[HU] Iyov 9

¹Ekkor megszólalt Iyov, és ezt mondta:
²Bizony, tudom, hogy így van:
de hogyan lehet igaz az ember Ellel szemben?
³Ha kedve volna perbe szállni vele,
ezer közül egyre sem felelne neki.

⁴Bölcs szívű és erős erejű –
ki keményítette meg magát ellene, és maradt épségben?
⁵Ő mozdít el hegyeket, és nem tudják,
ő, aki felforgatta őket haragjában.
⁶Ő rendíti meg a földet a helyéről,
és oszlopai megrendülnek.
⁷Ő szól a napnak, és nem ragyog fel,
és a csillagok köré pecsétet tesz.
⁸Ő feszíti ki egymaga az Egeket,
és a tenger magaslatain tapod.
⁹Ő alkotta az Ásht, a Keszilt és a Kimát,
és a Dél kamráit.

¹⁰Ő tesz nagy dolgokat, kikutathatatlanul,
és csodákat, megszámlálhatatlanul.
¹¹Íme, elvonul fölöttem, és nem látom,
tovasuhan, és nem veszem észre.
¹²Íme, elragad, ki fordíthatja vissza?
Ki mondja neki: Mit teszel?

¹³Eloah nem fordítja vissza haragját,
alatta hajoltak meg Ráháv segítői.
¹⁴Hát még én hogyan felelnék neki,
hogyan válogatnám meg szavaimat vele szemben?
¹⁵Akinek, ha igazam volna is, nem felelnék,
bírámhoz könyörögnék.
¹⁶Ha hívnám, és felelne nekem,
nem hinném, hogy hangomra figyel.
¹⁷Aki viharban zúz össze engem,
és sokasítja sebeimet ok nélkül.
¹⁸Nem enged lélegzethez jutnom,
hanem keserűségekkel lakat jól engem.

¹⁹Ha erőre megy: íme, ő a hatalmas;
és ha ítéletre: ki idéz meg engem?
²⁰Ha igazam volna is, szám marasztalna el,
ha feddhetetlen volnék is, görbévé tenne.
²¹Feddhetetlen vagyok – nem ismerem magamat,
megvetem életemet.
²²Egy ez! Ezért mondtam:
a feddhetetlent és a bűnöst ő pusztítja el.

²³Ha ostor öl meg hirtelen,
az ártatlanok csüggedését gúnyolja.
²⁴Föld adatott a bűnös kezébe,
bíráinak arcait elfedi.
Ha nem ő, akkor hát ki az?

²⁵Napjaim gyorsabbak voltak a futárnál,
elszaladtak, nem láttak jót.
²⁶Tovasuhantak a nádhajókkal,
mint a sas, amely zsákmányára csap.

²⁷Ha azt mondom:
Elfelejtem panaszomat,
elhagyom arcaimat és felüdülök,
²⁸megrettenek minden fájdalmamtól.
Tudom, hogy nem nyilvánítasz ártatlannak.

²⁹Bűnös vagyok –
miért is fáradoznék hiába?
³⁰Ha hó vizeiben mosakodnám is,
és tisztogatnám lúggal kezeimet,
³¹akkor is gödörbe mártanál engem,
és utálnának ruháim.

³²Mert nem ember ő, mint én,
hogy felelnék neki,
hogy együtt mennénk az ítéletre.
³³Nincs közöttünk döntőbíró,
aki kezét kettőnkre tehetné.
³⁴Vegye le rólam vesszejét,
és rettentése ne rémítsen engem!
³⁵Akkor beszélnék, és nem félnék tőle,
mert nem így vagyok én magammal.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Eloah (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Ráháv (רַהַב – 𐤓𐤄𐤁) – Büszkeség/Egyiptom jelképe • Shámáyim (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Egek • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye