A következő írásban megvizsgáljuk, miként kellene működnie Jézus tanítványainak a szolgálata annak tükrében, amit az Apostolok Cselekedeteiben, illetve Jézus parancsai alapján olvasunk.

Jézus szavai így szólnak:

Minekutána pedig összehívta Jézus az ő tizenkét tanítványát, ada nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására. És elküldé őket, hogy prédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak. És monda nékik: Semmit az útra ne vigyetek, se pálcákat, se táskát, se kenyeret, se pénzt; se két-két ruhátok ne legyen. És valamely házba bementek, ott maradjatok, és onnét induljatok tovább. És valakik be nem fogadnak titeket, kimenvén abból a városból, még a port is verjétek le lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Kimenvén annakokáért, bejárák a falukat, hirdetvén az evangyéliomot, és gyógyítván mindenütt. Lukács 9:1-6

Hol látni ma ezt az erőt, mely démonokat űz, betegségeket gyógyít? Látni, de igen ritkán. A sorrend pedig ez, nem prédikálunk egy, az emberek számára ismeretlen Istenről, nem a szánkkal és észérvekkel próbáljuk meggyőzni az embereket, hanem Krisztus visszük oda hátunkon, a Királyt, mint szamarak. És amikor ezt megtettük, Ő az, aki ott a helyszínen bemutatja hatalmát azáltal, hogy azok a betegségek, amiket felvitt magával a keresztre elhagyják a megkötözött embereket.

Jelek és csodák. Ez a kettő hiányzik a mai evangelizációkból.

Nem az elhadart megtérő imák adnak új életet, azok legfeljebb egy vallásos köztes állapotba viszik be az embereket, akiket sikerült meggyőzni prédikációink által, hogy jobb lesz, ha a jó oldalra állnak mielőtt ránk szakad az ég. Az embereknek látniuk kell, hogy akiről bizonyságot fogunk tenni, az eleve itt van velünk és kinyilvánítja hatalmát, hogy prédikációnk ezek után betaláljanak a szívük legmélyére.

Mert az üdvösség nem a felületes felismerésnek, hanem a következő három konkrét engedelmességi lépésnek a következménye:

Bűnbánat – Vízkeresztég – Tűzkeresztség

Miért nem működik ez ma, csak szórványosan?

A Krisztus Teste ellen elkövetet Római merényletkor, mikor az üldözés helyett, maga a birodalom felvette Krisztus maszkját, hogy tovább éltesse pogány gyökereit, az eredeti tanítványságot is teljesen szétrobbantották. A Reformáció ezen a területen nem igen hozott jelentősebb változást egészen a 19. századig.

Sokan ma kimennek az utcára hirdetni a bűnök bocsánatát, Jézus kiontott vérét és jól is teszik. Az üzenettel nincs semmi baj. A gond a sorrendiség, illetve az, hogy kizárólag megrekedtünk a szónoklatoknál, mint a régi görög-római birodalmak idején, amikor mindenki kiáll a fórumon és bibliai igazságokat mond el, próféciák betöltéséről beszél olyan embereknek, akik még a 10 Parancsolatot sem ismerik, sosem olvasták a Bibliát, Jézusról annyit „tudnak”, hogy karácsonykor született, és a szűz Mária fiacskája volt.

Nem ismerik a próféciákat, nem fognak rádöbbenni, hogy jaj tényleg megíratott. Továbbá a Hellén gondolkodás annyira velejéig benne van még mindig a leg megreformáltabb hívekben is, hogy folyamatosan az értelemre, az ész meggyőzésére fókuszálnak.

A hitetlenek pedig legtöbbször azt mondják és joggal, hogy: “hiszem, ha látom”. Bizonyítékokat akarnak és ezt kérik tőlünk. Mi ezen pedig felháborodunk; mondván, hogy a hitbeli dolgokat nem lehet és nem is kell bizonyítani, holott nekik van tökéletesen igazuk. És Mesterünk is ezt várja el tőlünk, hogy Őt vigyük oda és engedjük, hogy általunk működjön és bebizonyítsa nekik hogy Ő élő és ható. Az emberek jogosan kérik a bizonyítékot. Ezek pedig nem mások, mint

a jelek és a csodák melyek faltörő kosként teljességben utat nyitnak az emberek szívéhez, hogy befogadják Krisztus Evangéliumát

Ahogy egy nőt sem lehet előjáték nélkül meghódítani, mert ez esetben erőszakos cselekedett lenne. Ha mégis megadja magát, az sosem lesz igazi szerelem/házasság, legfeljebb behódolt rabszolgánk, de nem szabad szolgatársunk.

Akik felé szolgálunk, azok szívét kell elsősorban megnyitni, Krisztus erőt, hatalmat és Szeretetet megmutatni szemük láttára, hogy aztán egyértelmű legyen, hogy Krisztus igaz volt, igazat mondott. Így juthatnak csak el igaz bűnbánatra, mint első lépés.

A Szent Szellem kitöltetése utáni első kiküldtetés és szolgálat

Péter és János pedig együtt mennek vala fel a templomba az imádkozásnak órájára, kilencre. És hoznak vala egy embert, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta vala, kit minden nap le szoktak tenni a templom kapujánál, melyet Ékesnek neveznek, hogy kérjen alamizsnát azoktól, akik bemennek a templomba. Ez mikor látta, hogy Péter és János a templomba akarnak bemenni, kére ő tőlük alamizsnát. Péter pedig mikor szemeit reá vetette Jánossal egyben, monda: Nézz mi reánk! Az annakokáért figyelmez vala reájok, remélvén, hogy valamit kap tőlük. Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem amim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj! És őt jobbkezénél fogva felemelé, és azonnal megerősödének az ő lábai és bokái. És felszökvén, megálla és jár vala és beméne ő velök a templomba, járkálva és szökdelve és dícsérve az Istent. És látá őt az egész nép, hogy jár és dícséri az Istent: És megismerék őt, hogy ő volt az, aki alamizsnáért ült a templomnak Ékeskapujában; és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, ami történt vala ő vele. Mikor pedig ragaszkodék Péterhez és Jánoshoz az a sánta, aki meggyógyult, az egész nép álmélkodva összefuta ő hozzájok a tornácba, mely Salamonénak neveztetik. Mikor pedig ezt látta Péter, monda a népnek: Izráel férfiai, mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek mi reánk, mintha tulajdon erőnkkel vagy jámborságunkkal míveltük volna azt, hogy az járjon? ApCsel 3:1-12

Majd folytatódik Péternek a nép előtt Jézusról tett bizonysága.

Itt is látjuk mennyire megfeledkeztünk arról, hogy szolgálni úgy lehet a leghatékonyabban, ha hitben engedjük, hogy

Krisztus előttünk járjon és jeleit/csodáit véghez vigye.

Így tesz bizonyságot arról, hogy mi, szólgálói Benne vagyunk és érdemes most ránk hallgatni.

Az evangélizációnál mindenféle hívő ember kimegy szónokolni, úgy hogy valójában ő megy Krisztus előtt, hogy bemutassa másoknak. A világ azonnal látja, hogy emberileg erőlködik és semmilyen szellemi erő nem támogatja, csak elhadarja azt a tananyagot, melyet egyháza megtanított neki.

Hasonló helyzetben vannak, mint az ApCsel 19:11-17-ben olvasható zsidók, akik nem voltak Krisztusban és Jézus nevére hivatkozva próbáltak démonokat űzni.

Ha Krisztusban is van a szolgáló, de nem úgy szolgál, ahogy Jézus parancsolta, használván az ő erejét és hatalmát, úgy járunk, mint ez a két zsidó, amikor nem a démonok, hanem azok akik felé szolgálunk, megmosolyognak és továbblépnek. Mi pedig szellemben széttépve és megfáradva térünk haza.

De ha meg is térítünk valakit, ha be is merítkezik, sőt megkapja a Szent Szellemet és Újjászületik, óriási áldás, de sokkal ritkább eset és aki így kapott új életet, úgy fogja tovább adni, ahogy maga is kapta, erőtlenül, hatalom nélkül és szolgálata részleges és gyengébb lesz, mint amit Jézus szánt neki eredetileg.

Lehetnek így is gyümölcsök, de mennyivel gyümölcsözőbb az a szolgálat, mely az eredeti kiküldetési utasítások szerint működik.

Kimentek és ördögöket űztek / gyógyítottak

A nyomorék embertől a templom pitvarában Péterék nem kérdezték meg, hogy bűnösnek érzi-e magát, fel van-e készülve, megbocsátott-e mindenkinek, hogy megtudjon gyógyulni. Nem, hanem

egyből a gyógyulást kínálták fel neki és parancsukra meg is történt.

Hamis tanítás az, miszerint az Apostolok Cselekedetei idők és körülmények mások voltak, mint a mieink, így másképp kell csinálni a dolgokat ma. Szemmel láthatóan, az mai emberiség olyan lelki és értelmi hanyatlásban van a korábbiakhoz képest, mivel egyre inkább veszi át agyunk funkcióit a mesterséges intelligencia, hogy a jelek és csodák szükségszerűbbek, mint valaha.

De minimum kijelenthető, hogy Jézus, így a Szent Szellem, egyszóval YHWH, most és mindenkor ugyanaz. Ha akkor így működött, ma sem lehet másképp. De sajnos a mi hívő agyainkat átmosták többszörösen a hellén szellemiséggel és nem értjük, nem merjük vállalni az eredetit, mert félünk, nem hiszünk benne, mi lesz, ha mégsem sikerül, stb.

Addig kell kitartóan csinálni amíg át nem tör. Mint más területeken is így van. Kérni tiszta szívvel a hamis egyházi teológiák kisöprését szellemünkből az eredeti visszaállításával.

Erről szól a tanítványi élet, hogy hibázunk és folyamatosan tanulunk.

Továbbá keresni testvéreket, szolgálókat, akik már ebben a munkában benne vannak.

Benned is megfordult?

Úgy gondolom, hogy akiben él Krisztus, érzi, ha szolgálatai hiányosak. Gyakran ráfogjuk, hogy az egyre romlottabb világ és egyre gyarlóbb lázadóbb emberek az okai ennek. Valóban így is van, de a mi oldalunkról az oka az, hogy a reformáció mindig megáll egy-egy pontnál és nem megyünk tovább. Nem könyörgünk azért, hogy minden úgy legyen, mint az ApCselben, akár még az is, hogy közösségben élünk és mindenünk közös!

Ne érezz lelkiismeret furdalást, ha nem úgy szolgáltál eddig, hogy Jézus eredetileg elrendelte. Te is meg voltál tévesztve, hiányos tanításokat kaptunk és a tudatlanság idejét elnézi az Úr. Ne gondold azt sem, hogy amit eddig tettél, az mind hiábavaló volt, vagy szemét. Nem. Mert a magokat elvetetted. Lehet, hogy rossz földbe, mivel nem „szakszerűen” csináltad, de ezeket a magokat a Szent Szellem a helyére tudja juttatni. Hiszen héberül a Szellem: Ruach, ami a szelet is jelent és oda tudja fújni ahová akarja.

De a továbbiakban ne kelljen utánunk söprögetnie senkinek, egyből tanuljuk meg hol a jó föld és mik a valódi Szellemi eszközök, amelyeket kaptunk, hogy tanítvánnyá tegyünk minden népet.

Lásd még: Shavuot – Pünkösd

richard.sipos/zeev.shlomo/2022/9/7

Pin It on Pinterest

Share This