[HU] Márkosz 10

¹Yeshuá felkelt és onnan elment Yáhu’Dáh határába és a Yárdenen túlra; újra nagy sokaság gyülekezett hozzá, ő pedig tanította őket szokása szerint. ²Odaléptek hozzá Perushim, hogy kísértsék őt, és megkérdezték tőle, van-e a férfi kezében elbocsátani a feleségét. ³Ő pedig felelt és így szólt hozzájuk: „Mit parancsolt nektek Mosheh?” ⁴Azok ezt mondták: „Mosheh megengedte, hogy válólevelet írjon neki és elbocsássa.” ⁵Yeshuá erre így szólt hozzájuk: „Szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsolatot, ⁶de a teremtés napjaiban, kezdettől fogva, férfinak és nőnek alkotta őket. ⁷Ezért elhagyja a férfi apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, ⁸és lesznek mind a ketten egy testté; és ha így van, akkor nem többé ketten, hanem egy test. ⁹Ezért, amit Elohim egybekötött, ember el ne válassza.” ¹⁰És a házban másodszor is megkérdezték őt erről a dologról a Tálmidimjai. ¹¹Ő ezt mondta nekik: „A férfi, ha elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő ő; ¹²és az asszony, ha kimegy férje házából, és máshoz megy, házasságtörő ő.”

¹³És kisgyermekeket vittek hozzá, hogy rájuk tegye kezeit, a Tálmidim azonban ráförmedtek azokra, akik vitték őket. ¹⁴Amikor ezt Yeshuá meglátta, haragra gyúlt, és így szólt hozzájuk: „Engedjétek a kisgyermekeket hozzám jönni, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ezekből való Elohim Királysága. ¹⁵Ámen, mondom nektek: aki nem fogadja Elohim Királyságát, mint egy kisgyermek, nem megy be abba.” ¹⁶És karjaiba ölelte őket, és kezeit rájuk téve megáldotta őket.

¹⁷És amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borult előtte, mondván: „Jó Rábi, mit tegyek, hogy örököljem a Cháyei Olámot ➣ az Örök Életet?” ¹⁸Yeshuá így szólt hozzá: „Miért hívsz engem jónak? Nincs jó, csak egy, Elohim. ¹⁹Te ismered a parancsolatokat: Ne gyilkolj, ne törj házasságot, ne lopj, ne tégy hamis tanúságot, ne zsarolj, tiszteld atyádat és anyádat.” ²⁰Az pedig így szólt hozzá: „Rábi, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.” ²¹És Yeshuá rátekintett, és megszerette őt, és ezt mondta neki: „Egy hiányzik még belőled: menj, add el mindenedet, amid van, és add a szegényeknek, és kincsed lesz az Egekben; és jöjj, vedd fel a keresztet, és kövess engem.” ²²Leestek az arcai e beszédre, és elszomorodott szívében, és elment, mert sok vagyona volt neki. ²³És Yeshuá körültekintett, és így szólt Tálmidimjaihoz: „Mily nehéz a vagyon birtokosainak bemenni Elohim Királyságába!” ²⁴A Tálmidim pedig megdöbbentek szavain. Yeshuá pedig ismét felelt és így szólt hozzájuk: „Fiaim, mily nehéz azoknak, akik vagyonukban bíznak, bemenni Elohim Királyságába! ²⁵Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint gazdagnak bemenni Elohim Királyságába.” ²⁶Ők még jobban megdöbbentek, és így szóltak egymáshoz: „Akkor hát ki szabadulhat meg?” ²⁷Yeshuá rájuk tekintett, és ezt mondta: „Az ember fiainál lehetetlen ez a dolog, de nem Elohimnál, mert Elohimnál semmi sem lehetetlen.”

²⁸Kefá elkezdte, és így szólt hozzá: „Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.” ²⁹Yeshuá így szólt: „Ámen, mondom nektek: nincs ember, aki elhagyta házát vagy fivéreit vagy lánytestvéreit vagy apját vagy anyját vagy feleségét vagy gyermekeit vagy szántóföldjeit az Örömhírért, ³⁰aki ne kapna az üldöztetések nyomában ebben az időben százszor házakat és fivéreket és lánytestvéreket és anyákat és gyermekeket és szántóföldeket, és a jövendő időben Cháyei Olámot ➣ az Örök Életet. ³¹És sok elsőből lesz utolsó, és az utolsókból elsők.”

³²És amikor úton voltak, hogy felmenjenek Yerusháláyimba, Yeshuá előttük haladt, ők pedig követték őt rettegve és félve. És ismét maga mellé vette a tizenkettőt, és beszélni kezdett nekik arról, ami történni fog vele, mondván: ³³„Íme, felmegyünk Yerusháláyimba, és Ben HáÁdám átadatik a Kohánim fejeinek kezébe és a Szofrimnak, és halálra ítélik őt, és átadják őt a Goyim kezébe, ³⁴és gúnyolják őt, és arcaira köpnek, és megverik őt korbácsokkal, és megölik őt, de a harmadik napon feltámad és él.”

³⁵És odaléptek hozzá Yá’ákov és Yochánán, a Zebád’Yáh fiai, mondván: „Rábink, szeretnénk, hogy megtedd nekünk, amit kérünk tőled.” ³⁶Ő pedig így szólt hozzájuk: „Mi a kívánságotok, hogy megtegyem nektek?” ³⁷Ők pedig ezt mondták neki: „Add meg nekünk, hogy üljünk egyikünk a jobbod, másikunk a balod felől a te dicsőségedben.” ³⁸Yeshuá így szólt hozzájuk: „Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni a poharat, amelyet én iszom, és bemerítkezni a bemerítéssel, amellyel én bemerítkezem?” ³⁹Ők pedig így szóltak hozzá: „Meg tudjuk.” Yeshuá pedig ezt mondta nekik: „A poharat, amelyet én iszom, kiisszátok, és a bemerítéssel, amellyel én bemerítkezem, bemerítkeztek, ⁴⁰de hogy üljetek jobbom vagy balom felől, az nincs az én kezemben megadni, hanem azoké lesz, akiknek elkészíttetett.” ⁴¹És amikor a tíz ezt meghallotta, haragra gyúlt Yá’ákovra és Yochánánra. ⁴²De Yeshuá odahívta őket, és így szólt hozzájuk: „Ti tudjátok, hogy akiket kiválasztottak, hogy a Goyim fölött uralkodjanak, úgy uralkodnak rajtuk, mint fejedelmek a rabszolgáikon, és nagyjaik hatalmaskodnak fölöttük. ⁴³De nem így lesz közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni köztetek, az legyen szolgátok; ⁴⁴és aki közületek fejjé akar lenni, az legyen mindenki rabszolgája. ⁴⁵Mert Ben HáÁdám sem azért jött, hogy mások neki szolgáljanak, hanem hogy szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

⁴⁶És Yerichoba érkeztek, és amikor kifelé ment a városból, Tálmidimjaival és nagy néptömeggel együtt, íme, Bár-Timáy, a Timáy fia, egy vak, aki adományokat kéregetett, ült az út mellett. ⁴⁷És amikor meghallotta, hogy a názereti Yeshuá megy ott, kiáltozni kezdett és mondta: „Könyörülj rajtam, Yeshuá, Dávid Fia!” ⁴⁸És sokan ráförmedtek, hogy hallgattassák el, ő pedig még nagyobb erővel kiáltott, mondván: „Dávid Fia, könyörülj rajtam!” ⁴⁹És Yeshuá megállt, és így szólt: „Hívjátok őt!” És odahívták a vakot, mondván neki: „Légy erős! Kelj fel! Íme, ő hív téged!” ⁵⁰Ő pedig ledobta magáról a ruháját, és felkelt, és odament Yeshuá elé. ⁵¹És Yeshuá felelt és így szólt hozzá: „Mit kívánsz, hogy megtegyek neked?” A vak pedig ezt mondta: „Rábinim, hogy visszaadassék nekem szemeim világa.” ⁵²És Yeshuá így szólt hozzá: „Menj, a hited megtartott téged.” És szemeinek világa visszatért hozzá egy pillanat alatt, és követte őt az úton.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Bár-Timáy (בַּרְטִימַי- 𐤁𐤓𐤈𐤉𐤌𐤉) – Timáj fia (arámi) • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּןהָאָדָם- 𐤁𐤍𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Cháyei Olám (חַיֵּיעוֹלָם- 𐤇𐤉𐤉𐤏𐤅𐤋𐤌) – Örök Élet • Dávid (דָּוִד- 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goyim (גּוֹיִם- 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים- 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Mosheh (מֹשֶׁה- 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh/Evangélium • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rábi (רַבִּי- 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Rábinim (רִבּוֹנִי- 𐤓𐤁𐤅𐤍𐤉) – Uram/Mesterem (arámi) • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים- 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Timáy (טִימַי- 𐤈𐤉𐤌𐤉) – tisztelt • Yá’ákov (יַעֲקֹב- 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yárden (יַרְדֵּן- 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yericho (יְרִיחוֹ- 𐤉𐤓𐤉𐤇𐤅) – illat/hold városa; a pálmák városa – Kená’án királyi városa, Yiszrá’El elsőhadjáratának helye • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן- 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Zebád’Yáh (זְבַדְיָה- 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom