1Yáhu’Rám, Ácháv fia Yáhu’Sháfátnak, Yáhu’Dáh királyának a tizennyolcadik évében lett Yiszrá’El királya Shomronban, és tizenkét évig uralkodott. 2Azt tette, ami gonosz Yahuwah szemében, de nem úgy, mint apja és anyja, mert eltávolította a Bá’ál oszlopát, amelyet apja készített. 3Csak Yáráv’ámnak, Nevát fiának a vétkeihez ragaszkodott, amelyekkel vétekbe vitte Yiszrá’Elt; nem tért el azoktól.
4Meishá’, Moáv királya nyájtenyésztő volt, és Yiszrá’El királyának fizetett százezer bárányt és százezer kos gyapját. 5És történt, amikor Ácháv meghalt, hogy Moáv királya elpártolt Yiszrá’El királyától. 6Kivonult azon a napon Yáhu’Rám király Shomronból, és megszámlálta egész Yiszrá’Elt. 7Elment és üzenetet küldött Yáhu’Sháfátnak, Yáhu’Dáh királyának, mondván: „Moáv királya elpártolt tőlem. Eljössz-e velem Moáv ellen harcba?” Ő így szólt: „Fölmegyek; ahogy én, úgy te; ahogy az én népem, úgy a te néped; ahogy az én lovaim, úgy a te lovaid.” 8És így szólt: „Melyik úton menjünk föl?” Ő pedig így szólt: „Edom pusztájának útján.”
9Elment tehát Yiszrá’El királya, Yáhu’Dáh királya és Edom királya. Hét napi úton kerültek, és nem voltak vizek a tábornak és az állatoknak, amelyek a lábaiknál voltak. 10Akkor így szólt Yiszrá’El királya: „Jaj! Mert azért hívta Yahuwah ezt a három királyt, hogy Moáv kezébe adja őket!” 11De Yáhu’Sháfát így szólt: „Nincs-e itt még egy prófétája Yahuwahnak, hogy általa megkérdezzük Yahuwaht?” És felelt Yiszrá’El királyának egyik szolgája, és így szólt: „Itt van Elishá’, Sháfát fia, aki vizeket öntött Eli’Yáhu kezeire.” 12Yáhu’Sháfát így szólt: „Vele van Yahuwah Igéje.” Lement tehát hozzá Yiszrá’El királya és Yáhu’Sháfát, meg Edom királya.
13Elishá’ azonban így szólt Yiszrá’El királyához: „Mi közöm hozzád? Menj apád prófétáihoz és anyád prófétáihoz!” De Yiszrá’El királya így szólt hozzá: „Ne! Mert Yahuwah hívta össze ezt a három királyt, hogy Moáv kezébe adja őket.” 14Elishá’ így szólt: „A Seregek Yahuwahjának életére, aki előtt állok, hogy ha nem nézném Yáhu’Sháfátnak, Yáhu’Dáh királyának arcait, nem tekintenék rád és nem látnálak meg! 15De most hozzatok nekem egy hárfást!” És történt, amikor a hárfás játszott, hogy rászállt Yahuwah keze, 16és így szólt: „Ezt mondja Yahuwah: Csináljatok ebben a völgyben gödröt gödör mellé! 17Mert ezt mondja Yahuwah: Nem fogtok látni szelet és nem fogtok látni esőt, mégis megtelik ez a völgy vizekkel, és inni fogtok ti, meg a nyájaitok és állataitok. 18De ez csekélység Yahuwah szemében: Moávot is a kezetekbe fogja adni. 19Le fogtok verni minden erődített várost és minden válogatott várost; ki fogtok dönteni minden jó fát; be fogtok tömni minden vizek-forrást; és minden jó szántóföldet kővel fogtok elrontani.” 20És történt reggel, az ételáldozat fölvitelének idején, hogy íme, vizek jöttek Edom útja felől, és megtelt a föld vizekkel.
21És az egész Moáv meghallotta, hogy fölvonultak a királyok harcolni ellenük, és összegyűltek, mindenkit, aki övet köt és annál idősebb, és odaálltak a határra. 22Reggel pedig fölkeltek, és a nap rásütött a vizekre, és a Moávi szemközt látták a vizeket vörösnek, mint a vér. 23És így szóltak: „Ez vér! Bizony elpusztultak a királyok, és megverték egyik a másikat. Most tehát zsákmányra, Moáv!” 24De amikor odaértek Yiszrá’El táborához, fölkelt Yiszrá’El, és megverték a Moávit, és azok megfutamodtak előlük; és behatoltak közéjük, és verték Moávot. 25A városokat lerombolták; minden jó szántóföldre kővel dobáltak, ki-ki a maga kövét, míg betelt; és minden vizek-forrást betömtek; és minden jó fát kivágtak, míg csak a kövei maradtak Kir-Cháreszetnek; körülvették a parittyások és verték. 26És látta Moáv királya, hogy túl erős neki a harc, és magával vitt hétszáz kardrántó embert, hogy áttörjenek Edom királyához, de nem tudtak. 27Akkor fogta elsőszülött fiát, aki helyette uralkodott volna, és föláldozta égőáldozatként a várfalon. És nagy harag lett Yiszrá’El ellen, és elvonultak tőle, és visszatértek a földjükre.
Szójegyzék: Ácháv (אַחְאָב – 𐤀𐤇𐤀𐤁) – Omri fia; Yiszrá’El gonosz királya • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Edom (אֱדוֹם – 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elishá’ (אֱלִישָׁע – 𐤀𐤋𐤉𐤔𐤏) – „Elohim a szabadítás”; Eli’Yáhu tanítványa és próféta-utódja • Kir-Cháreszet (קִיר חֲרֶשֶׂת – 𐤒𐤉𐤓 𐤇𐤓𐤔𐤕) – Moáv erődített városa, fellegvára • Meishá’ (מֵישַׁע – 𐤌𐤉𐤔𐤏) – Moáv királya Ácháv és Yáhu’Rám idejében; juhtenyésztő • Moáv (מוֹאָב – 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Nevát (נְבָט – 𐤍𐤁𐤈) – Yáráv’ám apja • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Sháfát (שָׁפָט – 𐤔𐤐𐤈) – Bíró/Ítélt • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yáhu’Rám (יְהוֹרָם – 𐤉𐤄𐤅𐤓𐤌) – Yahuwah magasztalt • Yáhu’Sháfát (יְהוֹשָׁפָט – 𐤉𐤄𐤅𐤔𐤐𐤈) – Ászá fia; Yáhu’Dáh kegyes királya • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yáráv’ám (יָרָבְעָם – 𐤉𐤓𐤁𐤏𐤌) – Nevát fia; az északi királyság első királya • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa