1A karmesternek: a „Hajnal Szarvasünője” dallamára. Dávid zsoltára.
2Eli, Eli,
lámá ázávtáni?
Távol a megszabadításomtól,
jajgatásom szavaitól!
3Elohim!
Kiáltok nappal, de nem válaszolsz,
és éjjel, és nincs számomra csendesség.
4De te szent vagy,
Yiszrá’El dicséretein trónolsz.
5Benned bíztak atyáink,
bíztak, és megmentetted őket.
6Hozzád kiáltottak, és megmenekültek,
benned bíztak, és nem szégyenültek meg.
7De én féreg vagyok, és nem ember,
emberek gyalázata, és nép megvetettje.
8Mind, akik látnak, gúnyolnak engem,
ajkat biggyesztenek, fejet csóválnak:
9„Yahuwahra hárította magát, mentse meg őt,
szabadítsa meg, hiszen kedvelte!”
10Bizony, te vontál ki engem a méhből,
biztonságban tartottál anyám emlőin.
11Rád vettettem a méhtől fogva,
anyám hasától fogva Eli vagy te.
12Ne légy távol tőlem, mert közel a szorongatás,
mert nincs segítő.
13Körülvettek engem sok bikák,
Báshán hatalmasai bekerítettek engem.
14Föltátották rám szájukat,
mint a tépő és ordító oroszlán.
15Mint a vizek kiöntettem,
és szétváltak minden csontjaim.
Szívem olyan lett, mint a viasz,
megolvadt bensőmben.
16Kiszáradt, mint a cserép, erőm,
és nyelvem ínyemhez tapadt,
és a halál porába fektetsz engem.
17Mert kutyák vettek körül engem,
gonosztevők gyülekezése kerített be engem,
mint az oroszlán kezeimet és lábaimat.
18Megszámlálhatom minden csontomat,
ők néznek, bámulnak rám.
19Megosztoznak ruháimon maguk között,
és öltözetemre sorsot vetnek.
20De te, Yahuwah, ne légy távol,
erősségem, segítségemre siess!
21Mentsd meg a kardtól életemet,
kutya hatalmából egyetlenemet!
22Szabadíts meg engem az oroszlán szájából,
és a vadökrök szarvai közül — meghallgattál engem!
23Hirdetem nevedet testvéreimnek,
a gyülekezésben dicsérlek téged.
24Yahuwaht félők, dicsérjétek őt,
Yá’ákov egész magva, dicsőítsétek őt,
és rettegjetek tőle, Yiszrá’El egész magva!
25Mert nem vetette meg és nem utálta
a nyomorult nyomorúságát,
és nem rejtette el arcait előle,
és amikor hozzá kiáltott, meghallgatta.
26Tőled jön dicséretem a nagy gyülekezésben,
fogadalmaimat teljesítem az őt félők előtt.
27Esznek az alázatosak és jóllaknak,
dicsérik Yahuwaht az őt keresők.
Éljen szívetek mindörökké!
28Megemlékeznek és megtérnek Yahuwahhoz a föld minden határai,
és leborulnak előtted a nemzetek minden nemzetségei.
29Mert Yahuwahé a királyság,
és ő uralkodik a nemzeteken.
30Esznek és leborulnak a föld minden kövérei,
előtte térdre hullnak mind, akik a porba szállnak,
és aki életét nem tartotta meg.
31Mag szolgálja őt,
elbeszélik Ádonájról a nemzedéknek.
32Jönnek, és hirdetik igazságosságát
a születendő népnek, hogy ő cselekedte.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Báshán (בָּשָׁן – 𐤁𐤔𐤍) – termékeny síkság – terület a Yárden keleti oldalán • Cheszed (חֶסֶד – 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Szövetségi hűség • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Eli (עֵלִי – 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Lámá ázávtáni (לָמָה עֲזַבְתָּנִי – 𐤋𐤌𐤄𐤏𐤆𐤁𐤕𐤍𐤉) – Miért hagytál el engem? • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa