1De most nevetnek rajtam, akik napokban fiatalabbak nálam,
akiknek apáit megvetettem,
hogy nyájam kutyái mellé helyezzem.
2Kezeik ereje is — mire nekem?
Rajtuk elveszett a teljes erő.
3Ínségtől és éhségtől magányosan,
akik a szárazságot rágják,
a minap pusztaságot és pusztaságot.
4Akik sós füvet tépnek a bokor mellett,
és a rekettye gyökere a kenyerük.
5A közből űzetnek ki,
kiáltanak rájuk, mint a tolvajra.
6A völgyek borzalmában kell lakniuk,
a por üregeiben és a sziklákban.
7A bokrok között ordítanak,
a csalán alatt összehúzódnak.
8Balgák fiai, sőt név nélküli emberek fiai,
kicsapdosták őket az országból.
9És most az ő gúnydaluk lettem,
és szóbeszédjük lettem nekik.
10Utálnak engem, távol maradnak tőlem,
és arcomtól nem tartják vissza a köpést.
11Mert ő kioldotta húromat és megalázott engem,
és a zablát levetették előlem.
12Jobb felől kelnek fel a kölykök,
lábaimat ellökik,
és felhányják ellenem pusztulásuk útjait.
13Lerontják ösvényemet,
romlásomon nyernek — nincs segítőjük.
14Mint széles résen át jönnek,
a pusztulás alatt gördülnek tova.
15Rémségek fordulnak ellenem,
mint a szél, úgy üldözik méltóságomat,
és mint a felleg, elmúlt szabadulásom.
16És most kiömlik bennem Nefeshem,
megragadnak engem a nyomorúság napjai.
17Éjjel csontjaimat átfúrja rólam,
és rágóim nem nyugszanak.
18Nagy erővel elváltozik öltözetem,
mint köntösöm nyaka, úgy övez körül.
19A sárba vetett engem,
és hasonlóvá lettem a porhoz és a hamuhoz.
20Hozzád kiáltok, de nem felelsz nekem,
megállok, és csak nézel engem.
21Kegyetlenné változol irántam,
kezed erejével támadsz rám.
22Fölemelsz a szélre, meglovagoltatsz vele,
és szétoldasz a zúgásban.
23Mert tudom, hogy halálba viszel,
a találkozás házába minden élőnek.
24Csak nem rom ellen nyújt-e ki kezet,
ha pusztulásában nekik kiáltás van.
25Vajon nem sírtam-e a nehéz napú emberért?
Nem bánkódott-e Nefeshem a szűkölködőért?
26Mert jót reméltem, és rossz jött,
és világosságra vártam, és sötétség jött.
27Bensőm forr, és nem hallgat,
elém jöttek a nyomorúság napjai.
28Gyászolva járok, nap nélkül,
fölkelek a gyülekezésben, segítségért kiáltok.
29A sakálok testvére lettem,
és a struccok társa.
30Bőröm megfeketedett rajtam,
és csontom kiszáradt a hőségtől.
31És gyásszá lett a citerám,
és sípom a sírók hangjává.
Szójegyzék: Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet