1Ezeket mondta Yeshuá, és szemeit a magasba emelve így szólt: „Ábám, dicsőítsd meg a te Fiadat, mert eljött a Mó’éd – az elrendelt idő, hogy a Fiad is megdicsőítse a te dicsőségedet, 2amint te hatalmat adtál neki minden test felett, hogy Cháyei Olámot – Örök Életet adjon mindazoknak, akiket neki adtál. 3És mi a Cháyei Olám – az Örök Élet? Hogy megismerjenek téged, hogy te egyedül vagy az igaz Elohim, és Yeshuá HáMáshiáchot, akit elküldtél. 4A te dicsőségedet megdicsőítettem a földön, bevégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem. 5És most dicsőíts meg engem önmagadnál, Ábám, azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt tenálad, mielőtt még lettek az Egek és a föld.”
6„Megismertettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból. A tieid voltak, és te nekem adtad őket, és ők megőrizték a te beszédedet. 7Most már tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tetőled van; 8mert a beszédeket, amelyeket nekem adtál, eléjük adtam, ők pedig hallották, és valóban felismerték, hogy tetőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél el engem. 9Én őértük járok közben: nem a világért járok közben, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, 10és minden, ami az enyém, a tiéd, és ami a tiéd, az enyém, és őbennük dicsőíttetem meg. 11Nem tartózkodom többé a földön, de ők a földön tartózkodnak jövevényekként, én pedig hozzád megyek. Szent Ábám, őrizd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! 12Amíg velük voltam a világban, megőriztem őket a te nevedben; akiket nekem adtál, megőriztem, és nem veszett el közülük egy sem, csak Ávaddon fia – a pusztulás fia, hogy beteljesedjék az Írás beszéde. 13Most pedig hozzád megyek, és ezeket a beszédeket elmondom a földön, hogy lelküket betöltse az én örömöm. 14Én nekik adtam a te beszédedet, és a világ gyűlölte őket, mivel nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. 15Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy mentsd meg őket a gonosztól. 16Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. 17Szenteld meg őket a te igazságodban: a te beszéded igazság. 18Ahogyan te elküldtél engem a világba, úgy küldtem el én is őket a világba. 19És őértük megszentelem a magam lelkét, hogy ők is megszenteljék lelküket az igazságban.”
20„De nem ezekért egyedül járok közben, hanem azokért is, akik hisznek énbennem az ő beszédükre; 21hogy mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Ábám, énbennem, és én tebenned, úgy ők is bennünk legyenek, hogy higgyen a világ, hogy te küldtél el engem. 22Én pedig nekik adtam azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, ahogy mi is egyek vagyunk: 23én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesek legyenek az egységben, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.”
24„És én úgy kívántam, Ábám, hogy akiket nekem adtál, ők is velem legyenek ott, ahol én leszek, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem, mielőtt a föld megalapíttatott. 25Igaz Ábám, a világ nem ismer téged, de én ismertelek téged, és ezek felismerték, hogy te küldtél el engem. 26És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük.”
Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ávaddon (אֲבַדּוֹן – 𐤀𐤁𐤃𐤅𐤍) – Veszedelem, Pusztulás (alvilág-szinonima Sheol mellett, Iyov 26:6, Példa 15:11) • Cháyei Olám (חַיֵּי עוֹלָם – 𐤇𐤉𐤉 𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Mó’éd (מוֹעֵד – 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Elrendelt/kijelölt idő, ünnep (Yahuwah által rendelt időpont, Vájik 23:2) • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment