1Közeledtek Dávid napjai a halálhoz, és megparancsolta fiának, Shlomohnak, mondván: 2Én megyek az egész föld útján; légy erős és légy férfivá! 3Őrizd meg Yahuwahnak, Elohimodnak megőrzendőjét, járva az ő útjain, megőrizve rendelkezéseit, parancsolatait, döntéseit és bizonyságait, ahogyan meg van írva Mosheh Tórájában — azért, hogy boldogulj mindenben, amit teszel, és mindenütt, ahová fordulsz; 4azért, hogy fenntartsa Yahuwah az ő igéjét, amelyet rólam szólt, mondván: Ha megőrzik fiaid az ő útjukat, hogy előttem járjanak igazságban teljes szívükkel és teljes lelkükkel — mondván: nem irtatik ki tőled férfi Yiszrá’El trónjáról.
5De te is tudod, mit tett velem Yoáv, Tzeru’Yáh fia, mit tett Yiszrá’El két hadseregparancsnokával, Ávnerrel, Ner fiával és Ámászával, Yeter fiával — megölte őket, és háború vérét ontotta békében, és háború vérét tette dereka övére, amely az ágyékain volt, és sarujára, amely a lábain volt. 6Cselekedj bölcsességed szerint, és ne engedd leszállni ősz fejét békében Sheolba. 7A Gil’ádi Bárziláj fiaival pedig hűségszeretetet cselekedj, és legyenek asztalod evői között, mert így közeledtek hozzám, amikor menekültem testvéred, Ávshálom elől. 8És íme, veled van a BenYámini Shim’i, Gerá fia Báchurimból, és ő átkozott engem súlyos átokkal azon a napon, amikor Máchánáyimba mentem; de ő lejött elém a Yárdenhez, és megesküdtem neki Yahuwahra, mondván: Nem öllek meg karddal. 9Most azonban ne hagyd őt büntetlenül, mert bölcs férfi vagy te, és tudod, mit kell tenned vele, és juttasd le ősz fejét vérben Sheolba.
10És lefeküdt Dávid az ő atyáival, és eltemették Dávid városában. 11És a napok, amelyeken Dávid uralkodott Yiszrá’El fölött: negyven év. Chevronban uralkodott hét évig, és Yerusháláyimban uralkodott harminchárom évig. 12És Shlomoh ült atyjának, Dávidnak a trónjára, és nagyon megszilárdult az ő királysága.
13És bement Ádoni’Yáhu, Chágit fia, Bát-Shevához, Shlomoh anyjához, és az így szólt: Békés-e a jöveteled? És ő mondta: Békés. 14És mondta: Beszédem van hozzád. És ő mondta: Beszélj! 15És mondta: Te tudod, hogy enyém volt a királyság, és felém fordította egész Yiszrá’El az arcait, hogy én legyek király; de elfordult a királyság, és testvéremé lett, mert Yahuwahtól lett az övé. 16És most egy kérést kérek tőled, ne utasítsd el az arcaimat. És mondta neki: Beszélj! 17És mondta: Mondd, kérlek, Shlomoh királynak — mert nem utasítja el orcádat —, hogy adja nekem a Shunámit Ávishágot feleségül. 18És mondta Bát-Shevá: Jó, én beszélek érdekedben a királynál.
19És bement Bát-Shevá Shlomoh királyhoz, hogy beszéljen vele Ádoni’Yáhu érdekében; és felkelt a király az ő elébe, és meghajolt előtte, majd leült trónjára, és trónt helyezett a király anyjának, és az leült a jobbjára. 20És mondta: Egy kis kérést kérek tőled, ne utasítsd el az arcaimat. És mondta neki a király: Kérj, anyám, mert nem utasítom el orcádat. 21És mondta: Adassék a Shunámit Ávishág Ádoni’Yáhunak, testvérednek feleségül. 22És felelt Shlomoh király, és mondta anyjának: És miért kéred te a Shunámit Ávishágot Ádoni’Yáhunak? Kérd neki a királyságot is — mert ő a nálam idősebb testvér —, neki és Evyátár Kohennak és Yoávnak, Tzeru’Yáh fiának! 23És megesküdött Shlomoh király Yahuwahra, mondván: Így tegyen velem Elohim és így folytassa, ha nem saját élete ellen szólta Ádoni’Yáhu ezt a beszédet! 24És most, él Yahuwah, aki megerősített engem, és ültetett atyámnak, Dávidnak a trónjára, és aki házat csinált nekem, ahogyan szólt — bizony ma megöletik Ádoni’Yáhu! 25És elküldött Shlomoh király Bená’Yáhu keze által, Yáhu’Yádá fiáéval, és az rátámadt, és az meghalt.
26És Evyátár Kohennak mondta a király: Ánátotba menj, a mezőidre, mert a halál férfia vagy te; de ezen a napon nem öllek meg, mert hordoztad az Ádonáj Yahuwah ládáját atyám, Dávid előtt, és mert szenvedtél mindenben, amiben atyám szenvedett. 27És elűzte Shlomoh Evyátárt, hogy ne legyen Yahuwah Kohenja — beteljesítve Yahuwah igéjét, amelyet Eli háza felől szólt Shiloban.
28És a hír eljutott Yoávhoz — mert Yoáv Ádoni’Yáhu után hajlott, de Ávshálom után nem hajlott —, és Yoáv Yahuwah sátrába menekült, és megragadta a Mizbeách – Az Oltár szarvait. 29És jelentették Shlomoh királynak, hogy Yoáv Yahuwah sátrába menekült, és íme, a Mizbeách mellett van; és elküldte Shlomoh Bená’Yáhut, Yáhu’Yádá fiát, mondván: Menj, támadj rá! 30És bement Bená’Yáhu Yahuwah sátrába, és mondta neki: Így szól a király: Jöjj ki! És az mondta: Nem, mert itt halok meg. És Bená’Yáhu visszavitte a királynak a beszédet, mondván: Így szólt Yoáv, és így felelt nekem. 31És mondta neki a király: Cselekedj, ahogyan szólt, támadj rá, és temesd el; és hárítsd el az ok nélkül kiontott vért, amelyet Yoáv ontott, rólam és atyám házáról. 32És visszafordítja Yahuwah az ő vérét a saját fejére, mert rátámadt két férfira, akik igazabbak és jobbak voltak nála, és megölte őket karddal — atyám, Dávid tudta nélkül —: Ávnert, Ner fiát, Yiszrá’El hadseregparancsnokát és Ámászát, Yeter fiát, Yáhu’Dáh hadseregparancsnokát. 33És visszaszáll az ő vérük Yoáv fejére és magvának fejére örökre; de Dávidnak és magvának és házának és trónjának békesség lesz örökké Yahuwahtól. 34És felment Bená’Yáhu, Yáhu’Yádá fia, és rátámadt, és megölte; és eltemették az ő házában, a pusztában. 35És a király Bená’Yáhut, Yáhu’Yádá fiát helyezte helyette a sereg fölé; és Tzádok Kohent helyezte a király Evyátár helyére.
36És elküldött a király, és hívatta Shim’it, és mondta neki: Építs magadnak házat Yerusháláyimban, és lakj ott, és ne menj ki onnan ide vagy oda. 37És lesz azon a napon, amelyen kimész, és átkeled a Kidron patakját — tudván tudd, hogy meghalván meghalsz; a véred a saját fejeden lesz. 38És mondta Shim’i a királynak: Jó a beszéd; ahogyan szólt uram, a király, úgy cselekszik a te szolgád. És sok napig lakott Shim’i Yerusháláyimban.
39És lett három év végén, hogy elszökött Shim’inek két rabszolgája Ákhishhoz, Má’ákáh fiához, Gát királyához; és jelentették Shim’inek, mondván: Íme, a rabszolgáid Gátban vannak. 40És felkelt Shim’i, és megnyergelte szamarát, és elment Gátba Ákhishhoz, hogy megkeresse rabszolgáit; és elment Shim’i, és elhozta rabszolgáit Gátból. 41És jelentették Shlomohnak, hogy elment Shim’i Yerusháláyimból Gátba, és visszatért. 42És elküldött a király, és hívatta Shim’it, és mondta neki: Nem eskettelek-e meg Yahuwahra, és nem intettelek-e, mondván: Azon a napon, amelyen kimész, és elmész ide vagy oda — tudván tudd, hogy meghalván meghalsz! És te mondtad nekem: Jó a beszéd, hallottam. 43És miért nem őrizted meg a Yahuwahra tett esküt és a parancsot, amelyet rád parancsoltam? 44És mondta a király Shim’inek: Te tudod mindazt a rosszat, amelyet ismer a szíved, amelyet atyámmal, Dáviddal tettél; és visszafordítja Yahuwah a te rosszaságodat a saját fejedre. 45De Shlomoh király áldott lesz, és Dávid trónja szilárd lesz Yahuwah előtt örökké. 46És megparancsolta a király Bená’Yáhunak, Yáhu’Yádá fiának, és az kiment, és rátámadt, és az meghalt. És a királyság megszilárdult Shlomoh kezében.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ádoni’Yáhu (אֲדֹנִיָּהוּ – 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤄𐤅) – Dávid és Chágit fia, trónkövetelő Shlomoh ellen • Ákhish (אָכִישׁ – 𐤀𐤊𐤉𐤔) – vitatott jelentés • Ámászá (עֲמָשָׂא – 𐤏𐤌𐤔𐤀) – Teher/Nép • Ánátot (עֲנָתוֹת – 𐤏𐤍𐤕𐤅𐤕) – Válaszok/Imameghallgatások – BenYámin Levita városa • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávishág (אֲבִישַׁג – 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤂) – a shunámit leány, Dávid öregkori ápolója • Ávner (אַבְנֵר – 𐤀𐤁𐤍𐤓) – Atyám a lámpás • Ávshálom (אַבְשָׁלוֹם – 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke atyja • Báchurim (בַּחֻרִים – 𐤁𐤇𐤓𐤉𐤌) – Ifjak (helye) (helynév • Bárziláj (בַּרְזִלַּי – 𐤁𐤓𐤆𐤋𐤉) – Vasból való/Vaskemény • Bát-Shevá (בַּת־שֶׁבַע – 𐤁𐤕 𐤔𐤁𐤏) – Dávid felesége, Shlomoh anyja • Bená’Yáhu (בְּנָיָהוּ – 𐤁𐤍𐤉𐤄𐤅) – Yáhu’Yádá fia, Shlomoh hadvezére • BenYámin (בִּנְיָמִין – 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Chágit (חַגִּית – 𐤇𐤂𐤉𐤕) – Ádoni’Yáhu anyja, Dávid egyik felesége • Chevron (חֶבְרוֹן – 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Társulás – ősatyák városa • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Eli (עֵלִי – 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Evyátár (אֶבְיָתָר – 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Bőség atyja – Kohen, Áchimelekh fia • Gát (גַּת – 𐤂𐤕) – Pelishti város/szőlőprés • Gerá (גֵּרָא – 𐤂𐤓𐤀) – Jövevény/Idegen lakos • Gil’ádi (גִּלְעָדִי – 𐤂𐤋𐤏𐤃𐤉) – Gil’ád földjéről való • Kidron (קִדְרוֹן – 𐤒𐤃𐤓𐤅𐤍) – Sötét/Homályos • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Má’ákáh (מַעֲכָה – 𐤌𐤏𐤊𐤄) – Elnyomás/Préselés • Máchánáyim (מַחֲנַיִם – 𐤌𐤇𐤍𐤉𐤌) – Két tábor – város Gád területén • Mizbeách (מִזְבֵּחַ – 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Ner (נֵר – 𐤍𐤓) – Lámpás • Sheol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Holtak hazája/Alvilág • Shilo (שִׁלֹה – 𐤔𐤋𐤄) – Siló/Nyugalom/Békesség helye – Yiszrá’El gyülekezésének első tartós helye • Shim’i (שִׁמְעִי – 𐤔𐤌𐤏𐤉) – Híres/Hallomásom • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Shunámit (שׁוּנַמִּית – 𐤔𐤅𐤍𐤌𐤉𐤕) – Shunem városából való nő (Ávishág jelzője) • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzádok (צָדוֹק – 𐤑𐤃𐤅𐤒) – hűséges Kohen Dávid és Shlomoh idejében • Tzeru’Yáh (צְרוּיָה – 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsam • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yáhu’Yádá (יְהוֹיָדָע – 𐤉𐤄𐤅𐤉𐤃𐤏) – Yahuwah tudja, Benáyáh apja • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeter (יֶתֶר – 𐤉𐤕𐤓) – Bőség/Maradék – Gid’on elsőszülött fia • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב – 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya