1Akkor ezt mondta Shlomoh: Yahuwah mondta, hogy sűrű homályban fog lakni. 2Én pedig fenséges házat építettem neked, helyet lakhelyedül örökre. 3Azután megfordította a király arcait, és megáldotta Yiszrá’El egész gyülekezését, miközben Yiszrá’El egész gyülekezése állt. 4És ezt mondta: Áldott Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja, aki szólt szájával apámhoz, Dávidhoz, és kezeivel beteljesítette, mondván: 5Attól a naptól fogva, hogy kihoztam népemet Mitzráyim földjéről, nem választottam várost Yiszrá’El egyetlen törzséből sem, hogy házat építsenek ott, és ott legyen nevem; és nem választottam férfit, hogy fejedelem legyen népemen, Yiszrá’Elen. 6De kiválasztottam Yerusháláyimot, hogy ott legyen nevem, és kiválasztottam Dávidot, hogy népemen, Yiszrá’Elen legyen. 7És apám, Dávid szívében volt, hogy házat építsen Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja nevének. 8De ezt mondta Yahuwah apámnak, Dávidnak: Mivel szívedben volt, hogy házat építs nevemnek, jól tetted, hogy szívedben volt. 9Csakhogy te nem építed föl a házat, hanem fiad, aki ágyékaidból származik, ő építi föl a házat nevemnek. 10És fenntartotta Yahuwah a szavát, amelyet szólt, és fölléptem apám, Dávid helyébe, és Yiszrá’El trónjára ültem, ahogyan szólt Yahuwah, és fölépítettem a házat Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja nevének. 11És elhelyeztem ott a Ládát, amelyben Yahuwah szövetsége van, amelyet Yiszrá’El fiaival kötött.
12Azután odaállt Yahuwah oltára elé, Yiszrá’El egész gyülekezésével szemben, és kiterjesztette kezeit. 13Shlomoh ugyanis rézmedencét készített, és elhelyezte a bekerített hely közepén; öt könyök volt a hossza, öt könyök a szélessége, és három könyök a magassága; föllépett rá, térdeire ereszkedett Yiszrá’El egész gyülekezésével szemben, és kiterjesztette kezeit az Egek felé, 14és ezt mondta: Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja! Nincs hozzád hasonló Elohim az Egekben és a földön, aki megőrzöd a szövetséget és a hűségszeretetet szolgáiddal, akik teljes szívükkel előtted járnak; 15aki megtartottad szolgádnak, apámnak, Dávidnak, amit szóltál neki; szóltál száddal, és kezeddel beteljesítetted, ahogyan ez a mai napon van. 16Most azért, Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja, tartsd meg szolgádnak, apámnak, Dávidnak, amit szóltál neki, mondván: Nem szakad ki előlem férfi tőled, aki Yiszrá’El trónján ül, de csak ha fiaid ügyelnek útjukra, hogy törvényemben járjanak, ahogyan te jártál előttem. 17Most azért, Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja, igazolódjék szavad, amelyet szóltál szolgádnak, Dávidnak!
18De vajon valóban lakik-e Elohim az emberrel a földön? Íme, az Egek, sőt az Egeknek Egei sem fogadhatnak magukba téged; hát még ez a ház, amelyet építettem! 19Fordulj hát szolgád imádsága és könyörgése felé, Yahuwah, Elohimom, hogy meghallgasd a kiáltást és az imádságot, amellyel szolgád előtted imádkozik; 20hogy szemeid nyitva legyenek erre a házra éjjel és nappal, arra a helyre, amelyről azt mondtad, hogy oda helyezed nevedet, hogy meghallgasd az imádságot, amellyel szolgád e hely felé imádkozik. 21És hallgasd meg szolgád és néped, Yiszrá’El könyörgéseit, amikor e hely felé imádkoznak; és te hallgasd meg lakóhelyedről, az Egekből, hallgasd meg, és bocsáss meg!
22Ha vétkezik valaki felebarátja ellen, és esküt vetnek rá, hogy megeskessék, és ő idejön, esküt téve oltárod előtt ebben a házban, 23te halld meg az Egekből, és cselekedj, és tégy igazságot szolgáid között, megfizetve a gonosznak, fejére olvasva útját, és igaznak nyilvánítva az igazat, megadva neki igazsága szerint.
24És ha vereséget szenved néped, Yiszrá’El, az ellenség előtt, mert vétkeztek ellened, de visszatérnek és vallást tesznek nevedről, és imádkoznak és könyörögnek előtted ebben a házban, 25te hallgasd meg az Egekből, és bocsásd meg néped, Yiszrá’El vétkét, és hozd vissza őket a földre, amelyet nekik és őseiknek adtál.
26Amikor bezárulnak az Egek, és nem lesz eső, mert vétkeztek ellened, de e hely felé imádkoznak, és vallást tesznek nevedről, és vétkükből megtérnek, mert megalázod őket, 27te hallgasd meg az Egeket, és bocsásd meg szolgáid és néped, Yiszrá’El vétkét, mert a jó útra tanítod őket, amelyen járniuk kell; és adj esőt földedre, amelyet népednek adtál örökségül.
28Éhínség ha lesz a földön, dögvész ha lesz, aszály és rozsda, sáska és cserebogár ha lesz, ha szorongatja őt ellensége kapui földjén, bármilyen csapás és bármilyen betegség — 29minden imádságot, minden könyörgést, amely lesz bármely embertől és egész néptől, Yiszrá’Eltől, amikor megismerik kiki a maga csapását és fájdalmát, és kiterjeszti kezeit e ház felé, 30te hallgasd meg az Egekből, lakóhelyedről, és bocsáss meg, és adj meg mindenkinek minden útja szerint, ahogyan ismered szívét — mert egyedül te ismered az emberek fiainak szívét —, 31hogy féljenek téged, és utaidon járjanak minden napon, amíg élnek a termőföld színén, amelyet őseinknek adtál.
32És az idegent is, aki nem néped, Yiszrá’El közül való, de eljön távoli földről nagy nevedért, erős kezedért és kinyújtott karodért, és eljönnek és imádkoznak e ház felé, 33te hallgasd meg az Egekből, lakóhelyedről, és cselekedj mindaz szerint, amiért az idegen hozzád kiált, hogy megismerje a föld minden népe nevedet, és féljenek téged, ahogyan néped, Yiszrá’El, és tudják meg, hogy nevedről nevezték el ezt a házat, amelyet építettem.
34Amikor néped harcba vonul ellensége ellen az úton, amelyen elküldöd őket, és imádkoznak hozzád e város felé, amelyet kiválasztottál, és a ház felé, amelyet nevednek építettem, 35te hallgasd meg az Egekből imádságukat és könyörgésüket, és szerezz nekik igazságot.
36Ha vétkeznek ellened — mert nincs ember, aki ne vétkeznék —, és megharagszol rájuk, és ellenség elé adod őket, és foglyul ejtve fogságba viszik őket távoli vagy közeli földre, 37de szívükre veszik a földön, ahova fogságba vitték őket, és megtérnek, és könyörögnek hozzád fogságuk földjén, mondván: Vétkeztünk, bűnt követtünk el és gonoszul cselekedtünk, 38és visszatérnek hozzád teljes szívükkel és teljes lelkükkel fogságuk földjén, ahova fogságba vitték őket, és imádkoznak földjük felé, amelyet őseiknek adtál, a város felé, amelyet kiválasztottál, és a ház felé, amelyet nevednek építettem, 39te hallgasd meg az Egekből, lakóhelyedről, imádságukat és könyörgéseiket, és szerezz nekik igazságot, és bocsáss meg népednek, akik vétkeztek ellened. 40Most, Elohimom, kérlek, legyenek szemeid nyitva, és füleid figyelmesek az e helyen mondott imádságra. 41Most azért indulj el, Yahuwah Elohim, nyugalmad helyére, te és hatalmad ládája! Kohenjaid, Yahuwah Elohim, öltözzenek szabadításba, és híveid örvendezzenek a jóban! 42Yahuwah Elohim, ne fordítsd el fölkented arcait; emlékezz meg Dávid, szolgád hűségszereteteiről!
Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa