1Ezek után átkelt Yeshuá a Gálil-tenger túlsó partjára, amely Tiberiász tengere. 2És nagy néptömeg ment utána, mert látták a jeleket, amelyeket a betegeken tett. 3És felment Yeshuá a hegyre, és ott leült Tálmidimjaival. 4És Pészachnak, a Yáhudik ünnepének ideje közel volt, hogy eljöjjön. 5És felemelte Yeshuá szemeit, és látta, hogy nagy néptömeg jön hozzá, és így szólt Filiposzhoz: „Honnan törjünk nekik kenyeret enni?” 6Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő tudta azt, amit tenni fog. 7Felelt neki Filiposz: „Kétszáz dínár kenyér sem elég nekik, hogy mindegyik kapjon belőle egy kicsiny falatot.” 8És egy a Tálmidimjai közül, Andreász, Shim’on Kefá testvére, így szólt hozzá: 9„Van itt egy fiú, és nála öt árpakenyér és két hal, de mi ez ekkora néptömegnek?” 10És így szólt Yeshuá: „Ültessétek le az embereket.” És leültek, szám szerint mintegy ötezer férfi a fűben, amely ott bőséggel volt. 11És vette Yeshuá a kenyereket, és áldást mondott, és szétosztotta Tálmidimjainak, a Tálmidim pedig mindazoknak, akik ott ültek; ugyanígy a halakból is annyit, amennyit lelkük kívánt. 12És miután jóllaktak, így szólt Tálmidimjaihoz: „Szedjétek össze a megmaradt darabkákat, hogy semmi el ne vesszen.” 13És összeszedték, és megtöltöttek tizenkét kosarat darabkákkal, amelyeket meghagytak az evők az öt árpakenyérből. 14És amikor látta a nép a jelet, amelyet tett Yeshuá, így szóltak: „Valóban ez az a próféta, aki eljövendő a világba.” 15És megtudta Yeshuá, hogy jönni fognak és megragadják őt, hogy királlyá tegyék, ezért elvonult tőlük ismét, egyedül a hegyre.

16És amikor este lett, lementek Tálmidimjai a tengerhez, 17és beszálltak a hajóba, és átkeltek a tenger túlsó partjára, Kfár-Náchumba. És íme, sötétség jött, és Yeshuá még nem jött el hozzájuk; 18és nagy vihar támadt, és a tenger háborgott és viharzott. 19És eveztek mintegy huszonöt vagy harminc futamnyi távolságra, és meglátták Yeshuát, amint a tenger színén jár, és közeledik a hajóhoz, és megrémültek. 20És így szólt hozzájuk: „Én vagyok az, ne féljetek!” 21És beleegyeztek, hogy felvegyék őt a hajóba, és íme, hirtelen elérte a hajó a szárazföldet, vágyuk célját.

22Másnap a néptömeg, amely a tenger túlsó partján állt, látta, hogy a hajón kívül nem volt ott más hajó, csak egy, és hogy Yeshuá nem szállt be Tálmidimjaival a hajóba, hanem csak Tálmidimjai mentek el maguk. 23Csak más hajók érkeztek Tiberiászból, közel ahhoz a helyhez, ahol a kenyeret ették, miután áldást mondott az Ádon. 24És ezért, amikor látta a néptömeg, hogy Yeshuá nincs ott, sem Tálmidimjai, beszálltak ők is ezekbe a hajókba, és elmentek Kfár-Náchumba, hogy keressék Yeshuát. 25És megtalálták őt a tenger túlsó partján, és így szóltak hozzá: „Rábénu, mikor jöttél ide?” 26És felelt nekik Yeshuá, mondván: „Ámen, ámen, én mondom nektek: nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem mert a kenyerekből ettetek és jóllaktatok. 27Ne a veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az eledelért, amely megmarad a Cháyei Olámra ➣ az Örök Életre, amelyet a Ben-HáÁdám ad nektek, mert őt pecsételte el a Elohim, az Áb, az ő pecsétjével.” 28És így szóltak hozzá: „Mit tegyünk, hogy Elohim cselekedeteit műveljük?” 29Felelt Yeshuá, és így szólt hozzájuk: „Ez Elohim cselekedete: hogy higgyetek abban a férfiban, akit ő küldött hozzátok.” 30És így szóltak hozzá: „És mi az a jel, amelyet teszel, hogy lássuk és higgyünk neked? Mit cselekszel? 31Atyáink a Mánt ették a pusztában, amint meg van írva: Egekből való kenyeret adott nekik enni.” 32És így szólt hozzájuk Yeshuá: „Ámen, ámen, én mondom nektek: nem Mosheh adta nektek az Egekből való kenyeret, hanem az én Ábom adja nektek az igazi kenyeret az Egekből. 33Mert Elohim kenyere az, amely leszáll az Egekből, és életet ad a világnak.”

34És így szóltak hozzá: „Ádonénu, add nekünk mindig ezt a kenyeret!” 35És így szólt hozzájuk Yeshuá: „Én vagyok az életek kenyere: mindenki, aki hozzám jön, nem éhezik, és mindenki, aki bennem hisz, nem szomjazik többé soha. 36De megmondtam nektek, hogy láttatok engem, és mégsem hittetek bennem. 37Minden férfi, akit nekem ad az Áb, hozzám jön, és aki hozzám jön, azt nem űzöm el arcaim elől; 38mert leszálltam az Egekből, nem azért, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki engem küldött. 39És ez annak akarata, aki engem küldött: hogy abból, amit nekem adott, egy se vesszen el nekem, mert feltámasztom őt az utolsó napon. 40Mert ez az én Ábom akarata: hogy mindenkinek, aki látja a Bént és hisz benne, Cháyei Olámja legyen, és én feltámasztom őt az utolsó napon.”

41És zúgolódtak ellene a Yáhudik, amiért így szólt: „Én vagyok a kenyér, amely leszállt az Egekből” — 42és így szóltak: „Nemde ez Yeshuá, Yoszef fia, akinek ismerjük apját és anyját? Akkor hogyan mondja ő: Az Egekből szálltam le?” 43Felelt Yeshuá, és így szólt hozzájuk: „Ne legyen zúgolódás közöttetek! 44Senki sem jöhet hozzám, hacsak nem vonzza őt az Áb, aki engem küldött, és én feltámasztom őt az utolsó napon. 45Nemde meg van írva a prófétáknál: És minden fiaid Yahuwah Tálmidimjai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Ábra és tanul tőle, hozzám jön. 46Nem mintha látta volna valaki az Ábot, csak az, aki a Elohimtól van, ő látta az Ábot. 47Ámen, ámen, én mondom nektek: mindenkinek, aki hisz bennem, Cháyei Olámja van. 48Én vagyok az életek kenyere. 49Atyáitok a Mánt ették a pusztában, és meghaltak. 50És ez a kenyér, amely leszáll az Egekből, hogy egyék belőle az ember, és ne haljon meg. 51Én vagyok az életek kenyere, amely leszáll az Egekből: ha eszik az ember ebből a kenyérből, élni fog örökké, és a kenyér, amelyet én adok, az én testem, amelyet odaadok a világ életeiért.”

52És vitatkoztak a Yáhudik egymás között, mondván: „Hogyan adhatja ez nekünk a testét enni?” 53És így szólt hozzájuk Yeshuá: „Ámen, ámen, én mondom nektek: ha nem eszitek a Ben-HáÁdám testéből, és nem isszátok a véréből, nem lesznek életek a csontjaitokban. 54Aki eszi az én testemből és issza az én véremből, annak Cháyei Olámja van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. 55Mert az én testem igazi eledel, és az én vérem igazi ital. 56Aki eszi az én testemből és issza az én véremből, az bennem lakozik, és én őbenne. 57Mert ahogyan engem az élő Áb küldött, és én élek őmiatta, úgy aki engem eszik, az is élni fog énmiattam. 58Ez a kenyér, amely leszállt az Egekből; nem olyan, mint a Mán, amelyet atyáitok ettek, és meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, élni fog örökké.” 59Ezeket a dolgokat mondta, amikor a Beit-Kneszetben tanított, Kfár-Náchumban.

60És sokan Tálmidimjai közül hallották, és így szóltak: „Kemény ez a beszéd, ki képes meghallgatni azt?” 61És Yeshuá tudta lelkében, hogy Tálmidimjai zúgolódnak emiatt, és így szólt hozzájuk: „Megbotránkoztat ez titeket? 62És mi lesz, amikor látjátok a Ben-HáÁdámot felmenni oda, ahol előbb volt? 63A Ruách az, amely életet ad, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket szóltam nektek, Ruách és életek. 64De vannak emberek közöttetek, akikben nincs hit.” Mert Yeshuá kezdettől fogva tudta, kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki kiszolgáltatja őt. 65És így szólt: „Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak nem adatott meg neki az én Ábomtól.”

66És emiatt a beszéd miatt sokan Tálmidimjai közül visszafordultak, és nem jártak vele többé. 67És így szólt Yeshuá a tizenketthöz: „Van-e szívetekben, hogy ti is visszaforduljatok tőlem?” 68És felelt neki Shim’on Kefá: „Ádoni, kihez mennénk? Az Örök Életek beszédei nálad vannak. 69És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy a Máshiách, az élő El Fia.” 70Felelt nekik Yeshuá: „Nemde én választottalak ki titeket, a tizenkettőt, és egy közületek szátán?” 71Ezt pedig Yáhu’Dáhról, Shim’on fiáról, Ish-Keriyotról mondta, mert ez volt az, aki ki fogja szolgáltatni őt, pedig egy volt a tizenkettő közül.

 

Szójegyzék: Áb (אָב – 𐤀𐤁) – Atya • Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádonénu (אֲדֹנֵינוּ – 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Urunk (messiási megszólítás) • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Andreász (אַנְדְּרַי – 𐤀𐤍𐤃𐤓𐤉) – férfias (görög) • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Bén (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם – 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Filiposz (פִילִיפּוֹס – 𐤐𐤉𐤋𐤉𐤐𐤅𐤎) – Fülöp/lóbarát • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Ish-Keriyot (אִישׁ קְרִיּוֹת – 𐤀𐤉𐤔𐤒𐤓𐤉𐤅𐤕) – Keriyot-béli férfi • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kfár-Náchum (כְּפַר נַחוּם – 𐤊𐤐𐤓𐤍𐤇𐤅𐤌) – Náchum falva • Mán (מָן – 𐤌𐤍) – Manna/Mi ez? • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Pészach (פֶּסַח – 𐤐𐤎𐤇) – Páska/Elkerülés • Petrosz (פֶּטְרֹוס – 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Rábénu (רַבֵּנוּ – 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk/Tanítónk • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia • szátán (שָׂטָן – 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yáhudim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon

Pin It on Pinterest