Yahuwah Biblia

¹Név szerint ezek voltak Yiszráel fiai, akik Egyiptomba mentek Yaakovval; mindegyik a maga háza népével ment: Reuven, Shimeon, Levi és Yehuda, Yisszákhár, Zevulun és Binyamin, Dan, Naftali, Gad és Asher. ²Összesen hetvenen voltak, akik Yaakovtól származtak. Yoszef pedig már Egyiptomban volt. ³Azután meghalt Yoszef és valamennyi testvére, meg az az egész nemzedék. ⁴Yiszráel fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, megsokasodtak, nagyon megerősödtek, és megtelt velük az ország.

⁵Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Yoszefet. ⁶Az pedig ezt mondta népének: Lám, yiszráeli nép nagyobb és erősebb, mint mi. ⁷Bánjunk csak okosan vele, hogy még többen ne legyenek, mert ha háború támad, ő is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az országból. ⁸Ezért munkafelügyelőket rendeltek föléjük, hogy kényszermunkával sanyargassák őket. Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt. ⁹De mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek, úgyhogy félni kezdtek Yiszráel fiaitól. ¹⁰Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Yiszráel fiait. ¹¹Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával; sokféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket.

¹²Azután parancsot adott Egyiptom királya a héber bábáknak, akik közül az egyiknek Sifrá, a másiknak Púá volt a neve. ¹³Ezt mondta: Amikor a héber asszonyok szülésénél segédkeztek, figyeljétek a szülés lefolyását: ha fiú lesz, öljétek meg, ha leány, hagyjátok életben! ¹⁴De a bábák félték Elohim-ot, és nem cselekedtek úgy, ahogyan Egyiptom királya meghagyta nekik, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket. ¹⁵Ezért Egyiptom királya magához hívatta a bábákat, és ezt mondta nekik: Miért teszitek ezt, miért hagyjátok életben a fiúgyermekeket? ¹⁶A bábák pedig ezt felelték a fáraónak: Mert a héber asszonyok nem olyanok, mint az egyiptomiak, hanem életerősek. Mire a bába odaér hozzájuk, már meg is szültek. ¹⁷Ezért jót tett Elohim a bábákkal. A nép pedig szaporodott, és igen megerősödött. ¹⁸És mivel a bábák félték Elohim-ot, Ő tovább szaporította Yiszráel házát. ¹⁹Ekkor megparancsolta a fáraó egész népének: Minden újszülött héber fiút dobjatok a Nílusba, csak a leányokat hagyjátok életben!

¹Egy Levi házából való férfi elment, és feleségül vette Levi egyik leányutódját. ²Az asszony teherbe esett, és fiút szült. Amikor látta, hogy milyen szép, három hónapig rejtegette. ³De amikor már nem tudta tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé. ⁴A gyermek nővére pedig ott állt távolabb, hogy megtudja, mi történik vele.

⁵A fáraó leánya éppen odament, hogy megfürödjék a Nílusban, szolgálói meg ott járkáltak a Nílus mentén. Megpillantotta a kosarat a sás között, odaküldte a cselédjét, és kihozatta azt. ⁶Fölnyitotta, és meglátta a gyermeket; hát egy síró fiú volt! Megszánta, és ezt mondta: A héberek gyermekei közül való ez. ⁷A kisfiú nővére pedig ezt mondta a fáraó leányának: Ne menjek, és ne hívjak egy szoptató asszonyt a héberek közül, aki majd szoptatja a gyermeket? ⁸A fáraó leánya így felelt: Eredj! A leány elment, és a gyermek anyját hívta oda. ⁹Vidd magaddal ezt a gyermeket – mondta neki a fáraó leánya –, és szoptasd! Megadom jutalmadat. Az asszony magához vette a gyermeket, és szoptatta. ¹⁰Amikor felnőtt a gyermek, elvitte a fáraó leányához, aki a fiává fogadta, és elnevezte Moshenak, mert azt mondta: A vízből húztam ki.

¹¹Abban az időben történt, amikor Moshe már felnőtt, hogy kiment atyjafiaihoz, és látta kényszermunkájukat. És meglátta, hogy egy egyiptomi férfi egy héber férfit ver az ő atyjafiai közül. ¹²Körülnézett, és amikor látta, hogy senki sincs ott, agyonütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban. ¹³Másnap is kiment, akkor meg két héber férfi civakodott egymással. Rászólt arra, aki a hibás volt: Miért vered a felebarátodat? ¹⁴Az így szólt: Ki tett téged elöljáróvá és bíróvá közöttünk? Talán engem is meg akarsz ölni, ahogyan az egyiptomit megölted? Moshe megijedt, és ezt mondta: Bizony kitudódott a dolog.

¹⁵A fáraó is meghallotta ezt a dolgot, és halálra kerestette Moshét. De Moshe elmenekült a fáraó elől. Midján földjén állapodott meg, és leült ott egy kútnál. ¹⁶Midján papjának volt hét leánya, akik odajöttek vizet meríteni és a vályúkat megtölteni, hogy megitassák apjuk juhait. ¹⁷De pásztorok is jöttek oda, és elkergették őket. Ekkor fölállt Moshe, segítségükre sietett, és megitatta juhaikat. ¹⁸Amikor a leányok hazaértek apjukhoz, Reuélhez, az megkérdezte: Hogy-hogy ma ilyen korán megjöttetek? ¹⁹Egy egyiptomi férfi védett meg bennünket a pásztoroktól – felelték. – Sőt még vizet is merített nekünk, és megitatta a juhokat. ²⁰Akkor ezt mondta a lányainak: Hol van ő most? Miért hagytátok ott azt az embert? Hívjátok ide, és egyék velünk! ²¹Moshe jónak látta, hogy ott maradjon annál a férfinál, az pedig Moshehoz adta lányát, Cipporát. ²²Az asszony fiút szült, ő pedig Gérsómnak nevezte el, mert azt mondta: Jövevény lettem idegen földön.

²³Közben hosszú idő telt el, és meghalt Egyiptom királya. Yiszráel fiai pedig sóhajtoztak a szolgaság miatt, kiáltottak, és a szolgaság miatt való jajgatásuk feljutott Elohim-hoz. ²⁴Elohim meghallotta panaszkodásukat, és visszaemlékezett Elohim az Avrahammal, Yitzchakkal és Yaakovval kötött szövetségére. ²⁵Rátekintett Elohim Yiszráel fiaira, és gondja volt rájuk Elohim-nak.

¹Moshe pedig apósának, Yitronak, Midján papjának a juhait legeltette. Egyszer a juhokat a pusztán túlra terelte, és eljutott Elohim hegyéhez, a Hórebhez. ²Ott megjelent neki Yahuwah ANGYALA (Meleck) tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis, hogy a csipkebokor tűzben ég, de mégsem ég el a csipkebokor. ³Akkor ezt mondta Moshe: Odamegyek, és megnézem ezt a nagy csodát: miért nem ég el a csipkebokor? ⁴Amikor Yahuwah látta, hogy odamegy megnézni, kiáltott neki Elohim a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: Moshe! Moshe! Ő pedig így felelt: Itt vagyok! ⁵Elohim ekkor azt mondta: Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állasz! ⁶Majd ezt mondta: Én vagyok atyádnak Elohim-ja, Avraham Elohim-ja, Yitzchak Elohim-ja és Yaakov Elohim-ja. Ekkor elrejtette Moshe az arcát, mert félt rátekinteni Elohim-ra. ⁷Yahuwah pedig azt mondta: Megláttam népem nyomorúságát Egyiptomban, és meghallottam kiáltozásukat a sanyargatók miatt, mert ismerem fájdalmukat. ⁸Le is szállok, hogy kimentsem őket Egyiptom hatalmából és elvigyem őket arról a földről egy jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre: a kánaáni, a hettita, az emóri, a perizzi, a hivvi és jebúszi nép helyére. ⁹Bizony, eljutott hozzám Yiszráel fiainak segélykiáltása; látom is, hogy mennyire sanyargatják őket az egyiptomiak. ¹⁰Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Yiszráel fiait Egyiptomból! ¹¹Moshe azt felelte erre Elohim-nak: Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kihozzam Yiszráel fiait Egyiptomból? ¹²De Elohim azt mondta: Bizony, én veled leszek. Ez lesz annak a jele, hogy én küldelek: Amikor kivezeted a népet Egyiptomból, ennél a hegynél fogjátok tisztelni Elohim-ot.

¹³De Moshe azt felelte Elohim-nak: Ha majd elmegyek Yiszráel fiaihoz, és azt mondom nekik: a ti atyáitok Elohim-ja küldött engem hozzátok, és ők megkérdezik tőlem, hogy mi a neve, akkor mit mondjak nekik? ¹⁴Elohim ezt felelte Moshenak: Vagyok, aki vagyok. Majd azt mondta: Így szólj Yiszráel fiaihoz: A Vagyok küldött engem hozzátok. ¹⁵Még ezt is mondta Elohim Moshenak: Így szólj Yiszráel fiaihoz: Yahuwah, atyáitok Elohim-ja, Avraham Elohim-ja, Yitzchak Elohim-ja és Yaakov Elohim-ja küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökre, és így szólítsatok meg engem nemzedékről nemzedékre!

¹⁶Menj, gyűjtsd össze Yiszráel véneit, és ezt mondd nekik: Yahuwah, atyáitok Elohim-ja, Avraham, Yitzchak és Yaakov Elohim-ja megjelent nekem, és azt mondta: Számon tartom mindazt, amit ellenetek Egyiptomban elkövettek, ¹⁷és elhatároztam, hogy elviszlek benneteket az egyiptomi nyomorúságból a kánaáni, a hettita, az emóri, a perizzi, a hivvi és jebúszi nép földjére, a tejjel és mézzel folyó földre. ¹⁸És ha hallgatnak a szavadra, akkor menj be Yiszráel véneivel együtt Egyiptom királyához, és ezt mondjátok neki: Yahuwah-val, a héberek Elohim-ével találkoztunk. Hadd menjünk azért háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzunk Elohim-unknak, Yahuwah-nak! ¹⁹Én ugyan tudom, hogy az egyiptomi király nem engedi meg, hogy elmenjetek, hanem csak az erőszaknak enged. ²⁰De kinyújtom a kezem, és megverem Egyiptomot mindenféle csodával, amelyeket véghezviszek benne. Majd azután elbocsát benneteket. ²¹És jóindulatot támasztok e nép iránt az egyiptomiakban, úgyhogy amikor eljöttök, nem jöttök üres kézzel. ²²Minden asszony kérjen a szomszédasszonyától és lakótársától ezüst és arany ékszereket, meg ruhákat. Adjátok azokat fiaitokra és leányaitokra, és meneküljetek Egyiptomból.

¹Moshe ekkor így felelt: Hátha nem hisznek nekem, és nem hallgatnak a szavamra, hanem azt mondják, hogy nem jelent meg neked Yahuwah?! ²De Yahuwah erre azt mondta neki: Mi van a kezedben? Egy bot – felelte ő. ³Dobd a földre! – mondta Yahuwah. Amikor a földre dobta, kígyóvá vált, és Moshe elfutott előle. ⁴Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak: Nyújtsd ki a kezedet, és ragadd meg a farkánál! Moshe kinyújtotta a kezét, és megmarkolta, az pedig bottá vált a markában. ⁵Így majd elhiszik, hogy megjelent neked Yahuwah, atyáik Elohim-ja: Avraham Elohim-ja, Yitzchak Elohim-ja és Yaakov Elohim-ja.

⁶Majd pedig ezt mondta neki Yahuwah: Dugd be a kezedet a kebledbe! Bedugta a kezét a keblébe, és amikor kihúzta, hófehér volt a keze a poklosságtól. ⁷Ezután pedig azt mondta: Dugd vissza a kezedet a kebledbe! Visszadugta a kezét a keblébe, és amikor kihúzta a kebléből, ismét olyan volt, mint testének többi része. ⁸Ha tehát nem hisznek neked, és nem hallgatnak a szóra az első jelnél, majd hisznek a szónak a következő jelnél. ⁹De ha még erre a két jelre sem hisznek, és nem hallgatnak a szavadra, akkor végy a Nílus vizéből, öntsd a szárazra, és a Nílusból vett víz vérré válik a szárazon.

¹⁰Akkor ezt mondta Moshe Yahuwah-nak: Kérlek, Yahuwah, nem vagyok én ékesen szóló. Ezelőtt sem voltam az, de azóta sem vagyok, hogy szolgáddal beszélsz. Sőt nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok én. ¹¹De Yahuwah ezt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Ki tesz némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Talán nem én, Yahuwah?! ¹²Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj! ¹³De ő azt felelte: Kérlek, Yahuwah! Küldj mást, akit küldeni tudsz!

¹⁴Ekkor Yahuwah haragra gerjedt Moshe ellen, és azt mondta: Van neked egy testvéred, a lévita Aharon. Tudom, hogy ő jól tud beszélni. Sőt jön is már eléd, és ha meglát, szívből fog örülni. ¹⁵Beszélj azért vele, és add szájába a szavakat! Én pedig a te száddal és az ő szájával leszek, és megtanítalak benneteket arra, hogy mit cselekedjetek. ¹⁶Ő majd beszél helyetted a néppel. Ő lesz a te szád, te pedig Elohim-ként állsz mellette. ¹⁷Vedd a kezedbe ezt a botot is, és tégy vele jeleket!

¹⁸Ekkor visszament Moshe Yitrohoz, az apósához, és így szólt hozzá: Szeretnék visszamenni testvéreimhez Egyiptomba, hadd lássam, élnek-e még? Yitro így felelt Moshenak: Menj el békességgel! ¹⁹Yahuwah ugyanis azt mondta Moshenak Midjánban: Menj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazok az emberek, akik halálra kerestek téged. ²⁰Ekkor fogta Moshe a feleségét és fiait, szamárra ültette őket, hogy visszatérjen Egyiptom földjére. Elohim botját is kezébe vette Moshe. ²¹Mert ezt mondta Yahuwah Moshenak: Amikor visszamégy Egyiptomba, ügyelj arra, hogy megtedd a fáraó előtt mindazokat a csodákat, amelyekre képessé tettelek. Én ugyan megkeményítem a szívét, és nem akarja majd elbocsátani a népet, ²²de te ezt mondd a fáraónak: Így szól Yahuwah: Yiszráel az én elsőszülött fiam. ²³Azért azt mondom neked, hogy bocsásd el az én fiamat, hadd szolgáljon nekem! Ha te vonakodsz elbocsátani, akkor én megölöm a te elsőszülött fiadat.

²⁴Útközben történt az éjjeli szálláson, hogy rátámadt Yahuwah, és meg akarta ölni. ²⁵De Cipporá fogott egy éles követ, levágta fiának az előbőrét, lába elé vetette, és így szólt: Véren szerzett vőlegényem vagy! ²⁶Akkor békét hagyott neki Yahuwah. Cipporá pedig ezt mondta: Véren szerzett vőlegény vagy, mert körül vagy metélve.

²⁷Aharonnak pedig ezt mondta Yahuwah: Menj Moshe elé a pusztába! Ő elment, és találkozott vele Elohim hegyénél, és megcsókolta őt. ²⁸Moshe elmondta Aharonnak Yahuwah minden igéjét, amellyel őt elküldte, és mindazokat a jeleket, amelyekre nézve parancsot adott neki. ²⁹Azután elment Moshe és Aharon, és összegyűjtötte Yiszráel fiai közül az összes véneket. ³⁰Aharon elmondta mindazt, amiről Yahuwah beszélt Mosheval, aki bemutatta a jeleket a nép előtt. ³¹A nép pedig hitt. Amikor meghallották, hogy Yahuwah gondjaiba vette Yiszráel fiait, és hogy meglátta nyomorúságukat, meghajoltak, és leborultak.

¹Azután bement Moshe és Aharon a fáraóhoz, és ezt mondták neki: Így szól Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Bocsásd el népemet, hogy ünnepet szentelhessen nekem a pusztában! ²A fáraó azonban ezt felelte: Kicsoda Yahuwah, hogy hallgassak a szavára és elbocsássam Yiszráelt? Nem ismerem Yahuwah-át, és nem bocsátom el Yiszráelt. ³Erre ők ezt mondták: Találkoztunk a héberek Elohim-ével. Hadd menjünk azért háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzunk Elohim-unknak, Yahuwah-nak, azért, hogy ne verjen meg bennünket dögvésszel vagy fegyverrel. ⁴De Egyiptom királya ezt mondta nekik: Moshe és Aharon! Miért akarjátok elvonni a népet a munkától? Menjetek, folytassátok a kényszermunkát! ⁵Már így is sok a mihaszna nép az országban – mondta a fáraó – és ti még abba akarjátok hagyatni ezekkel a munkát?!

⁶Még aznap azt a parancsot adta a fáraó a nép sanyargatóinak és felügyelőinek, ⁷hogy ne adjanak többé szalmát a népnek a vályogvetéshez úgy, mint eddig. Menjenek, és szedjenek maguknak szalmát. ⁸De vessetek ki rájuk ugyanannyi vályogot, amennyit eddig kellett készíteniük! Ne engedjetek el belőle, mert lusták ezek, azért kiáltozzák: Menjünk áldozni Elohim-unknak! ⁹Ha majd nehezebb lesz ezeknek az embereknek a munkája, és el lesznek vele foglalva, akkor nem törődnek hazug beszédekkel. ¹⁰Kimentek tehát a nép sanyargatói és felügyelői, és azt mondták a népnek: Így szól a fáraó: Nem adok nektek szalmát. ¹¹Menjetek, és szedjetek magatoknak szalmát ott, ahol találtok! De a munkátokból semmit sem engedünk el.

¹²Ekkor a nép szétszéledt egész Egyiptomban, hogy a tarlót tépjék szalma helyett. ¹³A sanyargatók pedig szorították őket, és ezt mondták: Minden nap végezzétek el a kiszabott napi munkát úgy, mint amikor még volt szalma! ¹⁴Meg is verték Yiszráel fiainak felügyelőit, akiket a fáraó sanyargatói rendeltek föléjük, és azt mondták: Miért nem végeztettétek el tegnap is, meg ma is a vályogvetést úgy, mint eddig, a rendelkezésnek megfelelően?

¹⁵Akkor bementek Yiszráel fiainak felügyelői a fáraóhoz, és így panaszkodtak: Miért bánsz így szolgáiddal? ¹⁶Szalmát nem adnak szolgáidnak, és mégis azt parancsolják, hogy csináljunk vályogot. Sőt még verik is szolgáidat. Így néped ellen vétkezel. ¹⁷De ő így felelt: Lusták vagytok, lusták! Ezért mondjátok: El akarunk menni áldozni Yahuwah-nak. ¹⁸Menjetek csak, és dolgozzatok! Szalmát nem adnak nektek, de a kiszabott vályogot be kell adnotok!

¹⁹Yiszráel fiainak felügyelői látták, hogy bajban vannak, mivel ezt mondták: A napi vályogmennyiségből nem szabad engedni! ²⁰Ezért amikor a fáraótól kijövet találkoztak Mosheval és Aharonnal, akik ott álltak rájuk várakozva, ²¹ezt mondták nekik: Nézzen rátok Yahuwah, és ítéljen meg benneteket, mivel gyűlöletessé tettetek bennünket a fáraó és szolgái előtt, és fegyvert adtatok a kezükbe, hogy megöljenek bennünket!

²²Ekkor Moshe Yahuwah-hoz fordult, és ezt mondta: Yahuwah, miért engeded, hogy rosszul bánjanak ezzel a néppel? Miért is küldtél ide engem?! ²³Mert amióta bementem a fáraóhoz, hogy beszéljek vele a nevedben, rosszabb a sora ennek a népnek, te pedig semmit sem tettél néped megszabadításáért.

¹Akkor ezt mondta Yahuwah Moshenak: Majd meglátod, mit cselekszem a fáraóval, mert erős kéz kényszeríti arra, hogy elbocsássa, erős kéz kényszeríti arra, hogy elűzze őket országából.

²Azután beszélt Elohim Mosheval, és azt mondta neki: Én vagyok Yahuwah! ³Avrahamnak, Yitzchaknak és Yaakovnak úgy jelentem meg, mint mindenható Elohim, de azon a néven, hogy Yahuwah, nem voltam ismert előttük. ⁴Szövetséget is kötöttem velük, hogy nekik adom Kánaán földjét, azt a földet, amelyen jövevények voltak. ⁵Meghallottam én Yiszráel fiainak a panaszkodását is amiatt, hogy az egyiptomiak szolgai munkára kényszerítik őket, és emlékszem szövetségemre.

⁶Ezért mondd meg Yiszráel fiainak: Én vagyok Yahuwah, és megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától, megmentelek benneteket a szolgai munkától, és megváltalak benneteket kinyújtott karral és súlyos ítéletekkel. ⁷Népemmé fogadlak titeket, és a ti Elohim-otok leszek, és megtudjátok, hogy én, Yahuwah vagyok a ti Elohim-otok, aki megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától. ⁸Azután beviszlek benneteket arra a földre, amelyre nézve megesküdtem, hogy Avrahamnak, Yitzchaknak és Yaakovnak adom azt. Azért nektek fogom adni örökségül. Én vagyok Yahuwah. ⁹Moshe pedig elbeszélte mindezt Yiszráel fiainak. De nem hallgattak Moshera kishitűségük és a kemény szolgálat miatt.

¹⁰Akkor így szólt Yahuwah Moshehoz: ¹¹Menj, és mondd meg a fáraónak, Egyiptom királyának, hogy bocsássa el Yiszráel fiait országából. ¹²Moshe azonban így beszélt Yahuwah előtt: Hiszen Yiszráel fiai sem hallgattak rám, hogyan hallgatna rám a fáraó, amikor még a beszédben is ügyetlen vagyok?! ¹³De Yahuwah szólt Moshenak és Aharonnak, és odarendelte őket Yiszráel fiaihoz meg a fáraóhoz, Egyiptom királyához, hogy vigyék ki Yiszráel fiait Egyiptom országából.

¹⁴Ezek voltak a nagycsaládok fejei: Reuvennek, Yiszráel elsőszülöttjének a fiai voltak: Hanók és Pallú, Hecrón és Karmí. Ezek voltak Reuven nemzetségei. ¹⁵Shimeon fiai voltak: Yemuel, Yámin és Óhad, Yákin, Cóhar és Sha’ul, egy kánaáni nő fia. Ezek Shimeon nemzetségei.

¹⁶Ezek pedig Levi fiainak nevei, származásuk szerint: Gérsón, Kehát és Merári. Levi százharminchét évet élt. ¹⁷Gérsón fiai voltak: Libní és Simei nemzetségeik szerint. ¹⁸Kehát fiai voltak: Amrám és Yitzhár, Hebrón és Uzzíél. Kehát százharminchárom esztendőt élt. ¹⁹Merári fiai voltak: Mahlí és Músí. Ezek Levi nemzetségei, származásuk szerint.

²⁰Amrám feleségül vette Yokebedet, apja húgát, és ő szülte neki Aharont és Moshét. Amrám százharminchét esztendőt élt. ²¹Yitzhár fiai voltak: Korach, Nefeg és Zikrí. ²²Uzzíél fiai voltak: Mísáél, Elcáfán és Szitrí.

²³Aharon feleségül vette Elishevát, Ammínádáb leányát, Nahsón húgát, és ő szülte neki Nádábot és Abíhút, Eleázárt és Ítámárt. ²⁴Korach fiai voltak: Asszír, Elkáná és Abíászáf. Ezek Korach nemzetségei. ²⁵Eleázár pedig, Aharon fia, Pútíél leányai közül vett feleséget, és ez szülte neki Pinchaszt. Ezek a léviták családfői nemzetségeik szerint.

²⁶Ez az az Aharon és Moshe, akiknek azt mondta Yahuwah: Hozzátok ki Yiszráel fiait Egyiptom országából, seregeik szerint. ²⁷Ők – Moshe és Aharon – beszéltek a fáraóval, Egyiptom királyával, hogy kihozzák Yiszráel fiait Egyiptomból.

²⁸Amikor Yahuwah Egyiptom földjén beszélt Mosheval, ²⁹így szólt Yahuwah Moshehoz: Én vagyok Yahuwah! Mondd meg a fáraónak, Egyiptom királyának mindazt, amit én mondok neked! ³⁰De Moshe azt mondta Yahuwah-nak: Hiszen én ügyetlen vagyok a beszédben. Hogyan hallgatna rám a fáraó?

¹Yahuwah azt mondta Moshenak: Lásd, olyanná teszlek a fáraó előtt, mintha Elohim volnál. Testvéred, Aharon pedig a prófétád lesz. ²Te mondj el neki mindent, amit én parancsolok neked. Testvéred, Aharon, meg beszéljen a fáraóval, hogy bocsássa el országából Yiszráel fiait! ³Én azonban megkeményítem a fáraó szívét, és bár sok jelet és csodát teszek Egyiptom földjén, ⁴a fáraó nem hallgat rátok, amíg rá nem teszem kezemet Egyiptomra. Akkor majd kihozom seregemet, az én népemet, Yiszráel fiait Egyiptomból súlyos ítéletekkel. ⁵Majd megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok Yahuwah, ha kinyújtom kezemet Egyiptomra, és kihozom közülük Yiszráel fiait.

⁶Moshe és Aharon így járt el. Azt tették, amit Yahuwah parancsolt nekik. ⁷Moshe nyolcvanesztendős, Aharon pedig nyolcvanhárom esztendős volt, amikor a fáraóval beszéltek.

⁸Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak és Aharonnak: ⁹Ha így szól hozzátok a fáraó: Tegyetek valami csodát! – akkor mondd Aharonnak, hogy vegye a botját, és dobja a fáraó elé, hogy kígyóvá változzék! ¹⁰Bement azért Moshe és Aharon a fáraóhoz, és úgy cselekedtek, ahogyan Yahuwah parancsolta. Aharon odadobta a botját a fáraó és szolgái elé, és az kígyóvá változott. ¹¹Akkor a fáraó is előhívta a bölcseket és varázslókat, és azok, Egyiptom mágusai is ugyanazt tették a maguk titkos mesterségével. ¹²Mindegyik odadobta a botját, és azok kígyóvá váltak. De Aharonnak a botja elnyelte a botjaikat. ¹³A fáraó szíve azonban kemény maradt, és nem hallgatott rájuk – ahogyan megmondta Yahuwah.

¹⁴Akkor ezt mondta Yahuwah Moshenak: Konok a fáraó szíve, nem akarja elbocsátani a népet. ¹⁵Menj el a fáraóhoz reggel, amikor éppen kimegy a vízhez, állj eléje a Nílus partján, és vedd kezedbe azt a botot, amely kígyóvá változott. ¹⁶Ezt mondd neki: Yahuwah, a héberek Elohim-ja küldött engem hozzád ezzel az üzenettel: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem a pusztában! – de te nem hallgattál rám mindeddig. ¹⁷Így szól azért Yahuwah: erről tudod meg, hogy én vagyok Yahuwah: Én a kezemben levő bottal ráütök a Nílus vizére, és az vérré változik. ¹⁸A Nílus halai elpusztulnak, a Nílus maga pedig megbüdösödik, úgyhogy az egyiptomiak undorodni fognak attól, hogy vizet igyanak a Nílusból.

¹⁹Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak: Mondd Aharonnak, hogy vegye a botját, és nyújtsa ki kezét Egyiptom vizei, folyói és csatornái fölé, tavai és összes vízgyűjtője fölé, hogy vérré váljanak. Legyen vér Egyiptom egész földjén, mind a faedényekben, mind a kőedényekben. ²⁰Moshe és Aharon úgy cselekedett, ahogyan Yahuwah parancsolta. Fölemelte a botját a fáraó és szolgái szeme láttára, ráütött a Nílus vizére, és a Nílus vize mind vérré változott. ²¹A Nílus halai kipusztultak, maga a Nílus megbüdösödött, úgyhogy az egyiptomiak nem tudtak inni a Nílus vizéből. Vér volt Egyiptom egész földjén.

²²De Egyiptom mágusai is úgy cselekedtek titkos mesterségükkel, ezért a fáraó szíve kemény maradt, és nem hallgatott rájuk – ahogyan megmondta Yahuwah. ²³A fáraó megfordult, hazament, és nem vette szívére a dolgot. ²⁴Az egyiptomiak pedig mind ásni kezdtek a Nílus környékén, hogy vizet ihassanak, mert nem tudtak inni a Nílus vizéből. ²⁵Hét nap telt el azután, hogy megverte Yahuwah a Nílust.

¹Akkor ezt mondta Yahuwah Moshenak: Menj be a fáraóhoz, és ezt mondd neki: Így szól Yahuwah: Bocsásd el népemet, hogy szolgálhasson nekem! ²Mert ha nem akarod elbocsátani, akkor én békákkal verem meg egész határodat. ³Békák hemzsegnek a Nílusban, sőt ki is jönnek belőle, és bemennek a házadba, a hálószobádba, az ágyadba, szolgáid házába, néped közé, a kemencékbe, és a sütőteknőkbe. ⁴Rád másznak a békák, meg népedre és szolgáidra.

⁵Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak: Mondd Aharonnak, hogy nyújtsa ki kezét botjával együtt a folyók, csatornák és tavak fölé, és hozza föl a békákat Egyiptom földjére! ⁶Aharon kinyújtotta kezét Egyiptom vizei fölé, és a békák feljöttek, és ellepték Egyiptom földjét.

⁷De a mágusok is így cselekedtek titkos mesterségükkel, és békákat hoztak föl Egyiptom földjére. ⁸Ekkor hívatta a fáraó Moshet és Aharont, és azt mondta: Könyörögjetek Yahuwah-hoz, hogy távolítsa el a békákat rólam és népemről! Én pedig elbocsátom a népet, hogy áldozzék Yahuwah-nak. ⁹Moshe azt felelte a fáraónak: Tetszésedre bízom, hogy mikorra könyörögjek érted, szolgáidért és népedért, hogy kipusztuljanak a nálad és házaidban levő békák, és hogy csak a Nílusban maradjanak meg. ¹⁰Holnapra – felelte a fáraó. Moshe ezt mondta: Úgy lesz, ahogyan mondod, hogy megtudd: nincs hasonló a mi Elohim-unkhoz, Yahuwah-hoz. ¹¹Eltávoznak a békák tőled, házaidból, szolgáidról és népedről, és csak a Nílusban maradnak meg.

¹²Moshe és Aharon kijött a fáraótól. Moshe azután kiáltott Yahuwah-hoz a békák miatt, amelyeket a fáraóra küldött. ¹³Yahuwah pedig Moshe szava szerint cselekedett. Kipusztultak a békák a házakból, az udvarokból és a mezőkről. ¹⁴Akkor rakásra hányták őket, és bűzlött az egész ország. ¹⁵Amikor a fáraó látta, hogy enyhült a baj, konok maradt a szíve, és nem hallgatott rájuk – ahogyan megmondta Yahuwah.

¹⁶Majd ezt mondta Yahuwah Moshenak: Mondd meg Aharonnak: nyújtsa ki botját, és üssön rá a föld porára, hogy az szúnyoggá váljék Egyiptom egész földjén. ¹⁷Így is cselekedtek. Aharon kinyújtotta a kezét, és botjával ráütött a föld porára. Ekkor szúnyog lepett el embert és állatot. A föld minden pora szúnyoggá vált egész Egyiptomban.

¹⁸A mágusok is meg akarták tenni titkos mesterségükkel, hogy szúnyogokat hozzanak létre, de nem tudtak. És a szúnyogok ellepték az embereket és az állatokat. ¹⁹Ekkor azt mondták a mágusok a fáraónak: Elohim ujja ez! De a fáraó szíve kemény maradt, és nem hallgatott rájuk – ahogyan megmondta Yahuwah.

²⁰Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak: Állj oda korán reggel a fáraó elé, amikor kimegy a vízhez, és mondd neki: Így szól Yahuwah: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon nekem! ²¹Mert ha nem bocsátod el népemet, akkor én bögölyöket bocsátok rád, szolgáidra, népedre és házaidra. Bögölyökkel telnek meg az egyiptomiak házai, sőt a föld is, ahol ők laknak. ²²De kivételt teszek azon a napon Goshen földjével, ahol az én népem tartózkodik, és ott nem lesznek bögölyök, hogy megtudd: Én, Yahuwah, itt vagyok az országban. ²³Így teszek különbséget az én népem és a te néped között. Holnap történik meg ez a jel.

²⁴Yahuwah így cselekedett: Tömegestül jöttek a bögölyök a fáraónak és szolgáinak házaiba, úgyhogy egész Egyiptomban szenvedett a föld a bögölyök miatt. ²⁵Ekkor hívatta a fáraó Moshet és Aharont, és ezt mondta: Menjetek, áldozzatok Elohim-otoknak itt az országban! ²⁶De Moshe azt felelte: Nem volna helyes így cselekednünk, mert undorodnak az egyiptomiak attól, amit mi áldozunk Elohim-unknak, Yahuwah-nak. Hiszen, ha azt áldozzuk, amitől undorodnak az egyiptomiak, megköveznek bennünket! ²⁷El akarunk menni a pusztába háromnapi járóföldre, hogy ott áldozzunk Elohim-unknak, Yahuwah-nak, ahogyan megparancsolta nekünk. ²⁸Akkor ezt mondta a fáraó: Én elbocsátalak benneteket, hogy a pusztában áldozzatok Elohim-otoknak, Yahuwah-nak. Csak nagyon messze ne menjetek! Könyörögjetek értem! ²⁹Moshe így felelt: Én most kimegyek tőled, könyörgök Yahuwah-hoz, és holnap eltávoznak a bögölyök a fáraóról, szolgáiról és népéről. De többé ne csapjon be minket a fáraó azzal, hogy nem bocsátja el a népet áldozni Yahuwah-nak! ³⁰Azután kiment Moshe a fáraótól, és könyörgött Yahuwah-hoz. ³¹Yahuwah pedig Moshe szava szerint cselekedett: Eltávolította a bögölyöket a fáraóról, szolgáiról és népéről, úgyhogy egy sem maradt. ³²De ezúttal is konok maradt a fáraó szíve, és nem bocsátotta el a népet.

¹Azután azt mondta Yahuwah Moshenak, hogy menjen be a fáraóhoz, és így beszéljen vele: Így szól Yahuwah, a héberek Elohim-ja: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon nekem! ²Mert ha nem akarod elbocsátani, és még mindig visszatartod őket, ³akkor megveri Yahuwah a mezőn levő jószágodat, a lovakat, szamarakat, tevéket, marhákat és juhokat: igen nagy dögvész lesz. ⁴De különbséget tesz Yahuwah Yiszráel jószága és az egyiptomiak jószága között, és egy sem pusztul el abból, ami Yiszráel fiaié. ⁵Határidőt is szabott Yahuwah: Holnap cselekszi meg Yahuwah mindezt az országban. ⁶Másnap meg is cselekedte ezt Yahuwah, és elhullott az egyiptomiak összes jószága. De Yiszráel fiainak jószágából egy sem hullott el. ⁷A fáraó oda is küldött, és kitűnt, hogy Yiszráel fiainak a jószágából egy sem hullott el. De a fáraó szíve konok maradt, és nem bocsátotta el a népet.

⁸Ekkor azt mondta Yahuwah Moshenak és Aharonnak: Vegyetek egy tele marok kemencekormot, és szórja azt Moshe az ég felé a fáraó szeme láttára! ⁹Porfelhővé válik az egész Egyiptom fölött, és hólyagos fekélyeket támaszt az embereken és állatokon egész Egyiptomban. ¹⁰Vették azért a kemencekormot, odaálltak a fáraó elé, és Moshe az ég felé szórta azt. Ekkor hólyagos fekélyek támadtak az embereken és állatokon.

¹¹A mágusok már oda sem tudtak állni Moshe elé a fekélyek miatt, mert fekélyek keletkeztek a mágusokon is és minden egyiptomin. ¹²De megkeményítette Yahuwah a fáraó szívét, és nem hallgatott rájuk – ahogyan megmondta Yahuwah Moshenak.

¹³Ezután azt mondta Yahuwah Moshenak, állj oda korán reggel a fáraó elé, és ezt mondjad neki: Így szól Yahuwah, a héberek Elohim-ja: Bocsásd el népemet, hogy szolgálhassanak nekem! ¹⁴Mert ezúttal minden csapásomat rád bocsátom, meg szolgáidra és népedre, hogy megtudd: Nincs hozzám hasonló az egész földön!

¹⁵Mert már kinyújtottam a kezemet, és megvertelek téged és népedet dögvésszel úgy, hogy kipusztulhattál volna a földről. ¹⁶De mégis megtartottalak, hogy megmutassam neked az erőmet, és hirdessék nevemet az egész földön. ¹⁷Ha továbbra is gátolod népemet, és nem bocsátod el, ¹⁸akkor én holnap ilyenkor olyan nagy jégesőt zúdítok le, melyhez hasonló nem volt Egyiptomban alapítása napjától fogva mostanáig. ¹⁹Most azért küldj el, hajtasd be jószágodat és mindenedet, ami a mezőn van, mert olyan jégeső szakad minden emberre és állatra, hogy ami a mezőn marad és nem hajtják haza, elpusztul.

²⁰Aki megijedt Yahuwah kijelentésétől a fáraó szolgái közül, hazamentette a szolgáit és jószágát. ²¹Aki azonban nem szívlelte meg Yahuwah kijelentését, az a mezőn hagyta szolgáit és jószágát.

²²Ekkor azt mondta Yahuwah Moshenak: Nyújtsd ki kezedet az ég felé, hogy essen jégeső egész Egyiptomban emberre, állatra és a mező minden füvére Egyiptom földjén. ²³Moshe kinyújtotta a botját az ég felé, Yahuwah pedig mennydörgést és jégesőt támasztott; villámok csaptak a földre, és jégesőt zúdított Yahuwah Egyiptom földjére. ²⁴Esett a jégeső, és egymást érte a villámlás a jégesőben. Olyan hatalmas volt, amilyen nem volt még Egyiptomban, amióta emberek lakják.

²⁵Elverte a jégeső egész Egyiptomban mindazt, ami a mezőn volt: embert és állatot, a mező minden füvét is elverte a jég, és összetördelte a mező minden fáját. ²⁶Csak Goshen földjén nem volt jégeső, ahol Yiszráel fiai laktak.

²⁷Ekkor hívatta a fáraó Moshét és Aharont, és ezt mondta nekik: Ezúttal vétkeztem! Yahuwah az igaz, én és a népem pedig bűnösök vagyunk. ²⁸Könyörögjetek Yahuwah-hoz, mert elég volt már a mennydörgésből és a jégesőből. Elbocsátalak benneteket, nem kell tovább itt maradnotok.

²⁹Moshe így felelt neki: Mihelyt kimegyek a városból, fölemelem kezemet Yahuwah-hoz. Megszűnik a mennydörgés, és nem lesz több jégeső, hogy megtudd: Yahuwah-é a föld. ³⁰Tudom ugyan, hogy te és szolgáid még mindig nem féltek Yahuwah Elohim-tól.

³¹A lent és az árpát elverte a jég, mert az árpa kalászban volt, a len pedig virágzott. ³²De a búzát és a tönkölyt nem verte el, mert azok később érnek.

³³Amikor eltávozott Moshe a fáraótól, és kiment a városból, fölemelte kezét Yahuwah-hoz, és megszűnt a mennydörgés meg a jégeső, és eső sem ömlött a földre. ³⁴Látva a fáraó, hogy megszűnt az eső, a jég és a mennydörgés, visszaesett vétkébe, és konok maradt a szíve neki is, meg szolgáinak is. ³⁵Megkeményedett a fáraó szíve, és nem bocsátotta el Yiszráel fiait – ahogyan megmondta Yahuwah Moshe által.

¹Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak: Menj be a fáraóhoz, mert én tettem keménnyé a szívét, valamint szolgáinak a szívét is, hogy ezeket a jeleket véghezvigyem közöttük. ²Beszéld majd el a fiaidnak és unokáidnak, amit Egyiptommal cselekedtem, és jeleimet is, amelyekkel sújtottam őket. Tudjátok meg ebből, hogy én vagyok Yahuwah! ³Bement tehát Moshe és Aharon a fáraóhoz, és ezt mondták neki: Így szól Yahuwah, a héberek Elohim-ja: Meddig vonakodsz még megalázkodni előttem? Bocsásd el népemet, hogy nekem szolgálhassanak! ⁴Mert ha nem akarod elbocsátani népemet, akkor én holnap sáskákat hozok a határodra. ⁵Úgy ellepik a föld színét, hogy látni sem lehet a földet, és megeszik a maradékot, amelyet a jégeső megkímélt, és így megmaradt nektek. Lerágnak minden fát, amely a mezőn nő. ⁶Sőt tele lesz velük a házad, összes szolgád háza és minden egyiptomi háza. Nem láttak ilyent a mai napig sem őseid, sem azoknak ősei, amióta ezen a földön laknak. Ezzel megfordult, és kiment a fáraótól.

⁷A fáraótól megkérdezték szolgái: Meddig lesz még vesztünkre ez az ember? Bocsásd el ezeket az embereket, hogy szolgálhassanak Elohim-uknak, Yahuwah-nak! Nem veszed észre, hogy pusztulóban van Egyiptom? ⁸Ezért visszavitték Moshét és Aharont a fáraó elé, aki így szólt hozzájuk: Menjetek, szolgáljatok Elohim-otoknak, Yahuwah-nak! De kik fognak elmenni? ⁹A fiatalokkal és öregekkel megyünk, felelte Moshe, fiainkkal és leányainkkal, juhainkkal és marháinkkal megyünk, mert ünnepet ülünk Yahuwah-nak. ¹⁰A fáraó azt mondta nekik: Úgy legyen veletek Yahuwah, ahogyan én elbocsátalak benneteket családostul! Vigyázzatok, rosszat akartok! ¹¹Nem úgy lesz! Csak ti, férfiak, menjetek és szolgáljatok Yahuwah-nak, hiszen ti is ezt kívántátok! Azzal elkergették őket a fáraó elől.

¹²Ekkor azt mondta Yahuwah Moshenak: Nyújtsd ki kezedet Egyiptom földje fölé, és jöjjenek föl a sáskák Egyiptom földjére, és egyék le az ország minden füvét, mindazt, amit a jégeső meghagyott! ¹³Moshe tehát kinyújtotta a botját Egyiptom földje fölé, és Yahuwah keleti szelet hozott az országra egész nap és egész éjjel. Reggel azután meghozta a keleti szél a sáskákat. ¹⁴Feljöttek a sáskák Egyiptom egész földjére, és roppant tömegben szálltak le Egyiptom egész területén. Nem volt ilyen sáskajárás sem azelőtt, sem azután. ¹⁵Ellepték az egész föld színét, úgyhogy elsötétedett a föld, és leették a föld minden füvét, a fák minden gyümölcsét, amit meghagyott a jégeső. A fákon és a füves mezőkön nem maradt semmi zöld Egyiptom egész területén.

¹⁶Ekkor a fáraó sietve hívatta Moshét és Aharont, és ezt mondta: Vétkeztem a ti Elohim-otok, Yahuwah ellen és tiellenetek. ¹⁷Most azért bocsássátok meg még ez egyszer a vétkemet, és könyörögjetek Elohim-otokhoz, Yahuwah-hoz, hogy legalább ezt a halált fordítsa el tőlem! ¹⁸Moshe kijött a fáraó elől, és könyörgött Yahuwah-hoz. ¹⁹Yahuwah pedig igen erős nyugati szélre változtatta a szelet, amely fölkapta a sáskákat, és belesodorta a Vörös-tengerbe. Nem maradt egy sáska sem Egyiptom egész területén. ²⁰De Yahuwah megkeményítette a fáraó szívét, és nem bocsátotta el Yiszráel fiait.

²¹Akkor ezt mondta Yahuwah Moshenak: Nyújtsd ki kezedet az ég felé, és akkor olyan sötétség lesz Egyiptom földjén, hogy tapintani lehet a sötétséget! ²²Moshe kinyújtotta kezét az ég felé, és sűrű sötétség támadt egész Egyiptomban három napig. ²³Az emberek nem látták egymást, és három napig senki sem tudott kimozdulni a helyéről. De ahol Yiszráel fiai laktak, mindenütt világos volt.

²⁴Ekkor hívatta a fáraó Moshét és azt mondta: Menjetek, tiszteljétek Yahuwah-át, de juhaitok és marháitok itt maradnak! Még a családtagok is elmehetnek veletek. ²⁵Moshe azonban azt felelte: Inkább neked kellene véresáldozatra és égőáldozatra valót adnod nekünk, hogy azt készítsük el Elohim-unknak, Yahuwah-nak! ²⁶Velünk fog jönni jószágunk is, nem marad itt egy fia sem, mert abból veszünk, hogy tiszteljük Elohim-unkat, Yahuwah-át. Mert magunk sem tudjuk, míg oda nem érünk, hogy hogyan kell majd tisztelnünk Yahuwah-át.

²⁷De Yahuwah megkeményítette a fáraó szívét, és nem akarta elbocsátani őket. ²⁸Ezt mondta neki a fáraó: Takarodj előlem! Vigyázz, ne kerülj többé a szemem elé, mert meghalsz, ha még egyszer meglátlak! ²⁹Moshe így felelt: Jól mondod. Nem látsz engem többé!

¹Azután azt mondta Yahuwah Moshenak: Még egy csapást hozok a fáraóra és Egyiptomra, s akkor majd elbocsát benneteket innen. Mindenestül elbocsát, sőt kikerget benneteket innen. ²Mondd meg a népnek, hogy kérjen minden férfi a szomszédjától és minden asszony a szomszédasszonyától ezüst és arany ékszereket. ³Yahuwah pedig jóindulatot támasztott a nép iránt az egyiptomiakban, és annak a férfinak, Moshenak is nagy volt a tekintélye Egyiptom országában mind a fáraó szolgái, mind pedig a nép előtt.

⁴Akkor ezt mondta Moshe: Így szól Yahuwah: Éjféltájban átvonulok Egyiptomon, ⁵és meghal minden elsőszülött Egyiptom földjén, a trónján ülő fáraó elsőszülöttje csakúgy, mint a kézimalmot hajtó szolgáló elsőszülöttje, meg az állatok minden elsőszülöttje is. ⁶Nagy jajveszékelés lesz egész Egyiptomban, amilyen nem volt, és nem is lesz többé. ⁷De Yiszráel fiaira a kutya se ölti ki a nyelvét, sem emberre, sem állatra. Ebből tudjátok meg, hogy különbséget tesz Yahuwah Egyiptom és Yiszráel között. ⁸Ezek a szolgáid pedig mind lejönnek hozzám, és leborulnak előttem e szavakkal: Menj ki te és az egész nép, amely mögötted van! Így megyek majd el. És fölgerjedt haraggal távozott el a fáraótól.

⁹Yahuwah pedig azt mondta Moshenak: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában. ¹⁰Moshe és Aharon tehát véghezvitte mindezeket a csodákat a fáraó előtt, de Yahuwah megkeményítette a fáraó szívét, és nem bocsátotta el Yiszráel fiait országából.

¹Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak és Aharonnak Egyiptom földjén: ²Ez a hónap lesz az első hónapotok. Ez lesz az első az év hónapjai között. ³Mondjátok meg Yiszráel egész közösségének: Ennek a hónapnak a tizedikén vegyen magának mindenki egy bárányt, családonként és házanként egy bárányt. ⁴Ha kevés a ház népe az egy bárányhoz, akkor a legközelebbi szomszédjával együtt vegyen a lélekszámnak megfelelően. Vegyétek számításba, hogy ki mennyit tud megenni a bárányból. ⁵Legyen a bárány hibátlan, hím és egyéves. Juhot vegyetek, de vehettek kecskét is. ⁶Ennek a hónapnak a tizennegyedik napjáig tartsátok magatoknál, azután estefelé vágja le Yiszráel egész gyülekezeti közössége. ⁷Vegyenek a vérből, és kenjék a két ajtófélfára és a szemöldökfára azokban a házakban, ahol megeszik. ⁸Ugyanazon az éjszakán egyék meg a tűzön sült húst, és egyenek hozzá kovásztalan kenyeret keserű füvekkel. ⁹Ne egyétek nyersen, se vízben főzve, csak tűzön megsütve, és a feje, a lábszárai és a belső részei együtt legyenek. ¹⁰Ne hagyjatok belőle reggelre. Ha mégis marad belőle reggelre, azt égessétek el. ¹¹Így egyétek meg: legyen a derekatok felövezve, sarutok a lábatokon, bototok a kezetekben, és sietve egyétek: Yahuwah páskája ez.

¹²Mert átvonulok ezen az éjszakán Egyiptom földjén, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, akár ember, akár állat az. Ítéletet tartok Egyiptom minden Elohim-ja fölött – én, Yahuwah. ¹³De az a vér jel lesz házaitokon, amelyekben ti laktok. Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket, és tirajtatok nem lesz pusztító csapás, amikor megverem Egyiptom földjét.

¹⁴Tartsátok emlékezetben ezt a napot, és ünnepeljétek meg Yahuwah-nak nemzedékről nemzedékre. Örök rendelkezés ez, hogy megünnepeljétek!

¹⁵Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek. Még az első napon távolítsátok el a kovászt a házatokból! Ki kell irtani Yiszráelből mindenkit, aki kovászosat eszik az első naptól a hetedik napig. ¹⁶Az első napon tartsatok szent gyülekezést, és a hetedik napon is tartsatok szent gyülekezést. Semmiféle munkát ne végezzetek azokon; mindenkinek csak annyi munkát szabad végeznie, amennyi az étkezéshez szükséges. ¹⁷Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét, mert éppen ezen a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptomból. Tartsátok meg tehát ezt a napot nemzedékről nemzedékre örök rendelkezés szerint. ¹⁸Az első hónap tizennegyedik napjának estéjétől kezdve egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszonegyedik napjának estéjéig. ¹⁹Hét napon át ne lehessen kovászt találni a házatokban; ki kell irtani Yiszráel közösségéből mindenkit, akár jövevény, akár az ország szülötte, aki kovászosat eszik. ²⁰Semmiféle kovászosat ne egyetek. Kovásztalan kenyeret egyetek bárhol laktok!

²¹Azután összehívta Moshe Yiszráel összes véneit, és azt mondta nekik: Fogjatok hozzá, vegyetek magatoknak juhokat nemzetségenként, és vágjátok le a páskát. ²²Vegyetek egy köteg izsópot, és mártsátok az edényben levő vérbe, azután érintsétek meg az edényben levő vérrel a szemöldökfát és a két ajtófélfát. Senki se menjen ki közületek reggelig a háza ajtaján. ²³Amikor átvonul Yahuwah, hogy megverje Egyiptomot, és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélfán, akkor kihagyja Yahuwah azt az ajtót, és nem engedi, hogy bemenjen a pusztító a ti házatokba, és titeket is csapással sújtson.

²⁴Őrizzétek meg ezt az igét. Örökre szóló rendelkezés ez nektek és fiaitoknak. ²⁵Amikor bementek arra a földre, amelyet Yahuwah ad nektek, ahogyan megígérte, akkor is tartsátok meg ezt a szertartást. ²⁶És ha majd megkérdezik tőletek a fiaitok, hogy mit jelent ez a szertartás, ²⁷akkor így feleljetek: Yahuwah páskaáldozata ez, mert kihagyta Yiszráel fiainak a házait Egyiptomban, amikor megverte Egyiptomot, de a mi házainkat megkímélte. Ekkor mélyen meghajolt a nép, és leborult. ²⁸Azután elmentek, és úgy cselekedtek Yiszráel fiai, ahogyan Yahuwah parancsolta Moshenak és Aharonnak: úgy jártak el.

²⁹Történt azután éjfélkor, hogy megölt Yahuwah minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, a trónján ülő fáraó elsőszülöttjét csakúgy, mint a tömlöcben levő foglyok elsőszülöttjét, és az állatok minden elsőszülöttjét. ³⁰Azon az éjszakán fölkelt a fáraó és összes szolgája, meg valamennyi egyiptomi, és nagy jajveszékelés támadt Egyiptomban, hiszen nem volt ház, ahol ne lett volna halott.

³¹A fáraó még éjszaka hívatta Moshét és Aharont, és ezt mondta: Induljatok, menjetek ki az én népem közül Yiszráel fiaival együtt, menjetek és tiszteljétek Yahuwah-át, ahogyan kívántátok. ³²Vigyétek juhaitokat és marháitokat is, ahogyan kívántátok, csak menjetek! Kérjetek áldást rám is! ³³Az egyiptomiak is erőltették, hogy sürgősen bocsássa el a népet az országból, mert ezt mondták: Így mindnyájan meghalunk!

³⁴A nép köntösébe kötve, teknőstül vette vállára a kovásztalan tésztát, ³⁵és Yiszráel fiai Moshe beszéde szerint cselekedtek, mert ezüst és arany ékszereket, meg ruhákat is kértek az egyiptomiaktól. ³⁶Yahuwah ugyanis jóindulatot támasztott a nép iránt az egyiptomiakban, s ezért hajlottak a kérésre. Így menekültek el Egyiptomból.

³⁷Útnak indultak tehát Yiszráel fiai Ramszeszből Szukkót felé, mintegy hatszázezer gyalogos férfi a családtagokon kívül. ³⁸Sok keverék nép is ment velük, meg juhok, marhák, igen nagyszámú jószág.

³⁹Az Egyiptomból magukkal hozott tésztából kovásztalan lepényeket sütöttek, hiszen nem volt benne kovász, mivel az egyiptomiak kergették őket. Nem késlekedhettek tehát, és útravalót sem tudtak készíteni maguknak.

⁴⁰Yiszráel fiai négyszázharminc esztendeig laktak Egyiptomban. ⁴¹A négyszázharmincadik esztendő végén, éppen ezen a napon vonult ki Yahuwah egész serege Egyiptomból. ⁴²Virrasztott Yahuwah azon az éjszakán, amikor kihozta őket Egyiptomból. Ez az éjszaka Yahuwah-é volt. Virrasszon ezen Yiszráel minden fia nemzedékről nemzedékre!

⁴³Ezt mondta Yahuwah Moshenak és Aharonnak: Ez a páskára vonatkozó rendelkezés: Az idegenek közül senki sem ehet belőle. ⁴⁴De bárki pénzen vásárolt szolgája ehet abból, ha körülmetélték. ⁴⁵Zsellér és napszámos nem ehet belőle. ⁴⁶Abban a házban kell megenni, a házból nem szabad kivinni a húst, és a csontját sem szabad eltörni. ⁴⁷Yiszráel egész közössége készítse el ezt. ⁴⁸Ha jövevény tartózkodik nálad, és el akarja készíteni Yahuwah páskáját, metéltesse körül magát minden férfi, és csak akkor foghat hozzá annak elkészítéséhez. Így olyan lesz, mint az ország szülöttje. A körülmetéletlenek közül azonban senki sem ehet belőle. ⁴⁹Ez a törvény egyformán vonatkozik bennszülöttre és jövevényre, aki közöttetek tartózkodik.

⁵⁰Yiszráel fiai mindnyájan úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak és Aharonnak: úgy jártak el. ⁵¹Ugyanazon a napon ki is hozta Yahuwah Egyiptom földjéről Yiszráel fiait seregestől.

¹Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Nekem szentelj Yiszráel fiai közül minden elsőszülöttet, amely megnyitja anyja méhét; akár ember, akár állat, enyém az.

²Moshe ezt mondta a népnek: Megemlékezzél erről a napról, amelyen kijöttél Egyiptomból, a szolgaság házából, mert erős kézzel hozott ki onnan benneteket Yahuwah. Ezért nem szabad kovászosat enni. ⁴Ma, Áviv havában vonultok ki. ⁵És ha majd bevisz Yahuwah a kánaániak, hettiták, emóriak, hivviek és Yebusziak földjére, mert megesküdött atyáidnak, hogy neked adja a tejjel és mézzel folyó földet, akkor ebben a hónapban végezd el ezt a szertartást. ⁶Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, a hetedik napon pedig tarts ünnepet Yahuwah-nak. ⁷Kovásztalan kenyeret kell enned hét napon át, és ne lássanak nálad kovászos kenyeret. Még csak kovászt se lássanak sehol a határodban. ⁸És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik ez, amit Yahuwah cselekedett velünk, amikor kijöttünk Egyiptomból. ⁹Legyen ez jelül a kezeden és emlékeztetőül a homlokodon, hogy Yahuwah törvénye a szádban legyen. Mert erős kézzel hozott ki Yahuwah Egyiptomból. ¹⁰Tartsd meg ezt a rendelkezést a megszabott időben évről évre.

¹¹Amikor bevisz Yahuwah a kánaániak földjére, ahogyan megesküdött neked és őseidnek, hogy neked adja, ¹²akkor add át Yahuwah-nak mindazt, ami megnyitja anyja méhét. Minden állatodnak az elsőszülöttje, ha hím, Yahuwah-é. ¹³A szamár elsőszülöttjét juhon váltsd meg. Ha nem váltod meg, szegd a nyakát. Minden ember elsőszülött fiát váltsd meg. ¹⁴És ha majd megkérdezi egykor a fiad, hogy mit jelent ez, akkor mondd el neki: Erős kézzel hozott ki bennünket Yahuwah Egyiptomból, a szolgaság házából. ¹⁵Mert amikor a fáraó makacs volt, és nem bocsátott el bennünket, megölt Yahuwah minden elsőszülöttet Egyiptomban, az ember elsőszülöttjét csakúgy, mint az állat elsőszülöttjét. Ezért áldozok véresáldozatul Yahuwah-nak minden hímet, amely megnyitja anyja méhét, és ezért váltok meg minden elsőszülött fiút. ¹⁶Legyen ez jelül a kezeden és emlékeztetőül a homlokodon, mert erős kézzel hozott ki bennünket Yahuwah Egyiptomból.

¹⁷Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Elohim a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Elohim, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. ¹⁸Ezért kerülő útra vezette Elohim a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Yiszráel fiai Egyiptomból. ¹⁹Yoszef tetemét is magával vitte Moshe, mert ünnepélyesen megeskette ő Yiszráel fiait: Bizonyosan gondja lesz rátok Elohim-nak, és akkor vigyétek el innen az én tetememet is magatokkal!

²⁰Azután fölkerekedtek Szukkótból, és tábort ütöttek Étámban, a puszta szélén. ²¹Yahuwah pedig előttük ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel meg tűzoszlopban, hogy világítson nekik, és éjjel-nappal mehessenek. ²²Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.

¹Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Szólj Yiszráel fiaihoz, hogy forduljanak meg, és verjenek tábort Pí-Hahírót előtt, Migdól és a tenger között, Baal-Cáfón előtt. Vele szemben táborozzanak a tengernél. ³Hátha azt gondolja a fáraó, hogy eltévedtek Yiszráel fiai ezen a földön, körülzárta őket a puszta! ⁴Én pedig megkeményítem a fáraó szívét, hogy üldözőbe vegye őket, és megmutatom dicsőségemet a fáraón és egész haderején. Akkor megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok Yahuwah. És így cselekedtek.

⁵Amikor jelentették Egyiptom királyának, hogy elmenekült a nép, megváltozott a fáraónak és szolgáinak indulata a nép iránt, és ezt mondták: Mit tettünk?! Elbocsátottuk Yiszráelt a szolgálatunkból! ⁶Befogatott a fáraó a harci kocsijába, és maga mellé vette a hadseregét. ⁷Maga mellé vett hatszáz válogatott harci kocsit, az összes egyiptomi harci kocsit. Három ember volt mindegyiken. ⁸Yahuwah megkeményítette a fáraónak, Egyiptom királyának a szívét, és az üldözőbe vette Yiszráel fiait, Yiszráel fiai pedig hatalmas kéz segítségével vonultak ki.

⁹Az egyiptomiak tehát üldözték őket – a fáraó minden lova, harci kocsija, lovasa és hadereje – és utolérték őket, amikor a tenger mellett táboroztak Pí-Hahírótnál, Baal-Cáfónnal szemben. ¹⁰A fáraó közeledett. Yiszráel fiai pedig föltekintettek, és látták, hogy az egyiptomiak utánuk eredtek. Ekkor nagy félelem fogta el őket, és segítségért kiáltottak Yiszráel fiai Yahuwah-hoz. ¹¹Moshenak pedig ezt mondták: Nincs talán elég sír Egyiptomban, hogy a pusztába hoztál bennünket meghalni? Mit tettél velünk, miért hoztál ki bennünket Egyiptomból?! ¹²Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj nekünk békét, hadd szolgáljuk az egyiptomiakat?! Mert jobb nekünk, ha az egyiptomiakat szolgáljuk, mint ha a pusztában halunk meg! ¹³De Moshe így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg ma Yahuwah benneteket! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. ¹⁴Yahuwah harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!

¹⁵Akkor ezt mondta Moshenak Yahuwah: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Yiszráel fiaihoz, hogy induljanak útnak. ¹⁶Te pedig emeld föl a botodat, nyújtsd a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Yiszráel fiai a tenger közepén. ¹⁷Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain. ¹⁸Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok Yahuwah, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón, harci kocsijain és lovasain.

¹⁹Ekkor elindult Elohim Angyala (Melekh), aki Yiszráel tábora előtt járt, és mögéjük ment. Elindult az előttük levő felhőoszlop is, és mögéjük állt. ²⁰Odament Egyiptom tábora és Yiszráel tábora közé, és az a felhő, amely világítani szokott éjjel, sötét maradt, ezért nem közeledtek egymáshoz egész éjszaka.

²¹Moshe kinyújtotta kezét a tenger felé, Yahuwah pedig egész éjjel visszafelé hajtotta a tengert erős keleti széllel, és szárazzá tette a tengert, úgyhogy a víz kettévált. ²²Yiszráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe, és a víz jobbról-balról falként állt.

²³Az egyiptomiak üldözőbe vették őket, és bement utánuk a tenger közepébe a fáraó összes lova, harci kocsija és lovasa is. ²⁴A hajnali őrségváltás idején rátekintett Yahuwah a tűz- és felhőoszlopból az egyiptomiak táborára, és megzavarta az egyiptomiak táborát. ²⁵Akadályozta a harci kocsik kerekeit, és nehezen vonszolták azokat. Ekkor azt mondták az egyiptomiak: Meneküljünk Yiszráel elől, mert Yahuwah harcol értük Egyiptom ellen!

²⁶Yahuwah pedig ezt mondta Moshenak: Nyújtsd ki kezedet a tenger felé, és a víz visszatér az egyiptomiakra, a harci kocsikra és lovasokra. ²⁷Moshe kinyújtotta a kezét a tenger felé, és a tenger visszatért reggelre a medrébe egyenest a menekülő egyiptomiakra. Így hajtotta bele Yahuwah az egyiptomiakat a tenger közepébe. ²⁸Visszatért a víz, és elborította a harci kocsikat és lovasokat, a fáraó egész haderejét, amely utánuk ment a tengerbe. Egy sem maradt meg közülük.

²⁹Yiszráel fiai viszont szárazon mentek át a tenger közepén, és a víz falként állt jobbról és balról. ³⁰Így szabadította meg Yahuwah azon a napon Yiszráelt Egyiptom hatalmából. És látta Yiszráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. ³¹Amikor látta Yiszráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el Yahuwah Egyiptommal, félni kezdte a nép Yahuwah-át. Hitt Yahuwah-nak és szolgájának, Moshenak.

¹Akkor ezt az éneket énekelte Moshe Yiszráel fiaival együtt Yahuwah-nak: Énekelek Yahuwah-nak, mert igen felséges, lovat lovasával a tengerbe vetett. ²Erőm és énekem Yahuwah, megszabadított engem. Ő az én Elohim-om, őt dicsőítem, atyám Elohim-ja, őt magasztalom. ³Yahuwah vitéz harcos, Yahuwah: ez a neve. ⁴A fáraó szekereit és hadát tengerbe vetette, válogatott harcosai a Vörös-tengerbe fúltak. ⁵Mélység borította be őket, kőként merültek az örvénybe. ⁶Jobbod, Yahuwah, erőtől dicső, jobbod, Yahuwah, ellenséget zúz szét. ⁷Nagy fenséggel söpröd el támadóidat. Ha elszabadul haragod, megemészti őket, mint a tarlót. ⁸Haragod szelétől tornyosult a víz, gátként megálltak a futó habok. Megmerevedett a mélység a tenger szívében. ⁹Üldözöm, elérem! – mondta az ellenség. Zsákmányt osztok, bosszúm töltöm rajtuk. Kirántom kardomat, kezem kiirtja őket. ¹⁰Ráfújtál szeleddel, a tenger elborította őket. Elmerültek, mint ólom a hatalmas vízben. ¹¹Ki olyan Elohimok között, mint te vagy, Yahuwah? Ki olyan felséges, mint te vagy szentségedben? Dicső tetteiben félelmetes, csodákat cselekvő. ¹²Kinyújtottad jobbodat, föld nyelte el őket. ¹³Hűségesen terelgeted e megváltott népet, erőddel vezeted szent legelődre. ¹⁴Népek hallják, s megremegnek, fájdalomban vonaglanak Filisztea lakói. ¹⁵Megzavarodnak majd Edom fejedelmei, Móáb hatalmasait rettegés fogja el, kétségbe esik Kánaán minden lakosa. ¹⁶Rettentő félelem szakad rájuk, hatalmas karodtól néma kővé válnak, míg átvonul a néped, Yahuwah, míg átvonul ez a nép, amelyet szerzettél. ¹⁷Beviszed, és elülteted őket tulajdon hegyeden, melyet lakhelyül készítettél, Yahuwah, a szent helyen, Yahuwah, mit kezed tett szilárddá. ¹⁸Yahuwah uralkodik örökkön örökké!

¹⁹Amikor a fáraó lovai a harci kocsikkal és a lovasokkal együtt a tengerbe értek, visszafordította rájuk Yahuwah a tenger vízét, de Yiszráel fiai szárazon mentek át a tenger közepén.

²⁰Ekkor Miryam prófétanő, Aharon nővére, dobot vett a kezébe, és kivonultak utána az asszonyok mind, dobolva és körtáncot járva. ²¹Miryam így énekelt előttük: Énekeljetek Yahuwah-nak, mert igen felséges, lovat lovasával a tengerbe vetett!

²²Ezután útnak indította Moshe Yiszráelt a Vörös-tengertől, és Súr pusztája felé vonultak. Már három napja mentek a pusztában, és nem találtak vizet. ²³Megérkeztek Márába, de nem tudták meginni a vizet Márában, mert keserű volt. Ezért is nevezték el azt a helyet Márának. ²⁴Ekkor zúgolódni kezdett a nép Moshe ellen, és ezt mondta: Mit igyunk? ²⁵Ő pedig Yahuwah-hoz kiáltott segítségért, és Yahuwah mutatott neki egy fát. Azt dobta bele a vízbe, és édessé vált a víz.

Ott adott a népnek rendelkezéseket és törvényeket, és ott tette próbára őket. ²⁶Ezt mondta: Ha engedelmesen hallgatsz Elohim-odnak, Yahuwah-nak szavára, és azt teszed, amit ő helyesnek tart, figyelsz parancsolataira, és megtartod minden rendelkezését, akkor nem bocsátok rád egyet sem azok közül a bajok közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam. Mert én, Yahuwah, vagyok a te gyógyítód.

²⁷Azután elérkeztek Élímbe. Ott tizenkét vízforrás volt és hetven pálmafa. Ott ütöttek tábort a víz mellett.

¹Azután útnak indultak Élímből. Megérkezett Yiszráel fiainak egész közössége a Szín-pusztába, amely Élím és a Színáj között van, a második hónap tizenötödik napján, azután, hogy kijöttek Egyiptomból. ²És zúgolódni kezdett Yiszráel fiainak egész közössége Moshe és Aharon ellen a pusztában. ³Mert azt mondták nekik Yiszráel fiai: Bárcsak haltunk volna meg Yahuwah kezétől Egyiptomban, amikor a húsos fazekak mellett ültünk, és jóllakásig ehettünk kenyeret. Hát azért hoztatok ki bennünket ebbe a pusztába, hogy ezt az egész gyülekezetet éhhalálra juttassátok? ⁴De Yahuwah azt mondta Moshenak: Majd én hullatok nektek kenyeret a mennyből. Menjen ki a nép, és szedjen naponként egy napra valót. Ezzel teszem próbára, hogy az én törvényem szerint jár-e, vagy sem. ⁵Amikor a hatodik napon elkészítik azt, amit bevisznek, az kétszer annyi lesz, mint amennyit napról napra szednek.

⁶Ekkor azt mondta Moshe és Aharon Yiszráel fiainak: Ma este megtudjátok, hogy Yahuwah hozott ki benneteket Egyiptom országából. ⁷Reggel pedig meglátjátok Yahuwah dicsőségét, mert meghallotta, hogy zúgolódtok Yahuwah ellen. Mik vagyunk mi, hogy ellenünk zúgolódtok? ⁸Még ezt is mondta Moshe: Majd ad Yahuwah ennetek este húst, reggel pedig kenyeret jóllakásig, mert meghallotta zúgolódásotokat, ahogyan zúgolódtatok ellene. Mik vagyunk mi? Nem ellenünk zúgolódtok ti, hanem Yahuwah ellen! ⁹Aharonnak pedig azt mondta Moshe: Mondd meg Yiszráel fiai egész közösségének: Járuljatok Yahuwah elé, mert meghallotta zúgolódásotokat! ¹⁰Amikor azután Aharon Yiszráel egész közösségéhez beszélt, és a puszta felé fordultak, Yahuwah dicsősége megjelent a felhőben.

¹¹Azután így szólt Moshehoz Yahuwah: ¹²Meghallottam Yiszráel fiainak a zúgolódását. Ezért így szólj hozzájuk: Estére húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól, és akkor megtudjátok, hogy én, Yahuwah vagyok a ti Elohim-otok. ¹³Így történt, hogy még azon az estén fürjek szálltak oda, és ellepték a tábort. Reggel pedig harmat hullott a táborra körös-körül. ¹⁴Amikor fölszikkadt a lehullott harmat, apró szemcsék borították a pusztát, mintha apró dara lett volna a földön. ¹⁵Amikor meglátták ezt Yiszráel fiai, azt kérdezték egymástól: Mi ez? Nem tudták ugyanis, hogy mi az. De Moshe megmondta nekik, hogy ez az a kenyér, amelyet Yahuwah adott nekik eledelül.

¹⁶Ezt parancsolja Yahuwah: Szedjen belőle mindenki, amennyit meg tud enni, fejenként egy ómert vegyetek lélekszám szerint; annyit szedjetek, ahányan egy sátorban vagytok! ¹⁷Yiszráel fiai így cselekedtek, és szedett ki többet, ki kevesebbet. ¹⁸Amikor azután megmérték ómerrel, nem volt fölöslege annak, aki többet szedett, sem hiánya annak, aki kevesebbet szedett. Mindenki annyit szedett, amennyit meg tudott enni. ¹⁹Moshe azt mondta nekik, hogy senki se hagyjon belőle másnapra. ²⁰De nem hallgattak Moshera. Voltak, akik hagytak belőle másnapra is, de az megkukacosodott és megbüdösödött. Ezért megharagudott rájuk Moshe. ²¹Így mindenki annyit szedett reggelenként, amennyit meg tudott enni. De ha már forrón sütött a nap, megolvadt.

²²A hatodik napon történt, hogy kétszer annyi ennivalót szedtek, fejenként két ómerral. Akkor elment a közösség összes főembere, és jelentették Moshenak. ²³Ő azt felelte nekik: Ez az, amiről Yahuwah beszélt, hogy a Shabbat ideje lesz holnap, Yahuwah szent Shabbatja. Süssétek meg, amit sütni akartok, és főzzétek meg, amit főzni akartok, és tegyétek félre magatoknak mindazt, ami fölösleg, hogy megmaradjon másnapra. ²⁴Félre is tették másnapra Moshe parancsa szerint, és nem büdösödött meg, féreg sem volt benne. ²⁵Akkor ezt mondta Moshe: Egyétek meg ezt ma, mert ma Yahuwah Shabbatja van. Ma nem találtok mannát a mezőn. ²⁶Hat napon szedjétek, de a hetedik napon Shabbat van. Akkor nem lesz. ²⁷Mégis voltak olyanok, akik a hetedik napon is kimentek a nép közül, hogy szedjenek, de nem találtak.

²⁸Ekkor azt mondta Yahuwah Moshenak: Meddig nem akarjátok még megtartani parancsolataimat és törvényeimet? ²⁹Láthatjátok, hogy Yahuwah adta nektek a Shabbat napját. Ezért ad ő a hatodik napon két napra való élelmet. Maradjon mindenki otthon a hetedik napon, senki se mozduljon ki a helyéről! ³⁰Ezért pihent a nép a hetedik napon.

³¹Yiszráel háza mannának nevezte el azt. Olyan fehér volt, mint a koriandermag, íze pedig olyan, mint a mézeskalácsé. ³²Moshe azt mondta, hogy ezt a parancsot adta Yahuwah: Egy teljes ómernyit őrizzetek meg belőle a jövendő nemzedékeknek, hogy lássák: milyen kenyérrel tápláltalak benneteket a pusztában, amikor kihoztalak benneteket Egyiptomból. ³³Aharonnak pedig azt mondta Moshe, hogy vegyen egy edényt, tegyen bele egy teljes ómernyi mannát, és helyezze el Yahuwah színe előtt, hogy megőriztessék a jövendő nemzedékeknek. ³⁴Oda is helyezte azt Aharon megőrzésre a bizonyság ládája elé, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak. ³⁵Yiszráel fiai negyven évig ették a mannát, míg csak lakott földre nem értek. Mannát ettek mindaddig, amíg el nem érték Kánaán földjének a határát. ³⁶– Az ómer pedig az éfának a tizedrésze.

¹Ezután útnak indult Yiszráel fiainak egész közössége a Szín-pusztából, és ment táborhelyről táborhelyre Yahuwah parancsa szerint. Tábort ütöttek Refídímben, de nem volt ivóvize a népnek. ²A nép ismét perbe szállt Mosheval, és azt mondta: Adj nekünk vizet, hogy ihassunk! Moshe pedig így felelt nekik: Miért szálltok perbe velem? Miért kísértitek Yahuwah-át? ³De a nép szomjazott a vízre, ezért tovább zúgolódott a nép Moshe ellen, és ezt mondta: Azért hoztál föl bennünket Egyiptomból, hogy most szomjúsággal ölj meg minket gyermekeinkkel és jószágunkkal együtt?!

⁴Ekkor segítségért kiáltott Moshe Yahuwah-hoz. Ezt mondta: Mit csináljak ezzel a néppel? Kis híja, hogy meg nem köveznek! ⁵De Yahuwah így szólt Moshehoz: Menj végig a nép előtt, és végy magadhoz néhányat Yiszráel vénei közül, vedd kezedbe botodat is, amellyel a Nílusra ütöttél, és menj! ⁶Én majd ott állok előtted a sziklán, a Hóreben. Üss a sziklára! Víz fakad belőle, és ihat a nép. Moshe így cselekedett Yiszráel vénei előtt. ⁷Azután elnevezte azt a helyet Masszának és Meríbának, Yiszráel fiainak a perlekedése miatt, mert így kísértették Yahuwah-át: Közöttünk van-e Yahuwah vagy sem?

⁸Eljött Amálék, és megtámadta Yiszráelt Refídímben. ⁹Akkor ezt mondta Moshe Yehoshuanak: Válassz ki férfiakat, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Elohim botja a kezemben lesz. ¹⁰Yehoshua úgy cselekedett, ahogyan Moshe mondta neki, és megütközött Amálékkal. Moshe, Aharon és Húr pedig fölment a halom tetejére. ¹¹És az történt, hogy valahányszor Moshe fölemelte kezét, Yiszráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt az erősebb. ¹²De Moshe kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy követ, alája tették, és ő ráült. Aharon és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik erről, a másik amarról, úgyhogy két keze fölemelve maradt naplementig. ¹³Így győzte le Yehoshua Amálékot és annak hadát fegyverrel.

¹⁴Akkor így szólt Yahuwah Moshehoz: Írd meg ezt a dolgot emlékezetül egy könyvben, és vésd Yehoshua emlékezetébe, hogy Amáléknak még az emlékét is eltörlöm az ég alól! ¹⁵Moshe akkor oltárt épített, és így nevezte el: „Yahuwah az én hadijelvényem”. ¹⁶És így szólt: Mivel kezet emelt Yahuwah trónusára, harcolni fog Amálék ellen Yahuwah nemzedékről nemzedékre.

¹Yitro, Midján papja, Moshe apósa meghallotta mindazt, amit Elohim tett Mosheval és népével, Yiszráellel: hogy hogyan hozta ki Yahuwah Egyiptomból Yiszráelt. ²Fogta tehát Yitro, Moshe apósa, Cipporát, Moshe feleségét, akit az hazaküldött, ³meg a két fiát. Ezek közül az egyiket Gérsómnak nevezte el, mert ezt mondta: Jövevény voltam idegen földön. ⁴A másikat Elíézernek nevezte, mert úgymond: atyám Elohim-ja segítségemre volt, és megmentett a fáraó fegyverétől. ⁵Elment tehát Yitro, Moshe apósa, annak fiaival és feleségével Moshehoz a pusztába, Elohim hegyéhez, ahol az táborozott. ⁶Előre megüzente Moshenak: Én, Yitro, az apósod megyek hozzád a feleségeddel és két fiával. ⁷Ekkor Moshe kiment az apósa elé, leborult előtte, megcsókolta, és békességet kívánva egymásnak bementek a sátorba. ⁸Moshe elbeszélte apósának mindazt, amit Yahuwah a fáraóval és Egyiptommal cselekedett Yiszráelért; mindazt a sok gyötrelmet is, ami útközben érte őket, de azt is, hogyan mentette meg őket Yahuwah. ⁹És örült Yitro, hogy annyi jót cselekedett Yahuwah Yiszráellel, amikor megmentette őket az egyiptomiak kezéből. ¹⁰Azután így szólt Yitro: Áldott Yahuwah, aki megmentett benneteket az egyiptomiak és a fáraó kezéből, aki megmentette a népet Egyiptom hatalmából! ¹¹Most már tudom, hogy nagyobb Yahuwah minden elohim-nál, és azért történt mindaz velük, mert dölyfösek voltak. ¹²Moshe apósa, Yitro azután égőáldozatot és véresáldozatot vitt Elohim-nak. Aharon pedig és Yiszráel vénei bementek Moshe apósához, hogy együtt egyenek vele Elohim színe előtt.

¹³Másnap Moshe leült, hogy bíráskodjék a nép között. Ott állt a nép Moshe előtt reggeltől estig. ¹⁴Moshe apósa látta, hogy mi mindent végez a nép között, ezért azt mondta: Miért így végzed munkádat a nép között? Miért egyedül bíráskodsz, és miért kell az egész népnek reggeltől estig előtted állnia? ¹⁵Moshe ezt felelte apósának: Mert hozzám jön a nép, hogy megkérdezze Elohim-ot. ¹⁶Mert ha valamilyen ügyük van, hozzám jönnek, és én igazságot teszek ember és embertársa között, és tudtul adom nekik Elohim rendelkezéseit és utasításait.

¹⁷Ekkor azt mondta Moshenak az apósa: Nem jól csinálod a dolgot. ¹⁸Teljesen kimerülsz te is, meg a nép is, amely veled van. Túlságosan nehéz neked ez, nem tudod egyedül elvégezni. ¹⁹Most azért hallgass a szavamra, tanácsot adok neked, és Elohim is veled lesz. Légy te a nép szószólója Elohim-nál, és te vidd ügyeiket Elohim elé! ²⁰Őket pedig figyelmeztesd a rendelkezésekre és utasításokra, és ismertesd meg velük az utat, amelyen járniuk kell, és azt, hogy mit kell cselekedniük. ²¹De szemelj ki a nép közül derék, Elohim-félő férfiakat, hűséges embereket, akik gyűlölik a megvesztegetést, és tedd őket elöljárókká ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött. ²²Ezek tegyenek igazságot a nép között minden időben. Minden nagyobb ügyet vigyenek te eléd, minden kisebb ügyben pedig tegyenek igazságot ők. Így könnyítenek terheden, mert veled együtt hordozzák. ²³Ha így cselekszel, és Elohim is ezt parancsolja neked, akkor te is helyt tudsz állni, meg ez az egész nép is békességben mehet vissza a helyére.

²⁴Moshe hallgatott apósa szavára, és mindent úgy tett, ahogyan mondta neki. ²⁵Választott Moshe egész Yiszráelből derék férfiakat, és a nép elöljáróivá tette őket ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött. ²⁶Ezek tettek igazságot a nép között minden időben. A nehéz ügyeket Moshe elé vitték, de minden kisebb dologban ők tettek igazságot. ²⁷Azután Moshe elbocsátotta apósát, az pedig elment a maga földjére.

¹A harmadik hónapban, azután hogy Yiszráel fiai kijöttek Egyiptomból, ugyanazon a napon megérkeztek a Színáj-pusztába. ²Refidímből útnak indulva megérkeztek a Színáj-pusztába, és tábort ütöttek a pusztában. Ott táborozott Yiszráel a heggyel szemben.

³Moshe fölment Elohim-hoz, Yahuwah pedig így kiáltott hozzá a hegyről: Így szólj Yaakov házához, és ezt hirdesd Yiszráel fiainak: ⁴Ti láttátok, mit cselekedtem Egyiptommal, hogyan hordoztalak benneteket sasszárnyakon, és hogyan hoztalak ide benneteket. ⁵Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld. ⁶Papok királysága és szent nép lesztek. Ezeket az igéket kell elmondanod Yiszráel fiainak.

⁷Azután lejött Moshe, összehívta a nép véneit, és előadta nekik mindazokat az igéket, amelyeket Yahuwah parancsolt neki. ⁸Az egész nép egy akarattal felelte: Megtesszük mindazt, amit Yahuwah mondott. Moshe megvitte a nép válaszát Yahuwah-nak. ⁹Akkor ezt mondta Yahuwah Moshenak: Íme, elmegyek hozzád sűrű felhőben, hogy hallja a nép, amikor beszélek veled, és neked is higgyenek mindenkor. És elmondta Moshe a nép válaszát Yahuwah-nak.

¹⁰Akkor így szólt Yahuwah Moshehoz: Menj a néphez, és rendeld el, hogy ma és holnap szenteljék meg magukat, és mossák ki a felsőruhájukat. ¹¹Legyenek készen harmadnapra, mert a harmadik napon leszáll Yahuwah az egész nép szeme láttára a Színáj-hegyre. ¹²És vonj határt a nép körül, és mondd: Őrizkedjetek fölmenni a hegyre, még a szélét se érintsétek! Meg kell halnia mindenkinek, aki érinti azt. ¹³Nem szabad kézzel hozzányúlni az ilyenhez, hanem meg kell kövezni, vagy nyíllal lelőni; akár állat, akár ember az, nem maradhat életben. Majd csak ha a kürt hosszan zeng, akkor szabad fölmenni a hegyre. ¹⁴Akkor lejött Moshe a hegyről a néphez, elrendelte, hogy a nép szentelje meg magát, és mossák ki felsőruhájukat. ¹⁵Majd ezt mondta a népnek: Legyetek készen harmadnapra! Asszonyhoz ne közeledjetek!

¹⁶A harmadik napon virradatkor pedig mennydörgés, villámlás és sűrű felhő támadt a hegyen, és igen erős kürtzengés. Ekkor megrémült az egész nép a táborban. ¹⁷Moshe pedig kivezette a népet a táborból Elohim elé, és ők megálltak a hegy lábánál. ¹⁸A Színáj-hegy egészen füstbe borult, mert leszállt rá tűzben Yahuwah. Füstje úgy szállt föl, mint a kemence füstje, és az egész hegy nagyon rengett. ¹⁹A kürt zengése egyre erősebben hangzott. Moshe beszélt, és Elohim mennydörgésben felelt neki. ²⁰Leszállt tehát Yahuwah a Színáj-hegyre, a hegy csúcsára, és fölhívta Yahuwah Moshet a hegy csúcsára. Moshe fölment.

²¹Yahuwah így szólt Moshehoz: Menj le, és intsd meg a népet, hogy ne törjön előre azért, hogy lássa Yahuwah-át, mert akkor sokan elesnek közülük. ²²Még a papok is, akik különben közeledhetnek Yahuwah-hoz, szenteljék meg magukat, hogy rájuk ne rontson Yahuwah! ²³Moshe azt felelte Yahuwah-nak: Nem jöhet föl a nép a Színáj-hegyre, hiszen te intettél így bennünket: Vonj határt a hegy körül, és tartsd szentnek azt! ²⁴De Yahuwah ezt mondta neki: Indulj, menj le, és jöjj fel Aharonnal együtt! De a papok és a nép ne törjön előre, és ne jöjjenek föl Yahuwah-hoz, hogy rájuk ne rontson. ²⁵Moshe tehát lement a néphez, és ezt megmondta nekik.

¹Akkor mondta el Elohim mindezeket az igéket:

²Én, Yahuwah, vagyok a te Elohim-od, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.

³Nem lesz más Elohim-od rajtam kívül!

⁴Nem csinálsz majd magadnak semmiféle elohimszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. ⁵Ne fogod imádni és nem fogod tisztelni azokat, mert én, Yahuwah, a te Elohim-od, féltőn szerető Elohim vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem. ⁶De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.

⁷Nem mondod majd ki hiába Elohim-odnak, Yahuwah-nak a nevét, mert nem hagyja Yahuwah büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét!

⁸Meg fogsz emlékezni a Shabbatról, és megszenteled azt! ⁹Hat napon át dolgozni fogsz, és végzed mindenféle munkádat! ¹⁰De a hetedik nap a te Elohim-odnak, Yahuwah-nak Shabbatja. Semmiféle munkát nem végzel azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. ¹¹Mert hat nap alatt alkotta meg Yahuwah az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte Yahuwah a Shabbat napját.

¹²Tisztelni fogod apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet Elohim-od, Yahuwah ad neked!

¹³Nem fogsz ölni!

¹⁴Nem fogsz paráználkodni!

¹⁵Nem fogsz lopni!

¹⁶Nem fogsz hamisan tanúskodni felebarátod ellen!

¹⁷Nen fogod kívánni felebarátod házát!
Ne fogod kívánni felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!

¹⁸Az egész nép szemtanúja volt a mennydörgésnek és villámlásnak, a kürtzengésnek és a hegy füstölgésének. Látva mindezt, a nép reszketni kezdett, és távolabbra állt. ¹⁹És azt mondták Moshenak: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk rád, de Elohim ne beszéljen velünk, mert akkor meghalunk! ²⁰Moshe azonban így felelt a népnek: Ne féljetek, mert azért jött Elohim, hogy próbára tegyen benneteket, és hogy őt féljétek mindig, és ne vétkezzetek! ²¹A nép tehát távolabbra állt, Moshe viszont közelebb ment a sötét felhőhöz, ahol Elohim volt.

²²Akkor azt mondta Yahuwah Moshenak: Így szólj Yiszráel fiaihoz: Ti láttátok, hogy a mennyből beszéltem veletek. ²³Ne készítsetek azért ezüst elohimokat; arany elohimokat se készítsetek magatoknak. ²⁴Földből csinálj nekem oltárt, és azon áldozd égőáldozatodat és békeáldozatodat, juhodat és marhádat. Elmegyek hozzád, és megáldalak minden szent helyen, ahol emlékezetessé teszem a nevemet. ²⁵Ha pedig kőoltárt csinálsz nekem, ne faragott kőből építsd, mert ha vésővel nyúlsz hozzá, megszentségteleníted. ²⁶Lépcsőkön se menj föl az oltárhoz, hogy ki ne lássék közben a szemérmed.

¹Ezek azok a jogszabályok, amelyeket eléjük kell tárnod:

²Ha héber rabszolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon, de a hetedikben menjen el szabadon váltságdíj nélkül. ³Ha egyedül jött, egyedül is menjen el. Ha felesége van, menjen vele a felesége is. ⁴Ha az ura adott neki feleséget, és az fiúkat vagy leányokat szült neki, az asszony legyen az uráé gyermekeivel együtt, a férfi pedig menjen el egyedül. ⁵De ha a rabszolga határozottan azt mondja, hogy szereti az urát, feleségét és gyermekeit, és nem akar felszabadulni, ⁶akkor vigye őt ura Elohim elé, állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélfához, és fúrja át Yahuwah a fülét egy árral, és legyen örökös rabszolgája.

⁷Ha valaki a leányát adja el rabszolgának, az ne úgy menjen el, ahogyan a rabszolgák szoktak elmenni. ⁸Ha nem tetszik az urának, és nem veszi feleségül, engedje meg, hogy kiváltsák. De ahhoz nincs joga, hogy idegen népnek adja el, mert akkor hűtlenül bánik vele. ⁹Ha pedig fiának adja feleségül, a leányokra vonatkozó jogszabály szerint járjon el vele. ¹⁰Ha még egy másikat is vesz neki, amannak az ételét, ruházatát és házastársi jogát ne csorbítsa meg. ¹¹Mert ha nem így bánik vele e három dologban, akkor pénzbeli váltság nélkül mehet el.

¹²Ha valaki úgy megüt valakit, hogy az belehal, akkor halállal kell bűnhődnie. ¹³De ha nem szándékosan ölt, hanem Elohim akaratából esett a kezébe, akkor kijelölök olyan helyet, ahová elmenekülhet. ¹⁴Ha pedig valaki szántszándékkal tör a felebarátjára, és orvul öli meg, az ilyet oltáromtól is vidd el, és haljon meg.

¹⁵Ha valaki megveri apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.

¹⁶Ha valaki embert rabol el, akár eladta már, akár még nála van, halállal bűnhődjék.

¹⁷Ha valaki apját vagy anyját gyalázza, az halállal bűnhődjék.

¹⁸Ha férfiak összevesznek, és az egyik úgy megüti a másikat kővel, vagy az öklével, hogy az nem hal meg ugyan, de ágynak esik: ¹⁹ha fölkel, és botra támaszkodva kint tud járni, maradjon büntetlen, aki megütötte. Csupán a fekvés idejére adjon kártérítést, és gyógyíttassa meg.

²⁰Ha valaki rabszolgáját vagy rabnőjét úgy üti meg bottal, hogy az meghal a keze között, annak bűnhődnie kell. ²¹De ha egy-két napig még életben marad, ne bűnhődjék az ura, hiszen a saját pénzéről van szó.

²²Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy az idő előtt megszül, de nagyobb szerencsétlenség nem történik, akkor bírságot kell fizetni aszerint, ahogyan az asszony férje megszabja, és bírák előtt kell azt megadni. ²³Ha viszont nagyobb szerencsétlenség történt, akkor életet kell adni életért. ²⁴Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért, ²⁵égetést égetésért, sebet sebért, kék foltot kék foltért.

²⁶Ha valaki úgy megüti rabszolgájának vagy rabnőjének a szemét, hogy megvakul, akkor bocsássa szabadon a szeméért. ²⁷Ha pedig a fogát üti ki valaki a rabszolgájának vagy rabnőjének, akkor bocsássa szabadon a fogáért.

²⁸Ha egy ökör felöklel egy férfit vagy egy asszonyt, úgyhogy belehal, akkor agyon kell verni kővel azt az ökröt, és a húsát nem szabad megenni. Az ökör gazdája azonban ártatlan. ²⁹De ha az ökör azelőtt is öklelős volt, és erre figyelmeztették a gazdáját, mégsem vigyázott rá, és ezért ölt meg egy férfit vagy egy asszonyt, akkor agyon kell verni az ökröt kővel, és a gazdájának is meg kell halnia. ³⁰Ha váltságdíjat vetnek ki rá, akkor annyit kell fizetnie élete váltságául, amennyit csak kivetnek rá. ³¹Akár fiút, akár leányt öklel föl, e szerint a jogszabály szerint kell eljárni ellene. ³²Ha rabszolgát öklel föl az ökör vagy rabnőt, akkor adjanak urának harminc ezüstpénzt, de az ökröt verjék agyon kővel.

³³Ha valaki nyitva hagy egy kutat, vagy ha valaki kutat ás, és nem fedi be, és emiatt ökör vagy szamár esik bele, ³⁴akkor a kút tulajdonosa fizessen kártérítést. Térítse meg az állat árát a gazdájának, és a döglött állat legyen az övé.

³⁵Ha valakinek az ökre felökleli egy másik ember ökrét, és az megdöglik, akkor adják el az élő ökröt, és annak az árát meg a döglött állatot is felezzék meg. ³⁶De ha tudták, hogy az ökör azelőtt is öklelős volt, és a gazdája mégsem vigyázott rá, akkor ökröt kell adnia kártérítésül az ökörért, a döglött állat pedig legyen az övé.

³⁷Ha valaki marhát vagy juhot lop, és levágja vagy eladja, akkor öt marhát adjon kártérítésül egy marháért és négy juhot egy juhért.

¹Ha a tolvajt betörésen érik, és úgy megverik, hogy meghal, nem számít vérontásnak. ²De ha ez napvilágnál történik, akkor vérontásnak számít. A tolvajnak kártérítést kell fizetnie, s ha nincs neki miből, akkor el kell adni őt a lopott jószág miatt. ³Ha élve találják meg nála a lopott jószágot, akár ökör, akár szamár, akár juh az, kétszeresen kell megtérítenie.

⁴Ha valaki mezőt vagy szőlőt legeltet le úgy, hogy ráengedte az állatját, és az a más mezején legelt, az térítse meg a kárt mezeje vagy szőlője legjavából.

⁵Ha tűz üt ki, és belekap a sövénybe, úgyhogy elégnek a gabonakeresztek, a lábon álló gabona, vagy a mező, akkor fizessen teljes kártérítést az, aki a tüzet okozta.

⁶Ha valaki pénzt vagy értéktárgyakat ad át embertársának megőrzésre, és ellopják azt annak az embernek a házából, ha megtalálják a tolvajt, kétszeresen térítse meg. ⁷De ha nem találják meg a tolvajt, akkor a ház gazdáját állítsák Elohim elé, hogy nem nyújtotta-e ki a kezét embertársának a tulajdonáért. ⁸Minden hűtlen kezelés dolgában, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, bármilyen elveszett dolog az, amiről valaki azt mondja, hogy az övé, kettejük ügye kerüljön Elohim elé, és akit Elohim bűnösnek ítél, adjon kétszeres kártérítést a felebarátjának.

⁹Ha valaki szamarat, ökröt, bárányt vagy bármilyen állatot ad át megőrzésre embertársának, és az megdöglik vagy megsérül, vagy elhajtják úgy, hogy senki sem látta, ¹⁰akkor Yahuwah-ra tett eskü döntsön kettőjük között, hogy nem nyújtotta-e ki kezét embertársának a tulajdonáért. Ezt fogadja el az állat gazdája, és nem kell kártérítést fizetni. ¹¹De ha valóban ellopták tőle, akkor kártérítést kell adni a gazdának. ¹²Ha viszont vadállat tépte szét, hozzon bizonyítékot, és akkor nem kell a széttépettet megtérítenie.

¹³Ha valaki kölcsönkért felebarátjától egy állatot, és az megsérült vagy megdöglött, amikor gazdája nem volt ott, akkor kártérítést kell neki fizetni. ¹⁴De ha a gazdája jelen volt, akkor nem kell neki megtéríteni. Csak ha bérelt állat volt, akkor kell gazdájának megkapnia a bért.

¹⁵Ha valaki elcsábít egy szűzleányt, aki még nincs eljegyezve, és vele hál, akkor jegyajándékkal jegyezze el magának feleségül. ¹⁶De ha az apja semmiképpen sem akarja hozzáadni, akkor annyi pénzt kell fizetni, amennyi a hajadonok jegyajándéka szokott lenni.

¹⁷Varázsló asszonyt ne hagyj életben!

¹⁸Mindenkit meg kell ölni, aki állattal közösül.

¹⁹Aki (idegen) elohimoknak áldozik, és nem egyedül Yahuwah-nak, azt ki kell irtani.

²⁰A jövevényhez ne légy kegyetlen, és ne sanyargasd őt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban. ²¹Ne nyomorgassátok az özvegyeket és árvákat! ²²Ha mégis nyomorgatjátok őket, és hozzám kiáltanak segítségért, bizony meghallgatom kiáltásukat. ²³Fölgerjed haragom, és fegyverrel öllek meg benneteket, és majd a ti feleségeitek lesznek özvegyekké, és gyermekeitek árvákká.

²⁴Ha pénzt adsz kölcsön a népemből való szegény embernek, ne légy neki uzsorása, ne vessetek ki rá uzsorát!

²⁵Ha zálogba vetted embertársad felsőruháját, naplementéig add vissza neki! ²⁶Mert egyetlen takarója, testének ruhája az. Miben háljon? Bizony, ha hozzám kiált segítségért, meghallgatom, mert én kegyelmes vagyok.

²⁷Elohim-ot ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd!

²⁸Ne késsél adni abból, amiből bőséged és felesleged van! Elsőszülött fiadat add nekem! ²⁹Így cselekedj marháddal és juhoddal: Hét napig legyen az anyjával, a nyolcadik napon add nekem!

³⁰Legyetek szentek előttem! A mezőn széttépett állat húsát ne egyétek meg, hanem dobjátok oda a kutyáknak!

¹Hazug hírt ne terjessz! Ne fogj össze a bűnössel, nehogy az erőszak mellett tanúskodj. ²Ne állj a rosszat akaró többség mellé, és ne vallj peres ügyében a többséggel tartva, nehogy elferdítsd az igazságot. ³A nincstelennek se kedvezz peres ügyében!

⁴Ha ráakadsz ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára, hajtsd vissza hozzá! ⁵Ha látod, hogy összeroskad terhe alatt annak a szamara, aki gyűlöl téged, ne hagyd magára, hanem segíts rajta!

⁶A szegény ember igazságát ne ferdítsd el peres ügyében! ⁷A hamis ügytől maradj távol, az ártatlant és igazat ne öld meg, mert én nem adok igazat a bűnösnek! ⁸Vesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el, mert az ilyen ajándék vakká teszi a világosan látókat, és az igaz beszédet is elcsavarja. ⁹Ne sanyargasd a jövevényt, hiszen ti ismeritek a jövevény életét, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban.

¹⁰Hat éven át vesd be a földedet, és takarítsd be termését! ¹¹A hetedikben azonban hagyd parlagon, hagyd magára, hadd egyenek róla néped szegényei! Ami pedig még rajta marad, egye meg a mezei vad. Így cselekedj szőlőddel és olajfáiddal is! ¹²Hat napon át végezd munkádat, de a hetedik napon nyugodjál, hogy pihenjen az ökröd és szamarad, és lélegzethez jusson szolgálód fia és a jövevény. ¹³Tartsátok meg mindazt, amit mondtam nektek! Más elohimok nevét ne is említsétek, hallani se lehessen a szátokból!

¹⁴Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként! ¹⁵Tartsd meg Hag HaMatzah-t (a kovásztalan kenyerek ünnepét)! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Áviv hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Üres kézzel senki se jelenjék meg előttem! ¹⁶Azután tartsd meg Yom HaKatzir Bikurim (az aratás) ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről. ¹⁷Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi az ÚR Yahuwah színe előtt!

¹⁸Ne áldozd az áldozati vért kovászos étellel együtt, és ne maradjon meg az ünnepi áldozat kövérje másnap reggelre! ¹⁹Földed első termésének a javát vidd el Elohim-odnak, Yahuwah-nak házába! Ne főzz gödölyét anyjának tejében!

²⁰Íme, én Angyal-t (Melekh-et) küldök előtted, hogy megőrizzen az úton és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem. ²¹Vigyázz magadra előtte, és hallgass a szavára! Ne szegülj ellene, mert nem bocsátja meg hitszegéseteket, hiszen az én nevem van jelen benne. ²²De ha engedelmesen hallgatsz a szavára, és teljesíted mindazt, amit parancsolok, akkor ellensége leszek ellenségeidnek és szorongatója szorongatóidnak. ²³Mert az én angyalom előtted megy, és bevisz az emóriak, hettiták, perizziek, kánaániak, hivviek és Yebusziak közé, és kiirtom őket.

²⁴Ne borulj le elohim-jaik előtt, ne szolgáld azokat, és ne cselekedj úgy, ahogyan ők cselekszenek! Sőt rontsd le azokat, és törd össze szent oszlopaikat! ²⁵Ha Elohim-otokat, Yahuwah-át szolgáljátok, akkor megáld kenyérrel és vízzel. És eltávolítom tőled a bajokat. ²⁶Nem vetél el, sem meddő nem lesz senki a földeden. Napjaid számát teljessé teszem.

²⁷Rémületet küldök előtted, és megzavarok minden népet, amely közé mégy. Minden ellenségedet megfutamítom. ²⁸Rettenetes félelmet küldök előtted, amely kiűzi előled a hivvieket, kánaániakat és hettitákat. ²⁹De nem egy év alatt űzöm ki előled, hogy ne legyen pusztává a föld, és ne szaporodjék el károdra a mezei vad. ³⁰Apránként űzöm ki előled, amíg megszaporodsz, és birtokba tudod venni az országot.

³¹Kiszabom határodat a Vörös-tengertől a filiszteusok tengeréig, és a pusztától az Eufrátesz folyóig. Mert kezetekbe adom az ország lakosait, és kiűzöd őket magad elől. ³²Ne köss szövetséget se velük, se elohim-jaikkal! ³³Ne lakjanak országodban, hogy vétekbe ne vigyenek téged ellenem! Mert ha azoknak elohim-jait szolgálod, bizony tőrbe ejtenek téged.

¹Azután így szólt Moshehoz: Jöjj fel Yahuwah-hoz te és Aharon, Nádáb és Abíhú, meg Yiszráel vénei közül hetvenen, és boruljatok le tőle távol! ²Csak Moshe közeledjék Yahuwah-hoz, azok ne közeledjenek, a nép se jöjjön fel vele!

³Akkor elment Moshe, és elmondta a népnek Yahuwah minden igéjét és rendelkezését. Az egész nép pedig egyhangúlag így felelt: Megtesszük mindazt, amit elrendelt Yahuwah. ⁴Akkor leírta Moshe Yahuwah összes igéjét, és korán reggel oltárt épített a hegy lábánál, és tizenkét szent oszlopot állított fel Yiszráel tizenkét törzse szerint. ⁵Azután odarendelt néhány Yiszráeli ifjút, hogy mutassanak be égőáldozatot, és vágjanak le bikákat békeáldozatul Yahuwah-nak. ⁶Moshe pedig fogta a vér felét, tálakba töltötte, a vér másik felét pedig az oltárra hintette. ⁷Majd fogta a szövetség könyvét, és felolvasta a nép előtt. Azok ezt mondták: Engedelmesen megtesszük mindazt, amit Yahuwah rendelt. ⁸Azután fogta Moshe a vért, ráhintette a népre, és ezt mondta: Annak a szövetségnek a vére ez, amelyet Yahuwah kötött veletek mindezeknek az igéknek az alapján.

⁹Majd fölment Moshe és Aharon, Nádáb és Abíhú, meg Yiszráel vénei közül hetvenen. ¹⁰Látták Yiszráel Elohim-ját: Lába alatt zafírkőféle volt, olyan tiszta, mint maga az ég. ¹¹Yiszráel fiainak ezekre a vezetőire nem emelt kezet. Bár látták Elohim-ot, ettek és ittak.

¹²Azután azt mondta Yahuwah Moshenak: Jöjj fel hozzám a hegyre és maradj itt, mert át akarom adni neked a kőtáblákra írt törvényt és parancsolatokat, amelyeket azért írtam le, hogy tanítani lehessen azokat.

¹³Elindult tehát Moshe és szolgája, Yehoshua. Mielőtt fölment Moshe Elohim hegyére, ezt mondta a véneknek: Maradjatok itt, amíg visszatérünk hozzátok! Aharon és Húr itt lesz veletek. Akinek vitás ügye lesz, forduljon hozzájuk.

¹⁵Amikor fölment Moshe a hegyre, felhő borította be a hegyet, ¹⁶mert Yahuwah dicsősége ereszkedett rá a Színáj-hegyre. Már hat napja borította be azt a felhő, és a hetedik napon kiáltott Elohim Moshenak a felhő közepéből. ¹⁷Yahuwah dicsőségének látványa olyannak tűnt Yiszráel fiai szemében, mintha emésztő tűz lett volna a hegy csúcsán. ¹⁸Moshe azonban bement a felhő közepébe, egészen fölment a hegyre, és ott maradt Moshe a hegyen negyven nap és negyven éjjel.

¹Ekkor így szólt Yahuwah Moshehoz: ²Mondd meg Yiszráel fiainak, hogy gyűjtsenek részemre felajánlást minden embertől, akit arra indít a szíve. Gyűjtsétek össze a nekem szánt felajánlásokat! ³Ilyen felajánlást gyűjtsetek össze tőlük: Aranyat, ezüstöt és rezet, ⁴kék és piros bíbort, karmazsin fonalat, lenvásznat és kecskeszőrt, ⁵vörösre festett kosbőrt, táhásbőrt (kóser antilop) és akácfát, ⁶lámpaolajat, balzsamot a felkenéshez való olajhoz és a jó illatú füstöléshez; ⁷ónixköveket és foglalatba való drágaköveket az éfódhoz és hósenhez. ⁸Készítsenek nekem szentélyt, hogy köztük lakjam! ⁹Egészen úgy készítsétek el, ahogyan megmutatom neked a Mishkán (hajlék) mintáját és az egész fölszerelés mintáját!

¹⁰Készítsenek egy két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles és másfél könyök magas ládát akácfából! ¹¹Vond be színarannyal, kívül-belül vond be, és készíts rá körös-körül aranyszegélyt! ¹²Önts négy aranykarikát és erősítsd azokat a négy alsó sarkára! Két karikát az egyik oldalára, és két karikát a másik oldalára! ¹³Készíts rudakat is akácfából, és azokat is vond be arannyal! ¹⁴Dugd a rudakat a láda oldalain levő karikákba, hogy hordozható legyen a láda azokon! ¹⁵Legyenek a rudak a láda karikáiban, ne vegyék ki azokból! ¹⁶Tedd a ládába a Bizonyságot, amelyet neked adok!

¹⁷Készíts két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles födelet is színaranyból! ¹⁸Készíts két kerúbot szintén aranyból! Ötvösmunkával készítsd azokat a födél két végére. ¹⁹Az egyik kerúbot az egyik végére készítsd, a másik kerúbot a másik végére, a födél két végére készítsétek a kerúbokat! ²⁰A kerúbok kiterjesztett szárnnyal legyenek rajta, betakarva szárnyukkal a födelet, és egymás felé forduljanak. A kerúbok arca a födél felé forduljon! ²¹A födelet tedd a ládára, a ládába pedig tedd bele a Bizonyságot, amelyet neked adok. ²²Ott jelenek meg neked, és beszélek veled a födélről, a két kerúb közül, amelyek a bizonyság ládáján vannak. Beszélek veled mindarról, amit majd általad parancsolok Yiszráel fiainak.

²³Azután készíttess egy két könyök hosszú, egy könyök széles és másfél könyök magas asztalt akácfából! ²⁴Vond be színarannyal, és készíttess rá körös-körül aranyszegélyt! ²⁵Készíttess rá körös-körül egy tenyérnyi keretet, a keretére pedig készíttess körös-körül aranyszegélyt! ²⁶Készíttess hozzá négy aranykarikát is, és erősítsd a karikákat a négy láb négy felső végére. ²⁷A rúdtartó karikák a keretnél legyenek, hogy hordozható legyen az asztal. ²⁸A rudakat akácfából készíttesd, és vond be arannyal: azokon hordozzák az asztalt! ²⁹Készíttess hozzá tálakat, serpenyőket, korsókat és kelyheket, amelyekkel italáldozatot végeznek! Színaranyból készíttesd azokat! ³⁰Tégy elém az asztalra mindenkor szent kenyeret!

³¹Azután készíttess Menoraht (lámpatartót) színaranyból! Ötvösmunkával készüljön a Menorah. Szára, ágai, kelyhei, gombjai és virágai egy darabból legyenek. ³²Hat ága nyúljon ki a két oldalából: három ág a Menorah egyik oldalából, három ág pedig a Menorah másik oldalából. ³³Három mandulavirág alakú kehely az egyik ágon gömbbel és virággal, és három mandulavirág alakú kehely gömbbel és virággal a másik ágon. Így legyen mind a hat ágon, amelyek kinyúlnak a Menorahból. ³⁴A Menorah középső szárán négy mandulavirág alakú kehely legyen gömbbel és virággal. ³⁵Legyen gömb a belőle kinyúló két ág alatt is. Gömb legyen a belőle kinyúló második két ág alatt, és gömb legyen a belőle kinyúló harmadik két ág alatt is, a Menorahból kinyúló mind a hat ágnál. ³⁶Gömbjeik és ágaik egy darabból legyenek. Egy darab színarany ötvösmunka legyen az egész. ³⁷Készíttess hozzá hét mécsest is, és rakd fel a mécseseket, hogy bevilágítsák az előttük levő teret. ³⁸Koppantói és hamutartói is színaranyból legyenek. ³⁹Egy talentum színaranyból készüljön el az egész fölszerelés. ⁴⁰Ügyelj, hogy arra a mintára készíttesd, amit a hegyen láttál!

¹A Mishkánt (hajlékot) tíz sátorlapból készíttesd: sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból és karmazsin fonálból művészi módon beleszőtt kerúbokkal készíttesd azokat! ²Egy-egy sátorlap hossza huszonnyolc könyök legyen, egy-egy sátorlap szélessége pedig négy könyök. Egyforma legyen a mérete mindegyik sátorlapnak. ³Öt sátorlap legyen egymással összefűzve, a másik öt sátorlap is legyen egymással összefűzve. ⁴Azután készíttess kék bíbor-hurkokat az egyik sátorlap szegélyén az összefűzésnél. Ugyanilyeneket készíttess a másik sátorlap szegélyén is, azon a végén, ahol összefűzik. ⁵Készíttess ötven hurkot az egyik sátorlapon, és ötven hurkot készíttess annak a sátorlapnak a szegélyén is, amelyet hozzáfűznek. Egymással szemben legyenek a hurkok. ⁶Készíttess ötven aranykapcsot is, és ezekkel a kapcsokkal fűzesd egymáshoz a sátorlapokat! Így lesz a Mishkán egésszé.

⁷Azután készíttess sátorlapokat kecskeszőrből, sátornak a Mishkán fölé, tizenegy ilyen sátorlapot készíttess. ⁸Egy sátorlap hossza harminc könyök legyen, a sátorlap szélessége pedig négy könyök legyen. Egyforma mérete legyen a tizenegy sátorlapnak. ⁹Fűzess össze öt sátorlapot külön, és hat sátorlapot is külön. A hatodik sátorlap pedig lógjon le a sátor elején. ¹⁰Készíttess ötven hurkot az egyik sátorlapnak arra a végére, ahol összefűzik, és ötven hurkot a másik sátorlapnak arra a szélére is, ahol összefűzik. ¹¹Készíttess ötven rézkapcsot, és akaszd a kapcsokat a hurkokba. Így fűzd össze a sátrat, hogy egész legyen! ¹²A sátor lapjainak lelógó része, tehát a sátorlap lelógó részének a fele legyen a Mishkán végein. ¹³Egy könyöknyi innen, egy könyöknyi onnan lógjon le a sátor lapjainak a hosszából, vagyis hajoljon rá a Mishkán oldalaira innen is, onnan is, és fedje be azt! ¹⁴Készíttess még egy takarót a sátorra vörösre festett kosbőrből, és arra még egy takarót táhásbőrből (kóser antilop).

¹⁵Készíttess a Mishkánhoz deszkákat is akácfából, felállítva. ¹⁶A deszka hossza tíz könyök legyen, a deszka szélessége pedig másfél könyök. ¹⁷Mindegyik deszkának két csapja legyen, amelyek összekötik egyiket a másikkal. Így készíttesd el a Mishkán mindegyik deszkáját! ¹⁸Készíttesd el a Mishkán deszkáit: húsz deszkát a déli oldalra, dél felé. ¹⁹Készíttess negyven ezüsttalpat a húsz deszka alá, két talpat mindegyik deszka alá, a két csapnak megfelelően. Minden egyes deszka alatt két talp legyen a két csapnak megfelelően. ²⁰A Mishkán másik oldalára, az északi végére is tégy húsz deszkát. ²¹Ezeknek is legyen negyven ezüsttalpa, két talp legyen az egyik deszka alatt és két talp legyen a másik deszka alatt is. ²²A Mishkán nyugati végére is készíttess hat deszkát. ²³Készíttess két deszkát a Mishkán sarkaira a két végén. ²⁴Párosával legyenek egymás mellett, aljától a tetejéig egy karikával összefogva. Így legyen mindkettőnél, mindkét saroknál így legyen. ²⁵Legyen tehát nyolc deszka ezüsttalpakkal, összesen tizenhat talppal. Két talp legyen az egyik deszka alatt és két talp legyen a másik deszka alatt is.

²⁶Készíttess reteszeket is akácfából: ötöt a Mishkán egyik oldalának a deszkáihoz, ²⁷öt reteszt a Mishkán másik oldalának a deszkáihoz, és ²⁸öt reteszt a Mishkán oldalának deszkáihoz a nyugati végén. A reteszek középen legyenek a deszkák között, rögzítve azokat egyik végétől a másik végéig. ²⁹Vond be a deszkákat arannyal, és aranyból készíttesd a karikákat is a reteszek kengyeleiként. Vond be a reteszeket is arannyal. ³⁰Állítsd fel a Mishkánt pontosan úgy, ahogyan megmutattam neked a hegyen!

³¹Azután készíttess kárpitot kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon beleszőtt kerúbokkal készíttesd azokat! ³²Tedd ezt négy arannyal bevont akácfa oszlopra, amelyeknek aranykampóik legyenek, négy talpa pedig ezüstből legyen! ³³Akaszd a kárpitot horgokra, vidd be a bizonyság ládáját a kárpit mögé, és a kárpit válassza el a szentélyt a szentek szentjétől! ³⁴Azután tedd rá a fedelet a bizonyság ládájára a szentek szentjében! ³⁵Az asztalt helyezd el a kárpiton kívül, a Menoraht pedig az asztallal szemben a Mishkán déli oldalán. Az asztalt tedd az északi oldalra! ³⁶Készíttess függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon kihímezve. ³⁷Készíttess a függönyhöz öt akácfa oszlopot, és vond be azokat arannyal. Kampói aranyból legyenek, és öntess azokhoz öt réztalpat!

¹Készíttess oltárt akácfából, öt könyök hosszúra és öt könyök szélesre: négyzet alakú legyen az oltár, a magassága pedig legyen három könyök. ²Készíttess szarvakat a négy sarkára, vele egy darabból legyenek a szarvak, és vond be rézzel! ³Készíttess hozzá fazekakat a hamunak, lapátokat, hintőedényeket, villákat és szenesserpenyőket. Az egész fölszerelést rézből készíttesd el! ⁴Készíttess hozzá hálószerű rézrácsozatot, és a háló négy sarkára készíttess négy rézkarikát! ⁵Erősítsd ezt az oltár pereme alá úgy, hogy a háló az oltár közepéig érjen le. ⁶Készíttess az oltárhoz rudakat is, akácfa rudakat, és vond be azokat rézzel! ⁷Dugják a rudakat a karikákba, és legyenek a rudak az oltár két oldalán, amikor viszik. ⁸Deszkából készíttesd azt, belül üresre. Úgy készítsétek, ahogyan a hegyen láttad!

⁹Készíttesd el a Mishkán (hajlék) udvarát is! A déli oldalon legyen szőnyegfala az udvarnak sodrott lenfonálból. Száz könyök hosszú legyen ezen az oldalon. ¹⁰Húsz oszlopa és húsz réztalpa legyen, de az oszlopok kampói és összetartói ezüstből legyenek. ¹¹Így legyen az északi oldalon is, hosszában száz könyök hosszú szőnyegfal, húsz oszloppal és húsz réztalppal, de az oszlopok kampói és összekötői ezüstből legyenek! ¹²A nyugati oldalon ötven könyök széles szőnyegfala legyen az udvarnak; tíz oszlopa és tíz talpa legyen. ¹³A keleti oldalon is ötven könyök széles legyen az udvar. ¹⁴Tizenöt könyök szőnyegfal legyen az egyik oldalon, és ennek három oszlopa és három talpa legyen! ¹⁵A másik oldalon is tizenöt könyök szőnyegfal legyen, ennek is három oszlopa és három talpa legyen! ¹⁶Az udvar kapuja húsz könyöknyi függöny legyen kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon kihímezve. Négy oszlopa és négy talpa legyen! ¹⁷Az udvar összes oszlopa körös-körül ezüsthuzallal legyen összekötve, kampóik ezüstből legyenek, talpaik pedig rézből. ¹⁸Az udvar hossza száz könyök, szélessége ötven-ötven, magassága pedig öt könyök szőnyeg legyen sodrott lenfonálból. A talpak rézből legyenek! ¹⁹A hajlékban végzendő szolgálatok egész fölszerelése, minden cöveke és az udvar összes cöveke is rézből legyen!

²⁰Te pedig parancsold meg Yiszráel fiainak, hogy hozzanak neked olajbogyóból ütött tiszta olajat a mécstartóhoz, hogy mindig tehessenek rá égő mécsest. ²¹A kijelentés sátrában a kárpiton kívül, amely a bizonyság ládája előtt van, gondozzák azt Aharon és fiai estétől reggelig Yahuwah színe előtt. Örök rendelkezés legyen ez nemzedékről nemzedékre Yiszráel fiainál!

¹Te pedig hívasd magadhoz Yiszráel fiai közül testvéredet, Aharont, fiaival együtt! Ők legyenek a papjaim: Aharon, valamint Nádáb, Abíhú, Eleázár és Ítámár, Aharon fiai! ²Csináltass szent ruhákat testvérednek, Aharonnak, hogy méltóságteljes és ékes legyen! ³Beszélj minden hozzáértő emberrel, akinek művészi képességet adtam, és készítsék el Aharon ruháját, hogy papommá szentelhető legyen!

⁴Ezeket a ruhákat kell elkészíteniük: a hósent, éfódot, palástot, mintás köntöst, süveget és övet. Készítsenek szent ruhákat testvérednek, Aharonnak és fiainak a papi szolgálathoz. ⁵Aranyat, kék és piros bíbort, karmazsin fonalat és lenfonalat használjanak hozzá.

⁶Az éfódot aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból művészi szövéssel készítsétek! ⁷Két egymáshoz érő vállrésze legyen a két végén, hogy összekapcsolható legyen. ⁸A rajta levő övet, amellyel megkötik, ugyanúgy, ugyanabból készítsék: aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. ⁹Azután fogj két ónixkövet és vésd rájuk Yiszráel fiainak a nevét. ¹⁰Hatnak a nevét az egyik kőre, a másik hatnak a nevét a másik kőre, születésük szerint. ¹¹Vésnöki munkával, ahogyan a pecsétgyűrűt vésik, úgy vésesd a két kőre Yiszráel fiainak a nevét. Körös-körül aranyfoglalattal készíttesd azokat! ¹²Azután tedd a két követ az éfód vállrészeire, yiszráel fiaira emlékeztető kövekül. Hordozza Aharon a nevüket a két vállrészen emlékeztetőül Yahuwah előtt. ¹³Készíttess aranyfoglalatokat is, ¹⁴és két színarany láncot. Fonottan készíttesd azokat zsinór módjára, és illeszd rá a sodrott láncokat a foglalatokra!

¹⁵Azután készíttess hósent művészi munkával a döntések közlésére! Úgy készíttesd, ahogyan az éfódot készítették: aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból készíttesd el! ¹⁶Négyzet alakú legyen, kétrét hajtva, egy arasz hosszú és egy arasz széles legyen. ¹⁷Foglalj abba foglalatba illő drágaköveket, négy sor követ ebben a sorrendben: rubin, topáz és smaragd, ez az első sor. ¹⁸A második sor: karbunkulus, zafír és jáspis. ¹⁹A harmadik sor: opál, agát és ametiszt. ²⁰A negyedik sor: krizolit, ónix és nefrit. Aranyfoglalatokba legyenek erősítve. ²¹A köveken tehát Yiszráel fiainak a nevei legyenek, a tizenkét névnek megfelelően. Pecsétgyűrű módjára legyen vésve, és mind a tizenkét törzsnek a neve rajta legyen. ²²Készíttess a hósenra zsinór módjára font láncokat színaranyból! ²³Készíttess a hósenra két aranykarikát is, és illeszd a két karikát a hósen két végére! ²⁴A két aranyzsinórt fűzd a két aranykarikába a hósen két végén! ²⁵A két zsinór végét erősítsd a két foglalatra, és erősítsd az éfód vállrészének az elejére! ²⁶Készíttess még két aranykarikát, és erősítsd azokat is a hósen két végére azon a szélén, amely az éfód felé eső részen belül van. ²⁷Azután készíttess még két aranykarikát, és illeszd azokat az éfód két vállrészére elöl, kissé lejjebb, közel az egybefűzéshez az éfód öve fölött. ²⁸Csatolják a hósent karikáinál fogva az éfód karikáihoz kék bíbor zsinórral, hogy az éfód öve fölött legyen, és ne csússzék el a hósen az éfódról!

²⁹Hordozza Aharon Yiszráel fiainak a neveit a szíve fölött a döntések közlésére való hósenen, amikor bemegy a szentélybe. Állandó emlékeztető legyen ez Yahuwah színe előtt! ³⁰Azután tedd a döntések közlésére való hósenba az úrímot és tummímot! Legyenek azok Aharon szíve fölött, amikor bemegy Yahuwah elé. Hordozza Aharon mindig a szíve fölött a döntéseket, amelyeket Elohim színe előtt fog adni Yiszráel fiainak!

³¹Azután készíttesd el az éfód palástját, az egészet kék bíborból! ³²Legyen a közepén nyakkivágás, és a kivágáson körös-körül szövött szegélye legyen, mint a mellvért nyílásának, hogy ne szakadjon be. ³³Készíttess a szegélyre gránátalmákat kék és piros bíborból, karmazsin fonálból körös-körül a szegélyére, közéjük pedig aranycsengettyűket körös-körül. ³⁴Aranycsengettyű meg gránátalma váltakozzék a palást szegélyén körös-körül. ³⁵Ezt viselje Aharon szolgálat közben, hogy hallható legyen a csengés, amikor bemegy a szentélybe Yahuwah színe elé, és amikor kijön onnan, hogy meg ne haljon.

³⁶Készíttess homlokdíszt színaranyból, és vésesd rá úgy, ahogyan a pecsétgyűrűbe szoktak vésni: Yahuwah-nak szentelt! ³⁷Fűzd ezt kék bíbor-zsinórra és legyen a süvegen, a süveg elején. ³⁸Legyen Aharon homlokán és hordozza Aharon a szent dolgokban elkövetett bűnök terhét, amelyeket Yiszráel fiai a különféle szent ajándékokkal kapcsolatban követnek el. Legyen mindig a homlokán, hogy kedvesek legyenek ők Yahuwah előtt.

³⁹A köntöst lenből szövesd meg mintásra, és a süveget is lenből készíttesd! Az övet pedig művészi hímzéssel készíttesd! ⁴⁰Aharon fiainak is készíttess köntösöket, nekik is készíttess öveket, ékes és díszes papi süvegeket is készíttess nekik. ⁴¹Öltöztesd föl azokba testvéredet, Aharont, meg a fiait. Majd kend föl őket, avasd fel tisztükbe, és szenteld föl őket, hogy papjaimmá legyenek. ⁴²Készíttess nekik gyolcsnadrágot, hogy eltakarják mezítelenségüket: csípőtől a combig érjenek. ⁴³Legyenek ezek Aharonon és fiain, hogy bűnbe ne essenek és meg ne haljanak, amikor bemennek a kijelentés sátrába, vagy, amikor az oltárhoz mennek és szolgálnak a szentélyben. Örök rendelkezés ez neki és utódainak.

¹Így cselekedj velük, amikor fölszenteled őket, hogy papjaim legyenek: Végy egy bikaborjút és két hibátlan kost, továbbá kovásztalan kenyereket, olajjal gyúrt kovásztalan lepényeket és olajjal megkent kovásztalan lángosokat; ezeket finom búzalisztből készítsd el! ²Tedd egy kosárba, és kosarastul vidd oda. A bikát és a két kost is vezesd oda!

³Aharont és a fiait is rendeld a kijelentés sátrának bejáratához, és mosdasd meg őket. ⁴Azután fogd a ruhákat és add rá Aharonra a köntöst, az éfód palástját, az éfódot és a hósent, és övezd fel őt az éfód övével. ⁵Tedd a fejére a süveget, és a szent fejdíszt illeszd a süvegre. ⁶Aztán vedd a felkenésre való olajat, öntsd a fejére, és kend fel őt! ⁷Fiait is rendeld oda, és öltöztesd fel őket köntösükbe! ⁸Csatolj övet rájuk, Aharonra és fiaira, tégy a fejükre papi süveget, és legyen övék a papi szolgálat örök rendelkezés szerint. Így avasd fel Aharont és fiait!

⁹Azután vezettesd a bikát a kijelentés sátra elé, Aharon és fiai pedig tegyék kezüket a bika fejére. ¹⁰Azután vágd le a bikát Yahuwah színe előtt, a kijelentés sátrának bejáratánál. ¹¹Végy a bika véréből, és kend meg ujjaddal az oltár szarvait, a többi vért pedig öntsd az oltár alá! ¹²A kövérjéből vedd mindazt, ami a beleket borítja, meg a májon levő hártyát és a két vesét, a rajtuk levő kövérjével együtt, és füstölögtesd el az oltáron! ¹³A bika húsát, bőrét és ganéját égesd el a táboron kívül! Vétekáldozat lesz ez.

¹⁴Fogd az egyik kost, Aharon és fiai pedig tegyék kezüket a kos fejére. ¹⁵Azután vágd le a kost, fogd fel a vérét és hintsd körös-körül az oltárra! ¹⁶Vagdald darabokra a kost, mosd meg a belső részeket, meg a lábszárakat, és tedd rá a darabokra és a fejre! ¹⁷Azután füstölögtesd el az egész kost az oltáron! Égőáldozat lesz ez Yahuwah-nak, kedves illatú tűzáldozat Yahuwah-nak.

¹⁸Fogd a másik kost is, Aharon és fiai pedig tegyék kezüket a kos fejére! ¹⁹Azután vágd le a kost, végy a véréből, és kend meg azzal Aharon fülcimpáját, valamint fiai jobb fülcimpáját, jobb kezük hüvelykujját és jobb lábuk nagyujját. ²⁰A vért pedig öntsd körös-körül az oltárra! ²¹Azután végy az oltáron levő vérből, meg a felkenésre való olajból, hintsd Aharonra és ruhájára, meg a fiaira és fiai ruhájára! Így lesz szent ő és a ruhája, meg fiai és fiainak a ruhája.

²²Majd vedd a kos kövérjét, a farkát és a beleket borító kövérjét, a májon levő hártyát, meg a két vesét a rajtuk levő kövérjével együtt és a jobb combot, mert felavatási kos ez. ²³Továbbá egy kerek kenyeret és egy olajos lepényt, meg egy lángost a kovásztalan kenyerek kosarából, amely Yahuwah előtt van. ²⁴Azután rakd mindezt Aharonnak és fiainak a tenyerébe, és mutassák fel azokat áldozatul Yahuwah-nak! ²⁵Majd vedd el azokat a kezükből, és füstölögtesd el az oltáron az égőáldozatra téve, kedves illatul Yahuwah előtt. Yahuwah-nak szóló tűzáldozat lesz ez.

²⁶Fogd az Aharon fölavatására szánt kosnak a szegyét is, és mutasd azt be áldozatul Yahuwah színe előtt! Azután legyen ez a te részed. ²⁷Így szenteld meg a felmutatott szegyet és a felajánlott combot, amelyet fölmutattak és fölajánlottak az Aharon és fiai felavatására szánt kosból. ²⁸Legyen ez Aharoné és fiaié örök rendelkezés szerint Yiszráel fiai részéről! Mert felajánlás ez, Yiszráel fiainak felajánlása békeáldozataikból, amelyeket Yahuwah-nak ajánlanak fel.

²⁹Aharonnak a szentélyben használt ruhái legyenek utódaié. Azokban kenjék fel és avassák fel őket. ³⁰Azokba öltözzék hét napig az a pap, aki helyébe lép fiai közül, és majd bemegy a kijelentés sátrába, és szolgál a szentélyben.

³¹Fogd a fölavatásra szánt kost, és főzd meg a húsát a szent helyen! ³²A kos húsát és a kosárban levő kenyeret egye meg Aharon, fiaival együtt, a kijelentés sátrának bejáratánál. ³³Egyék meg azokat a darabokat, amelyekkel engesztelés történt, amikor felavatták és fölszentelték őket. De idegen ne egyék belőle, mert szent az! ³⁴Ha pedig marad valami az avatásra szánt húsból vagy kenyérből reggelre, akkor a maradékot égesd el! Nem szabad megenni, mert szent az.

³⁵Pontosan úgy tégy Aharonnal és fiaival, ahogyan megparancsoltam neked: hét nap alatt végezd el felavatásukat! ³⁶Naponként készíts el egy vétekáldozatra való bikát engesztelésül, és tisztítsd meg az oltárt, engesztelést végezve rajta. Kend fel azt, és így szenteld meg! ³⁷Hét napig végezz engesztelést az oltáron, és így szenteld föl, hogy igen szent legyen az oltár. Szent legyen mindaz, ami az oltárhoz ér!

³⁸Ezt készítsd az oltárra: naponként mindig két egyéves bárányt. ³⁹Az egyik bárányt reggel készítsd el, a másik bárányt pedig estefelé készítsd el. ⁴⁰Egy tizedrész finomlisztet, egy negyed hin sajtolt olajjal gyúrva, italáldozatul pedig egy negyed hin bort kell venni az első bárányhoz. ⁴¹A második bárányt estefelé készítsd el: úgy készíts hozzá ételáldozatot és italáldozatot, mint reggel! Kedves illatú tűzáldozat lesz ez Yahuwah-nak.

⁴²Állandó égőáldozat legyen ez nemzedékről nemzedékre a kijelentés sátrának bejáratánál Yahuwah előtt, ahol kijelentem magam nektek, és beszélek veled.

⁴³Ott fogok megjelenni Yiszráel fiainak, és dicsőségemmel szentelem meg azt. ⁴⁴Megszentelem a kijelentés sátrát és az oltárt. Megszentelem Aharont és fiait is, hogy papjaim legyenek. ⁴⁵Yiszráel fiai között fogok lakni, és Elohim-uk leszek. ⁴⁶És megtudják, hogy én, Yahuwah, vagyok Elohim-uk, aki kihoztam őket Egyiptomból, mert köztük lakozom én, Yahuwah, az ő Elohim-uk.

¹Azután készíttess oltárt az illatáldozat bemutatására; akácfából készíttesd! ²Hossza egy könyök, szélessége egy könyök, tehát négyzet alakú legyen, és két könyök magas. Vele egy darabból legyenek a szarvai. ³Vond be színarannyal a tetejét és oldalait körös-körül, valamint a szarvait is! Készíttess rá körös-körül aranyszegélyt! ⁴Két aranykarikát is készíttess hozzá a szegélye alá, kétoldalt mindkét oldalára készíttess! Ezek legyenek a rudak kengyelei, hogy ezeken hordozzák az oltárt. ⁵A rudakat akácfából készíttesd, és vonasd be arannyal! ⁶Helyezd az oltárt a bizonyság ládájánál levő kárpit elé, a bizonyságon levő fedél elé, ahol megjelenek neked! ⁷Azon mutasson be Aharon illatáldozatot reggelenként; amikor rendbe hozza a mécseseket, akkor mutassa be. ⁸Estefelé is mutassa be Aharon, amikor felrakja a mécseseket. Állandó illatáldozat legyen ez Yahuwah színe előtt nemzedékről nemzedékre! ⁹Ne mutassatok be azon idegen illatáldozatot, se égőáldozatot, se ételáldozatot; italáldozatot se öntsetek arra! ¹⁰Végezzen Aharon engesztelést annak a szarvain évenként egyszer. Az engesztelési vétekáldozat véréből végezzen azon engesztelést évenként egyszer nemzedékről nemzedékre! Igen szent ez Yahuwah előtt.

¹¹Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: ¹²Amikor névjegyzékbe veszed Yiszráel fiai közül a számba veendőket, adjon mindenki váltságdíjat magáért Yahuwah-nak, amikor számba veszik, hogy ne érje őket csapás a számba vétel miatt. ¹³Mindazok, akik átesnek a számba vételen, adjanak egy fél sekelt a szent sekel szerint, amelyben húsz géra egy sekel. Fél sekel legyen Yahuwah-nak szóló felajánlás. ¹⁴Mindenki adja meg Yahuwah-nak szóló felajánlást, aki átesett a számba vételen húszévestől fölfelé. ¹⁵A gazdag ne adjon többet, és a nincstelen se adjon kevesebbet fél sekelnél, amikor megadjátok Yahuwah-nak szóló felajánlást váltságdíjul magatokért. ¹⁶Amikor átveszed a váltságdíjat Yiszráel fiaitól, add oda azt a kijelentés sátrának a szolgálatára, hogy mint értetek adott váltságdíj emlékeztesse Yahuwah-át Yiszráel fiaira.

¹⁷Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: ¹⁸Készíttess egy mosakodásra való rézmedencét, amelynek állványa is rézből legyen! Helyezd azt a kijelentés sátra és az oltár közé, és töltsd meg vízzel, ¹⁹hogy abban mossák meg kezüket és lábukat Aharon és fiai. ²⁰Mosakodjanak meg a vízben, mielőtt bemennek a kijelentés sátrába, hogy ne haljanak meg, ha az oltárhoz járulnak, és szent szolgálatot végeznek, vagy tűzáldozatot mutatnak be Yahuwah-nak. ²¹Mossák meg a kezüket és lábukat, hogy ne haljanak meg. Örök rendelkezés lesz ez nekik, neki és utódainak nemzedékről nemzedékre.

²²Majd így beszélt Moshehoz Yahuwah: ²³Végy finom balzsamot és folyékony mirhát ötszáz pénzért, balzsAmosh fahéjat feleannyiért, azaz kétszázötven pénzért, balzsAmosh nádat is kétszázötven pénzért. ²⁴Végy kassziát is ötszáz pénzért a szent sekel szerint, és egy hin olivaolajat. ²⁵Készíts belőle felkenésre való szent olajat, vagyis fűszerezett olajkeveréket, ahogyan a kenetkeverő elkészíti. Ilyen legyen a fölkenésre való szent olaj. ²⁶Kend meg ezzel a kijelentés sátrát és a bizonyság ládáját, ²⁷az asztalt és egész fölszerelését, a Menoraht és fölszerelését, az illatáldozati oltárt, ²⁸az égőáldozati oltárt és egész fölszerelését, a medencét és állványát. ²⁹Így szenteld fel azokat, hogy igen szentek legyenek. Csak az érintheti, aki fel van szentelve. ³⁰Kend fel Aharont és fiait is. Szenteld fel őket, hogy papjaim legyenek. ³¹Yiszráel fiaihoz pedig így beszélj: Felkenésre való szent olajom lesz ez nemzedékről nemzedékre. ³²Más embernek a testére nem szabad azt önteni, és ilyen összetételben más hasonlót ne készítsetek. Szent az, szentnek tartsátok! ³³Ki kell irtani népe közül azt, aki hasonló kenetet készít, vagy illetéktelent ken meg vele.

³⁴Azután ezt mondta Moshenak Yahuwah: Végy fűszereket, azaz illatos gyantát és szagos borostyánt, erős illatú mézgát, fűszereket és tiszta tömjént egyenlő mértékben. ³⁵Készíts belőle fűszerezett illatáldozatot, ahogyan a kenetkeverő készíti: sózva, tisztán és szentül. ³⁶Morzsold szét egy részét, és tedd a bizonyság elé a kijelentés sátrában, ahol megjelenek neked. Igen szentnek tartsátok ezt! ³⁷De ha magatoknak készítetek illatszert, ne ebben az összetételben készítsétek; tartsátok ezt Yahuwah-nak szentelt illatszernek! ³⁸Mindenkit ki kell irtani népe közül, aki ilyet készít, hogy azzal illatosítsa magát.

¹Azután így beszélt Moshehoz Yahuwah: Lásd, név szerint elhívtam Becal-Elt, Húr fiának, Úrínak a fiát a Yehuda törzséből. ²Betöltöttem őt Elohim Szellemével, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkálatra, ³hogy terveket készítsen az arany, az ezüst és a réz feldolgozására, ⁴foglalatba való kövek vésésére, fafaragásra és mindenféle munka elvégzésére. ⁵Én most melléje állítom Oholiabot, Ahíszámák fiát a Dan törzséből. Bölcsességet adok minden hozzáértő ember szívébe, hogy el tudják készíteni mindazt, amit megparancsoltam neked: ⁶a kijelentés sátrát, a bizonyság ládáját, a rá való födelet és a sátor egész fölszerelését, ⁷az asztalt és fölszerelését, a színarany Menoraht és annak egész fölszerelését, az illatáldozati oltárt, ⁸az égőáldozati oltárt és egész fölszerelését, a medencét és állványát, ⁹meg a díszes ruhákat, Aharon főpap szent ruháit és fiainak a papi ruháit, ¹⁰végül a fölkenésre való olajat és az áldozati fűszerféléket a szentély számára. Mindent úgy készítsenek, ahogyan megparancsoltam neked.

¹¹Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak: ¹²Így beszélj Yiszráel fiaival: Tartsátok meg Shabbatjaimat, mert jel ez köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre. ¹³Így tudjátok meg, hogy én, Yahuwah vagyok a megszentelőtök. ¹⁴Tartsátok meg a Shabbatot, tartsátok szentnek! Meg kell halnia annak, aki megszentségteleníti. Ki kell irtani népe közül azt az embert, aki valamilyen munkát végez azon. ¹⁵Hat napon át végezzék munkájukat, de a hetedik nap a teljes Shabbat-nak (nyugalomnak) a napja, szent Yahuwah előtt. Meg kell halnia annak, aki valamilyen munkát végez a Shabbat napján. ¹⁶Tartsák meg Yiszráel fiai a Shabbatot, tegyék a nyugalom napjává nemzedékről nemzedékre örök szövetségül. ¹⁷Örök jel ez köztem és Yiszráel fiai között. Mert hat nap alatt alkotta meg Yahuwah az eget és a földet, a hetedik napon pedig megnyugodott és megpihent.

¹⁸Amikor befejezte Elohim Mosheval való beszédét a Színáj-hegyen, átadta neki a bizonyság két tábláját, Elohim ujjával írt kőtáblákat.

¹Amikor azt látta a nép, hogy Moshe késlekedik, és nem jön le a hegyről, összegyülekezett a nép Aharon köré, és azt mondták neki: Jöjj, és készíts nekünk Elohim-ot, hogy előttünk járjon, mert nem tudjuk, hogy mi történt azzel a Mosheval, aki felhozott bennünket Egyiptomból. ²Aharon ezt mondta nekik: Szedjétek ki az aranyfüggőket feleslegeitek, fiaitok és leányaitok füléből, és hozzátok ide hozzám! ³És kiszedte az egész nép az aranyfüggőket a füléből, és odavitte Aharonhoz. ⁴Ő átvette tőlük, vésővel mintát készített, és borjúszobrot öntött. Ekkor azt mondták: Ez a te Elohim-od, Yiszráel, aki kihozott Egyiptom földjéről. ⁵Ezt látva Aharon, oltárt épített elé, majd kihirdette Aharon, hogy holnap Yahuwah ünnepe lesz. ⁶Másnap tehát korán fölkeltek, égőáldozatokat áldoztak, és békeáldozatokat mutattak be. Azután leült a nép enni és inni, majd mulatozni kezdtek.

⁷Ekkor így szólt Yahuwah Moshehoz: Indulj, menj le, mert elromlott a néped, amelyet kihoztál Egyiptomból. ⁸Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik. Borjúszobrot készítettek maguknak, az előtt borulnak le, annak áldoznak, és ezt mondják: Ez a te Elohim-od, Yiszráel, aki kihozott Egyiptom földjéről. ⁹Még ezt is mondta Yahuwah Moshenak: Látom, hogy ez a nép kemény nyakú nép. ¹⁰És most hagyd, hogy fellángoljon ellenük haragom és végezzek velük! De téged nagy néppé teszlek.

¹¹Moshe azonban esedezett Elohim-jához, Yahuwah-hoz, és ezt mondta: Miért gerjedsz haragra, Yahuwah, néped ellen, amelyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál ki Egyiptomból? ¹²Ne mondhassák az egyiptomiak: Vesztükre vitte ki őket Elohim, megölte őket a hegyek között, és eltörölte őket a föld színéről. Múljék el izzó haragod, szánd meg népedet, és ne hozz rá bajt! ¹³Emlékezz szolgáidra, Avrahamra, Yitzchakra és Yiszráelre, akiknek önmagadra esküdtél, és ezt ígérted: Úgy megsokasítom utódaitokat, amennyi az égen a csillag, és örökké birtokukban lesz az az egész föld, amelyről azt mondtam, hogy utódaitoknak adom. ¹⁴Yahuwah szánalomra indult, és nem hozta rá népére azt a bajt, amit mondott.

¹⁵Azután megfordult Moshe, és lement a hegyről, kezében a bizonyság két táblájával. A táblák mindkét oldalukon tele voltak írva; erről is, arról is tele voltak írva. ¹⁶A táblákat Elohim készítette, az írás is Elohim írása volt a táblákra vésve. ¹⁷Amikor Yehoshua meghallotta a nép hangos kiáltozását, így szólt Moshehoz: Harci lárma ez a táborban! ¹⁸De ő így felelt: Nem diadalének hangja ez, nem is legyőzöttek gyászénekének hangja, dalolás hangját hallom én!

¹⁹Amikor odaért a táborhoz, és meglátta a borjút meg a táncot, haragra lobbant Moshe, ledobta kezéből a táblákat, és összetörte a hegy lábánál. ²⁰Majd fogta a borjút, amelyet készítettek, elégette, porrá zúzta, vízbe szórta, és megitatta azt Yiszráel fiaival.

²¹Majd ezt mondta Moshe Aharonnak: Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy vétekbe vitted őket?! ²²Aharon így felelt: Ne lobbanjon haragra az én URam! Magad is tudod, hogy milyen gonosz ez a nép. ²³Ezt mondták nekem: Készíts nekünk Elohim-ot, hogy előttünk járjon, mert nem tudjuk, mi történt azzal a Mosheval, aki fölhozott bennünket Egyiptom országából. ²⁴Ezt mondtam nekik: Kinek van aranya? Ők pedig leszedték magukról, és ideadták nekem. Én meg tűzbe dobtam, és ez a borjú lett belőle.

²⁵Amikor látta Moshe, hogy a nép elvadult, mert Aharon hagyta őket elvadulni ellenségeik csúfjára, ²⁶odaállt Moshe a tábor kapujába, és azt mondta: Jöjjön hozzám, aki Yahuwah-é! Levi fiai mind hozzágyűltek. ²⁷Ő pedig ezt mondta nekik: Így szól Yahuwah, Yiszráel Elohim-ja: Kössetek mindnyájan kardot az oldalatokra, járjátok be a tábort keresztül-kasul egyik kaputól a másikig, és gyilkoljatok le testvért, barátot és rokont! ²⁸Levi fiai Moshe parancsa szerint cselekedtek, és elesett azon a napon a népből mintegy háromezer ember. ²⁹Utána azt mondta Moshe: Most avattátok fel magatokat Yahuwah-nak, mivel fiatokat és testvéreteket sem kíméltétek. Áldás száll ma rátok.

³⁰Másnap így szólt Moshe a néphez: Igen nagy vétket követtetek el. Ezért fölmegyek Yahuwah-hoz, talán engesztelést tudok szerezni vétketekért. ³¹Visszatért tehát Moshe Yahuwah-hoz, és ezt mondta: Ó, jaj! Igen nagy vétket követett el ez a nép, mert aranyból csinált Elohim-ot magának. ³²Mégis, bocsásd meg vétküket! Mert ha nem, akkor törölj ki engem könyvedből, amelyet írtál!

³³Yahuwah így felelt Moshenak: Csak azt törlöm ki könyvemből, aki vétkezett ellenem. ³⁴Azért menj, vezesd a népet, ahová parancsoltam! Íme, az én angyalom megy előtted, és majd a számonkérés napján számon kérem vétküket. ³⁵De megverte Yahuwah a népet, mert azt a borjút csináltatta, amelyet Aharon készített el.

¹Azután így szólt Moshehoz Yahuwah: Eredj, menj el innen a néppel együtt, amelyet fölhoztál Egyiptomból, arra a földre, amelyet esküvel ígértem meg Avrahamnak, Yitzchaknak és Yaakovnak, amikor azt mondtam, hogy az ő utódaiknak adom azt. ²Angyalt küldök előtted, és kiűzöm a kánaániakat, emóriakat, hettitákat, perizzieket, hivvieket és Yebusziakat. ³Bemégy a tejjel és mézzel folyó földre, de én nem megyek veled, mert kemény nyakú nép vagy, és elpusztítanálak az úton.

⁴Amikor meghallotta a nép ezt a kemény beszédet, gyászolni kezdett, és senki sem rakta magára ékszereit. ⁵Mert Yahuwah ezt mondta Moshenak: Mondd meg Yiszráel fiainak, hogy mivel kemény nyakú nép, megsemmisíteném, ha csak egy pillanatig is köztük mennék. Azért rakják le magukról ékszereiket, és majd meglátom, hogy mit tegyek velük. ⁶Ezért nem hordanak ékszert Yiszráel fiai a Hóreb-hegytől fogva.

⁷Moshe pedig fogta a sátrat, és a táboron kívül vonta fel, messze a tábortól, és a kijelentés sátrának nevezte el. És ki kellett mennie mindenkinek a kijelentés sátrához a táboron kívülre, ha Yahuwah-át kereste.

⁸Valahányszor bement Moshe a sátorba, az egész nép fölkelt, és mindenki odaállt sátra bejáratához, és nézte Moshet, amint bement a sátorba. ⁹Valahányszor bement Moshe a sátorba, felhőoszlop ereszkedett le, és megállt a sátor bejáratánál. Így beszélt Mosheval Yahuwah. ¹⁰Amikor az egész nép látta, hogy ott áll a felhőoszlop a sátor bejáratánál, az egész nép fölkelt, és mindenki leborult sátra bejáratánál. ¹¹Yahuwah pedig színről színre beszélt Mosheval, ahogyan egyik ember beszél a másikkal. Amikor visszatért a táborba, a szolgálatára rendelt ifjú, Yahushuah, a Nún fia nem távozott el a sátorból.

¹²Majd ezt mondta Moshe Yahuwah-nak: Lásd, te azt mondod nekem, hogy vezessem ezt a népet. De nem adtad tudtomra, kit küldesz velem. Pedig azt mondtad: Név szerint ismerlek téged, és megnyerted jóindulatomat. ¹³Ha valóban megnyertem jóindulatodat, ismertesd meg velem a te utadat, hadd tudjam meg tőled, hogy megnyertem jóindulatodat. Nézd, ez a nép mégiscsak a te néped! ¹⁴Yahuwah így felelt: Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek? ¹⁵Moshe azt mondta: Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket! ¹⁶Mi másból tudnánk meg, hogy én és a te néped megnyertük jóindulatodat, ha nem abból, hogy velünk jössz? Ez különböztet meg engem és a te népedet minden más néptől a föld színén.

¹⁷Yahuwah így szólt Moshehoz: Megteszem ezt is, amiről beszéltél, mert megnyerted jóindulatomat, és név szerint ismerlek. ¹⁸Moshe pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet! ¹⁹Yahuwah így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted Yahuwah nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok. ²⁰Orcámat azonban nem láthatod – mondta -, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon. ²¹És ezt mondta Yahuwah: Van itt hely nálam, állj a kősziklára! ²²És amikor elvonul dicsőségem, a kőszikla hasadékába állítalak, és kezemmel betakarlak, amíg elvonulok. ²³Azután elveszem kezemet, és megláthatsz hátulról, mert orcámat senki sem láthatja meg.

¹Azután azt mondta Yahuwah Moshenak: Faragj két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, és én fölírom a táblákra azokat az igéket, amelyek az előbbi táblákon voltak, amelyeket összetörtél. ²Légy készen reggelre, és jöjj fel reggel a Színáj-hegyre, és állj ott elém a hegy csúcsán! ³Ne jöjjön veled senki, ne is mutatkozzék senki az egész hegyen, se juhok, se marhák ne legeljenek a hegy tövében. ⁴Faragott tehát Moshe két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, korán reggel fölment a Színáj-hegyre Yahuwah parancsa szerint, és kezében vitte a két kőtáblát.

⁵Ekkor leszállt felhőben Yahuwah, odaállt mellé, és kimondta Yahuwah nevet. ⁶Elvonult előtte Yahuwah, és így mondta azt ki: Yahuwah, Yahuwah irgalmas és kegyelmes Elohim! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy! ⁷Megtartja szeretetét ezerízig, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket. Bár nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem megbünteti az atyák bűnéért a fiakat és a fiak fiait harmad- és negyedízig.

⁸Moshe sietve letérdelt a földre, leborult, ⁹és ezt mondta: Ó, Yahuwah, ha megnyertem jóindulatodat, járj közöttünk Yahuwah! Mert bár kemény nyakú nép ez, bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket!

¹⁰Yahuwah pedig azt mondta: Én most szövetséget kötök. Olyan csodákat teszek egész néped előtt, amilyenek nem történtek sehol a földön és egy nép között sem. Meglátja majd Yahuwah cselekedeteit az egész nép, amely között vagy, mert félelmetes dolgokat fogok cselekedni veled. ¹¹Őrizd meg, amit most parancsolok neked! Kiűzöm előled az emóriakat, kánaániakat, hettitákat, perizzieket, hivvieket és Yebusziakat. ¹²Vigyázz, ne köss szövetséget annak az országnak a lakosaival, ahová bemész, mert csapdává válnak köztetek! ¹³Sőt rontsátok le oltáraikat, törjétek össze szent oszlopaikat, és vágjátok ki szent fáikat. ¹⁴Nem szabad leborulnod más Elohim előtt, mert Yahuwah, akinek Féltőn-szerető a neve, féltőn szerető Elohim. ¹⁵Ne köss szövetséget annak az országnak a lakosaival, mert amikor paráználkodnak elohimjaikkal, és áldoznak elohimjaiknak, téged is meghívnak, és enni fogsz áldozataikból. ¹⁶Ne végy feleséget leányaik közül fiaidnak, mert amikor leányaik paráználkodnak elohimjaikkal, fiaidat is paráználkodásra csábítják az ő elohimjaikkal. ¹⁷Ne csinálj magadnak öntött elohimszobrot!

¹⁸Tartsd meg a kovásztalan kenyér ünnepét! Hét napon át egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Áviv hónap meghatározott idején, mert az Áviv hónapban jöttél ki Egyiptomból. ¹⁹Enyém legyen mindaz, ami megnyitja anyja méhét, és minden hím jószágod is, amely marhád, vagy juhod elsőszülöttje! ²⁰De a szamár elsőszülöttjét juhon váltsd meg! Ha nem váltod meg, szegd a nyakát! Minden elsőszülött fiút válts meg! Senki se jelenjék meg előttem üres kézzel! ²¹Hat napon át dolgozz, de a hetedik napon pihenj, még szántáskor és aratáskor is pihenj! ²²Tartsd meg Shavuot (a hetek) ünnepét, amikor búzád első termését aratod; és a betakarítás ünnepét is az esztendő fordulóján!

²³Évente háromszor jelenjék meg minden férfi Yahuwah-nak, Yiszráel URának, Elohim-jának színe előtt! ²⁴Mert népeket űzök ki előled, kiszélesítem határodat, és senki sem kívánja meg földedet, amikor évenként háromszor fölmész, hogy megjelenj Elohim-odnak, Yahuwah-nak színe előtt. ²⁵A nekem szánt áldozat vérét ne ontsd ki kovászos étel mellett, és ne maradjon meg másnap reggelre a Peszach (páskaünnep) áldozata! ²⁶Földed első termésének javát vidd el Elohim-odnak, Yahuwah-nak házába! Ne főzz gödölyét az anyjának tejében!

²⁷Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak: Írd le ezeket az igéket, mert ezeknek az igéknek alapján kötöttem szövetséget veled és Yiszráellel! ²⁸Moshe negyven nap és negyven éjjel volt ott az ÚRnál. Kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírta a táblákra a szövetség igéit, a tíz igét.

²⁹Azután lejött Moshe a Színáj-hegyről. A bizonyság két táblája Moshe kezében volt, amikor lejött a hegyről. Azt azonban nem tudta Moshe, hogy arcának a bőre sugárzó lett, amikor Elohim-mal beszélt. ³⁰Amikor Aharon és Yiszráel fiai meglátták, hogy sugárzik Moshe arcának a bőre, féltek közel menni hozzá. ³¹Moshe azonban hívta őket, és akkor Aharon meg a közösség vezetői mind visszatértek hozzá, Moshe pedig beszélt velük. ³²Azután közel mentek hozzá Yiszráel fiai is mind, ő pedig megparancsolta nekik mindazt, amit Yahuwah meghagyott neki a Színáj-hegyen.

³³Bevégezve velük a beszédet, leplet tett Moshe az arcára. ³⁴Valahányszor Yahuwah színe elé ment Moshe, hogy beszéljen vele, levette a leplet kijöveteléig. Azután kijött, és elmondta Yiszráel fiainak mindazt, amit parancsként kapott. ³⁵És mivel Yiszráel fiai látták, hogy Moshe arcának bőre sugárzik, ismét arcára borította Moshe a leplet, amíg be nem ment, hogy Elohim-mal beszéljen.

¹Azután összegyűjtötte Moshe Yiszráel fiainak egész közösségét, és ezt mondta nekik: Ezek azok az igék, amelyekről azt parancsolta Yahuwah, hogy meg kell tennetek: ²Hat napon át végezzétek munkátokat, de a hetedik napot tartsátok szentnek, Yahuwah-nak szentelt Shabbat nagy napja legyen az. Meg kell ölni mindenkit, aki munkát végez ezen a napon! ³Lakóhelyeteken sehol se gyújtsatok tüzet Shabbaton!

⁴És ezt mondta Moshe Yiszráel fiai egész közösségének: Ezt a dolgot parancsolta Yahuwah: ⁵Gyűjtsetek felajánlást magatok között Yahuwah-nak! Mindenki, akit a szíve arra indít, hozzon felajánlást Yahuwah-nak: aranyat, ezüstöt és rezet, ⁶kék és piros bíbort, karmazsin fonalat és lenfonalat, kecskeszőrt, ⁷vörösre festett kosbőröket, táhásbőrt (kóser antilop) és akácfát, ⁸lámpaolajat, balzsamot a fölkenéshez való olajhoz és a jó illatú füstöléshez; ⁹ónixköveket és foglalatba való drágaköveket az éfódhoz és hósenhez.

¹⁰Jöjjön ide minden hozzáértő ember, és készítsék el mindazt, amit megparancsolt Yahuwah: ¹¹a Mishkánt (hajlékot), annak sátrát és takaróját, kapcsait, deszkáit, reteszeit, oszlopait és talpait. ¹²Készítsék el a ládát és annak rúdjait a födéllel együtt, a függőkárpitot, ¹³az asztalt, annak rúdjait, egész fölszerelését és a szent kenyereket, ¹⁴a Menoraht a világításhoz, annak fölszerelését és mécseseit és a lámpaolajat. ¹⁵Készítsék el az illatáldozati oltárt és annak rúdjait, a fölkenéshez való olajat és a jó illatú füstölőszereket, a bejárati függönyt a Mishkán bejáratához, ¹⁶az égőáldozati oltárt, annak rézrácsozatát, rúdjait és egész fölszerelését, a medencét és annak állványát. ¹⁷Készítsék el az udvar szőnyegfalait, oszlopait és talpait, meg az udvar kapujának függönyét, ¹⁸a Mishkán cövekeit, az udvar cövekeit és ezek köteleit, ¹⁹a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz, Aharon főpap szent ruháit és fiainak papi ruháit!

²⁰Ekkor eltávozott Moshe elől Yiszráel egész közössége. ²¹Azután eljött mindenki, akit a szíve indított, akit a lelke hajtott, és elhozta Yahuwah-nak szánt felajánlását a kijelentés sátrának elkészítéséhez, az ott végzendő szolgálathoz és a szent ruhákhoz.

²²Eljöttek a férfiak az asszonyokkal együtt, mindenki, akit a szíve arra indított, és hoztak boglárokat, függőket, gyűrűket, nyakláncokat és mindenféle arany ékszert. Mindenki ajánlott föl aranyból való ajándékot Yahuwah-nak. ²³Minden férfi aszerint, hogy mije volt, hozott kék és piros bíbort, karmazsin fonalat, lenfonalat és kecskeszőrt, továbbá vörösre festett kosbőröket és táhásbőröket. ²⁴Aki ezüstből vagy rézből tudott felajánlást tenni, elhozta felajánlását Yahuwah-nak; akinek akácfája volt, azt hozta el a különböző Szentélybeli szolgálati eszközökhöz.

²⁵Mindazok az asszonyok, akik értettek hozzá, saját kezükkel fonták meg, és megfonva hozták el a kék és piros bíbort, a karmazsin fonalat és lenfonalat. ²⁶Mindazok az asszonyok pedig, akiket a szívük arra indított, és értettek hozzá, megfonták a kecskeszőrt.

²⁷A vezető emberek pedig ónixköveket és foglalatba való köveket hoztak az éfódhoz és hósenhez. ²⁸Hoztak balzsamot és lámpaolajat, fölkenéshez való olajat és jó illatú füstölőszereket. ²⁹Yiszráel fiai közül mindazok a férfiak és asszonyok, akiket a szívük arra indított, hogy adakozzanak a különféle eszközökre, amelyeknek elkészítését elrendelte Yahuwah Moshe által, elhozták önkéntes ajándékukat Yahuwah-nak.

³⁰Akkor ezt mondta Moshe Yiszráel fiainak: Nézzétek! Yahuwah név szerint elhívta Becal-Elt, Húr fiának, Úrínak a fiát Yehuda törzséből. ³¹Betöltötte Elohim Szellemével, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkára, ³²hogy terveket készítsen az arany, az ezüst és a réz feldolgozására, ³³a foglalatba való kövek vésésére, fafaragásra és mindenféle tervezőmunka elvégzésére. ³⁴Azzal a képességgel is felruházta, hogy tanítson a Dan törzséből való Oholiábbal, Ahíszámák fiával együtt. ³⁵Nagy hozzáértéssel ajándékozta meg őket, hogy el tudjanak készíteni mindenféle faragó, szövő, hímző és takácsmunkát kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és lenfonálból, és elvégezzenek minden munkát és terveket készítsenek.

¹Ekkor Becal-El és Oholiáb mindazokkal a hozzáértő férfiakkal együtt, akiknek bölcsességet és értelmet adott Yahuwah, hogy el tudják készíteni a szentély különböző Szentélybeli szolgálati eszközeit, elkészíttette azokkal egészen úgy, ahogyan megparancsolta Yahuwah.

²Hívatta tehát Moshe Becal-Elt és Oholiábot, és mindazokat a hozzáértő embereket, akiknek bölcsességet adott Yahuwah, mindenkit, akit szíve arra indított, hogy hozzáfogjon a munka elvégzéséhez. ³Ezek átvették Moshetól mindazokat a felajánlott dolgokat, amelyeket Yiszráel fiai hoztak a szentély Szentélybeli szolgálati eszközeinek az elkészítéséhez. Ezenkívül is vittek hozzá minden reggel önkéntes áldozatokat. ⁴Eljöttek mindazok a hozzáértő emberek, akik a szentély különféle eszközein dolgoztak, mindenki a maga mesterségében, amiben dolgozni szokott. ⁵És ezt mondták Moshenak: Többet hordott össze a nép, mint amennyi szükséges azokhoz a Szentélybeli szolgálati eszközökhöz, amelyek elkészítését megparancsolta Yahuwah. ⁶Ekkor megparancsolta Moshe, hogy vigyék hírül a táborban, hogy se férfi, se asszony ne készítsen semmit felajánlásul a szentély számára. És a nép abbahagyta az ajándékhordást. ⁷Mert elég volt az anyag az egész munka elvégzéséhez, sőt még maradt is.

⁸A munka végzéséhez értő emberek elkészítették a Mishkánt (hajlékot) tíz sátorlapból: sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból, művészi módon beleszőtt kerúbokkal készítették azokat. ⁹Egy-egy sátorlap hossza huszonnyolc könyök, egy-egy sátorlap szélessége pedig négy könyök volt. Azonos volt a mérete mindegyik sátorlapnak. ¹⁰Öt sátorlapot fűztek össze egymással, majd a másik öt sátorlapot is összefűzték egymással. ¹¹Azután készítettek kék bíbor hurkokat az egyik sátorlap szegélyén az összefűzésnél. ¹²Ugyanilyeneket készítettek a másik sátorlap szegélyén is, azon a végén, ahol összefűzték. ¹³Ötven hurkot készítettek az egyik sátorlapon, és ötven hurkot készítettek annak a másik sátorlapnak a szegélyén is, amelyet hozzáfűztek. A hurkok szemben voltak egymással. ¹⁴Készítettek ötven aranykapcsot, és ezekkel a kapcsokkal rögzítették egymáshoz a sátorlapokat. Így lett a Mishkán egésszé.

¹⁵Azután készítettek sátorlapokat kecskeszőrből, sátornak a Mishkán fölé. ¹⁶Tizenegy ilyen sátorlapot készítettek: egy sátorlap hossza harminc könyök, szélessége pedig négy könyök volt. Egyforma mérete volt a tizenegy sátorlapnak. ¹⁷Külön fűztek össze öt sátorlapot, és külön hat sátorlapot is. ¹⁸Készítettek ötven hurkot az egyik sátorlapnak arra a végére, ahol összefűzték, és ötven hurkot készítettek a másik sátorlapnak arra a szélére is, ahol összefűzték. ¹⁹Készítettek ötven rézkapcsot a sátor összefűzésére, hogy egész legyen. ²⁰Készítettek még egy takarót is a sátorra vörösre festett kosbőrből, és arra még egy takarót táhásbőrből (kóser antilop).

²¹Készítettek a Mishkánhoz akácfa deszkákat, és felállították azokat. ²²Tíz könyök volt a deszka magassága és másfél könyök a deszka szélessége. ²³Két csapja volt mindegyik deszkának, azok kötötték össze egyiket a másikkal. Így készítették el a Mishkán mindegyik deszkáját. ²⁴A deszkákat így készítették el a Mishkánhoz: húsz deszkát a déli oldalon dél felé, ²⁵és a húsz deszka alá negyven ezüsttalpat készítettek. Két talpat mindegyik deszka alá a két csapnak megfelelően. Minden egyes deszka alatt két talp volt a két csapnak megfelelően. ²⁶A Mishkán másik oldalára az északi oldalon is húsz deszkát készítettek. ²⁷Ezeknek is negyven ezüsttalpa volt, két talp volt az egyik deszka alatt, és két talp volt a másik deszka alatt is. ²⁸A Mishkán nyugati végére is készítettek hat deszkát. ²⁹Két deszkát készítettek a Mishkán sarkaira a két végén. ³⁰Párosával voltak egymás mellett, aljától a tetejéig összefogva egy karikával. Ezt csinálták mindkettőnél, mindkét saroknál. ³¹Nyolc deszka volt tehát ezüsttalpakkal, összesen tizenhat talp. Két-két talp került mindegyik deszka alá.

³²Készítettek reteszeket is akácfából: Ötöt a Mishkán egyik oldalának a deszkáihoz, ³³öt reteszt a Mishkán másik oldalának a deszkáihoz, és öt reteszt a Mishkán deszkáihoz a nyugati végén. ³⁴Elkészítették a középső reteszt is, hogy középen rögzítse a deszkákat, egyik végétől a másik végéig. ³⁵A deszkákat arannyal vonták be, és aranyból készítették a karikákat a reteszek kengyeléül. Bevonták arannyal a reteszeket is.

³⁶Azután elkészítették a kárpitot kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból művészi módon beleszőtt kerúbokkal. ³⁷Készítettek hozzá négy akácfa oszlopot, és bevonták arannyal. A rajta levő kampók is aranyból voltak. És öntöttek hozzájuk négy ezüsttalpat. ³⁸Készítettek függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból művészi módon kihímezve. Ehhez öt oszlopot kampókkal együtt, és bevonták az oszlopfőket és összekötőiket arannyal, öt talpuk pedig rézből volt.

¹Azután elkészítette Becalél a ládát akácfából, amely két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles és másfél könyök magas volt. ²Bevonta színarannyal kívül-belül, és készített rá körös-körül aranyszegélyt. ³Öntött négy aranykarikát a négy sarkára, két karikát az egyik oldalára és két karikát a másik oldalára. ⁴Készített rudakat is akácfából, és azokat is bevonta arannyal. ⁵Bedugta a rudakat a láda oldalain levő karikákba, hogy azokon hordozhassák a ládát.

⁶Készített két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles fedelet is színaranyból. ⁷Készített két kerúbot aranyból; ötvösmunkával készítette azokat a fedél két végére. ⁸Az egyik kerúbot az innenső végére, a másik kerúbot a túlsó végére: a födél két végére készítette a kerúbokat. ⁹A kerúbok kiterjesztett szárnnyal voltak rajta, betakarva szárnyaikkal a födelet, egymás felé fordulva; a kerúbok arca a födélre hajolt.

¹⁰Azután elkészítette az asztalt akácfából, amely két könyök hosszú, egy könyök széles és másfél könyök magas volt. ¹¹Bevonta színarannyal, és készített rá aranyszegélyt körös-körül. ¹²Készített rá körös-körül egy tenyérnyi keretet, a keretére pedig készített körös-körül aranyszegélyt. ¹³Öntött hozzá négy aranykarikát is, és ráerősítette a karikákat a négy láb négy végére. ¹⁴A rúdtartó karikák a keretnél voltak, hogy hordozható legyen az asztal. ¹⁵A rudakat akácfából készítette, és bevonta arannyal: azokon hordozták az asztalt. ¹⁶Elkészítette az asztalra való edényeket is színaranyból: a tálakat, serpenyőket, kelyheket és korsókat, amelyekkel italáldozatot végeznek.

¹⁷Elkészítette a Menoraht színaranyból. Ötvösmunkával készült a Menorah. Szára, ágai, kelyhei, gömbjei és virágai egy darabból voltak. ¹⁸Hat ág nyúlt ki a két oldalából: három ág a Menorah egyik oldalából, és három ág a Menorah másik oldalából. ¹⁹Három mandulavirág alakú kehely volt az egyik ágon gömbbel és virággal, és három mandulavirág alakú kehely volt gömbbel és virággal a másik ágon. Így volt ez mind a hat ágon, amelyek kinyúltak a Menorahból. ²⁰A Menorah középső szárán négy mandulavirág alakú kehely volt gömbbel és virággal. ²¹Gömb volt a belőle kinyúló két ág alatt, gömb volt a belőle kinyúló második két ág alatt, és gömb volt a belőle kinyúló harmadik két ág alatt is; a belőle kinyúló mind a hat ágnál. ²²Gömbjeik és ágaik egy darabból voltak. Egy darab színarany ötvösmunka volt az egész. ²³Készített hozzá hét mécsest is, meg azok koppantóit és hamutartóit is színaranyból. ²⁴Egy talentum színaranyból készült ez és az egész fölszerelése.

²⁵Elkészítette az illatáldozati oltárt is akácfából. Hossza egy könyök, szélessége egy könyök, tehát négyzet alakú volt, két könyök magas, és vele egy darabból voltak a szarvai. ²⁶Bevonta színarannyal a tetejét és oldalait körös-körül, és a szarvait is. Készített rá körös-körül aranyszegélyt. ²⁷Két aranykarikát is készített hozzá a szegély alá, kétoldalt mindkét oldalára. Ezek voltak a rudak kengyelei, ezeken hordozták az oltárt. ²⁸A rudakat akácfából készítette, és bevonta arannyal. ²⁹Elkészítette a felkenéshez való szent olajat és a fűszerezett illatáldozatot tisztán, ahogyan a kenetkeverő készíti.

¹Azután elkészítette az égőáldozati oltárt akácfából négyzet alakúra, öt könyök hosszúra és öt könyök szélesre, és három könyök volt a magassága. ²Készített szarvakat a négy sarkára, vele egy darabból voltak a szarvak, és bevonta rézzel. ³Azután elkészítette az oltár egész fölszerelését: a fazekakat, a lapátokat, hintőedényeket, villákat és szenesserpenyőket. Az egész fölszerelést rézből készítette el. ⁴Készített az oltárhoz hálószerű rézrácsozatot a perem alá, amely a közepéig ért le. ⁵Öntött négy karikát a rézrácsozat négy végére rúdtartókul. ⁶Elkészítette a rudakat akácfából, és bevonta rézzel. ⁷Bedugta a rudakat az oltár oldalain levő karikákba, hogy hordozható legyen. Deszkákból készítette azt, belül üresre.

⁸Elkészítette a rézmedencét is, amelynek az állványa is rézből volt, azoknak az asszonyoknak a fémtükreiből, akik a kijelentés sátrának bejáratánál szolgáltak.

⁹Elkészítette az udvart is a déli oldalon, dél felé. Az udvar szőnyegfalai száz könyöknyi sodrott lenfonálból készültek. ¹⁰Húsz oszlopa és húsz réztalpa volt, de az oszlopok kampói és összekötői ezüstből voltak. ¹¹Az északi oldal is száz könyöknyi volt, húsz oszloppal és húsz réztalppal. Az oszlopok kampói és összekötői ezüstből voltak. ¹²A nyugati oldalon ötven könyöknyi szőnyegfal volt tíz oszloppal és tíz talppal. Az oszlopok kampói és összekötői ezüstből voltak. ¹³A keleti oldal ötven könyök volt. ¹⁴Tizenöt könyök szőnyegfal volt az egyik oldalon, és annak három oszlopa és három talpa volt. ¹⁵A másik oldalon, az udvar kapujától jobbra is, balra is tizenöt könyöknyi szőnyegfal volt. Ennek is három oszlopa és három talpa volt. ¹⁶Az udvar minden szőnyegfala körös-körül sodrott lenfonálból készült. ¹⁷Az oszlopok talpai rézből, az oszlopok kampói és összekötői pedig ezüstből voltak. Az oszlopfőket is ezüsttel borították be. Az udvar összes oszlopát ezüsthuzal kötötte össze. ¹⁸Az udvar kapujának a függönye művészi módon volt kihímezve kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. A hossza húsz könyök, a magassága, vagyis a szélessége öt könyök volt az udvar szőnyegfalainak megfelelően. ¹⁹Négy oszlopuk és négy réztalpuk volt. Ezüstből voltak a kampóik; az oszlopfők és összekötők is ezüstből voltak.

²⁰A Mishkán (hajlék) és az udvar összes cöveke körös-körül rézből volt. ²¹Így vették számba a Mishkánhoz, a bizonyság Mishkánjához felhasznált dolgokat, amelyeket Moshe parancsára számba kellett venni. A léviták feladata volt ez, Ítámárnak, Aharon főpap fiának vezetésével. ²²Becal-El, Húr fiának, Úrínak a fia Yehuda törzséből, elkészítette mindazt, amit Moshenak parancsolt meg Yahuwah. ²³Vele együtt dolgozott a Dan törzséből való Oholiáb, Ahíszámák fia, aki mesteri tervező és művész volt a kék és piros bíbor, a karmazsin és lenfonál feldolgozásában.

²⁴A munkálatokhoz, a szentély egész munkálatához felhasznált összes arany ajándékul hozott arany volt: huszonkilenc talentum és hétszázharminc sekel, a szent sekel szerint. ²⁵Az ezüst pedig, amelyet a közösség számba vett tagjai adtak: száz talentum és ezerhétszázhetvenöt sekel volt, a szent sekel szerint. ²⁶Fejenként egy beka vagyis fél sekel, a szent sekel szerint, mind a hatszázháromezer-ötszázötven személytől, akik átestek a számba vételen húszévestől fölfelé. ²⁷A száz talentum ezüstből megöntötték a szentély és a kárpit talpait, száz talpat száz talentumból, vagyis egy talentumból egy talpat. ²⁸Az ezerhétszázhetvenöt sekelből készítették el az oszlopok kampóit, beborították az oszlopfőket, és összekötötték azokat. ²⁹Az ajándékul hozott réz hetven talentum és kétezer-négyszáz sekel volt. ³⁰Ebből készítették a kijelentés sátra bejáratának talpait, a rézoltárt a hozzá való rézrácsozattal, és az oltár egész fölszerelését, ³¹meg az udvar talpait körös-körül, az udvar kapujának talpait, a Mishkán összes cövekét és az udvar összes cövekét körös-körül.

¹Elkészítették a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból. Elkészítették Aharon szent ruháit is, ahogyan megparancsolta Moshenak Yahuwah.

²Elkészítették az éfódot aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. ³Aranyból vékony lapokat vertek, és fonalakká metélték, hogy beledolgozhassák a kék és piros bíborba, a karmazsinba és lenbe, művészi munkával. ⁴Készítettek hozzá összekapcsolható vállrészeket, amelyek a két végükön kapcsolódtak össze. ⁵A rajta levő övet, amellyel megkötötték, ugyanúgy és ugyanabból készítették: aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, ahogyan megparancsolta Moshenak Yahuwah.

⁶Azután megmunkálták az aranyfoglalatba való ónixköveket, és rávésték Yiszráel fiainak a nevét, ahogyan a pecsétgyűrűt vésik. ⁷És rátették azokat az éfód vállrészeire, Yiszráel fiaira emlékeztető kövekül, ahogyan megparancsolta Moshenak Yahuwah.

⁸Azután elkészítették a hósent művészi munkával, ahogyan az éfódot készítették: aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. ⁹Négyzet alakú volt, és kétrét hajtva készítették a hósent. Egy arasz hosszú és egy arasz széles volt kétrét hajtva. ¹⁰És négy sor követ foglaltak bele ebben a sorrendben: rubin, topáz és smaragd; ez volt az első sor. ¹¹A második sor: karbunkulus, zafír és jáspis. ¹²A harmadik sor: opál, agát és ametiszt. ¹³A negyedik sor: krizolit, ónix és nefrit. Bele voltak erősítve aranyfoglalatokba. ¹⁴A köveken Yiszráel fiainak a nevei voltak, a tizenkét névnek megfelelően. A pecsétgyűrűhöz hasonlóan voltak vésve, és mind a tizenkét törzsnek a neve rajta volt. ¹⁵Készítettek a hósenra zsinór módjára font láncokat színaranyból. ¹⁶Azután készítettek két aranyfoglalatot és két aranykarikát, és ráillesztették a két karikát a hósen két végére. ¹⁷A két aranyzsinórt belefűzték a két karikába a hósen két végén. ¹⁸A két zsinór két végét ráerősítették a két foglalatra, és ráerősítették az éfód vállrészének az elejére. ¹⁹Készítettek két aranykarikát is, és ráerősítették azokat a hósen két végére, azon a szélén, amely az éfód felé eső részen belül volt. ²⁰Készítettek még két aranykarikát, és ráillesztették az éfód két vállrészére, elöl kissé lejjebb, közel az összefűzéshez az éfód öve felett. ²¹Kék bíborzsinórral csatolták a hósent karikáinál fogva az éfód karikáihoz, úgyhogy az éfód öve felett volt, és nem csúszott el a hósen az éfódról. Így parancsolta meg Yahuwah Moshenak.

²²Elkészítették az éfód palástját is, az egészet kék bíborból, takácsmunkával. ²³A palást nyakkivágása középen volt, mint a mellvért nyakkivágása. A kivágáson körös-körül szegély volt, hogy be ne szakadjon. ²⁴A palást szegélyére gránátalmákat készítettek kék és piros bíborból és sodrott karmazsin fonálból. ²⁵Készítettek csengettyűket színaranyból, és odaerősítették a csengettyűket a gránátalmák közé a palást szegélyére körös-körül, vagyis a gránátalmák közé. ²⁶Csengettyű meg gránátalma váltakozott a palást szegélyén körös-körül. Ebben szolgált a főpap, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

²⁷Elkészítették Aharonnak és fiainak a köntöseit lenből, takácsmunkával. ²⁸A főpapi süveget és a papi süvegek kendőit lenből készítették, a gyolcsnadrágot pedig sodrott lenfonálból. ²⁹Az övet is sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból készítették művészi hímzéssel, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

³⁰Azután a homlokdíszt készítették el, a szent fejdíszt színaranyból, és felírták rá pecsétgyűrű vésésének a módján: Yahuwah-nak szentelt! ³¹Ezt kék bíbor zsinórra fűzték, és rákötötték a süveg elejére, ahogyan megparancsolta Moshenak Yahuwah.

³²Így végezték el a Mishkánnak (hajléknak), a kijelentés sátrának összes munkálatait. Egészen úgy készítették el Yiszráel fiai, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak, úgy készítették el.

³³És bemutatták Moshenak a Mishkánt, a sátrat és egész fölszerelését: a kapcsokat, deszkákat és reteszeket, az oszlopokat és talpakat, ³⁴a vörösre festett kosbőrtakarót és a táhásbőr (kóser antilop) takarót, a kárpitot és a függönyt, ³⁵a bizonyság ládáját, annak rúdjait és fedelét, ³⁶az asztalt, annak egész fölszerelését és a szent kenyereket, ³⁷a színarany Menoraht mécseseivel, a mécseseket sorjában, a teljes fölszerelést, meg a lámpaolajat, ³⁸az aranyoltárt, a felkenéshez való olajat, a jó illatú füstölőszereket és a sátor bejáratának függönyét, ³⁹a rézoltárt, annak rézrácsozatát, rúdjait és egész fölszerelését, a medencét és állványát, ⁴⁰az udvar szőnyegfalait, oszlopait és talpait, az udvar kapujára való függönyt, annak köteleit és cövekeit, a Mishkánnak, vagyis a kijelentés sátrának egész Szentélybeli szolgálati fölszerelését, ⁴¹a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz, Aharon főpap szent ruháit és fiainak papi ruháit. ⁴²Úgy készítettek el minden munkálatot Yiszráel fiai, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

⁴³Moshe megtekintette az egész munkálatot, és megállapította, hogy elkészült; egészen úgy készítették el, ahogyan Yahuwah megparancsolta. És megáldotta őket Moshe.

¹Ekkor így szólt Yahuwah Moshehoz: Az első hónap első napján állítsd fel a Mishkánt, a kijelentés sátrát! ²Helyezd el benne a bizonyság ládáját, és fedd be a ládát födéllel! ³Vidd be az asztalt, és rakd rá, ami rá való! ⁴Vidd be a Menoraht, és rakd rá a mécseseket! ⁵Tedd az illatáldozatra való aranyoltárt a bizonyság ládája elé, és tedd föl a függönyt a Mishkán(hajlék) bejáratára! ⁶Helyezd az égőáldozati oltárt a Mishkánnak, a kijelentés sátrának bejárata elé! ⁷A mosdómedencét tedd a kijelentés sátra és az oltár közé, és töltsd meg vízzel! ⁸Azután rendezd el az udvart körös-körül, és tedd föl a függönyt az udvar kapujára! ⁹Vedd a felkenéshez való olajat, kend meg a Mishkánt és mindazt, ami benne van! Így szenteld föl azt és egész fölszerelését, hogy szent legyen! ¹⁰Kend meg az égőáldozati oltárt is és egész fölszerelését; így szenteld föl az oltárt, hogy igen szent legyen az oltár! ¹¹A mosdómedencét és annak állványát is kend meg! Így szenteld föl azt!

¹²Azután vezesd Aharont és fiait a kijelentés sátrának bejáratához, és mosdasd meg őket! ¹³Öltöztesd föl Aharont a szent ruhákba, és kend fel, és szenteld fel, hogy a papom legyen! ¹⁴Fiait is vezesd oda, és öltöztesd fel őket köntösükbe! ¹⁵Kend fel őket, ahogyan apjukat felkented, hogy papjaim legyenek! Ez a felkenés teszi őket örökre papokká nemzedékről nemzedékre.

¹⁶Moshe pontosan úgy járt el mindenben, ahogyan megparancsolta neki Yahuwah. ¹⁷A második év első hónapjának első napján felállították a Mishkánt. ¹⁸Felállíttatta Moshe a Mishkánt, lerakták a talpait, felállították deszkáit, ráillesztették a reteszeket, és felállították az oszlopokat. ¹⁹Azután kifeszítették a Mishkánra a sátrat, fölterítették a sátorra a takarót, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

²⁰Majd fogta a bizonyságot, és beletette a ládába. ²¹A rudakat ráillesztették a ládára, és a födelet rátették a ládára. Azután bevitték a ládát a Mishkánba, és föltették a függőkárpitot, hogy eltakarja a bizonyság ládáját, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak. ²²Elhelyezték az asztalt is a kijelentés sátrában a Mishkán északi oldalán, a kárpiton kívül. ²³Majd kenyereket raktak rá sorban Yahuwah elé, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

²⁴Felállította a Menoraht a kijelentés sátrában az asztallal szemben, a Mishkán déli oldalán. ²⁵Fölrakta a mécseseket Yahuwah elé, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

²⁶Az aranyoltárt pedig a kárpit elé helyezte a kijelentés sátrában, ²⁷és jó illatú áldozatot mutatott be rajta, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

²⁸És föltette a függönyt a Mishkán bejáratára. ²⁹Az égőáldozati oltárt pedig a Mishkánnak, kijelentés sátrának bejáratánál helyezte el, és égőáldozatot meg ételáldozatot mutatott be rajta, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

³⁰A mosdómedencét a kijelentés sátra és az oltár között helyezte el, vizet töltött bele a mosakodáshoz. ³¹Ebben mosták meg Moshe, Aharon és fiai a kezüket és a lábukat. ³²Valahányszor bementek a kijelentés sátrába, és az oltár elé léptek, megmosakodtak, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

³³Azután elrendezte az udvart a Mishkán és az oltár körül, és rátette a függönyt az udvar kapujára. Így végezte el Moshe a munkát.

³⁴Ekkor beborította a felhő a kijelentés sátrát, és Yahuwah dicsősége betöltötte a Mishkánt. ³⁵És Moshe nem tudott bemenni a kijelentés sátrába, mert rajta nyugodott a felhő, és Yahuwah dicsősége betöltötte a Mishkánt. ³⁶Valahányszor fölszállt a felhő a Mishkánról, útnak indultak Yiszráel fiai egész vándorlásuk alatt. ³⁷Ha nem szállt föl a felhő, nem indultak el ők se, amíg föl nem szállt. ³⁸Mert nappal Yahuwah felhője volt a Mishkánon, éjjel pedig tűz volt rajta. Yiszráel egész háza látta ezt vándorlása egész idején.