1Yoszef bement, és hírt vitt Pár’ohnak. Ezt mondta: Apám és testvéreim, juhaik és marháik és mindenük, amijük van, megérkeztek Kená’án földjéről, és íme, Goshen földjén vannak. 2Testvérei közül pedig fogott öt embert, és odaállította őket Pár’oh elé. 3Pár’oh ezt mondta a testvéreinek: Mi a foglalkozásotok? Ők ezt mondták Pár’ohnak: Juhpásztorok a szolgáid, mi is, atyáink is. 4Majd ezt mondták Pár’ohnak: A földön jövevényként lakni jöttünk, mert nincs legelő a juhoknak, amelyek szolgáidé, mert súlyos az éhínség Kená’án földjén. Most hát hadd lakjanak szolgáid Goshen földjén! 5Pár’oh ezt mondta Yoszefnek: Apád és testvéreid eljöttek hozzád. 6Mitzráyim földje előtted van: a föld legjavában telepítsd le apádat és testvéreidet, lakjanak Goshen földjén. És ha tudod, hogy vannak köztük rátermett emberek, tedd őket a jószág felügyelőivé azon, ami az enyém.
7Akkor Yoszef bevitte apját, Yá’ákovot, és odaállította Pár’oh elé. Yá’ákov megáldotta Pár’oht. 8Pár’oh ezt mondta Yá’ákovnak: Hány a életed éveinek napja? 9Yá’ákov ezt mondta Pár’ohnak: Vándorlásaim éveinek napjai harminc és száz év; kevesek és rosszak voltak életem éveinek napjai, és nem érték el atyáim élete éveinek napjait az ő vándorlásaik napjaiban. 10Majd Yá’ákov megáldotta Pár’oht, és kiment Pár’oh elől. 11Yoszef letelepítette apját és testvéreit, és birtokot adott nekik Mitzráyim földjén, a föld legjavában, Rá’ámszesz földjén, ahogyan Pár’oh parancsolta. 12Yoszef ellátta kenyérrel apját és testvéreit és apja egész házát, a gyermek szája szerint.
13Kenyér pedig nem volt az egész földön, mert nagyon súlyos volt az éhínség, és elalélt Mitzráyim földje és Kená’án földje az éhínség miatt. 14Yoszef összeszedett minden pénzt, ami csak található volt Mitzráyim földjén és Kená’án földjén, a gabonáért, amelyet vásároltak; és Yoszef bevitte a pénzt Pár’oh házába. 15Amikor elfogyott a pénz Mitzráyim földjéről és Kená’án földjéről, egész Mitzráyim eljött Yoszefhez, és ezt mondták: Adj nekünk kenyeret! Miért haljunk meg veled szemben? Mert elfogyott a pénz. 16Yoszef ezt mondta: Adjátok ide jószágaitokat, és adok nektek a jószágaitokért, ha elfogyott a pénz. 17El is vitték jószágaikat Yoszefhez, és Yoszef adott nekik kenyeret a lovakért és a juhok jószágáért és a marhák jószágáért és a szamarakért; és ellátta őket kenyérrel minden jószágukért abban az évben. 18Amikor letelt az az év, eljöttek hozzá a második évben, és ezt mondták neki: Nem titkolhatjuk el urunktól, hogy elfogyott a pénz, és a jószág-állat urunké lett; nem maradt urunk előtt egyéb, csak a testünk és a földünk. 19Miért haljunk meg a szemeid előtt, mi is, földünk is? Szerezz meg minket és földünket kenyérért, és mi és földünk Pár’oh szolgái leszünk; és adj vetőmagot, hogy éljünk és ne haljunk meg, és a föld ne váljék pusztává. 20Yoszef megvette Mitzráyim egész földjét Pár’oh részére, mert a Mitzrim eladták, ki-ki a mezejét, mert erős volt rajtuk az éhínség; és a föld Pár’ohé lett. 21A népet pedig városokba telepítette át, Mitzráyim határának egyik végétől a másik végéig. 22Csak a papok földjét nem vette meg, mert a papoknak szabott rész járt Pár’ohtól, és ették a szabott részüket, amelyet Pár’oh adott nekik; ezért nem adták el földjüket.
23Akkor Yoszef ezt mondta a népnek: Íme, megvettelek titeket a mai napon, és földeteket, Pár’oh részére; nesztek vetőmag, és vessétek be a földet. 24És lesz a termésekből, hogy adjatok egyötödöt Pár’ohnak, és négy rész a tiétek lesz, a mező vetőmagjául és ételetekül és azokéul, akik házaitokban vannak, és ételül gyermekeiteknek. 25Ők ezt mondták: Életben tartottál minket! Találjunk kegyelmet urunk szemeiben, és Pár’oh szolgái leszünk. 26Yoszef ezt törvénnyé tette mind a mai napig Mitzráyim földjén: Pár’ohnak az egyötöd; csak a papok földje, egyedül az nem lett Pár’ohé.
27Yiszrá’El lakott Mitzráyim földjén, Goshen földjén; birtokot szereztek benne, és termékenyek lettek és nagyon megsokasodtak.
28Yá’ákov élt Mitzráyim földjén tizenhét évig; és Yá’ákov napjai, életének évei: hét év és negyven év és száz év volt. 29Közeledtek Yiszrá’El napjai a halálhoz, és hívta fiát, Yoszefet, és ezt mondta neki: Ha hát kegyelmet találtam a szemeidben, tedd hát kezeidet a combom alá, és cselekedj velem Cheszed veEmet ➣ Hűségszeretetet és igazságot: ne temess el, kérlek, Mitzráyimban! 30Hadd feküdjem atyáimmal: vigyél el Mitzráyimból, és temess el az ő sírjukban! Ő ezt mondta: Én a szavad szerint cselekszem. 31De ő ezt mondta: Esküdj meg nekem! És megesküdött neki. Ekkor Yiszrá’El leborult az ágy fejére.
Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Cheszed (חֶסֶד – 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Szövetségi hűség • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Emet (אֱמֶת – 𐤀𐤌𐤕) – Igazság/Hűség/Valóság • Goshen (גּוֹשֶׁן – 𐤂𐤅𐤔𐤍) – Közeledés/Termékeny vidék – terület Yáhu’Dáh-ban • Kená’án (כְּנַעַן – 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mitzri (מִצְרִי – 𐤌𐤑𐤓𐤉) – Egyiptomi • Pár’oh (פַּרְעֹה – 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó – Mitzráyim uralkodója • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon