Yahuwah Biblia

¹Fenyegető jövendölés. Chavakuk próféta látomása.

²Meddig kell még kiáltanom, Yahuwah,
miért nem hallgatsz meg?
Kiáltok hozzád az erőszak miatt,
de nem segítesz!

³Miért kell látnom a romlottságot,
és néznem a nyomorúságot?
Erőszak és önkény van szemem előtt.
Folyik a per, és viszály támad.

⁴Azért nem érvényesül a törvény,
nem hoznak soha igaz ítéletet,
mert a bűnös kijátssza az igazat:
ezért hoznak igazságtalan ítéletet.

⁵Nézzétek a népeket és lássátok,
ámulva csodálkozzatok,
mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban,
amit nem is hinnétek, ha elbeszélnék!

⁶Mert most útnak indítom a káldeusokat,
ezt a kegyetlen és szilaj népet.
Bejárja ez a széles földet,
birtokába vesz hajlékokat, amelyek nem az övéi.

⁷Rettenetes, félelmetes ez a nép,
önmaga szabja meg törvényét és méltóságát.
⁸Lovai gyorsabbak a párducoknál,
és vadabbak a pusztai farkasoknál, vágtatnak lovasai.

Noha messziről jönnek lovasai, repülnek,
mint a zsákmányra lecsapó sasok.
⁹Mind erőszakos szándékkal jön, arcuk csak előre néz,
annyi foglyot ejtenek, mint a föveny.

¹⁰Csúfot űz a királyokból,
kineveti a hatalmasokat.
Nevet az erődítményeken,
sáncot emel a földből,
és elfoglalja őket.

¹¹Azután mást gondol, és tovább megy.
Vétkes ő, mert a saját ereje az elohimja.
¹²Yahuwah, ősidőktől fogva
te vagy az én szent Elohim-om!

Nem fogunk meghalni! Yahuwah,
te az ítélet eszközévé tetted őt!
Kősziklám, te arra szántad,
hogy büntessen!

¹³Szemed tiszta, nem nézheti a rosszat,
nem tudod elnézni az elnyomást.
Miért nézed hát el a hűtlenséget, miért hallgatsz,
amikor a bűnös tönkreteszi a nála igazabbat?

¹⁴Olyanná tetted az embert, mint a tenger halait,
mint a férget, amelynek nincs ura.
¹⁵Mindenkit kifog horoggal, hálójába terel,
és kerítőhálójába gyűjt; azután örül és vigad.

¹⁶Ezért áldoz hálójának,
és tömjénez kerítőhálójának.
Mert ezekkel szerez gazdag jövedelmet
és bőséges élelmet.

¹⁷Vajon örökké tart az, hogy kiveti hálóját,
és gyilkolja a népeket kíméletlenül?

¹Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára,
figyelek, várva, hogy mit szól hozzám
és mit felel panaszomra.

²Yahuwah szólt is, és ezt mondta:
Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra,
hogy könnyen el lehessen olvasni!

³Mert ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik,
hamarosan célhoz ér, és nem csal meg;
ha késik is, várd türelemmel,
mert biztosan bekövetkezik,
nem marad el.

⁴Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű,
de az igaz ember a hite által él.
⁵Bizony, a bor megcsal,
nagyhangúvá lesz a férfi, nem nyughatik.
Szélesre tátja torkát, mint a sír,
telhetetlen, mint a halál,
magához ragad minden nemzetet,
magához gyűjt minden népet.

⁶De majd mindezek példázatot költenek,
és ilyen jelképes hasonlatokat mondanak róla:
Jaj annak, aki rakásra gyűjti, ami nem az övé
– de meddig?
– és másoktól elvett javakkal gazdagodik!

⁷De rád támadnak hirtelen, akik marcangolnak,
fölébrednek, akiktől reszketsz, és zsákmányul esel nekik.
⁸Mivel te sok népet kizsákmánymányoltál,
te is zsákmányul esel a többi népnek; azért,
mert emberek vérét ontottad,
és erőszakosan bántál országokkal,
városokkal és a bennük lakókkal.

⁹Jaj annak, aki a házába tisztességtelen hasznot gyűjt,
aki fészkét magasba rakja,
hogy megmenekülhessen a fenyegető veszedelemtől!

¹⁰Házad gyalázatára vált, amit terveztél.
Önmagad ellen vétkeztél,
amikor sok népet tönkretettél,
¹¹mert a kő is kiáltoz a falból,
és a tetőgerenda válaszol neki.

¹²Jaj annak, aki vérontással épít várost,
és aki álnoksággal emel várat!
¹³Hiszen a Seregek Yahuwah-ja így határozott:
Amiért a népek fáradoznak, azt tűz pusztítja el,
amiért a nemzetek fáradoznak, az semmivé válik.

¹⁴De a föld tele lesz Yahuwah dicsőségének ismeretével,
ahogyan a tengert víz borítja.
¹⁵Jaj annak, aki leitatja embertársát,
mérget kever italába és lerészegíti,
hogy lássa gyalázatát!

¹⁶Szégyen fog eltölteni dicsőség helyett,
neked is innod kell majd, támolyogni fogsz,
amikor neked nyújtja Yahuwah jobbja a poharat,
és szégyen borítja dicsőségedet.

¹⁷A Libánon ellen elkövetett erőszak visszaszáll rád;
a vadállatok kipusztítása miatt majd te is rettegni fogsz.
Hiszen te emberek vérét ontottad,
és erőszakosan bántál országokkal,
városokkal és a bennük lakókkal.

¹⁸Mit használ a bálványszobor?
– hiszen csak szobrász formálta!
Mit ér elohimszobor?
– hamis útmutatást ad!

Bár bízott benne, aki megformálta,
csak néma bálványt készített.
¹⁹Jaj annak, aki a fának mondja: Ébredj!
– és a néma kőnek: Kelj föl!
Adhat ez útmutatást?
Arannyal, ezüsttel van ugyan borítva,
de semmilyen szellem nincs benne!

²⁰Yahuwah azonban ott van szent templomában:
csendesedjék el előtte az egész föld

¹Chavakuk próféta imádsága. Ének.

²Yahuwah, hallottam,
amit hirdettél, félelem fog el attól,
amit teszel, Yahuwah.
A közeli években valósítsd meg,
a közeli években tedd ismertté!
De haragodban is gondolj az irgalomra!
³Témán felől jön Elohim,
Párán hegyéről a Szent. (Szela.)

Fensége beborítja az eget,
dicsőségével megtelik a föld.
⁴Ragyogása maga a világosság,
fénysugarak villognak mellette:
abban rejtőzik az ereje.

⁵Előtte dögvész jár,
lába nyomán láz támad.
⁶Megáll, és megrendíti a földet,
szétnéz, és megriasztja a népeket.

Az ősi hegyek szétporlanak,
lesüllyednek az ősrégi halmok;
ősrégi ösvényeken jár.
⁷Látom, amint bomladoznak Kúsán sátrai,
reszketnek Midján földjének sátorlapjai.

⁸A folyamok ellen lobbant haragra Yahuwah ?
A folyamokra haragszol,
vagy a tengerre vagy dühös?
Azért jössz vágtató lovakkal,
győzelmet hozó harci kocsikkal?
⁹Íjad harcra kész,
tegzed nyilakkal tele. (Szela.)

Folyóknak hasítasz medret a földbe.
¹⁰Ha meglátnak téged a hegyek,
remegni kezdenek, feltör a vízáradat,
morajlik a mély tenger,
magasra emelkednek partjai.

¹¹A nap és a hold lakóhelyén marad,
amikor nyilaid villogva cikáznak,
és dárdád ragyogva villámlik.
¹²Felindulásodban taposod a földet,
haragodban csépeled a népeket.

¹³Kivonulsz néped szabadítására,
fölkented szabadítására.
Szétzúzod a bűnös házának tetejét,
alapját föltárod a sziklatalajig. (Szela.)

¹⁴Nyilaiddal átlőtted harcosainak vezérét,
pedig már rám törtek,
hogy megfutamítsanak;
ujjongtak, hogy megemésztik rejtekhelyén a szegényt.
¹⁵A tengeren jártál lovaiddal,
a nagy vizek habjain.
¹⁶Hallottam, és reszketett a szívem,
hangjától megremegtek ajkaim.

Fájdalom járja át csontjaimat,
reszkető léptekkel járok.
Bárcsak nyugtom lenne a nyomorúság napján,
amely eljön a bennünket fosztogató népre!

¹⁷Mert a fügefák nem fognak virágozni,
a szőlőtőkéken nem lesz gyümölcs.
Hiányozni fog az olajfák termése,
a kertek sem teremnek ennivalót.

Kivész a juh az akolból,
és nem lesz marha az istállókban.
¹⁸De én vigadozni fogok Yahuwah előtt,
örvendezek szabadító Elohim-om előtt.

¹⁹Yahuwah, az én URam ad nekem erőt,
olyanná teszi lábamat, mint a szarvasokét,
és magaslatokon enged járni engem.

A karmesternek: húros hangszerre.