1És elment Recháv’ám Shekhembe, mert Shekhembe jött egész Yiszrá’El, hogy királlyá tegyék őt. 2És történt, amint meghallotta Yáráv’ám, Nevát fia — ő pedig Mitzráyimban volt, ahová elmenekült Shlomoh király színe elől —, hogy visszatért Yáráv’ám Mitzráyimból. 3És küldtek, és hívták őt; és eljött Yáráv’ám és egész Yiszrá’El, és beszéltek Recháv’ámhoz, mondván: 4Apád keménnyé tette igánkat; te most könnyíts apád kemény szolgálatán és a nehéz igáján, amelyet ránk adott, és szolgálni fogunk neked. 5És mondta nekik: Még három napig — és térjetek vissza hozzám. És elment a nép.
6És tanácskozott Recháv’ám király a vénekkel, akik apja, Shlomoh színe előtt álltak, amíg élt, mondván: Hogyan tanácsoljátok, hogy választ adjak ennek a népnek? 7És beszéltek hozzá, mondván: Ha jó leszel ehhez a néphez, és kedvükre teszel, és jó szavakat szólsz hozzájuk, akkor szolgáid lesznek minden napon. 8De elhagyta a vének tanácsát, amelyet tanácsoltak neki, és tanácskozott a fiúkkal, akik vele nőttek fel, akik a színe előtt álltak. 9És mondta nekik: Mit tanácsoltok, hogy választ adjunk ennek a népnek, amely beszélt hozzám, mondván: Könnyíts az igán, amelyet apád ránk adott? 10És beszéltek hozzá a fiúk, akik vele nőttek fel, mondván: Így mondd a népnek, amely beszélt hozzád, mondván: Apád megnehezítette igánkat, te pedig könnyíts rajtunk — így mondd nekik: Az én kicsim vastagabb apám ágyékainál. 11Most tehát: apám nehéz igát rakott rátok, én pedig hozzáteszek igátokhoz; apám ostorokkal fenyített titeket, én pedig skorpiókkal.
12És eljött Yáráv’ám és az egész nép Recháv’ámhoz a harmadik napon, ahogyan szólt a király, mondván: Térjetek vissza hozzám a harmadik napon. 13És keményen felelt nekik a király; és elhagyta Recháv’ám király a vének tanácsát, 14és beszélt hozzájuk a fiúk tanácsa szerint, mondván: Megnehezítem igátokat, és én hozzáteszek ahhoz; apám ostorokkal fenyített titeket, én pedig skorpiókkal. 15És nem hallgatott a király a népre, mert fordulat volt ez HáElohim felől, hogy beteljesítse Yahuwah az ő igéjét, amelyet a Shiloni Áchi’Yáhu keze által szólt Yáráv’ámhoz, Nevát fiához. 16És egész Yiszrá’El — mert nem hallgatott rájuk a király — választ adott a népe a királynak, mondván: Mi részünk van Dávidban? Nincs örökségünk Yisáj fiában! Ki-ki sátraidhoz, Yiszrá’El! Most lásd a magad házát, Dávid! És elment egész Yiszrá’El a sátraihoz. 17De Yiszrá’El fiai fölött, akik Yáhu’Dáh városaiban laktak — fölöttük uralkodott Recháv’ám. 18És elküldte Recháv’ám király Hadórámot, aki a robot fölött volt, de megkövezték őt Yiszrá’El fiai kővel, és meghalt; Recháv’ám király pedig megerősítette magát, hogy kocsira szálljon, és Yerusháláyimba meneküljön. 19És elpártolt Yiszrá’El Dávid házától mind e mai napig.
Szójegyzék: Áchi’Yáhu (אֲחִיָּהוּ – 𐤀𐤇𐤉𐤄) – Yahuwah a testvérem – Shiloni próféta • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa