjére, hogy átvegye birtokát rokonai körében. De a Binyamin-kapunál elfogta Yirmiyahu prófétát az őrség parancsnoka, név szerint Yirijjá, Selemjá fia, Hananjá unokája, és azt mondta: Te a káldeusokhoz akarsz átszökni. Yirmiyahu azonban azt felelte: Hazugság! Nem akarok a káldeusokhoz átszökni! De Yirijjá nem hallgatott rá, hanem letartóztatta Yirmiyahut, és a vezetők elé vitte. A vezetők felháborodtak, megverték Yirmiyahut, és börtönbe vetették Yonathan kancellár házában, mert azt használták fogháznak.

Így került Yirmiyahu a tömlöcbe, egy föld alatti üregbe. Ott kellett maradnia Yirmiyahunak sokáig. Cidkijjá király azonban érte küldött, kihozatta, és a palotájában titokban megkérdezte tőle a király: Van-e mondanivalója Yahuwah-nak? Yirmiyahu ezt felelte: Van! – és hozzátette: A babilóniai király kezébe kerülsz! Majd ezt kérdezte Yirmiyahu Cidkijjá királytól: Mit vétettem ellened, udvari embereid és a nép ellen, hogy fogházba vetettetek engem? Hol vannak prófétáitok, akik azt prófétálták nektek, hogy nem jön el Babilónia királya ellenetek és az ország ellen?! Most azért, Yahuwah király, hallgass meg, és jusson eléd könyörgésem: Ne vitess vissza Yonathan kancellár házába, ne kelljen ott meghalnom! Cidkijjá király ezért azt parancsolta, hogy a börtön udvarán legyen felügyelet alatt Yirmiyahu, és adjanak neki naponként egy kenyeret a pékek utcájából, amíg csak el nem fogy a kenyér a városban. Így maradhatott Yirmiyahu a börtön udvarában.

Hallotta Sefatjá, Mattánnak a fia, Gedaljá, Pashúrnak a fia, Júkal, Selemjának a fia és Pashúr, Malkijjának a fia is, amikor Yirmiyahu ezt a beszédet mondta az egész népnek: Ezt mondja Yahuwah: Aki ebben a városban marad, az fegyver, éhség és dögvész miatt fog meghalni. Aki azonban kimegy a káldeusokhoz, az megmarad, életét ajándékul kapja, és élni fog. Ezt mondja Yahuwah: A babilóniai király hadseregének a kezébe fog kerülni ez a város, és elfoglalja. Ezért a vezető emberek ezt mondták a királynak: Meg kell halnia ennek az embernek, mert elcsüggeszti a városban megmaradt harcosokat és az egész népet azzal, hogy ilyeneket hirdet nekik. Hiszen ez az ember a népnek nem a javára, hanem a vesztére törekszik! Cidkijjá király így válaszolt: A kezetekben van, hiszen a király tehetetlen veletek szemben! Fogták tehát Yirmiyahut, és beledobták Malkijjá királyfi ciszternájába, amely a börtön udvarán volt. Köteleken bocsátották le Yirmiyahut, és mivel a ciszternában nem volt víz, csak sár, belesüllyedt Yirmiyahu a sárba.

Meghallotta az etióp Ebed-Melek, a királyi palota egyik tisztje, hogy Yirmiyahut a ciszternába vetették. A király akkor a Binyamin-kapuban tartózkodott, ezért kiment Ebed-Melek a királyi palotából, és így szólt a királyhoz: uram király! Rosszul tették ezek az emberek, amikor így bántak Yirmiyahu prófétával, hogy a ciszternába dobták. Anélkül is meghalt volna az éhínség miatt, hiszen nincs már kenyér a városban! Akkor a király ezt parancsolta az etióp Ebed-Meleknek: Vigyél innen magaddal harminc embert, és húzasd föl Yirmiyahu prófétát a ciszternából, mielőtt meghalna! Ebed-Melek tehát magával vitte az embereket, bement a királyi palotába, a kincstár alatt levő helyiségbe, összeszedett ott régi és elnyűtt ruhadarabokat, és lebocsátotta azokat Yirmiyahunak köteleken a ciszternába. Majd ezt mondta az etióp Ebed-Melek Yirmiyahunak: Tedd ezeket a régi és elnyűtt ruhadarabokat hónod alatt a kötelek alá! Yirmiyahu úgy tett, és akkor kihúzták Yirmiyahut kötéllel, és kiemelték a ciszternából. Ezután Yirmiyahu a börtön udvarán tartózkodott.

Cidkijjá király magához hívatta Yirmiyahu prófétát Yahuwah házának a harmadik bejáratához. A király így szólt Yirmiyahuhoz: Akarok valamit kérdezni tőled, de ne titkolj el semmit előlem! Yirmiyahu így válaszolt Cidkijjának: Ha kijelentést mondok neked, biztosan megöletsz, ha pedig tanácsot adok, nem hallgatsz rám. Ekkor titokban megesküdött Yirmiyahunak Cidkijjá király: Az élő Yahuwah-ra mondom, aki az életet adta nekünk, hogy nem öletlek meg, és nem adlak az életedre törő emberek kezébe!

Yirmiyahu ezt mondta Cidkijjának: Így szól Yahuwah, a Seregek Elohim-ja, Yiszráel Elohim-ja: Ha van bátorságod kimenni a babilóniai király vezéreihez, akkor életben maradsz, és nem perzselik föl ezt a várost sem; életben maradsz házad népével együtt. De ha nem mégy ki a babilóniai király vezéreihez, akkor ez a város a káldeusok kezébe kerül, és fölperzselik. Te sem menekülsz meg a kezükből! De Cidkijjá király ezt felelte Yirmiyahunak: Aggódom, hogy a káldeusokhoz átpártolt Yehudaiak kezébe adnak, és azok gúnyt űznek belőlem. Nem adnak! – szólt Yirmiyahu. Hallgass Yahuwah szavára, amelyet most mondok neked, akkor jól jársz, és életben maradsz! De ha nem akarsz kimenni, megmutatta nekem Yahuwah, hogy akkor mi történik: Kivisznek minden asszonyt, aki itt maradt a Yehudai király palotájában, a babilóniai király vezéreihez, és akkor ezt mondják az asszonyok: Megcsaltak, hatalmukba kerítettek legjobb barátaid.

És amikor lábad ingoványba merült, ők cserbenhagytak! Feleségeidet és fiaidat is mind kiviszik a káldeusokhoz. Te sem menekülsz meg kezükből, hanem elfognak, és a babilóniai király kezébe adnak; ezt a várost pedig fölperzselik.

Cidkijjá ezt mondta Yirmiyahunak: Senkinek sem szabad megtudnia ezeket a dolgokat, mert különben meghalsz! Ha meghallják a vezető emberek, hogy beszéltem veled, elmennek hozzád, és ezt mondják neked: Mondd el, miről beszéltél a királlyal! Ne titkolj el előttünk semmit, különben megölünk! Miről beszélt veled a király? Akkor te így válaszolj nekik: A király elé terjesztettem kérésemet, hogy ne vitessen vissza Yonathan házába, mert ott meghalnék. El is mentek a vezető emberek Yirmiyahuhoz, és kikérdezték. De ő úgy tájékoztatta őket, ahogyan a király megparancsolta. Azok némán távoztak el tőle, mert nem hallottak meg tőle semmit. Így maradt Yirmiyahu a börtönudvarban egészen addig, amíg el nem foglalták Yerushalaim-ot. Ott volt, amikor elfoglalták Yerushalaim-ot.

Cidkijjá, Yehuda királya uralkodásának kilencedik évében, a tizedik hónapban jött el Nebukadneccar, Babilónia királya egész haderejével Yerushalaim ellen, és ostrom alá vette. Cidkijjá uralkodásának tizenegyedik évében, a negyedik hónap kilencedik napján törtek be a városba. Bevonultak a babilóniai király vezérei, és leültek a középső kapuban: Nérgal-Szárecer, Szamgar-Nebú, Szár-szekím udvarnagy, Nérgal-Szárecer főmágus és a babilóniai király többi vezérei mind. Amikor meglátta őket Cidkijjá, Yehuda királya és a harcosai, megfutamodtak. Éjjel mentek ki a városból a királyi kert felé vezető úton, a két kőfal között levő kapun át, és elvonultak a síkság felé vivő úton. A káldeus hadsereg azonban üldözőbe vette őket, és utolérték Cidkijját a Yerikoi síkságon. Elfogták, és Nebukadneccarhoz, Babilónia királyához vitték Riblába, Hamát földjére, hogy ítéletet mondjon fölötte. Babilónia királya lemészároltatta Cidkijjá fiait Riblában a szeme láttára, és lemészároltatta Babilónia királya Yehuda valamennyi nemesét is. Cidkijját pedig megvakíttatta, bilincsbe verette, és úgy vitette Babilonba. A káldeusok fölperzselték a királyi palotát, még a köznép házait is, Yerushalaim várfalait pedig lerombolták. A városban maradt népet és azokat, akik átpártoltak hozzá, a nép többi részével együtt fogságba vitte Nebuzaradán, a testőrök parancsnoka Babilóniába. A nép nincstelen részét, akiknek semmijük sem volt, Yehuda földjén hagyta Nebuzaradán testőrparancsnok, és szőlőket és szántóföldeket adott nekik azon a napon.

Yirmiyahura nézve pedig ezt a parancsot adta Nebukadneccar, Babilónia királya Nebuzaradán testőrparancsnoknak: Vedd magad mellé, és legyen rá gondod! Ne tégy vele semmi rosszat, hanem úgy bánj vele, ahogyan kívánja. Intézkedett tehát Nebuzaradán testőrparancsnok, Nebusazbán udvarnagy, Nérgal-Szárecer főmágus és a babilóniai király többi vezető embere, kihozatták Yirmiyahut a börtönudvarból, és átadták Gedaljának, Ahikám fiának, Sáfán unokájának, hogy vigye haza. Így ő a nép között maradt.

Yirmiyahuhoz pedig így szólt Yahuwah igéje, amikor még a börtön udvarába volt zárva: Menj, és mondd meg az etióp Ebed-Meleknek: Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Én beteljesítem, amit kijelentettem e város kárára és nem javára. Szemed láttára következik be minden a maga idejében. De téged megmentelek azon a napon – így szól Yahuwah, és nem kerülsz azoknak az embereknek a kezébe, akiktől iszonyodsz. Bizonyosan megszabadítalak, nem esel el fegyvertől, és életedet ajándékul kapod, mert bíztál bennem! – így szól Yahuwah.

Így következett be az, amit Yirmiyahunak mondott Yahuwah, miután Nebuzaradán testőrparancsnok szabadon bocsátotta Rámáhban. Mert elfogatásakor őt is láncra verték a többi Yerushalaim-i és Yehudai fogoly között, akiket fogságba vittek Babilóniába. A testőrparancsnok kivette közülük Yirmiyahut, és ezt mondta neki: Yahuwah, a te Elohim-od kijelentette, hogy milyen veszedelem éri ezt a helyet. Beteljesítette, véghezvitte Yahuwah, amit kijelentett. Mert vétkeztetek Yahuwah ellen, és nem hallgattatok a szavára, ezért történt ez veletek. Én tehát még ma leveszem a kezedről a láncot. Ha úgy látod jónak, hogy Babilóniába jöjj velem, akkor jöjj, és nekem gondom lesz rád. Ha pedig nem látod jónak, hogy velem jöjj Babilóniába, akkor maradj! Nézd, előtted van az egész ország, mehetsz, ahová jónak és helyesnek látod! De később már nem lehet visszatérni. Menj Gedaljához, Ahikám fiához, Sáfán unokájához, akit Babilónia királya Yehuda városainak a helytartójává tett. Lakj vele a nép között, vagy menj akárhová, ahova helyesnek látod! A testőrparancsnok élelmet és ajándékot adott neki, és elbocsátotta. Yirmiyahu pedig elment Gedaljához, Ahikám fiához Micpába, és ott lakott vele az országban maradt nép között.

Meghallották a szétszóródott haderő vezérei embereikkel együtt, hogy Babilónia királya Gedalját, Ahikám fiát tette helytartóvá az országban, és rábízta a férfiakat, az asszonyokat és a gyermekeket, az ország nincstelenjeit, akiket nem vittek fogságba Babilóniába. Elmentek Gedaljához Micpába, mégpedig Yishmáél, Netanjá fia, Yochánán és Yonathan, Káréah fiai, Szerájá, Tanhumet fia és a netófái Éfaj fiai meg Jaazanjá, Maakáti fia, embereikkel együtt. Gedaljá, Ahikám fia, Sáfán unokája pedig esküvel biztatta őket és embereiket: Ne féljetek attól, hogy a káldeusokat kell szolgálni! Telepedjetek le az országban, szolgáljátok Babilónia királyát, és jó dolgotok lesz! Én itt fogok lakni Micpában, hogy szolgálatukra álljak a káldeusoknak, akik eljönnek hozzánk. Ti pedig gyűjtsétek be a bort, a gyümölcsöt és az olajat, és tegyétek el edényekbe. Lakjatok a városokban, amelyeket birtokba vehettek! Meghallották a móábiaknál, az ammóniaknál, az Edomiaknál és a többi országban élő Yehudaiak is, hogy Babilónia királya otthon hagyta a Yehudaiak maradékát, és hogy Gedalját, Ahikám fiát, Sáfán unokáját tette helytartójukká. Visszatértek tehát a Yehudaiak mindenhonnan, ahová szétszóródtak; megjöttek Yehuda földjére Gedaljához Micpába. Igen sok bort és gyümölcsöt gyűjtöttek be.

Yochánán, Káréah fia és a szétszóródott haderő vezérei mindnyájan elmentek Gedaljához Micpába, és ezt mondták neki: Nem tudod, hogy Baalisz ammóni király elküldte Yishmáélt, Netanjá fiát, hogy megöljön téged? De Gedaljá, Ahikám fia nem hitt nekik. Yochánán, Káréah fia pedig titokban ezt mondta Gedaljának Micpában: Majd én elmegyek, és megölöm Yishmáélt, Netanjá fiát úgy, hogy senki sem fogja megtudni. Miért ölne meg ő téged? Hiszen akkor szétszóródnának mindazok a Yehudaiak, akik hozzád gyűltek, és Yehudanak még a maradéka is elpusztulna. De Gedaljá, Ahikám fia így válaszolt Yochánánnak, Káréah fiának: Ne tedd azt, hazugságot beszélsz Yishmáélról!

A hetedik hónapban Yishmáél, Netanjá fia, Elisámá unokája, aki királyi származású és a király vezető emberei közül való volt, tíz emberrel elment Gedaljához, Ahikám fiához Micpába. És amikor együtt étkeztek Micpában, fölkelt Yishmáél, Netanjá fia meg a vele levő tíz ember, és levágták Gedalját, Ahikám fiát, Sáfán unokáját karddal. Így ölték meg azt, akit Babilónia királya az ország helytartójává tett. Levágta Yishmáél azokat a Yehudaiakat is, akik Gedaljával voltak Micpában, sőt az ott tartózkodó káldeusokat és harcosokat is.

A Gedaljá megölése után következő napon, amikor még nem tudtak a dologról, nyolcvan ember jött Shechemből, Shilohból és Shomronból levágott szakállal, megszaggatott ruhában és bevagdalt testtel. Ételáldozat és tömjén volt náluk, amelyet Yahuwah házába akartak vinni. Yishmáél, Netanjá fia azonban kiment eléjük Micpából, és amíg ment, egyre sírt. Amikor összetalálkoztak, ezt mondta nekik: Jöjjetek el Gedaljához, Ahikám fiához! De amint a város közepére értek, lemészárolta és egy ciszternába dobta őket Yishmáél, Netanjá fia, a vele levő emberek segítségével. De volt köztük tíz ember, akik ezt mondták Yishmáélnak: Ne ölj meg minket, mert elrejtett kincsünk van a mezőn: búza és árpa, olaj és méz. Ezért békén hagyta, és nem ölte meg őket társaikkal együtt. Azoknak az embereknek a holttestét, akiket megöltek, mert Gedaljával tartottak, abba a ciszternába dobatta bele Yishmáél, amelyet Ászá király készített, amikor megtámadta Baasá Yiszráeli király. Ezt töltötte meg Yishmáél, Netanjá fia a megöltekkel. Azután foglyul ejtette Yishmáél Micpában a nép egész maradékát, a király leányait és az egész népet, amely Micpában maradt, akiket Nebuzaradán testőrparancsnok Gedaljára, Ahikám fiára bízott. Foglyul ejtette őket Yishmáél, Netanjá fia, és elindult, hogy visszamenjen az ammóniakhoz.

De meghallotta Yochánán, Káréah fia és a haderő vezérei, akik vele voltak, hogy milyen gonoszságot követett el Yishmáél, Netanjá fia. Ezért maguk mellé vették összes emberüket, és elindultak, hogy megtámadják Yishmáélt, Netanjá fiát. Utol is érték a Gibeón mellett levő nagy víznél. Amikor a Yishmáéllal levő egész nép megpillantotta Yochánánt, Káréah fiát és vele együtt a haderő vezéreit, megörültek. És megfordult az egész nép, amelyet Yishmáél foglyul ejtett Micpában, és visszament Yochánánhoz, Káréah fiához. Yishmáél, Netanjá fia pedig nyolc emberrel elmenekült Yochánán elől, és az ammóniakhoz ment. Yochánán, Káréah fia, a haderő vezéreivel együtt, akik vele voltak, maga mellé vette a Micpából való maradék népet, amelyet visszaszerzett Yishmáéltól, Netanjá fiától, miután ez megölte Gedalját, Ahikám fiát. Visszahozta Gibeónból a vitézeket és a harcosokat, az asszonyokat és a gyermekeket meg az udvari embereket. Elindultak, és Kimhám szállásainál tartózkodtak Beit-Lechem mellett, mert Egyiptomba akartak menni. Féltek ugyanis a káldeusoktól, mert Yishmáél, Netanjá fia megölte Gedalját, Ahikám fiát, akit Babilónia királya az ország helytartójává tett.

A haderő vezérei, Yochánán, Káréah fia, Yaazanjá, Hósajá fia és az egész nép apraja-nagyja odament Yirmiyahu prófétához, és ezt mondta neki: Jusson eléd könyörgésünk, és imádkozz Elohim-odhoz, Yahuwah-hoz értünk és ezért az egész maradékért! Hiszen saját szemeddel láthatod, milyen kevesen maradtunk meg, pedig sokan voltunk. Mondja meg nekünk Elohim-od, Yahuwah, hogy milyen úton kell járnunk, és mit kell tennünk. Yirmiyahu próféta pedig ezt mondta nekik: Hallottam. Imádkozni fogok Elohim-otokhoz, Yahuwah-hoz, kívánságotok szerint. Azután mindazt megmondom nektek, amit válaszol Yahuwah, semmit sem hallgatok el előttetek. Ők pedig ezt mondták Yirmiyahunak: Yahuwah legyen ellenünk hű és igaz tanú, hogy mindent úgy teszünk, ahogyan üzeni általad Elohim-od, Yahuwah! Akár jó, akár rossz, hallgatni fogunk Elohim-unknak, Yahuwah-nak a szavára, akihez küldünk téged. Bizony, hallgatunk Elohim-unknak, Yahuwah-nak a szavára, hogy jó dolgunk legyen!

Tíz nap múlva szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz. Akkor hívatta Yochánánt, Káréah fiát és a haderő valamennyi vezérét, akik vele voltak meg az egész nép apraját-nagyját. Ezt mondta nekik: Így szól Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja, akihez küldtetek engem, hogy terjesszem eléje könyörgéseteket: Ha itt maradtok ebben az országban, akkor építelek és nem rombollak le, elültetlek és nem gyomlállak ki benneteket, mert megbántam, hogy veszedelmet zúdítottam rátok. Ne féljetek Babilónia királyától, akitől most féltek! Ne féljetek tőle – így szól Yahuwah, mert veletek vagyok, megszabadítalak és megmentelek benneteket a kezéből! Irgalmasan bánok veletek, és ő is irgalmas lesz hozzátok, és visszaenged benneteket földetekre. De ha az a szándékotok, hogy nem maradtok ebben az országban, és nem hallgattok Elohim-otoknak, Yahuwah-nak a szavára, hanem ezt mondjátok: Egyiptomba akarunk menni, ahol nem látunk harcot, és nem hallunk kürtszót, ahol van kenyér, nem éhezünk, ezért ott akarunk lakni! – akkor halljátok meg Yahuwah igéjét, Yehuda maradéka!

Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Ha ti Egyiptomba szándékoztok menni, és odamentek, hogy ott lakjatok mint jövevények, akkor utolér benneteket Egyiptomban a fegyver, amelytől féltek, és nyomon követ Egyiptomba az éhínség is, ami miatt aggódtok, és ott haltok meg. Mert minden ember, aki Egyiptomba szándékozik menni, hogy ott lakjék mint jövevény, fegyver, éhínség és dögvész miatt fog meghalni. Senki sem tud közülük elfutni vagy elmenekülni a veszedelem elől, amelyet én hozok rájuk. Bizony, ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: ahogyan kiáradt lángoló haragom Yerushalaim lakóira, úgy árad ki rátok haragom, ha Egyiptomba mentek. Átok, rémület, szidalom és gyalázat ér utol, és nem látjátok meg többé ezt a helyet. Így szól hozzátok Yahuwah, Yehuda maradéka: Ne menjetek Egyiptomba! Jól értsétek meg, hogy mire figyelmeztetlek ma benneteket! Becsaptátok magatokat, amikor engem Elohim-otokhoz, Yahuwah-hoz küldtetek, és azt mondtátok: Imádkozz értünk Elohim-unkhoz, Yahuwah-hoz, és mondd meg nekünk mindazt, amit Elohim-unk, Yahuwah üzen, mi pedig megtesszük. Meg is mondtam ma nektek, de nem hallgattatok Elohim-otoknak, Yahuwah-nak szavára semmiben, amit üzent nektek. Ezért tudjátok meg, hogy fegyver, éhínség és dögvész miatt haltok meg azon a helyen, ahová menni akartok, hogy ott lakjatok mint jövevények.

Amikor Yirmiyahu végig elmondta az egész népnek Elohim-uknak, Yahuwah-nak minden igéjét, amit Elohim-uk, Yahuwah üzent nekik, mindezeket a szavakat, így szólt Azarjá, Hósajá fia meg Yochánán, Káréah fia és valamennyi kevély ember Yirmiyahuhoz: Hazugságot beszélsz! Nem üzente tőled Elohim-unk, Yahuwah, hogy ne menjünk Egyiptomba, hogy ott lakjunk mint jövevények. Bárúk, Nérijjá fia izgat téged ellenünk, hogy a káldeusok kezébe juttasson bennünket, és halálunkat okozza, vagy pedig fogságba vitessen Babilóniába. Nem is hallgatott Yochánán, Káréah fia, sem a haderő vezérei, sem az egész nép Yahuwah szavára, hogy Yehuda országában maradjanak. És magával vitte Yochánán, Káréah fia és a haderő vezérei Yehuda egész maradékát, akik visszatértek Yehudaba azok közül a népek közül, amelyek közé szétszóródtak mint jövevények: a férfiakat, a nőket és a gyermekeket meg a király leányait és mindenkit, akit Nebuzaradán testőrparancsnok otthagyott Gedaljánál, Ahikám fiánál, Sáfán unokájánál, végül Yirmiyahu prófétát és Bárúkot, Nérijjá fiát is. Elmentek tehát Egyiptomba, mert nem hallgattak Yahuwah szavára; és eljutottak Tahpanhészig.

Tahpanhészban így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahuhoz: Végy a kezedbe nagy köveket, és ásd el a Yehudai férfiak szeme láttára a fáraó tahpanhészi palotájának a bejárata előtt a kikövezett téren. Azután ezt mondd nekik: Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Elküldök szolgámért, Nebukadneccar babilóniai királyért, idehozom, és trónját e kövek fölé helyezem, amelyeket elástam; ezek fölött feszíti ki sátrát. El fog jönni, és leveri Egyiptom országát. Aki halálra méltó, meghal; aki fogságra méltó, fogságba kerül; aki pedig fegyverre méltó, azt fegyver öli meg. Felgyújtja az egyiptomi elohimok templomait, fölperzseli azokat, fogságba viszi elohimjaikat. Átkutatja Egyiptomot, ahogyan a pásztor kitetvezi a ruháját, és bántatlanul vonul el onnan. Összetöri az Egyiptomban levő Beit-Shemesh oszlopait, az egyiptomi elohimok templomait pedig fölperzseli.

Ez az az ige, amely Yirmiyahuhoz szólt mindazokról a Yehudaiakról, akik Egyiptomba költöztek, és Migdólban, Tahpanhészban, Nófban és Patrósz földjén laktak: Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Láttátok, milyen sok veszedelmet hoztam Yerushalaim-ra és Yehuda minden városára. Azok most mind romban állnak és lakatlanok. Azért van ez, mert gonoszságukkal bosszantottak engem, amikor tömjénezni jártak, és más elohimokat tiszteltek, akiket nem ismertek sem ők, sem ti, sem őseitek. Pedig elküldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, idejében küldtem, és megmondtam, hogy ne kövessetek el olyan utálatos dolgot, amit gyűlölök! De nem hallgattak és nem figyeltek rájuk, nem tértek meg gonoszságukból, hanem más idegen elohimoknak tömjéneztek. Ezért áradt ki lángoló haragom, és lángolt Yehuda városaiban meg Yerushalaim utcáin, úgyhogy rommá és pusztává lettek. Így van ez ma is. Ezért most így szól Yahuwah, a Seregek Elohim-ja, Yiszráel Elohim-ja: Miért követtek el ilyen nagy gonoszságot a magatok kárára, amely miatt kiirtanak Yehudaban férfit és nőt, gyermeket és csecsemőt, és még maradékotokat sem hagyják meg?! Hiszen bosszantotok engem kezetek csinálmányaival, és más idegen elohimoknak tömjéneztek Egyiptomban, ahová jöttetek, hogy itt lakjatok mint jövevények. Emiatt kiirtanak benneteket, átkozottak és gyalázatosak lesztek a föld valamennyi népe között. Talán elfelejtettétek őseitek gonoszságát, Yehuda királyainak és feleségeiknek gonoszságát, a magatok és feleségeitek gonoszságát, amelyet Yehudaban és Yerushalaim utcáin követtek el? Nem alázkodtak meg a mai napig sem, nem féltek, és nem éltek törvényem és rendelkezéseim szerint, amelyeket nektek és őseiteknek adtam.

Ezért így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Én most ellenetek fordulok, veszedelmet hozok rátok, és kiirtom egész Yehudat. Elragadom Yehuda maradékát, akik elhatározták, hogy Egyiptomba mennek, és ott laknak mint jövevények. Megsemmisülnek mindnyájan Egyiptom országában. Fegyver által esnek el, éhség miatt vesznek el, a nép apraja-nagyja fegyver és éhség miatt hal meg: átok, rémület, szidalom és gyalázat éri utol őket. Megbüntetem az Egyiptomba települőket, ahogyan Yerushalaim-ot is megbüntettem fegyverrel, éhínséggel és dögvésszel! Nem menekül és nem szabadul meg senki Yehuda maradékából, akik Egyiptomba mentek, hogy ott lakjanak mint jövevények. Nem térhetnek vissza Yehudaba, pedig sóvárognak arra, hogy újból ott lakjanak. De nem térhet vissza, csak néhány menekült!

Akkor mindazok a férfiak, akik tudták, hogy feleségeik más idegen elohimoknak szoktak tömjénezni, és mindazok az asszonyok, akik nagy tömegben ott álltak, meg az egész nép, amely Egyiptomban, Patrószban lakott, így válaszoltak Yirmiyahunak: Nem engedelmeskedünk neked abban, amit Yahuwah nevében hirdettél nekünk, hanem mindazt megtesszük, amit kimondtunk: tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot mutatunk be neki, ahogyan tettük mi és atyáink, királyaink és vezetőink Yehuda városaiban és Yerushalaim utcáin. Mert akkor jóllaktunk kenyérrel, jó dolgunk volt, és nem kerültünk veszedelembe. De amióta abbahagytuk a tömjénezést az ég királynőjének, és nem mutatunk be neki italáldozatot, azóta mindenben szűkölködünk, fegyver és éhínség miatt pusztulunk. És ha az ég királynőjének tömjénezünk – mondták az asszonyok -, és italáldozatot mutatunk be neki, talán férjeink tudta nélkül készítünk áldozati süteményeket, amelyek őt ábrázolják, és úgy mutatunk be neki italáldozatot? Amikor a férfiak, az asszonyok és az egész nép így válaszolt Yirmiyahunak, ő ezt mondta az egész népnek: Éppen ezt a tömjénezést nem tudta elfelejteni Yahuwah: azt, hogy Yehuda városaiban és Yerushalaim utcáin tömjéneztetek ti, őseitek, királyaitok, vezetőitek és az ország népe, és ezt vette szívére! Nem tűrhette tovább Yahuwah gonosz tetteiteket és utálatos szokásaitokat, amelyeket követtetek. Ezért lett országotok rommá és pusztasággá, gyalázatossá és lakatlanná, amilyen az ma is! Mivel tömjéneztetek, vétkeztetek Yahuwah ellen, és nem hallgattatok Yahuwah szavára, nem éltetek az ő törvénye, rendelkezései és intelmei szerint, azért ért utol benneteket ez a veszedelem. Így van ez ma is!

Azután ezt mondta Yirmiyahu az egész népnek és az asszonyoknak: Halljátok meg Yahuwah igéjét ti Yehudaiak mindnyájan, akik Egyiptomban vagytok! Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Ti és feleségeitek megtettétek, amit kimondtatok: Teljesítjük fogadalmainkat, amelyeket megfogadtunk, hogy tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot mutatunk be neki. Jól van, tartsátok meg fogadalmaitokat, és teljesítsétek fogadalmaitokat! De halljátok meg Yahuwah igéjét ti Yehudaiak mindnyájan, akik Egyiptomban laktok: Megesküdtem az én nagy nevemre – mondotta Yahuwah, hogy egyetlen Yehudai ember sem ejti ki többé a nevemet egész Egyiptomban így: az én URamra, az élő Yahuwah-ra mondom! Gondom lesz rájuk, de kárukra és nem javukra. Mert elpusztulnak, végük lesz fegyver és éhség miatt azoknak a Yehudaiaknak, akik Egyiptomban vannak. De akik megmenekülnek a fegyvertől, vissza fognak térni Egyiptomból Yehudaba, szám szerint kevesen. Majd megtudja Yehuda maradéka, mindazok, akik Egyiptomba mentek, hogy ott lakjanak mint jövevények, hogy kinek a szava valósul meg, az enyém, vagy az övék?! Ez lesz annak a jele – így szól Yahuwah, hogy megbüntetlek benneteket ezen a helyen, és akkor megtudjátok, hogy valóra válik az, amit romlásotokról mondtam. Így szól Yahuwah: Én Hofra fáraót, Egyiptom királyát, ellenségeinek a kezébe adom, azoknak a kezébe, akik életére törnek, ahogyan Cidkijját, Yehuda királyát is Nebukadneccar babilóniai király kezébe adtam, aki ellensége volt, és életére tört.

Ezt az igét mondta Yirmiyahu próféta Bárúknak, Nérijjá fiának, amikor leírta egy könyvbe Yirmiyahu beszédeit az ő diktálása nyomán, Yahujikimnak, Yoshiyahu fiának, Yehuda királyának a negyedik esztendejében: Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja, ezt mondja rólad, Bárúk: Te így beszélsz: Jaj nekem, mert Yahuwah kínnal tetézi fájdalmamat! Belefáradtam a sóhajtozásba, nem találok nyugalmat! Ezt feleld neki: Így szól Yahuwah: Nézd csak, amit építettem, azt most lerombolom, és amit ültettem, most kigyomlálom az egész országban. És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól Yahuwah, de te életedet ajándékul kapod, bárhová mégy.

Yahuwah igéje, amely Yirmiyahu prófétához szólt a népekről:

Egyiptomról; Nékó fáraónak, Egyiptom királyának a hadseregéről, melyet megvert Nebukadneccar, Babilónia királya az Eufrátesz folyó mellett Karkemisnél Yahujikimnak, Yoshiyahu fiának, Yehuda királyának a negyedik esztendejében:

Készítsétek a pajzsot
és a vértet:
induljatok a harcba!

Fogjátok be a lovakat,
üljetek föl, lovasok!
Álljatok sorba sisakban,
fenjétek a lándzsákat,
öltsetek páncélt!

De mit látok?
Megrettennek,
meghátrálnak,
vitézeiket leverik,
hanyatt-homlok menekülnek,
vissza se néznek!

Iszonyat mindenütt
– így szól Yahuwah.

Nem futhat el a gyors,
a vitéz sem menekülhet meg.
Megbotlanak
és elesnek
északon
az Eufrátesz folyó mellett.

Ki az, aki árad,
mint a Nílus,
vizei zúgnak,
mint a folyamok?

Egyiptom árad,
mint a Nílus,
vizei zúgnak,
mint a folyamok.

Ezt mondta:
Elárasztom,
elborítom a földet,
városokat pusztítok el
lakosaikkal együtt!

Vágtassatok, lovak,
robogjatok, harci kocsik,
vonuljanak ki a vitézek,
pajzzsal fölszerelt kúsiak és pútiak
és íjjal fölszerelt lúdiak!

De az a nap Yahuwah-é,
a Seregek Yahuwah-jáé;
bosszúállás napja,
bosszút áll ellenségein.

Pusztít a fegyver,
amíg csak bírja,
csurog róla a vér.

Yahuwah-nak,
a Seregek Yahuwah-jának véresáldozata ez
észak földjén,
az Eufrátesz folyónál.

Menj Gileádba,
és végy balzsamot,
Egyiptom szűz leánya!
Hiába a sok orvosság,
mégsem gyógyulsz meg!

Hallják gyalázatodat a népek,
jajgatásoddal tele van a föld,
mert egyik vitéz a másikba botlik,
és elesnek együtt mindketten.

Ezt az igét jelentette ki Yahuwah Yirmiyahu prófétának arról, hogy eljön Nebukadneccar, Babilónia királya, és leveri Egyiptomot:

Mondjátok el Egyiptomban,
hirdessétek Migdólban,
hirdessétek Nófban
és Tahpanhészban!

Ezt mondjátok:
Állj elő,
légy erős,
mert fegyver pusztít körülötted!

Miért menekül Ápisz,
a te hatalmas Elohim-od?
Nem tudott ellenállni,
mert elkergette Yahuwah!

Sokan megtántorodtak,
egymásra hullottak.
Akkor ezt mondták:
Jöjjetek,
térjünk vissza népünkhöz,
szülőföldünkre
a gyilkos fegyver elől!

A fáraót, Egyiptom királyát
szájhősnek nevezik,
aki elmulasztotta az alkalmat.

Életemre mondom
– így szól a Király,
Seregek Yahuwah-ja a neve -,
hogy oly bizonyosan bekövetkezik ez,
ahogyan a Tábór ott áll a hegyek közt,
és a Karmel a tengerben.

Készítsd holmidat a fogságbamenetelre,
Egyiptom lakossága!
Mert pusztává lesz Nóf,
felgyújtják,
és nem lesz lakója.

Szépséges üszőborjú Egyiptom,
de bögöly száll rá északról.

Zsoldosai is olyanok benne,
mint a hizlalt bikaborjúk,
mégis megfordulva valamennyien elfutnak,
nem állnak helyt,
ha eljön rájuk a veszedelem napja,
a büntetés ideje.

Kígyó sziszegése hangzik,
mert haderővel jönnek,
és fejszékkel mennek neki,
mint a favágók.

Kivágják erdejét
– így szól Yahuwah,
noha áthatolhatatlan.
Mert többen vannak,
mint a sáskák,
és megszámlálhatatlanok.

Megszégyenül Egyiptom leánya,
északi nép kezébe kerül.

Így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja: Csapással sújtom Ámón Elohim-ot Nó városában, a fáraót és Egyiptomot, elohim-jait és királyait, a fáraót és azokat, akik benne bíznak. Azoknak a kezébe adom őket, akik az életükre törnek, Nebukadneccar babilóniai királynak és szolgáinak a kezébe. De azután megint úgy laknak ott, mint hajdan – így szól Yahuwah.

De te ne félj, szolgám, Yaakov,
és ne rettegj, Yiszráel!
Mert én hazasegítlek a messzeségből,
ivadékaidat a fogság földjéről.

Visszatér Yaakov,
és békében lesz,
gondtalanul él,
nem riasztja senki.

Ne félj, szolgám, Yaakov
– így szól Yahuwah,
mert én veled leszek!

Véget vetek minden népnek,
akik közé szétszórtalak,
de neked nem vetek véget.

Megfenyítelek igazságosan,
mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.

Így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahu prófétához a filiszteusokról, mielőtt a fáraó leverte Gázát.

Ezt mondja Yahuwah:
Víz indul el északról,
áradó folyóvá lesz;
elárasztja az országot
és a benne élőket,
a városokat
és a bennük lakókat.

Az emberek segítségért kiáltanak,
jajgat az ország minden lakója.

Mert hangosan csattog a mének patája,
dübörögnek a harci kocsik robogó kerekei.
Az apák még fiaikkal sem törődnek,
mert erejük odalett,

mert jön az a nap,
amely elpusztít minden filiszteust,
kiirtja Tírusz
és Szidón utolsó segítőit is.

Elpusztítja Yahuwah a filiszteusokat,
a Kaftór szigetéről valók utódait.

Kopaszra nyiratkoznak Gázában,
elnémulnak Ashkelonban.

Völgyüknek maradék népe,
meddig vagdalod magadat?

Jaj, ÚRnak kardja,
meddig nem nyugszol meg?
Húzódj vissza hüvelyedbe,
csillapodj,
maradj veszteg!

Hogyan maradhatna nyugton,
hiszen Yahuwah parancsolt neki?!
Odarendelte azt Ashkelon
és a tengerpart ellen.

Móábról ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja:

Jaj Nebónak, mert elpusztul!
Kirjátaim megszégyenül, elfoglalják,
Miszgáb megszégyenül, összezúzzák.

Odavan már Móáb dicsősége,
Hesbónban gonosz tervet szőnek ellene:
Jertek, irtsuk ki a népek közül!
Te is elnémulsz, Madmén, utolér a fegyver!

Kiáltás hangzik Hórónaimból
a pusztulás és nagy romlás miatt.
Összeomlott Móáb,
kiáltásuk Cóárig hangzik.

Keservesen sírva mennek föl a Luhít-hágón,
Hórónaim lejtőjén jajkiáltás hangzik
az ellenség pusztítása miatt.

Meneküljetek,
mentsétek meg életeteket,
és legyetek olyanok,
mint bokor a pusztában!

Mivel alkotásaidban és kincseidben bíztál,
téged is elfoglalnak.
Kemós fogságba megy
papjaival és a vezetőkkel együtt.

Eljön a pusztító minden város ellen,
egy város sem menekül meg.
Odalesz a völgy,
elpusztul a fennsík,
ahogyan megmondta Yahuwah.

Adjatok szárnyat Móábnak,
hogy elszállhasson,
mert városai pusztává lesznek,
senki sem lakik bennük.

Átkozott, aki Yahuwah dolgát hanyagul végzi,
átkozott, aki kíméli kardját a vértől!

Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta,
és pihent, mint seprőn a bor.
Nem öntötték át egyik edényből a másikba,
nem kellett fogságba mennie.
Ezért maradt meg zamata,
illata sem változott meg.

De jön már az az idő
– így szól Yahuwah,
amikor csaposokat küldök hozzá,
akik megcsapolják,
edényeit kiürítik,
korsóit összetörik.

Megszégyenül Móáb Kemós miatt,
ahogyan megszégyenült Yiszráel háza Beit-El miatt,
amelyben bízott.

Hogyan mondhatjátok:
Vitézek vagyunk,
és harcra termett erős férfiak?

Elpusztul Móáb,
városait megszállják,
válogatott ifjai vágóhídra kerülnek!
– így szól a Király,
Seregek Yahuwah-ja a neve.

Közeledik Móáb veszedelme,
nagyon gyorsan eléri romlása.
Szánakozzatok rajta, kik körülötte laktok,
mindenki, aki ismeri nevét!

Mondjátok:
Jaj, de összetört az erős bot,
az ékes pálca!

Szállj le dicsőségedből,
ülj a porba, Díbón lakossága,
mert Móáb pusztítója fölvonult ellened,
lerombolja erődeidet!

Állj ki az útra,
nézz körül, Aróér lakossága!
Kérdezd a futva menekülőt:
Mondd, mi történt?

Megszégyenült Móáb,
összezúzták!
Jajgassatok és kiáltsatok,
hirdessétek az Arnón mellett,
hogy elpusztult Móáb!

Eljött az ítélet a sík földre:
Hólónra, Yahcára és Méfáatra,
Díbónra, Nebóra és Beit-Diblátaimra,
Kirjátaimra, Beit-Gámúlra és Beit-Meónra,
Kerijjótra, Bocrára
és Móáb országának összes városára
közel és távol.

Letörték Móáb szarvát,
és karját összezúzták!
– így szól Yahuwah.

Itassátok le Móábot,
mert felfuvalkodott Yahuwah-val szemben!
Tenyereljen bele a maga okádásába,
és legyen nevetségessé ő is!

Teelőtted is nevetséges volt Yiszráel,
és mintha a tolvajok közé tartozott volna,
valahányszor beszéltél róla,
gúnyosan csóváltad a fejed!

Hagyjátok el a városokat,
és lakjatok a kősziklán, Móáb lakosai!
Legyetek olyanok, mint a galamb,
amely a barlangok nyílásában fészkel!

Hallottunk Móáb gőgjéről,
hogy milyen gőgös, büszke
és dölyfös,
fennhéjázó és kevély szívű.

Tudom, hogy milyen féktelen
– így szól Yahuwah,
hazug a fecsegése,
hamisak tettei.

Ezért jajgatok Móáb miatt,
sóhajtozom egész Móábért,
sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért.

Jobban siratlak, mint Jazért,
Szibmá szőlője!
Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak,
Jazérig elértek,
de gyümölcsszedésedre
és szüretedre rátört a pusztító!

Odalett az öröm
és a vigadozás Móáb földjéről
és kertjeiből.

A sajtóból kifogyott a bor,
nem taposnak kurjongatva,
nem is hallatszik kurjantás.

Hesbón és Elálé kiáltása Yahacig ér,
hangjuk Cóártól Hórónaimig
és Eglat-Selisijjáig hallatszik,
mert Nimrím vizei is elapadnak.

Elpusztítom Móábban
– így szól Yahuwah,
aki az áldozóhalmon áldozik,
és elohim-jainak tömjénez.

Ezért sír a szívem Móábért,
mint a fuvola;
sír a szívem Kír-Heresz lakóiért,
mint a fuvola.

Mert elveszett mindene, amit szerzett.

Minden fej kopaszra van nyírva,
minden szakáll le van vágva,
minden kéz össze van vagdosva,
minden derékon zsákruha.

Móábban minden háztetőn
és minden téren gyászolnak,
mert összetörtem Móábot,
mint egy edényt,
amely nem kell senkinek
– így szól Yahuwah.

Jaj, de összetört Móáb!
Jajgassatok!
Jaj, de szégyenletesen megfutamodott!
Nevetséges lett Móáb,
elrettennek tőle szomszédai.

Ezt mondja Yahuwah:
Lecsap Móábra,
mint a sas,
kiterjesztett szárnnyal.
Elfoglalja a városokat,
beveszi a várakat.

Olyan lesz azon a napon Móáb vitézeinek a szíve,
mint a vajúdó asszony szíve.

Elpusztul Móáb,
nem lesz többé,
mert felfuvalkodott Yahuwah-val szemben.

Rettegés, verem
és csapda fenyeget téged,
Móáb lakossága
– így szól Yahuwah.

Aki a rettegés miatt menekül,
verembe esik,
és aki feljön a veremből,
kelepce fogja meg,
mert elhozom Móábra a büntetés esztendejét!
– így szól Yahuwah.

Hesbón árnyékában állnak meg erőtlenül a menekülők.
De tűz csap ki Hesbónból,
és láng Szíhón palotájából,
megégeti Móáb halántékát
és a lármázók koponyáját.

Jaj neked, Móáb!
Elpusztul Kemós népe,
mert fiaidat fogságba viszik,
és leányaidat rabságba.

De majd jóra fordítom Móáb sorsát
az utolsó időben
– így szól Yahuwah.

Eddig tart Móáb ítélete.

Ammón fiairól ezt mondja Yahuwah:
Talán nincsenek Yiszráelnek fiai,
nincs neki örököse?

Miért vette birtokba Gádot Milkóm,
és népe miért lakik annak városaiban?

Ezért még eljön az idő – így szól Yahuwah,
amikor harci riadó hallatszik az ammóni Rabbá körül.

Romhalmazzá lesz,
falvait felégetik, Yiszráel pedig birtokba veszi örökségét
– mondja Yahuwah.

Jajgassatok Hesbón miatt, mert romba dől,
kiáltozzatok, Rabbá leányai!

Öltsetek gyászruhát,
gyászoljatok,
tántorogjatok a kőfalak között!

Mert Milkóm fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt.

Mit dicsekszel a völgyeiddel,
termékeny völgyeiddel,
te elbizakodott leány,
aki kincseidben bízol,
és azt mondod: Ki törhetne rám?

Majd bocsátok én rád rettegést mindenfelől
– így szólt Yahuwah, a Seregek Yahuwah-ja.

Szétszóródtok, ki merre lát,
senki sem gyűjti össze a bujdosókat.

De végül jóra fordítom Ammón fiainak sorsát
– így szól Yahuwah.

Edomról ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja:
Nincs már bölcsesség Témánban?

Semmivé lett az értelmesek terve,
megzavarodott bölcsességük?

Fussatok, távozzatok innen,
völgyek mélyén bujkáljatok, Dedán lakosai!

Mert veszedelmet hozok Eyszavra,
a büntetés idejét.

Ha szüretelők jönnek ellened,
böngésznivalót sem hagynak;
ha rablók jönnek éjjel,
rombolnak, míg megelégelik.

Átkutatom Eyszavt,
rejtekhelyeit fölfedem,
nem tud elbújni.

Elpusztul ivadéka, rokonsága és szomszédai.

Senki sem mondja:
Hagyd rám árváidat,
én eltartom őket,
és özvegyeid bízzanak bennem!

Mert ezt mondja Yahuwah:
Akikre nem vonatkozott az ítélet, hogy kiigyák a serleget,
kénytelenek kiinni,
és te büntetlenül maradnál?!

Nem maradsz büntetlenül,
hanem ki kell innod!

Mert magamra esküszöm – így szól Yahuwah,
hogy Bocrá borzalmas, gyalázatos és átkozott romhalmaz lesz;
a többi város is örökre romhalmaz marad.

Hírt hallottam Yahuwah-tól,
követ küldetett a népekhez:
Gyűljetek össze,
támadjatok rá,
keljetek harcra ellene!

Kicsinnyé teszlek a népek között,
megvetetté az emberek között.

Az szedett rá téged, hogy rettegtek tőled;
kevély volt a szíved.

Sziklahasadékokban laksz,
elfoglaltad a magas halmokat.

De ha oly magasan fészkelsz is, mint a sas,
onnan is ledöntelek!
– így szól Yahuwah.

Edom pusztává lesz:
aki csak arra jár,
megborzad és fölszisszen az őt ért mindenféle csapás miatt.

Nem lakik ott többé senki,
és nem tartózkodik benne egy ember sem
– mondja Yahuwah,
akárcsak az elpusztított Sodomában, Gomorában és szomszédságában.

Mint a Yordan bozótjából a zöldellő legelőre feljövő oroszlán,
úgy űzöm el őket egy pillanat alatt,
és választottamat helyezem föléje.

Hiszen ki fogható hozzám,
ki vonhat engem felelősségre,
és melyik pásztor szállhat szembe velem?

Így hát halljátok meg Yahuwah tervét,
amelyet eltervezett Edom ellen,
és gondolatait,
amelyeket kigondolt Témán lakói ellen:

Még a kis bárányokat is elhurcolják,
a legelőjüket is pusztává teszik.

Bukásuk hangjától megrendül a föld,
hangos jajkiáltásuk elhallatszik a Vörös-tengerig.

Fölszáll, mint a sas,
majd lecsap Bocrára kiterjesztett szárnnyal.

Olyan lesz azon a napon Edom vitézeinek a szíve,
mint a vajúdó asszony szíve.

Damaszkuszról.
Megdöbbent Hamát és Arpád,
remegnek,
mert rossz hírt hallottak.

A tenger mellett aggodalom uralkodik,
amely nem tud csillapodni.

Erőtlen lett Damaszkusz,
menekülésre készül,
rémület fogta el,
szorongás és fájdalom jön rá,
mint a szülő asszonyra.

Miért nem hagyták el a dicső várost,
az örvendező várost?

Ezért elesnek ifjai a tereken,
és a harcosok mind elvesznek azon a napon
– így szól a Seregek Yahuwah-ja.

Tüzet vetek Damaszkusz várfalára,
és megemészti Ben-Hadad palotáit.

Így szól Yahuwah
Kédárról és Hácór királyságairól,
amelyeket megvert Nebukadneccar, Babilónia királya:

Rajta, vonuljatok Kédár ellen,
és pusztítsátok a keleti népet!

Elveszik sátraikat és nyájukat,
sátorlapjaikat, minden értéküket,
elviszik tevéiket is,
és így kiáltoznak feléjük: Iszonyat mindenütt!

Fussatok, bujdossatok el messzire,
völgyek mélyén bujkáljatok, Hácór lakói!
– így szól Yahuwah.

Mert tervet szőtt ellenetek Nebukadneccar, Babilónia királya,
és gondolatokat gondolt ki ellenetek.

Rajta, vonuljatok föl a nép ellen,
mely békében és biztonságban lakik!
– így szól Yahuwah.

Nincsen kapuja,
nincsen zára,
egyedül lakik.

Tevéik prédára jutnak,
tömérdek jószágukat elzsákmányolják.

Szétszórom a lenyírt hajúakat minden égtáj felé,
veszedelmet hozok rájuk mindenfelől
– így szól Yahuwah.

Hácór sakálok tanyája lesz,
puszta marad örökre.

Nem lakik ott senki,
nem tartózkodik ott ember.

Így szólt Yahuwah igéje Yirmiyahu prófétához Élámról,
Cidkijjá Yehudai király uralkodása kezdetén:

Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja:
Összetöröm Élám íját,
legfőbb erősségét.

Négy szelet támasztok Élám ellen az ég négy tája felől,
szélnek szórom őket mindenfelé,
és nem lesz olyan nép,
amelyhez ne kerülnének az Élámból szétszóródottak.

Rémületbe ejtem Élámot ellenségei előtt,
akik életére törnek.

Veszedelmet hozok rájuk izzó haragomban
– így szól Yahuwah.

Fegyvert küldök a nyomukba,
míg csak meg nem semmisítem őket.

Felállítom trónomat Élámban,
elpusztítom királyát és vezetőit!
– így szól Yahuwah.

De az utolsó időben jóra fordítom Élám sorsát!
– így szól Yahuwah.

Ezt az igét jelentette ki Yahuwah Yirmiyahu próféta által Babilóniáról, a káldeusok országáról:
Mondjátok el a népeknek,
hirdessétek,
adjatok jelt,
hirdessétek,
ne titkoljátok!

Mondjátok: Elfoglalták Babilont!
Megszégyenült Bél,
összetört Marduk;
megszégyenültek szobrai,
összetörtek bálványai.

Mert észak felől egy nép vonul ellene,
országát pusztává teszi,
nem lesz annak lakója.

Ember és állat elbujdosik,
elmegy!

Azokban a napokban, abban az időben
– így szól Yahuwah
megjönnek majd Yiszráel fiai Yehuda fiaival együtt.

Sírva mennek,
és keresik Elohim-ukat, Yahuwah-át.

Tzion felől kérdezősködnek,
arrafelé igyekeznek:
Jertek, csatlakozzunk Yahuwah-hoz
örök szövetséggel,
amely nem megy feledésbe!

Pusztuló nyáj volt népem:
pásztorai félrevezették,
a hegyeken tévútra terelték.

Hegyeken-halmokon jártak,
elfeledték legelőjüket.

Aki csak érte,
pusztította őket.

Ellenségeik azt gondolták,
hogy nem fognak bűnhődni,
hiszen ezek vétkeztek Yahuwah ellen.

Pedig Yahuwah volt az ő igazi hajlékuk,
atyáik reménysége.

Bujdossatok el Babilonból,
távozzatok a káldeusok országából!
Legyetek olyanok, mint a kosok a nyáj előtt!

Mert én nagy népek tömegét indítom
és hozom Babilon ellen észak földjéről.

Felsorakoznak ellene,
és úgy foglalják el.

Nyilaik olyanok, mint a győztes vitéz,
aki nem tér vissza eredménytelenül.

A káldeusok országa zsákmánnyá lesz,
annyit zsákmányolnak, amennyit csak bírnak!
– így szól Yahuwah.

Örüljetek és vigadjatok,
akik kifosztottátok örökségemet!
Ugrándozzatok csak, mint a nyomtató üsző,
és nyerítsetek, mint a mének!

Nagyon megszégyenül anyátok,
pironkodni fog szülőtök,
hiszen utolsó lesz a népek között,
pusztaság, kiszikkadt föld és sivatag.

Yahuwah haragja miatt lakatlan lesz,
és merő pusztaság.

Aki csak elmegy Babilon mellett,
megborzad és fölszisszen az őt ért mindenféle csapás miatt.

Sorakozzatok föl Babilon ellen mindenfelől, ti íjászok!
Lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat,
mert vétkezett Yahuwah ellen!

Harsanjon fel körülötte a diadalkiáltás:
Megadta magát,
ledőltek oszlopai,
leomlottak várfalai!

Yahuwah bosszúállása ez,
álljatok bosszút rajta!
Úgy bánjatok el vele,
ahogyan ő bánt el másokkal!

Irtsátok ki Babilonból a magvetőt
és azt, aki sarlót fog aratás idején!

A gyilkos fegyver elől
mindenki népéhez igyekszik,
hazájába menekül.

Meghajszolt bárány Yiszráel,
oroszlánok kergették.

Először Asszíria királya marcangolta,
utoljára pedig Nebukadneccar, Babilónia királya rágta le csontjait.

Azért ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja:
Megbüntetem Babilónia királyát és országát,
ahogyan megbüntettem Asszíria királyát is.

Yiszráelt pedig visszaviszem legelőjére,
és a Karmelen meg Básánban legel,
Efráim hegyvidékén és Gileádban kedvére jóllakhat.

Azokban a napokban, abban az időben
– így szól Yahuwah
keresni fogják Yiszráel bűnét,
de nem lesz,
és Yehuda vétkeit,
de nem fogják találni,
mert megbocsátok azoknak,
akiket meghagyok.

Vonulj Merátaim földje ellen
és Pekód lakói ellen!

Kaszabold le,
irtsd ki őket egészen!
– így szól Yahuwah.

Mindent úgy tégy,
ahogyan parancsoltam!

Harci zaj hangzik országszerte,
és nagy összeomlás!

Hogy levágták,
hogy összetörték az egész föld pörölyét!

Milyen borzasztó lett Babilon a népek között!

Csapdába ejtettelek,
meg is vagy már fogva, Babilon,
észre sem vetted!

Rád találtak,
és megragadtak,
mert Yahuwah ellen mertél harcolni!

Kinyitotta fegyvertárát Yahuwah,
előhozta haragja fegyvereit.

Mert munkája van Yahuwah-nak,
a Seregek Yahuwah-jának
a káldeusok országában.

Törjetek rá mindenfelől,
nyissátok ki raktárait,
hányjátok halomra,
és semmisítsétek meg,
ne maradjon belőle semmi!

Mészároljátok le minden bikáját,
menjenek a vágóhídra!

Jaj nekik,
mert eljött a napjuk,
büntetésük ideje!

Hallatszik már a Babilóniából futva menekülők hangja,
akik hírül viszik Tzionnak,
hogy bosszút állt Elohim-unk, Yahuwah,
bosszút állt templomáért!

Hívjátok össze Babilon ellen a lövészeket,
minden íjászt!

Verjetek tábort körülötte,
ne menekülhessen el senki!

Fizessetek meg neki tettei szerint,
bánjatok el vele egészen úgy,
ahogyan ő bánt el másokkal!

Mert kevélyen viselkedett Yahuwah-val, Yiszráel Szentjével szemben.

Ezért elesnek ifjai a tereken,
és harcosai mind elvesznek azon a napon
– így szól Yahuwah.

Rád támadok, te kevély
– így szól Yahuwah,
a Seregek Yahuwah-ja -,
mert eljött a napod,
büntetésed ideje!

Elbukik a kevély,
elesik,
nincs, aki talpra állítsa.

Tüzet gyújtok városaiban,
megemészti egész környékét.

Ezt mondja a Seregek Yahuwah-ja:
Nyomorgatták Yiszráel fiait Yehuda fiaival együtt.

Akik fogságba hurcolták,
ott tartják őket,
nem akarják elbocsátani.

De megváltójuk erős,
Seregek Yahuwah-ja a neve.

Győzelemre viszi ügyüket,
nyugalmat hoz a földre;
Babilon lakóira azonban rettegést.

Fegyvert küldök a káldeusok ellen
– így szól Yahuwah,
Babilónia lakói ellen,
vezetői és bölcsei ellen;

fegyvert a hazugok ellen,
derüljön ki, hogy bolondok!

Fegyvert vitézei ellen:
rémüljenek meg!

Fegyvert lovai és harci kocsijai ellen,
az ott levő keverék nép ellen:
legyenek olyanok, mint az asszonyok!

Fegyvert raktárai ellen:
fosszák ki azokat!

Fegyvert vizei ellen:
száradjanak ki!

Mert a bálványszobrok országa ez,
és szörnyalakokkal dicsekszenek.

Azért vadmacskák meg hiénák fognak ott lakni,
és struccmadarak laknak majd benne.

Soha többé nem lakják,
lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre.

Ahogyan elpusztította Elohim Sodomát és Gomorát
meg a szomszédságát
– így szól Yahuwah,
úgy itt sem lakik senki,
nem tartózkodik benne egy ember sem.

Egy nép jön északról,
nagy nemzet,
és nagy királyok indulnak el a föld széleiről.

Íjat és kopját ragadnak,
kegyetlenek,
nem irgalmaznak.

Hangjuk zúg, mint a tenger,
lovakon nyargalnak.

Mint harcosok sorakoznak ellened, Babilon leánya!

Ha meghallja hírüket Babilónia királya,
kezei elernyednek,
szorongás vesz erőt rajta,
és vonaglik, mint a szülő asszony.

Mint a Yordan bozótjából a zöldellő legelőre feljövő oroszlán,
úgy űzöm el őket egy pillanat alatt,
és választottamat helyezem föléje.

Hiszen ki fogható hozzám,
ki vonhat felelősségre,
és melyik pásztor szállhat szembe velem?

Így hát halljátok meg Yahuwah tervét,
amelyet eltervezett Babilónia ellen,
és gondolatait,
amelyeket kigondolt a káldeusok országa ellen:

Még a kis bárányokat is elhurcolják,
legelőjüket is pusztává teszik.

Babilon elfoglalásának zajától megrendül a föld,
jajkiáltása hangzik a népek között.

Így szól Yahuwah:
Pusztító szelet támasztok én Babilónia ellen,
Káldea lakói ellen.

Idegeneket küldök Babilónia ellen,
akik szétszórják,
pusztává teszik országát.

Rátámadnak mindenfelől a veszedelem napján.

Az íjász feszítse íját,
és öltse föl páncélját!

Ne kíméljétek ifjait,
irtsátok ki egész seregét!

Hulljanak a halálra sebzettek a káldeusok országában,
és a ledöföttek az utcákon!

Mert nem hagyta magára Yiszráelt és Yehudat Elohim-uk,
a Seregek Yahuwah-ja,
bár megtelt országuk vétekkel Yiszráel Szentjével szemben.

Meneküljetek Babilonból,
mentse mindenki az életét,
ne vesszetek el az ő bűne miatt!

Mert Yahuwah bosszúállásának ideje ez,
megfizet neki tetteiért.

Aranyserleg volt Babilon Yahuwah kezében,
megrészegítette az egész földet.

Borából ittak a népek,
ezért vesztették eszüket a népek.

Hirtelen esett el Babilon,
összeomlott,
jajgassatok miatta!

Szerezzetek balzsamot sebére,
hátha meggyógyul!

Gyógyítgattuk Babilont,
de nem gyógyult meg.

Hagyjátok hát,
menjen mindenki a hazájába!
– mert az égig ért ítélete,
a fellegekig emelkedett.

Kiderítette igazunkat Yahuwah.

Jöjjetek,
beszéljük el a Tzionon,
hogy mit tett Elohim-unk, Yahuwah!

Hegyezzétek a nyilakat,
készítsétek elő a pajzsokat!

Fölindította Yahuwah a méd királyok lelkét,
mert azt akarja,
hogy feldúlják Babilont.

Bizony, Yahuwah bosszúállása ez,
bosszút áll templomáért.

Tűzzétek ki a hadi jelvényeket Babilon falaival szemben,
erősítsétek meg az őrséget!

Helyezzetek el őrszemeket,
állítsatok lesbe csapatokat!

Mert Yahuwah elhatározta
és végre is hajtja,
amit megmondott Babilon lakosairól.

Te nagy vizek mellett lakó,
kincsekben gazdag nép,
eljött a véged,
rablásod véget ért!

Megesküdött önmagára a Seregek Yahuwah-ja:
Ha tele vagy is annyi emberrel, mint a sáska,
akkor is fölhangzik majd fölötted a diadalének!

Yahuwah ereje alkotta a földet,
az ő bölcsessége szilárdította meg a világot,
az ő értelme feszítette ki az eget.

Mennydörgő szavára víztömeg támad az égben,
felhőt hoz fel a föld széléről,
villámokat alkot az esőhöz,
és szelet bocsát ki kamráiból.

Megáll a tudománya minden embernek,
szégyent vall bálványával minden ötvös,
mert csalódik öntvényében:
nincsen abban lélek.

Hitvány és nevetséges dolgok azok,
semmivé lesznek a megtorlás idején.

De nem ilyen Yaakov osztályrésze,
mert Ő a mindenség formálója, Yiszráel törzse pedig az ő tulajdona:
Seregek Yahuwah-ja a neve!

Kalapácsom voltál, fegyverem.
Népeket zúztam veled össze,
országokat pusztítottam el.

Összezúztam veled lovat és lovasát,
összezúztam veled harci kocsit és kocShishát.

Összezúztam veled férfit és nőt,
összezúztam veled öreget és fiatalt,
összezúztam veled ifjat és szüzet.

Összezúztam veled pásztort és nyáját,
összezúztam veled földművest és igás állatait,
összezúztam veled helytartókat és elöljárókat.

Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának
azért a sok gonoszságért,
amelyet a Tzionon elkövettek szemetek láttára
– így szól Yahuwah.

Én most ellened fordulok, te rombolás hegye,
aki az egész földet rombolod!
– így szól Yahuwah.

Kinyújtom a kezem ellened,
lehengerítlek a sziklákról,
és égő heggyé teszlek!

Nem vesznek belőled sarokkövet és alapkövet,
mert elpusztulsz örökre!
– így szól Yahuwah.

Tűzzetek ki hadi jelvényeket az országban,
fújjátok meg a kürtöt a népek között!

Indítsátok ellene a népeket,
hívjátok ellene Ararát, Minní és Askenáz országait!

Nevezzetek ki összeírókat,
vonultassátok fel a lovasságot,
mint roppant sáskahadat!

Indítsátok ellene a népeket,
a médek királyait,
helytartóit,
minden elöljáróját
és az uralmuk alatt álló egész földet!

Megrendül a föld és megvonaglik,
mert beteljesednek Babilonon Yahuwah szándékai,
amikor Babilon földjét lakatlan pusztasággá teszi.

Abbahagyták a harcot Babilon vitézei,
az erődökbe húzódtak.

Odalett a bátorságuk,
olyanok lettek, mint az asszonyok.

Fölgyújtották Babilon házait,
letörték zárait.

Futár futár után fut,
és hírnök hírnök után,
hírül viszik Babilónia királyának,
hogy betörtek városába mindenfelől;

birtokba vették a gázlókat,
fölgyújtották a nádasokat,
a harcosokat rémület fogta el.

Mert így szól a Seregek Yahuwah-ja, Yiszráel Elohim-ja:
Olyan lett Babilon leánya, mint a szérű, amikor ledöngölik.

Még egy kis idő,
és eljön az aratás ideje!

Megevett, tönkretett engem Nebukadneccar,
Babilónia királya,
üres edénnyé tett.

Elnyelt, mint egy sárkány,
megtöltötte hasát csemegéimmel,
és elűzött engem.

A rajtam elkövetett erőszak szálljon Babilonra
– mondja ezt Tzion lakója!
Vérem Káldea lakóira
– mondja ezt Yerushalaim!

Ezért így szól Yahuwah:
Íme, én perlem peredet,
én állok bosszút érted!

Kiszárítom tengerét,
kiapasztom forrását.

Kőhalommá lesz Babilon,
sakálok tanyájává.

Pusztává és iszonyatossá lesz,
lakatlanná válik.

Együtt ordítanak, mint a fiatal oroszlánok,
morognak, mint az oroszlánkölykök.

Mikor fölhevülnek,
lakomát készítek nekik,
lerészegítem őket,
hogy vigadjanak,
aludjanak örök álmot,
és ne ébredjenek föl!
– így szól Yahuwah.

Vágóhídra viszem őket,
mint a bárányokat,
mint a kosokat és a bakokat.

Hogy elfoglalták Sésakot!
Meghódították az egész föld büszkeségét!

Milyen pusztává lett Babilon a népek között!

Rázúdult Babilonra a tenger,
hullámainak özöne elborította.

Városai pusztává lettek,
kiszikkadt földdé és pusztasággá,
olyan országgá,
ahol senki sem lakik,
és nem jár arra egy ember sem.

Megbüntetem Bélt Babilonban,
és kiveszem szájából, amit elnyelt.

Nem özönlenek hozzá többé a népek,
Babilon várfala is leomlik.

Jöjj ki onnan, népem!
Mentse mindenki az életét,
hogy el ne érje Yahuwah haragja!

Ne lágyuljon meg a szívetek,
és ne féljetek,
ha hírek hallatszanak a földön,
ha egyik esztendőben ez a hír járja,
a másik esztendőben az a hír,
és ha erőszak lesz is a földön,
és uralkodó tör uralkodó ellen!

Mert eljön az az idő,
amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt.

Egész országa megszégyenül,
és hullanak benne a halálra sebzettek.

Ujjongani fog Babilon bukásán az ég,
a föld
és minden, ami bennük van.

Mert pusztítók törnek rá északról
– így szól Yahuwah.

Babilonnak is el kell esnie Yiszráel halálra sebzettjeiért,
ahogyan Babilon miatt hullottak
az egész földön a halálra sebzettek.

Menjetek,
akik a fegyvertől megmenekültetek,
meg ne álljatok!

Gondoljatok a távolból is Yahuwah-ra,
jusson eszetekbe Yerushalaim!

Szégyenkeztünk,
mert gyalázkodást kellett hallanunk,
arcunkat szégyenpír borította,
mert idegenek törtek Yahuwah házának a szentélyére.

Azért eljön az az idő
– így szól Yahuwah,
amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt,
és egész országában halálra sebzettek hörögnek.

Ha az égig emelkedik is Babilon,
és ha hozzáférhetetlenné teszi is magas erődítményét,
akkor is rátörnek a pusztítók,
akiket én küldök
– így szól Yahuwah.

Jajkiáltás hallatszik Babilonból,
és nagy összeomlás zaja Káldeából.

Mert elpusztítja Yahuwah Babilont,
elnémítja benne a nagy hangot,
ha úgy zúgnának is hullámai, mint a nagy vizek,
és visszhangzanék harsogásuk.

Mert pusztító tör Babilonra,
elfogják vitézeit,
összetörik íjukat,
mert a megtorlás Elohim-ja, Yahuwah,
bizonyosan megfizet.

Lerészegítem vezetőit,
bölcseit,
helytartóit,
elöljáróit
és vitézeit.

Örök álmot alusznak,
és nem ébrednek föl
– így szól a Király,
akinek Seregek Yahuwah-ja a neve.

Így szól a Seregek Yahuwah-ja:
Babilon széles várfalát teljesen lerombolják,
és magas kapui tűzben égnek el.

Így dolgoznak a népek semmiért;
a nemzetek a tűznek fáradoznak.

Ezt parancsolta Yirmiyahu próféta Szerájának,
Nérijjá fiának,
Mahszéjá unokájának,
amikor Babilonba ment Cidkijjával, Yehuda királyával,
uralkodása negyedik esztendejében.

Ez a Szerájá szállásmester volt.

Yirmiyahu ugyanis leírta egy tekercsre
azt a sok veszedelmet,
amely Babilont fogja érni;
mindazokat az igéket,
amelyek megírattak Babilonról.

Ezt mondta Yirmiyahu Szerájának:
Mihelyt Babilonba érkezel,
láss hozzá,
és olvasd fel ezeket az igéket,
és ezt mondd: Yahuwah,
te kijelentetted,
hogy elpusztítod ezt a helyet,
és nem lakik benne sem ember, sem állat,
hanem pusztaság marad örökké!

Amikor befejezed ennek a tekercsnek a felolvasását,
köss rá egy követ,
dobd bele az Eufráteszbe,
és ezt mondd:
Így süllyed el Babilon,
és nem kel fel többé,
bárhogyan fáradozik is,
olyan nagy veszedelmet hozok rá!

Eddig tartanak Yirmiyahu beszédei.

Huszonegy éves volt Cidkijjá, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Yerushalaim-ban. Anyjának a neve Hamútal volt, Yirmeyah leánya, Libnából. Azt művelte, amit rossznak lát Yahuwah, egészen úgy, ahogyan Yahujikim tette. Bizony, Yahuwah haragja miatt történt ez Yerushalaim-mal és Yehudaval! Végül is elvetette őket maga elől. Cidkijjá azután föllázadt Babilónia királya ellen. Uralkodásának kilencedik évében, a tizedik hónap tizedikén megérkezett Nebukadneccar, Babilónia királya egész hadseregével Yerushalaim alá. Tábort ütöttek vele szemben, és ostromműveket építettek körülötte. Ostrom alatt állt a város Cidkijjá király uralkodásának tizenegyedik évéig. A negyedik hónap kilencedikén már úgy elhatalmasodott a városban az éhínség, hogy nem volt ennivalója az ország népének. Akkor betörtek a városba. A harcosok azonban éjszaka mind kimenekültek a városból a két várfal közt levő kapun át, amely a király kertje mellett van, és bár a káldeusok ott voltak körös-körül a város alatt, eljutottak a síkság felé vezető útra. A káldeusok egy csapata azonban üldözőbe vette a királyt, és utolérték Cidkijját a Yerikoi síkságon, mivel egész csapata szétszóródott mellőle. El is fogták a királyt, és elvitték Babilónia királyához Riblába, Hamát földjére, aki ítéletet tartott fölötte. Babilónia királya Cidkijjá fiait a szeme láttára ölette meg, és Yehuda összes vezéreit is megölette Riblában. Ezután Cidkijját megvakították, majd bilincsbe verték, és elvitte a babilóniai király Babilonba; és börtönben tartotta halála napjáig.

Az ötödik hónap tizedikén, Nebukadneccar királynak, Babilónia királyának tizenkilencedik évében, eljött Yerushalaim-ba Nebuzaradán testőrparancsnok, aki Babilónia királyának a szolgálatában állt. Felgyújtotta Yahuwah házát és a királyi palotát, és fölperzselte Yerushalaim minden házát és valamennyi nagy palotáját. A testőrparancsnokkal levő egész káldeus haderő pedig lerombolta Yerushalaim várfalait körös-körül. A nép nincstelenjeinek egy részét és a városban megmaradt többi népet, meg az átpártolókat, akik Babilónia királyához pártoltak, a maradék népséggel együtt fogságba hurcolta Nebuzaradán testőrparancsnok. Az ország nincstelenjeinek másik részét otthon hagyta Nebuzaradán testőrparancsnok szőlőműveseknek és mezei munkásoknak. Összetörték a káldeusok Yahuwah házánál levő rézoszlopokat, továbbá Yahuwah házához tartozó mosdóállványokat meg a réztengert, és az összes rezet elvitték Babilóniába. Elvitték a fazekakat, a lapátokat, a késeket és a hintőedényeket, a serpenyőket és minden rézeszközt, amelyekkel a szent szolgálatot szokták végezni. Elvitte a testőrparancsnok a tálakat, a szenesserpenyőket, a hintőedényeket, a fazekakat, a mécstartókat, a serpenyőket, az áldozati kelyheket: mindent, ami csak aranyból és ezüstből volt. A két oszlopban, az egyetlen réztengerben meg a talapzatként alatta levő tizenkét rézbikában, amelyeket Shlomo király készíttetett Yahuwah házához, mindezekben a tárgyakban megmérhetetlen súlyú réz volt. Az oszlopok magassága tizennyolc könyök volt, és tizenkét könyöknyi zsinór érte körül őket, vastagságuk négyujjnyi volt, és belül üres volt mindegyik oszlop. Réz oszlopfő volt rajtuk. Egyik oszlopfő öt könyök magas volt, és az oszlopfőn körös-körül recézet és gránátalma volt, mind rézből. Ugyanilyen gránátalmák voltak a másik oszlopon is. Kilencvenhat gránátalma volt a külső oldalon, összesen száz gránátalma volt a recézeten körös-körül.

Elvitte a testőrparancsnok Szerájá főpapot, meg Cefanjá papot, a helyettesét és három ajtóőrt. Elvitt egy főembert is a városból, aki a harcosok parancsnoka volt, hét embert a király személyes környezetéből, akiket a városban találtak, továbbá a hadseregparancsnok írnokát, aki fegyverbe szokta hívni az ország hadinépét, végül hatvan férfit az ország népéből, akiket ott találtak a városban. Fogta, és elvitte őket Nebuzaradán testőrparancsnok Babilónia királyához Riblába. Babilónia királya pedig levágatta, megölette őket Riblában, Hamát földjén. Így kellett fogságba mennie Yehudanak a saját földjéről. Ennyien voltak azok, akiket fogságba vitt Nebukadneccar: uralkodása hetedik évében háromezer-huszonhárom Yehudait, Nebukadneccar uralkodásának tizennyolcadik esztendejében nyolcszázharminckét lelket Yerushalaim-ből. Nebukadneccar uralkodásának huszonharmadik esztendejében hétszáznegyvenöt lelket vitt fogságba Yehudaból Nebuzaradán testőrparancsnok. Összesen négyezer-hatszáz lelket.

Yahujikin Yehudai király fogságának harminchetedik évében, a tizenkettedik hónap huszonötödikén történt, hogy Evil-Meródak, Babilónia királya abban az évben, amikor uralkodni kezdett, megkegyelmezett Yahujikin Yehudai királynak, és kiengedte a fogházból. Jóindulattal beszélt vele, és székét följebb tétette a többi király székénél, akik nála voltak Babilonban. Kicseréltette rabruháit, és Yahujikin állandóan vele étkezett egész életében. Ellátását állandó ellátásként Babilónia királyától kapta, napi szükséglete szerint, egész életében, halála napjáig.