1Az egész parancsolatot, amelyet ma parancsolok neked, megőrizvén megtartjátok, hogy megcselekedjétek, hogy éljetek és sokasodjatok, és bemenjetek és birtokba vegyétek a földet, amelyre Yahuwah esküt tett atyáitoknak. 2Emlékezz az egész útra, amelyen Yahuwah, Elohimod vezetett téged ezen a negyven éven át a pusztában, hogy megsanyargasson téged, hogy próbára tegyen téged, hogy megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem. 3Megsanyargatott és megéheztetett téged, és táplált a Mánnal, amelyet nem ismertél, és nem ismertek atyáid sem, hogy tudtodra adja, hogy nem a kenyérrel egyedül él az ember, hanem mindazzal, ami Yahuwah szájából kijön, él az ember. 4Ruhád nem kopott le rólad, és lábad nem dagadt meg ezen a negyven éven át. 5Tudni fogod hát szívedben, hogy ahogyan az ember fegyelmezi fiát, úgy fegyelmez téged Yahuwah, Elohimod. 6Megtartod hát Yahuwah, Elohimod parancsolatait, hogy útjain járj, és őt féld. 7Mert Yahuwah, Elohimod jó földre visz be téged, forrásoknak és mélységeknek földjére, vizek-patakoknak, amelyek a völgyben és a hegyen fakadnak; 8búza és árpa, szőlő, füge és gránátalma földjére, olajbogyó-olaj és méz földjére; 9földre, amelyen nem szűkösen eszed a kenyeret, nem szűkölködsz semmiben rajta; földre, amelynek kövei vas, és hegyeiből rezet bányászol. 10Enni fogsz és jóllaksz, és áldani fogod Yahuwaht, Elohimodat a jó földért, amelyet neked adott.
11Őrizkedj magadtól, nehogy elfelejtsd Yahuwaht, Elohimodat, hogy meg ne tartsad parancsolatait, ítéleteit és rendeléseit, amelyeket én ma parancsolok neked; 12nehogy egyél és jóllakjál, és jó házakat építsél és lakjál bennük, 13és marháid és juhaid sokasodjanak, és ezüstöd és aranyad sokasodjék neked, és minden, amid van, sokasodjék, 14és felfuvalkodjék szíved, és elfelejtsd Yahuwaht, Elohimodat, aki kihozott téged Mitzráyim földjéről, a szolgaság házából; 15aki vezetett téged a nagy és félelmetes pusztában — tüzes Száráf–kígyó és skorpió, és szomjúság, ahol nincsenek vizek —, aki vizet fakasztott neked a kovakő-sziklából; 16aki táplált téged a pusztában Mánnal, amelyet nem ismertek atyáid, hogy megsanyargasson téged és hogy próbára tegyen téged, hogy jót tegyen veled a végeden. 17És mondod szívedben: az én erőm és kezem hatalma szerezte nekem ezt a vagyont. 18És megemlékezel Yahuwahról, Elohimodról, mert ő az, aki erőt ad neked, hogy vagyont szerezz, hogy fenntartsa szövetségét, amelyre esküt tett atyáidnak, ahogyan ez ma van. 19És lesz, ha elfelejtvén elfelejted Yahuwaht, Elohimodat, és más elohim után jársz, és szolgálod őket, és leborulsz előttük: tanúságul hívlak ellenetek ma, hogy elveszvén elvesztek. 20Mint a népek, amelyeket Yahuwah elveszít előletek, úgy vesztek el ti is, mert nem hallgattatok Yahuwah, Elohimotok szavára.
Szójegyzék: Áchárit (אַחֲרִית – 𐤀𐤇𐤓𐤉𐤕) – jövő-vég, végső állapot • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chálámish (חַלָּמִישׁ – 𐤇𐤋𐤌𐤉𐤔) – kovakő, tűzkő • Ekev (עֵקֶב – 𐤏𐤒𐤁) – sarok/következmény/jutalom; e parashah neve • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Mán (מָן – 𐤌𐤍) – Manna/Mi ez? • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Száráf (שָׂרָף – 𐤔𐤓𐤐) – Moábban uralkodott • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tehom (תְּהוֹם – 𐤕𐤄𐤅𐤌) – Mélység/Ősvíz • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany • Záyit (זַיִת – 𐤆𐤉𐤕) – Olajbogyó/Olajfa