1Eltökéltem hát szívemben, hogy nem térek vissza hozzátok ismét szomorúsággal. 2Mert ha én megszomorítlak titeket, ki vidámít fel akkor engem, ha nem az, akit énáltalam ért szomorúság? 3És éppen ezt írtam meg, hogy ne érjen engem szomorúság jöttömkor azok miatt, akik felől örvendeznem kellene, bízva mindnyájatokban, hogy az én örömöm mindnyájatok öröme. 4Mert sok gyötrelemből és szívbeli szorongásból írtam nektek, könnyek áradatával, és nem azért, hogy megszomorodjatok, hanem csak azért, hogy megismerjétek azt az erős szeretetet, amellyel szerettelek titeket.
5És ha valaki közületek szomorúságot okozott, nem csupán engem szomorított meg egymagamban, hanem — hogy ne halmozzak szavakat — valamennyire titeket mindnyájatokat is megszomorított. 6Elég annak az embernek az a feddés, amellyel sokan megfeddték őt. 7Azért most fordítva, adjatok kegyelmet annak az embernek, és szóljatok a szívére, nehogy a túlságos szomorúságában elnyelődjék, mert nagy az ő szomorúsága. 8Ezért kérlek titeket, gondoskodjatok róla szeretetetekben. 9Mert ezért is írtam, hogy próbára tegyelek titeket, megtudván, vajon engedelmesek vagytok-e minden parancsolatomnak. 10És akinek ti megbocsátotok, annak én is megbocsátok; mert én, ha bocsátottam valamit, azt tiértetek bocsátottam meg, a Máshiách színe előtt, 11nehogy rászedjen minket a Szátán, mert nincsenek rejtve előttünk az ő cselszövései.
12És amikor Tróászba jöttem a Máshiách Örömhírének dolgában, ahol kapu nyílt meg nekem a mi Urunkban, 13nem nyugodott meg a szellemem énbennem, mert nem találtam ott Titusz testvéremet; azért elfordultam, és elmentem tőlük Macedóniába. 14De áldott legyen Elohim, aki szabadulást ad nekünk a mi Felkentünkben mindenkor, és az ő ismeretének illatát árasztja általunk minden helyen. 15Mert mi a Máshiách jó illata vagyunk Elohim előtt, mind a megszabadulók között, mind az elveszők között: 16ezeknek a halál illata halálra, azoknak az életek illata az életekre. És ki alkalmas ilyen papságra? 17Mert mi nem vagyunk olyanok, mint a sokak, akik felforgatják Elohim igéit, hanem a szív egyenességében, Elohim előtt, és Elohimban szólunk a Máshiáchban.
Szójegyzék: Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Örömhír (בְּשׂוֹרָה – 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh/Evangélium • Szátán (שָׂטָן – 𐤔𐤈𐤍) – Vádló/Ellenség • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Titusz (טִיטוּס – 𐤈𐤉𐤈𐤅𐤎) – Titusz/tiszteletreméltó