1És felelt Iyov, és mondta:
2Hallgatván hallgassátok meg szavamat,
és legyen ez a ti vigasztalásotok!
3Tűrjetek el engem, és én beszélni fogok,
és miután beszéltem, gúnyolódhatsz.
4Vajon én emberhez szólok-e panaszommal?
És ha úgy volna, miért ne türelmetlenkedne szellemem?
5Forduljatok felém és szörnyedjetek el,
és tegyetek kezet szátokra!
6És ha visszaemlékezem, megrémülök,
és reszketés ragadja meg testemet.
7Miért élnek a bűnösök,
megöregednek, sőt erőben gyarapodnak?
8Magvuk megszilárdul előttük velük együtt,
és sarjadékaik szemeik előtt.
9Házaik békében vannak, félelem nélkül,
és nincs rajtuk Eloah vesszeje.
10Bikája hág, és nem hiába,
tehene megellik, és nem vetél.
11Kibocsátják kisdedeiket, mint a nyájat,
és gyermekeik ugrándoznak.
12Dob és hárfa mellett énekelnek,
és örvendeznek a síp hangjára.
13A jóban végzik be napjaikat,
és egy pillanat alatt a She’olba szállnak le.
14És mondták Elnek:
Távozz tőlünk, és útjaid ismeretét nem kívánjuk!
15Mi Sháddáj, hogy szolgáljuk őt,
és mi hasznunk, ha hozzá esedezünk?
16Íme, nem a kezeikben van jólétük;
a bűnösök tanácsa távol legyen tőlem!
17Hányszor alszik ki a bűnösök mécsese,
és jön rájuk veszedelmük,
kínokat oszt ki haragjában!
18Olyanok lesznek, mint a szalma a szél előtt,
és mint a polyva, melyet elragad a forgószél.
19Eloah a fiainak tartogatja gonoszságát;
fizessen meg neki magának, hogy megtudja!
20Lássák szemei saját pusztulását,
és Sháddáj haragjából igyék!
21Mert mi gondja van házára utána,
ha hónapjainak száma kettévágatott?
22Vajon Elt taníthat-e valaki tudásra,
őt, aki a magasságokat ítéli?
23Ez teljes épségében hal meg,
egészen gondtalanul és nyugodtan.
24Sajtárai tele vannak tejjel,
és csontjainak veleje üde.
25Amaz pedig keserű Nefeshsel hal meg,
és nem evett a jóból.
26Együtt fekszenek a porban,
és a féreg befedi őket.
27Íme, ismerem gondolataitokat,
és terveiteket, amelyekkel rám törtök.
28Mert azt mondjátok:
Hol van a nemes háza,
és hol a sátor, a bűnösök hajlékai?
29Nem kérdeztétek-e meg az úton járókat,
és jeleiket nem ismeritek-e fel,
30hogy a baj napjára tartatik fenn a gonosz,
a harag napjára vitetnek el?
31Ki veti szemére útját,
és amit ő tett, ki fizet meg neki?
32És őt a sírokhoz viszik,
és a sírhalom fölött virrasztanak.
33Édesek neki a völgy göröngyei,
és utána mindenki vonul,
és előtte se szeri, se száma.
34És hogyan vigasztaltok engem hiábavalósággal?
Válaszaitokból csak hűtlenség marad.
Szójegyzék: El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Eloah (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Sháddáj (שַׁדַּי – 𐤔𐤃𐤉) – Mindenható • She’ol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/A holtak birodalma – a halál utáni lét helye • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár