1Azután azt mondta Yahuwah Moshehnek: Menj be Pár’ohhoz, és szólj hozzá: Így szól Yahuwah, az Ivrik Elohimja: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem! 2Mert ha vonakodsz elbocsátani, és még mindig visszatartod őket, 3íme, Yahuwah keze ránehezedik jószágodra, amely a mezőn van: a lovakra, a szamarakra, a tevékre, a marhákra és a juhokra – igen nehéz dögvész. 4De különbséget tesz Yahuwah Yiszrá’El jószága és a Mitzráyim jószága között, és semmi sem hal meg abból, ami Yiszrá’El fiaié, mindabból. 5Mo’edt szabott Yahuwah, mondván: Holnap cselekszi meg Yahuwah ezt a dolgot az országban. 6Másnap meg is cselekedte Yahuwah ezt a dolgot, és elhullott Mitzráyim minden jószága; de Yiszrá’El fiainak jószágából egy sem hullott el. 7Pár’oh oda is küldött, és íme, Yiszrá’El jószágából egy sem hullott el. De nehézzé vált Pár’oh szíve, és nem bocsátotta el a népet.
8Ekkor azt mondta Yahuwah Moshehnek és Áháronnak: Vegyétek tele markaitokat kemencekorommal, és szórja azt Mosheh az Egek felé Pár’oh szeme láttára. 9Finom porrá válik egész Mitzráyim földje fölött, és az emberen meg az állaton hólyagokká fakadó kelésekké lesz egész Mitzráyim földjén. 10Vették azért a kemencekormot, odaálltak Pár’oh elé, és Mosheh az Egek felé szórta azt; hólyagokká fakadó kelések lettek, kitörve az emberen és az állaton.
11A mágusok pedig nem tudtak odaállni Mosheh elé a kelések miatt, mert kelések voltak a mágusokon és egész Mitzráyimban. 12De megkeményítette Yahuwah Pár’oh szívét, és nem hallgatott rájuk – ahogyan szólt Yahuwah Moshehnek.
13Ezután azt mondta Yahuwah Moshehnek: Kelj fel korán reggel, állj oda Pár’oh elé, és szólj hozzá: Így szól Yahuwah, az Ivrik Elohimja: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem! 14Mert ezúttal minden csapásomat a szívedre bocsátom, meg szolgáidra és népedre, hogy megtudd: Nincs hozzám hasonló az egész földön. 15Mert most kinyújtottam volna a kezemet, és megvertelek volna téged és népedet dögvésszel, és eltöröltettél volna a földről. 16Ám épp ezért állítottalak fel: hogy megmutassam neked az erőmet, és hogy elbeszéljék nevemet az egész földön. 17Még mindig fennhéjázol népem ellen, hogy ne bocsásd el őket. 18Íme, holnap ilyenkor igen nehéz jégesőt hullatok, amilyen nem volt Mitzráyimban alapítása napjától fogva mostanáig. 19Most azért küldj el, gyűjtsd be jószágodat és mindenedet, ami a mezőn van; minden ember és állat, amely a mezőn található és nem gyűjtik be a házba – lezúdul rájuk a jégeső, és meghalnak.
20Aki félte Yahuwah szavát Pár’oh szolgái közül, házaiba menekítette szolgáit és jószágát. 21Aki azonban nem vette szívére Yahuwah szavát, az a mezőn hagyta szolgáit és jószágát.
22Ekkor azt mondta Yahuwah Moshehnek: Nyújtsd ki kezedet az Egek felé, hogy legyen jégeső egész Mitzráyim földjén az emberre, az állatra és a mező minden füvére Mitzráyim földjén. 23Mosheh kinyújtotta a botját az Egek felé, Yahuwah pedig hangokat és jégesőt adott, és tűz szállt a földre; jégesőt hullatott Yahuwah Mitzráyim földjére. 24Lett jégeső, és tűz villámlott a jégeső közepén – igen nehéz, amilyen nem volt egész Mitzráyim földjén, amióta nemzetté lett. 25Elverte a jégeső egész Mitzráyim földjén mindazt, ami a mezőn volt, embertől állatig; a mező minden füvét elverte a jégeső, és a mező minden fáját összetörte. 26Csak Goshen földjén, ahol Yiszrá’El fiai voltak, nem volt jégeső.
27Ekkor küldött Pár’oh, hívatta Mosheht és Áháront, és azt mondta nekik: Vétkeztem ezúttal! Yahuwah az igaz, én és népem pedig a gonoszok. 28Könyörögjetek Yahuwahhoz, mert elég volt az Elohim hangjaiból és a jégesőből; elbocsátalak benneteket, és nem maradtok tovább. 29Azt mondta neki Mosheh: Mihelyt kimegyek a városból, kitárom tenyereimet Yahuwahhoz: a hangok megszűnnek, és a jégeső nem lesz többé, hogy megtudd: Yahuwahé a föld. 30De te és szolgáid – tudom, hogy még nem féltek Yahuwah Elohim színe előtt.
31A len és az árpa elveretett, mert az árpa kalászban volt, a len pedig bimbóban. 32De a búza és a tönköly nem veretett el, mert azok későn érők.
33Mosheh kiment Pár’ohtól a városból, és kitárta tenyereit Yahuwahhoz; megszűntek a hangok meg a jégeső, és eső nem ömlött a földre. 34Látva Pár’oh, hogy megszűnt az eső, a jégeső és a hangok, tovább vétkezett, és megnehezítette a szívét, ő és szolgái. 35Megkeményedett Pár’oh szíve, és nem bocsátotta el Yiszrá’El fiait – ahogyan szólt Yahuwah Mosheh keze által.
Szójegyzék: Áháron (אַהֲרֹן – 𐤀𐤄𐤓𐤍) – Bizonytalan jelentésű – hagyományos héber magyarázat szerint Hegylakó/Magasztos/Felmagasztalt (a har ’hegy’ tőből), illetve Fényhozó; lehetséges egyiptomi eredet szerint harcos oroszlán (bizonytalan • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áviv (אָבִיב – 𐤀𐤁𐤉𐤁) – Érett kalász/Tavasz • Dever (דֶּבֶר – 𐤃𐤁𐤓) – Pestis/Járvány/Dögvész – az 5. csapás • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goshen (גּוֹשֶׁן – 𐤂𐤅𐤔𐤍) – Közeledés/Termékeny vidék – terület Yáhu’Dáh-ban • Ivri (עִבְרִי – 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá’El fiainak egyik önmegnevezése • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mo’ed (מוֹעֵד – 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Elrendelt ünnepidő/találkozóidő • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Pár’oh (פַּרְעֹה – 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó – Mitzráyim uralkodója • Shechin (שְׁחִין – 𐤔𐤇𐤉𐤍) – Gyulladás/Fekély/Kelés – a 6. csapás • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa