1Mert mindezt szívemre vettem, hogy kifürkésszem mindezt: hogy az igazak és a bölcsek és az ő munkáik Elohim kezében vannak; szeretet is, gyűlölet is — nem tudja az ember; minden előttük van. 2Minden úgy van mindenkivel: egy és ugyanaz a sors éri az igazat és a gonoszt, a jót és a tisztát és a tisztátalant, azt, aki áldoz, és azt, aki nem áldoz; amint a jó, úgy a vétkező, az esküvő úgy, mint aki fél az eskütől. 3Ez a rossz mindabban, ami a nap alatt történik, hogy egy és ugyanaz a sors éri mindet; és az emberek fiainak szíve is tele van rosszal, és esztelenség van szívükben életükben, és azután a halottakhoz mennek. 4Mert aki minden élőhöz hozzá van kapcsolva, annak van bizodalma: mert élő kutya jobb, mint a halott oroszlán. 5Mert az élők tudják, hogy meg fognak halni; de a halottak semmit sem tudnak, és nincs többé jutalmuk, mert emlékük feledésbe merül. 6Szeretetük is, gyűlöletük is, irigységük is már elveszett; és nincs többé részük soha semmiben sem, ami a nap alatt történik.
7Menj, edd örömmel kenyeredet, és idd jó szívvel borodat, mert már kedvelte Elohim a te műveidet.
8Minden időben legyenek ruháid fehérek, és fejedről az olaj ne hiányozzék. 9Lásd az életet az asszonnyal, akit szeretsz, mulandóságod életének minden napján, amelyet neked adott a nap alatt, mulandóságod minden napján; mert ez a te részed az életben, és fáradságodban, amellyel fáradozol a nap alatt. 10Mindazt, amit kezed elérni képes, hogy megtedd, erőddel tedd meg; mert nincs cselekvés, sem számvetés, sem ismeret, sem bölcsesség She’olban, ahová te mész.
11Visszatértem, és láttam a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem a hősöké a harc, és nem is a bölcseké a kenyér, és nem is az értelmeseké a gazdagság, és nem is a tudóké a kegy; mert idő és véletlen éri őket mind. 12Mert nem tudja az ember a maga idejét sem: mint a halak, amelyek megfogatnak a rossz hálóban, és mint a madarak, amelyek megfogatnak a tőrben — úgy ejtetnek tőrbe az emberek fiai a rossz időben, amikor hirtelen rájuk esik.
13Ezt a bölcsességet is láttam a nap alatt, és nagynak tűnt nekem: 14Volt egy kicsiny város, és kevés ember benne; és jött ellene egy nagy király, és körülvette, és nagy ostromműveket épített ellene. 15És találtatott benne egy szegény bölcs ember, és ő megmentette a várost bölcsességével; de senki sem emlékezett arra a szegény emberre. 16És azt mondtam én: Jobb a bölcsesség az erőnél; de a szegény bölcsessége megvetett, és szavait nem hallgatják meg.
17A bölcsek szavai nyugalomban hallatnak meg
inkább, mint az uralkodó kiáltása a balgák között.
18Jobb a bölcsesség a harci eszközöknél;
de egyetlen vétkező sok jót pusztít el.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • She’ol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/A holtak birodalma – a halál utáni lét helye • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye