1Yá’ákov fölemelte szemeit, és látta, és íme Eszáv jön, és vele négyszáz ember. Ekkor szétosztotta a gyermekeket Leáhra, Ráchelra és a két szolgálóra. 2Előrehelyezte a szolgálókat és gyermekeiket elöl, Leáht és gyermekeit hátrébb, Ráchelt és Yoszefet leghátul. 3Ő maga átvonult előttük, és leborult a földig hétszer, amíg odaért a testvéréhez. 4Eszáv eléje futott, megölelte, a nyakára borult, és megcsókolta őt, és sírtak. 5Fölemelte szemeit, és látta az asszonyokat és a gyermekeket, és ezt mondta: Kik ezek neked? Ő pedig így szólt: A gyermekek, akikkel Elohim megkegyelmezett a te szolgádnak. 6Ekkor odaléptek a szolgálók, ők és gyermekeik, és leborultak. 7Odalépett Leáh is és gyermekei, és leborultak, azután odalépett Yoszef és Ráchel, és leborultak. 8És ezt mondta: Mi neked ez az egész tábor, amellyel találkoztam? Ő pedig így szólt: Hogy kegyelmet találjak uram szemében. 9Eszáv ezt mondta: Van nekem bőven, testvérem, legyen tiéd, ami a tiéd. 10De Yá’ákov ezt mondta: Ne úgy, kérlek! Ha hát kegyelmet találtam szemedben, fogadd el ajándékomat kezemből, mert hiszen úgy láttam arcaidat, mint Elohim arcainak látása, és jóindulattal fogadtál engem. 11Fogadd el, kérlek, áldásomat, amely elhozatott neked, mert Elohim megkegyelmezett nekem, és mert van mindenem. És unszolta őt, és elfogadta. 12Akkor ezt mondta: Induljunk és menjünk, én pedig szemközt haladok veled. 13De ő ezt mondta neki: Az én uram tudja, hogy a gyermekek gyengék, és a szoptatós juhok meg marhák rajtam vannak; ha túlhajtják őket egy napig, meghal az egész nyáj. 14Vonuljon át, kérlek, az én uram szolgája előtt, én pedig vezetgetek lassan, az előttem levő jószág lépése szerint és a gyermekek lépése szerint, amíg eljutok uramhoz Sze’irbe. 15Eszáv ezt mondta: Hadd állítsak melléd, kérlek, a velem levő népből. De ő így szólt: Minek ez? Hadd találjak kegyelmet uram szemében. 16És Eszáv visszatért azon a napon útjára Sze’irbe.
17Yá’ákov pedig Szukotba indult, és házat épített magának, jószágának pedig sátrakat csinált; ezért nevezte el a hely nevét Szukotnak. 18És épségben eljutott Yá’ákov Shekhem városához, amely Kená’án földjén van, amikor Pádán-Árámból jött, és letáborozott a város előtt. 19És megvette a mezőség azon részét, ahol fölverte ott a sátrát, Chámor, Shekhem atyja fiainak kezéből száz Keszítáért. 20És oltárt állított ott, és így nevezte el: El Elohei Yiszrá’El.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chámor (חֲמוֹר – 𐤇𐤌𐤅𐤓) – Szamár – Shekhem atyja, pogány kánaáni fejedelem • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • El Elohei Yiszrá’El (אֵל אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל – 𐤀𐤋 𐤀𐤋𐤄𐤉 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – El, Yiszrá’El Elohim-ja • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eszáv (עֵשָׂו – 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau – Yitzchák fia, Yá’ákov ikertestvére, Edom ősatyja • Kená’án (כְּנַעַן – 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Keszítá (קְשִׂיטָה – 𐤒𐤔𐤉𐤈𐤄) – Ősi pénzegység/súlyegység • Leáh (לֵאָה – 𐤋𐤀𐤄) – Fáradt/Tehén • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם – 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Árám mezeje • Ráchel (רָחֵל – 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Shekhem (שְׁכֶם – 𐤔𐤊𐤌) – Váll/Háton visz – város Efráyim hegyén • Sze’ir (שֵׂעִיר – 𐤔𐤏𐤉𐤓) – Szőrös/Bozótos – Edom hegyvidéke • Szukot (סֻכּוֹת – 𐤎𐤊𐤅𐤕) – Sátrak ünnepe • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon