1Őrizd lábadat, amikor Elohim Házába mész, és közeledj, hogy hallgass, inkább, mint hogy áldozatot adj az ostobák módjára, mert nem tudnak rosszat tenni. 2Ne hirtelenkedd el szádat, és szíved ne siessen szót kihozni Elohim előtt, mert Elohim az Egekben van, te pedig a földön, ezért legyenek szavaid kevesek. 3Mert eljön az álom a foglalatosság sokaságában, és az ostoba hangja a szavak sokaságában. 4Amikor fogadalmat fogadsz Elohimnak, ne késlekedj megfizetni, mert nincs kedve az ostobákban; amit megfogadsz, fizesd meg. 5Jobb, hogy ne fogadj, mint hogy fogadj és ne fizess. 6Ne engedd, hogy szád vétekbe ejtse testedet, és ne mondd a követ előtt, hogy tévedés volt. Miért háborodjék fel Elohim a hangodon, és tegye tönkre kezeid alkotását? 7Mert az álmok és a hiábavalóságok és a szavak sokaságában – bizony Elohimot féld!
8Ha a szegény elnyomását és a jog és az igazság elrablását látod a tartományban, ne csodálkozz el a dolgon, mert magas a magas fölött vigyáz, és magasak vannak fölöttük. 9És a föld haszna mindenben benne van: a király maga is a szántóföldnek szolgál.
10Aki szereti a pénzt, nem lakik jól pénzzel, és aki szereti a gazdagságot, annak nincs jövedelme; ez is hiábavalóság. 11A jónak sokasodtával sokasodnak, akik eszik azt, és mi haszna van belőle gazdájának, hacsak a szemeivel nézi? 12Édes a dolgozónak álma, akár keveset, akár sokat eszik, de a gazdagnak jóllakottsága nem engedi őt aludni. 13Van egy fájdalmas rossz, amit láttam a nap alatt: gazdagság, amit gazdája a maga kárára őriz. 14És elvész az a gazdagság rossz foglalatosság által, és fiút nemz, de nincs a kezében semmi. 15Ahogy kijött anyja méhéből, mezítelenül tér vissza, hogy menjen, ahogy jött, és semmit nem visz el fáradozásából, amit a kezében elvihetne. 16És ez is fájdalmas rossz: egészen úgy, ahogy jött, úgy megy el, és mi haszna van neki, hogy a szélnek fáradozik? 17Minden napjait is sötétben eszi, és sok bosszúságban, és betegsége, és harag.
18Íme, amit én láttam: jó, ami szép, hogy egyék és igyék az ember, és lásson jót minden fáradozásában, amivel fárad a nap alatt élete napjainak száma szerint, amelyeket Elohim adott neki, mert ez az ő része. 19Minden ember is, akinek Elohim gazdagságot és kincseket adott, és hatalmat adott neki, hogy egyék belőle, és felvegye a részét, és örüljön fáradozásában – ez Elohim ajándéka. 20Mert nem sokat emlékezik élete napjaira, mert Elohim szíve örömével felel neki.
Szójegyzék: Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye