Az Egyház eredeti felépítése és vagyonkezelési rendje

Talán furcsának tűnik, hogy amikor Yahuwah gondoskodó és a mindennapi kenyerünket biztosító bizonyságáról írok, akkor egy, az antikrisztusi erők által cinikus módon használt mondatot ragadok ki. Sátán, mint Elohim majma ezúttal sem talált ki semmit saját magától, így ezzel a mondattal se tévesszen meg senkit!

Amikor az antikrisztus bábjainak szájából jön ki, jogosan háborodik fel az ember, mivel aljas szándék és törekvést takar. De ismét az a helyzet, hogy az ellenség egy nagyon nemes eszmét, sőt ígéretet akar kisajátítani és mi hívők sem vesszük észre, hogy ebben a mondatban rejlik egy igen lényeges kincs, amit rég elveszítettünk, elvetettünk és melyhez ideje lenne visszatérnünk, megélnünk.

Nekünk nincs és nem is lehet semmink ezen a világon.

Ahogy Urunknak sem volt hol lehajtania a fejét. Nekünk mégis házak, autók, munkaszerződések, vagy cégek vannak bejegyezve neveink alatt és ezért igen nagy hálákat is adunk Elohim-nak, mégis úgy kell ezeket kezelnünk, mintha nem a miénk volna.

Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják; Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. Máté 6:19-21

Talán te is észrevetted magadon, minél kevésbé kötöttek az anyagiak, annál szabadabb és tisztább voltál szellemben! Nem a szegénység evangéliumát hirdetem, hanem az Evangéliumot minden szegény- és siker- hamisító jelzőtől mentesen. Az eredeti ígéretekről szólok, ahol a földi vagyon is áldás, amennyiben pont annyi adatik számunkra amennyire szükségünk van.

Se kevesebb, se többet.

Mert két súlyos hiábavaló hazugság létezik a kereszténységen belül. Két egymással szemben álló szélsőség, mely egymást gerjeszti és táplálja, emberek sokaságát pedig szellemi és fizikai rabságban tartja:

A siker evangélium és a szegénység evangéliuma. Az egyik, mely eszközként használja a Mindenhatót, a másik, mely Yahushua és Ruach HaKodesh helyett önmegváltás és önmegszentelődés bűnébe esik.

Mi pedig bölcsen kerüljük mindkét bolond tanítást és kérjük Atyánktól azt, amit Ágúr a példabeszédekben:

A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel. Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda Yahuwah? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Elohim-om nevével! Példabeszédek 30:8-9

A tized kérdését most nem kívánom kifejteni, de lényegében

a mi tizedünk Yahushua HaMashiah-ban nem más, mint teljes lényünk és vagyonunk, azaz mindenünk.

Amikor mindenünket odaszánjuk Elohim oltárán, akkor nem lehet többé kérdés, hogy mi lesz a holnappal. Hiszen Elohim gondoskodik személyesen a mi holnapunkról. Aki pedig még mindig fél, annak nincsenek teljességében odaszánva a dolgai, életének bizonyos területei, konkrétan az anyagiakhoz való viszonya. Ilyenkor az a gond, hogy még mindig nem tudjuk elfogadni feltételek nélkül azt, amit Elohim adni akar és amit még nem látunk. Nehéz az embernek elfogadni, hogy nem tud előre tervezni, nem tud előre bespájzolni, félretenni pénzt, konzervdobozt, terveket, bármit.

Férfiaknál az anyagiak kérdése, párosulva a nőkkel való viszonnyal a legkényesebb kérdések, amivel meg kell küzdenünk.

Ez volt Urunk Yahushua HaMashiah kérése a gazdag ifjú iránt is, vagyonának feladásával. Nem kellett volna tovább gyűjtenie magának és aggódni, hogy mi lesz az összegyűjtött javakkal, megmaradnak-e, lesznek-e még, lesz-e több is stb. Vagyonának szétosztása által a testvéri közösséget éltethette volna, melyben neki is meg lett volna a saját és pontos helye és feladata. Aki mennyei kincseket gyűjt, azaz saját magát engedi Ruach HaKodesh által felépíteni, majd továbbadja az Evangélium hírét és hirdeti másoknak a bűnök bocsánatát, az Újjászületést és a Betöltekezést, annak a földi javak is abban a mértékben adatnak meg, hogy ezt a munkát akadálytalanul tudja végezni. A gazdag ifjúnak fel lett ajánlva, ami nekünk is:

mehetünk tovább Yahushua-val, kevesebb személyes vagyonnal, de óriási és örök családdal, testvérekkel körülvéve, a nélkülözést és a fényűzést egyaránt mellőzve.

Ekkor fogjuk megérteni és látni beteljesedni az ígéretet, mely így hangzik:

Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Elohim-nak országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja. Máté 6:31-34

Ahogy a Szent Föld sem a zsidó nép birtoka, hanem jogos és egyedüli legitim lakosa csupán, a mi házaink és egyéb tárgyi vagyonunk Yahuwah dicsőségét kell, hogy szolgálja, illetve jó, ha hangsúlyozottan Őt nevezzük ki mindenünk felett tulajdonosnak, mert akkor lesz rajtuk áldás és védelem.

A gondviselés működése

De úgy gondolom, hogy ennél sokkal radikálisabb életmódot kellene élnünk az Ő követőiként 2000 év óta. Egy olyan életformát, ami egykor elindult, ahogy olvashatunk róla, sajnos mégis megszűnt és feledésbe merült.

Valóban jó, hogy saját nevünkre be van jegyezve bármi?

Nem ez jelenti a kísértés legnagyobb forrását, melybe legtöbben beleesnek, hogy hívők, mégis terheli és emészti őket szellemben és fizikailag az anyagiasság és a pénz? Van vagyonunk, így, mint a világiaknál, ráérzünk az ízére és mindig több kell, illetve féltjük azt, amink van. Mert az fél a molytól, a rozsdától és a tolvajtól, akinek saját vagyona van. Aki pedig csak kezelője a Király vagyonának, sosem fél attól, hogy bármi gond lesz, mert tudja, hogy bármi is történik vele, az a Király megengedő akaratában van, pontos célja van akkor is, ha nehézségek érnek. A végén pedig még az is áldássá tud fordulni, ami az elején átoknak tűnik, akár kamatostul visszakapunk, vagy még jobbat annál, ami elveszett, megkárosodott.

Továbbá, a mi Királyunk egyben Vőlegényünk is. Ha férfi vagy is, szerepünk vele szemben hasonló ahhoz a nőhöz, aki normálisabb időkben valóban a helyén volt és szívvel-lélekkel boldogan foglalatoskodott a háztartás körül, a kertben és a gyerek nevelésével, amíg a férfi nehezebb munkával megművelte a földet, melyből jól laktak. A férfi teljes ellátást biztosított feleségének és gyerekeinek, így nem kellett félnie attól, hogy valami elromlik és nem tudja pótolni, valami veszély felbukkan és nem tudja megvédeni magát és gyerekeit és főként nem tud mit főzni, mert nincs miből.
Nekünk a Messiás-ban élő férfiaknak hasonló a viszonyunk Yahushu-ával. Ő a fej, Ő véd, Ő biztosít, Ő pótol, Ő állít helyre és az Ő esetében még gyógyít is. A gyerekek nevelésével és a kert gondozásával kell foglalkoznunk. Az evangelizálás, majd a tanitványozás és az érett testvérek erősítése a mi feladatunk az Ő testén – a házon belül.

Messiási kibuc

A testvéri közösség tekintetében pedig vannak a modern világban is példák. Az Amish-ok is azok lehetnek. Farizeusságukat leszámítva, a közösség felépítése, az egymáshoz való viszonyuk és a közös munka tekintetében igen sokat tanulhatunk tőlük. De van a Választott Népnél is hasonló minta a közel-múltból és -keletről.

Itt is érdemes a zsidóságnál keresni valami eredetibb mintát,

arról, hogy miként kellene Krisztusban viszonyulnunk a pénzhez, az anyagiakhoz, tárgyakhoz, a munkához és egymáshoz testvérek között. Nem a zsidó üzletemberek és bankárokra gondolok itt, a vallásos közösségekre még kevésbé, hanem azokra az izraeli telepesekre, akik a 70-es évekig gyönyörűen működő közösségi formában éltek a híres kibuc-okban.

Írásommal nem a kommunista/szocialista eszméket akarom keresztyénesíteni, hanem rámutatni, hogy éppen ezek a hamis ideológiák vették át és lopták el tőlünk az eredeti mintákat.

Az első zsidó telepesek is a szocialista és egyéb antropozófia tanok alapján hozták létre és működtették ezeket a közösségeket és nem Elohim kijelentett Szava és akarata, a Tóra szerint. Ezért a kibucok nem is élték túl a 21. századot, mert hamis alapokon álltak. Arra viszont jók, hogy megnyissák a szemünket arra az eredeti mintára, melyeknek legalább árnyékai voltak.

Nem szabad engednünk elrabolni tőlünk a hamis ideológiák által az áldások legfőbb gyökerét, a Messiás Testének eredeti szerkezeti formáját, ahogy olvassuk az Apostolok Cselekedeteiben. Mert többek között a szocialista és kommunista sátáni rendszereknek a súlyos és káros hagyatéka abban is áll, hogy ellopták, majd hamisították és így bemocskolták

azt a közösségi formát, mely kizárólag Elohim uralma és vezetése által működőképes.

Korábban írtam arról, hogy az ellenség miképpen előzi be Elohim igazságait, működését, próféciáinak beteljesedését azáltal, hogy létrehoz egy hamisítványt, melyet idő előtt, az eredeti megjelenése előtt, bedob, hogy az igaziról elterelje a figyelmet. Lásd: Megtévesztés Eszközei 1 – BEELŐZÉS

A mi messiás szerinti kibucunk, azaz életünk, kapcsolódásunk a testvérekhez, működésünk, szolgálatunk, földi munkánk és lakhelyünk úgy kellene, hogy kinézzen, ahogy a következőekben olvashatjuk:

Most azért, Yahuwah, tekints az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet, A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak, a Yahushua neve által. És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, ahol egybegyűltek; és betelének mindnyájan Ruach HaKodesh-sel, és Elohim beszédét bátorsággal szólták. A hívők sokaságának pedig szíve-lelke egy volt; és senki semmi marháját nem mondta magáénak, hanem nekik mindenük közös volt. És az apostolok nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Yahushua feltámadásáról; és nagy kegyelem volt mindnyájukon. Mert szűkölködő sem volt ő közöttük senki; mert valakik földek vagy házak birtokosai voltak, eladván, elhozták az eladottak árát, És letevék az apostolok lábainál: aztán elosztatott az egyesek közt, amint kinek-kinek szüksége volt. Apostolok Cselededetei 4:29-35

Mi előzte meg ennek a tökéletes közösségi formának a megjelenését?

1 – Yahuwah egyedüli uralmát kijelentették.
2 – Védelmét kértek
3 – Szolgálatra bátorságot, szellemi fegyvereket, jeleket és csodákat kértek.
4 – Egységben voltak, így betöltekeztek Ruach HaKodesh-el

Ekkor kapták meg közösen miként éljenek együtt és kapcsolódjanak egymással.

Amint az Ószövetségi Törvény általánosságban véve az Apostolok Cselekedeteiben leírt Shavuot-i napon teljesedett be Ruach HaKodesh kiáradása által, úgy azon belül a választott nép társadalmi felépítéséről és működéséről szóló törvények szintén az ApCsel-ben valósultak meg a legtökéletesebb formájában, amint olvassuk a 4. fejezet 32-től az 5. fejezet 16-ig.

Világiasan megélt testvéri kapcsolatok

Az Apostolok Cselekedeteiben leírt minta az a működés, melynek ma is jellemeznie kellene az Egyházat.

Mind az Atya, mind a Fiú, mind Ruach HaKodesh/Szent Szellem és annak Szava ma és mindenkor ugyanaz.

Ami pedig ott le van írva, az akkori Egyház összes jellemzőjével együtt, a közösségi élet is, mint a nyelvek fajtái, a prófétálás, a jelek, a csodák és a gyógyulások ma és mindenkor ugyanazoknak kell lenniük és maradniuk.

Emberi erővel nem kivitelezhető, nem is szabad erőltetni.

Kizárólag Ruach HaKodesh vezetése alatt működhet, ahol mindenki egységben csak Elohim-ra hagyatkozik.

Ebben az esetben nem lenne szabad, hogy más-más társadalmi és anyagi szinteken éljenek a testvérek.

Nem kellene, hogy zavarjon, ha feltételezzük gépész, vagy építész mérnök vagyok (hogy a piac egyik legjövedelmezőbb szakmáit hozzam fel példaként), hogy az irodáimat takarító személyek, akik időben, erőben lehet, hogy még többet is, de mindenképp hasonló energiát fektetnek bele munkájukba, azok nélkülözzenek és életük egy örökös küzdelem legyen, miközben az én legfőbb problémám, hogy üzleti partnereimet melyik étterembe hívjam meg, melyik távoli országba repüljek el nyaralni, vagy melyik budai ingatlanba fektessek be, hogy még több hozományhoz jussak.

Mert a munka egy egység, amely összeomlik, ha bármelyik láncszem megszakad vagy megszűnik létezni. Egymástól függünk. A sebész nem tud sikeresen végrehajtani egy műtétet anélkül, hogy mellette lennének asszisztensei/ápolói, és anélkül, hogy a műtőt előzetesen alaposan kifertőtlenítették volna.

Ha eltávolítjuk a mellékszereplő színészeket, a főszereplő egyedül marad a színpadon vagy a filmben. A mű értelmét veszti és bármilyen jó is legyen a megmaradt színész, az előadás nehézzé és emészthetetlenné válik, a nézőtér pedig hamarosan kiürül.

Aki valósággal betöltekezett Szellemben, meg kell értenie, hogy a többlet IQ és lehetőség, tanulási, anyagi helyzet, jó családban való születés téged semmiben nem jogosít fel arra, hogy másik testvéredhez képest ilyen mértékben eltérjen az életviteled.
Ez a felfogás világi, törvénytelen, könyörtelen, mélységesen emberi és önző.

Hol látni olyan közösséget (gyülekezetet), ahol nem ezek a farkastörvények vannak általánosságban elfogadva. „Hát ez van”, mondják magukban. „Azért imádkozzunk, hogy legalább a sikeresebb farkasok közé tartozzunk!”

Ez sajnos máig az egyházakban elfogadott szemléletmód. Ismét a világból átörökölt, Elohim Törvényei helyreállítása helyett a „csak Kegyelem és Szeretet”-ről prédikáló közösségek emberi önzés és szeretetlenség megnyilvánulásai ezek. Amikor észre sem vesszük, hogy a számukra igen kényelmes világból örökölt embertelen és emberközpontú gondolkodási formákat egyszerűen beasszimiláljuk a Messiás Testébe. Majd onnan fentről, megtelt zsebeinkből, néha beadjuk a tizedet és az adományt. Jó esetben közvetlenül a rászorulóknak, de általában a gyülekezeti perselybe, hogy lelkiismertünk – ha mesterséges módon is – de tiszta maradjon. És miközben hálát adunk az Úrnak, észre sem vesszük, hogy továbbra is a mammon uralkodik pénzügyeinken.

Így ragaszkodik saját javaihoz a kortárs tanítvány, amelyet saját munkájával szerzett, amelyet saját jóléte érdekében gyakorol, és már fel sem merül benne a kérdés, hogy egyáltalán miben is különbözik világi felebarátjától?

Mindaddig, amíg Krisztus testének modellje a kapitalista amerikai kereszténység mintája marad, és nem az eredeti ApCsel-beli, addig semmiféle ébredésre és megújulásra nem lehet számítani.

Ha a teljes csomagot nem fogadjuk el, akkor nem működik az ajándék többi része sem. A teljes élet átadás alap feltétel, semmit nem tarthatunk meg.

Sajnálatos módon ez az anyagias szemléletmód talán pont azokra a közösségekre a leginkább érvényes, akik a Pünkösdi áldások és működések alapjára jöttek eredetileg létre.

De ha valóban az ApCsel-ben leírtak pünkösdi szellemiségben gondolkodunk, akkor be kell látnunk hogy egy szakmunkásnak nem lenne szabad jobban nélkülöznie, mint egy orvosnak, vagy építészmérnöknek.

Ez utóbbiaknak több jövedelmük lesz, mivel az igazságtalan világból szerzik, de amint a közös élettérbe visszalépnek, akkor a közösbe le kellene mindent tenni az alacsonyabb jövedelműekkel együtt, hogy mindenki a szükségletei szerint kapja vissza.

Így lesz a pénz megszentelve és megáldva!

Továbbá, ha valaki jobb családba született, jobb gyermekkora volt, jobb a genetikai állománya, mert rendezettebb környezetben fogant, ahol nem volt „annyi” bűn, alkoholizmus, stb, nagyobb szűrkeálománnyal jön a világra, előnyösebb fizikai vonásokkal, mely a világban alapjából több ajtót és lehetőséget nyit számára, azt jelentené, hogy Elohim Országának tagjaként mindezeket a kiváltságokat át kellene örökítenie és ott tovább működtetnie? Mindezt Krisztus Testében, újjászületett hívőkként is így gondoljuk?

Több kérdés felmerülhet, amikor igyekszek egy alacsonyabb végzettséggel, képesítéssel rendelkező embernek a jogait védeni a másik táborral szemben:

A diplomás többet tanult?
Igen, mert olyan adottságokkal született, hogy nem okozott gondot számára, sem szellemi, se anyagi síkon. Továbbá, amíg diák volt, addig sem kellett elmennie dolgozni akár már 16 évesen, mint hátrányosabb helyzetű embertársa, hanem 10, akár 15 évvel később állt munkába, mert megtehette. Addig is eltartott diákként magának szerezte a tudást, amíg szegényebb társa már kemény és éveken át tartó fizikai munkát végzett. Sőt ez utóbbi addig is fizette azt az adót, amiből az állam finanszírozta tanulmányait. Mindezt gyakran az egészség és a test számára megterhelőbb munkakörben, mint amilyenben valaha kerül az, akinek diploma van a kezébe.

A világ is korábban küldi nyugdíjba a melósokat, gyári munkásokat, mint a szellemi és irodai munkát végzőket…

A magasabb beosztás annyival nagyobb felelősséggel is jár!
Ha épp az orvost vesszük példaként, akkor elmondható, hogy ha rendbe lenne hitünk, talán nem is lenne rájuk szükség, legalábbis nem ebben a mértékben. A mérnök, jogász, közgazdász pedig inkább valamiféle Bábel tornya-szerűen növekvő világot épít szakmáján keresztül, mint a Szellemi Szentélyt, az Egyházat. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet, nem kellenek az ilyen szakmákban dolgozó testvérek, de abban a formában, ahogy az ma történik, bizonyára nem. Továbbá a többlet felelősség, a többlet izgalommal és kihívásokkal is jár, ami épp, hogy a motivációt növeli. A motiváció az egyik fő mozgatórugója annak, hogy valaki jól érezze magát abban, amit csinál. Amikor az ember motivált, akkor máris megkapta azt a legmagasabb jutalmat, amire emberi lélek vágyhat.

Nincs annál fájdalmasabb érzés, mint amikor a motiváció elapad és nincsenek célok. Minél „magasabb”, vagy „fontosabb” beosztásban van az ember, annál inkább csökken az esélye, hogy ez megtörténjen.

Viszont nem létezik alacsonyabb szintű munka.

Minden szakma fontos és nemes, ha jól végzik és mindegyiket lehet motiválva jó lelkiismerettel végezni. Takarítás nélkül egy ügyvédi iroda sem menne sokra, csakúgy, mint egy sebész, vagy közgazdász.

Az, hogy kit, hogyan és miért becsül meg a világ, az legyen a világ dolga.

Elohim nem azt nézi, hogy milyen diploma és tanulmány van az ember zsebében, hanem milyen szívvel és mennyi energiabefektetéssel végzi a munkáját.

Elohim a verejték mennyiségét nézi, az elvégzett munkát és az ahhoz való hozzáállást, hálaadást, lelkesedést, ki mennyire az Ő dicsőségére végezte, mint aki Neki dolgozik elsősorban. Továbbá a világi felettesek iránt tanúsított alázatot és tiszteletet.

Ha ugyanannak a Testnek lennénk teljességgel a tagjai, akkor 1Korintus 12 példázata alapján fel lehetne tenni a kérdést, hogy egyik tag miként erősödött, vagy nőhetett meg aránytalanul nagyobbra más részeihez képest.

Nem ugyanabból a gyomorból kellene táplálkoznunk, amely közös?

Ha pedig ma egy közösségen belül megvannak ezek az arcátlan különbségek, akkor több és más gyomrok táplálnak bennünket, akkor nem egy test vagyunk. A Messiás Teste pedig nem nézhet ki úgy, mint akinek tagjait Arnold Schwarzenegger és Mahatma Gandhi-ból tákolták volna össze.

Nehéz sors, mint lustaság következménye

Vannak olyanok, akik szerény sorsukat saját mulasztási bűnüknek köszönhetik. Megtehették volna, hogy tanuljanak, képezzék magukat, mégsem tették. De a Messiás Testébe bekerülve, az is, aki saját bűne miatt jutott balsorsra, mert nem használta ki talentumait, amikor világi és/vagy fiatal volt, egyszer újjászületik és ezt a sötét múltat rendezi, bocsánatot nyer rá, senki nem tehet neki szemrehányást, hogy miért van ilyen szorult helyzetben. Innentől fogva az a kérdés, hogy újjászületett emberként, új emberként, mennyire felel meg annak az új életnek, amit kapott.

Aki továbbra is lusta és parazita módon élősködni igyekszik, azt ki kell zárni a közösségből,

mindaddig, amíg ez a szellemi lepra meg nem szűnik. Ismét Ószövetségi parancsolatok adnak választ arra, miként működhet jól a Messiás Teste, ki számít jövevények, vagy idegennek-zsellérnek-napszámosnak és nem szabad összekeverni ezeknek az embereknek a jogait és státuszát.

Az Ószövetségben olvasható Izrael Népének működésére vonatkozó rendeletek Ruach HaKodesh általi beteljesedését kell kérnünk az Atyától!

Ez nem Kommunizmus vagy bármiféle más utópia, hanem Elohim Országa, mely bennünk van, így köztünk is. Ez Ígéret, és kötelességünk azért imádkozni, hogy ez az eredeti Egyházi rend helyreálljon.

Ha pedig a Messiás uralkodik felettünk és közösségeink felett, akkor Törvénye is köztünk él. Így az élősködni kívánó nem kívánatos személyektől is megóv majd bennünket, csakúgy, mint a hazugoktól, ahogy a történetben tovább olvassuk a csaló Anániás és Szafira felesége esetén.

Takarító és gépészmérnök azonos fizetésen?

Ahogy kifejtettük, a világ az, aki úgy gondolja, hogy minél több szakmája, diplomája, nyelvtudása van valakinek, annál többet ér. Ezek az embert, ha nem is sokszorosítja meg, vagy teszi értékesebbé, egóját mindenképp növelni szokta. Elohim viszont azt nézi, hogy hány izzadtságcsepp, vagy akár könnycsepp közepette végzi valaki a munkáját.

Az pedig, aki jobb családban, jobb környéken, jobb fizikai-lelki adottságokkal, magasabb IQ-val jött a világra, attól többet kérnek is majd számon a végén.

Nem azért kapott többet az ember, hogy magát építse általa és végig nézze, hogy testvére keményebb munkával épp, hogy az éhhalált el tudja kerülni fizetéséből.

Több a felelőssége egy vezetőnek, mérnöknek, vagy orvosnak? Örüljön neki, hogy több felelősséget, érdekesebb, több élvezettel végezhető izgalmas munkát kapott. Ez már önmagában egy többlet fizetség, vagy jutalom lelki szinten. Magasabban van a ranglétrán, kevésbé van kiszolgáltatva az esetleges kisfőnököknek. Miért kellene még ennek ráadásképpen a 10-20, vagy még ennél is többszörösét is megkapnia annak, aki nem dolgozik többet, csak más minőségben és felelősségteljességben?

Hangsúlyozom, hogy itt Krisztus Testén belüli működésről szólok, nem a világi rendszert akarom megváltoztatni, hanem rámutatni, hogy egy ilyen áldott, a világgal párhuzamos társadalomban élhetne és kellene élnie a Messiás Testének az eredeti ígéret szerint.

Természetesen egy mérnöknek vagy orvosnak más és költségesebb eszközökre van szüksége munkavégzéséhez. Mindenki megkapná a közösből azt, amire szüksége van szerepe betöltéséhez. De ami saját zsebpénz, ami saját eledel, az nem térhet el ilyen jelentős mértékben testvér és testvér között.

Amit az igazságtalan mammonból megszerzel és Elohim Országában megszentelődik, az igazságosan kerül szétosztásra Elohim akarata szerint.

Mindenki megkapja azt amire szüksége van. Itt is megnyilvánulhat egy bizonyos és mérsékelt módon az, hogy valaki többet kap esetenként, hiszen többre van szüksége ahhoz, hogy gyakorolja hivatását. Mert más jellegű munkája van. Természetesen egy orvos többet fog kivenni a közös kasszából, hiszen több és drágább eszközökre van szüksége, hogy működhessen. Egy mérnök hasonlóképpen. Minél összetettebb egy munka, annál komolyabb eszközöket igényel. Drágább és jobban működő számítástechnikai eszközök kellenek egy építésznek, mint egy autószerelőnek, aki nem a munkájához, hanem szabadidejében veszi inkább hasznát ezeknek, így kevesebbel be kell érnie. Aki többet utazik munkája során, nagyobb teljesítményű autót fog tudni venni, stb.

Nem egy elvakult merev bolsevik rendszerről beszélünk itt, hanem

Elohim Szellemének működése által egy szószerint valóra vált állomvilágról,

ahol a Mindenható igazsága számunkra szinte elképzelhetetlen és tökéletes módon működne.

Egy ehhez hasonló rendszer van kialakulóban most a világban: ennek a tökéletes és eredeti mintának a hamisítványa, melyet az antikrisztus épít ki jelen korunkban. Egy olyan végső világrend, ahol a vezető elit visszaveszi a nyugati világtól azt a féktelenül fényűző és pazarló életvitelt, ami a második világháború óta kialakult a nyugati társadalmakban, később nálunk középeurópában is. A covid előtti korszak, valóban fenntarthatatlan és káros rendszer volt, főként a világ annak a részére, akiktől elvonják a közös forrásokat. Csakhogy az a szellemiség, mely felelős volt ennek a káosznak a kiépítésén, most megmentőként érkezik, hogy rendet rakjon a maga módján és továbbra is saját hasznára. A cél, az emberiség leuralása egy magasabb fokozaton.

Ez az idők végi világrendszer lesz az, amelybe mi, Yahushua tanítványai már nem fogunk beleférni. Kénytelenek leszünk visszatérni ahhoz az a társadalmi és életformához, melyet a jelen írásban tárgyalunk. Amikor sem adni, se venni nem fog tudni az, aki nem veszi fel a fenevad bélyegét, akkor diplomáinkkal kibélelhetjük majd ruháinkat, hogy annál kevésbé fázzunk. Az elragadtatás sajnos úgy tűnik, hogy valóban nem a nagy megpróbáltatás előtt történik meg, ahogy sokan hirdetik, és bárha igazuk lenne. Hanem 3,5 fél évet ki kell majd birnia valahogy a Messiás Testének. Ha nem ezt a mintát követjük és állítjuk helyre, akkor csak fokozódnak majd próbáink.

Antikrisztusi részigazság / Krisztusi teljesség

A címben szereplő mondat nem csupán lopott, hanem szokásához híven az ellenség vagy hiányosan, vagy kibővítve idézi az Örökkévaló kijelentéseit, szavait, ígéreteit, mindent, ami eredeti. Mert a: „Nem lesz semmid és boldog leszel” mondatból hiányzik:

de mégis mindened meglesz!

Amikor az antikrsztus felkínálja pecsétjét, mely által az emberek tudása, lelki-fizikai állapota jelentősen javulhat, külső és emberi beavatkozás által, akkor valóban eléri az emberiség azt a látszólagos földi boldogságot, mely után mindannyian sóvárognak. Amit itt a földön el lehet érni, tudás, tudomány és technológia által, az meglesz. Tökéletes tudás és egészség, internettel, egészségügyi szervezetekkel és központtal való összekapcsolódása által, a modern-ember, a transzhumán számára szinte elképzelhetetlen ajtók és lehetőségek nyílnak meg.

Amit ma az agyunkkal boldogság forrásainak nevezünk, azt holnap meg is kapjuk. Nem lesz magántulajdonod, így nem kell aggódnod, hogy mi lesz, ha elveszíted, hiszen a központi hatalom kiutal számodra minden olyan eszközt, amire szükséged lesz, hogy folytasd ezt a hiábavaló élősködő életformát, amely alakulóban van néhány évtizede. Mint a szocializmusban, amikor az emberek önkormányzati lakásokban éltek és szinte ingyen kapták a közszolgáltatásokat (az akkori fizetések sokkal kisebb részét tették ki azok a számlák, mint a maiak). A munka is egészen másként néz majd ki, sokak nem is dolgoznak, hanem a robotok végzik el helyettük a munkát, mint a római birodalom utolsó évtizedeiben, amikor a kiváltságos szórakozó polgárok helyett rabszolgák dolgoztak. Nemsokára, mint akkor mindenki megkapja az emberi és alanyi jogon járó univerzális fizetést.

Csak egy probléma lesz ezzel, tudatosan igent kell mondanod egy olyan fejedelemségnek, aki nyíltan és már menthetetlenül a lelkedet, pontosabban a szellemedet fogja elkérni cserébe. Ekkor tudni fogod, ha még hiszel egyáltalán a halál utáni Életben, hogy a Bibliában leírt és felkínált Üdvösséget, Örök Életet és Elohim Országának állampolgárságát többé nem kaphatod meg. Mégis sokan igent fognak mondani, mert annyira vonzó lesz számukra a földi paradicsomi állapot, ahol se betegség, se butaság, se háború, se baleset vagy bármilyen egyéb kellemetlenség nem lesz többé, vagy legalábbis azt hazudják majd. A hamis Messiás hamis ígéreteket és törvényt fog majd érvényesíteni, pontosabban az eredetiekhez igen hasonlókat.

Elhiteti veled, hogy az örök élet és boldogság, béke-biztonság itt a földön valósul majd meg. Ki állhat majd ennek ellent?

Mi akik pedig ellenállunk, számunkra szükségszerű, hogy a fentebb leírt ApCsel-beli Egyház szerkezet helyreálljon, mert ha nem, akkor súlyos testi-lelki helyzetbe kerülünk. Épp az üldöztetések megkezdése fogja a Messiás Testét arra kényszeríteni, hogy elfogadja ezt az igazságot. Sajnos úgy látom, hogy magától nem fog menni. Amíg el nem kezdünk kikerülni az utcára, mint hajléktalanok.

Jobb lenne már most és igen sürgősen elkezdeni a szervezést, mert az utolsó felvonás már elkezdődött, mivel az antikrisztus felkenetése királlyá heteken belül megtörténik.

És most, hogy visszavegyünk egy másik fogalmat, amelyet elloptak tőlünk és amely nem a világ proletárjainak szól, hanem Yahushua követőinek: „Egyesüljünk”: Térjünk vissza együtt Shavuot-hoz/Pünkösd-höz, hogy Ruach HaKodesh ismét betölthessen bennünket egységben. Úgy, hogy a tizedünket, vagyis minden javunkat, méltányos módon újra szétossza közöttünk.

Elohim Országa már itt és köztünk van és már itt és most meg kellene élnünk.

Lásd még: A Tanítványok Cselekedetei, Béke biztonság – Sci-Fi vagy valóság?

VIDEO VÁLTOZAT

Pin It on Pinterest

Share This