1Ha emberek vagy Málákhim nyelvén szólok is, de szeretet nincs bennem, akkor zengő érc vagyok vagy riadalmat pengő cimbalom. 2És ha prófétálás van bennem, és minden titkot értek, és minden ismeretet, és ha teljes hitem van is, hogy hegyeket mozdítsak el helyükről, de szeretet nincs bennem: akkor olyan vagyok, mint a semmi. 3Ha szétszórom is minden vagyonomat az éhezőknek, és testemet tűz eledelévé adom, de szeretet nincs bennem: mindez semmit sem használ nekem.
4A szeretet hosszan tűr és tele van könyörülettel; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem fuvalkodik fel, és nem ölt magára gőgöt. 5Nem találtatik benne semmiféle szennyes dolog, nem keresi azt, ami az övé, nem gerjed haragra, és nem forral rosszat. 6Nem örvendezik a hamisságon, hanem öröme az igazságon van. 7Minden dolgot elhordoz, minden dolgot hisz, minden dolgot remél, és minden dologért hajtja a vállát, hogy hordozza.
8A szeretet nem szűnik meg soha; még ha a prófétálások meg is szűnnek, és a nyelvek elenyésznek, és nincs többé ismeret. 9Mert csak kicsiny részt tudunk, és kicsiny részt prófétálunk. 10És amikor eljön mindezeknek a beteljesedése, a kicsiny rész elmúlik. 11Amíg gyermek voltam, gyermekként beszéltem, gyermekként értettem, és gyermekként gondolkodtam; de amikor férfivá lettem, eltávolítottam magamról a gyermekség dolgait. 12Mert most tükörben és rejtvényekben látunk, akkor pedig arcokról arcokra; most kicsiny részt tudtam, akkor pedig megismerem, ahogyan magam is megismertettem. 13És most megáll ez a három: hit, remény és szeretet; és a legnagyobb közöttük a szeretet.
Szójegyzék: Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Málákhim (מַלְאָכִים – 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár