A váltságdíj
Ha fölveszed Izráel fiainak fejszámát megszámlálásuk alkalmával, akkor adja meg mindenki lelkének váltságát Yahuwah–nak, … Minden egyes, aki átmegy a számláláson, adjon fél sékelt a szent sékel szerint, … Mindenki, aki átmegy a számláláson, húsz évestől fölfelé, adja meg Yahuwah adományát. A gazdag ne adjon többet és a szegény ne adjon kevesebbet fél sékelnél, hogy leróják Yahuwah adományát engesztelésül lelketekért. Te pedig vedd át a találkozás sátorának szolgálatára, hogy emlékezésül legyen Yahuwah előtt Izráel fiainak, engesztelésre a ti lelketekért. 2Mózes 30:11-16
A pusztai sátor alappillérei ezüstön állnak. A Messiás Teste a megváltás alapkövén nyugszik, így minden szolgálat mely benne folyik a Főpap által azok számára szól, akik megfizették váltságdíjukat.
A néphez tartozó húsz évesnél idősebb férfiak mind kötelesek voltak ezt az összeget alaptőkeként letenni Yahuwah oltárára, a Pusztai Szentély megépítéséhez. Mindenki számára elérhető összeg volt, a gazdag nem adhatott többet és a szegény nem adhatott kevesebbet. Mindenkinek volt legalább ennyi ezüstje, azaz, saját magunk, mindenki számára ingyen adomány felülről, amit szükséges Yahuwah oltárára visszahelyezni, hogy rendeltetésszerűen működjön.
Ez a szimbolikus cselekedet nem más, mint az életátadás előképe – kegyelmi időkben a nőkre is érvényes! Mikor valakiben megfogan a gondolat és az elhatározás, hogy Yahuwah-nak visszaadja saját magát, hogy Yahuwah kezében legyen sorsa és élete. Magunkat ajánljuk fel, odatesszük tudatosan oltárára és elfogadjuk Yahushua HaMashiah uralmát, hogy új élet induljon meg bennünk.
Ez a törvény a mi időnkben, a Messiás Testében, ugyanúgy a főpapnak szól. Yahushua-nak dolga beszedni azt a fél sékel ezüstöt, amit a nép tagjai elhoznak neki, hogy Őt szolgálhassák. Ez az ezüst pénz, mely szimbolizálja saját életünk átadását a Bárány Vérének elfogadása által egy olyan alap induló tőke, ami mindenki számára megadatik. Húsz évesnél idősebb férfiuk, azaz minden olyan elméjében felnött ember, vagy nő, aki felelősen meg tudja hozni a döntést, hogy életét visszahelyezi annak kezébe, aki amúgy is eredetileg megteremtette őt is személyesen.
Keresztény aranyborjak
A következőkben összekötjük az aranyborjú bálványimádását, azt a bűnt, amelybe az Egyiptomból frissen kijött nép beleesett, és amely az e-héti tórai szakasznak egyik kulcsfontosságú eseménye, néhány törvénnyel, amely ugyanebben a parashat Ki Tisszá-ban szerepel, melyek lerántják a leplet bizonyos mai aranyborjakról, amelyek gyakran jelen vannak Krisztus testében.
Olajjal való felkenetés
Ismét szóla Yahuwah Mózesnek mondván: Te pedig végy drága fűszereket, híg mirhát ötszáz siklusért, jóillatú fahéjat fél ennyit, kétszáz ötvenért, és illatos kalmust is kétszáz ötvenért. Kásiát pedig ötszázért, a szent siklus szerint, és egy hin faolajt. És csinálj abból szent kenetnek olaját, elegyített kenetet, a kenetkészítők mestersége szerint. Legyen az szent kenő olaj. És kend meg azzal a gyülekezet sátorát és a bizonyság ládáját. Az asztalt is és annak minden edényét, a gyertyatartót és annak edényeit, és a füstölő oltárt. Az egészen égőáldozatnak oltárát is, és annak minden edényit, a mosdómedencét és annak lábát. Így szenteld meg azokat, hogy szentségek szentségévé legyenek: Valami illeti azokat, szent legyen. Kend fel Áront is és az ő fiait is; így szenteld fel őket papjaimmá. Az Izráel fiainak pedig így szólj: Szent kenetnek olaja legyen ez nékem, a ti nemzetségeiteknél is. Ember testét azzal meg ne kenjék, se ahhoz hasonlót, annak mértékei szerint ne csináljatok: szent az; szent legyen előttetek is. Valaki ahhoz hasonló kenetet csinál, vagy azzal idegent ken meg, kitöröltessék az ő népe közül. 2Mózes 30:22-33
A szolgálatok, szolgálati ajándékok, illetve bármilyen tevékenység, mely a Messiás Testében folyik, kizárólag Ruach HaKodesh-sel, Elohim akarata szerinti felkenetés alapján történhet. A Főpap Yahushua az egyetlen, akinek ez jogában áll, csak Ő személyesen kenhet fel bárkit és bármit, saját szolgálata érdekében az Ő Teste, az Egyház növekedésére és megerősítésére. Bárki, aki a Szent Szellemet önös érdeke, saját emberi szolgálata, „cége”, kis- vagy közép-egyháza hasznára igyekszik működtetni, súlyos hibát követ el.
Aki pedig ilyenben van benne, ilyet lát, az törölje ki útjából az e-fajta kezdeményezéseket/társaságokat. Kérje Ruach HaKodesh egyedüli vezetését és látását, hogy ezeket felismerje, majd takarítsa el őket, ne legyen közössége velük.
Ne a bűnös egyénekkel tegye ezt, hanem a bűnnel.
És ha esetleg valakit Yahushua megbíz azzal, hogy figyelmeztesse ezeket a gyülekezeteket és azok egyes tagjait, többek között erre a szabályra, akkor menjen vissza és végezze el helyreállító, apostoli küldetését nagy türelemmel és szeretettel. Általában nem tart sokáig az e-fajta küldetés, a küldöttet legtöbbször hamar kidobják, ahogy az gyakran le van írva és olvassuk a „Nagy Könyvben”. Magunk részéről arra vigyázzunk és kérjük Elohimot, hogy ne a bánat és a keserűség növekedjen bennünk, mely farizeussághoz és szeretetlenséghez vezet. Épp az a két tulajdonság, amivel az érintett személyek visszavádolnak, hogy ezáltal mossák kezüket és ennyhítsenek lelkiismeretükön, hiszen először Ruach szokott szólni, amikor ember bevonására is szükség van, az annak a jele, hogy belülről, az emberben is szólt már Elohim, csak eddig nem engedelmeskedett. Vádjaik, mint minden hamis vád és káromlás pigmalion effektusként hat és könnyen ki is munkálja bennünk a törvénykezőt és a bűnös ember iránti szeretetlenséget. Ezért kitartóan és fokozottan kérni kell a gyermeki szív és indulat megerősítését magunkban.
Jó illatú áldozat
Monda ismét Yahuwah Mózesnek: Végy fűszereket, csepegő gyantát, onyxot, galbánt, e fűszereket és tiszta temjént, egyenlő mértékkel. És csinálj belőlök füstölő szert, a fűszercsináló elegyítése szerint; tiszta és szent legyen az. És abból törj apróra, és tégy belőle a bizonyság ládája elé a gyülekezet sátorában, ahol megjelenek néked. Szentségek szentsége legyen ez előttetek. És a füstölő szer, amelyet készítesz Yahuwah-nak szentelt legyen előtted; annak mértéke szerint magatoknak ne csináljatok. Mindaz, aki hasonló füstölőt csinál ehhez, hogy azt illatoztassa, irtassék ki az ő népe közül. 2Mózes 30:34-38
Mit üzen ez a törvény számunkra és miben vonatkozik ez ránk a Kegyelem idején?
Az előzőekhez hasonlóan: a jó illatú áldozat – imáink és dicsőítéseink – nem szolgálhatják saját érdekeinket, nem saját szédítésünkre, dicsőségünkre, hang és zenei tudásunk fitogtatására valók, sem pedig az emberek gyülekezetbe való toborzására. Hiszen nen dicsőítéssel kezdődik az élet, hanem a halálból való kiragadással. Az Evangélium koronája a dicsőítés, nem a kezdete. Hulláknak ne zenélj, mert nem erre van szükségük, nem ez érdekli őket. A dicsőítés a megkapott új élet öröméből fakad és nem a halál állapotának az elfelejtetésére.
A dicsőítés gyakran túlhangsúlyozott, túl hosszan tartó, a zenekar tagjai túlságosan előtérben vannak és arcukról inkább a lennon-i szellemiség sugárzik, semmint Krisztusé.
Az ember szinte jobban teszi, ha inkább visszakapcsolja a sláger rádiót. Ha már a szellemiség ugyanaz, ott legalább jó néhány fokkal magasabb a zenei színvonal, mind a dalszerzés, mind az előadás szempontjából és nem a Messiás neve mögé bújva tapodják meg Őt.
Ezeknél a dicsőítő alkalmaknál gyakran felszólal egy-egy szolgáló, vagy akár maga a pásztor, aki zenei bódulatában nem talál mást mondani, miután neked már rég a fejed fáj, hogy ilyenkor a Mennyeknek kapui megnyílnak. A Menny kapuiról nehezen tudom elképzelni, hogy ettől a gyakran tingli-tangli zenebonától megnyílna, de ha zsebemben lenne egy bicska az minden bizonnyal kinyílt volna.
A következmény, miszerint: írtassék ki, már, illetve még nem fizikai síkon történik, mivel jelenleg a Kegyelem idejét éljük, ami ennek a törvény kihirdetésénél nem volt még érvényben, viszont ami ma még tart.
Mert amikor Yahushua visszajön, a kegyelem ideje lejár és ismét érvénybe lép a fizikai síkon is végrehajtott ítélete a Törvénynek.
De addig is, amíg tart a kegyelmi idő, számunkra és szellemi értelemben, a kiirtása ezeknek a hamis hangzavaroknak többek között épp abból áll, hogy egyszerűen tovább kell lépni. A felületes vallásoskodó társaságokat magukra kell hagyni a port is leverve lábunkról, ha nem hajlandók felismerni a problémát. Akkor is, ha látszólag ők vannak többségben és mi vagyunk azok, akik gyakran úgy érezzük, hogy magunkra maradtunk. Mert kevesen tesszük meg az e-fajta lépést. De az ottmaradtak számára is egyre nyilvánvalóbb lesz idővel a felületesség, mivel ezek a szolgálatok fokozatosan elhalnak és szellemben kiüresednek.
Utcai evangelizációnak nevezett toborozások révén még képesek egy-egy „műkedvelőt” rávenni, hogy látogasson el koncertjeikre, sőt néhányat közülük még talán sikerül be is meríteniük medencéikbe, azonban a szellemi ajándékok (gyógyulás, démonok kiűzése, betöltekezés és az onnan való továbbvitel), illetve a szellemi gyümölcsök (szeretet, jóság, Elohim iránti tisztelet és alázatosság, a törvény megelevenedése és működése bennük) már rég csak az általuk meseként kezelt Apostolok Cselekedetei könyvébe marad száműzve.
Ekkor kezdődik meg az a lassú halál és kihalás folyamata, ami annak a jele, hogy Ruach HaKodesh fokozatosan kivonul közülük, ahogy a tudatos lázadás állandósul. Mert sokan vannak, akik átvették Yahushua főpap kezéből a közösségek és az azokat alkotó egyének felett való irányítását.
És vakságukban ezek az emberek még mindig azt hiszik, hogy továbbra is a Messiás Szellemének működését és jelenlétét tapasztalják közösségeikben. A mesterségesen gerjesztett örömérzetük, a tagok közötti, gyakran igen felületes, de mégis kapcsolódási pontjaik látványa – illetve az adományok és tizedek folyamatos kizsarolása révén learatott anyagi gyümölcsök látványától megcsalják magukat és hamisan gondolják azt, hogy isteni áldásokban részesülnek.
Összekeverik az emberi módon fenntartott rendet – mivel sokan vannak és összetartanak – a felülről jövő áldással, mely az alázat és az engedelmesség gyümölcse.
Figyelmüket azonban sürgősen fel kell hívni arra, hogy ha mindez annak a jele lenne, hogy jó úton haladnak, akkor nem mást, mint a Római Katolikus Egyházat kellene a világ legalázatosabb és engedelmesebb, tisztább társaságának tekintenünk. Mert valójában a katolikus egyházban találjuk a legtöbb zenét, kántort, hangszert, pénzt, hatalmat és tagokat, egyszóval a jóléti evangélium netovábbja. De velük is az a probléma, közel kétezer éve, hogy a Szent Szellem legfeljebb csak szóként a szájukból árad ki – azt is inkább szent lélek formájában – de Ruach HaKodesh-hez soha nem volt közük. A jólét szelleme, az antikrisztus szelleme és nem fordítva! Még a kis vatikánoknak is – az un. protestáns egyházaknak is – végre fel kellene ismerniük ezt a jelenséget és párhuzamot, hogy feladjanak saját maguk becsapásával és visszatérjenek az eredeti Egyházhoz és annak modelljéhez, mielőtt a korábban említett kegyelmi időszak végleg lejárna.
Lásd még: A Tanítványok Cselekedetei
VIDEO VÁLTOZAT