1Áldjad, Nefeshem, Yahuwaht!
Yahuwah, Elohimem,
igen naggyá lettél,
fenséget és méltóságot öltöttél magadra,
2aki világosságba burkolózik, mint köpenybe,
aki kifeszíti az Egeket, mint sátorlapot,
3aki vizekbe gerendázza felső termeit,
aki a felhőket teszi szekerévé,
aki a szél szárnyain jár,
4aki követeivé teszi a szeleket,
szolgáivá a lángoló tüzet.
5Alapjaira állította a földet,
nem inog meg soha, mindörökké.
6Mélységgel, mint öltözettel borítottad be,
a hegyeken álltak a vizek.
7Dorgálásodtól megfutamodtak,
mennydörgésed hangjától elsiettek.
8Felmentek a hegyek, leszálltak a völgyek
arra a helyre, amelyet alapítottál nekik.
9Határt szabtál, nem lépik át,
nem térnek vissza, hogy elborítsák a földet.
10Aki forrásokat bocsát a patakokba,
a hegyek között folydogálnak.
11Megitatják a mező minden vadját,
a vadszamarak oltják szomjukat.
12Fölöttük az Egek madara lakik,
a lombok közül hallatják hangjukat.
13Aki megitatja a hegyeket felső termeiből,
alkotásaid gyümölcséből jóllakik a föld.
14Füvet sarjaszt a baromnak,
és növényt az ember munkájára,
hogy kenyeret hozzon ki a földből,
15és bort, amely megörvendezteti a halandó szívét,
hogy ragyogóbbá tegye az arcokat az olajnál,
és kenyeret, amely a halandó szívét erősíti.
16Jóllaknak Yahuwah
fái,
a Levánon cédrusai, amelyeket ültetett,
17ahol a madarak fészkelnek,
a gólyának a ciprusfák a háza.
18A magas hegyek a zergéké,
a sziklák a borzok menedéke.
19Megalkotta a holdat az ünnepekre,
a nap ismeri lenyugvását.
20Sötétséget támasztasz, és éjszaka lesz,
amelyben nyüzsög az erdő minden vadja.
21Az oroszlánkölykök zsákmányért ordítanak,
és eledelüket kérik Eltól.
22Felragyog a nap, összegyűlnek,
és tanyáikon heverednek le.
23Kimegy az ember a munkájára
és szolgálatára egészen estig.
24Mily sokak a te alkotásaid, Yahuwah!
Mindet bölcsességgel alkottad,
tele van a föld szerzeményeiddel.
25Itt a tenger, nagy és kezekben széles,
ott a nyüzsgés, szám nélkül,
apró élőlények a nagyokkal együtt.
26Ott járnak a hajók,
a Leviátán, amelyet formáltál,
hogy játszadozz vele.
27Mindezek rád várnak,
hogy eledelüket add idejében.
28Adsz nekik, szedegetnek,
megnyitod kezedet, jóllaknak a jóval.
29Elrejted arcaidat, megrémülnek,
elveszed Ruáchukat, kimúlnak,
és porukhoz térnek vissza.
30Kibocsátod Ruáchodat, megteremtődnek,
és megújítod a termőföld arcát.
31Legyen Yahuwah
dicsősége örökre,
örüljön Yahuwah
az alkotásainak,
32aki rátekint a földre, és az reszket,
megérinti a hegyeket, és füstölögnek.
33Énekelek Yahuwahnak,
amíg élek,
zsoltárt zengek Elohimemnek,
amíg vagyok.
34Legyen kedves előtte fohászkodásom,
én örvendezem Yahuwahban.
35Vesszenek ki a vétkesek a földről,
és a gonoszok ne legyenek többé!
Áldjad, Nefeshem, Yahuwaht!
Hálelu’Yáh
Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bárkhi (בָּרְכִי – 𐤁𐤓𐤊𐤉) – Áldjad • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hálelu’Yáh (הַלְלוּ יָהּ – 𐤄𐤋𐤋𐤅𐤉𐤄) – Dicsérjétek Yahuwaht • Levánon (לְבָנוֹן – 𐤋𐤁𐤍𐤅𐤍) – Fehér – a cédrusairól híres hegység – hegylánc északon • Leviátán (לִוְיָתָן – 𐤋𐤅𐤉𐤕𐤍) – Tengeri szörny/Tekeredő • Mo’edím (מוֹעֲדִים – 𐤌𐤅𐤏𐤃𐤉𐤌) – Kirendelt idők/Ünnepek • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Pánim (פָּנִים – 𐤐𐤍𐤉𐤌) – Arc/Orca/Jelenlét • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve