1Ezek után naggyá tette Ácháshverosh király az Ágági Hámánt, Hámedátá fiát, és felemelte őt, és a székét minden vezető fölé helyezte, akik vele voltak. 2A király összes szolgája pedig, akik a király kapujában voltak, térdet hajtottak és leborultak Hámán előtt, mert így parancsolta felőle a király. De Mordekháj nem hajtott térdet, és nem borult le. 3Ezt mondták a király szolgái, akik a király kapujában voltak, Mordekhájnak: Miért hágod át a király parancsát? 4És történt, hogy amikor napról napra szóltak hozzá, és ő nem hallgatott rájuk, jelentették Hámánnak, hogy lássák, megállnak-e Mordekháj szavai, mert megmondta nekik, hogy ő Yáhudi. 5Amikor látta Hámán, hogy Mordekháj nem hajt térdet és nem borul le előtte, megtelt Hámán haraggal. 6De megvetette a szemében, hogy egyedül Mordekhájra emeljen kezet, mert megmondták neki Mordekháj népét; ezért arra törekedett Hámán, hogy elpusztítson minden Yáhudit, aki Ácháshverosh egész birodalmában volt, Mordekhájjal együtt.
7Az első hónapban — az a Niszán hónap — Ácháshverosh király tizenkettedik évében purt, azaz sorsot vetettek Hámán előtt napról napra és hónapról hónapra, a tizenkettedik hónapig — az az Ádár hónap. 8És ezt mondta Hámán Ácháshverosh királynak: Van egy nép, szétszórva és elkülönülve a népek között birodalmad minden tartományában, és törvényeik különböznek minden néptől, a király törvényeit pedig nem teszik meg; a királynak nem éri meg, hogy nyugton hagyja őket. 9Ha a királynak jó, írják meg, hogy elpusztítsák őket, én pedig tízezer kikár ezüstöt mérek ki a munkát végzők kezébe, hogy bevigyék a király kincstárába. 10Ekkor lehúzta a király a pecsétgyűrűjét a kezéről, és odaadta az Ágági Hámánnak, Hámedátá fiának, a Yáhu’dim ellenségének. 11És ezt mondta a király Hámánnak: Az ezüst a tied, és a nép is, hogy tedd vele, ami jó a szemedben.
12Hívatták hát a király írnokait az első hónapban, annak tizenharmadik napján, és megíratott minden úgy, ahogy Hámán parancsolta, a király kormányzóinak és a helytartóknak, akik tartományonként voltak, és minden nép vezetőinek, tartományonként a maga írása szerint és népenként a maga nyelve szerint; Ácháshverosh király nevében íratott, és a király pecsétgyűrűjével lett lepecsételve. 13És leveleket küldtek a futárok kezével a király minden tartományába, hogy pusztítsanak el, gyilkoljanak le és semmisítsenek meg minden Yáhudit, ifjútól öregig, gyermekeket és nőket, egyetlen napon, a tizenkettedik hónap tizenharmadik napján — az az Ádár hónap —, zsákmányukat pedig prédára. 14Az irat szövegének mása, hogy törvényként adják ki minden egyes tartományban, kihirdetve minden népnek, hogy legyenek készen erre a napra. 15A futárok kimentek, sürgetve a király szavától, és a törvényt kiadták Shushán várában. A király és Hámán pedig leültek inni, Shushán városa pedig zavarban volt.
Szójegyzék: Ádár (אַדָּר – 𐤀𐤃𐤓) – Pompa/Nemes – határpont délen • Ágági (אֲגָגִי – 𐤀𐤂𐤂𐤉) – Amálék királyának leszármazottja – 3:1 • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Hámedátá (הַמְּדָתָא – 𐤄𐤌𐤃𐤕𐤀) – Hámán apja – 3:1 • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kikár (כִּכָּר – 𐤊𐤊𐤓) – kör, kerek; kerek kenyér; tálentum (súlyegység, ~34 kg); kerek síkság, völgy-medence • Niszán (נִיסָן – 𐤍𐤉𐤎𐤍) – héber hónap (márc.–ápr. – 3:7) • pur (פּוּר – 𐤐𐤅𐤓) – sors, sorsvetés (párászi eredetűszó – 3:7)