1Fújjátok meg a kürtöt a Tzionon,
riadót fújjatok szent hegyemen!
Reszkessen az Áretz minden lakosa,
mert jön Yahuwah napja, bizony közel van!
2Sötétség és homály napja az,
felhő és sűrű ború napja,
mint a hegyekre terülő hajnal,
nagy és hatalmas nép:
hozzá hasonló nem volt öröktől fogva,
és utána sem lesz többé
nemzedékek éveiig.
3Előtte tűz emészt, utána láng perzsel.
Mint Éden kertje az Áretz előtte, utána pusztaság sivataga,
és menekülő sem maradt tőle.
4Mint lovak látványa az ő látványuk,
és mint lovasok, úgy száguldanak.
5Mint harci kocsik zaja a hegyek csúcsain, úgy ugrálnak,
mint tarlót emésztő tűzláng ropogása,
mint hatalmas nép, harcra sorakozva.
6Előtte vonaglanak a népek,
minden orca feketeséget gyűjt.
7Mint vitézek, úgy száguldanak,
mint harcosok, úgy hágnak a kőfalra.
Mindegyik a maga útján halad,
nem görbítik el ösvényeiket.
8Egyik a másikát nem szorítja,
mindegyik a maga ösvényén halad.
És a fegyveren át zúdulnak,
nem szakadnak meg.
9A városra rohannak,
a kőfalon száguldanak,
a házakra hágnak,
az ablakokon át bemennek, mint a tolvaj.
10Előtte reszket az Áretz, megrendülnek az Egek.
A nap és a hold elsötétülnek,
a csillagok visszavonják fényüket.
11És Yahuwah hangját hallatja serege előtt,
mert igen nagy az ő tábora,
mert hatalmas, aki igéjét végrehajtja.
Mert nagy Yahuwah napja és igen félelmetes,
és ki bírja ki azt!?
12De még most is – így szól Yahuwah –
térjetek meg hozzám teljes szívetekkel,
böjtöléssel, sírással és gyászolással!
13Szaggassátok meg szíveteket, ne a ruháitokat,
és térjetek meg Yahuwahhoz, a ti Elohimotokhoz!
Mert kegyelmes és irgalmas ő,
hosszú a türelme és nagy a Cheszede,
és megbánja a veszedelmet.
14Ki tudja, hátha megtér és megbánja,
és áldást hagy maga után,
étel- és italáldozatot Yahuwahnak, a ti Elohimotoknak?
15Fújjátok meg a kürtöt a Tzionon,
szenteljetek böjtöt, hirdessetek ünnepi gyülekezést!
16Gyűjtsétek össze a népet, szenteljétek meg az összehívást,
gyűjtsétek össze a véneket,
gyűjtsétek össze a gyermekeket és a csecsszopókat!
Jöjjön ki a vőlegény szobájából,
és a menyasszony hálóterméből!
17A csarnok és a Mizbeách – Az Oltár között sírjanak a Kohánim,
Yahuwah szolgái!
És mondják: Szánd meg, Yahuwah, népedet,
és ne add gyalázatra örökségedet,
hogy uralkodjanak rajtuk a goyim!
Miért mondanák a népek között:
Hol van az ő Elohimuk?
18És buzgólkodott Yahuwah az Áretzéért,
és könyörült népén.
19És felelt Yahuwah és mondta népének:
Íme, küldök nektek gabonát, mustot és olajat,
és jóllaktok vele.
És nem adlak többé titeket gyalázatra a goyim között.
20És az északit eltávolítom tőletek,
és sivár és puszta földre űzöm,
arcait a keleti tenger felé, hátulját a hátsó tenger felé.
És fölszáll a bűze, és fölszáll a hullaszaga,
mert nagy dolgokat cselekedett.
21Ne félj, Ádámáh!
Vigadj és örülj,
mert Yahuwah nagy dolgokat cselekedett!
22Ne féljetek, mező vadjai,
mert kizöldültek a puszta legelői,
mert a fa meghozta gyümölcsét,
a fügefa és a szőlő megadták erejüket.
23És Tzion fiai, vigadjatok és örüljetek Yahuwahban, a ti Elohimotokban,
mert megadta nektek az igazság szerinti korai esőt,
és záport hullatott rátok,
korai és kései esőt, mint régen.
24És megtelnek a szérűk gabonával,
és túlcsordulnak a sajtók musttal és olajjal.
25És kárpótollak titeket azokért az évekért,
amelyeket fölfalt a sáska,
a szöcske, a cserebogár és a hernyó:
az én nagy seregem, amelyet rátok küldtem.
26És enni fogtok, enni jóllakásig,
és dicséritek Yahuwahnak, a ti Elohimotoknak a nevét,
aki csodásan cselekedett veletek.
És nem szégyenül meg népem soha többé.
27És megtudjátok, hogy Yiszrá’El közepette vagyok én,
és én vagyok Yahuwah, a ti Elohimotok, és nincs más!
És nem szégyenül meg népem soha többé.
28És lesz azután:
kiöntöm Ruáchomat minden testre,
és prófétálnak fiaitok és leányaitok,
véneitek álmokat álmodnak,
ifjaitok látomásokat látnak.
29És még a szolgákra és a szolgálókra is
kiöntöm azokban a napokban Ruáchomat.
30És csodákat adok az Egeken és az Áretzen:
vért, tüzet és füstoszlopokat.
31A nap sötétséggé változik, és a hold vérré,
mielőtt eljön Yahuwah nagy és félelmetes napja.
32És lesz: mindenki, aki segítségül hívja Yahuwah nevét, megmenekül,
mert a Tzion hegyén és Yerusháláyimban lesz menekülés,
ahogyan Yahuwah mondta,
és a megmaradottak között, akiket Yahuwah hív.
Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Cheszed (חֶסֶד – 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Szövetségi hűség • Éden (עֵדֶן – 𐤏𐤃𐤍) – Gyönyörűség • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – nemzetek/pogány népek • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Mizbeách (מִזְבֵּחַ – 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szellem (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Ruách • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa