1Amikor a nép azt látta, hogy Mosheh késlekedik lejönni a hegyről, összegyülekezett a nép Áháron köré, és azt mondták neki: Kelj fel, készíts nekünk elohimot, akik előttünk járjanak, mert ez a Mosheh, az a férfi, aki felhozott bennünket Mitzráyim földjéről — nem tudjuk, mi történt vele. 2Áháron ezt mondta nekik: Szedjétek le az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és leányaitok füléből, és hozzátok ide hozzám! 3És leszedte az egész nép az aranyfüggőket a fülükből, és odavitték Áháronhoz. 4Ő átvette a kezeikből, vésővel megformálta, és öntött borjúvá tette. Ekkor azt mondták: Ez a te elohimod, Yiszrá’El, akik felhoztak Mitzráyim földjéről! 5Amikor ezt látta Áháron, oltárt épített elé, és kihirdette Áháron: Holnap Yahuwah ünnepe lesz! 6Másnap korán fölkeltek, égőáldozatokat áldoztak, és békeáldozatokat mutattak be. Azután leült a nép enni és inni, majd felkeltek mulatozni.

7Ekkor így szólt Yahuwah Moshehhez: Menj, indulj le, mert megromlott a néped, amelyet felhoztál Mitzráyim földjéről. 8Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik. Öntött borjút készítettek maguknak, leborultak előtte, áldoztak neki, és ezt mondták: Ez a te elohimod, Yiszrá’El, akik felhoztak Mitzráyim földjéről. 9És így szólt Yahuwah Moshehnek: Láttam ezt a népet, és íme, kemény nyakú nép ez. 10Most hagyj engem, hadd lángoljon fel ellenük haragom, és hadd végezzek velük! Téged pedig nagy néppé teszlek.

11Mosheh azonban esedezett Yahuwah, az ő Elohimja előtt, és ezt mondta: Miért gerjedne, Yahuwah, haragod néped ellen, amelyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál ki Mitzráyim földjéről? 12Miért mondanák azt a Mitzrim: Rosszra vitte ki őket, hogy megölje őket a hegyekben, és eltörölje őket a föld színéről? Térj el izzó haragodtól, és bánd meg azt a bajt, amit népedre szántál! 13Emlékezz szolgáidra, Ávráhámra, Yitzchákra és Yiszrá’Elre, akiknek önmagadra esküdtél, és ezt mondtad nekik: Úgy megsokasítom magvatokat, mint az Egek csillagait, és ezt az egész földet, amelyről szóltam, magvatoknak adom, és örökre birtokukban lesz. 14És meggondolta magát Yahuwah, és nem tette meg azt a bajt, amelyet népe ellen kimondott.

15Megfordult Mosheh, és lement a hegyről, kezében az Edut ➣ a Bizonyság két Táblája. A Táblák mindkét oldalukon írva voltak; innen is, onnan is írva voltak. 16A Táblák Elohim alkotása voltak, az írás is Elohim írása volt, a Táblákra vésve. 17Amikor Yáhu’Shuáh meghallotta a nép hangját, ahogy zajongtak, így szólt Moshehhez: Harci lárma hangja ez a táborban! 18De ő így felelt: Nem győzelmi ének hangja, és nem is vereség miatti gyászének hangja — éneklés hangját hallom én!

19És lőn, amikor a táborhoz közeledett, és meglátta a borjút meg a táncot, haragra lobbant Mosheh, kezeiből kihajította a Táblákot, és összetörte azokat a hegy lábánál. 20Aztán fogta a borjút, amelyet készítettek, tűzben elégette, addig őrölte, míg porrá nem lett, a vizek színére szórta, és megitatta Yiszrá’El fiaival.

21És ezt mondta Mosheh Áháronnak: Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy vétket hoztál rá?! 22Áháron így felelt: Ne lobbanjon haragra uram! Magad is tudod, hogy ez a nép a rosszra hajlik. 23Ezt mondták nekem: Készíts nekünk elohimot, akik előttünk járjanak, mert ez a Mosheh, az a férfi, aki felhozott bennünket Mitzráyim földjéről — nem tudjuk, mi történt vele. 24Én meg ezt mondtam nekik: Akinek aranya van, szedje le magáról! Leszedték, és ideadták nekem. Én pedig tűzbe vetettem, és ez a borjú jött ki belőle.

25Amikor látta Mosheh, hogy a nép féktelen, mert Áháron hagyta őket elvadulni — ellenségeik gyalázatára —, 26odaállt Mosheh a tábor kapujába, és azt mondta: Aki Yahuwahé, hozzám! Levi fiai mind hozzágyűltek. 27Ő pedig ezt mondta nekik: Így szól Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja: Kössön mindenki kardot az oldalára, járjátok be a tábort kaputól kapuig, és öljon mindenki testvért, barátot és rokont! 28Levi fiai Mosheh szava szerint cselekedtek, és elesett azon a napon a népből mintegy háromezer ember. 29És azt mondta Mosheh: Szenteljétek oda magatokat ma Yahuwahnak — mindegyik a fia és testvére árán is —, hogy ma áldást adjon nektek.

30Másnap így szólt Mosheh a néphez: Ti igen nagy vétket követtetek el. Most pedig fölmegyek Yahuwahhoz, talán engesztelést szerezhetek vétketekért. 31Visszatért tehát Mosheh Yahuwahhoz, és ezt mondta: Ó, jaj! Igen nagy vétket követett el ez a nép, mert aranyból elohimot készítettek maguknak. 32És most, ha elhordoznád vétküket… ha pedig nem, akkor kérlek, törölj ki engem a Könyvedből, amelyet írtál!

33És így felelt Yahuwah Moshehnek: Aki vétkezett ellenem, azt törlöm ki a Könyvemből. 34Most pedig menj, vezesd a népet oda, ahová mondtam neked! Íme, az én Málákhom megy előtted, de a számonkérés napján számon kérem rajtuk vétküket. 35És megverte Yahuwah a népet azért, mert megcsinálták a borjút, amelyet Áháron készített.

Szójegyzék: Áháron (אַהֲרֹן – 𐤀𐤄𐤓𐤍) – Bizonytalan jelentésű – hagyományos héber magyarázat szerint Hegylakó/Magasztos/Felmagasztalt (a har ’hegy’ tőből), illetve Fényhozó; lehetséges egyiptomi eredet szerint harcos oroszlán (bizonytalan • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Edut (עֵדוּת – 𐤏𐤃𐤅𐤕) – Bizonyság – a Törvény táblái • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Egel (עֵגֶל – 𐤏𐤂𐤋) – Borjú – az aranyborjú • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Levi (לֵוִי – 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá’ákov fia, a papi/szolgáló törzs • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mitzri/Mitzrim (מִצְרִים – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptomiak • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Oláh (עֹלָה – 𐤏𐤋𐤄) – Égőáldozat – ami felmegy a füstben • Táblák (לוּחוֹת – 𐤋𐤅𐤇𐤅𐤕) – Luchot • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Shuáh (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany

Pin It on Pinterest