1Miért morajlanak a goyim,
és a nemzetek miért mormolnak üres dolgot?
2Fölállnak a föld királyai,
és a fejedelmek együtt tanácskoznak
Yahuwah ellen és az ő Máshiáchja ellen:
3Szakítsuk szét köteleiket,
és vessük le magunkról bilincseiket!
4Az Egekben lakozó kacag,
Ádonáj kineveti őket.
5Akkor szól hozzájuk haragjában,
és izzó haragjában megrémíti őket:
6Én pedig fölkentem királyomat
Tzionon, az én szent hegyemen!
7Hadd hirdessem a végzést!
Yahuwah mondta nekem:
Fiam vagy te, én ma szültelek téged.
8Kérj tőlem, és odaadom a goyimot örökségedül,
és birtokodul a föld határait.
9Összetöröd őket vasvesszővel,
mint a fazekas edényét, szétzúzod őket.
10Most azért, királyok, legyetek értelmesek,
okuljatok, föld bírái!
11Szolgáljátok Yahuwaht félelemmel,
és ujjongjatok reszketéssel!
12Csókoljatok fiút, hogy meg ne haragudjék,
és el ne vesszetek az úton,
mert hamar föllángol haragja.
Boldogok mind, akik hozzá menekülnek!
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áshré (אַשְׁרֵי – 𐤀𐤔𐤓𐤉) – Boldog/Irigylésre méltó állapot • Bár (בַּר – 𐤁𐤓) – Fiú • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Rosháim (רְשָׁעִים – 𐤓𐤔𐤏𐤉𐤌) – Bűnösök • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve