1„Ámen, ámen, mondom nektek: aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem más úton hatol fel, az tolvaj és rabló; 2de aki a kapun megy be, az a juhok pásztora. 3Ennek megnyitja a kapuőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. 4Amikor minden juhát kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. 5Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak az arcai elől, mert az idegenek hangját nem ismerték.”
6Ezt a példázatot mondta nekik Yeshuá, de ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik. 7Ismét szólt hozzájuk Yeshuá: „Ámen, ámen, mondom nektek: én vagyok a juhok kapuja. 8Mindazok, akik énelőttem jöttek, tolvajok és rablók, de a juhok nem hallgattak rájuk. 9Én vagyok a kapu: ha valaki rajtam át megy be, megszabadul, az bejár és kijár, és legelőt talál. 10A tolvaj nem jön, csak hogy lopjon, leöljön és pusztítson: én pedig azért jöttem, hogy életet találjanak, és lelkük élete bőséges itatásra jusson.”
11„Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor odaadja a Nefeshét a juhokért. 12A béres pedig, aki nem pásztor, és akinek a juhok nem az övéi, látja jönni a farkast, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti a juhokat. 13A béres elfut, mert béres, és nem törődik a juhokkal. 14Én vagyok a jó pásztor, ismertem az enyéimet, és megismertettem magamat az enyéimnek, 15ahogyan az Ábá ismer engem, és én ismerem az Ábát: és a Nefeshemet adom oda a juhokért. 16Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is terelnem kell, és ők is hallgatni fognak a hangomra: és lesz egy nyáj, egy pásztor. 17Azért szeret engem az Ábá, mert én odaadom a Nefeshemet, hogy aztán visszavegyem. 18Senki sem veszi el tőlem a Nefeshemet, hanem én magamtól adom oda: hatalmában áll kezemnek, hogy odaadjam, és van hatalom, hogy visszavegyem azt magamhoz: ezt a parancsot kaptam az én Ábámtól.”
19Ismét meghasonlás támadt a Yáhu’dim között e beszédek miatt. 20Sokan közülük így szóltak: „rossz szellem van benne, és eszét vesztette: mit hallgattok rá?” 21Mások ezt mondták: „Ezek a beszédek nem rossz szellemtől megszállott emberé. Vajon meg tudja-e nyitni a rossz szellem a vakok szemeit?”
22Akkor Hánukáh napjaiban, a tél napjaiban, Yerusháláyimban 23Yeshuá a Beit-HáMikdáshban, a Shlomoh csarnokában járt. 24Ekkor körülvették őt a Yáhu’dim, és így szóltak: „Meddig húzol minket a lelkünkben? Ha te vagy a Máshiách, mondd meg nekünk a nap szeme előtt!” 25Yeshuá így válaszolt nekik: „Megmondtam nektek, de ti nem hittetek bennem. Azok a cselekedetek, amelyeket az Ábám nevében teszek, tanúskodnak mellettem, 26de ti nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok, ahogyan mondtam nektek. 27Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. 28Én Cháyei Olámot ➣ Örök Életet adok nekik, és nem vesznek el örökké, és senki sem ragadja ki őket a kezemből. 29Az én Ábám, aki nekem adta őket, hatalmasabb mindennél, és senki sem ragadhatja ki őket az Ábá kezéből. 30Én és az Ábá egy vagyunk.”
31Ekkor ismét köveket vettek fel a Yáhu’dim, hogy megkövezzék. 32Yeshuá így válaszolt nekik: „Sok jó cselekedetet mutattam nektek az én Ábámtól: e cselekedetek közül melyikért köveztek meg engem?” 33A Yáhu’dim így feleltek neki: „Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem a Shem meggyalázásáért, mert te ember vagy, és Elohimmá teszed magadat.” 34Yeshuá így válaszolt nekik: „Nincs-e megírva a Tóratokban: Én mondtam: elohimok vagytok? 35Ha elohimoknak nevezte azokat, akikhez Elohim Tórája szólt, márpedig a megírt Igét nem lehet érvénytelenné tenni, 36hogyan mondjátok arról, akit az Ábá megszentelt, és elküldött a világba: Káromló vagy, mert azt mondtam: Ben HáElohim vagyok? 37Ha nem teszem az Ábám cselekedeteit, ne higgyetek nekem; 38de ha teszem, akkor még ha nekem nem akartok is hinni, higgyetek a kezeim cselekedeteinek, hogy megtudjátok és elhiggyétek, hogy az Ábá bennem van, és én az Ábában.” 39Ekkor ismét meg akarták fogni, de ő kimenekült a kezükből.
40Aztán elment, és visszatért a Yárdenen túlra, arra a helyre, ahol kezdetben Yochánán bemerített, és ott maradt. 41Sokan mentek hozzá, és azt mondták: „Íme, Yochánán nem adott jelt, de mindaz, amit erről az emberről mondott, igaz.” 42És sokan hittek benne azon a helyen.
Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם – 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hánukáh (חֲנֻכָּה – 𐤇𐤍𐤊𐤄) – Felavatás ünnepe • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mászál (מָשָׁל – 𐤌𐤔𐤋) – példázat/hasonlat/közmondás • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách Rá’áh (רוּחַ רָעָה – 𐤓𐤅𐤇 𐤓𐤏𐤄) – rossz szellem/gonosz lélek • Shem (שֵׁם – 𐤔𐤌) – Név/Hírnév • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Tanítás/Útmutatás • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János