Yahuwah Biblia

Így beszélt Yahuwah Moshehoz a Sínai-pusztában, a kijelentés sátrában, a második év második hónapjának elsején azután, hogy kijöttek Egyiptomból: Vegyétek névjegyzékbe fejenként Yiszráel fiainak egész közösségét, nemzetségenként és nagycsaládonként egytől egyig minden férfit, húszévestől fölfelé minden hadkötelest Yiszráelben! Vegyétek őket számba seregenként, te és Aharon! Legyen segítségetekre törzsenként egy-egy férfi, mindegyik egy nagycsalád feje legyen. Ez a neve azoknak a férfiaknak, akik segíteni fognak nektek: Reuvenből Elicúr, Sedé Yahuwah fia, Shimeon ból Selumiél, Cúrisaddaj fia, Yehudaból Nahsón, Ammínádáb fia, Yisszákhárból Netanél, Cúár fia, Zevulun ból Eliáb, Hélón fia. Yoszef fiai közül: Efráimból Elisámá, Ammihúd fia, Menászéból pedig Gamliél, Pedác Yahuwah fia, Binyaminból Abídán, Gideóni fia, Dánból Ahiezer, Ammisaddaj fia, Asherból Pagiél, Okrán fia, Gádból Eljászáf, Deúél fia, Naftáliból Ahira, Énán fia. Ezek a közösség képviselői, az ősi törzsek fejedelmei, Yiszráel nemzetségfői.

Maga mellé vette azért Moshe és Aharon ezeket a név szerint kijelölt férfiakat, és összegyűjtötték az egész közösséget a második hónap elsején. Azok pedig bejegyeztették magukat a névjegyzékbe nemzetségenként és nagycsaládonként, húszévestől fölfelé egytől egyig. Úgy vették őket számba a Sínai-pusztában, ahogyan Yahuwah megparancsolta Moshenak.

Reuvennek, Yiszráel elsőszülöttének a fiai, azok leszármazottai nemzetségenként és nagycsaládonként, névjegyzékbe véve egytől egyig minden férfi, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Reuven törzséből, negyvenhatezer-ötszázan voltak.

Shimeon fiainak a leszármazottai nemzetségenként és nagycsaládonként, akiket számba vettek, névjegyzékbe véve egytől egyig minden férfi, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Shimeon törzséből, ötvenkilencezer-háromszázan voltak.

Gad fiainak a leszármazottai, nemzetségenként és nagycsaládonként névjegyzékbe véve, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Gad törzséből, negyvenötezer-hatszázötvenen voltak.

Yehuda fiainak a leszármazottai, nemzetségenként és nagycsaládonként névjegyzékbe véve, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Yehuda törzséből, hetvennégyezer-hatszázan voltak.

Yisszákhár fiainak a leszármazottai, nemzetségenként és nagycsaládonként névjegyzékbe véve, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Yisszákhár törzséből, ötvennégyezer-négyszázan voltak.

Zevulun fiainak a leszármazottai, nemzetségenként és nagycsaládonként névjegyzékbe véve, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Zevulun törzséből, ötvenhétezer-négyszázan voltak.

Yoszef fiai közül Efráim fiainak a leszármazottai nemzetségenként és nagycsaládonként névjegyzékbe véve, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Efráim törzséből, negyvenezer-ötszázan voltak.

Menászé fiainak a leszármazottai pedig, nemzetségenként és nagycsaládonként névjegyzékbe véve, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Menászé törzséből, harminckétezer-kétszázan voltak.

Binyamin fiainak a leszármazottai, nemzetségenként és nagycsaládonként névjegyzékbe véve, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Binyamin törzséből, harmincötezer-négyszázan voltak.

Dan fiainak a leszármazottai, nemzetségenként és nagycsaládonként névjegyzékbe véve, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Dan törzséből, hatvankétezer-hétszázan voltak.

Asher fiainak a leszármazottai, nemzetségenként és nagycsaládonként névjegyzékbe véve, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Asher törzséből, negyvenezer-ötszázan voltak.

Naftali fiainak a leszármazottai, nemzetségenként és nagycsaládonként névjegyzékbe véve, húszévestől fölfelé minden hadköteles, akiket számba vettek Naftali törzséből, ötvenháromezer-négyszázan voltak.

Ezeket vették számba. Moshe és Aharon vette számba őket, meg Yiszráel tizenkét fejedelme, mindegyik egy-egy nagy család képviseletében. Mindazok, akiket számba vettek Yiszráel fiai közül nagycsaládonként húszévestől fölfelé, mindazok, akik hadkötelesek voltak Yiszráelben, akiket számba vettek, összesen hatszázháromezer-ötszázötvenen voltak. De a léviták ősi törzséből származókat nem vették számba közöttük.

Így beszélt Yahuwah Moshehoz: Csak Levi törzsét ne vedd számba, és ne sorold őket Yiszráel fiai közé, hanem tedd a lévitákat a Mishkánnak (bizonyság hajlékának) és az ahhoz tartozó egész fölszerelésnek a felügyelőivé. Ők vigyék a Mishkánt és annak egész fölszerelését, ott szolgáljanak, és táborozzanak a Mishkán körül. Amikor elindul a Mishkán, a léviták bontsák le azt, amikor pedig letáborozik a Mishkán, a léviták állítsák föl. Ha illetéktelen közeledik hozzá, meg kell halnia.

Yiszráel fiai mindnyájan a maguk táborában táborozzanak, mindenki a maga seregének a hadijelvénye körül. De a léviták a bizonyság Mishkánja körül táborozzanak, hogy ne törjön ki haragom Yiszráel fiainak a közössége ellen. A léviták végezzék a tennivalókat a bizonyság Mishkánjánál. Egészen így cselekedtek tehát Yiszráel fiai. Mindent úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz és Aharonhoz: Yiszráel fiai mindnyájan a maguk hadijelvénye körül táborozzanak, nagycsaládjaik jelvényeivel ellátva, a kijelentés sátrától távolabbra, körös-körül táborozzanak.

Keletre, napkelet felől legyen Yehuda táborának a hadijelvénye a csapatok között. Yehuda fiainak a fejedelme Nahsón, Ammínádáb fia. Serege hetvennégyezer-hatszáz számba vett emberből áll. Mellette táborozzék Yisszákhár törzse. Yisszákhár fiainak a fejedelme Netanél, Cúár fia. Serege ötvennégyezer-négyszáz számba vett emberből áll. Azután következik Zevulun törzse. Zevulun fiainak a fejedelme Eliáb, Hélón fia. Serege ötvenhétezer-négyszáz számba vett emberből áll. Yehuda táborának a seregei összesen száznyolcvanhatezer-négyszáz számba vett emberből állnak. Nekik kell elsőnek elindulniuk.

Dél felől legyen Reuven táborának a hadijelvénye a csapatok között. Reuven fiainak a fejedelme Elicúr, Sedé Yahuwah fia. Serege negyvenhatezer-ötszáz számba vett emberből áll. Mellette táborozzék Shimeon törzse. Shimeon fiainak a fejedelme Selumiél, Cúrisaddaj fia. Serege ötvenkilencezer-háromszáz számba vett emberből áll. Azután Gad törzse. Gad fiainak a fejedelme Eljászáf, Deúél fia. Serege negyvenötezer-hatszázötven számba vett emberből áll. Reuven táborának a seregei összesen százötvenegyezer-négyszázötven számba vett emberből állnak. Nekik kell másodiknak elindulniuk.

Utánuk induljon a kijelentés sátra, a léviták tábora a táborok között. Ahogyan táboroznak, úgy induljanak meg, mindegyik a maga helyén, hadijelvényeikkel.

Nyugat felől legyen Efráim táborának a hadijelvénye a csapatok között. Efráim fiainak a fejedelme Elisáma, Ammihúd fia. Serege negyvenezer-ötszáz számba vett emberből áll. Mellette legyen Menászé törzse. Menászé fiainak a fejedelme Gamliél, Pedác Yahuwah fia. Serege harminckétezer-kétszáz számba vett emberből áll. Azután következik Binyamin törzse. Binyamin fiainak a fejedelme Abidán, Gideóni fia. Serege harmincötezer-négyszáz számba vett emberből áll. Efráim táborának a seregei összesen száznyolcezer-száz számba vett emberből állnak. Nekik kell harmadiknak elindulniuk.

Észak felől legyen Dan táborának a hadijelvénye a csapatok között. Dan fiainak a fejedelme Ahiezer, Ammisaddaj fia. Serege hatvankétezer-hétszáz számba vett emberből áll. Mellette táborozzék Asher törzse. Asher fiainak a fejedelme Pagiél, Okrán fia. Serege negyvenegyezer-ötszáz számba vett emberből áll. Azután következik Naftali törzse. Naftali fiainak a fejedelme Ahíra, Énán fia. Serege ötvenháromezer-négyszáz számba vett emberből áll. Dan tábora összesen százötvenhétezer-hatszáz számba vett emberből áll. Nekik kell utoljára elindulniuk hadijelvényeikkel.

Ennyien voltak, akiket számba vettek Yiszráel fiainak a nagycsaládjaiból. Összesen hatszázháromezer-ötszázötvenen voltak a táborban számbavettek seregenként. De a lévitákat nem vették számba Yiszráel fiai között, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak. Így cselekedtek tehát Yiszráel fiai. Pontosan úgy táboroztak hadijelvényeik mellett, és úgy indultak el mindnyájan nemzetségenként és nagycsaládonként, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

Ezek voltak Aharon és Moshe leszármazottai, amikor beszélt Yahuwah Moshehoz a Színáj-hegyen. Így hívták Aharon fiait: Nádáb volt az elsőszülött, azután Abihú, Eleázár és Ítámár. Így hívták Aharon fiait, a fölkent papokat, akiket felavattak a papi szolgálatra. De Nádáb és Abihú meghalt Yahuwah színe előtt, amikor idegen tűzzel járultak Yahuwah színe elé a Színáj-pusztában, fiaik pedig nem voltak. Ezért Eleázár és Ítámár végezték a papi szolgálatot apjuknak, Aharonnak a felügyelete alatt.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Vezesd ide Levi törzsét, és állítsd Aharon főpap elé, hogy a szolgálatában segédkezzenek. Álljanak szolgálatára és az egész közösség szolgálatára a kijelentés sátránál, és végezzék a tennivalókat a Mishkán (hajlék) körül. Ügyeljenek a kijelentés sátrának egész fölszerelésére és álljanak Yiszráel fiainak a szolgálatára a Mishkán körüli tennivalók ellátásával. Oszd be a lévitákat Aharon és fiai mellé, mert egészen az én tulajdonaim ők Yiszráel fiai között. Aharonnak és fiainak pedig rendeld el, hogy végezzék papi teendőiket. Ha illetéktelen avatkozik bele, meg kell halnia.

Majd így beszélt Yahuwah Moshehoz: Íme, én magam vettem ki a lévitákat Yiszráel fiai közül minden elsőszülött helyett, aki Yiszráel fiainál anyja méhét megnyitja: azért legyenek a léviták az enyéim. Mert minden elsőszülött az enyém! Amikor megöltem Egyiptomban minden elsőszülöttet, magamnak szenteltem minden elsőszülöttet Yiszráelben. Mind az emberé, mind az állaté az enyém legyen. Én vagyok Yahuwah!

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz a Színáj-pusztában: Vedd számba Levi fiait nagycsaládonként és nemzetségenként! Az egyhónapos fiúktól fölfelé minden férfit végy számba! Számba vette azért őket Moshe Yahuwah szava szerint, ahogyan megparancsolta. Név szerint ezek voltak Levi fiai: Gérsón, Kehát és Merári.

Ezek Gérsón fiainak a nevei és nemzetségei: Libni és Simei. Kehát fiai és nemzetségei: Amrám, Yitzhár, Hebrón és Uzziél. Merári fiai és nemzetségei: Mahli és Músi. Ezek Levi nemzetségei és nagycsaládjai. Gérsóntól való a Libni-nemzetség és a Simei-nemzetség. Ezek a gérsóni nemzetségek. A számba vett férfiak, akiket az egyhónapos fiúktól fölfelé számba vettek, szám szerint összesen hétezer-ötszázan voltak. A gérsóni nemzetségeknek a Mishkán mögött, nyugatra kellett táborozniuk. A gérsóniak nagycsaládjának a feje Eljászáf, Láél fia volt. Gérsón fiainak a feladata volt a kijelentés sátránál, a Mishkánnál, a sátornál, a sátor takarójánál, a kijelentés sátra bejárati függönyénél, az udvar szőnyegfalainál, a Mishkánt és az oltárt körülvevő udvar bejárati függönyénél és a hozzá tartozó köteleknél minden tennivaló elvégzése.

Keháttól való az Amrám-nemzetség, a Yitzhár-nemzetség, a Hebrón-nemzetség és az Uzziél-nemzetség. Ezek a keháti nemzetségek. Az egyhónapos fiúktól fölfelé a férfiak száma összesen nyolcezer-hatszáz volt. Ők voltak a szentély szolgálatára rendelve. Kehát fiainak a nemzetségei dél felől, a Mishkán oldala mellett táboroztak. A keháti nemzetségek családfője Elicáfán, Uzziél fia volt. Az ő feladatuk volt a ládánál, az asztalnál, a Menorahnál, az oltároknál, a szentélyben használt Szentélybeli szolgálati fölszerelésnél és a függönynél minden szolgálat elvégzése. A léviták legfőbb fejedelme Eleázár, Aharon főpap fia volt, ő ügyelt fel azokra, akik a szentélynél végezték a tennivalókat. Meráritól való a Mahli-nemzetség és a Músi-nemzetség.

Ezek Merári nemzetségei. Az egyhónapos fiúktól fölfelé a számba vett férfiak száma összesen hatezer-kétszáz volt. A Merári-nemzetségek családfője Cúriél, Abiháil fia volt. Észak felől, a Mishkán oldala mellett táboroztak. Merári fiainak a gondjaira bízták a Mishkán deszkáit, reteszeit, oszlopait és talpait, egész fölszerelését és minden tennivalót azokkal kapcsolatban, továbbá az udvar körül levő oszlopokat, azok talpait, cövekeit és köteleit.

A Mishkán előtt, a kijelentés sátrától napkeletre Moshe, Aharon és fiai táboroztak, akik a szent hely körül végezték teendőiket Yiszráel fiainak a szolgálatában. Ha illetéktelen avatkozott bele, meg kellett halnia. Az összes névjegyzékbe vett lévita, akiket számba vett Moshe és Aharon nemzetségenként Yahuwah parancsára az egyhónapos fiúktól fölfelé, összesen huszonkétezer férfi volt.

Azután ezt mondta Moshenak Yahuwah: Vedd számba Yiszráel fiai közül az elsőszülött férfiakat mind, az egyhónapos fiúktól fölfelé, és vedd őket névjegyzékbe! De vedd külön a lévitákat nekem, Yahuwah-nak, Yiszráel fiainak összes elsőszülöttje helyett, és a léviták állatait Yiszráel állatainak minden elsőszülöttje helyett. Számba is vette Moshe Yiszráel fiainak minden elsőszülöttjét, ahogyan megparancsolta neki Yahuwah. A névjegyzékbe vett elsőszülött férfiak az egyhónapos fiúktól fölfelé összesen huszonkétezer-kétszázhetvenhárman voltak.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Vedd külön a lévitákat Yiszráel fiainak minden elsőszülöttje helyett, és a léviták állatait azok állatai helyett, és legyenek a léviták az enyéim. Én vagyok Yahuwah! Attól a kétszázhetvenhárom kiváltandótól pedig, akik a léviták létszámán felül vannak Yiszráel fiainak az elsőszülöttjei között, szedj öt-öt sekelt fejenként. A szent sekel szerint vedd, amelyben húsz géra egy sekel. Add azt a pénzt Aharonnak és fiainak, azokért a kiváltandókért, akik közöttük létszámon felüliek. Moshe tehát váltságpénzt szedett a léviták létszámán felül kiváltandóktól. Yiszráel fiainak az elsőszülöttjeitől szedte be a pénzt, ezerháromszázhatvanöt sekelt, a szent sekel szerint. Moshe a váltságpénzt Aharonnak és fiainak adta, Yahuwah parancsa szerint, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

Azután így szólt Yahuwah Moshehoz és Aharonhoz: Vedd számba Kehát fiait Levi fiai közül nemzetségenként és nagycsaládonként, harmincévesektől fölfelé az ötvenévesekig minden hadkötelest, hogy munkát végezzenek a kijelentés sátránál. Ez Kehát fiainak a tennivalója a kijelentés sátránál az igen szent dolgokkal: Amikor elindul a tábor, menjen be Aharon a fiaival, vegyék le a betakaró kárpitot, és fedjék be azzal a bizonyság ládáját. Tegyenek arra táhásbőr (kóser antilop) takarót, terítsék le egy csupa kék bíborból készült ruhával, és dugják bele a rúdjait. Az áldozati kenyerek asztalát is terítsék le kék bíborruhával, tegyék rá a tálakat, serpenyőket, kelyheket és italáldozati korsókat. Legyen rajta a szent kenyér is. Terítsék le karmazsin fonálból készült ruhával, fedjék be táhásbőr takaróval, és dugják bele a rúdjait. Azután vegyenek kék bíborruhát, és göngyöljék bele a Menoraht és annak mécseseit, koppantóit, hamutartóit és minden olajosedényét, amelyből feltöltik. Tegyék azt és egész fölszerelését táhásbőr takaróba, és tegyék a hordozórudakra. Az aranyoltárra is terítsenek kék bíborruhát, takarják be táhásbőr takaróval, és dugják bele a rúdjait. Szedjék össze a Szentélybeli szolgálati edényeket mind, amelyeket a szentélyben használnak, tegyék kék bíborruhába, takarják be táhásbőr takaróval, és tegyék a hordozórudakra. Azután takarítsák el a hamut az oltárról, és terítsenek rá piros bíborruhát. Tegyék rá az egész hozzá tartozó fölszerelést, amellyel Szentélybeli szolgálatet végeznek: a szenesserpenyőket, villákat, lapátokat, hintőedényeket, az oltár egész fölszerelését, terítsenek rá táhásbőr takarót, és dugják bele a rúdjait. Miután Aharon és fiai elvégezték a szentélynek és a szentély egész fölszerelésének a letakarását a tábor elindulásakor, menjenek oda Kehát fiai, és ők vigyék azokat. De ne érintsék a szent dolgokat, mert akkor meghalnak. Ezt kell vinniük Kehát fiainak a kijelentés sátrából. Eleázárnak, Aharon főpap fiának a gondjaira bízták a világításra való olajat, a jóillatú füstölőszereket, az állandó ételáldozatot és a fölkenésre való olajat. Rábízták az egész Mishkánt (bizonyság hajlékát) és mindazt, ami ahhoz tartozik, a szentélyt és fölszerelését.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz és Aharonhoz: Ne engedjétek, hogy a keháti nemzetségek törzse kipusztuljon a léviták közül, hanem úgy bánjatok velük, hogy éljenek, és ne haljanak meg, amikor közel mennek az igen szent dolgokhoz: Aharon és fiai menjenek oda, és szabják meg mindegyiknek, hogy mit tegyen és mit vigyen. Egy pillanatra se menjenek be, hogy megnézzék a szent dolgokat, mert akkor meghalnak!

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Vedd számba Gérsón fiait is nagycsaládonként és nemzetségenként. Harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig vedd számba őket, minden hadkötelest, hogy szolgálatot végezzenek a kijelentés sátránál. Ez a gérsóni nemzetségek dolga, amit tenniük és vinniük kell: Ők vigyék a Mishkán sátorlapjait, a kijelentés sátrát, ennek a takaróját, a táhásbőr takarót, amely rajta van, a kijelentés sátrának a bejárati függönyét, az udvar szőnyegfalait, a Mishkánt és az oltárt körülvevő udvar kapubejáratának függönyét, ezeknek a köteleit és a hozzájuk tartozó egész fölszerelést. Ők végezzék el mindazt, amit azokkal tenni kell. Aharonnak és fiainak a parancsa szerint történjék Gérsón fiainak minden tennivalója, mindaz, amit vinniük és tenniük kell. Bízzátok rájuk mindazt, amit vinniük kell. Ez a gérsóni nemzetségek tennivalója a kijelentés sátra körül. Ítámárnak, Aharon főpap fiának a parancsára végezzék kötelességüket.

Merári fiait is vedd számba nemzetségenként és nagycsaládonként. Harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig vedd számba őket, minden hadkötelest, hogy szolgálatot végezzenek a kijelentés sátránál. Ezt kell vinniük a kijelentés sátránál végzendő minden szolgálatukban: a Mishkán deszkáit, reteszeit, oszlopait és talpait, az udvart körülvevő oszlopokat, azok talpait, cövekeit és köteleit, és a hozzájuk tartozó egész fölszerelést. Név szerint soroljátok föl a fölszerelést, amelyet vinniük kell. Ez Merári fiai nemzetségeinek a tennivalója; a kijelentés sátránál végzendő egész szolgálatuk, Ítámárnak, Aharon főpap fiának a parancsa szerint.

Moshe, Aharon és a közösség fejedelmei számba vették Kehát fiait nemzetségenként és nagycsaládonként, harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig, minden hadkötelest, hogy szolgálatot végezzenek a kijelentés sátránál. Nemzetségeikből kétezer-hétszázötvenet soroztak be. Ennyien voltak a keháti nemzetségekből számba vettek, akik a kijelentés sátránál végeztek szolgálatot. Moshe és Aharon vette őket számba Yahuwah Moshenak adott parancsa szerint.

Akiket Gérsón fiai közül számba vettek nemzetségenként és nagycsaládonként, harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig, minden hadkötelest, aki szolgálatot végzett a kijelentés sátránál, a nemzetségeikből és nagycsaládjaikból számba vettek kétezer-hatszázharmincan voltak. Ennyien voltak a Gérsón fiainak nemzetségeiből számba vettek, akik a kijelentés sátránál végeztek szolgálatot. Moshe és Aharon vette őket számba Yahuwah parancsa szerint.

A Merári fiai nemzetségeiből számba vettek nemzetségenként és nagycsaládonként, harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig, minden hadkötelest, aki szolgálatot végzett a kijelentés sátránál, az ő nemzetségeikből számba vettek háromezer-kétszázan voltak. Ennyien voltak a Merári fiainak nemzetségeiből számba vettek. Moshe és Aharon vette őket számba Yahuwah Moshenak adott parancsa szerint.

Az összes számba vett léviták, akiket Moshe, Aharon és Yiszráel fejedelmei számba vettek nemzetségenként és nagycsaládonként, harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig, mindenki, akinek szolgálatba kellett lépnie, hogy végezze mindazt, amit tennie és vinnie kell a kijelentés sátránál, a közülük számba vettek nyolcezer-ötszáznyolcvanan voltak. Yahuwah Moshenak adott parancsa szerint vették számba őket, mindenkinek megvolt a maga tennivalója és vinnivalója. Úgy vették számba őket, ahogyan Yahuwah megparancsolta Moshenak.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Parancsold meg Yiszráel fiainak, hogy küldjenek ki a táborból mindenkit, akinek kiütése vagy folyása van, vagy holttest miatt tisztátalan. Akár férfi, akár asszony, küldjék ki. A táboron kívülre küldjék őket, hogy tisztátalanná ne tegyék táborukat, ahol én közöttük lakozom. Yiszráel fiai így cselekedtek: kiküldték őket a táboron kívülre. Úgy cselekedtek Yiszráel fiai, ahogyan Yahuwah meghagyta Moshenak.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Mondd meg Yiszráel fiainak, hogy ha férfi, vagy asszony bármilyen vétket követ el, egy másik ember ellen, az Yahuwah-val szemben válik hűtlenné, és így adós lesz, az ilyenek vallják meg vétküket, amelyet elkövettek, térítsék meg adósságukat teljes értékében, és tegyék hozzá még az ötödrészét, úgy térítsék meg annak, akinek tartoznak vele. De ha nincs annak az embernek örököse, és így nincs kinek megtéríteni az adósságot, akkor Yahuwah-é , vagyis a papé lesz a megtérítendő adósság, az engesztelési koson kívül, amellyel engesztelést végeznek érte. A szent adományokból minden felajánlás, amelyet Yiszráel fiai a paphoz visznek, azé legyen. Aki szent adományt visz, az övé legyen. Amit a papnak ad, az a papé legyen.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Szólj Yiszráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valakinek a felesége eltévelyedik, és hűtlenséget követ el ellene, és valaki vele hál, és közösül vele, de férje előtt titokban marad, hiszen az asszony titkolja, hogy tisztátalanná vált, tanú pedig nincs ellene, mert nem érték tetten, de a férjben féltékenység támad és féltékeny a feleségére, hogy tisztátalanná lett; vagy ha féltékenység támad benne, és féltékeny a feleségére, holott az nem lett tisztátalanná, akkor vigye el a férj a feleségét a paphoz. Vigye el az érte járó áldozatot is: egy tized véka árpalisztet, de olajat ne öntsön rá, se tömjént ne tegyen rá, mert féltékenységi áldozat az, emlékeztető áldozat, bűnre emlékeztet. Vezesse oda a pap az asszonyt, és állítsa Yahuwah színe elé. Vegyen a pap egy cserépedénybe szent vizet, azután vegyen a pap a Mishkán (hajlék) földjén levő porból, és tegye a vízbe. Állítsa a pap az asszonyt Yahuwah színe elé, bontsa ki az asszony haját, és tegye annak a tenyerére az emlékeztető áldozatot: féltékenységi áldozat az. A keserű, átokhozó víz azonban maradjon a pap kezében. Azután eskesse meg őt a pap, és mondja ezt az asszonynak: Ha nem hált veled senki, ha nem tévelyedtél el tisztátalanul férjedtől, ne ártson neked ez a keserű, átokhozó víz, csak akkor, ha eltévelyedtél férjedtől, és tisztátalanná váltál, mert férjeden kívül más is hált veled. Eskesse meg a pap az asszonyt az átokhozó esküvel, és ezt mondja neki a pap: Tegyen téged Yahuwah esküvel elátkozottá néped között! Tegye Yahuwah medencédet koraszülővé, méhedet dagadttá! Hatoljon be ez az átokhozó víz a belső részeidbe, dagadjon meg a méhed, és legyen koraszülővé a medencéd! Az asszony pedig mondja rá: Ámen! Ámen! Azután írja föl a pap ezeket az átkokat egy lapra, mossa bele a keserű vízbe, és itassa meg az asszonnyal a keserű, átokhozó vizet, hadd hatoljon bele az átokhozó víz, keserves fájdalmat okozva. Azután vegye ki a pap az asszony kezéből a féltékenységi áldozatot, mutassa fel az áldozatot Yahuwah színe előtt, és vigye az oltárhoz. Vegyen a pap egy marokkal az áldozatból az asszony emlékeztető áldozatául, és füstölögtesse el az oltáron. Azután itassa meg az asszonnyal a vizet. Miután megitatta vele a vizet, az történik, hogy ha az asszony csakugyan tisztátalanná vált, mert hűtlenséget követett el férjével szemben, belehatol az az átokhozó víz, keserves fájdalmat okozva, megdagad a méhe, és koraszülővé válik a medencéje. Az az asszony átkozott lesz népe között. De ha nem vált tisztátalanná az asszony, hanem tiszta maradt, akkor a víz nem árt neki, és képes lesz gyermeket szülni.

Ez a féltékenység törvénye. Ha egy asszony eltévelyedik férjétől, és tisztátalanná válik, vagy ha valakiben féltékenység támad, féltékeny a feleségére, és ezért Yahuwah színe elé állítja az asszonyt, akkor hajtsa végre rajta a pap ezt az egész törvényt. A férj mentesül a bűntől, az asszonynak pedig bűnhődnie kell, ha bűnös.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Szólj Yiszráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha egy férfi vagy nő külön fogadalmat tesz, názírfogadalmat, vagyis Yahuwah-nak szenteli magát, tartózkodjék bortól és részegítő italtól, ne igyék borecetet és részegítő italból való ecetet, ne igyék szőlőből készült italt, ne egyék se friss, se szárított szőlőt. Názírsága egész ideje alatt semmi olyat se egyék, ami szőlőtőről való, még a magját, vagy a héját se. Názír fogadalmának egész ideje alatt ne érje borotva a fejét, míg le nem telnek azok a napok, amelyekre Yahuwah-nak szentelte magát. Szent legyen, növessze meg fejének hajfürtjeit. Ne menjen be halotthoz az egész idő alatt, amelyben Yahuwah-nak szentelte magát. Ne tegye magát tisztátalanná se apjával, se anyjával, se fiútestvérével, se nőtestvérével, amikor meghalnak, mert Elohim-nak szentelt haj van a fején. Názírsága egész idején Yahuwah-nak legyen szentelve.

Ha pedig valaki hirtelen, váratlanul meghal nála, és tisztátalanná teszi a názír fejét, akkor nyírja meg a fejét tisztulása napján, a hetedik napon nyírja meg azt. A nyolcadik napon pedig vigyen el két gerlicét vagy két galambfiókát a paphoz, a kijelentés sátrának bejáratához. Készítse el a pap az egyiket vétekáldozatul, a másikat pedig égőáldozatul, és végezzen érte engesztelést, mert vétekbe esett a holttest miatt. Így szentelje oda újból a fejét azon a napon. Szentelje magát újból Yahuwah-nak názírsága idejére, és vigyen egy esztendős bárányt jóvátételi áldozatul. Az előző napok pedig nem számítanak, mert tisztátalanná lett a názír.

A názírnak ez a törvénye: amikor letelik názírságának az ideje, vezessék őt a kijelentés sátrának bejáratához. Mutassa be áldozatát Yahuwah-nak: egy esztendős hibátlan hím bárányt égőáldozatul, egy esztendős hibátlan nőstény bárányt vétekáldozatul, egy hibátlan kost békeáldozatul, egy kosár kovásztalan kenyeret, finomlisztből olajjal gyúrt lepényeket és olajjal megkent kovásztalan lángosokat, a hozzájuk tartozó ételáldozatokkal és italáldozatokkal együtt. Mutassa be a pap Yahuwah színe előtt, és készítse el a názír vétekáldozatát és égőáldozatát. A kost is készítse el békeáldozatul Yahuwah-nak, egy kosár kovásztalan kenyérrel együtt. Készítse el a pap az ahhoz tartozó ételáldozatot és italáldozatot is. A názír pedig nyírja le fejének hajkoronáját a kijelentés sátrának bejáratánál, azután fogja fejének a hajkoronáját, és tegye azt a tűzre, amelyen a békeáldozat van. Fogja a pap a kos megfőtt lapockáját, egy kovásztalan lepényt a kosárból meg egy kovásztalan lángost, tegye a názír tenyerére, miután a názír lenyírta hajkoronáját, és mutassa fel azokat a pap felmutatott áldozatul Yahuwah színe előtt. A papé az szent adományként, a felmutatott szügyön és felajánlott combon kívül. Azután ihat bort a názír.

Ez a názír törvénye, aki fogadalmat tett. Yahuwah-nak szóló áldozat ez hajkoronájáért, azon kívül, amire telik neki. Úgy kell a názírság törvényét megtartania, ahogyan a fogadalmat tette.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Mondd meg Aharonnak és fiainak: Így áldjátok meg Yiszráel fiait, ezt mondjátok nekik:

Áldjon meg téged Yahuwah,
és őrizzen meg téged!
Ragyogtassa rád orcáját Yahuwah,
és könyörüljön rajtad!
Fordítsa feléd orcáját Yahuwah,
és adjon neked békességet!

Így szóljanak nevemben Yiszráel fiaihoz, és én megáldom őket.

Amikor befejezte Moshe a Mishkán (hajlék) fölállítását, fölkente és fölszentelte azt egész fölszerelésével együtt, az oltárt is egész fölszerelésével együtt; fölkente és fölszentelte azokat. Odajárultak Yiszráel fejedelmei, nagycsaládfői, a törzsek fejedelmei, akik a számba vettek élén álltak. Odavitték áldozatukat Yahuwah elé: hat födeles szekeret és tizenkét szarvasmarhát, két fejedelem egy szekeret, és mindegyik egy marhát. Odavezették azokat a Mishkán elé. Yahuwah ezt mondta Moshenak: Vedd át tőlük ezeket a kijelentés sátrának szolgálatára; add oda a lévitáknak, mindegyiknek a maga szolgálata szerint! Átvette tehát Moshe a szekereket és a szarvasmarhákat, és odaadta a lévitáknak. Két szekeret és négy szarvasmarhát adott Gérsón fiainak, szolgálatukhoz mérten. Négy szekeret és nyolc szarvasmarhát pedig Merári fiainak adott, szolgálatukhoz mérten, amelyet ők Ítámárnak, Aharon főpap fiának a parancsa szerint végeztek. De Kehát fiainak semmit sem adott, mert az ő tennivalójuk az volt, hogy a szent dolgokat a vállukon vigyék. Azután odavitték a fejedelmek az oltár fölszentelésére szánt ajándékot azon a napon, amelyen fölkenték azt. A fejedelmek odavitték áldozati ajándékukat az oltár elé. Akkor ezt mondta Moshenak Yahuwah: Az egyik napon az egyik fejedelem, a másik napon a másik fejedelem vigye oda az oltár fölszentelésére szánt áldozati ajándékát.

Az első napon Nahsón, Amminádáb fia, Yehuda nemzetségéből mutatta be áldozati ajándékát. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Nahsónnak, Amminádáb fiának az áldozati ajándéka.

A második napon Netanél, Cúár fia, Yisszákhár fejedelme áldozott. Bemutatta áldozati ajándékát: egy százharminc sekel súlyú ezüsttálat meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedényt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyőt, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjút, egy kost, egy esztendős bárányt égőáldozatul, egy kecskebakot vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarhát, öt kost, öt bakot és öt egyéves bárányt. Ez Netanélnak, Cúár fiának az áldozati ajándéka.

A harmadik napon Zevulun fiainak a fejedelme, Eliáb, Hélón fia következett. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Eliábnak, Hélón fiának az áldozati ajándéka.

A negyedik napon Reuven fiainak a fejedelme, Elicúr, Sedé Yahuwah fia következett. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elicúrnak, Sedé Yahuwah fiának az áldozati ajándéka.

Az ötödik napon Shimeon fiainak a fejedelme, Selumiél, Cúrisaddaj fia következett. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Selumiélnak, Cúrisaddaj fiának az áldozati ajándéka.

A hatodik napon Gad fiainak a fejedelme, Eljászáf, Deúél fia következett. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Eljászáfnak, Deúél fiának az áldozati ajándéka.

A hetedik napon Efráim fiainak a fejedelme, Elisámá, Ammihúd fia következett. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elisámának, Ammihúd fiának az áldozati ajándéka.

A nyolcadik napon Menasheh fiainak a fejedelme, Gamliél, Pedác Yahuwah fia következett. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Gamliélnak, Pedác Yahuwah fiának az áldozati ajándéka.

A kilencedik napon Binyamin fiainak a fejedelme, Abidán, Gideóni fia következett. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Abidánnak, Gideóni fiának az áldozati ajándéka.

A tizedik napon Dan fiainak a fejedelme, Ahiezer, Ammisaddaj fia következett. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahiezernek, Ammisaddaj fiának az áldozati ajándéka.

A tizenegyedik napon Asher fiainak a fejedelme, Pagiél, Okrán fia következett. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Pagiélnak, Okrán fiának az áldozati ajándéka.

A tizenkettedik napon Naftali fiainak a fejedelme, Ahira, Énán fia következett. Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul. Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel, egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul, egy kecskebak vétekáldozatul, békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahirának, Énán fiának az áldozati ajándéka.

Ez volt Yiszráel fejedelmeinek az oltár fölszentelésére szánt ajándéka azon a napon, amelyen fölkenték azt: tizenkét ezüsttál, tizenkét ezüst hintőedény és tizenkét aranyserpenyő. Százharminc sekel súlyú volt egy ezüsttál és hetven sekel súlyú egy ezüst hintőedény. Az ezüstedények súlya összesen kétezer-négyszáz sekel volt, a szent sekel szerint. Továbbá tizenkét aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel. Tíz sekel súlyú volt egy-egy serpenyő, a szent sekel szerint. Az aranyserpenyők súlya összesen százhúsz sekel volt. Égőáldozatra szánt szarvasmarha volt összesen tizenkét bika, azután tizenkét kos és tizenkét egyéves bárány, a hozzájuk tartozó ételáldozatokkal együtt, meg tizenkét kecskebak vétekáldozatul. Békeáldozatra szánt szarvasmarha volt összesen huszonnégy bika, azután hatvan kos, hatvan bak, és hatvan egyéves bárány. Ez volt az oltár fölszentelésére szánt ajándék, miután fölkenték azt.

Amikor bement Moshe a kijelentés sátrába, hogy beszéljen Yahuwah-val, hallotta a hangot, mely a födélről beszélt hozzá, a bizonyság ládáján levő két kerúb közül. Onnan beszélt hozzá.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Szólj Aharonhoz, és mondd meg neki: Úgy rakd föl a mécseket, hogy a hét mécs a Menorah elején világítson. Így cselekedett Aharon: a Menorah elejére rakta föl a mécseket, ahogyan megparancsolta Moshenak Yahuwah. A Menorah ötvözött aranyból készült, a szára is meg a virága is ötvösmunka volt. Arra a mintára készítette el Moshe a Menoraht, amelyet Yahuwah mutatott neki.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Válaszd külön a lévitákat Yiszráel fiai közül és tisztítsd meg őket. Ezt cselekedd velük, hogy megtisztuljanak: hints rájuk vétektől megtisztító vizet, egész testüket borotválják le, mossák ki ruhájukat, hogy tiszták legyenek. Vegyenek egy bikaborjút és hozzá ételáldozatul olajjal gyúrt finomlisztet. Egy másik bikaborjút pedig végy vétekáldozatul. Vezesd a lévitákat a kijelentés sátra elé, és gyűjtsd össze Yiszráel fiainak egész közösségét. Azután vezesd a lévitákat Yahuwah színe elé, és Yiszráel fiai tegyék kezüket a lévitákra. Aharon pedig ajánlja fel a lévitákat mint Yiszráel fiainak felajánlását Yahuwah-nak, hogy ők végezzék Yahuwah szolgálatát. A léviták tegyék kezüket a bikák fejére, te pedig készítsd el az egyik bikát vétekáldozatul, a másikat pedig égőáldozatul Yahuwah-nak, engesztelésül a lévitákért. Állítsd a lévitákat Aharon és fiai elé, és ajánld fel őket Yahuwah-nak szóló felajánlásként. Válaszd külön a lévitákat Yiszráel fiaitól, hogy a léviták az enyémek legyenek. Csak azután kezdhetik el a léviták a szolgálatot a kijelentés sátránál, ha megtisztítottad és felajánlottad őket ajándékul. Mert egészen az én tulajdonaim ők Yiszráel fiai között. Őket választottam ki magamnak Yiszráel fiai közül minden elsőszülött helyett, aki anyja méhét megnyitja. Mert enyém minden elsőszülött Yiszráel fiainál, akár embertől, akár állattól való. Akkor szenteltem őket magamnak, amikor lesújtottam Egyiptom földjén minden elsőszülöttre. A lévitákat minden elsőszülött helyett választottam ki magamnak Yiszráel fiai közül, és a lévitákat Aharon és fiai rendelkezésére bocsátottam Yiszráel fiai közül, hogy Yiszráel fiai helyett végezzék a szolgálatot a kijelentés sátránál. Szerezzenek engesztelést Yiszráel fiaiért, hogy ne sújtsa csapás Yiszráel fiait, ha a szentélyhez közelednek.

Így cselekedett Moshe, Aharon és Yiszráel fiainak egész közössége a lévitákkal. Egészen úgy cselekedtek a lévitákkal Yiszráel fiai, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak. A léviták megtisztították magukat a vétektől, és kimosták ruhájukat. Aharon pedig felajánlotta őket ajándékul Yahuwah-nak, és engesztelést végzett értük Aharon, hogy tisztává tegye őket. Csak azután kezdték el a léviták szolgálatukat a kijelentés sátránál, Aharon és fiai irányításával. Úgy cselekedtek a lévitákkal, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

Majd így beszélt Yahuwah Moshehoz: Még ez is a lévitákra tartozik: a huszonöt éven felüli lévita hadköteles, és végezzen szolgálatot a kijelentés sátránál. Az ötvenéves pedig vonuljon vissza a szolgálatot végzők seregéből, és ne szolgáljon többé, hanem szolgálja ki testvéreit a kijelentés sátránál, teljesítse kötelességét, Szentélybeli szolgálati szolgálatot azonban ne végezzen. Így szabd meg a léviták kötelességeit.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz a Színáj-pusztában, a második év első hónapjában azután, hogy kijöttek Egyiptomból: Készítsék el Yiszráel fiai a Peszachot a megszabott időben. Ennek a hónapnak a tizennegyedik napján, estefelé készítsék el a megszabott időben. Egészen a rávonatkozó rendelkezések és végzések szerint készítsétek el. Megmondta tehát Moshe Yiszráel fiainak, hogyan készítsék el a Peszachot. Elkészítették a Peszachot az első hónap tizennegyedik napján, estefelé a Színáj-pusztában. Pontosan úgy jártak el Yiszráel fiai, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak. Néhány férfi azonban tisztátalan volt emberi holttest miatt, és így nem készíthették el a Peszachot azon a napon. Ezért Moshe és Aharon elé járultak azon a napon ezek a férfiak, és ezt mondták: Mi emberi holttest miatt tisztátalanok vagyunk. Miért rövidüljünk meg azzal, hogy nem mutathatunk be áldozatot Yahuwah-nak a megszabott időben Yiszráel fiaival együtt? Moshe ezt felelte nekik: Várjatok, míg meghallom, mit parancsol rólatok Yahuwah.

Yahuwah így beszélt Moshehoz: Mondd meg Yiszráel fiainak, hogy ha valaki holttest miatt tisztátalanná válik, vagy messze úton van közületek, vagy utódaitok közül, az is készítsen Peszachot Yahuwah-nak. A második hónap tizennegyedik napján estefelé készítsék el ezek, és kovásztalan kenyérrel meg keserű füvekkel egyék meg. Ne hagyjanak belőle reggelre, és a csontját se törjék el. Pontosan úgy járjanak el, ahogy a Peszachra vonatkozó rendelkezés szól. De ha valaki tiszta, és úton sincs, mégis elmulasztja a Peszach elkészítését, azt az embert ki kell irtani népe közül, mert nem mutatott be áldozatot Yahuwah-nak a megszabott időben. Az ilyen embernek bűnhődnie kell. Ha jövevény tartózkodik köztetek, és elkészíti Yahuwah Peszachját, ő is a Peszachra vonatkozó rendelkezés és végzés szerint járjon el. Ugyanaz a rendelkezés vonatkozzék országotokban a jövevényre is, meg a bennszülöttre is.

Amikor a Mishkánt (hajlékot) fölállították, felhő takarta be a Mishkánt, a bizonyság sátrát. Estétől reggelig pedig tűz alakjában volt a Mishkán fölött. Így volt ez mindig: felhő takarta be, éjjel pedig az, ami tűznek látszott. Valahányszor fölszállt a felhő a sátorról, elindultak Yiszráel fiai. Ott ütöttek tábort Yiszráel fiai, ahol a felhő megállapodott. Yahuwah parancsa szerint indultak el Yiszráel fiai, és Yahuwah parancsa szerint ütöttek tábort. Mindaddig a táborban maradtak, amíg a felhő a Mishkánon nyugodott. Ha a felhő hosszabb ideig maradt a Mishkán fölött, megtartották Yiszráel fiai Yahuwah rendelkezését, és nem indultak el. Megtörtént, hogy a felhő csak néhány napig volt a Mishkán fölött; akkor is Yahuwah parancsa szerint maradtak a táborban, és Yahuwah parancsa szerint indultak el. Megtörtént, hogy a felhő csak estétől reggelig volt ott, és reggel már fölszállt a felhő, akkor ők is elindultak. Akár nappal, akár éjjel szállt föl a felhő, elindultak. Ha két napig, egy hónapig vagy még hosszabb ideig nyugodott a felhő a Mishkán fölött, a táborban maradtak Yiszráel fiai, és nem indultak el. De ha fölszállt, elindultak. Yahuwah parancsa szerint maradtak a táborban, és Yahuwah parancsa szerint indultak el. Megtartották Yahuwah rendelkezését, Yahuwah Moshenak adott parancsa szerint.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Készíts két harsonát, ötvözött ezüstből készítsd azokat. A közösség összehívására és a táborok elindítására valók lesznek azok. Amikor megfújják azokat, gyűljön hozzád az egész közösség a kijelentés sátrának a bejáratához. Ha az egyiket fújják meg, gyűljenek hozzád a fejedelmek, Yiszráel nemzetségfői. Ha pedig riadót fújtok, induljanak el azok a táborok, amelyek keletre táboroznak. Ha másodszor fújtok riadót, induljanak el azok a táborok, amelyek délre táboroznak. Riadót kell fújniuk induláskor. De ha a gyülekezetet gyűjtitek össze, ne riadót fújjatok. A harsonákat Aharon fiai, a papok fújják. Örök rendelkezés legyen ez nálatok nemzedékről nemzedékre. Ha hadba indultok országotokban a benneteket szorongató ellenség ellen, akkor is ezekkel a harsonákkal fújjatok riadót. Akkor majd megemlékezik rólatok Elohim-otok, Yahuwah, és megszabadultok ellenségeitektől. Fújjátok meg ezeket a harsonákat az öröm napjain, az ünnepeken és a hónapok kezdetén, amikor égőáldozatokat és békeáldozatokat mutattok be, és emlékeztetni fogják Elohim-ot rátok. Én vagyok Yahuwah, a ti Elohim-otok.

A második év második hónapjának a huszadik napján fölszállt a felhő a bizonyság Mishkánjáról. Yiszráel fiai pedig elindultak a Színáj-pusztából és mentek táborhelyről táborhelyre, míg meg nem állapodott a felhő a Párán-pusztában. Ekkor indultak el először Yahuwah-nak Moshe által adott parancsa szerint. Először Yehuda fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. A sereg élén Nahsón, Amminádáb fia állt. Az Yisszákhár-törzs seregének élén Netanél, Cúár fia állt. A Zevulun -törzs seregének élén Eliáb, Hélón fia állt. Miután a Mishkánt lebontották, elindultak Gérsón és Merári fiai, a Mishkán hordozói. Azután elindult Reuven táborának a hadijelvénye a csapatok élén. A sereg élén Elicúr, Sedé Yahuwah fia állt. A Shimeon -törzs seregének élén Selumiél, Cúrisaddaj fia állt. A Gad-törzs seregének élén Eljászáf, Deúél fia állt. Majd elindultak a kehátiak is, a szentély hordozói, és fölállították a Mishkánt, mire a többiek megérkeztek. Azután Efráim táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. A sereg élén Elisámá, Ammihúd fia állt. A Menasheh-törzs seregének élén Gamliél, Padác Yahuwah fia állt. A Binyamin-törzs seregének élén Abidán, Gideóni fia állt. Majd Dan táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén, mint az egész tábor utóvédje. A sereg élén Ahiezer, Ammisaddaj fia állt. Az Asher-törzs seregének élén Pagiél, Okrán fia állt. A Naftali-törzs seregének élén Ahira, Énán fia állt. Ez volt Yiszráel menetelésének a rendje seregeik szerint, valahányszor elindultak.

Moshe ezt mondta Hóbábnak, aki a midjáni Reúélnak, Moshe apósának a fia volt: Mi elindulunk arra a helyre, amelyről azt mondta Yahuwah: Nektek adom azt. Gyere velünk, és mi jót teszünk veled, mert Yahuwah jót ígért Yiszráelnek. De ő így felelt: Nem megyek, inkább visszamegyek hazámba, a rokonságomhoz. Moshe ezt mondta: Ne hagyj el bennünket, hiszen te tudod, hol lehet tábort ütnünk a pusztában. Te légy a vezetőnk. Ha velünk jössz, akkor részesíteni fogunk abban a jóban, ami jót velünk tesz Yahuwah. Elindultak Yahuwah hegyétől háromnapi útra. A háromnapi úton előttük vonult Yahuwah szövetségének ládája, hogy pihenőhelyet jelöljön ki nekik. Yahuwah felhője volt felettük nappal, amikor elindultak a táborból.

Valahányszor elindult a láda, ezt mondta Moshe: Kelj föl, Yahuwah-ám! Szóródjanak szét ellenségeid, fussanak el előled gyűlölőid! Amikor pedig megállt, ezt mondta: Telepedj le, Yahuwah-ám, Yiszráel ezreinek sokaságánál!

Egyszer a nép siránkozott Yahuwah-nak, hogy rosszul megy a sora. Yahuwah pedig meghallotta, és haragra gerjedt. Fölgyulladt ellenük Yahuwah tüze, és belekapott a tábor szélébe. Ekkor a nép Moshehoz kiáltott, Moshe pedig imádkozott Yahuwah-hoz, és elaludt a tűz. Ezért nevezték el azt a helyet Tabérának, mert felgyulladt ellenük Yahuwah tüze.

De a közöttük levő gyülevész nép telhetetlen volt kívánságában, ezért Yiszráel fiai újra siránkozni kezdtek, és ezt mondták: Ki tart jól bennünket hússal? Emlékszünk, hogy Egyiptomban olcsón ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát. Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül.

A manna olyan volt, mint a koriandermag, hasonló az illatos gyantacsepphez. A nép elszéledt, és úgy szedegette. Kézimalmon megőrölték, vagy mozsárban megtörték, azután fazékban megfőzték, és lepényt készítettek belőle. Olyan íze volt, mint az olajos süteménynek. Amikor a harmat leszállt éjjel a táborra, akkor szállt le a manna is.

Moshe meghallotta, hogy a nép nemzetségeiben mindenki a sátra bejáratánál siránkozik. Akkor igen fölgerjedt Yahuwah haragja, és Moshe is rossznak látta ezt. Ezért Moshe ezt mondta Yahuwah-nak: Miért tettél szolgáddal ilyen rosszat? Miért nem vagy jóindulattal hozzám, miért raktad rám ennek az egész népnek a gondját? Vajon bennem fogant-e meg ez az egész nép, és én szültem-e, hogy ezt mondod nekem: Ahogyan a dajka viszi a csecsemőt, úgy vidd az öledben arra a földre, amelyet esküvel ígértem atyáiknak? Honnan vegyek húst, hogy adjak ennek az egész népnek? Hiszen így siránkoznak előttem: Adj nekünk húst, hadd együnk! Nem tudom egyedül vinni ezt az egész népet, mert túl nehéz nekem. Ha így bánsz velem, inkább nyomban ölj meg, légy ennyi jóindulattal hozzám! Ne kelljen látnom nyomorúságomat!

Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak: Gyűjts össze hetven férfit Yiszráel vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei és elöljárói. Vidd oda őket a kijelentés sátrához, és álljanak föl ott veled. Akkor leszállok és beszélek ott veled. Elveszek abból a szellemből, amely benned van, és nekik is adok, hogy veled együtt hordozzák a nép terhét, és ne magad hordozd azt. A népnek pedig mondd meg: Szenteljétek meg magatokat holnapra, mert húst esztek! Hiszen így siránkoztok Yahuwah-nak: Ki tart jól bennünket hússal? Milyen jó dolgunk volt Egyiptomban! Ezért majd ad nektek Yahuwah húst, és ehettek. Nemcsak egy napig ehettek, nem is két napig, nem öt napig, nem tíz napig, nem húsz napig, hanem egy álló hónapig, míg csak ki nem hányjátok, és míg meg nem undorodtok tőle, mivel megvetettétek Yahuwah-át, aki köztetek van, és így siránkoztatok előtte: Miért is jöttünk ki Egyiptomból? Akkor ezt mondta Moshe: Hatszázezer gyalogos van ebben a népben, amely között vagyok, és te ezt mondod: Húst adok nekik enni egy álló hónapig?! Vajon lehet-e annyi juhot és szarvasmarhát vágni nekik, hogy elég legyen? Vagy össze lehet-e gyűjteni a tenger minden halát, hogy elég legyen nekik? De Yahuwah ezt mondta Moshenak: Hát olyan kevés Yahuwah ereje? Majd meglátod, beteljesedik-e az én beszédem, vagy sem.

Moshe kiment és elbeszélte a népnek Yahuwah szavait, majd összegyűjtött hetven férfit a nép vénei közül, és a sátor köré állította őket. Yahuwah pedig leszállt felhőben, és beszélt hozzá. Majd elvett abból a szellemből, amely Mosheban volt, és annak a hetven vénnek adta. Amikor a szellem rajtuk nyugodott, akkor prófétáltak, de máskor nem. Két férfi azonban a táborban maradt: az egyiknek Eldád, a másiknak Médád volt a neve. Rajtuk is megnyugodott a lélek, mert ők is az összeírottak között voltak. De ők nem mentek ki a sátorhoz, hanem a táborban prófétáltak. Egy szolga meg elfutott és jelentette Moshenak, hogy Eldád és Médád prófétálnak a táborban. Akkor megszólalt Yehoshua, Nún fia, aki ifjúkorától fogva Moshe szolgája volt, és ezt mondta: Yahuwah-ám, Moshe, tiltsd meg nekik! De Moshe ezt mondta neki: Miért vagy ilyen féltékeny? Bárcsak Yahuwah egész népe próféta volna, és nekik is adná lelkét Yahuwah! Ezután Moshe visszavonult a táborba Yiszráel véneivel együtt.

Akkor Yahuwah szelet támasztott, amely a tenger felől fürjeket sodort, és lehullatta a táborra, innen is, onnan is egynapi távolságban a tábor körül, két könyöknyire a föld színén. Akkor fölkelt a nép, és egész nap és egész éjjel, sőt az egész következő napon is gyűjtötték a fürjeket. Még aki keveset gyűjtött, az is gyűjtött tíz hómert, és sűrűn kiterítették azokat a tábor körül. De a hús még a foguk között volt, még meg sem rágták, amikor Yahuwah haragra gerjedt a nép ellen, és megverte Yahuwah a népet igen nagy csapással. Azt a helyet Kibrót-Taavának nevezték el, mert ott temették el a telhetetlen népet. Kibrót-Taavából elindult a nép Hacérót felé, és Hacérótban tartózkodtak.

Egyszer Miryam és Aharon Moshe ellen beszélt a kúsi asszony miatt, akit feleségül vett. Mert Moshe kúsi asszonyt vett el. Ezt mondták: Vajon csak Moshe által beszélt Yahuwah ? Nem beszélt-e miáltalunk is? De Yahuwah meghallotta. Ez a Moshe pedig igen alázatos volt, a földön élő minden embernél alázatosabb. Yahuwah mindjárt ezt mondta Moshenak, Aharonnak és Miryamnak: Menjetek ki mindhárman a kijelentés sátrához. Ki is mentek mindhárman. Akkor Yahuwah leszállt felhőoszlopban, megállt a sátor bejáratánál, és szólította Aharont és Miryamot, ők ketten pedig odamentek. Yahuwah ezt mondta: Halljátok meg beszédemet: Ha van Yahuwah-nak prófétája köztetek, azzal látomásban ismertetem meg magam, álomban beszélek hozzá. De nem ilyen Moshe, a szolgám! Őrá az egész házam van bízva! Szemtől szemben beszélek vele, világosan, nem rejtélyesen, Yahuwah alakját is megpillanthatja. Hogy mertetek hát beszélni szolgám, Moshe ellen?!

Yahuwah haragra gerjedt ellenük, és elment. Amikor a felhő eltávozott a sátorról, Miryam egyszerre poklos lett, olyan, mint a hó. Aharon Miryam felé fordult, és látta, hogy poklos. Akkor ezt mondta Aharon Moshenak: Kérlek, Yahuwah-ám, ne ródd föl nekünk ezt a vétket, hogy esztelenül vétkeztünk! Ne legyen olyan Miryam, mint a halvaszületett, akinek a teste félig már oszlásnak indult! Ezért így kiáltott Moshe Yahuwah-hoz: Elohim-om, gyógyítsd meg őt! Yahuwah azonban ezt mondta Moshenak: Ha csak az apja köpte volna is arcul, akkor is szégyenkeznie kellene hét napig. Zárják ki a táborból hét napra, és csak azután fogadják vissza. Ki is zárták Miryamot a táborból hét napra. A nép nem indult tovább addig, amíg vissza nem fogadták Miryamot. Azután elindult a nép Hacérótból, és a Párán-pusztában ütött tábort.

Yahuwah így beszélt Moshehoz: Küldj férfiakat, hogy kémleljék ki Kánaán földjét, amelyet Yiszráel fiainak akarok adni. Mindegyik ősi törzsből egy férfit küldjetek, csupa tekintélyes embert. Moshe elküldte őket a Párán-pusztából Yahuwah parancsa szerint. Valamennyien főemberek voltak Yiszráelben. Név szerint ezek voltak: Reuven törzséből Sammúa, Zakkúr fia. Shimeon törzséből Sáfát, Hóri fia. Yehuda törzséből Káleb, Jefunne fia. Yisszákhár törzséből Jigál, Jószéf fia. Efráim törzséből Hóséa, Nún fia. Binyamin törzséből Palti, Ráfú fia. Zevulun törzséből Gaddiél, Szódi fia. A Yoszef törzséhez tartozó Menasheh-törzsből Gaddi, Szúszi fia. Dan törzséből Ammiél, Gemalli fia. Asher törzséből Szetúr, Mikáél fia. Naftali törzséből Nahbi, Vofszi fia. Gad törzséből Geúél, Máki fia.

Név szerint ezek azok a férfiak, akiket elküldött Moshe a föld kikémlelésére. Moshe Hóséát, Nún fiát Yehoshuanak nevezte el. Amikor elküldte őket Moshe Kánaán földjének kikémlelésére, ezt mondta nekik: Menjetek el itt a Délvidéken át, föl a hegyekbe. Nézzétek meg, hogy milyen az a föld és a rajta lakó nép, erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok? Milyen az a föld, amelyen lakik, jó-e vagy rossz? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborfélék vagy megerősített helyek? Milyen a föld: kövér-e vagy sovány? Van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcséből! Azok a napok éppen az első szőlőfürtök érésének napjai voltak. Elmentek tehát a férfiak, és kikémlelték a földet, a Cin-pusztától egészen Rehóbig, a hamáti úton. A Délvidéken át mentek föl, és Hebrónig jutottak. Anák ivadékai, Ahiman, Sésaj és Talmaj éltek ott. – Hebrón hét esztendővel előbb épült, mint az egyiptomi Cóan. Amikor eljutottak az Eskól-völgyig, lemetszettek ott egy szőlővesszőt egyetlen szőlőfürttel, amelyet ketten vittek rúdon. Szedtek gránátalmát és fügét is. Azt a helyet Eskól-völgynek nevezték el arról a szőlőfürtről, amelyet ott metszettek le Yiszráel fiai.

Negyven nap múlva visszatértek a föld kikémleléséből. Visszamentek, és megérkeztek Moshehoz, Aharonhoz és Yiszráel fiainak egész közösségéhez a Párán-pusztába, Kádésba. Beszámoltak nekik meg az egész közösségnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcsét is. Elbeszélésükben ezt mondták: Elmentünk arra a földre, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel és mézzel folyó föld az, ilyen a gyümölcse! De erős nép lakik azon a földön, a városok erődítményei igen nagyok, és még Anák ivadékait is láttuk ott! A Délvidéken Amálék lakik, a hegyvidéken a hettiták, yebusziak és emóriak laknak, a tenger és a Yordan partján pedig kánaániak laknak. Bár Káleb csitította a Mosheval szembeforduló népet, és ezt mondta: Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert meg tudunk birkózni vele, de azok a férfiak, akik vele mentek, ezt mondták: Nem tudunk az ellen a nép ellen menni, mert erősebb nálunk. És rossz hírét terjesztették Yiszráel fiai között annak a földnek, amelyet kikémleltek, mert ezt mondták: Az a föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, olyan föld, amely megemészti lakosait! A nép pedig, amelyet ott láttunk, csupa szálas emberekből áll. Sőt láttunk ott óriásokat is, Anák óriás fiait. Olyannak láttuk magunkat, mint a sáskák, és ők is úgy néztek ránk.

Ekkor az egész közösség elkezdett hangosan jajveszékelni, és sírt a nép egész éjjel. Yiszráel fiai mindnyájan zúgolódtak Moshe és Aharon ellen. Ezt mondta nekik az egész közösség: Bárcsak meghaltunk volna Egyiptomban, vagy halnánk meg itt a pusztában! Miért akar bevinni minket Yahuwah arra a földre? Azért, hogy fegyvertől hulljunk el, asszonyaink és gyermekeink pedig prédára jussanak? Nem volna jobb visszatérnünk Egyiptomba?

Majd ezt mondták egymásnak: Válasszunk vezetőt, és térjünk vissza Egyiptomba! Ekkor Moshe és Aharon arcra borult Yiszráel közösségének egész gyülekezete előtt. De Yehoshua, Nún fia és Káleb, Jefunne fia, akik a föld kikémlelői között voltak, megszaggatták ruhájukat, és ezt mondták Yiszráel fiai egész közösségének: A föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, igen-igen jó föld. Ha Yahuwah kedvel bennünket, akkor bevisz arra a földre, és nekünk adja a tejjel és mézzel folyó földet. Csak Yahuwah ellen ne lázadjatok, és ne féljetek a föld népétől, mert megesszük őket. Tőlük eltávozott oltalmuk, de Yahuwah velünk van! Ne féljetek tőlük! De az egész közösség azt mondta, hogy meg kell őket kövezni. Akkor megjelent Yahuwah dicsősége a kijelentés sátra fölött egész Yiszráelnek, és ezt mondta Yahuwah Moshenak: Meddig utál engem ez a nép, és meddig nem hisz bennem a sok jel ellenére sem, amelyeket közöttük tettem?! Megverem dögvésszel, és elűzöm őket, de téged náluk nagyobb és erősebb nemzetté teszlek. Moshe azonban azt mondta Yahuwah-nak: Hallották az egyiptomiak, hogy te hoztad ki közülük hatalmaddal ezt a népet, és elmondták a föld lakosságának. Hallották, hogy te, Yahuwah-ám, e nép között vagy; hogy te, Yahuwah-ám, szemtől szembe megjelentél, és hogy a te felhőd áll fölöttük, és felhőoszlopban jársz előttük nappal, éjjel pedig tűzoszlopban. Ha most mind egy szálig megölöd ezt a népet, akkor ezt fogják mondani azok a nemzetek, amelyek hallották a híredet: Mivel nem tudta Yahuwah bevinni ezt a népet arra a földre, amelyet esküvel ígért nekik, azért mészárolta le őket a pusztában. Most azért mutasd meg, Yahuwah-ám, hogy nagy a te hatalmad, ahogyan megmondtad: Yahuwah türelme hosszú, szeretete nagy, megbocsátja a bűnt és hitszegést; bár nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem megbünteti az atyák bűnéért a fiakat harmad- és negyedízig. Bocsásd meg ennek a népnek a bűnét nagy szereteteddel, ahogyan megbocsátottál ennek a népnek Egyiptomtól fogva mindeddig! Akkor Yahuwah ezt mondta: Megbocsátok a te beszéded szerint. De életemre mondom és Yahuwah dicsőségére, amely betölti az egész földet, hogy azok közül az emberek közül, akik látták dicsőségemet és a jeleket, amelyeket Egyiptomban és a pusztában tettem, mégis megkísértettek engem tízszer is, és nem hallgattak szavamra, senki sem fogja meglátni azt a földet, amelyet esküvel ígértem atyáiknak. Senki sem látja meg azt azok közül, akik engem megutáltak. De szolgámat, Kálebot, mivel más szellem volt benne, és tökéletesen követett engem, beviszem arra a földre, ahol járt, és az ő utódai birtokolni fogják azt. A völgyekben azonban az amálékiek és a kánaániak laknak. Holnap forduljatok meg, és induljatok el a pusztába a Vörös-tenger felé!

Yahuwah így beszélt Moshehoz és Aharonhoz: Meddig zúgolódik ellenem ez a gonosz közösség? Meghallottam Yiszráel fiainak zúgolódását, mert sokat zúgolódtak ellenem. Mondd meg nekik: Életemre mondom – így szól Yahuwah-, hogy úgy fogok veletek bánni, ahogyan ti beszéltetek ellenem! Itt a pusztában fogtok holtan elhullani, a számba vettek mind, ahányan csak vagytok, húszévestől fölfelé, mert zúgolódtatok ellenem. Nem mentek be arra a földre, amelyről esküvel ígértem, hogy ott fogtok lakni, csak Káleb, Jefunne fia és Yehoshua, Nún fia. De gyermekeiteket, akikről azt mondtátok, hogy prédává lesznek, azokat beviszem, és megismerik azt a földet, amelyet ti megvetettetek. De ti holtan hullotok el itt a pusztában. Fiaitok pásztorok lesznek a pusztában negyven esztendeig, és bűnhődnek a ti hűtlenségetekért, míg holttesteitek az utolsóig a pusztában nem lesznek. Negyven napig kémleltétek ki azt a földet, most negyven évig bűnhődjetek, egy-egy napért egy-egy esztendőt számítva, hogy megtudjátok, mi az, ha én ellenkezem veletek. Én, Yahuwah, megmondtam, hogy ezt teszem ezzel az egész gonosz közösséggel, amely összefogott ellenem: az utolsóig itt halnak meg a pusztában!

Azok a férfiak, akiket Moshe elküldött az ország kikémlelésére, és akik visszatérve föllázították ellene az egész közösséget, mert rossz hírét terjesztették annak a földnek, meghaltak azok a férfiak, akik az ország rossz hírét terjesztették, Yahuwah csapásától. Csak Yehoshua, Nún fia és Káleb, Jefunne fia maradt életben azok közül a férfiak közül, akik elmentek az országot kikémlelni.

Amikor elbeszélte Moshe ezeket a dolgokat egész Yiszráelnek, a nép nagyon megszomorodott. Korán reggel fölkeltek, hogy fölmenjenek a hegység tetejére. Ezt mondták: Itt vagyunk, menjünk hát arra a helyre, amelyről Yahuwah beszélt. Bizony, vétkeztünk! Moshe azonban ezt mondta: Miért akarjátok áthágni Yahuwah parancsát? Nem fog az sikerülni! Ne menjetek, mert nem lesz köztetek Yahuwah! Vereséget fogtok szenvedni ellenségeitektől! Hiszen az amálékiek és kánaániak ott vannak veletek szemben, és elhullotok fegyvereiktől! Mivel elfordultatok Yahuwah-tól, Yahuwah sem lesz veletek! De ők vakmerően fölmentek a hegy tetejére, bár Yahuwah szövetségének a ládája és Moshe ki sem mozdultak a táborból. Az amálékiek és kánaániak pedig, akik azon a hegységen laktak, lerohantak, verték és kergették őket egészen Hormáig.

Yahuwah így beszélt Moshehoz: Szólj Yiszráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, amelyet lakóhelyül adok nektek, és tűzáldozatot készítetek Yahuwah-nak, égőáldozatot vagy véresáldozatot, fogadalom teljesítésére, önkéntes áldozatul, vagy ünnepeiteken, amikor szarvasmarhát vagy juhfélét készítetek kedves illatul Yahuwah-nak, akkor az áldozó mutassa be áldozatát Yahuwah-nak: ételáldozatul egytized véka finomlisztet, egynegyed hin olajjal gyúrva, italáldozatul pedig egynegyed hin bort készíts az égőáldozathoz vagy a véresáldozathoz bárányonként. A koshoz készíts ételáldozatul kéttized véka finomlisztet, egyharmad hin olajjal gyúrva. Italáldozatul pedig egyharmad hin bort mutass be kedves illatul Yahuwah-nak. Ha szarvasmarhát készítesz égőáldozatul vagy véresáldozatul, fogadalom teljesítésére, vagy békeáldozatul Yahuwah-nak, akkor mutass be a szarvasmarhán kívül ételáldozatul háromtized véka finomlisztet, fél hin olajjal gyúrva, italáldozatul pedig mutass be fél hin bort. Kedves illatú tűzáldozat ez Yahuwah-nak. Így kell tenni minden egyes bikánál, minden egyes kosnál, fiatal báránynál vagy kecskénél. Ahányat csak készítetek, mindegyiket így készítsétek el. Minden bennszülött így készítse el ezeket, ha kedves illatú tűzáldozatot mutat be Yahuwah-nak. Ha pedig jövevény valaki nálatok, vagy több nemzedéken át van köztetek, és kedves illatú tűzáldozatot készít Yahuwah-nak, úgy készítse ő is, ahogyan ti készítitek. A gyülekezetben ugyanaz a rendelkezés vonatkozik rátok és az ott tartózkodó jövevényre. Örök rendelkezés ez nálatok nemzedékről nemzedékre: olyan legyen a jövevény Yahuwah előtt, mint ti! Ugyanaz a törvény és rendszabály vonatkozzék rátok és a köztetek tartózkodó jövevényre is.

Yahuwah így beszélt Moshehoz: Szólj Yiszráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, ahova beviszlek titeket, és esztek majd annak a földnek a kenyeréből, akkor ajánljatok föl ajándékot Yahuwah-nak. A tésztátokból készült első lepényt ajánljátok föl ajándékul. Szérűről vett ajándékként ajánljátok föl. Az első tésztát adjátok ajándékul Yahuwah-nak nemzedékről nemzedékre. Megtörténhet, hogy nem szándékosan szegitek meg valamelyik parancsolatot, amelyet Yahuwah meghagyott Moshenak. Pedig mindezek, amelyeket megparancsolt nektek Yahuwah Moshe által, érvényesek attól kezdve, hogy Yahuwah megparancsolta minden nemzedéknek. Ha tehát a közösség tudtán kívül, nem szándékosan történt ilyen dolog, akkor készítsen az egész közösség egy bikaborjút kedves illatú égőáldozatul Yahuwah-nak, a hozzá tartozó étel- és italáldozattal az előírás szerint, meg egy kecskebakot vétékáldozatul. Végezzen a pap engesztelést Yiszráel fiainak egész közösségéért, és bocsánatot nyernek, hiszen nem volt szándékos a vétek, és ők tűzáldozatot vittek ajándékul Yahuwah-nak, meg vétekáldozatot is vittek Yahuwah elé azért a nem szándékos vétekért. Így nyer bocsánatot Yiszráel fiainak egész közössége és a köztük tartózkodó jövevény, mert az egész népet terhelte az a nem szándékos vétek.

Ha csak egy ember vétkezik nem szándékosan, akkor mutasson be egy esztendős nőstény kecskét vétekáldozatul. A pap pedig végezze el az engesztelést Yahuwah színe előtt azért az emberért, aki nem szándékosan követte el vétkét. Ha elvégezte érte az engesztelést, bocsánatot nyer. Ugyanez a törvény vonatkozzék nálatok yiszráeli bennszülöttre és a jövevényre, aki köztetek tartózkodik, ha nem szándékosan vétkezik. De ki kell irtani népe közül azt az embert, akár bennszülött, akár jövevény, aki szándékosan cselekszik, mert Yahuwah-át gyalázta meg. Hiszen Yahuwah igéjét vetette meg, és az ő parancsolatát szegte meg, föltétlenül ki kell irtani az ilyen embert, bűnhődnie kell.

Amikor a pusztában voltak Yiszráel fiai, rajtakaptak egy embert, aki fát szedegetett a Shabbat napján. Akik rajtakapták, amint fát szedegetett, odavitték Moshe, Aharon és az egész közösség elé. Őrizetbe vették, amíg nem kapnak útmutatást, hogy mit kell tenniük. Yahuwah ezt mondta Moshenak: Halállal kell lakolnia annak az embernek! Kövezze meg őt az egész közösség a táboron kívül. Kivitte azért őt az egész közösség a táboron kívülre, ott agyonkövezték, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

Azután ezt mondta Moshenak Yahuwah: Szólj Yiszráel fiaihoz, és mondd meg nekik, hogy csináljanak bojtokat a ruhájuk szegélyére nemzedékről nemzedékre, és tegyenek a szegélyen levő bojtokra kék bíbor-zsinórt. Arra való ez a bojt, hogy valahányszor ránéztek, emlékezzetek Yahuwah minden parancsolatára, teljesítsétek azokat, és ne csábítson el titeket sem a szívetek, sem a szemetek, amelyek paráznaságba vihetnek benneteket, hanem emlékezzetek, és teljesítsétek minden parancsolatomat, és szentek legyetek Elohim-otok előtt. Én, Yahuwah vagyok a ti Elohim-otok, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy Elohim-otok legyek. Én, Yahuwah vagyok a ti Elohim-otok!

Korach, a Yitzhár fia, aki Kehát fia, aki Levi fia, összefogott Dátánnal és Abirámmal, Eliáb fiaival, meg Ónnal, Pelet fiával, aki Reuven fia volt, és fölkeltek Moshe ellen, kétszázötven emberrel Yiszráel fiai közül, akik a közösség vezető emberei, a gyülekezet képviselői, neves emberek voltak. Ezek egybegyűltek Moshe és Aharon ellen, és ezt mondták nekik: Elegünk van belőletek! Miért emelitek magatokat Yahuwah gyülekezete fölé?! Hiszen az egész közösség a maga egészében szent, és közöttük van Yahuwah! Ezt hallva, Moshe arcra borult, és így szólt Korachhoz és egész csoportjához: Majd reggel tudtul adja Yahuwah, hogy ki az övé, ki a szent, és ki közeledhet hozzá. Az közeledhet hozzá, akit kiválasztott. Ezt tegyétek, Korach és egész csoportja! Fogjátok a szenesserpenyőtöket, tegyetek bele tüzet, és rakjatok rá füstölőszert holnap Yahuwah színe előtt. Az lesz a szent, akit kiválaszt Yahuwah. Elegem van belőletek, Levi fiai! Majd ezt mondta Moshe Korachnak: Hallgassatok ide, Levi fiai! Keveslitek, hogy különválasztott benneteket Yiszráel Elohim-ja Yiszráel közösségétől, és ti járulhattok elé, hogy ellássátok a szolgálatot Yahuwah Mishkánjánál (hajlékjánál), és a közösség szolgálatára álljatok?! Megengedte, hogy eléje járuljatok testvéreitekkel, Levi fiaival együtt. Most még a papságot is kívánjátok?! Bizony Yahuwah ellen fogtatok össze, te és egész csoportod. Mert ki az az Aharon, hogy ellene zúgolódtok?

Ekkor hívatta Moshe Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait. De azok ezt mondták: Nem megyünk! Nem elég, hogy elhoztál bennünket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj bennünket a pusztában, hanem még zsarnokoskodni is akarsz rajtunk?! Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál bennünket, és nem adtál nekünk sem mezőt, sem szőlőt örökségül. Vajon ki akarod szúrni ezeknek az embereknek a szemét?! Nem megyünk! Ekkor nagy haragra gerjedt Moshe, és ezt mondta Yahuwah-nak: Ne tekints áldozatukra! Nem vettem el tőlük még egy szamarat sem, és egyikükkel sem tettem rosszat.

Korachnak pedig azt mondta Moshe: Holnap légy Yahuwah színe előtt csoportoddal együtt, te, ők és Aharon. Fogja mindenki a maga szenesserpenyőjét, és tegyetek rájuk füstölőszert. Azután járuljatok Yahuwah elé, mindenki a maga serpenyőjével, kétszázötven serpenyővel: te is, Aharon is. Fogta azért mindegyik a maga szenesserpenyőjét, tüzet tett bele, arra pedig füstölőszert rakott, azután odaálltak a kijelentés sátrának a bejáratához, Moshe meg Aharon is. Korach egybegyűjtötte ellenük az egész közösséget a kijelentés sátrának a bejáratához. Ekkor megjelent Yahuwah dicsősége az egész közösségnek.

Yahuwah így beszélt Moshehoz és Aharonhoz: Váljatok külön ettől a közösségtől, hadd semmisítsem meg őket egy pillanat alatt! Ekkor arcra borultak, és ezt mondták: Ó Elohim, aki lelket adsz minden testnek! Miért haragszol az egész közösségre, holott csak egy ember vétkezett? Yahuwah így szólt Moshehoz: Mondd meg a közösségnek, hogy menjenek el Korach, Dátán és Abirám hajlékának a környékéről.

Moshe fölkelt, és odament Dátánhoz és Abirámhoz. Vele mentek Yiszráel vénei is. Így szólt a közösséghez: Távozzatok ezeknek a bűnös embereknek a sátraitól, semmijüket se érintsétek, hogy el ne vesszetek az ő vétkeik miatt! El is mentek Korach, Dátán és Abirám hajlékának a környékéről. Dátán és Abirám pedig kimentek, és odaálltak sátraik bejáratához feleségeikkel, fiaikkal és családjukkal együtt. Akkor ezt mondta Moshe: Ebből tudjátok meg, hogy Yahuwah küldött engem ezeknek a dolgoknak a véghezvitelére, és hogy nem magamtól cselekszem: Ha úgy halnak meg ezek, ahogyan más ember hal meg, és ha az lesz a sorsuk, ami minden más embernek, akkor nem Yahuwah küldött engem. De ha Yahuwah valami csodálatos dolgot visz véghez, és a föld megnyitja száját, és elnyeli őket mindenükkel együtt, és elevenen szállnak le a holtak hazájába, abból megtudjátok, hogy megutálták ezek az emberek Yahuwah-át.

Alig mondta végig Moshe ezeket a szavakat, meghasadt azok alatt a föld. Megnyitotta száját a föld, és elnyelte őket házuk népével együtt, a Korachhoz tartozó összes embereket minden jószágukkal együtt. Elevenen szálltak le a holtak hazájába mindenükkel együtt, és befödte őket a föld. Így vesztek ki a gyülekezetből. Az egész Yiszráel pedig, amely körülöttük volt, elfutott kiáltozásukra, mert ezt mondták: Még minket is elnyel a föld! Ezután tűz jött ki Yahuwah-tól, és megemésztette azt a kétszázötven férfit, akik füstölőszerrel közeledtek hozzá.

Yahuwah így szólt Moshehoz: Mondd meg Eleázárnak, Aharon főpap fiának, hogy szedje ki a szenesserpenyőket a tűzből, a tüzet pedig szórd széjjel, mert meg van szentelve. Ezeknek a bűnös lelkeknek a szenesserpenyőiből készítsetek vékonyra vert lapokat az oltár beborítására, mivel Yahuwah színe elé vitték őket, és ezért szentek. Legyenek jelül Yiszráel fiai számára. Fogta azért Eleázár pap a rézserpenyőket, amelyeket odavittek azok, akik elégtek, és vékonyra verte azokat az oltár beborítására, emlékeztetőül Yiszráel fiainak, hogy senki se merjen közeledni Yahuwah-hoz, aki illetéktelen, mert nem Aharon utódai közül való, és mégis illatáldozatot akar bemutatni. Ne járjanak úgy, mint Korach és csoportja, akiket előre figyelmeztetett Moshe által Yahuwah.

Másnap így zúgolódott Yiszráel fiainak egész közössége Moshe és Aharon ellen: Ti öltétek meg Yahuwah népét! Amikor összegyűlt a közösség Moshe és Aharon ellen, és a kijelentés sátra felé fordultak, hirtelen betakarta azt a felhő, és megjelent Yahuwah dicsősége. Moshe és Aharon odament a kijelentés sátra elé. Yahuwah így beszélt Moshehoz: Húzódjatok félre ettől a közösségtől! Hadd semmisítsem meg őket egy pillanat alatt! Ők pedig arcra borultak. Akkor ezt mondta Moshe Aharonnak: Fogd a szenesserpenyőt, tégy bele tüzet az oltárról, rakj rá füstölőszert, vidd hamar a közösséghez, és végezz engesztelést értük, mert megharagudott Yahuwah, és elkezdődött a csapás. Fogta azért Aharon a szenesserpenyőt, ahogyan Moshe meghagyta, és a gyülekezet közé futott, mert már meg is kezdődött a csapás a népen. Füstölőszert tett rá, és engesztelést végzett a népért. Megállt a holtak és az élők között, és megszűnt a csapás. Tizennégyezer-hétszázan haltak meg a csapás miatt, azokon kívül, akik a Korach dolga miatt haltak meg. Ekkor visszatért Aharon Moshehoz, a kijelentés sátrának a bejáratához, és megszűnt a csapás.

Yahuwah így beszélt Moshehoz: Szólj Yiszráel fiaihoz, és végy egy-egy vesszőt nagycsaládjaik minden vezető emberétől, összesen tizenkét vesszőt. Mindegyiknek a nevét írd föl a maga vesszejére. Aharon nevét a Levi vesszejére írd, mert mindegyik vessző egy nagycsalád fejéé. Azután tedd le azokat a kijelentés sátrában a bizonyság elé, ahol kijelentem magam nektek. Annak a férfinak a vesszeje, akit kiválasztok, ki fog virágzani. Így csendesítem le Yiszráel fiainak a zúgolódását, akik zúgolódtak ellenetek. Elmondta ezt Moshe Yiszráel fiainak, és minden vezető ember átadott neki egy-egy vesszőt. Nagycsaládonként egy vezetőre egy vessző jutott, összesen tizenkét vessző. Aharon vesszeje is ott volt a vesszők között. Moshe elhelyezte a vesszőket Yahuwah színe elé, a bizonyság sátrában.

Amikor másnap Moshe bement a bizonyság sátrába, látta, hogy a Levi házából való Aharon vesszeje kivirágzott, bimbót fakasztott, virágot növelt, és mandulát érlelt. Ekkor Moshe kihozott minden vesszőt Yahuwah színe elől Yiszráel fiaihoz. Megnézték, és mindegyik elvitte a maga vesszejét. Akkor ezt mondta Yahuwah Moshenak: Vidd vissza Aharon vesszejét a bizonyság elé megőrzés végett, jelül a lázadóknak, és vess véget zúgolódásuknak, hogy ne haljanak meg. Moshe egészen úgy cselekedett, ahogyan megparancsolta neki Yahuwah.

Akkor ezt mondták Yiszráel fiai Moshenak: Lásd, elpusztulunk, elveszünk, mindnyájan elveszünk! Mindenki meghal, aki közeledni mer Yahuwah Mishkánjához (hajlékához)! Vajon mindnyájunknak el kell pusztulnunk?!

Akkor ezt mondta Yahuwah Aharonnak: Te, fiaid és házadnépe fog bűnhődni a szent hely körül elkövetett bűnökért. Te és a fiaid fogtok bűnhődni a papi szolgálat közben elkövetett bűnökért. Vedd magad mellé testvéreidet, Levi törzsét, azaz atyád törzsét is, hogy csatlakozzanak hozzád, és segítsenek neked a szolgálatnál, te pedig és fiaid a bizonyság sátránál szolgáljatok. Ők segítsenek neked teendőid végzésében és a sátor körüli teendőkben, de a szentély fölszereléséhez és az oltárhoz ne közeledjenek, különben meghalnak ők is meg ti is. Csatlakozzanak hozzád, és végezzék a kijelentés sátra körüli teendőket és minden munkát a sátornál. De illetéktelen nem közeledhet hozzátok. Ti végezzétek a szolgálatot a szentély körül és az oltár körül, hogy meg ne haragudjam ismét Yiszráel fiaira. Mert én választottam ki testvéreiteket, a lévitákat Yiszráel fiai közül ajándékul, mint Yahuwah tulajdonait, hogy szolgálatot végezzenek a kijelentés sátra körül. Te pedig és a fiaid végezzétek mindazt a papi szolgálatot, ami az oltár körül, vagy a kárpit mögött adódik. Ott ti szolgáljatok. Ajándékul adom nektek a papi tisztet. De ha illetéktelen avatkozik bele, meg kell halnia.

Azután így beszélt Yahuwah Aharonhoz: Rád bízom a nekem szóló felajánlások kezelését. Yiszráel fiainak minden szent adományából neked és fiaidnak adtam azokat javadalomként. Örök rendelkezés ez. Ez legyen a tied a legszentebb adományokból, amelyeket nem égettek el: minden áldozati ajándék, akár ételáldozat, akár vétekáldozat, akár jóvátételi áldozat, amelyet nekem térítenek meg, legyen a tied és a fiaidé, mint legszentebb adomány. Mint legszentebb adományt edd meg azt. Minden férfi ehet belőle. Tartsd szentnek azt! A tied ez mint szent ajándékukból való adomány, Yiszráel fiainak minden felmutatott áldozatából. Neked adtam azokat és a fiaidnak meg a leányaidnak. Örök rendelkezés ez. Mindenki ehet belőle, aki tiszta a házadban. Neked adom az olaj színe-javát, a must és a gabona színe-javát, minDannak az első termését, amit Yahuwah-nak adtak. Tied legyen a földjükön mindennek az első termése, amelyet bevisznek Yahuwah-nak. Mindenki ehet belőle, aki tiszta a te házadban. Tied legyen mindaz, amit esküvel szenteltek oda Yiszráelben. Tied legyen az élők közül mindaz, ami az anyaméhet megnyitja, és amit bemutatnak Yahuwah-nak, akár embertől, akár állattól való. De az ember elsőszülöttjét meg kell váltanod, és a tisztátalan állat elsőszülöttjét is váltsd meg. Akiket meg kell váltani, egyhónapos korukban váltsd meg öt ezüst sekelre becsülve a szent sekel szerint, amelyben húsz géra van. De a marha, a juh és a kecske elsőszülöttjét ne váltsd meg, ezek szentek. Vérüket hintsd az oltárra, és kövérjüket füstölögtesd el. Yahuwah kedves illatú tűzáldozata ez. Húsuk a tied legyen, mint ahogyan a felmutatott áldozat szegye és jobb combja is a tied. A szent adományok minden fölajánlott részét, amelyet Yiszráel fiai fölajánlanak Yahuwah-nak, neked, fiaidnak és leányaidnak adom. Örök rendelkezés ez. Yahuwah színe előtt örökké megmaradó szövetség ez a te javadra és utódaid javára.

Azután ezt mondta Yahuwah Aharonnak: Földjükből nem kapsz örökséget, és nem lesz osztályrészed köztük. Én vagyok a te osztályrészed és örökséged Yiszráel fiai között. Levi fiainak pedig örökségül adtam minden tizedet Yiszráelben. Munkájukért kapják ezt, mert ők végzik a szolgálatot a kijelentés sátránál. Ne közeledjenek többé Yiszráel fiai a kijelentés sátrához, mert bűnhődni fognak és meghalnak, hanem léviták végezzék a szolgálatot a kijelentés sátránál, és ők bűnhődjenek az ott elkövetett bűnökért. Örök rendelkezés ez nemzedékről nemzedékre, hogy nem kapnak örökséget Yiszráel fiai között. Mert a lévitáknak adom örökségül Yiszráel fiainak a tizedét, amelyet Yahuwah-nak ajánlanak föl ajándékul, ezért mondtam nekik, hogy Yiszráel fiai között nem kaphatnak örökséget.

Ekkor így beszélt Yahuwah Moshehoz: Beszélj a lévitákkal, és mondd meg nekik: Amikor megkapjátok Yiszráel fiaitól a tizedet, amelyet örökségül adtam nektek, ajánljátok föl a tizednek a tizedét ajándékul Yahuwah-nak. Úgy tekintendő a ti fölajánlásotok, mint a szérűről való gabona, és mint az, ami a sajtóból folyik. Így ajánljatok föl ti is ajándékot Yahuwah-nak minden tizedből, amelyet Yiszráel fiaitól kaptok. Yahuwah-nak szóló ajándékot adjátok oda Aharon főpapnak! Minden kapott adományból ajánljatok föl ajándékot Yahuwah-nak, mindenből a kövérjét, ami odaszentelni való. Mondd meg nekik, hogy amikor a kövérjét fölajánlják, úgy tekintendő az a léviták részéről, mint ami a szérűről és a sajtóból kerül ki. Bármely helyen megehetitek azt ti és házatok népe, mert ez a ti béretek a kijelentés sátránál végzett szolgálatért. Nem fogtok bűnhődni, ha fölajánljátok a kövérjét. Így nem szentségtelenítitek meg Yiszráel fiainak a szent dolgait, és nem haltok meg.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz és Aharonhoz: Ez a törvény rendelkezése, amelyet megparancsolt Yahuwah: Mondd meg Yiszráel fiainak, hogy vigyenek neked egy hibátlan vörös tehenet, amelynek semmiféle fogyatkozása nincs, és még nem volt rajta iga. Adjátok azt Eleázár papnak, és ő vitesse ki azt a táboron kívülre, és vágják le a jelenlétében. Vegyen Eleázár pap vért az ujjával, és hintsen a vérből hétszer a kijelentés sátra elé. Azután égessék el a tehenet a szeme láttára, a bőrét, a húsát és a vérét a ganéjával együtt égessék el. Vegyen a pap cédrusfát, izsópot és karmazsin fonalat, és dobja a tehén égő részei közé. Azután mossa ki ruháját a pap, mosakodjék meg vízben, majd menjen be a táborba, de tisztátalan lesz a pap estig. Mossa ki vízben a ruháját az is, aki elégette a tehenet, és mosakodjék meg vízben, de tisztátalan lesz estig. Egy tiszta ember szedje össze a tehén hamvát, helyezze el a táboron kívül egy tiszta helyre, és legyen Yiszráel fiai közösségéé, hogy vétektől megtisztító vizet készítsenek vele. De mossa ki a ruháját az, aki összeszedi a tehén hamvát, és legyen tisztátalan estig. Örök rendelkezés legyen ez Yiszráel fiai és a köztük tartózkodó jövevények részére.

Ha valaki megérint bármely emberi holttestet, tisztátalan lesz hét napig. Az ilyen tisztítsa meg magát azzal a vízzel a vétektől a harmadik és a hetedik napon, akkor tiszta lesz. De ha nem tisztítja meg magát a harmadik és a hetedik napon, akkor nem lesz tiszta. Mindaz, aki halottat, emberi holttestet érint, és nem tisztítja meg magát, az tisztátalanná teszi Yahuwah Mishkánját (hajlékát). Ki kell irtani az ilyen embert Yiszráelből. Amíg nem hintették meg tisztító vízzel, addig tisztátalan lesz, rajta van a tisztátalanság.

Ez a törvény, ha egy ember meghal a sátorban: Tisztátalan hét napig mindenki, aki bemegy abba a sátorba, vagy ott van a sátorban. Tisztátalan minden nyitott edény, amelyre nem kötöttek födelet. Mindaz, aki a mezőn fegyverrel megölt embert vagy halottat, emberi csontot vagy sírt érint, tisztátalan lesz hét napig. Vegyenek a tisztátalanért az elégetett vétekáldozat hamvából egy edénybe, és öntsenek rá forrásvizet. Azután vegyen egy tiszta ember izsópot, mártsa a vízbe és hintsen a sátorra, az összes edényre és azokra, akik ott vannak, majd arra is, aki csontot vagy megölt embert, halottat vagy sírt érintett. Hintse meg a tiszta a tisztátalant a harmadik és a hetedik napon, és miután megtisztította őt vétkétől a hetedik napon, az mossa ki a ruháját, mosakodjék meg vízben, és este már tiszta lesz. De aki tisztátalan, és nem akar megtisztulni vétkétől, azt az embert ki kell irtani a gyülekezetből, mert Yahuwah szent helyét tisztátalanná tette, és nem hintették meg tisztító vízzel, ezért tisztátalan. Örök rendelkezés legyen ez is: aki a tisztító vizet hinti, mossa ki a ruháját. Mert aki megérinti a tisztító vizet, tisztátalan lesz estig. Minden tisztátalan, amit a tisztátalan megérint. Ha egy ember ér hozzá, az is tisztátalan estig.

Yiszráel fiai, az egész közösség megérkezett a Cin-pusztába az első hónapban, és letelepedett a nép Kádésban. Ott halt meg Miryam, és ott temették el. De nem volt vize a közösségnek, ezért összegyülekeztek Moshe és Aharon ellen. A nép perelni kezdett Mosheval és ezt mondták: Bárcsak elpusztultunk volna, amikor testvéreink elpusztultak Yahuwah színe előtt! Miért hoztátok el Yahuwah gyülekezetét ebbe a pusztába? Azért, hogy itt haljunk meg állatainkkal együtt?! Miért hoztatok el bennünket Egyiptomból, és miért vezettetek bennünket erre a rossz helyre, ahol nincs hely vetésre, és nincs füge, sem szőlő, sem gránátalma, még ivóvíz sincs? Moshe és Aharon pedig elment a gyülekezet elől a kijelentés sátrának a bejáratához, és arcra borultak. Ekkor megjelent nekik Yahuwah dicsősége.

És Yahuwah így beszélt Moshehoz: Vedd a botodat, és gyűjtsd össze a közösséget testvéreddel, Aharonnal együtt, és szemük láttára parancsoljátok meg a sziklának, hogy adjon vizet. Fakassz nekik vizet a sziklából, és adj inni a közösségnek és állataiknak. Moshe tehát elvette a botját Yahuwah színe elől a kapott parancs szerint. Azután összegyűjtötte Moshe és Aharon a gyülekezetet a szikla elé, és ezt mondta nekik: Hallgassatok ide, ti lázadók! Fakasszunk-e vizet nektek ebből a sziklából? Azzal fölemelte Moshe a kezét, és kétszer ráütött botjával a sziklára. Erre sok víz fakadt, és ivott a közösség meg az állatok. Akkor ezt mondta Yahuwah Moshenak és Aharonnak: Mivel nem hittetek bennem, és nem tartottatok szentnek Yiszráel fiai előtt, nem vezethetitek be ezt a gyülekezetet arra a földre, amelyet nekik adok. Ezek Meríbá vizei, ahol perbe szálltak Yiszráel fiai Yahuwah-val, de ő megmutatta nekik, hogy szent.

Moshe követeket küldött Kádésból Edom királyához ezzel az üzenettel: Így szól testvéred, Yiszráel: Te tudsz mindarról a gyötrelemről, amely bennünket ért. Atyáink Egyiptomba mentek, és hosszú ideig laktunk Egyiptomban. De rosszul bántak velünk és atyáinkkal az egyiptomiak. Akkor segítségért kiáltottunk Yahuwah-hoz, aki meghallotta szavunkat, és angyalt küldött, hogy kihozzon bennünket Egyiptomból. Most itt vagyunk Kádésban, a te határod szélén levő városban. Szeretnénk átvonulni országodon. Nem vonulunk át sem szántóföldön, sem szőlőn, még kútvizet sem iszunk. A király útján megyünk, nem térünk le sem jobbra, sem balra, amíg átvonulunk a területeden. Edom azonban ezt felelte neki: Nem vonulhatsz át itt, különben fegyverrel vonulok ki ellened. Yiszráel fiai ezt mondták neki: Az országúton mennénk, és ha vizedet innánk, magunk és jószágaink, megadjuk az árát. Nincs másról szó, csak arról, hogy gyalogszerrel szeretnénk átvonulni. De Edom ezt felelte: Nem vonulhatsz át! Sőt kivonult ellene Edom tekintélyes haddal és hatalmas erővel. Edom tehát nem engedte meg Yiszráelnek, hogy átvonuljon területén, ezért Yiszráelnek ki kellett kerülnie.

Azután elindultak Kádésból, és megérkezett Yiszráel fiainak egész közössége a Hór-hegyhez. És ezt mondta Yahuwah Moshenak és Aharonnak a Hór-hegynél, Edom országának a határán: Aharon most elődei mellé kerül. Nem mehet be arra a földre, amelyet Yiszráel fiainak adok, mivel fellázadtatok parancsom ellen Meríbá vizeinél. Vedd magadhoz Aharont és a fiát, Eleázárt, és vidd fel őket a Hór-hegyre. Ott vesse le Aharon a ruháit, te pedig öltöztesd fel azokba a fiát, Eleázárt, mert Aharon meghal ott, és eltemetik. Moshe úgy cselekedett, ahogyan Yahuwah parancsolta. Fölmentek a Hór-hegyre az egész közösség szeme láttára, Moshe levettette Aharonnal a ruháit, és felöltöztette azokba Eleázárt, a fiát. Aharon meghalt ott a hegytetőn, Moshe és Eleázár pedig lement a hegyről. Amikor látta az egész közösség, hogy Aharon elhunyt, siratta őt Yiszráel egész háza harminc napig.

Amikor meghallotta a kánaáni Arád királya, aki a Délvidéken lakott, hogy odaért Yiszráel az atárimi úton, megtámadta Yiszráelt, és foglyokat ejtett közülük. Ekkor fogadalmat tett Yiszráel Yahuwah-nak, és ezt mondta: Ha egyszer kezembe adod ezt a népet, mindenestül kiirtom városait. Yahuwah meghallotta Yiszráel szavát, kezébe adta ezeket a kánaániakat, és Yiszráel mindenestül kiirtotta őket és városaikat. Ezért nevezték el azt a helyet Hormának.

Majd elindultak a Hór-hegytől a Vörös-tenger felé, hogy megkerüljék Edom országát. De útközben elfogyott a nép türelme, és így beszélt a nép Elohim és Moshe ellen: Miért hoztatok el bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hiszen nincs kenyér és nincs víz, szívből utáljuk ezt a hitvány eledelt. Ezért mérgeskígyókat küldött Yahuwah a népre, és azok megmarták a népet, úgyhogy sok Yiszráeli meghalt. Ekkor odament a nép Moshehoz, és ezt mondta: Vétkeztünk, mert Yahuwah ellen és ellened szóltunk. Imádkozz Yahuwah-hoz, hogy távolítsa el rólunk a kígyókat! És imádkozott Moshe a népért. Yahuwah pedig ezt mondta Moshenak: Csinálj egy rézkígyót, és tűzd rá egy póznára. Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha föltekint arra. Moshe tehát csinált egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, életben maradt.

Azután elindultak Yiszráel fiai, és tábort ütöttek Óbótban. Óbótból továbbmenve, tábort ütöttek Ijjé-Abárimban, abban a pusztában, amely Móábtól napkeletre van. Onnan is továbbmentek, és tábort ütöttek a Zered-pataknál. Onnan is továbbmentek, és tábort ütöttek az emóriak határában eredő Arnón túlsó partján, a pusztában, mert az Arnón Móábnak a határa Móáb és az emóriak között. Ezért van szó Yahuwah harcainak könyvében Váhébról Szúfában, a völgyekről, az Arnónról, a völgyek lejtőiről, amelyek Ár városa felé húzódnak, és elérik Móáb határát.

Onnan Beérbe mentek. Ott van az a kút, amelynél ezt mondta Yahuwah Moshenak: Gyűjtsd össze a népet, mert vizet adok neki. Ekkor énekelte Yiszráel ezt a dalt:

Buzogj föl, kút, zengjétek dalát!
Kút, fejedelmek ásták,
nép vezérei vájták
kormánypálcájukkal, vezérbotjaikkal.

Majd a pusztából Mattánába mentek, Mattánából Nahaliélba, Nahaliélból pedig Bámótba. Bámótból Gajba mentek, amely Móáb mezején van a Piszga csúcsánál, mely a sivatagra néz. Ekkor követeket küldött Yiszráel Szíhónhoz, az emóriak királyához, ezzel az üzenettel: Szeretnék átvonulni országodon! Nem térünk le sem szántóföldre, sem szőlőbe, kútvizet sem iszunk. A király útján megyünk, amíg átvonulunk területeden. De nem engedte meg Szíhón Yiszráelnek, hogy átvonuljon területén, hanem összegyűjtötte Szíhón egész hadinépét, kivonult Yiszráel ellen a pusztába, és Yahacba érve megütközött Yiszráellel. De Yiszráel kardélre hányta őket, és birtokba vette az országot az Arnóntól a Jabbókig, az ammóni határig, mert meg volt erősítve az ammóniak határa. Elfoglalta Yiszráel mindazokat a városokat, és letelepedett Yiszráel az emóriak városaiban, Hesbónban is, meg a hozzá tartozó falvakban. Mert Hesbón Szíhónnak, az emóriak királyának a városa volt, aki hadat viselt Móáb előbbi királya ellen, és elfoglalta egész országát az Arnónig. Ezért mondják a regélők:

Jöjjetek Hesbónba!
Épüljön és erősödjék Szíhón városa!
Mert tűz csapott ki Hesbónból,
láng Szíhón városából:
megemésztette Ár-Móábot,
az Arnón-menti magaslatok urait.
Jaj neked Móáb!
Elvesztél Kemós népe!
Fiai földönfutókká lettek,
leányai az emóriak királyának,
Szíhónnak foglyaivá.
Lőttünk rájuk, s elpusztult minden
Hesbóntól Díbónig,
elpusztítottuk Nófahig,
egész Médebáig.

Ezután letelepedett Yiszráel az emóriak földjén. Moshe kémeket küldött Jazérba, elfoglalták a hozzá tartozó falvakat, és kiűzték onnan az emóriakat. Azután megfordultak, és Básán felé vonultak. De kivonult ellenük Óg, Básán királya egész hadinépével, hogy megütközzék velük Edreiben. Akkor ezt mondta Yahuwah Moshenak: Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt egész hadinépével és országával együtt. Úgy bánj el vele, ahogyan elbántál Szíhónnal, az emóriak királyával, aki Hesbónban lakott. És úgy megverték őt fiaival és egész hadinépével együtt, hogy senki sem tudott elmenekülni közülük. Az országot pedig birtokba vették.

Azután elindultak Yiszráel fiai, és tábort ütöttek Móáb síkságán, a Yordanon túl, Yerikoval szemben. Bálák, Cippór fia látta mindazt, amit Yiszráel véghezvitt az emóriakkal. Móáb nagyon megrémült a néptől, mert sokan voltak, és megrettent Móáb Yiszráel fiaitól. Ezért ezt mondta Móáb népe Midján véneinek: Ez a tömeg úgy lelegel körülöttünk mindent, ahogyan a marha lelegeli a zöld mezőt. Abban az időben Bálák, Cippór fia volt Móáb királya. Követeket küldött Bilámhoz, Beór fiához az Eufrátesz mellett levő Petórba, honfitársainak a földjére, hogy hívják meg és ezt mondják neki: Íme egy nép jött ki Egyiptomból, és már ellepte a föld színét, és velem szemben telepedett le. Ezért jöjj el, átkozd meg ezt a népet, mert erősebb nálam. Talán akkor meg tudom verni, és kiűzöm az országból. Jól tudom, hogy akit te megáldasz, áldott lesz, és akit te megátkozol, átkozott lesz.

Elmentek tehát Móáb és Midján vénei, és náluk volt a varázslás díja. Megérkezve Bilámhoz, elmondták neki Bálák üzenetét. Ő ezt felelte nekik: Maradjatok itt éjszakára, és én beszámolok nektek arról, hogy mit mondott nekem Yahuwah. Móáb vezető emberei ott maradtak Bilámnál. Elohim pedig eljött Bilámhoz, és ezt mondta: Miféle férfiak vannak nálad? Bilám ezt felelte Elohim-nak: Bálák, Cippór fia, Móáb királya ezt üzente nekem: Egy nép jött ki Egyiptomból, és ellepte a föld színét. Jöjj tehát és rontsd meg azt, talán akkor meg tudok vele küzdeni, és ki tudom űzni. De Elohim ezt mondta Bilámnak: Ne menj el velük, ne átkozd meg azt a népet, mert áldott az. Fölkelt tehát Bilám reggel, és ezt mondta Bálák vezető embereinek: Menjetek vissza országotokba, mert nem engedi meg Yahuwah, hogy veletek menjek. Móáb vezető emberei fölkeltek, visszamentek Bálákhoz és azt mondták: Nem jött el velünk Bilám.

Akkor Bálák még több és azoknál tekintélyesebb vezető embert küldött. Ezek megérkeztek Bilámhoz, és ezt mondták neki: Így szól Bálák, Cippór fia: Ne vonakodj eljönni hozzám! Igen gazdagon megjutalmazlak, és megteszek mindent, amit mondasz nekem. Csak jöjj el és rontsd meg ezt a népet. De Bilám ezt felelte Bálák szolgáinak: Ha nekem adja Bálák a házát tele ezüsttel és arannyal, akkor sem szeghetem meg Elohim-omnak, Yahuwah-nak a parancsát, és nem tehetek ellene egyáltalán semmit. De azért maradjatok csak itt ti is ezen az éjszakán, hogy megtudjam, akar-e még valamit beszélni Yahuwah ? Elohim eljött Bilámhoz éjjel, és ezt mondta neki: Ha azért jöttek ezek a férfiak, hogy elhívjanak téged, kelj föl, menj el velük, de csak azt tedd, amit én parancsolok neked.

Fölkelt tehát Bilám reggel, megnyergelte a szamarát és elment Móáb vezető embereivel. Elohim azonban haragra gerjedt, amikor elment Bilám. Ezért odaállt Yahuwah ANGYALA (Meleck) az útra, hogy feltartóztassa. Ő a szamarán ügetett, és vele volt két szolgája is. De a szamár meglátta Yahuwah angyalát, ahogyan ott állt az úton kivont karddal a kezében, és letért a szamár az útról, és a mezőre ment. Bilám ütni kezdte a szamarat, hogy visszaterelje az útra. Azután odaállt Yahuwah ANGYALA a szőlők között egy mély útra, ahol innen is, onnan is fal volt. Amikor meglátta a szamár Yahuwah angyalát, odalapult a kőfalhoz, és Bilám lábát is a falhoz lapította. Ekkor újból megverte. Yahuwah ANGYALA továbbment, és ismét megállt egy szoros helyen, ahol nem lehetett kitérni sem jobbra, sem balra. Amikor meglátta a szamár Yahuwah angyalát, lefeküdt Bilám alatt. Ekkor haragra gerjedt Bilám, és ütni kezdte botjával a szamarat. De Yahuwah beszédre nyitotta a szamár száját, és az így szólt Bilámhoz: Mit vétettem ellened, hogy már harmadszor versz meg engem? Bilám így felelt a szamárnak: Mert csúfot űztél belőlem. Lenne csak kard a kezemben, meg is ölnélek! A szamár ezt mondta Bilámnak: A te szamarad vagyok. Rajtam jársz régtől fogva mindmáig. Szoktam-e ilyet tenni veled? Bilám azt felelte: Nem.

Ekkor Yahuwah megnyitotta Bilám szemét, aki meglátta Yahuwah angyalát, amint ott áll az úton kivont karddal a kezében. Bilám meghajolt, és arcra borult. Yahuwah ANGYALA ezt mondta neki: Miért verted meg a szamaradat már háromszor? Azért jöttem, hogy feltartóztassalak, mert szerintem veszedelmes ez az út. A szamár látott engem, azért tért ki előlem háromszor is. Ha nem tért volna ki előlem, téged meg is öltelek volna, azt pedig életben hagytam volna. Bilám így felelt Yahuwah angyalának: Vétkeztem, nem tudtam, hogy te állsz velem szemben az úton. De ha nem tetszik neked, inkább visszatérek. De Yahuwah ANGYALA ezt felelte Bilámnak: Menj el ezekkel a férfiakkal, de csak azt mondd, amit én mondok neked. Bilám tehát elment Bálák vezető embereivel. Amikor meghallotta Bálák, hogy jön Bilám, kiment eléje Ír-Móábig, amely az Arnón határvonalánál van, a határ legszélén. Ezt mondta Bálák Bilámnak: Már többször is hívattalak téged, miért nem akartál jönni? Azt hitted, hogy nem tudlak megjutalmazni? De Bilám ezt felelte Báláknak: Látod, hogy eljöttem hozzád! De nem szólhatok magamtól semmit, csak azt mondhatom, amit Elohim ad a számba. Ezután továbbment Bilám Bálákkal, és megérkeztek Kirjat-Húcótba. Ott marhákat és juhokat vágatott Bálák, és küldött belőle Bilámnak és a vezető embereknek is. Reggel aztán magával vitte Bálák Bilámot, fölvezette Baal magaslatára, ahonnan láthatta Yiszráel népének egy részét.

Akkor ezt mondta Bilám Báláknak: Építs itt hét oltárt, és készíts ide hét bikát és hét kost. Úgy cselekedett Bálák, ahogyan Bilám meghagyta. Azután Bálák és Bilám bikát és kost áldozott az oltárokon. Majd ezt mondta Bilám Báláknak: Állj oda az égőáldozatod mellé, én pedig elmegyek. Talán lesz találkozásom Yahuwah-val, és amit majd láttat velem, azt elmondom neked. És fölment a hegytetőre. Elohim találkozott Bilámmal, aki ezt mondta neki: Hét oltárt állítottam fel, és bikát meg kost áldoztam mindegyik oltáron. Yahuwah pedig Bilám szájába adta igéjét, és azt mondta: Térj vissza Bálákhoz, és eszerint beszélj. Amikor visszatért hozzá, ő még ott állt az égőáldozat mellett, Móáb valamennyi vezető emberével együtt. Bilám példabeszédbe kezdett és ezt mondta:

Arámból hozatott ide Bálák,
Kelet hegyeiről Móáb királya:
Jöjj, átkozd meg Yaakovot,
jöjj, kárhoztasd Yiszráelt!
Hogy ronthatnám meg, kit Elohim nem ront meg?
Hogy kárhoztatnám, kit Yahuwah nem kárhoztat?
Jól látom őt a sziklacsúcsról,
szemlélem a halmokról.
E nép egyedül fog lakni,
nem számítja magát a nemzetek közé.
Ki számolhatja meg Yaakovot
– száma mint a por –
és Yiszráelnek csak a negyedét is?
Bár úgy halnék meg, mint ez igazak,
s lenne végem olyan, mint az övék!

Akkor ezt mondta Bálák Bilámnak: Mit tettél velem?! Elhoztalak ellenségeim megrontására, te pedig megáldottad őket! De ő ezt felelte: Nekem vigyáznom kell, hogy csak azt mondjam, amit Yahuwah ad a számba. Akkor ezt mondta neki Bálák: Jöjj velem egy másik helyre, ahonnan láthatod azt a népet. De csak a szélét láthatod, az egészet nem látod. Onnan rontsd meg őket! Magával vitte a Cófim mezejére, a Piszga csúcsára. Épített ott hét oltárt, és mindegyik oltáron bikát és kost áldozott. Majd ezt mondta Báláknak: Állj ide égőáldozatod mellé, én pedig amott szeretnék találkozni Elohim-mal. Yahuwah találkozott Bilámmal, igéjét adta a szájába, és ezt mondta: Térj vissza Bálákhoz, és eszerint beszélj. Amikor visszament hozzá, még ott állt égőáldozata mellett Móáb vezető embereivel együtt. Bálák ezt kérdezte tőle: Mit mondott Yahuwah ? Ő pedig példabeszédbe kezdett, és ezt mondta:

Hallgass csak rám, Bálák,
figyelj ide, Cippór fia!
Nem ember Elohim, hogy hazudnék,
nem embernek fia, hogy bármit megbánna.
Mond-e olyat, amit meg ne tenne,
ígér-e olyat, amit nem teljesít?
Áldásra kaptam parancsot,
s ha Ő áld, meg nem másíthatom.
Nem látnak bajt Yaakovban,
nem látnak nyomorúságot Yiszráelben.
Vele van Elohim-ja, Yahuwah,
királynak szóló ujjongás hangzik benne.
Elohim hozta ki őket Egyiptomból,
olyan az ereje, mint a bölény szarva.
Nem fog a varázslás Yaakovon,
sem az igézet Yiszráelen.
Idejében megmondják Yaakovnak,
Yiszráelnek, hogy mit tesz Elohim.
Ez a nép mint nőstényoroszlán kel föl
s mint hímoroszlán emelkedik föl,
nem fekszik le, míg prédát nem eszik,
és elejtettek vérét nem issza.

Akkor Bálák ezt mondta Bilámnak: Ha már nem tudod megrontani, legalább ne áldd meg! De Bilám ezt felelte Báláknak: Megmondtam már neked, hogy csak azt fogom tenni, amit Yahuwah meghagy! Akkor Bálák ezt mondta Bilámnak: Jöjj, elviszlek egy másik helyre! Talán jónak látja Elohim, hogy onnan rontsd meg Yiszráelt. Bálák tehát magával vitte Bilámot a Peór csúcsára, amely a síkságra néz. Ott ezt mondta Bilám Báláknak: Építs itt hét oltárt, és készíts ide hét bikát meg hét kost. Bálák megtette, amit Bilám mondott, és mindegyik oltáron bikát és kost áldozott.

Amikor Bilám látta, hogy az tetszik Yahuwah-nak, ha megáldja Yiszráelt, nem folyamodott többé varázsláshoz, mint azelőtt. A puszta felé fordította arcát, és fölemelte Bilám a tekintetét. Amint meglátta Yiszráelt törzsenként sátorozni, rászállt Elohim Szelleme (Ruach HaKodesh), példabeszédbe kezdett, és ezt mondta:

Így szól Bilám, Beór fia,
így szól az a férfi,
kinek megnyílt a szeme,
így szól, aki hallja Elohim mondásait,
aki látja El-Sháddáj-tól kapott látomást
leborulva, de nyitott szemekkel:
Mily szépek a te sátraid, Yaakov, hajlékaid, ó Yiszráel!
Mint hosszan húzódó völgyek,
mint folyó mentén a kertek,
mint Yahuwah ültette aloék,
mint víz mentén a cédrusok.

Kicsordul a víz vedreiből,
vetése bő vizeknél van.
Királya hatalmasabb Agágnál,
és fölemelkedik királysága.
Elohim hozta ki Egyiptomból,
olyan az ereje mint a bivaly szarva.
Nemzeteket emészt, akik szorongatják,
szétmorzsolja csontjaikat,
összetöri nyilaikat.

Hever, fekszik, mint a hímoroszlán,
és mint nőstényoroszlán, ki meri fölkelteni?
Áldott, aki téged áld,
átkozott, aki téged átkoz!

Ekkor haragra gerjedt Bálák Bilám ellen, összecsapta a kezét, és ezt mondta Bálák Bilámnak: Idehívattalak ellenségeim megrontására, te pedig megáldottad már háromszor is! Most azért takarodj a hazádba! Azt ígértem, hogy gazdagon megjutalmazlak, de most Yahuwah megfosztott téged a jutalomtól. Bilám ezt felelte Báláknak: Megmondtam már követeidnek is, akiket hozzám küldtél, hogy ha nekem adja Bálák a házát tele ezüsttel és arannyal, akkor sem szeghetem meg Yahuwah parancsát, és nem teszek magamtól sem jót, sem rosszat. Csak azt mondom, amit Yahuwah meghagy. De most, amikor elmegyek népemhez, jöjj, föltárom még előtted, hogy mit fog tenni ez a nép a te népeddel a messze jövőben.
Példabeszédbe kezdett és ezt mondta:

Így szól Bilám, Beór fia,
így szól az a férfi, kinek megnyílt a szeme,
így szól, aki hallja Elohim mondásait,
aki ismeri a Felségestől jövő ismeretet,
aki látja El-Sháddáj-tól kapott látomást
leborulva, de nyitott szemekkel:

Látom őt, de nem most,
szemlélem, de nem közel.
Csillag jön fel Yaakovból,
királyi pálca támad Yiszráelből.

Bezúzza Móáb halántékát
és Shet összes fiainak a koponyáját.
Birtokába kerül Edom,
birtokába kerül ellensége, Széír,
mert hatalmasan cselekszik Yiszráel.
Eltapossa Yaakov,
még a városból menekülőket is elpusztítja.

Amikor meglátta Amálékot, példabeszédbe kezdett, és ezt mondta:

Népek eleje Amálék,
mégis pusztulás a vége.

Amikor meglátta a kénieket, példabeszédbe kezdett, és ezt mondta:

Szilárd a te lakóhelyed,
sziklára van rakva fészked.
Mégis megsemmisül Kajin,
amikor fogságba viszi Assúr.

Megint példabeszédbe kezdett, és ezt mondta:

Ó jaj, ki élhet tovább,
mint ahogy Elohim megszabta?!
Hajók jönnek Kittim partjairól,
megalázzák Assúrt,
megalázzák Ébert,
míg el nem pusztul az is.

Azután felkelt Bilám, elment és visszatért hazájába. Bálák is elment útjára.

Amikor Yiszráel Sittimben tartózkodott, elkezdett a nép paráználkodni Móáb leányaival, mert ezek meghívták a népet elohimjaik áldozatára. A nép ott evett, leborult azoknak Elohim-jai előtt, és odaszegődött Yiszráel Baal-Peórhoz. De haragra gerjedt Yahuwah Yiszráel ellen, és ezt mondta Yahuwah Moshenak: Fogasd el a nép minden főemberét, és akasztasd fel őket fényes nappal Yahuwah előtt, hogy elforduljon Yahuwah fölgerjedt haragja Yiszráeltől. Moshe tehát ezt mondta Yiszráel bíráinak: Gyilkolja le mindenki a maga emberei közül azokat, akik Baal-Peórhoz szegődtek!

Éppen akkor jött egy Yiszráeli ember, aki egy midjáni nőt hozott testvéreihez Moshe szeme láttára, meg Yiszráel egész közösségének a szeme láttára. Azok pedig sírtak a kijelentés sátrának a bejárata előtt. Amikor meglátta ezt Pinchasz, Aharon főpap fiának, Eleázárnak a fia, kilépett a közösség közül, dárdát fogott a kezébe, bement yiszráeli ember után a sátor belsejébe, és hason szúrta mindkettőjüket, yiszráeli embert és azt a nőt is. Ezzel elhárult a csapás Yiszráel fiairól. Huszonnégyezer halottja lett a csapásnak.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Pinchasz, Aharon főpap fiának, Eleázárnak a fia elfordította haragomat Yiszráel fiairól, amikor felindulásomnak megfelelően bánt velük. Ezért nem semmisítem meg Yiszráel fiait felindulásomban. Mondd meg tehát: Íme, én békességem szövetségével ajándékozom meg. Övé és utódaié lesz a papság szövetsége örökre, mivel haragra indult Elohim-éért, és engesztelést végzett Yiszráel fiaiért.

Annak a megölt Yiszráeli embernek a neve, akit a midjáni nővel együtt öltek meg, Zimri volt, annak a Szálúnak a fia, aki Shimeon egyik nagycsaládjának a vezető embere volt. A megölt midjáni nő neve pedig Kozbi volt, annak a Cúrnak a leánya, aki Midján törzsei egyik nagycsaládjának a feje volt.

Azután így beszélt Moshehoz Yahuwah: Támadjátok meg a midjániakat, és verjétek le őket, mert ők is ellenetek támadtak, amikor cselt szőttek ellenetek Peór révén és Kozbi révén, aki midjáni fejedelem leánya, az ő húguk volt, de megölték a Peór miatt támadt csapás napján.

Yahuwah ezt mondta Moshenak és Eleázár papnak, Aharon fiának: Számoljátok össze Yiszráel fiainak egész közösségét, húszévestől fölfelé nagycsaládonként minden hadkötelest Yiszráelben. Moshe és Eleázár pap tehát így beszélt hozzájuk Móáb síkságán, a Yordan mellett, Yerikoval szemben: Számoljátok össze a népet húszévestől fölfelé, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

Yiszráel fiai, akik kijöttek Egyiptomból, ezek voltak: Reuven volt Yiszráel elsőszülöttje. Reuven fiai voltak: Hanók, tőle való a hanóki nemzetség, Pallútól való a pallúi nemzetség, Hecróntól a hecróni nemzetség, Karmitól a karmi nemzetség. A Reuveni nemzetségekből negyvenháromezer-hétszázharmincat vettek számba. Pallú fia volt Eliáb. Eliáb fiai voltak: Nemuél, Dátán és Abirám. Ezek, Dátán és Abirám, a közösség képviselői voltak, de lázadást szítottak Moshe és Aharon ellen Korach csoportjával, föllázadva Yahuwah ellen. Ezért a föld megnyitotta száját, és elnyelte őket Korachhal együtt annak a csoportnak a halálakor, amikor a tűz megemésztett kétszázötven embert. Így lettek intő jellé. De Korach fiai nem haltak meg.

Shimeon fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Nemuéltól való a nemuéli nemzetség, Jámintól a jámini nemzetség, Yákintól a yákini nemzetség, Zerahtól a zerahi nemzetség, Sha’ultól a sha’uli nemzetség. Ezek a Shimeon nemzetségei: huszonkétezer-kétszáz ember.

Gad fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Cefóntól való a cefóni nemzetség, Haggitól a haggi nemzetség, Súnitól a súni nemzetség. Oznitól az ozni nemzetség, Éritől az éri nemzetség, Aródtól az aródi nemzetség, Arélitól az aréli nemzetség. Gad fiai nemzetségeiből összesen negyvenezer-ötszázat vettek számba.

Yehuda fiai voltak Ér és Ónán, de Ér és Ónán meghalt Kánaán földjén. Yehuda fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Sélától való a sélái nemzetség, Pérectől a péreci nemzetség, Zerahtól a zerahi nemzetség. Pérec fiai ezek voltak: Hecróntól való a hecróni nemzetség, Hámultól a hámuli nemzetség. Yehuda törzseiből összesen hetvenhatezer-ötszázat vettek számba.

Yisszákhár fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Tólától való a tólái nemzetség, Púvától a púvai nemzetség, Jásúbtól a jásúbi nemzetség, Simróntól a simróni nemzetség. Yisszákhár nemzetségeiből összesen hatvannégyezer-háromszázat vettek számba.

Zevulun fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Szeredtől való a szeredi nemzetség, Élóntól az élóni nemzetség, Yahleéltól a yahleéli nemzetség. Zevulun nemzetségeiből összesen hatvanezer-ötszázat vettek számba.

Yoszef fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Menasheh és Efráim. Menasheh fiai: Mákírtól való a mákíri nemzetség. Mákír nemzette Gileádot. Gileádtól való a gileádi nemzetség. Ezek Gileád fiai: Íezertől való az íezeri nemzetség, Hélektől a héleki nemzetség, Aszriéltól az aszriéli nemzetség, Shechemtől a shechemi nemzetség, Semidától a semidái nemzetség, Héfertől a héferi nemzetség. Héfer fia volt Celofhád. Neki nem voltak fiai, csak leányai. Celofhád leányainak a nevei: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá. Menasheh nemzetségeiből összesen ötvenkétezer-hétszázat vettek számba.

Efráim fiai pedig nemzetségeik szerint ezek voltak: Sútelahtól való a sútelahi nemzetség, Bekertől a bekeri nemzetség, Tahantól a tahani nemzetség. Sútelah fia volt Érán, akitől az éráni nemzetség való. Efráim fiainak a nemzetségeiből összesen harminckétezer-ötszázat vettek számba. Ezek voltak Yoszef fiai nemzetségeik szerint.

Binyamin fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Belától való a belai nemzetség, Asbéltól az asbéli nemzetség, Ahirámtól az ahirámi nemzetség, Súfámtól a súfámi nemzetség, Húfámtól a húfámi nemzetség. Bela fiai voltak: Ard és Naamán. Ardtól való az ardi nemzetség, Naamántól a naamáni nemzetség. Binyamin fiainak a nemzetségeiből összesen negyvenötezer-hatszázat vettek számba.

Dan fiainak a nemzetsége ez: Súhámtól való a súhámi nemzetség; ez a család alkotta Dan nemzetségét. A súhámi nemzetségből összesen hatvannégyezer-négyszázat vettek számba.

Asher fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Yimnától való a Yimnái nemzetség, Yishvitől a yishvii nemzetség, Beriától a beriai nemzetség. Beria fiaitól: Hebertől a heberi nemzetség, Malkiéltól a malkiéli nemzetség. Asher leányának a neve Szerah volt. Asher fiainak a nemzetségeiből összesen ötvenháromezernégyszázat vettek számba.

Naftali fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Yahceéltől való a yahceéli nemzetség, Gúnitól a gúni nemzetség, Yecertől a yeceri nemzetség, Sillémtől a sillémi nemzetség. Naftali nemzetségeinek a családjából összesen negyvenötezer-négyszázat vettek számba.

Yiszráel fiai közül tehát összesen hatszázegyezer-hétszázharminc embert vettek számba.

Ezután így beszélt Moshehoz Yahuwah: Ezek között osszátok fel a földet örökségül a névjegyzék szerint. A nagyobbnak nagyobb örökséget adj, a kisebbnek kisebb örökséget. Mindegyiknek a számbavettek száma szerint adjatok örökséget! De a földet sorsvetéssel osszátok föl. Az ősi törzsek nevei szerint örököljenek. Sorsvetéssel osszátok ki mindegyiknek az örökségét, mind a nagyoknak, mind a kicsiknek.

Ezek voltak a Levi nemzetségeiből számba vettek: Gérsóntól a gérsóni nemzetség, Keháttól a keháti nemzetség és Meráritól a merári nemzetség. Ezek voltak Levi nemzetségei: a libni nemzetség, a hebróni nemzetség, a mahli nemzetség, a músi nemzetség és a Korachi nemzetség. Kehát nemzette Amrámot. Amrám feleségének a neve Yokebed volt, Levi leánya, akit Egyiptomban szült az anyja Lévinek. Ő szülte Amrámnak Aharont, Moshet és nővérüket, Miryamot. Aharonnak született Nádáb, Abihú, Eleázár és Ítámár. De Nádáb és Abihú meghaltak, mert idegen tüzet vittek Yahuwah elé. Közülük összesen huszonháromezer férfit vettek számba, egyhónapostól fölfelé. De ezeket nem Yiszráel fiaival együtt vették számba, mert nekik nem adtak örökséget Yiszráel fiai között.

Ezeket vette számba Moshe és Eleázár pap. Ők vették számba Yiszráel fiait Móáb síkságán, a Yordan mellett, Yerikoval szemben. De ezek között nem volt már senki a Moshe és Aharon pap által számbavettek közül, akik még a Színáj-pusztában vették számba Yiszráel fiait. Mert Yahuwah megmondta nekik, hogy meg kell halniuk a pusztában. Nem is maradt meg közülük senki, csak Káleb, Jefunne fia és Yehoshua, Nún fia.

Ekkor előálltak Celofhád leányai. Celofhád Héfer fia volt, ez Gileád fia, ez Mákír fia, ez pedig Yoszef fiának, Menashehnak a fia volt. A Menasheh nemzetségei közül való leányok nevei ezek voltak: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá. Ezek odaálltak Moshe és Eleázár pap elé, meg a vezető emberek és az egész közösség elé a kijelentés sátra bejáratánál, és ezt mondták: Apánk meghalt a pusztában. De nem volt azoknak a csoportjában, akik összefogtak Yahuwah ellen, azaz Korach csoportjában, hanem a maga vétke miatt halt meg, fiai pedig nem voltak. Miért tűnjék el apánk neve a nemzetségéből, csak azért, mert nem volt fia? Adj nekünk örökséget apánk testvérei között.

Moshe Yahuwah elé vitte ügyüket, és Yahuwah ezt mondta Moshenak: Igazat mondanak Celofhád leányai. Adjál csak nekik birtokot apjuk testvérei között, és juttasd nekik apjuk örökségét. Yiszráel fiaihoz pedig így beszélj: Ha valaki úgy hal meg, hogy nincs fia, juttassák az örökséget a leányának. Ha leánya sincs, akkor adjátok az örökséget a testvéreinek. Ha pedig testvérei sincsenek, akkor adjátok az örökséget az apja testvéreinek. Ha apjának sincsenek testvérei, adjátok az örökséget annak, aki a nemzetségében a legközelebbi rokon, az örökölje. Legyen ez Yiszráel fiai között törvényes rendelkezés, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

Yahuwah ezt mondta Moshenak: Menj föl ide az Abárim-hegyre, és tekintsd meg azt a földet, amelyet Yiszráel fiainak adtam. Ha megtekintetted, te is odakerülsz elődeidhez, ahogyan odakerült testvéred, Aharon. Hiszen föllázadtatok parancsom ellen a Cin-pusztában, amikor perlekedett a közösség, és nem tartottatok engem szentnek előttük azoknál a vizeknél, Meribá vizeinél, Kádésban, a Cin-pusztában! Moshe így felelt Yahuwah-nak: Yahuwah, a minden embernek lelket adó Elohim rendeljen egy férfit a közösség élére. Az legyen előttük jártukban-keltükben, vezesse harcba, és vezesse haza őket, hogy ne legyen olyan Yahuwah közössége, mint a pásztor nélkül való nyáj. Yahuwah ezt mondta Moshenak: Vedd magad mellé Yehoshuat, Nún fiát, akiben van lélek. Tedd rá kezedet, állítsd Eleázár pap és az egész közösség elé, és előttük iktasd be tisztébe. Adj neki olyan méltóságot, mint a tied, hogy hallgasson rá Yiszráel fiainak egész közössége. Yehoshua álljon Eleázár pap elé, és kérjen döntést Yahuwah-tól sorsvetés útján. A kapott parancs szerint induljon harcba, és a kapott parancs szerint térjen haza Yiszráel fiaival, az egész közösséggel együtt. Moshe úgy cselekedett, ahogyan Yahuwah parancsolta neki. Maga mellé vette Yehoshuat, odaállította Eleázár pap és az egész közösség elé, rátette a kezét, és beiktatta tisztébe, ahogyan Yahuwah meghagyta Moshe által.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Parancsold meg Yiszráel fiainak, és mondd meg nekik: Vigyázzatok arra, hogy a megszabott időben mutassátok be a nekem szóló áldozatot, az én kenyeremet, kedves illatú tűzáldozatul. Mondd meg nekik: Ezt a tűzáldozatot mutassátok be Yahuwah-nak: naponta két hibátlan egyéves bárányt állandó égőáldozatul. Az egyik bárányt reggel készítsd el, a másik bárányt pedig estefelé készítsd el. Ételáldozatul egytized véka finomlisztet mutass be egynegyed hín préselt olajjal gyúrva. Állandó égőáldozat ez, amelyet a Színáj-hegyen rendeltem el Yahuwah-nak szóló kedves illatú tűzáldozatul. A hozzátartozó italáldozat egynegyed hín legyen bárányonként. A szentélyben öntsd ki a jó borból készült áldozatot Yahuwah elé. A második bárányt estefelé készítsd el. Ugyanolyan ételáldozatot és italáldozatot készíts hozzá, mint reggel. Yahuwah-nak szóló kedves illatú tűzáldozat ez.

Shabbat napján két hibátlan egyesztendős bárányt mutass be, ahhoz ételáldozatul kéttized véka finomlisztet, olajjal gyúrva, meg a hozzá tartozó italáldozatot. Ezt a nyugalomnapi égőáldozatot be kell mutatni minden nyugalom napján az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó italáldozaton kívül.

Minden hónap első napján mutassatok be égőáldozatul Yahuwah-nak két bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős hibátlan bárányt. Mindegyik bikához adjatok ételáldozatul háromtized véka finomlisztet olajjal gyúrva, a koshoz pedig adjatok ételáldozatul kéttized véka finomlisztet olajjal gyúrva. Mindegyik bárányhoz adjatok ételáldozatul egy-egy tized véka finomlisztet olajjal gyúrva. Égőáldozat ez, kedves illatú tűzáldozat Yahuwah-nak. A hozzájuk tartozó italáldozat pedig legyen fél hín bor egy bikához, egyharmad hín egy koshoz és egynegyed hín egy bárányhoz. Ez az újhold égőáldozata havonként, az esztendő hónapjai szerint. Vétekáldozatul pedig készítsetek egy kecskebakot Yahuwah-nak az állandó égőáldozaton kívül, a hozzá tartozó italáldozattal együtt.

Az első hónap tizennegyedik napján kezdődik Yahuwah Peszachja, és ennek a hónapnak a tizenötödik napján van az ünnep. Hét napig kovásztalan kenyeret kell enni. Az első napon szent összegyülekezés legyen. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát. Tűzáldozatul mutassatok be égőáldozatot Yahuwah-nak: két bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: egy bikához háromtized, a koshoz kéttized vékával adjatok. A hét bárányhoz pedig egy-egy tizedet adjatok bárányonként. Vétekáldozatul mutassatok be egy bakot, hogy engesztelést szerezzen nektek. A reggeli égőáldozaton kívül, amely állandó égőáldozat, készítsétek el ezeket. Ezek szerint készítsétek el naponként hét napon át Yahuwah kedves illatú tűzáldozati eledelét. Az állandó égőáldozaton kívül kell elkészíteni a hozzá tartozó italáldozattal együtt. A hetedik napon is legyen szent összegyülekezésetek. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát!

Yom HaBikurim-kor (az első termés napján), amikor új ételáldozatot mutattok be Yahuwah-nak, azaz Shavuot (a hetek) ünnepén legyen szent összegyülekezésetek. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát, hanem mutassatok be kedves illatú égőáldozatul Yahuwah-nak két bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős bárányt. A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: mindegyik bikához háromtized vékával, a koshoz kéttized vékával, a hét bárányhoz pedig egy-egy tized vékával kell adni bárányonként. Egy kecskebakot is mutassatok be, hogy engesztelést szerezzen nektek. Az állandó égőáldozaton és az ahhoz tartozó ételáldozaton kívül készítsétek el italáldozatukkal együtt. Az állatok hibátlanok legyenek.

A hetedik hónap első napján szent összegyülekezésetek legyen. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát. A kürtzengés napja ez. Készítsetek égőáldozatot kedves illatul Yahuwah-nak, egy bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős hibátlan bárányt. A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: a bikához háromtized, a koshoz kéttized vékával adjatok, a hét bárányhoz pedig egytized vékával bárányonként. Egy kecskebakot is mutassatok be vétekáldozatul, hogy engesztelést szerezzen nektek. Az újhold napjára előírt égőáldozaton és a hozzá tartozó ételáldozaton, az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó ételáldozaton, meg italáldozataikon kívül legyen ez kedves illatú tűzáldozat Yahuwah-nak.

Ennek a hetedik hónapnak a tizedik napján szent összegyülekezésetek legyen. Tartóztassátok meg magatokat, és semmiféle munkát ne végezzetek. Mutassatok be Yahuwah-nak kedves illatú égőáldozatul egy bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: a bikához háromtized vékával, a koshoz kéttized vékával adjatok, a hét bárányhoz pedig egy-egy tized vékával bárányonként. Egy kecskebakot is mutassatok be vétekáldozatul az engesztelés vétekáldozatán és az állandó égőáldozaton, meg a hozzájuk tartozó étel- és italáldozatokon kívül.

A hetedik hónap tizenötödik napján szent összegyülekezésetek legyen. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát, hanem ünnepeljétek hét napig Yahuwah ünnepét. Mutassatok be égőáldozatot kedves illatú tűzáldozatul Yahuwah-nak: tizenhárom bikaborjút, két kost és tizennégy egyesztendős bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: háromtized vékával egy bikához mind a tizenhárom bikánál, kéttized vékával egy koshoz mind a két kosnál, egy-egy tized vékával pedig egy bárányhoz mind a tizennégy báránynál. Egy kecskebakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.

A második napon pedig mutassatok be tizenkét bikaborjút, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt. A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat pedig a bikák, kosok és bárányok száma szerint az előírásnak megfelelő legyen. Egy kecskebakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.

A harmadik napon pedig mutassatok be tizenegy bikát, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt. A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat pedig a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. Egy bakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.

A negyedik napon mutassatok be tíz bikát, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt. A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint az előírásnak megfelelő legyen. Egy kecskebakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.

Az ötödik napon pedig mutassatok be kilenc bikát, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt. A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint az előírásnak megfelelő legyen. Egy bakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.

A hatodik napon mutassatok be nyolc bikát, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt. A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. Egy bakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.

A hetedik napon pedig mutassatok be hét bikát, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt. A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen. Egy bakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.

A nyolcadik napon tartsatok ünnepet, ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát. Mutassatok be égőáldozatot kedves illatú tűzáldozatul Yahuwah-nak: egy bikát, egy kost és hét egyesztendős hibátlan bárányt. A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bika, a kos és a bárányok száma szerint az előírásnak megfelelő legyen. Egy bakot is mutassatok be égőáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.

Ezeket készítsétek el Yahuwah-nak ünnepeiteken azon kívül, amit fogadalomból, vagy önként mutattok be égőáldozatul, ételáldozatul, italáldozatul, vagy békeáldozatul.

És Moshe elmondta Yiszráel fiainak mindazt, amit Yahuwah parancsolt Moshenak.

Azután így beszélt Moshe Yiszráel fiai törzsfőihez: Ezt parancsolta Yahuwah: Ha férfi tesz fogadalmat Yahuwah-nak, vagy esküt tesz arra, hogy megtartóztatja magát, ne szegje meg a szavát, hanem tegyen meg mindent úgy, ahogyan kimondta. De ha nő tesz fogadalmat Yahuwah-nak, és önmegtartóztatásra kötelezi magát még leánykorában, apja házában, ha apja hallotta fogadalmát és azt, hogy önmegtartóztatásra kötelezte magát, és nem ellenezte az apja, akkor érvényes minden fogadalma, és érvényes minden elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott. Ha azonban ellene mond neki az apja, amikor hallja őt, akkor nem érvényes semmiféle fogadalma vagy elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott. És Yahuwah megbocsát neki, mert az apja mondott neki ellene. Ha pedig úgy megy férjhez, hogy fogadalom terheli, vagy meggondolatlan beszéddel kötelezte el magát, és a férje hallott róla, de amikor hallott róla, nem mondott ellene, akkor érvényesek a fogadalmai, és az az elkötelezés is érvényes, amellyel önmegtartóztatást fogadott. De ha a férje ellentmond neki, amikor hall róla, akkor érvénytelenné teszi az asszony fogadalmát, amely őt terheli, és a meggondolatlan beszédet, amellyel önmegtartóztatásra kötelezte magát. Yahuwah is megbocsát neki. Az özvegynek vagy férjétől elbocsátottnak minden fogadalma érvényes, amellyel önmegtartóztatásra kötelezte magát. Ha már a férje házában tesz fogadalmat egy asszony, vagy esküvel kötelezi magát önmegtartóztatásra, és meghallja a férje, de nem ellenzi, és nem mond neki ellent, akkor érvényes az asszony minden fogadalma, és érvényes minden elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott. De ha a férje határozottan érvénytelenné teszi a fogadalmakat, amikor meghallja azokat, akkor nem érvényes semmi abból, amit kimondott fogadalomként vagy elkötelezésként. A férje érvénytelenné tette azokat, és Yahuwah is megbocsát neki. Minden fogadalmat és minden esküt, amellyel önmegtartóztatásra kötelezi magát, a férje tesz érvényessé, és a férje tesz érvénytelenné. De ha a férje egy teljes napig nem ellenzi, akkor érvényessé teszi minden fogadalmát vagy minden elkötelezését, amely terheli. Érvényessé tette azokat, mert nem ellenezte, amikor meghallotta. De ha később akarja érvénytelenné tenni azokat, mint amikor hallott róluk, akkor őt terheli az asszony bűne.

Ezeket a rendelkezéseket parancsolta Yahuwah Moshenak a férjre és a feleségre, az apára és a leányra vonatkozólag, amikor az leánykorában apja házában van.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Állj bosszút Yiszráel fiaiért a midjániakon, azután odakerülsz elődeidhez. Moshe így beszélt a néphez: Fegyverezzetek föl magatok közül férfiakat a harcra, támadjátok meg Midjánt, és álljatok bosszút Midjánon Yahuwah-ért. Ezret küldjetek egy-egy törzsből, Yiszráel mindegyik törzséből a harcba. Kivezényeltek tehát Yiszráel soraiból törzsenként ezret: tizenkétezer harcra fölfegyverzett embert. Azután elküldte őket Moshe a harcba, törzsenként ezret; velük együtt Pinchaszt, Eleázár pap fiát is, mert ő kezelte a szent eszközöket és a riadót jelző harsonákat. Harcot kezdtek Midján ellen, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak, és megöltek minden férfit. Megölték Midján királyait is a lemészároltakkal együtt: Evit, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát: Midján öt királyát. Megölték fegyverrel Bilámot, Beór fiát is. Midján asszonynépét és a családtagokat azonban foglyul ejtették Yiszráel fiai, és elzsákmányoltak minden állatot, jószágot és egész vagyonukat. Fölperzseltek lakóhelyükön minden várost és sátortábort. Azután fogták az egész zsákmányt és minden embert és állatot, amelyet elfogtak, és odavitték Moshehoz, Eleázár paphoz és Yiszráel fiai közösségéhez a foglyokat és a megszerzett zsákmányt a táborba, Móáb síkságán, a Yordan mellett, Yerikoval szemben.

Moshe, Eleázár pap és a közösség összes vezető emberei kivonultak eléjük a táboron kívülre. De Moshe megharagudott a haderő vezetőire, az ezredesekre és a századosokra, akik megjöttek a megvívott harcból. Ezt mondta nekik Moshe: Hát ti életben hagytátok az összes asszonynépet?! Hiszen ők csábították hitszegésre Yahuwah ellen Yiszráel fiait Bilám tanácsa szerint Peór kedvéért! Ezért érte csapás Yahuwah közösségét. Most azért öljetek meg minden fiúgyermeket, és öljetek meg minden nőt is, aki úgy ismert férfit, hogy vele hált. De hagyjatok életben minden leánygyermeket, aki még nem ismeri a férfival való hálást. Ti pedig maradjatok a táboron kívül hét napig. Mindaz, aki megölt valakit, vagy megérintett egy elesettet, tisztítsa meg magát a harmadik napon, meg a hetedik napon is, a foglyokkal együtt. Tisztítsatok meg minden ruhát, bőrholmit, kecskeszőrkészítményt és minden faeszközt.

Eleázár pap pedig ezt mondta a katonáknak, akik megjárták a háborút: Ez a törvény rendelkezése, amelyet Yahuwah parancsolt meg Moshenak: Az arany-, ezüst-, réz-, meg vas-, cin- és ólomholmit, mindazt, ami tűzálló, tartsátok tűzbe, hogy megtisztuljon, de még tisztítóvízzel is tisztítsátok meg. A nem tűzálló dolgokat pedig merítsétek vízbe! Ruhátokat is mossátok ki a hetedik napon, hogy tiszták legyetek. Azután bejöhettek a táborba.

Azután ezt mondta Yahuwah Moshenak: Vedd számba a foglyul ejtett embereket és állatokat, Eleázár pappal és a közösség családfőivel együtt. Felezd meg a zsákmányt a hadba vonult harcosok és az egész közösség között. Végy el egy részt Yahuwah-nak a hadba vonult harcosoktól, ötszázból egyet: embert, marhát, szamarat és juhot egyaránt. Az egyik feléből vegyétek el ezt, és adjátok Eleázár papnak Yahuwah-nak szóló fölajánlásként. yiszráel fiainak jutott felerészből pedig végy el ötvenenként egyet: embert, marhát, szamarat, juhot és mindenféle állatot egyaránt. Add azokat a lévitáknak, akik Yahuwah Mishkánjánál (hajlékjánál) teljesítenek szolgálatot. Moshe és Eleázár pap úgy járt el, ahogyan Yahuwah parancsolta Moshenak.

Ez volt az a prédának megmaradt zsákmány, amelyet prédául ejtett a hadinép: hatszázhetvenötezer juh, hetvenkétezer marha és hatvanegyezer szamár. Ember pedig harminckétezer lélek, olyan nők, akik nem ismerték a férfival való hálást. Ez volt az egyik fele, a hadbavonultak része, szám szerint háromszázharminchétezer-ötszáz juh. Yahuwah-nak járó rész hatszázhetvenöt juh volt. Továbbá harminchatezer marha, ebből Yahuwah-nak járó rész hetvenkettő volt. Továbbá harmincezer-ötszáz szamár, ebből Yahuwah-nak járó rész hatvanegy volt. Ember volt tizenhatezer, közülük Yahuwah-nak járó rész harminckét szellem volt. Moshe odaadta Eleázár papnak Yahuwah-nak fölajánlott részt, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

Az Yiszráel fiainak jutott felerészt elvette Moshe a harcosoktól. A közösségre eső felerész ez volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh, harminchatezer marha és harmincezer-ötszáz szamár, ember pedig tizenhatezer lélek. yiszráel fiainak jutott felerészből elvett Moshe minden ötven emberből és állatból egyet, és odaadta azokat a lévitáknak, akik Yahuwah Mishkánjánál teljesítettek szolgálatot, ahogyan megparancsolta Yahuwah Moshenak.

Akkor odamentek Moshehoz a sereg egységeinek a parancsnokai, az ezredesek és a századosok, és ezt mondták Moshenak: Mi, a te szolgáid, számbavettük a ránk bízott harcosokat, és senki sem hiányzik közülünk. Ezért elhozta mindenki Yahuwah-nak szóló áldozatul, amit talált: az aranyékszereket, a karkötőket és a karpereceket, a pecsétgyűrűket, a fülbevalókat és a nyakláncokat, hogy engesztelést szerezzenek nekünk Yahuwah előtt. Moshe és Eleázár pap átvette tőlük az aranyat és az összes ékszerfélét. Az összes arany, amelyet az ezredesek és századosok fölajánlottak Yahuwah-nak tizenhatezer-hétszázötven sekel súlyú volt. Minden katona magának is tartott meg zsákmányt. Moshe és Eleázár pap átvették az aranyat az ezredesektől és századosoktól, és bevitték a kijelentés sátrába Yahuwah elé, emlékeztetőül Yiszráel fiaira.

Reuven és Gad fiainak igen sok jószága volt. Amikor látták, hogy Jazér és Gileád földje mennyire jószágtartásra való hely, akkor Gad és Reuven fiai odamentek Moshehoz és Eleázár paphoz, meg a közösség vezető embereihez, és ezt mondták: Atárót, Díbón, Jazér, Nimrá, Hesbón, Elálé, Szebám, Nebó és Beón, az a föld, amelyet megvert Yahuwah Yiszráel közössége előtt, jószágtartásra való föld, szolgáidnak pedig van jószáguk. Ha jóindulattal vagy hozzánk – mondták -, hadd kapják meg szolgáid ezt a földet örökségül, és ne vigyél át bennünket a Yordanon! Moshe ezt felelte Gad és Reuven fiainak: Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?! Miért akarjátok elvenni Yiszráel fiainak a bátorságát attól, hogy átkeljenek arra a földre, amelyet Yahuwah adott nekik? Atyáitok is így cselekedtek, amikor elküldtem őket Kádés-Barneából, hogy megtekintsék az országot. Fölmentek az Eskól-völgyig, és megnézték az országot, de elvették Yiszráel fiainak a bátorságát attól, hogy bemenjenek abba az országba, amelyet nekik adott Yahuwah. Ezért fellángolt Yahuwah haragja azon a napon, és így esküdött meg: Az Egyiptomból feljött férfiak, húszévestől fölfelé, nem látják meg azt a földet, amelyet esküvel ígértem oda Avrahamnak, Yitzchaknak és Yaakovnak, mivel nem követtek engem tökéletesen, kivéve Kálebet, a kenizzi Jefunne fiát és Yehoshuat, Nún fiát, mivel ők tökéletesen követték Yahuwah-át. Fellángolt Yahuwah haragja Yiszráel ellen, hagyta őket bolyongani a pusztában negyven évig, míg ki nem pusztult az az egész nemzedék, amely olyat követett el, ami nem tetszett Yahuwah-nak. És most ti, vétkes emberek fajzata, atyáitok nyomdokába léptek, hogy még növeljétek Yahuwah Yiszráel ellen fellángolt haragját?! Ha elfordultok tőle, még tovább hagyja népét bolyongani a pusztában, és az egész népnek vesztét okozzátok.

Ekkor közelebb léptek hozzá, és ezt mondták: Csak juhaklokat építünk itt a jószágnak, meg városokat a családunknak, de mi magunk hamarosan fölfegyverkezünk, és megyünk Yiszráel fiai előtt, míg be nem visszük őket a területükre. Csak a családunk lakjék megerősített városokban az ország lakosai miatt. Nem térünk vissza házainkba, amíg meg nem kapja minden Yiszráeli a maga örökségét. Hiszen mi nem akarunk velük együtt örökséget kapni ott a Yordanon túl, mert már jutott nekünk örökség a Yordanon innen, keleten. Moshe így felelt nekik: Ha így cselekesztek, ha fölfegyverkeztek a harcra Yahuwah színe előtt, és átkel a Yordanon minden fegyveres ember Yahuwah színe előtt, amíg ő ki nem űzi ellenségeit maga elől, és ha akkor tértek vissza, amikor meghódol az a föld Yahuwah előtt, akkor ártatlanok lesztek Yahuwah és Yiszráel szemében, és örökségül kapjátok ezt a földet Yahuwah-tól. De ha nem így cselekesztek, vétkeztek Yahuwah ellen. Tudjátok meg, hogy utolér benneteket vétketek büntetése. Építsetek városokat családotoknak és aklokat nyájaitoknak, de amit kimondtatok, azt tegyétek meg! Akkor ezt mondták Gad és Reuven fiai Moshenak: Úgy cselekszenek szolgáid, ahogyan te parancsolod, urunk! Családunk, asszonyaink, jószágunk és mindenféle állatunk ott marad Gileád városaiban. Szolgáid pedig mindnyájan fegyveresen hadba vonulnak Yahuwah előtt, ahogyan te, Yahuwah-ám, kívánod.

Moshe parancsot adott Eleázár papnak és Yehoshuanak, Nún fiának, meg yiszráeli törzsek családfőinek, és ezt mondta nekik: Ha Gad és Reuven fiai átkelnek veletek a Yordanon, mindnyájan fölfegyverkezve a harcra Yahuwah színe előtt, és ha majd meghódol az a föld előttetek, akkor adjátok nekik Gileád földjét örökségül. Ha azonban nem kelnek át veletek fegyveresen, akkor köztetek kapjanak örökséget Kánaán földjén. Gad és Reuven fiai így válaszoltak: Úgy cselekszünk, ahogyan Yahuwah meghagyta szolgáidnak. Mi átkelünk fegyveresen Yahuwah színe előtt Kánaán földjére, de birtokunk legyen itt, a Yordanon innen.

Moshe tehát Gad és Reuven fiainak, meg Yoszef fiai közül Menasheh törzse felének adta Szíhónnak, az emóriak királyának országát és Ógnak, Básán királyának országát, azt a földet a területén lévő városokkal együtt, az országban mindenfelé levő városokkal. Ott építették föl Gad fiai Díbónt, Atárótot és Aróért, Atrót-Sófánt, Jazért és Jogbohát, Bét-Nimrát és Bét-Háránt, ezeket az erős városokat és juhaklokat. Reuven fiai pedig fölépítették Hesbónt, Elálét és Kirjátaimot, Nebót, Baal-Meónt, amelyeknek megváltoztatták a nevét, továbbá Szibmát. Így nevezték el azokat a városokat, amelyeket fölépítettek. Menasheh fiának, Mákírnak a fiai pedig Gileádba vonultak, és elfoglalták azt. Kiűzték az ott lakó emóriakat. Moshe Menasheh fiának, Mákírnak adta Gileádot, és az ott telepedett le. Menasheh másik fia, Jáír fölvonult, és elfoglalta azoknak a sátorfalvait. Elnevezte azokat Jáír sátorfalvainak. Nóbah is fölvonult, elfoglalta Kenátot és falvait, és a maga nevéről Nóbahnak nevezte el.

Ezek Yiszráel fiainak a táborhelyei attól fogva, hogy seregeik Moshe és Aharon vezetésével kivonultak Egyiptomból. Moshe ugyanis följegyezte Yahuwah parancsára elindulásukat az egyes táborhelyekről. Ezek azok a táborhelyek, ahonnan elindultak: Útnak indultak Ramszészból az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján. A Peszachot követő napon jöttek ki Yiszráel fiai Yahuwah kezének oltalma alatt egész Egyiptom szeme láttára, miközben az egyiptomiak sorra temették mindazokat az elsőszülötteket, akiket megölt Yahuwah, mert Yahuwah ítéletet tartott elohimjaikon.

Útnak indultak tehát Yiszráel fiai Ramszészból, és tábort ütöttek Szukkótban. Elindultak Szukkótból, és tábort ütöttek Étámban, a puszta szélén. Elindultak Étámból, és Pí-Hahírót felé fordultak Baal-Cáfónnal szemben, és tábort ütöttek Migdól előtt. Elindultak Pí-Hahírótból, és a tengeren átkelve elérkeztek a pusztába. Háromnapi utat tettek meg az Étám-pusztában, és tábort ütöttek Márában. Elindultak Márából, és eljutottak Élimbe. Élimben volt tizenkét forrás és hetven pálmafa. Tábort ütöttek ott. Elindultak Élimből, és tábort ütöttek a Vörös-tenger mellett. Elindultak a Vörös-tengertől, és tábort ütöttek a Szin-pusztában. Elindultak a Szin-pusztából, és tábort ütöttek Dofkában. Elindultak Dofkából, és tábort ütöttek Álúsban. Elindultak Álúsból, és tábort ütöttek Refídímben. Ott nem volt a népnek ivóvize. Elindultak Refídímből, és tábort ütöttek a Színáj-pusztában. Elindultak a Színáj-pusztából, és tábort ütöttek Kibrót-Hattaavában. Elindultak Kibrót-Hattaavából, és tábort ütöttek Hacérótban. Elindultak Hacérótból, és tábort ütöttek Ritmában. Elindultak Ritmából, és tábort ütöttek Rimmón-Perecben. Elindultak Rimmón-Perecből, és tábort ütöttek Libnában. Elindultak Libnából, és tábort ütöttek Risszában. Elindultak Risszából, és tábort ütöttek Kehélátában. Elindultak Kehélátából, és tábort ütöttek a Sefer-hegynél. Elindultak a Sefer-hegytől, és tábort ütöttek Harádában. Elindultak Harádából, és tábort ütöttek Makhélótban. Elindultak Makhélótból, és tábort ütöttek Tahatban. Elindultak Tahatból, és tábort ütöttek Terahban. Elindultak Terahból, és tábort ütöttek Mitkában. Elindultak Mitkából, és tábort ütöttek Hasmónában. Elindultak Hasmónából, és tábort ütöttek Mószérótban. Elindultak Mószérótból, és tábort ütöttek Bené-Jaakánban. Elindultak Bené-Jaakánból, és tábort ütöttek Hór-Haggidgádban. Elindultak Hór-Haggidgádból, és tábort ütöttek Jotbátában. Elindultak Jotbátából, és tábort ütöttek Abrónában. Elindultak Abrónából, és tábort ütöttek Ecjón-Geberben. Elindultak Ecjón-Geberből, és tábort ütöttek a Cin-pusztában levő Kádésban. Elindultak Kádésból, és tábort ütöttek a Hór-hegynél, Edom országának a határán.

Ott Aharon főpap fölment a Hór-hegyre Yahuwah parancsa szerint, és meghalt a negyvenedik esztendőben, az ötödik hónap elsején azután, hogy Yiszráel fiai kijöttek Egyiptomból. Aharon százhuszonhárom esztendős volt, amikor meghalt a Hór-hegyen.

Akkor hallotta meg a kánaáni Arád királya, aki Kánaán földjén, a Délvidéken lakott, hogy jönnek Yiszráel fiai. Ők pedig elindultak a Hór-hegytől, és tábort ütöttek Calmónában. Elindultak Calmónából, és tábort ütöttek Púnónban. Elindultak Púnónból és tábort ütöttek Óbótban. Elindultak Óbótból, és tábort ütöttek Ijjé-Háabárimban, Móáb határán. Elindultak IjYimből, és tábort ütöttek Díbón-Gádban. Elindultak Díbón-Gádból, és tábort ütöttek Almón-Diblátaimban. Elindultak Almón-Diblátaimból, és tábort ütöttek az Abárim hegységnél Nebóval szemben. Elindultak az Abárim hegységtől, és tábort ütöttek Móáb síkságán, a Yordan mellett, Yerikoval szemben. Ott táboroztak a Yordan mentén Beit-Hajjesímóttól Ábél-Hassittimig Móáb síkságán.

Így beszélt Yahuwah Moshehoz Móáb síkságán, a Yordan mellett, Yerikoval szemben: Szólj Yiszráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha átkeltek a Yordanon Kánaán földjére, űzzétek ki onnan az ország egész lakosságát, pusztítsátok el összes bálványukat, és öntött bálványszobraikat is mind pusztítsátok el. Tegyétek tönkre összes áldozóhalmaikat! Vegyétek birtokotokba az országot, és lakjatok abban, mert nektek adtam azt a földet, hogy birtokba vegyétek. Sorsvetéssel osszátok el az országot nemzetségeitek között. A nagyobbnak nagyobb örökséget adjatok, a kisebbnek pedig kisebb örökséget. Mindenki azt kapja, ami neki sorsvetéssel jut. Az ősi törzsek között osszátok szét az örökséget! De ha nem űzitek ki onnan az ország lakosait, akkor tüskévé lesznek a szemetekben és tövissé az oldalatokban azok, akiket meghagytok közülük, és szorongatni fognak benneteket azon a földön, amelyen lakni fogtok, és majd veletek bánok el úgy, ahogyan ővelük akartam elbánni.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Parancsold meg Yiszráel fiainak, és mondd meg nekik: Ha majd bementek Kánaán földjére, az a föld, Kánaán földje jut nektek örökségül a következő határok szerint: A déli határ a Cin-pusztától Edom mentén húzódjék, majd a Sós-tenger végétől kelet felé húzódjék a déli határ. Kerülje meg a határ délről az Akrabbim-hágót, és menjen Cin felé, és végződjék Kádés-Barneától délre. Haladjon Hacar-Addárig, és menjen át Acmón felé. Acmóntól forduljon a határ Egyiptom patakja felé, és végződjék a tengernél.

A nyugati határ legyen a nagy tenger partvidéke. Ez legyen a nyugati határotok.

Az északi határt a nagy tengertől a Hór-hegyig jelöljétek ki. A Hór-hegytől jelöljétek ki a hamáti útig, és a határ vége Cedádnál legyen. Azután haladjon a határ Zifrón felé, és a vége Hacar-Énánnál legyen. Ez legyen az északi határotok.

A keleti határt jelöljétek ki Hacar-Énántól Sefámig. Sefámtól menjen le a határ Riblának, Aintól keletre, és menjen tovább a határ, amíg el nem éri a Kinneret-tó partját keleten. Azután menjen lefelé a határ a Yordannak, és végződjék a Sós-tengernél. Ez legyen országotok határa körös-körül!

Azután ezt parancsolta Moshe Yiszráel fiainak: Ezt a földet osszátok fel sorsvetéssel, ahogyan megparancsolta Yahuwah, és adjátok oda a kilenc és fél törzsnek. Mert Reuven törzsének a nagycsaládjai és Gad törzsének a nagycsaládjai már megkapták örökségüket. Menasheh törzsének a fele is megkapta. Ez a két és fél törzs a Yordanon innen, keleten, Yerikoval szemben kapott örökséget.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Név szerint ezek a férfiak osszák fel az országot: Eleázár pap és Yehoshua, Nún fia. Törzsenként egy-egy vezető embert válasszatok az ország felosztására. Név szerint ezeket az embereket: Yehuda törzséből Kálebet, Jefunne fiát. Shimeon törzséből Semúélt, Ammihúd fiát. Binyamin törzséből Elidádot, Kiszlón fiát. Dan fiainak a törzséből vezető emberül Bukkit, Jogli fiát. Yoszef fiai közül: Menasheh fiainak a törzséből vezető emberül Hanniélt, Éfód fiát, Efráim fiainak a törzséből pedig vezető emberül Kemúélt, Siftán fiát. Zevulun fiainak a törzséből vezető emberül Elicáfánt, Parnak fiát. Yisszákhár fiainak a törzséből vezető emberül Paltiélt, Azzan fiát. Asher fiainak a törzséből vezető emberül Ahihúdot, Selómi fiát. Naftali fiainak a törzséből vezető emberül Pedahélt, Ammihúd fiát. Ezeknek parancsolta meg Yahuwah, hogy osszák ki Yiszráel fiai között Kánaán földjét.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz Móáb síkságán, Yerikoval szemben, a Yordan mellett: Parancsold meg Yiszráel fiainak, hogy a birtokukba kerülő örökségükből adjanak városokat a lévitáknak lakóhelyül. A városok körül levő legelőket is adjátok a lévitáknak. Lakjanak ezekben a városokban, a legelőket pedig használják marhájuknak, jószáguknak és mindenféle állatuknak. Azoknak a városoknak a legelői, amelyeket a lévitáknak adtok, a város falától kifelé körös-körül ezer könyöknyire terjedjenek. Mérjétek a várostól kezdve a keleti oldalát kétezer könyöknek, a déli oldalát kétezer könyöknek, a nyugati oldalát kétezer könyöknek és az északi oldalát is kétezer könyöknek, úgyhogy a város középen legyen. Így mérjétek ki ezeknek a városoknak a legelőit. Azok közül a városok közül, amelyeket a lévitáknak adtok, legyen hat menedékváros. Ezeket arra a célra jelöljétek ki, hogy oda menekülhessen a gyilkos. Rajtuk kívül negyvenkét várost adjatok. Összesen tehát negyvennyolc várost adjatok a lévitáknak a hozzájuk tartozó legelőkkel együtt. Úgy adjátok ki Yiszráel fiainak birtokából ezeket a városokat, hogy akinek több jutott, attól többet, akinek kevesebb, attól kevesebbet vegyetek el. Mindegyik törzs a neki jutó örökség nagysága szerint adjon városaiból a lévitáknak.

Azután így beszélt Yahuwah Moshehoz: Szólj Yiszráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor átkeltek a Yordanon Kánaán földjére, válasszatok ki olyan városokat, amelyek menedékvárosok legyenek. Oda meneküljön a gyilkos, ha nem szándékosan öl meg valakit. Legyenek ezek a városok menedékül a vérbosszuló elől, hogy ne haljon meg a gyilkos, amíg oda nem áll a közösség elé ítéletre. Hat várost jelöljetek ki magatoknak menedékvárosul. Három várost jelöljetek ki a Yordanon innen, és három várost jelöljetek ki Kánaán földjén, és ezek menedékvárosok legyenek. Legyen ez a hat város menedékül Yiszráel fiainak és a jövevényeknek, meg a köztük lakó zselléreknek, hogy oda menekülhessen mindenki, aki nem szándékosan ölt meg valakit.

Ha valaki úgy megüti vasszerszámmal a másikat, hogy belehal, gyilkos az, halállal kell lakolnia a gyilkosnak. Ha valaki a kezébe kerülő kővel, amely halált okozhat, úgy megüti a másikat, hogy belehal, gyilkos az, halállal kell lakolnia a gyilkosnak. Vagy ha valaki a kezébe kerülő faeszközzel, amely halált okozhat, úgy üti meg a másikat, hogy belehal, gyilkos az, halállal kell lakolnia a gyilkosnak. Maga a vérbosszuló rokon ölje meg a gyilkost. Megölheti ott, ahol ráakad. Ha valaki gyűlöletből ellöki a másikat, vagy ha szántszándékkal dobja meg úgy, hogy belehal, vagy ha ellenséges indulatában kézzel üti meg a másikat úgy, hogy belehal, halállal kell lakolnia annak, aki megütötte, mert gyilkos az. A vérbosszuló megölheti a gyilkost ott, ahol ráakad.

De ha csak hirtelen, ellenséges indulat nélkül taszította el, vagy nem szántszándékkal dobta meg valamivel a másikat, akár kővel, amely halált okozhat, de úgy ejtette rá a másikra, hogy nem látta, és az belehalt, pedig nem is volt ellensége, és nem kereste a vesztét, akkor a közösség ítéljen a tettes és a vérbosszuló ügyében, ezek szerint a rendelkezések szerint. Mentse meg a közösség a gyilkost a vérbosszulótól, és küldje vissza a közösség abba a menedékvárosba, ahova került. Lakjék ott, amíg meg nem hal a szent olajjal fölkent főpap. De ha ki mer menni a gyilkos annak a menedékvárosnak a határából, amelybe menekült, és rátalál a vérbosszuló annak a menedékvárosnak a határán kívül, akkor megölheti a vérbosszuló a gyilkost. Nem terheli vér, mert annak a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. Csak a főpap halála után térhet vissza a gyilkos a saját földjére.

Ez legyen a törvényes eljárás nemzedékről nemzedékre minden lakóhelyeteken. Ha egy ember agyonüt valakit, csak tanúk szavára szabad a gyilkost kivégezni. Egy tanú vallomása azonban nem elég a halálos ítélethez. Nem szabad elfogadni váltságdíjat az olyan gyilkos életéért, aki halálra méltó bűnös, hanem halállal kell lakolnia. Ha valaki menedékvárosba futott, attól nem szabad váltságdíjat elfogadni azért, hogy még a főpap halála előtt visszatérhessen, és a saját földjén lakhasson. Ne szentségtelenítsétek meg azt a földet, amelyen laktok, mert a vér megszentségteleníti a földet, és a földnek nem lehet engesztelést szerezni a rajta kiontott vérért, csak annak a vérével, aki kiontotta. Ne tegyétek tisztátalanná azt a földet, ahol laktok, és ahol én is lakozom, mert én, Yahuwah, Yiszráel fiai között lakozom.

Előálltak a Gileád fiainak nemzetségéből való családfők – Gileád Menasheh fiának, Mákírnak a fia volt, Yoszef fiai nemzetségeiből -, és beszéltek Moshe előtt, meg a vezető emberek, azaz Yiszráel fiainak a családfői előtt. Ezt mondták: Neked, Yahuwah-ám, azt parancsolta Yahuwah, hogy sorsvetéssel oszd ki ezt a földet örökségül Yiszráel fiainak. Neked, Yahuwah-ám, azt is parancsolta Yahuwah, hogy testvérünknek, Celofhádnak az örökségét a leányainak add. Ha azonban Yiszráel fiainak másik törzséből való emberhez mennek feleségül, akkor az ő örökségük elkerül a mi atyáink örökségéből, és odakerül annak a törzsnek az örökségéhez, ahova ők kerülnek, és így a nekünk sorsolt örökség kisebb lesz. Sőt még ha elkövetkezik is az örömünnep éve Yiszráel fiainál, az ő örökségük akkor is ott marad annak a törzsnek az örökségénél, ahova kerültek. Így a mi atyáink törzsének örökségéből elkerül az ő örökségük.

Ekkor parancsot adott Moshe Yiszráel fiainak Yahuwah akarata szerint, és ezt mondta: Igazat mond Yoszef fiainak a törzse. Ezt parancsolja Yahuwah Celofhád leányainak: Menjenek feleségül, ahova jónak látják, de csak olyanhoz mehetnek feleségül, aki atyjuk törzsének a nemzetségéből való. Így nem kerül el Yiszráel fiainak az öröksége egyik törzsből a másik törzsbe. Yiszráel fiai közül mindenki ragaszkodjék atyái törzsének az örökségéhez. Minden olyan leány, aki örökséget kap Yiszráel fiainak a törzseiben, csak olyanhoz menjen férjhez, aki atyai törzsének a nemzetségéből való, hogy Yiszráel fiai közül mindenki megtartsa ősi örökségét. Ne kerüljön el egyik törzsből a másik törzsbe az örökség. Yiszráel fiainak törzseiből mindenki ragaszkodjék a maga örökségéhez.

Celofhád leányai úgy cselekedtek, ahogyan Moshenak parancsolta Yahuwah. Celofhád leányai, Mahlá, Tircá, Hoglá, Milká és Nóá a nagybátyjuk fiaihoz mentek feleségül. Yoszef fiának, Menashehnak a nemzetségéből való emberekhez mentek feleségül, és így örökségük megmaradt atyjuk nemzetségének a törzsénél. Ezeket a parancsolatokat és rendelkezéseket parancsolta meg Yahuwah Moshe által Yiszráel fiainak Móáb síkságán, a Yordan mellett, Yerikoval szemben.