1Ászáf zsoltára.
Elohim megáll El gyülekezetében,
Elohim közepette ítélkezik:
2Meddig ítélkeztek álnokul,
és a bűnösök arcát emelitek?!
(Szelá.)
3Szolgáltassatok igazságot
a nincstelennek és az árvának,
a nyomorultnak
és a szűkölködőnek adjatok igazat!
4Mentsétek meg a nincstelent
és a szegényt,
a bűnösök kezéből ragadjátok ki!
5Nem tudtak
és nem értettek,
sötétségben járnak,
inognak mind a föld alapjai.
6Én azt mondtam: elohim vagytok,
és Elyon fiai vagytok mindannyian,
7ámde emberként haltok meg,
és mint bármelyik főember, elhullotok.
8Kelj fel, Elohim, ítéld meg a földet,
mert te öröklöd mind a népeket!
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ászáf (אָסָף – 𐤀𐤎𐤐) – Összegyűjtő • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Elyon (עֶלְיוֹן – 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – Felséges/Legfelsőbb • Hátzdiku (הִצְדִּיקוּ – 𐤄𐤑𐤃𐤉𐤒𐤅) – Igazságot szolgáltatni/Megigazítani • Shofet (שׁוֹפֵט – 𐤔𐤅𐤐𐤈) – Bíró/Vezető • Szelá (סֶלָה – 𐤎𐤋𐤄) – Zenei szünet/Állj meg és gondolkodj!