Szerző: Sipos Richard | febr 27, 2016 | Semoth, Idők Jelei
A Pusztai Sátor
A minta, amelyet Mózes láthatott, és amely alapján a Pusztai Sátor épült, nem volt más, mint a Messiás teste. A Tabernákulum minden jelképe a Messiásra, személyére, jellemzőire, szolgálatára és dicsőségére utal.
„Beszélek veled a két kerub közül” – mondja Yahuwah
Yahuwah azt mondta Mózesnek, hogy ezentúl a kerubok közül fog vele beszélni és felfedni parancsolatait. 2Mózes 25:22
A frigyládát két arkangyal szárnya borította. Két arkangyal védi a parancsolatot, két oszlop, amelyek közül Yahuwah beszél.
Yahuwah temploma az apostolok és a próféták két oszlopán vagy alapján nyugszik, és maga Yahushua a Messiás a sarokkő. Ef 2: 19-20
Amikor Yahushua elváltozott, és Mózes megjelent Törvényként – az apostoli szolgálat lényegeként –, a másik oldalon pedig Illés a prófétai küldetés végső képviselőjeként jelent meg, tanúi vagyunk az angyali háromság újraegyesítésének, amelyet Helel (Lucifer) – a fényességes – bukása tört meg, így lett belőle Sátán a vádló (Mt 17 – Mk 9 – Lk 9)
Maga Yahuwah, mint a Messiás (Krisztus), a Fiú szerepében elfoglalja a bukott arkangyal által hagyott üres helyet, és megszólal, ami azt jelenti, hogy a törvényre és a prófétákra támaszkodva saját Igéjével terjeszti dicsőségének fényét. Bár Mózes akkoriban emberi lényként csak külső tanúja volt a sátor építésének, a kerubok nem mások, mint Mihály és Gábriel arkangyalok, akik a frigyládát díszítik/őrzik. Ott, mint az Olajfák hegyén a színeváltozáskor, csak a két kerub között és kizárólagos jelenlétében jelenik meg. Ezeknek a keruboknak (apostoli és prófétai) kiegészítő szolgálata által szól Yahuwah. Ott felemelkedik hangja, hogy elmondja az Igét, amely testté lett Yahushua-ban, abban, aki a felkent Messiás. Ez jelzi a Mennyei Templom tökéletes szolgálatának ily módon történő helyreállítását.
Ezért már nem vagytok idegenek és idegenek, hanem polgártársak Elohim népével és házanépének tagjaival, akik az apostolok és próféták alapjára épültek, és maga a Messiás Yahushua a fő sarokkő. Őbenne egyesül az egész épület együtt, és felemelkedik, hogy szent templommá legyetek Yahuwah-ban. És benne ti is együtt épültek, hogy olyan hajlékká legyetek, amelyben Elohim a Szelleme által él.
Efézus 2:19-22
Mózes / Mihály – Illés / Gábriel
Azután megmutatá nékem Jósuát, a főpapot, aki az Yahuwah angyala előtt álla, és a Sátánt, aki jobb keze felől álla, hogy vádolja őt. És mondá az Yahuwah a Sátánnak: Dorgáljon meg téged Yahuwah, te Sátán; dorgáljon meg Yahuwah…
Zakariás 3:1-2
Zakariás 3. fejezetében olvashatjuk Józsué főpap tárgyalását. Sátán vádolja Őt, Yahuwah Angyala pedig így szólt hozzá: „Dorgáljon meg tégedet Yahuwah!”
Yahuwah angyala több alkalommal megjelenik, és általában egyetértés van abban, hogy a Messiás így nyilatkoztatja ki magát a Megváltás ideje előtt. Például amikor megjelenik Sámson szüleinek, és nem fedi fel valódi nevét, mert az csodálatos.
Zakariásnál tehát azt látjuk, hogy a Messiás védi Józsué főpapot, aki szennyes ruhába öltözött és Yahuwah előtt áll. Joshua vagy Yahushua itt jelenik meg a keresztáldozat után, amikor magára vette a világ bűneit. Bemocskolta magát másokért, mint korábban a főpap a vörös tehén feláldozásakor magára vette a nép tisztátalanságait.
A Messiás – a felkent Király – védelmezi Yahushua-t – a Főpapot. Itt látjuk a Messiást, aki dualista formában nyilvánul meg. Két karakterre oszlik, két külön funkciót tölt be a Legfelsőbb Bíróság előtt: a Messiás (mint Felkent Király) és Yahushua (mint Cohen HaGadol, a Főpap és Megváltó).
Judás levelében ugyanezt a történetet találjuk más szereplőkkel. A Messiás helyén Mihály arkangyalt találjuk, aki ugyanannak a Sátánnak a vádjai ellen védi Mózest.
De még Mihály arkangyal is, amikor Mózes testéről vitatkozott az ördöggel, maga sem merte elítélni rágalmazásért, hanem azt mondta: Dorgáljon meg téged Yahuwah!
Júdás 1:9
Jósua/Yahushua emberi képe és megnyilvánulása a Messiás
Mózes pedig az előzőhöz hasonlóan a földön megjelent Mihály
A tanítványok, akik Yahushua-t kísérték színeváltozása pillanatában, első látásra felismerték Mózest és Illést évszázadokkal e-próféták leragadtatása után. Abban az időben, amikor sem a festészet, sem a fotózás nem létezett, illetve nem volt megengedett, honnan tudhatták volna, hogy Mózest és Illést látják? Amit láttak, az a két fő próféta szelleme volt, és így felismerték őket. Volt egy szellemi látásuk, amely lehetővé tette számukra, hogy felismerjék azt a testi megnyilvánulást, amelyen a két főangyal megjelent világunkban.
Maguk a tanítványok, mint emberek, a két arkangyal emberi formáját tudták megnevezni, melyen keresztül ezek sok évszázaddal korábban megjelentek a földön.
Amikor a hajnalcsillag lehullott, vele együtt az égbolt csillagainak harmada is lehullott. A Sátánt, mint arkangyalt, kétségtelenül az angyalok serege követte, akik eredetileg az ő parancsnoksága alatt álltak. Ézsaiás 14:12, Ezékiel 28:11-19
Ellentétben minden zsidó, keresztény vagy más képzeletbeli fantáziálással, amely szerint négy, hét, tíz vagy még több arkangyal létezne, még akkor is, ha ez szerepel az un. Énokh könyvében, mely soha nem épült be a Szent Írások, azaz a kanonizált könyvek közé, valójában csak három arkangyal létezik, illetve ma már inkább kettő, mert az egyik elhagyta a helyét.
A Biblia csak két főfejedelemséget említ, Michaelt és Gabrielt.
Az összes többi Raphael, Uriel és más fantázianév csak emberi találmány, vagy inkább az emberen keresztül még rosszabb szellemiségek megtévesztő tevékenysége, esetleg létező fejedelemségek nevei, de nem archangyalok, hanem alacsonyabb rangúak a mennyei hierarchiában. Ha lennének más magasabb rangú szellemi fejedelemségek, a Biblia minden bizonnyal megemlítette volna őket azon egyszerű oknál fogva, hogy ilyen szellemi lények csak azért létezhetnek, hogy olyan nagy horderejű küldetéseket hajtsanak végre, melyek a Szentírásból való említésének kimaradása teljesen elképzelhetetlen.
Yahushua színeváltozásának története az Olajfák hegyén, és ahol találkozott Mózessel és Illéssel, erről tanúskodik. A három arkangyal közül egy megbukott és többeket magával vitt a veszedelembe. A másik kettő, Mihály és Gábriel maradt. Elohim, mint Messiás, elfoglalja azt a helyet, amelyet Helel a fényességes üresen hagyott, akiből Sátán lett (vádló/ellenfél).
Ahogy Yahushua mondja: Én vagyok a világ világossága…
E tények teljes ismeretében talán odáig is eljuthatunk, hogy megtaláljuk a választ arra a kérdésre, hogy ki a két tanú, akik az idők végén megjelennek, illetve arra a legősibb és legzsigeribb kérdésre is, amelyet az emberiség valaha is feltett: Miért teremtette meg Elohim az embert?
A válasz a következőben: B-Résith / B-kezdet / B-terv
Szerző: Sipos Richard | febr 3, 2014 | Semoth
A váltságdíj
Ha fölveszed Izráel fiainak fejszámát megszámlálásuk alkalmával, akkor adja meg mindenki lelkének váltságát az Yahuwah–nak, … Minden egyes, aki átmegy a számláláson, adjon fél sékelt a szent sékel szerint, … Mindenki, aki átmegy a számláláson, húsz évestől fölfelé, adja meg Yahuwah adományát. A gazdag ne adjon többet és a szegény ne adjon kevesebbet fél sékelnél, hogy leróják Yahuwah adományát engesztelésül lelketekért. Te pedig vedd át a találkozás sátorának szolgálatára, hogy emlékezésül legyen Yahuwah előtt Izráel fiainak, engesztelésre a ti lelketekért. 2Mózes 30:11-16
A pusztai sátor alappillérei ezüstön alapszanak. A Messiás Teste a megváltás alapkövén nyugszik, így minden szolgálat mely benne folyik a Főpap által azok számára szól, akik megfizették váltságdíjukat.
A néphez tartozó húsz évesnél idősebb férfiak mind kötelesek voltak ezt az összeget alaptőkeként letenni Yahuwah oltárára, a Pusztai Szentély megépítéséhez. Mindenki számára elérhető összeg volt, a gazdag nem adhatott többet és a szegény nem adhatott kevesebbet. Mindenkinek volt legalább ennyi ezüstje, azaz, saját magunk, mindenki számára ingyen adomány felülről, amit szükséges Yahuwah oltárára visszahelyezni, hogy rendeltetésszerűen működjön.
Ez a szimbolikus cselekedet nem más, mint az életátadásnak előképe. Mikor valakiben megfogan a gondolat és az elhatározás, hogy Yahuwah-nak visszaadja saját magát, hogy többé ne saját, hanem Yahuwah kezében legyen sorsa és élete. Saját magunkat ajánljuk fel, odatesszük tudatosan oltárára és elfogadjuk Yahushua HaMashiah uralmát, hogy új élet induljon meg bennünk.
Olajjal való felkenetés
Ismét szóla Yahuwah Mózesnek mondván: Te pedig végy drága fűszereket, híg mirhát ötszáz siklusért, jóillatú fahéjat fél ennyit, kétszáz ötvenért, és illatos kalmust is kétszáz ötvenért. Kásiát pedig ötszázért, a szent siklus szerint, és egy hin faolajt. És csinálj abból szent kenetnek olaját, elegyített kenetet, a kenetkészítők mestersége szerint. Legyen az szent kenő olaj. És kend meg azzal a gyülekezet sátorát és a bizonyság ládáját. Az asztalt is és annak minden edényét, a gyertyatartót és annak edényeit, és a füstölő oltárt. Az egészen égőáldozatnak oltárát is, és annak minden edényit, a mosdómedencét és annak lábát. Így szenteld meg azokat, hogy szentségek szentségévé legyenek: Valami illeti azokat, szent legyen. Kend fel Áront is és az ő fiait is; így szenteld fel őket papjaimmá. Az Izráel fiainak pedig így szólj: Szent kenetnek olaja legyen ez nékem, a ti nemzetségeiteknél is. Ember testét azzal meg ne kenjék, se ahhoz hasonlót, annak mértékei szerint ne csináljatok: szent az; szent legyen előttetek is. Valaki ahhoz hasonló kenetet csinál, vagy azzal idegent ken meg, kitöröltessék az ő népe közül. 2Mózes 30:22-33
A szolgálatok, szolgálati ajándékok, illetve bármilyen tevékenység, mely a Messiás Testében folyik, kizárólag Ruach HaKodesh-el, Elohim akarata szerinti felkenetés alapján történhet. A Főpap Yahushua az egyetlen, akinek jogában áll és személyesen Ő kenhet csak fel bárkit és bármit saját szolgálata érdekében az Ő Teste az Egyház növekedésére és megerősítésére. Bárki a Szent Szellemet önös érdeke, saját emberi szolgálata, cége, kis-, vagy közép-egyháza hasznára igyekszik használni, súlyos hibát követ el.
Aki pedig ilyenben van, ilyet lát, az törölje ki útjából az e-fajta kezdeményezéseket/társaságokat. Kérje Ruach HaKodesh egyedüli vezetését és látását, hogy ezeket felismerje majd takarítsa el őket, ne legyen közössége velük.
Ne a bűnös egyénekkel tegye ezt, hanem a bűnnel.
És ha esetleg valakit Yahushua megbíz azzal, hogy figyelmeztesse őket többek között erre a szabályra, akkor menjen vissza és végezze el helyreállító, apostoli küldetését nagy türelemmel és szeretettel. Általában nem tart sokáig az e-fajta küldetés, a küldöttet legtöbbször hamar kidobják, ahogy az gyakran le van írva és olvassuk a „Nagy Könyvben”. Magunk részéről arra vigyázzunk és kérjük Elohimot, hogy ne a bánat és a keserűség növekedjen, mely farizeussághoz és szeretetlenséghez vezet, hanem az állhatatosság és a gyermeki szív.
Jó illatú áldozat
Monda ismét Yahuwah Mózesnek: Végy fűszereket, csepegő gyantát, onyxot, galbánt, e fűszereket és tiszta temjént, egyenlő mértékkel. És csinálj belőlök füstölő szert, a fűszercsináló elegyítése szerint; tiszta és szent legyen az. És abból törj apróra, és tégy belőle a bizonyság ládája elé a gyülekezet sátorában, ahol megjelenek néked. Szentségek szentsége legyen ez előttetek. És a füstölő szer, amelyet készítesz Yahuwah-nak szentelt legyen előtted; annak mértéke szerint magatoknak ne csináljatok. Mindaz, aki hasonló füstölőt csinál ehhez, hogy azt illatoztassa, irtassék ki az ő népe közül. 2Mózes 30:34-38
Mi üzen ez a törvény számunkra és miben vonatkozik ez ránk a Kegyelem idején?
Az előzőekhez hasonlóan: a jó illatú áldozat – imáink és dicsőítéseink – nem szolgálhatják saját érdekeinket, nem saját szédítésünkre, dicsőségünkre, emberek, a gyülekezetbe való toborzására, hang és zenei tudásunk fitogtatására valók.
A dicsőítés gyakran túl hangsúlyozott, túl hosszan tartó, a zenekar tagjai, túlságosan előtérben vannak és arcukról inkább a lennon-i szellemiség sugárzik, semmint Krisztusé.
Az ember szinte jobban teszi, ha inkább visszakapcsolja a sláger rádiót. Ha már a szellemiség ugyanaz, ott legalább néhány fokkal magasabb a színvonal és nem a Messiás neve mögé bújva tapodják meg azt.
A következmény, miszerint: irtassék ki, már és még nem fizikai síkon történik, mivel már a Kegyelem idejét éljük, ami még tart. Hanem szellemi értelemben ma számunkra. Többek között épp abból áll, hogy sokan, inkább valóban visszakapcsolják rádióikat, mások pedig egyszerűen továbblépnek és nem növelik az adott gyülekezet sorait. Maguktól elhatárolódnak, azaz meghalnak a kapcsolódások. A szolgálat pedig szellemben kiüresedik tartalmától és megindul a lassú kihalás folyamata, mely annak jele, hogy a Szent Szellem hátralép, mert az emberek visszavették Yahushua Főpaptól a közösségek és a benne levő egyének működtetését.
Ruach HaKodesh ilyenkor csendbe kivonul és az ezekből az engedetlenségekből való megtérésekre vár, hogy végre visszakapja a hatalmat és vezetést az emberek kezéből.
Lásd még: A Tanítványok Cselekedetei
Szerző: Sipos Richard | jan 24, 2014 | Semoth
A hetiszakasz szinte kizárólag törvényekből áll.
Így a gondolatok a következő írásokban olvashatók:
A héber rabszolga törvényei
Halálbüntetés (az ÉLET kezdete)
Bizonyíték nélküli vád
A megkövezett állat húsának tilalma
Az özvegyek és az árvák
A bírák tisztelete
A vezetők tisztelete
A széttépett állat húsának tilalma
Szegénynek ne kedvezz
Gazdagnak ne kedvezz
Az állatok tisztelete
Szerző: Sipos Richard | jan 17, 2014 | Semoth
Jitro az első prozelita
Elérkeztünk az egyik legfontosabb hetiszakaszhoz, ahol történetünk legmeghatározóbb eseményét olvashatjuk:
Yahuwah Törvényének a kinyilatkoztatása.
Szembetűnő, hogy a kirekesztéssel, a más népek lenézésével vádolt zsidóság, identitásának leglényegesebb eseményét leíró szakaszt egy idegen nép, mely később egyik legnagyobb ellenségévé válik, midián pogány papjáról nevezi el. Azon túl, hogy Mózes apósáról van szó, Jitro ezt a tiszteletet elsősorban annak köszönheti, hogy ő volt a történelem első betérő prozelitája, legalább is akiről a Biblia beszámol.
Jitro vigyázott Mózes vagyonára, feleségére és gyerekeire. Elhozza őket, segít, nem terheli le vejét, hanem elhívásának betöltését segíti. Majd bizonyságot tesz hitéről, miután meglátta Yahuwah hatalmát a zsidó nép látványos kiszabadítása révén Egyiptomból. Ekkor jelenti ki Yahuwah kizárólagosságát a többi isten felett
és az úrvacsora egyfajta előképeként, megtörik vele a kenyeret a papok.
Amint megtörtént a néphez való csatlakozása, el is kezdi konkrét szolgálatát továbbra is Mózes irányába és ajánlja neki Yahuwah-i sugallatra, hogy ossza meg feladatait 70 bölcs férfivel, hogy csak a nagyobb ügyekben kelljen Mózesnek ítéletet hoznia. Ezt a tanácsot Mózes meg is fogadja és így válik szabaddá arra, hogy teljesebben betöltse elhívását és folytathassa útját. Ha egyedül Mózesnek kellett volna minden ügyben bíráskodnia, ideje nem maradt volna Yahuwah elé menni és szellemben folyamatosan táplálni Yahuwah-val a kapcsolatot imában, az ő esetében gyakran “négyszemközt”. A törvény egy olyan fajta betartatására kényszerült volna, mely a leírt, betű szerinti gépies módon történt volna. Kimondható, hogy Jitró egyfajta elfarizeusodástól óvta meg vejét e-jótanácsa által.
Szerző: Sipos Richard | jan 10, 2014 | Semoth
Átkelés a tengeren
Mindannyian tapasztaljuk Yahuwah gondviselését oly mértékben, mintha tengerek nyílnának meg előttünk. Hívő életünk során adódnak olyan helyzetek, amikor egyszerűen ki vagyunk hozva egy bizonyos helyzetből, úgy, hogy az üldöző belefullad saját dühébe, mi pedig folytatjuk utunkat száraz lábon. Közben
a világ és annak minden veszélye, mint hermetikusan elzárt fal vesz körül minket,
és bár eléggé félelmetes látvány önmagában, mégsem ér el. Egy megtérő ember számára Egyiptom és a fáraó gyakran nem más, mint a saját hitetlen, vagy akár hamisan vallásos családja, régi barátai, ismerősei. Minden erejükből igyekszenek meggátolni, hogy kimenjünk a pusztába és Yahuwah-nak valódi áldozatot mutassunk be, saját magunkat. Majd látványosan elzárja őket Yahuwah, hírtelen lecsitul az ellenségeskedés, mintha a tenger mélyébe fulladt volna a bennük dübörgő egyiptomi sereg. Mi pedig tovább haladunk és átkelünk a túloldalra, ahol új életünk elkezdődhet.
Van azonban egy másik történet a szentírásban, mely vízről és tengerről szól. Ott Mesterünk jelenik meg vihar közepette vízen járva. Itt már olyan gondviselésről van szó, ahol egy bizonyos szellemi kort elérve, már saját felelősségünket, saját emberi erőnket és hozzájárulásunkat elvárja Yahushua, hogy bizonyos próbákon átmenjünk. Itt a tenger nem a két oldalunkon tornyosul, mi pedig nem benne gyalogolunk át, hanem talán kicsit „szerényebb” csoda révén,
a világ tengerének felszínén kell menetelnünk.
Ha már nem vagy a világé, nincs szükség azt sem megítélni, sem félretolni, hogy eljuss egy pontról a másikra. Neked akkor már tudnod kell, hogyan érintkezz vele a-nélkül, hogy visszasüllyedj benne. Egyre inkább tudnod kell, miről szól az, hogy a világé nem vagy már, de benne kell megtartatnod a világban. Itt már saját felelősséget kell vállalnod szellemi életben maradásodért.
Yahuwah olyan mértékben vezet minket hívő utunkon, amilyen mértékben van tapasztalatunk, erőnk, látásunk és bölcsességünk egy adott próbában. Amihez kicsik, gyengék vagy tapasztalatlanok vagyunk, Yahuwah nagyobb és látványosabb megoldásokat ad. Így élhetjük meg azt, hogy egy teljesen váratlan megoldást kapunk egy adott problémára. Ha pedig már voltunk hasonló szorult helyzetben, akkor a Messiás már hív, hogy add a kezed, de viszont lépj a vízre és menj saját lábadon. Én előtted vagyok, de már tudsz járni a vízen, nincs szükség, hogy ismét kettényíljon a tenger előtted.
Amikor látjuk a bajt, gyakran megállunk a parton és várjuk, hogy a tenger kettényíljon. Közben elképedünk, hogy miért nem jön Yahuwah segítsége, mint eddig, miért állunk egyhelyben oly régóta. A válasz többek között talán ebben rejlik. Hasonló helyzetből kihoztalak már, most már tudnod kell az utat, lépj vízre és jöjj. Várakozásunkkal valójában hasonlóvá tesszük magunkat az akkori kivonult nemzetséggel. Mely újra és újra ugyanazokon a próbákon zúgolódtak és nem tudtak továbblépni. Számtalanszor kaptak enni és inni mégis hitetlenné váltak amint kicsit kiüresedett a gyomruk vagy kiszáradt a szájuk. Ennek következménye pedig az lett, hogy ki kellett halniuk, mert az ígéretet már csak a következő generáció kaphatta meg.
Szerző: Sipos Richard | dec 27, 2013 | Semoth
A bennünk levő Fáraó
A tíz csapás történetét lehet kívülállóként olvasni, mint egy mozifilmet, ahol Fáraó magatartása és lázadása Yahuwah akarata ellen megvetést és ellenszenvet idéz elő az emberben. Azonban érdemes a másik szemszögből is megvizsgálni a történetet, mert érdekes dolgok tudnak ilyenkor lelepleződni bennünk. Számomra mindig figyelmeztető ez a történet, hogy van-e még bennem valami fáraói, ami köt és nem engedi, hogy teljesen kint legyek Egyiptomból, hogy szabadon szolgálhassam az Yahuwah-t. Mert lehet, hogy kijöttem saját Egyiptomomból, megtértem, újjá is születtem, mégis marad bőven olyan tisztátalanság, amitől tovább kell tisztulni. Valóban hibának tartom, ha a Fáraóban, csak azt az idegen vad és kőszívű rég kimúlt embert látjuk e- sorok olvasatán, mert elveszítjük a lehetőséget, hogy Yahuwah a bennünk levő idegen működéseket tovább leleplezze, megítélje, hogy kitakarítsa.
Fáraó alap jelleme, hogy baj jön rá, megijed, kissé megtörik, könyörög Mózesnek és Áronnak, hogy járjanak közben Yahuwah-nál és maradjon abba az adott csapás. Majd, amikor ismét minden rendben van, azonnal ismét megkeményedik a szíve. Nagyon jellemző ránk, emberekre, hogy
csak akkor folyamodunk Yahuwah-hoz és alázkodunk meg végre előtte, amikor gond van.
Amilyen mértékben mérséklődik a baj, úgy csökkennek a mi imáink és könyörgéseink száma, annál kevesebbet járulunk Elohim elé és ugyan olyan mértékben erősödik meg a hamis önbizalmunk.
Megtérésünkkor is megéljük ezeket a lépéseket. Vérré változik minden az életünkben, különféle kártevők mindent felfalnak, betegségek jönnek ránk, úgy érezzük, hogy minden összeomlik körülöttünk, majd végül jön az első szülött halála. Saját énünk, mint első szülött, aki számunkra az első mindenek felett, a legfőbb bálvány, akinek meg kell halnia, hogy Új teremtés legyünk, ezúttal a Messiás által.
Azonban ez a folyamat folytatódik, a megszentelődés további működéseként. Újjászületett tanítványokként marad bőven mitől tisztulni, az ítéletek pedig szükségesek, hogy minden aktuális első szülött, ami bennünk ismét elsőként, legfontosabb dologként jelenik meg, tovább meghaljon, hogy megint Yahushua legyen mindenek felett.
Egyiptomi varázslók
Feltűnő jelenség, hogy Yahuwah jeleinek egy részét a fáraó emberei le tudták utánozni. Botot kígyóvá, a Nílus vízét pedig vérré változtatták, békákkal elárasztották az országot stb. Sok elmélet született erről, vajon milyen módon sikerült nekik ezeket a látványos jeleket kivitelezni. Nem szándékom az okokat keresni, egyszerűen van rá tudományos és kevésbé tudományos válasz. Kígyót lehet bűvölni, hipnotizálni, megmerevíteni, mint egy botot, majd földre dobni és újjáéleszteni. Áron botja azonban nem bűvölt kígyóból volt, hanem száraz fából. Mégis kígyó lett, méghozzá olyan amely más kígyókat képes volt elnyelni. A nagyobb csodák leutánzása valóban természetfeletti beavatkozás gyanúsak, hiszen olyan mértékűek, amit egyszerű bűvész trükkel nem lehet előidézni. A sátánnak és beosztottjainak szintén bizonyos hatalmuk van és ezt fel is használják. Ezt tették akkor, és fogják tenni az idők végén is sokak megtévesztéséhez, mikor az ígéret szerint nagy jelek tűnnek majd fel az égen és máshol.
Ami érdekes ebben a történetben, hogy fáraó akkor keményíti meg a szívét, amikor látja, hogy saját alattvalói, egyszerű emberek, látszólag hasonló hatalommal bírnak, mint Ábrahám, Izsák és Jákob Elohim-ja. Lát egy Yahuwah-tól való jelt, majd megnyugszik, mikor saját szakemberei közbeavatkoznak. Amikor például a Tíz Csapásról szóló igehirdetéseket lehet hallani, hívő emberek magyarázzák a legfrissebb tudományos kutatások és megfigyelések alapján, hogy a víz hogyan is válhatott vérré. Hiszen állítólag létezik egy alga, vagy valamilyen kórokozó vöröses baktérium, mely időnként elszaporodik a Nílus vízében vörösség téve azt, mely minden életformát kiolt maga körül. Ebből kifolyólag a dögök felhalmozódásának következményeként megjelennek a békák és más rovarok, melyek elárasztják a térséget sok betegséget okozva. Végig tudják magyarázni, hogy Yahuwah ítéletei csupán szokványos természeti csapások folyamata, ami bár Yahuwah akaratából keletkezett, mégsem kell szó szerint értelmezni a leírtakat. Nos, a baktérium talán elszaporodhat a Nílusban, sőt talán épp ezt a kórokozót tudták valahogy megszaporítani az egyiptomi varázslók, azonban a Bibliában az áll, hogy minden víz vérré lett.
…nyújtsd ki kezedet Egyiptom vizeire; azoknak folyóvizeire, csatornáira, tavaira és minden vízfogóira, hogy vérré legyenek és vér legyen Egyiptom egész földén, mind a fa-, mind a kőedényekben. 2Móz 7:19
Nyilvánvaló, hogy Yahuwah nagy kárt tud okozni, ha egyszerűen a baktériumokat szaporítja el a folyóba, hogy az vér-szerűvé váljon, itt azonban valódi vérről van szó, a baktériumok pedig nem jelennek csak úgy meg a már kimerített kancsókba, fa- és kőedényekben. Yahuwah tud “játszani” a természettel és annak erőivel, mivelhogy azokat is Ő alkotta és irányítja azt. Azonban nagyon veszélyesnek látom, ha a világ figyelmét úgy akarjuk megnyerni, ha kicsit kedvükben járva, a tudományt túlzott mértékben bevonjuk Yahuwah Igéjének hirdetésében, ugyanis sok mai fáraó, hitetlen ember, aki hallgatja, csak arra vár, hogy valami kézzel fogható, racionális magyarázattal szépen lenullázza, megsemmisítse és hatástalanítsa Yahuwah által adott jeleket és ítéleteket. Mert nem minden esetben akkor keményedett vissza fáraó szíve, amikor megszűnt a csapás, hanem olyan eset is van, amikor saját emberei hamis hatalma emberi szintre próbálta alacsonyítani Yahuwah csapásait.
